31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/11

(1)

2005. június 2-án a Bizottság értesítést (2) tett közzé a Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezéséről. 2006. március 1-jén a Bizottság a 355/2006/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) az említett termékre ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(3)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek talált a végleges megállapítások kialakítása érdekében.

(4)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak számukra, amelyen belül a végleges intézkedések elrendelése alapjául szolgáló lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően ismertethetik álláspontjukat.

(5)

Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben a megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

(6)

Az ideiglenes rendelet (11) és (12) preambulumbekezdésében említett exportáló gyártó megismételte a termékkör kérdésével kapcsolatos érveit, részletesebben kifejtve azokat.

(7)

Az említett exportőr azt állította, hogy a termékkörbe valamennyi nagy kapacitású, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógépnek bele kellene tartoznia, mivel az említett hűtőgépek felosztása ellentétes lenne a közösségi intézmények múltbéli gyakorlatával, figyelmen kívül hagyná a többi érdekelt fél által benyújtott bizonyítékokat, és nem venné tekintetbe a piaci valóságot (i. állítás).

(8)

Az exportőr azt is kijelentette, hogy amennyiben i. állítását elutasítják, a kombinált hűtő-fagyasztógépek piacának szegmentálására irányuló kísérleteknek (az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésben leírtak szerint) ki kell zárniuk a háromajtós dobozos modelleket az érintett termék köréből. Végeredményben az említett exportőr azzal érvelt, hogy nem a modell külső jellegzetességei (az ajtók) a lényegesek, hanem belső kialakítása. Az exportőr véleménye szerint a hűtő-, illetve a fagyasztórekeszek elhelyezkedése a dobozos hűtőgépek alapvető megkülönböztető jellegzetessége (ii. állítás).

(9)

A közösségi intézmények állandó gyakorlata valamely érintett termék meghatározása során az, hogy elsősorban az említett termék alapvető fizikai és műszaki jellegzetességeit veszik számba. A különböző termékszegmensekbe sorolt modelleket általában egyetlen terméknek tekintik, kivéve abban az esetben, ha a különböző szegmensek jól elhatárolhatók egymástól.

(10)

Alapos figyelmet fordítva az érdekelt felek ezen eljáráshoz fűződő valamennyi beadványára, a vizsgálat megállapította, hogy a kombinált hűtő-fagyasztógépek piacának hagyományosan három szegmensét különböztetjük meg, ezek: az alulra szerelt fagyasztós kombinált hűtőgépek szegmense (azaz a hűtőszekrény a fagyasztó felett helyezkedik el), a felülre szerelt fagyasztós kombinált hűtőgépek szegmense (azaz a fagyasztó a hűtőszekrény felett helyezkedik el), valamint a dobozos hűtőgépek szegmense (ahol a két külön rekeszt nyitó ajtó egymás mellett helyezkedik el). A három külön szegmensbe történő piaci besorolás az e téren tevékenykedő üzleti szereplők által elfogadott és jól ismert. Mindezt számos írásos beadványában még az említett exportőr is elismerte. Továbbá a „többi érdekelt fél által benyújtott bizonyítékokra” alapozott állítás valójában arra enged következtetni, hogy ezen exportőr érdekeinek megfelelően szelektíven értelmezi az egyik – az intézkedéseket támogató, a hasonló terméket ugyanakkor nem gyártó – háztartásigép-gyártó beadványának egy részét (lásd az ideiglenes rendelet (10) és (104) preambulumbekezdését). A szóban forgó beadványban a háztartásigép-gyártó kitér arra, hogy a dömpingelt behozatalból adódóan nem hasonló termékeinek közösségi értékesítései vonatkozásában negatív következményekkel kellett szembenéznie. Ugyanakkor a tény, hogy e gyártónak állítólagosan negatív következményekkel kellett szembenéznie, még nem tekinthető meggyőző bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy valamennyi nagy kapacitású, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógépet érintett terméknek kell tekinteni, figyelmen kívül hagyva, hogy mely, a fentiekben ismertetett szegmensbe tartoznak. Megállapítást nyert, hogy a két termék fizikai és műszaki jellegzetességei nagy mértékben eltérőek.

