31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/16

(1)

Az 1890/2005/EK tanácsi rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Tajvanból, Thaiföldről és Vietnamból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára (a továbbiakban: kötőelemek és részeik).

(2)

Az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) követően, amelyek a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó behozatalát illetően bevezetett intézkedésekre korlátozódtak, a Kínai Népköztársaság esetében 11,4 %-tól 27,4 %-ig, Tajvan esetében pedig 8,8 %-tól 23,6 %-ig terjedő eredeti intézkedéseket a 2/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) meghosszabbította.

(3)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésén alapuló kijátszást vizsgáló eljárás eredményeként (a továbbiakban: kijátszást vizsgáló eljárás) a Tanács 2013/205/EU végrehajtási rendelete (4) értelmében a Kínai Népköztársaságból származó minden más vállalatra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kiterjesztették a Fülöp-szigeteken feladott kötőelemek és részeik behozatalára függetlenül attól, hogy azokat a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be.

(4)

Egy tajvani exportáló gyártó, a Sheh Kai Precision Co., Ltd, (a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet is benyújtott. A kérelmező bizonyos típusú kötőelemek, azaz a bimetál kötőelemek kivételét kérelmezte a jelenlegi intézkedések hatálya alól az állítólagosan eltérő fizikai, kémiai és technikai jellemzői miatt.

(5)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2013. június 6-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: értesítés felülvizsgálat megindításáról) bejelentette a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindítását (6).

(6)

A jelenlegi felülvizsgálat a termékkör vizsgálatára korlátozódik annak tisztázása érdekében, hogy a rozsdamentes acélcsavarok egyes termékfajtái, különösen a bimetál kötőelem, az eredeti intézkedések hatálya alá tartoznak-e, ahogy azt meghosszabbították és kiegészítették.

(7)

A Bizottság tájékoztatta a felülvizsgálat kezdeményezéséről az ismert uniós gyártókat és egyesületeiket, az importőröket és felhasználókat, az exportáló országok képviselőit, valamint az összes ismert kínai és tajvani gyártót.

(8)

A Bizottság tájékoztatást kért minden fent említett féltől és az értesítésben megadott határidőn belül jelentkező többi féltől. A Bizottság ezen kívül lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek arra, hogy írásban észrevételeket tegyenek, illetve meghallgatást kérjenek.

(9)

Tizenhárom tajvani exportáló gyártó, egy kínai exportáló gyártó, egy uniós gyártó, hét importőr és egy felhasználó küldte vissza a kérdőívet.

(10)

Ezenkívül az uniós gyártókat képviselő egyesület – az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat panaszosai – megerősítette, hogy az uniós vállalatok egyike sem gyárt bimetál kötőelemet és ezáltal nincs véleményük a bimetál kötőelem jellemzőiről.

(11)

Az eredeti vizsgálatból ismert további hat európai gyártó egyesülete se nyújtott be információt.

(12)

A vizsgálat alatt nem rendeltek el meghallgatásokat.

(13)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az összes szükségesnek ítélt információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártó:

Uniós importőr:

Tajvani exportáló gyártók:

(14)

Az érintett termék, a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet 1. cikke (1) bekezdésében meghatározottak alapján, a jelenleg a 7318 12 10, 7318 14 10, 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá tartozó a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik.

(15)

A felülvizsgálati kérelemében a kérelmező a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik kivételét kérte a jelenleg alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatálya alól. A felülvizsgálati kérelemben szereplő, kivenni kívánt terméket a kérelmező a következőképp határozta meg: „jelenleg az ex 7318 14 10 KN-kód alá besorolt, olyan bimetál önfúró és önmetsző csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, hegye pedig szénacélból készült, és ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a csavar maga fúrja ki saját furatát, és alakítsa ki menetét a keményacél fémben”.

