21999A0116(01)

MELLÉKLET

A TRANZITTAL KAPCSOLATOS VITÁK RENDEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Ezeket a szabályokat, amelyeket az Energia Charta Konferencia az Energia Charta Egyezmény 7. cikke (7) bekezdésének f) pontja értelmében fogadott el, az említett Egyezmény 7. cikke (7) bekezdésének a)–c) pontja szerinti vitákkal kapcsolatos egyeztető eljárásra kell alkalmazni.

Az e szabályokban használt fogalmak jelentése megegyezik az Energia Charta Egyezményben használt fogalmak jelentésével, és az említett cikkek az Egyezmény cikkeire utalnak.

1. szabály: Értesítés a vitáról

1. Valamely vitának a főtitkár elé való terjesztése a Szerződő Fél részéről írásban történik, amelynek során meg kell nevezni a vitában részt vevő feleket (a továbbiakban: a felek); továbbá össze kell foglalni a vonatkozó tényeket és a Szerződő Fél követelésének alapját, valamint meg kell erősíteni, hogy minden olyan megfelelő – szerződéses vagy egyéb – vitarendezési jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, amelyekben a vitában részt vevő Szerződő Felek, vagy a vitában részt vevő Szerződő Felek ellenőrzése vagy joghatósága alatt álló jogalanyok korábban megállapodtak.

2. Az értesítés kézhezvételét követő lehető legrövidebb időn belül a főtitkár tájékoztatja az Energia Charta Egyezményt aláíró valamennyi Szerződő Felet az értesítésről, és felkéri őket, hogy jelezzék, hogy az egyeztetőnek a 7. cikk (7) bekezdésének b) pontja alapján való kinevezését illetően a többi érintett Szerződő Fél egyikének tekintik-e magukat. A Szerződő Felek tájékoztatásának formáját a főtitkár határozza meg, de a főtitkár gondoskodik arról, hogy a Szerződő Felek elegendő információt kapjanak ahhoz, hogy érdeküket megfelelően meg tudják ítélni.

3. A főtitkár az írásbeli értesítés egy példányát megküldi az összes, abban érintettként feltüntetett Szerződő Félnek. A főtitkár az értesítésben megjelölt bármely felet felkérheti arra, hogy válaszul nyújtson be egy, az egyeztető kinevezésekor annak rendelkezésére bocsátott dokumentációban szerepeltetendő nyilatkozatot. Az említett felek nem kötelesek teljesíteni ezt a kérést.

2. szabály: Az egyeztető kinevezése

1. A főtitkár dönt az egyeztető kinevezéséről folytatott konzultáció megfelelő formájáról. A kinevezéskor a főtitkár különösen annak fontosságát veszi figyelembe, hogy olyan egyeztetőt nevezzen ki, aki:

i. nyilvánvalóan vagy valószínűleg élvezi a felek bizalmát;

ii. független és pártatlan;

iii. elkerüli a tényleges vagy látszólagos érdekellentéteket;

iv. e szabályok titoktartási követelményeit tiszteletben tartja; és

v. az eljárást olyan módon folytatja le, amely az egyeztető eljárás jogszerűségét és jó hírnevét biztosítja.

2. A főtitkárnak egy adott személy kinevezésével kapcsolatos határozata – a 4. szabály (1) bekezdésére is figyelemmel – végleges.

3. Az egyeztető kinevezésekor aláírja az 1. függelékben foglalt nyilatkozatot, és közöl minden információt, amely általa ésszerűen elvárhatóan ismert, és amely jogos kétségeket vethet fel a függetlenségét vagy pártatlanságát illetően, illetve valószínűleg befolyásolja azt. A közlés tartalmazza a 2. függelék szemléltető jegyzékében meghatározott típusú információt.

4. Az egyeztető kinevezéséről szóló megállapodás tartalmazza a főtitkár nyilatkozatát a felekkel és a többi érintett Szerződő Féllel kapcsolatos véleményéről, hogy lehetővé tegye az egyeztető számára nyilatkozatának megtételét, és megadja az egyeztetőnek az egyeztetéssel kapcsolatos információkat.

