I. MELLÉKLET

A 2. cikkel összhangban lévő műszaki előírások

1.   Mintavételi keret

A mintavételt megelőző legalább három hónapon át a tagállamban tartott sertések minimális csoportjából az alábbiak szerint kell véletlenszerű mintát venni:

Bulgária: 192

Románia: 300

Bulgáriának és Romániának 10 %-kal több mintát kell vennie arra az esetre, ha különböző okokból kifolyólag bizonyos mintákat kizárnának a vizsgálatból.

A mintavételt a mintavételben részt vevő vágóhidanként kell rétegezni, úgy, hogy az arányos legyen a vágóhíd kapacitásával. A tagállamok minden vágóhidat az előző évi vágott hízósertés-forgalom nagysága alapján osztályoznak. Így minden tagállam megállapítja, mely üzemekre jut az összes hízósertésvágások legalább 80 %-a.

A tanulmányban részt vevő vágóhidakon mintázandó sertések és hasított testek teljes számát úgy becsüljük meg, hogy a mintavételek számát (pl. 2 400) megszorozzuk az előző évben levágott hízósertések arányával. Ha például egy vágóhíd a kiválasztott létesítményekben levágott hízósertések 25 %-át vágta le (amelyek az egy tagállamban levágott hízósertések legalább 80 %-át jelentik), akkor (2 400 × 0,25 =) 600 sertésből kell mintát venni. A mintavételt 12 hónapra lebontva egyenlően kell elosztani, vagyis 50 sertés jusson egy hónapra. Az 1. táblázat egy másik példát mutat.

Ha azonban egy vágóhíd beszünteti tevékenységét, vagy egy új vágóhidat nyitottak, vagy ha a felmérés lebonyolítása során egy vágóhíd kapacitásában jelentős változás következik be, a becsült kapacitást ennek megfelelően ki kell igazítani.

1.   táblázat

A vágóhidak súlyozása az egyes vágóhidakon mintavétel alá eső vágósertések számának meghatározása céljából; a mintavétel alá eső állatok számának kiszámítása vágóhidanként

A vágóhíd azonosító száma	Az előző évben levágott vágósertések száma	A tanulmányban szereplő levágott állatok aránya (%-ban)	A minták vágóhidankénti száma	Havi minták száma (/12)
AXD	88 000	17,6	0,176 × 2 400 = 422,4	422,4 : 12 = 36
SVH	25 000	5,0
TPB	75 000	15,0
MLG	100 000	20,0
GHT	212 000	42,4
Összesen	500 000 (1)	100,0

Minden hónapban minden vágóhídhoz véletlenszerűen ki kell választani egy 1 és 31 közötti számot. Amennyiben ez a véletlenszerűen kiválasztott szám abban a hónapban egy vágási napnak felel meg, akkor azt a napot választják ki mintavételre. Ellenkező esetben egy másik számot választanak ki véletlenszerűen. Ezt az eljárást havonta egyszer alkalmazzák, és egészen addig ismétlik meg, amíg az adott vágóhídon nem sikerült mintát venni. Az AXD vágóhídon például az eljárást legalább 36-szor ismétlik meg ahhoz, hogy legalább 36 munkanapot válasszanak véletlenszerűen. Természetesen lehetséges, hogy ugyanazon a napon több mint egy hasított testből vegyenek mintát.

Mivel az adott napon levágott állatok száma nagymértékben eltérhet, az egyes állatok véletlenszerű kiválasztását a véletlenszerűen kiválasztott mintavételezés napján a vágóhídon kell végrehajtani. Az adott napon levágott állatok száma ismert, és a vágóhíd személyzete a rendelkezésükre bocsátott randomlista segítségével – amelyet a tagállamok vágóhídjain az adott napon levágásra ítélt lehető legnagyobb számú hízósertéseknél is nagyobb maximális szám alapján állítottak össze –, véletlenszerűen kiválaszt egy vagy több hasított testet.