(16)

Az együttműködő importőrök egyike azt állította, hogy a Bizottságnak nem a bimetál kötőelem, illetve a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik között kellett volna különbséget tenni, hanem az önfúró és önmetsző kötőelemek között azzal a céllal, hogy az önmetsző kötőelemeket kivegyék a dömpingellenes intézkedések tárgyát képező termékkörből, tekintet nélkül arra, hogy bimetál kötőelem vagy kötőelemek és részeik.

(17)

A felülvizsgálat célja, amint azt a kérelmező jelezte a beadott kérelemben, és mint ahogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés (1) bekezdésének 4. pontja által kifejezetten megemlített, hogy a bimetál önfúró és önmetsző csavarokat kivegyék-e a jelenleg dömpingellenes intézkedések tárgyát képező termékkörből. Az állítást ezért elutasították.

(18)

Ugyanakkor a Bizottság figyelembe vette az önfúró és önmetsző kötőelemek közti különbségeket. Ezek szerepelnek a kérelmező által nyújtott meghatározás módosításában és a (15) preambulumbekezdésben említettek közt, amint azt a (19) preambulumbekezdés is tükrözi.

(19)

A felülvizsgálat érdekében a bimetál kötőelem meghatározása a következő: bimetál önmetsző csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, hegye és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga fúrja ki saját furatát, és alakítsa ki menetét a keményacél fémben; valamint bimetál önfúró csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga alakítsa ki menetét a keményacél fémben; mindkét termék jelenleg az ex 7318 14 10 KN-kód alá tartozik.

(20)

A bimetál kötőelemek meglehetősen új termékek a piacon, melyeket abból a célból fejlesztettek ki, hogy egy kötőelemben egyesítsék a szén- és a rozsdamentes acél legfőbb tulajdonságait, vagyis a szénacél keménységét és a rozsdamentes acél korrózióval szembeni ellenállását. A bimetál kötőelemeket egy szénacél rész rozsdamentes acél részhez történő hegesztésével hozzák létre, és ennek következményeként egy önfúró és/vagy önmetsző kötőelemet kapunk, melynek hegye és fő menetei (önmetsző kötőelemek esetében csak a fő menetek, mivel nincs hegye) szénacélból készült, míg a szár a további menetekkel és a fej rozsdamentes acélból áll.

(21)

Az effajta bimetál kötőelemek képesek áthatolni még a 25 mm-nél is vastagabb fémlemezeken anélkül, hogy előfúrni kellene, míg a rendes kötőelemek és részeik legfeljebb csak 3 mm vastagságú fémlemezeken képesek áthatolni. Ugyanakkor a bimetál kötőelemek megtartják a korrózióval szembeni ellenállásukat és ezért alkalmasak a kültéri használatra, úgy mint ablakok és tetők, valamint vegyileg agresszív közegekben, mint például az uszodák és bizonyos gyárak esetében.

(22)

Mind az eredeti vizsgálat, mind pedig a hatályvesztési felülvizsgálat alatt a bimetál kötőelem nem volt megkülönböztetve a kötőelemek és részeiktől. Másként fogalmazva, csak a kötőelemekhez alapanyagként felhasznált különböző típusú rozsdamentes acélról gyűjtöttek információt és nem pedig olyan kötőelemekről, melyek rozsdamentes és szénacélt is tartalmaztak nyersanyagként.

(23)

A hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél úgy vélte, hogy nem szabad kiterjeszteni a termékkört a bimetál kötőelemekre a rozsdamentes acélból készült kötőelemekkel való jelentős különbségei miatt, melyek az értékesítési árak, előállítási költség, (alapanyagának) alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alkalmazásaikban nyilvánul meg (7). A hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet (21) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint azonban a termékkör nem módosítható hatályvesztési felülvizsgálat keretében.

(24)

Annak felmérése érdekében, hogy a bimetál kötőelem az eredeti intézkedések hatálya alatt van-e, megvizsgálták, hogy a bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik ugyanolyan alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonsággal, valamint ugyanolyan végfelhasználással rendelkeznek-e. Ebben a tekintetben szintén megvizsgálták a két kötőelemtípus felcserélhetőségét és azoknak versenyben állását.