(11)

Ezért megállapítható, hogy a kombinált hűtő-és fagyasztógépek piacát alkotó három szegmens világosan elkülönül. Következésképpen semmi sem indokolja az érintett termék körének kiterjesztését annak érdekében, hogy a kombinált hűtő-és fagyasztógépek mindegyik típusát magában foglalja, ahogyan az érintett exportőr kérelmezte. Ennek következtében az i. állítást elutasították.

(12)

Az említett exportőr ii. állításával arra törekszik, hogy a kombinált hűtő-és fagyasztógépek az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésében említett bizonyos modellje (a továbbiakban: a háromajtós modell) kerüljön ki a termékkörből.

(13)

Az eljárás kezdete óta a Bizottság a termékkört külső jellegzetességek alapján határozta meg, vagyis az alapján, hogy a termék legalább két, egymás mellett elhelyezkedő külön lengőajtóval rendelkezik. E megközelítés megfelelőnek bizonyult mind a fizikai jellegzetességek, mind fogyasztói szemlélet tekintetében. A fizikai jellegzetességek vonatkozásában a két, egymás mellett elhelyezkedő lengőajtót tekintették a legszembetűnőbb jellegzetességnek. A fogyasztói szemlélet vonatkozásában a legfőbb szempontot az a tény jelentette, hogy maga a panaszos is folyamatosan dobozos hűtőgépként forgalmazta és reklámozta a háromajtós modellt. A Bizottság tudomására jutott, hogy a belső rekeszek elhelyezkedése eltér a dobozos hűtőgépek, illetve a háromajtós modellek esetében, ugyanakkor e különbséget nem tekintették számottevőnek ahhoz, hogy kizárják a háromajtós dobozos hűtőgépet a termékmeghatározásból, mivel e vonatkozásban nem nyújtottak be meggyőző bizonyítékokat. Az akkor rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében megállapította, hogy „nincs a dobozos hűtőgépnek semmilyen általánosan használt meghatározása”.

(14)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően a kérdést tovább vizsgálták. A fent említett exportőr további bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a dobozos hűtőgépek szegmensének meghatározását nem az ajtók elhelyezkedésére, hanem a rekeszek belső kialakítására kellene alapozni. A végső megállapítások közzététele után, az említett exportőr által szolgáltatott további bizonyítékok fényében néhány vezető kutatóintézet és besorolást végző testület – amelyek többségükben a belső kialakítás és nem az ajtók elhelyezkedése alapján sorolják be a dobozos hűtőgépeket – álláspontjának további értékelésére került sor. Mindez annak megállapításához vezetett, hogy a fizikai jellegzetességek vonatkozásában a háromajtós modell nem tartozik a dobozos hűtőgépek szegmensébe, amint az a (10) preambulumbekezdésben is szerepel. A fogyasztói szemlélet vonatkozásában mind a panaszos, mind a közösségi gazdasági ágazat fogyasztói felméréseket nyújtottak be álláspontjuk alátámasztása végett, e felmérések eredményei azonban ellentmondtak egymásnak. Ezért e tekintetben nem vonhatók le egyértelmű következtetések.

(15)

A fentiekből következik, hogy a háromajtós modell az alulra szerelt fagyasztós kombinált hűtőgépek szegmenséhez, nem pedig a dobozos hűtőgépek szegmenséhez tartozónak tekintendő. Ennélfogva a ii. állítást elfogadták.

(16)

Ebből adódóan a termékkör az ideiglenes rendeletben szereplő meghatározásának felülvizsgálatát helyénvalónak ítélték. Ebből adódóan az érintett termék a jelenleg az ex 8418 10 20 KN-kód alá sorolható, a Koreai Köztársaságból származó, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógép(-egység), amelynek fagyasztó- és hűtőrekesze egymás mellett helyezkedik el.

(17)

Észrevételek hiányában a rendes érték vonatkozásában az ideiglenes rendelet (18)–(22) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat meg kell erősíteni.