A 2. táblázat a randomlista példáját mutatja.

2.   táblázat

Randomtáblázat

Vágóhíd	A hónap napja	A hasított test azonosító száma (2)
AXD	19	5
	4	2
	12	124
	12	2
	8	59

Nem tartoznak az alapfelmérésbe a következő állatok:

—	az 50 kg-nál kisebb vagy a 170 kg-nál nagyobb élősúlyú állatok,

—	a kényszervágott állatok,

—	a fogyasztásra egyáltalán nem alkalmas hasított testek.

2.   Minták

2.1.   A minták általánosságban

—	A csípőbéltáji nyirokcsomók összesített mintáit, vagy az összes kiválasztott sertés legalább öt különböző csípőbéltáji nyirokcsomóját kell összegyűjteni. Amennyiben lehetséges, legalább 25 gramm zsírmentes vagy kötőszövet nélküli nyirokcsomót kell összegyűjteni.

—	A vágóhídon nyilvántartásba kell venni a mintavétel dátumát és pontos idejét, illetve a mintavétel szállításával/kézbesítésével megbízott futárszolgálat nevét.

2.2.   A csípőbéltáji nyirokcsomókból vett minták részletei

A caecumhoz legközelebb eső, a caecum és a csípőbél közötti rész mesenteriumának szakadása láthatóvá teszi a csípőbéltáji nyirokcsomókat a szakadás általi nyílt felületen. A nyirokcsomók egyenkénti mintavétele esetén a nyirokcsomóról kés nélkül, kesztyű használatával kézzel kell mintát venni. A nyirokcsomót vagy az összesített mintákat egy, a dátummal, órával, illetve a vágóhíd és a mintavétel azonosítószámával ellátott műanyag zacskóba kell belehelyezni.

3.   Szállítás

A mintákat a mintavételt követő 36 órán belül gyorspostával vagy futárral kell a megfelelő laboratóriumba küldeni, és a mintavételt követő legkésőbb 72 órán belül kell a laboratóriumba érkezniük. A 72 óránál később érkezett mintákat figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a mintavételt követő 96 órán belül megvizsgálják őket, és ha a hűtési lánc nem szakadt meg.

4.   Elemzés és a minták szerotípus-meghatározása

Az elemzést és a szerotípus-meghatározást a nemzeti referencialaboratóriumok végzik (NRL). Amennyiben a nemzeti referencialaboratórium nem tudja elvégezni az elemzéseket, vagy az nem az a laboratórium, amely a kimutatást rutinszerűen végzi, az elemzések végrehajtására az illetékes hatóságok korlátozott számban kijelölhetnek más, a szalmonella elleni védekezési programba bevont laboratóriumokat.

E laboratóriumoknak bizonyítottan jártasnak kell lenniük az előírt kimutatási módszer alkalmazásában, ezenkívül egy, az ISO 17025 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazniuk, és alá kell vetniük magukat a nemzeti referencialaboratóriumok felülvizsgálatának.

A mintákat a bakteriológiai vizsgálatok megkezdéséig, amelyet a kézhezvételtől számított 24 órán belül, de legkésőbb 96 órával a mintavételt követően kell végrehajtani, lefagyasztva őrzik a laboratóriumban.

4.1.   A minta előkészítése

Az elemzés előtt a nyirokcsomók felületét tiszta alkoholba mártják és levegőn megszárítják.

Az összes nyirokcsomót összegyűjtik és műanyag zacskóba zárják, amelyet aztán egy kalapács vagy hasonló eszköz segítségével szétzúznak.

A homogenizált nyirokcsomókat le kell mérni és egy steril, 1:10-hez hígítású, előmelegített pufferolt peptonvízoldatot (BPW) tartalmazó steril tárolóedénybe kell helyezni. A tárolóedényt összesen (18 ± 2) órán át (37 ± 1) °C fokon inkubálni kell.

4.2.   Kimutatási módszer

A hollandiai bilthoveni Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott módszert kell használni.