(25)

A bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik közti legfőbb különbség azt, hogy a bimetál kötőelem két különböző fajta összehegesztett acélból készül, míg a standard kötőelemeket és részeiket egy darab rozsdamentes acélhuzalból vágják és alakítják ki. A bimetál kötőelem esetében a három-négy fő menet és a fúróhegy szénacélból áll, míg a feje és szára rozsdamentes acélból készül.

(26)

Hacsak nem alkalmaznak speciális festékanyagot, a bimetál kötőelem rozsdamentes acél és szénacél részét vizuálisan is meg lehet különböztetni. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb esetben a kötőelemek festési folyamaton mennek keresztül ezáltal tovább fokozva a korrózióval szembeni ellenállásukat, és éppen ezért a kötőelemek és részeiket és a bimetál kötőelemet nem biztos, hogy szabad szemmel meg lehet különböztetni.

(27)

A bimetál kötőelem mindazonáltal mágneses tulajdonsággal rendelkezik a szénacél részében, ami fontos tulajdonsága a kötőelemek és részeiktől való megkülönböztetésben.

(28)

A bimetál kötőelem képes a szénacél összetevőjének köszönhetően kemény és vastag fémlemezekbe fúrni és metszeni. A kötőelemek és részeiknek nincs meg ez a képességük a rozsdamentes acél tulajdonságai miatt.

(29)

A szénacél tartalma miatt a bimetál kötőelem kémiai összetevői különböznek a kötőelemek és részeiétől, mivel az utóbbiak kizárólag rozsdamentes acélból állnak.

(30)

A fentiek alapján megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a bimetál kötőelem fizikailag hasonlít a kötőelemek és részeikhez (mikor le van festve), alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői mégis különbözik a kötőelem és részeikétől.

(31)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a fizikai, kémiai és műszaki jellemzők terén felismert különbségek a bimetál kötőelem és kötőelemek és részeik különböző végfelhasználásához és piaci megítéléséhez vezetnek-e.

(32)

Megállapították, hogy a bimetál kötőelemet elsősorban kültéri fém tetőfedés, fémburkolat, ablak burkolat alkalmazásakor, illetve vegyileg agresszív közegekben fellelhető beltéri rögzítések – úgy mint az uszodák és bizonyos gyárak – esetében használják. Általában a szóban forgó alkalmazások különböző vastagságú fémlemezeket igényelnek, melyeket egybe- vagy más anyagokhoz, mint például különböző összetételű szigetelő rétegekhez, kell rögzíteni. A szóban forgó alkalmazásokkor a korrózióálló kötőelemek használata nagyon fontos az ügyfelek szempontjából, ráadásul néhány esetben vagy országban jogi követelmény is.

(33)

A bimetál kötőelemet úgy alakították ki, hogy megfeleljen az effajta alkalmazásoknak azáltal, hogy képes keresztülfúrni minden fajta felületen, beleértve a vastag fémlemezeket (mint a szénacél kötőelemek) és ugyanakkor korrózióálló is (mint a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek).

(34)

Az egyetlen együttműködő uniós gyártó azt állította, hogy különböző felületek egymáshoz rögzítését bimetál kötőelemmel és kötőelemek és részeikkel is el lehet érni. A vállalat szerint az egyedüli különbség a csavar behelyezésének a módja, azaz hogy ez előfúrással vagy anélkül valósul-e meg. Az előfúrás azt jelenti, hogy kezdő lépésként a lyukakat az anyagtól függően különböző fúrókkal előre kifúrják. A csavarokat külön lépésként helyezik be. Az előfúrás szükséges, amikor kötőelemek és részeiket használunk fémlemezeken. Ezen oknál fogva a vállalat úgy véli, hogy a bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik használata közti választás csupán a magasabb munkaerő- vagy magasabb anyagköltség közti gazdasági döntés.