5. Ha a főtitkár a 7. cikk (7) bekezdésének e) pontjával összhangban úgy dönt, hogy nem nevez ki egyeztetőt, akkor döntéséről a lehető legrövidebb időn belül írásban értesíti a feleket és a többi érintett Szerződő Felet.

3. szabály: Az egyeztető lemondása, halála vagy cselekvőképtelensége

1. Az egyeztető a főtitkár részére benyújtott lemondásával mondhat le.

2. Ha az egyeztető lemond, elhalálozik, vagy a főtitkár véleménye szerint cselekvőképtelenné válik, vagy alkalmatlanná válik arra, hogy ellássa feladatát, a főtitkár azonnal értesíti a feleket és az érintett többi Szerződő Felet erről a tényről. Az eljárás ekkor felfüggesztettnek minősül a 7. cikk (7) bekezdésének c) pontja szerinti határidő tekintetében.

3. A főtitkár – tekintettel az eljárás meghatározott szakaszára – ajánlhatja a feleknek, hogy állapodjanak meg az eljárás leggyorsabb módjáról.

4. A főtitkár a felekkel és a többi érintett Szerződő Féllel folytatott konzultációt követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az egyeztető lemondásának, halálának vagy cselekvőképtelenségének bekövetkeztét követő 30 nappal új egyeztetőt nevez ki. A főtitkár az új egyeztető rendelkezésére bocsátja az egyeztető eljárás során összegyűjtött bizonyítékokat, beleértve a nyilatkozatokat és dokumentációt.

5. A főtitkár az új egyeztető kinevezési feltételei keretében szükség esetén határidőt tűzhet ki az egyeztető eljárás lefolytatására. A határidőben kifejezésre juthat a felek megállapodása, vagy megállapodásuk hiányában a főtitkárnak – az eljárás adott szakaszát, a vita körülményeit, és a vita gyors megoldásának célját figyelembe véve –a legalkalmasabb határidőre vonatkozó döntése.

4. szabály: Az egyeztető kizárása

1. Minden olyan fél vagy egyéb érintett Szerződő Fél, amely információval rendelkezik, vagy információ kerül a birtokába az egyeztető olyan tevékenységéről, amely az egyeztető eljárás független és pártatlan lefolytatásával nem egyeztethető össze, beleértve az érdekellentét látszatának elkerülését is, azonnal írásban tájékoztatja a főtitkárt.

2. A főtitkár a lehető legrövidebb időn belül dönt arról, hogy az egyeztetőt ki kell-e zárni, figyelembe véve, hogy az egyeztetőnek lehetőséget kell adni a válaszadásra. A főtitkár dönthet arról, hogy az eljárást átmenetileg felfüggeszti. A főtitkár a feleket és a többi érintett Szerződő Felet tájékoztatja az egyeztető kizárása tárgyában hozott döntéséről.

3. A főtitkár – tekintettel az eljárás meghatározott szakaszára – ajánlhatja a feleknek, hogy állapodjanak meg az eljárás leggyorsabb módjáról.

4. A főtitkár a felekkel és a többi érintett Szerződő Féllel folytatott konzultációt követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az egyeztető kizárását követő 30 nappal új egyeztetőt nevez ki. A főtitkár az új egyeztető rendelkezésére bocsátja az egyeztető eljárás során összegyűjtött bizonyítékokat, beleértve a nyilatkozatokat és dokumentációt. Az új egyeztető a felekkel folytatott konzultációt követően határozza meg, hogy ezek a bizonyítékok hogyan használhatóak fel.