E módszert az ISO 6579 (2002) D. melléklete tervezetének jelenlegi változata ismerteti: „A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása”. E módszerben módosított félfolyékony közeget (Rappaport–Vassiladis-közeg, MSRV) használnak egyedi szelektív táptalajként.

4.3.   Szerotipizálás

Minden egyes Salmonella spp.-ként izolált és azonosított törzset a Kaufmann–White-féle módszer szerint kell szerotipizálni.

A CRL részére 16 tipizálható törzset és 16 nem tipizálható izolátumot kell elküldeni minőségbiztosítás céljából. Ha ennél kevesebb törzset izoláltak, akkor az összeset el kell küldeni.

4.4.   Fágtipizálás

A szalmonella typhimurium és enteritidis szerotípusai izolátumainak fágtipizálásához (fakultatív) az egyesült királyságbeli Colindale-i Egészségvédelmi Ügynökség (Health Protection Agency – HPA) WHO referenciaközpontja által a szalmonella fágtipizálására leírt módszert kell használni.

4.5.   Az antimikrobás érzékenység vizsgálata

Antimikrobás érzékenység esetén (fakultatív) hiteles és ellenőrzött módszert kell a vizsgálathoz használni, olyat amilyet a National Committee for Clinical Laboratory Standards (NCCLS, 2005. január 1-je óta: „Clinical and Laboratory Standards Institute” – CLSI) ajánl.

Mind az agardiffúziós, mind a léhígítású módszerek használata elfogadható. A kapott eredményeket mennyiségi (MIC a hígítási módszerhez és inhibíciós zóna átmérő a diffúziós módszerhez) és minőségi adatokként (az ellenálló izolátumok aránya) is közzé kell tenni.

A minőségi adatoknak az antibiotikum-rezisztencia vizsgálat európai bizottságának (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing – Eucast) járványügyi küszöbértékekre vonatkozó értelmezésén alapulnak: http://www.eucast.org

Az izolátumokat az alábbi antibiotikumok rezisztenciavizsgálata alá kell vetni:

—	ampicillin vagy amoxicillin,

—	tetraciklin,

—	kloramfenicol,

—	florfenicol,

—	nalidixinsav,

—	ciprofloxacin vagy enrofloxacin,

—	szulfonamid (lehetőleg szulfametaxol),

—	szulfanomid/trimetoprim vagy trimetoprim,

—	gentamicin,

—	sztreptomicin,

—	kanamicin (lehetőleg) vagy neomicin,

—	harmadik generációs cefalosporin (lehetőleg cefotaxim),

—	colistin (fakultatív).

A tanulmány kezdete előtt a két tagállam képzéseket szervez a részt vevő felek számára.

5.   Nyilvántartás és a minták tárolása

A mintákon elvégzett bakteriológiai vizsgálatokat a 3. táblázatban bemutatott minta szerint vagy azzal összhangban kell nyilvántartásba venni.

Az izolált törzseket a két tagállam NRL kultúragyűjteményében kell tárolni, amennyiben az legalább öt évig biztosítja a törzsek épségét.

A szerológiai vizsgálatnak alávetett hús levéből vett mintákat legalább két évig kell fagyasztva tárolni.

3.   táblázat

Példa a megvizsgált minták nyilvántartására

Minta

Kézhezvétel

Elemzés

Minta azonosító száma + típusa

A vágóhíd azonosító száma

Név

Dátum

Időpont

Név

Dátum

Időpont

POZ vagy NEG

Szerovar

Fágtipizálás

Antibiogram

Tárolási azonosító szám

1 S

EU012

PW

3-10-06

12:00

AB

3-10

14:00

Neg

2 L

EU023

PW

4-10

12:30

AB

4-10

14:00

Poz

Typh

DT104

ASTSu

(IDnr)

3 L

EU083

PW

8-10

16:30

AB

9-10

9:00

Poz

Agona

n.a.