(18)

Az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint a Közösségbe irányuló, kapcsolt importőrökön keresztül lebonyolított értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első független vásárlóval szembeni viszonteladási ár alapján állapították meg. Az exportár megállapításakor egy olyan vállalat haszonkulcsát alkalmazták, amely az érintett termék független importőrének tekinthető. Miután az érdekelt felek tudomására hozták a végső megállapításokat, egy exportáló gyártó azt az információt nyújtotta be, hogy az e haszonkulcs megállapításához figyelembe vett vállalat nem független importőr, hanem a vállalat egyik kapcsolt importőrének első független vásárlója. Az állítást alaposan megvizsgálták, majd arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett vállalat valóban nem számít független importőrnek. Következésképpen az a döntés született, hogy a vállalat haszonkulcsa nem alkalmazható az exportárak megállapításakor. Ezért az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerinti ésszerű haszonkulcs megállapítása érdekében alternatív adatforrásra volt szükség. E vizsgálat keretein belül nem volt lehetőség alternatív független importőr nyereségre vonatkozó információinak megszerzésére. Ezért tekintettel arra a tényre, hogy a két termék ugyanazon háztartásigép-gyártó ágazathoz tartozik, illetve hogy ugyanazok az érintett koreai exportáló gyártók, ésszerűnek tartották e célból a mikrohullámú sütőkre vonatkozó dömpingellenes eljárásban (4) megállapított 5 %-os haszonkulcs alkalmazását.

(19)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (23)–(24) preambulumbekezdéseiben szereplő, az exportár meghatározására vonatkozó megállapításokat meg kell erősíteni.

(20)

Az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdésében említettek szerint azokban az esetekben, amikor nem lehet közvetlenül összehasonlítani az exportált és a belföldön értékesített modelleket, az exportáló gyártók belföldi értékesítéseire vonatkozó rendes érték lehető legpontosabb megállapítása érdekében az egyes modellek vonatkozásában megállapított rendes érték tekintetében kiigazítást tettek, hogy megfelelően tükrözzék a belföldön értékesített és az exportált modellek fizikai jellemzői közötti eltérések piaci értékét az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjának megfelelően. Két exportáló gyártó kétségbe vonta az ideiglenes szakaszban végzett kiigazítást.

(21)

Az egyik exportáló gyártó azt állította, hogy nem lett volna szükség kiigazításra, mert még ha vannak is eltérések az exportált és a belföldön értékesített, összehasonlításra ajánlott modellek fizikai jellegzetességei között, ezek a különbségek nincsenek hatással a piaci árra. Ezt az állítást el kellett utasítani, mivel az exportált és az összehasonlításra ajánlott, belföldön értékesített modellek között hét eltérést találtak; az eltérések között gyakran szerepelt olyan fontos elem, mint a jég-és vízadagoló, az ajtó kidolgozása és a hőmérséklet-szabályozó rendszer. Ezért – a hagyományos gazdasági logikából kiindulva – valószínű, hogy ezek az eltérések hatással vannak a modellek piaci értékére.

(22)

A másik exportáló gyártó, amelynek rendelkezésre bocsátott adatain a Bizottság az ideiglenes szakasz során kiigazítást végzett annak érdekében, hogy azok a fizikai jellegzetességek közötti eltérések piaci értékét megfelelően tükrözzék, kétségbe vonta a számítás eredményeit. Miután nyilvánosságra hozták a végső megállapításokat, a vállalat rámutatott a bizottsági megközelítés néhány olyan elemére, amelyek az ily módon kiszámított rendes érték torzulását eredményezhetik, és kérvényezte, hogy az exportált modellek tekintetében a rendes érték megállapítására a megfelelő belföldi értékesítések figyelembevétele nélkül kerüljön sor. Az állítást megvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalat fizikai jellegzetességek tekintetében tett állításával kapcsolatos egyes bizottsági kiigazítások a rendes értékek torzulását okozhatták. Ezért az a döntés született, hogy e vállalat vonatkozásában a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban állapítják meg azokban az esetekben, amikor az exportált modellek és a belföldön értékesített modellek közötti közvetlen összehasonlítás nem lehetséges.

(23)

Mindhárom exportáló gyártó vitatta azt az ideiglenes megállapítást, amely szerint nem adható meg a belföldi értékesítéseik után állítólagosan felmerült hitelköltségeik miatt az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése g) pontja értelmében igényelt kiigazítás. A három exportáló gyártó alátámasztotta, hogy az alkalmazott hitelfeltételeket szerződésben állapították meg és juttatták érvényre a vállalatok. Azt is bemutatták, hogy a számlák összekapcsolhatók a kifizetésekkel. A fentiekre tekintettel megállapították, hogy a belföldi hitelköltségek hatást gyakorolnak az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése szerinti ár-összehasonlíthatóságra, ezért az a döntés született, hogy ezekre a költségekre kiigazítás adható.