5. A főtitkár – az új egyeztető kinevezési feltételei keretében – szükség esetén határidőt tűzhet ki az egyeztető eljárás lefolytatására. A határidőben kifejezésre juthat a felek megállapodása, vagy megállapodásuk hiányában a főtitkárnak – az eljárás adott szakaszát, a vita körülményeit, és a vita gyors megoldásának célját figyelembe véve – a legalkalmasabb határidőre vonatkozó döntése.

5. szabály: Az egyeztető eljárás lefolytatása

1. Az egyeztető az általa megfelelőnek tartott módon folytatja le az egyeztető eljárást, ezekre a szabályokra, és a pártatlanság, méltányosság és igazságosság elvére is figyelemmel.

2. Az egyeztető az értesítésben megnevezett feleket a lehető legkorábbi időpontban meghallgatja, hogy megismerje a vitás kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket, és hogy biztosítsa a feleknek az eljárás kezdetétől való pontos azonosítását. Ez az egyeztető megítélése szerinti legalkalmasabb módon történhet, így többek között kérdőívekkel, megbeszélésekkel, meghallgatásokkal, vagy írásos, illetve egyéb anyagok benyújtásával.

3. Az egyeztető gondoskodik arról, hogy a valamely fél által részére szolgáltatott információt a másik fél vagy a többi fél rendelkezésére bocsássák. Az egyeztető kivételt tehet a teljes nyilvánosságra hozatal szabálya alól, ha megállapítja, hogy az adott információ az üzleti titok körébe tartozik, és az érintett fél megindokolja, hogy a nyilvánosságra hozatal miért sértené érdekeit.

4. A felekkel folytatott konzultációt követően az egyeztető – figyelembe véve az egyeztető eljárás körülményeit és annak szükségességét, hogy korlátozni kell az eljárás költségeit – meghatározza az ülés vagy a szóbeli nyilatkozatok meghallgatásának helyszínét. Az egyeztető megvizsgálja, hogy kívánatos-e az Energia Charta Titkárság létesítményeit igénybe venni, és a felek beleegyezésével megállapodhat azok használatáról a főtitkárral.

6. szabály: Képviselet és segítségnyújtás

A feleket az általuk választott személyek képviselik, illetve segítik. Ezeknek a személyek a nevét és címét írásban kell közölni a másik féllel vagy a többi féllel, valamint az egyeztetővel és a főtitkárral.

7. szabály: Tanúk és szakértők

1. Az egyeztető tanúvallomást vagy szakértői véleményt kérhet olyan személyektől, akik a vitával kapcsolatban információval vagy szakértelemmel rendelkeznek. Az ilyen tanúvallomást vagy szakértői véleményt a felek rendelkezésére bocsátják.

2. Valamennyi fél az eljárás bármely szakaszában kérheti az egyeztetőtől, hogy az hallgasson meg olyan tanúkat, illetve olyan szakértőket, akiknek a bizonyítékait a fél lényegesnek tartja. Az egyeztető határidőt tűz ki, amelyen belül az ilyen meghallgatásra sor kerül.

3. A tanúkat és szakértőket az egyeztető hallgatja meg. Az egyeztető irányításával a felek is tehetnek fel kérdéseket.

4. A felek erre felhatalmazott tisztviselője szintén felléphet tanúként vagy szakértőként, és olyan információt adhat, amely az eljáráshoz adott esetben szükséges lehet. A megjelenésre való felkérésben pontosan meg kell adni, hogy milyen kérdésekben és milyen minőségben hallgatják meg a tisztviselőt.

5. Ha a tanú vagy a szakértő nem tud megjelenni a meghallgatás helyszínén, az egyeztető a felekkel egyetértésben megfelelő intézkedéseket tehet, hogy a bizonyítékot írásbeli tanúvallomás, vagy egy más helyen lefolytatott meghallgatás során szerezze be. A felek rendelkezésére bocsátják az írásos tanúvallomás egy példányát, illetve a felek jogosultak arra, hogy részt vegyenek az ilyen meghallgatáson.