ASTE

(IDnr)

stb.

6.   Bulgária és Románia jelentései

A 2003/99/EK irányelv 9. cikke szerint az állatokban fellelhető szalmonella megfigyeléséről szóló éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős illetékes hatóságnak kell összegyűjtenie és kiértékelnie az eredményeket, és azokat jelentenie a Bizottság részére.

A jelentéseknek legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:

6.1.   A vizsgálati program megvalósításának általános leírását

—	A tanulmányozott populáció leírását vágóhídkapacitás szerint rétegezve,

—	a randomeljárás leírását, amely magában foglalja a bejelentési rendszert,

—	a kiszámított mintaméretet,

—	a mintavételezésbe/vizsgálatba/tipizálásba bevont hatóságok és laboratóriumok részletes adatait,

—	a tanulmány általános eredményeit (a bakteriológiai vizsgálat alá vetett minták, a pozitív, szerovar, fágtipizált és antibiotikum-rezisztencia vizsgálata).

6.2.   Minden egyes mintavételezett állat összes adatát és a megfelelő vizsgálati eredményeket

A tagállamoknak a vizsgálati eredményeket a Bizottság által rendelkezésre bocsátott adatszótár és adatgyűjtő űrlapok felhasználásával készült nyers adatokként kell benyújtaniuk.

A szótárt és az űrlapot a Bizottság állítja össze, és az legalább a következő információt tartalmazza:

—	a vágóhidak hivatkozási száma,

—	a vágóhidak kapacitása,

—	a mintavétel napja és időpontja,

—	a minták referenciája (szám),

—	a mintavételek típusai: nyirokcsomók,

—	a laboratóriumba szállítás dátuma.

A tagállamoknak az alábbi információkat kell összegyűjteni a laboratóriumba küldött mintákról:

—	a laboratórium azonosítója (amennyiben több laboratóriumot is bevontak),

—	a minták szállítási módja,

—	a laboratórium általi kézhezvétel napja,

—	nyirokcsomók vizsgálata esetén a mintapéldányok súlya,

—	az egyes vizsgált minták eredménye: negatív vagy Szalmonella spp. szalmonella szerovar, vagy nem tipizálható szerotípusok eredménye,

—	az antibiotikum-rezisztencia vizsgálatának és/vagy fágtipizálásnak alávetett törzsek esetében: eredmények.

---

(1)  Ennek a számnak el kell érnie legalább az adott tagállamban levágott hízósertések 80 %-át.

(2)  Az adott hónap 19. napján az 5. hasított testet veszik fel a mintába.

II. MELLÉKLET

A Bulgáriának és Romániának nyújtható maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás

(euro)
Tagállam	Érték
Bulgária	4 992
Románia	7 800

III. MELLÉKLET

A vágósertés-állományok Salmonella spp. előfordulására vonatkozó felmérés végrehajtására vonatkozó hiteles pénzügyi jelentés

Jelentéstételi időszak: 2007. április 1.–2007. szeptember 30.

A felmérés során felmerült és közösségi pénzügyi hozzájárulással támogatható költségekről szóló kimutatás

A közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosító bizottsági határozat hivatkozási száma: …

…

Az alábbi tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek	A vizsgálatok száma	A jelentéstételi időszak során felmerült összes vizsgálati költség (nemzeti pénznemben kifejezve)
Salmonella spp. bakteriológiai vizsgálatok
Szalmonellaizolátumok szerotipizálása

A kedvezményezett nyilatkozata

Igazoljuk, hogy

—	a költségekről szóló kimutatásban megállapított költségek valósak és a(z) 2007/219/EK bizottsági határozatban meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatban merültek fel, valamint nélkülözhetetlenek voltak a feladatok megfelelő elvégzéséhez,

—	a költségeket támogató összes dokumentum könyvvizsgálati célból rendelkezésre áll.

Dátum: …

A felelős pénzügyi személy: …

Aláírás: …