(24)

Az egyik exportáló gyártó azt kérte, hogy a dömping kiszámításakor ne vegyék figyelembe a sérült és/vagy hibás áruk kapcsolt importőrei általi értékesítését. Ezen értékesítésekről, amelyek a vállalat közösségi piacon megvalósuló értékesítéseinek csak igen kis részét képezték, külön jelentés készült, és az értékesítéseket a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizték. Bizonyítást nyert, hogy ezek az értékesítések valóban hibás vagy sérült termékekre vonatkoznak, és az ezen termékek fogyasztói és árai teljes mértékben elkülönülnek a rendes értékesítések fogyasztóitól és áraitól. Tekintettel a vállalat belföldi piacán történő összehasonlítható értékesítések hiányára ezen értékesítések vonatkozásában nem lehetett értékelhető összehasonlítást végezni. Ezért ezt a kérelmet elfogadták.

(25)

Ugyanezen exportáló gyártó vitatta a Bizottság arra vonatkozó ideiglenes megállapítását, miszerint az exportárnak az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése e) pontja szerinti kiigazítása érdekében elutasítja a bejelentett tengeri szállítási költségeket. A bejelentett tengeri szállítási költségeket azért utasították el, mert egy kapcsolt vállalat számlázta ki őket az exportőr számára. Az exportáló gyártó most bebizonyította, hogy a kapcsolt vállalat logisztikai egység, amely a szállítási szolgáltatások vonatkozásában független hajózási társaságokkal szerződött. Bebizonyosodott továbbá, hogy a kapcsolt vállalat az exportőr számára a szállítás tényleges, a független hajózási társaságok által kiszámlázott költségét, valamint szolgáltatásai ellenében ésszerű felárat számlázott ki. Ezért az a döntés született, hogy a bejelentett tengeri szállítási költségek megbízhatónak tekinthetők, így a számításokat ennek megfelelően módosították.

(26)

Az e rendelet (22)–(25) preambulumbekezdéseiben kifejtett, végrehajtott kiigazításoktól eltekintve az ideiglenes rendelet (25)–(30) preambulumbekezdéseiben a rendes érték és az exportárak összehasonlításával kapcsolatban tett megállapításokat megerősítik.

(27)

Mindhárom vállalat vitatta a módszert, amelyet a Bizottság a dömpingkülönbözet kiszámításához használt. Az ideiglenes rendelet (31)–(34) preambulumbekezdéseiben elmagyarázottaknak megfelelően a dömping kiszámításában a régiónként eltérő exportárak lényeges különbségének tükrözése érdekében, valamint mert a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával való összehasonlítása, vagy pedig az egyedi exporttranzakcióknak a belföldi értékesítési tranzakciókkal való összehasonlítása nem tükrözte volna a gyakorolt dömping teljes mértékét, a rendes érték súlyozott átlagát hasonlították össze a Közösségbe irányuló összes egyedi exporttranzakció áraival. Mindhárom exportáló gyártó vonatkozásában megállapították, hogy régiónként jelentős eltérések mutatkoznak az értékesítési árak között, és az ideiglenes rendelet (31)–(34) preambulumbekezdéseiben már említett okokból kifolyólag indokolt volt a rendes érték súlyozott átlagának a Közösségbe irányuló összes egyedi exporttranzakció áraival történő összehasonlítása. Az exportáló gyártók állításait ezért elutasítják.

(28)

A fenti kiigazítások fényében és egyes számítási hibák kijavítását követően a véglegesen megállapított dömping összege, a vámkezelés előtti közösségi határparitáson számított nettó CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(29)

E tekintetben új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (37)–(40) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(30)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően a termékkör meghatározását felülvizsgálták, amint azt a fenti, (16) preambulumbekezdés ismerteti. Ennek megfelelően a háromajtós modellre vonatkozó adatokat nem vették figyelembe a kárelemzés folyamán. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nem gyártotta ezt a terméktípust és a háromajtós modell Koreai Köztársaságból származó, Közösségbe importált mennyisége elhanyagolhatónak tekinthető.