8. szabály: Adminisztratív segítségnyújtás

Az egyeztető eljárás lefolytatásának megkönnyítésére az egyeztető a felekkel egyetértésben az Energia Charta Titkárság vagy bármilyen más alkalmas intézmény vagy személy adminisztratív vagy technikai segítségét kérheti.

9. szabály: A felek együttműködése az egyeztetővel

1. A felek jóhiszeműen együttműködnek az egyeztetővel, és különösen minden általa kért lényeges dokumentumot, információt és magyarázatot megadnak, valamint minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználnak arra, hogy lehetővé tegyék az egyeztető számára olyan szakértők és tanúk meghallgatását, akiket be kíván hívatni. A felek továbbá megkönnyítik a vitával kapcsolatos bármilyen helyre történő látogatást, és ott bármilyen olyan vizsgálat végzését, amit az egyeztető el kíván végezni.

2. A felek betartanak minden olyan határidőt, amelyben az egyeztetővel állapodtak meg, vagy amelyet az egyeztető tűzött ki.

10. szabály: Vitarendezési javaslatok

1. Egy fél saját kezdeményezésére vagy az egyeztető felkérésére az egyeztetőnek javaslatokat nyújthat be a vita rendezésére.

2. Az egyeztető az egyeztető eljárás bármely szakaszában javaslatot tehet a vita rendezésére.

11. szabály: A felek megállapodása

1. A felek közötti, a vita rendezésére vagy az ilyen rendezés elérését célzó eljárásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, és azt a feleknek alá kell írnia.

2. Az egyeztető írásban tájékoztatja a főtitkárt arról a tényről, hogy a felek között megállapodás jött létre. A főtitkár értesíti az Energia Charta Egyezmény valamennyi Szerződő Felét, hogy ilyen megállapodás született.

12. szabály: Az egyeztető ajánlása/határozata

1. Ha a felek nem jutottak megállapodásra a 7. cikk (7) bekezdésének c) pontja, vagy a 3. szabály (5) bekezdése vagy a 4. szabály (5) bekezdése szerinti határidőn belül, akkor az egyeztető:

a) írásba foglalja ajánlását vagy a vita rendezésére vonatkozóan, vagy az ilyen rendezésre vezető eljárásra vonatkozóan, valamint a tranzitra alkalmazandó ideiglenes tarifákra és egyéb feltételekre vonatkozó határozatát, beleértve annak hatálybalépési időpontját;

b) mellékeli az ajánlásának és határozatának indokolását; és

c) a feleknek és a főtitkárnak átadja ajánlása és határozata aláírt példányát.

2. A főtitkár:

a) az ajánlás és határozat egy aláírt példányát letétbe helyezi a Titkárság irattárában;

b) értesíti az összes Szerződő Felet arról a tényről, hogy ajánlás és határozat született az ideiglenes tarifákról.

13. szabály: Az egyeztető eljárás megszűnése

Az egyeztető eljárás megszűnik:

a) ha a felek a 11. szabály alapján megállapodást írnak alá; vagy

b) az egyeztető a 12. szabály alapján ajánlást tesz és határozatot hoz az ideiglenes tarifákról.

14. szabály: Nyelvek

1. Az egyeztető a felekkel folytatott konzultációt követően dönti el, hogy az eljárást milyen nyelven vagy nyelveken kell folytatni.

2. Ha az egyeztető úgy dönt, hogy egynél több nyelvet kell használni, akkor az okmányokat e nyelvek bármelyikén be lehet nyújtani. A meghallgatáson bármelyik nyelv használható, azzal a feltétellel, ha az egyeztető így határoz, hogy tolmácsok és fordítók működnek közre. Az egyeztető gondoskodik arról, hogy ajánlása és határozata rendelkezésre álljon azon a nyelven vagy azokon a nyelveken, amelyet vagy amelyeket az eljárásra kijelölt.