(35)

A vizsgálat azonban feltárta, hogy a gyakorlatban az előfúrás módszere nem csak idő és munkaigényes, hanem bizonyos eljárások során (különösen az ablak burkolatokban) még csak nem is kivitelezhető. Ennek az az oka, hogy ez a módszer három vagy még több különböző felület előfúrását igényelné, mindegyik esetben különböző típusú fúróval, majd ezután tökéletesen egymásra kellene helyezni őket, hogy a kötőelemek és részeiket be tudják helyezni. Következésképpen ilyen esetekben a bimetál kötőelem alternatívájaként tiszta szénacél kötőelemeket használnak, nem pedig tiszta kötőelemeket és részeiket. A tiszta szénacél kötőelemes megoldás nem tesz eleget a korrózióval szembeni ellenállás követelményének.

(36)

Emellett, amikor vastagabb fémfelületek esetében végeznek előfúrást, a behelyezett kötőelemek és részeik nem lesznek képesek kialakítani a saját belső meneteiket és következésképp a húzóerő kisebb lesz mint a bimetál kötőelem (vagy szénacél kötőelemek) esetében.

(37)

A fentiek alapján a (34) preambulumbekezdésben szereplő állítást el kell utasítani.

(38)

Megállapítást nyert, hogy a fizikai, kémiai és műszaki jellemzők terén felismert különbségek hatást gyakorolnak a bimetál kötőelem végfelhasználására. A kötőelemek és részeikkel ellentétben a bimetál kötőelem meghatározott funkciót tölt be és használata egy jól meghatározott piaci szegmensre korlátozódik, mint amilyen a kültéri fémszerkezetek, ablak burkolat és vegyileg agresszív közegekben fellelhető bizonyos beltéri rögzítések piaca.

(39)

A vizsgálat feltárta, hogy a bimetál kötőelem termelési folyamata lényegesen különbözik a kötőelemek és részeiétől, azáltal hogy számos további gyártási lépést, egyéb gépet és know-how-t iktat be. Különösen a hegesztés és az indukciós fűtés tekinthető költségesnek, egyedinek és technológiailag érzékeny gyártási lépésnek, melyek csak a bimetál kötőelem számára fontosak.

(40)

Megerősítést nyert az is, hogy a szóban forgó termelési folyamatbeli különbségek a bimetál kötőelem lényegesen magasabb gyártási költségét és árát eredményezik. A hasonló típusú bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik gyártási költségei közti különbségek a gyártási eljárás és a kötőelem típusától, illetve hosszától függően 40 % és 150 % között változhatnak, míg az árbeli különbségek a 400 %-ot is meghaladhatják.

(41)

A bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik közti jelentős árbeli (és költségbeli) különbségek azt eredményezik, hogy a bimetál kötőelemet nem alkalmazzák olyan esetekben, amikor a kötőelemek és részeiket ugyanolyan eredménnyel lehet használni, azaz a vastag fémtől eltérő kötőelem-felületeken. Ez alátámasztja a (38) preambulumbekezdés következtetését miszerint a fogyasztók teljes mértékben tisztában vannak a két kötőelem közti különbségekkel és különböző termékként tekintenek rájuk.

(42)

A fenti megállapítások alátámasztják, hogy a bimetál kötőelem a kötőelemek és részeikhez viszonyítva eltérő fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, valamint hogy ezek a különbségek fontosak a bimetál kötőelem végfelhasználásában és a piaci megítélésében.

(43)

Meglehetősen korlátozott a bimetál kötőelem felcserélhetősége a kötőelemek és részeikkel, mivel a legtöbb esetben a kötőelemek és részeikkel nem ugyanazt az eredményt lehet elérni mint a bimetál kötőelemmel. A bimetál kötőelem hiányában a felhasználók inkább a szénacél kötőelemeket részesítenék előnyben. Mindemellett a kötőelemek és részeik bimetál kötőelemmel való felcserélhetőségét gátolja a két termék közti lényeges árkülönbség.