(31)

Mivel megállapították, hogy a Samsung Electronics Corporation (a továbbiakban: Samsung) dömpingkülönbözete de minimis volt a vizsgálati időszak alatt (lásd a fenti (28) preambulumbekezdést), különbséget kell tenni ezen behozatal, illetve a többi, Koreai Köztársaságból származó behozatal között. A továbbiakban ez utóbbira „dömpingelt behozatalként” történik utalás. Az ideiglenes rendelet (44)–(47) preambulumbekezdései helyébe ezért az alábbi megfontolások lépnek. A bizalmasság megőrzése érdekében a két fennmaradó koreai gyártó behozatalával kapcsolatos adatokat indexált formában adjuk meg.

(32)

Ennek alapján a dömpingelt behozatal mennyisége számottevő (266 %-os) emelkedést mutat 2002 és a vizsgálati időszak között. 2002 és 2003 között 83 %-kal, 2004-ben további 153 százalékponttal, és végül a vizsgálati időszakban további 30 százalékponttal emelkedett. A vizsgálati időszak alatt a dömpingelt behozatal mennyisége 180 000 és 250 000 készülék között mozgott.

(33)

A dömpingelt behozatalnak megfelelő piaci részesedés hozzávetőlegesen 20 százalékponttal emelkedett 2002 és a vizsgálati időszak között, ami a vizsgálati időszak végére elérte a 42–50 %-os szintet. Az indexek tekintetében a piaci részesedés 21 %-kal emelkedett 2003-ban, további 43 százalékponttal 2004-ben, és 6 százalékponttal a vizsgálati időszak alatt. Összességében a piaci részesedés növekedése 70 %-ot tett ki 2002 és a vizsgálati időszak között.

(34)

Végül a dömpingelt behozatalt jellemző átlagár hozzávetőlegesen 5 %-kal csökkent 2002 és a vizsgálati időszak között, és a modellek közötti összehasonlítást alapul véve a dömpingelt behozatal révén az érintett exportőrtől függően a termékeket 34,4–42 %-kal kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál.

(35)

Hasonlóképpen az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdése helyébe az alábbiak lépnek. Az érintett termék Koreai Köztársaságból származó dömpingelt behozatalának mennyisége 2002 és a vizsgálati időszak között jelentősen, 266 %-kal növekedett, a dömpingelt behozatalnak megfelelő közösségi piaci részesedés pedig hozzávetőlegesen 20 százalékponttal nőtt 2002 és a vizsgálati időszak között. A dömpingelt behozatal átlagárai folyamatosan alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat figyelembe vett időszakot jellemző árainál. A modellek súlyozott átlag alapján történő összehasonlítása szerint a dömpingelt behozatal révén az exportőrtől függően a termékeket 34,4–42 %-kal kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál, míg néhány modell esetében ezt meghaladó alákínálást állapítottak meg.

(36)

A kárral kapcsolatos további új vagy megalapozott információ, illetve érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (41)–(71) preambulumbekezdései megerősítést nyernek, ez alól kivételt képeznek a fentiekben tárgyalt (44)–(47) és (68) preambulumbekezdés.

(37)

Amint az a fentiekben is szerepel, megállapították, hogy a Samsung dömpingkülönbözete de minimis volt a vizsgálati időszak alatt. Ugyanakkor a dömpingelt behozatal mennyiségének számottevő, 266 %-os emelkedése 2002 és a vizsgálati időszak között, az ennek megfelelő, 20 százalékpontos emelkedés a piaci részesedést tekintve, valamint az alákínálás mind egybeesett a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlásával.

(38)

Mivel a Samsung dömpingkülönbözete de minimis volt a vizsgálati időszak alatt, meg kellett vizsgálni, hogy a Samsungtól származó behozatal okozhatott-e kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. A bizalmasság megőrzése érdekében a Samsunggal kapcsolatos adatokat az alábbiakban indexált formában adjuk meg.

(39)

2002 és a vizsgálati időszak között a Samsungtól származó behozatal mennyisége 88 %-kal növekedett. Részletesebben, 2002 és 2003 között 56 %-kal, 2004-ben további 27 százalékponttal, és végül a vizsgálati időszakban további 5 százalékponttal emelkedett. A vizsgálati időszak alatt a Samsungtól származó dömpingelt behozatal mennyisége 100 000 és 170 000 készülék között mozgott.