15. szabály: Költségek

1. Az egyeztető kérheti a feleket, hogy a (2) bekezdés a)–d) albekezdésében ismertetett költségek előlegeként egy meghatározott összeget helyezzenek letétbe. A felek által e bekezdés szerint letétbe helyezett összegeket a főtitkárnak kell befizetni, aki a (2) bekezdésben felsorolt költségeket kiegyenlíti.

2. Az egyeztető eljárás megszűnése után az egyeztető meghatározza az egyeztető eljárás költségeit, és írásban értesíti a feleket és a főtitkárt ezekről a költségekről. A "költségek" kifejezés csak a következőket foglalja magában:

a) az egyeztető díja, amelyet az egyeztetőnek a főtitkár által történő kinevezésének idején kell meghatározni a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja igazgatási és pénzügyi szabályzatának 14. szabályával összhangban;

b) az egyeztető utazási és egyéb költségei;

c) az egyeztető által a 7. szabály (1) bekezdése szerint felkért tanúk vagy szakértők utazási és egyéb költségei;

d) a meghallgatások lefolytatására az Energia Charta Titkárság helyiségeitől eltérő létesítmények használatával járó költségek;

e) az Energia Charta Titkárságtól eltérő, a 8. cikk szerinti személy vagy intézmény által nyújtott esetleges adminisztratív segítség költsége; és

f) az eljárás során a 14. szabály szerinti fordítás és/vagy tolmácsolás miatt felmerült költségek.

3. Ha a költségek megosztása a felek által a 11. szabály szerint kötött megállapodásban nincs előirányozva, akkor az egyeztető osztja meg a költségeket a felek között, figyelembe véve az eljárás mindenkori körülményeit, és írásban értesíti a feleket és a főtitkárt döntéséről. Az egyes feleknél felmerülő minden további költséget az adott fél viseli.

4. A főtitkár elszámol a felekkel a letétbe helyezett összegekről, és visszafizeti az esetlegesen fennmaradó összeget a feleknek, vagy végső kiegyenlítést kér, figyelembe véve az egyeztető határozatát a költségek megosztásáról.

16. szabály: Titoktartási kötelezettség

1. Ezekben a szabályokban semmi sem csorbítja a feleknek a bizalmas információ kezeléséről szóló jogszabályait, ideértve a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó előírásokat is.

2. Ha valamelyik fél elutasítja, hogy az 5. vagy 7. szabály szerinti kérésre bizalmas információt adjon, ezt indokolnia kell, és az információról az eljárás során használható nem bizalmas összefoglalót kell benyújtania. Ha az 5. szabály (3) bekezdése szerint kivételt tesznek a teljes nyilvánosságra hozatal szabálya alól, az érintett fél a másik vagy a többi félnek is a rendelkezésre bocsátja az információ nem bizalmas összefoglalóját olyan formában, amely az eljárás során használható.

3. Az egyeztető, a felek és az egyeztető eljárásban bármilyen minőségben érintett valamennyi személy bizalmasan kezeli az egyeztető eljárással kapcsolatos valamennyi kérdést. Az ezen eljárás során gyűjtött információ csak ennek az eljárásnak a céljaira használható fel. A titoktartási kötelezettség kiterjed a felek között a 11. szabály szerint létrejött megállapodásra, és az egyeztető 12. szabály szerinti ajánlására és határozatára, kivéve ha a felek másban állapodnak meg, vagy a nyilvánosságra hozatal a végrehajtáshoz és alkalmazáshoz szükséges.

17. szabály: Az egyeztető szerepe más eljárásokban

Az egyeztető nem járhat el választottbíróként, valamint képviselőként vagy tanácsadóként választottbírósági vagy bírósági eljárásokban olyan vitával kapcsolatban, amely az egyeztető eljárás tárgya. A felek és a többi érintett Szerződő Fél az egyeztetőt ilyen eljárásokban nem állíthatja tanúként.