(44)

A fent említett különbségeknek megfelelően az a következtetés vonható le, hogy a bimetál kötőelem nem tartozik az eredeti vizsgálat hatálya alá és hogy az eredeti vizsgálat keretében bevezetett intézkedéseket nem kellett volna alkalmazni a bimetál kötőelem behozatalára. Következésképp az 1890/2005/EK rendelet, a 2/2012/EU és 205/2013/EU végrehajtási rendelet módosításaival az intézkedések hatályát visszamenőlegesen tisztázni kell.

(45)

Az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján rendelkezni kell a hatályvesztési felülvizsgálatban az új exportőrre vonatkozó vizsgálat kérelmeiről.

(46)

Mivel e felülvizsgálat a termékkör tisztázására korlátozódott és mivel nem tervezték, hogy a bimetál kötőelemet az eredeti intézkedések hatálya alá vonják, a terméket importálók bármilyen sérelmének elkerülése érdekében helyénvalónak tűnik, hogy a megállapításokat visszamenőlegesen az eredeti rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazzák, beleértve azt a behozatalt, amelyre a 2005. május 22-e és 2005. november 19-e közötti ideiglenes vám vonatkozik.

(47)

A felülvizsgálatról szóló értesítésben a feleket kifejezetten felkérték arra, hogy ismertessék véleményüket a következtetések esetleges visszamenőleges hatásáról. Két importőr támogatását fejezte ki, valamint egyik érdekelt fél sem ellenezte a felülvizsgálat eredményeinek visszamenőleges hatályú alkalmazását.

(48)

Következésképpen az 1890/2005/EK rendelet alapján a bimetál kötőelem Unióba történő behozatalára kivetett, véglegesen beszedett ideiglenes vámokat és befizetett végleges dömpingellenes vámokat, valamint a 205/2013/EU végrehajtási rendelet által a rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik Fülöp-szigeteken feladott importszállítmányaira – függetlenül attól, hogy az árut a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be vagy sem – kiterjesztett 2/2012/EU végrehajtási rendelet alapján a bimetál kötőelem Unióba történő behozatalára kivetett és befizetett végleges dömpingellenes vámokat, vissza kell fizetni vagy el kell engedni. A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni.

(49)

Ez a felülvizsgálat nem érinti azt az időpontot, amikor a 2/2012/EU rendelet az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályát veszti.

(50)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével.

(51)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A feleknek rendelkezésére állt egy időszak, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. Nem érkezett azonban beadvány vagy észrevétel.

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a jelenleg 7318 12 10 és ex 7318 14 10 KN-kód alá tartozó rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára (a 830/2014/EU (8) e végrehajtási rendelet bizottsági végrehajtási rendelet kihirdetését követő naptól érvényben levő TARIC kódok: 7318141051, 7318141059, 7318141081 és 7318141089), 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára.

A bimetál kötőelemek meghatározása a következő: bimetál önmetsző csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, hegye és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga fúrja ki saját furatát, és alakítsa ki menetét a keményacél fémben; valamint bimetál önfúró csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga alakítsa ki menetét a keményacél fémben; nem kell végleges dömpingellenes vámot kivetni egyik jelenleg az ex 7318 14 10 KN-kód alá tartozó termékre sem.

(8)  A Bizottság2014. július 30-i 830/2014/EU végrehajtási rendelete a kötőelemek és részeikre alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések tárgyát képező termékkör és az új exportőrre vonatkozó vizsgálat kérelmeiről, valamint a lehetséges visszatérítési kötelezettség nyújtásáról vagy a bizonyos esetekben a vám elengedéséről szóló 1890/2005/EK tanácsi rendelet, 2/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet és 205/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 226., 2014.7.31., 16 o.).”"

b)

a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„4.   Ha bármilyen új exportáló gyártó Tajvanban elégséges bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy

módosítható a melléklet az új exportáló gyártónak a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok jegyzékébe történő felvételével, amely vállalatra így a 15,8 %-os súlyozott átlagos vámot kell alkalmazni.”