(40)

A Samsungtól származó behozatalnak megfelelő piaci részesedés hozzávetőlegesen 5 százalékponttal csökkent 2002 és a vizsgálati időszak között, ami a vizsgálati időszakra 28–36 %-os szintet ért el. Az indexek tekintetében a piaci részesedés 3 %-kal emelkedett 2003-ban, azonban 13 százalékponttal csökkent 2004-ben, és további 2 százalékponttal a vizsgálati időszak alatt. Összességében a piaci részesedés csökkenése 12 %-ot tett ki 2002 és a vizsgálati időszak között.

(41)

Végül, a Samsungtól származó behozatalt jellemző átlagár hozzávetőlegesen 14 %-kal csökkent 2002 és a vizsgálati időszak között, és a modellek közötti összehasonlítást alapul véve a Samsungtól származó behozatal révén a termékeket 34,1 %-kal kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál.

(42)

Tekintve a Samsungtól származó behozatal mennyiségét és a megállapított alákínálást, nem lehet kizárni, hogy a kérdéses behozatal hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Ugyanakkor megjegyezendő, hogy: i. 2002 és a vizsgálati időszak között a Samsungtól származó behozatal mennyisége jóval lassabb ütemben növekedett mint a Koreai Köztársaságból származó egyéb behozatal; ii. 2002 és a vizsgálati időszak között az egyéb koreai behozatallal ellentétben a Samsungtól származó behozatal piaci részesedése mintegy 5 százalékponttal csökkent; iii. a fentiekből adódó, a vizsgálati időszakra jellemző közösségi piaci jelenlét a Samsungtól származó behozatal vonatkozásában – mind a mennyiség, mind a piaci részesedés tekintetében – jóval elmaradt az egyéb koreai behozataltól; iv. a modellek közötti összehasonlítás rámutatott, hogy a Samsung árai – annak ellenére, hogy alacsonyabbak mint a közösségi gazdasági ágazat árai – következetesen meghaladták az egyéb koreai behozatalra jellemző árakat.

(43)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Samsungtól származó behozatal hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, azonban mindez jóval kisebb méreteket öltött, mint a másik két koreai gyártótól származó dömpingelt behozatal. Ezért a Samsungtól származó behozatal hatásai nem tekinthetők elégségesnek ahhoz, hogy megtörjék a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

(44)

További új vagy megalapozott információ, illetve érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (72)–(96) preambulumbekezdései megerősítést nyernek, ez alól kivételt képez a fentiekben tárgyalt (73) preambulumbekezdés első mondata.

(45)

E tekintetben új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(114) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(46)

A dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és közösségi érdekkel kapcsolatban hozott következtetések tekintetében, és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésével összhangban a megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő, de az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében bemutatott és ezen rendeletben megerősített kárkülönbözetnél nem magasabb végleges dömpingellenes vámot kell kivetni. Mivel a kárkülönbözet szintje mindig magasabb volt, mint a dömpingkülönbözet, az intézkedéseknek az utóbbin kell alapulniuk.

(47)

A végleges vámok a következők:

(48)

Tekintettel a Koreai Köztársaság exportáló gyártóinál tapasztalható dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, szükségesnek vélik, hogy az ideiglenes rendeletben elrendelt ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket a kiszabott végleges vámok mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel a háromajtós modell nem szerepel a termékmeghatározásban (lásd a fenti (12)–(16) preambulumbekezdéseket), továbbá a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenesek, a háromajtós modellek behozatala vonatkozásában ideiglenesen biztosított összegeket vagy azok a végleges dömpingellenes vámokat meghaladó részét el kell engedni.

(49)

Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok e vállalatok esetében a vizsgálat során talált helyzetet tükrözik. Ezek a vámok (a „minden egyéb vállalatra” országosan alkalmazandó vámokkal szemben) kizárólag az érintett országból származó és az említett vállalatok, azaz jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazhatók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat által gyártott importált termék, ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is, nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(50)

Minden olyan kérelemmel, amely ezeknek az egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeknek az alkalmazását célozza (például a szervezet névváltozását vagy az új termelési, illetve értékesítési egységek kialakítását követően), haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulni, rendelkezésre bocsátva az összes vonatkozó információt, különösen a vállalat tevékenységében bekövetkező minden olyan változást illetően, amely a vállalat termelését, belföldi és exportértékesítéseit érinti, amely például a névváltoztatással, illetve a termelési és értékesítési egységekben bekövetkező változással kapcsolatban áll. Szükség esetén a rendeletet megfelelően módosítják az egyedi vámokban részesülő vállalatok felsorolásának frissítésével,