18. szabály: Bizonyítékok felhasználhatósága más eljárásokban

A felek választottbírósági, bírósági vagy közigazgatási eljárásokban – függetlenül attól, hogy ezek az eljárások az egyeztető eljárás keretében tárgyalt vitával kapcsolatosak-e – nem hivatkozhatnak a következőkre, és a következőket nem hozhatják fel bizonyítékként:

a) valamelyik fél nézetei vagy javaslatai a vita lehetséges rendezésére vonatkozóan;

b) valamelyik fél által az egyeztető eljárás során elismert tények;

c) az egyeztető javaslatai; vagy

d) valamelyik fél kifejezésre juttatott hajlandósága, hogy elfogadja az egyeztető által a rendezésre tett javaslatot.

--------------------------------------------------

1. függelék

….… sz. egyeztető eljárás

NYILATKOZAT

Elolvastam és tudomásul vettem a tranzittal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló egyeztető eljárásra vonatkozó szabályokat, és gondoskodom arról, hogy az egyeztető eljárásra e szabályok szerint kerüljön sor. Csak a felvetett kérdésekkel foglalkozom, és azokkal, amelyek vizsgálata e szabályok szerint kötelességeim teljesítéséhez szükséges.

Bizalmasan kezelem mindazt az információt, amely ebben az eljárásban való közreműködésem eredményeként jut tudomásomra, valamint bizalmasan kezelem az ebben a vitában érintett felek közötti, a 11. szabály szerinti megállapodás tartalmát, vagy a 12. szabály szerint általam tett ajánlás vagy általam hozott határozat tartalmát.

Az eljárással kapcsolatban nem fogadok el utasítást vagy térítést olyan forrásból, amelyről a szabályok, vagy a kinevezési feltételeimben a főtitkár nem rendelkeznek.

Nem járok el választottbíróként vagy képviselőként vagy tanácsadóként választottbírósági vagy bírósági eljárásban olyan vita tekintetében, amely ennek az egyeztető eljárásnak a tárgya.

Ezennel közlök minden olyan információt [1], amely függetlenségemet vagy pártatlanságomat befolyásolhatja, vagy ami ennek az egyeztető eljárásnak a jogszerűségével és pártatlanságával kapcsolatban jogos kétségeket vethet fel, és azonnal értesítem a főtitkárt a körülményekben bekövetkező minden olyan változásról, amely az egyeztetőként elvégzendő feladataim teljesítése szempontjából lényeges lehet.

Lemondásom esetén, vagy ha az egyeztető eljárás lefolytatása számomra lehetetlenné válik, a kinevezésem folytán a birtokomba került minden dokumentumot és bizonylatot visszajuttatok a főtitkárnak.

Aláírás: | Dátum: |

[1] Megfelelő esetben az egyeztető által csatolt függelék.

--------------------------------------------------

2. függelék

AZ EGYEZTETŐ ÁLTAL FELFEDENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SZEMLÉLTETŐ LISTA

Ez a lista olyan jellegű információkra tartalmaz példákat, amelyet a tranzittal kapcsolatos vitában egyeztetőnek kinevezett személynek a szabályok értelmében közölnie kell.

Minden egyeztető folyamatosan köteles megadni a 2. szabály (3) bekezdésében ismertetett információt, amely a következőt foglalhatja magában:

a) pénzügyi érdekeltségek (pl. befektetések, kölcsönök, részvények, részesedések, más adósságok); üzleti érdekeltségek (pl. igazgatói megbízatás vagy egyéb szerződéses érdekeltségek); és a kérdéses vita szempontjából fontos tulajdonjogi érdekeltségek;

b) szakmai érdekeltségek (pl. egy korábbi vagy még meglévő kapcsolat magánmegbízókkal, vagy az adott személy érdekeltsége belföldi vagy nemzetközi eljárásokban, valamint azok kihatása, amennyiben a kérdéses vitához hasonló kérdéseket érintenek);

c) egyéb aktív érdekeltségek (pl. aktív részvétel közérdekű érdekcsoportokban vagy más olyan szervezetekben, amelyek kinyilvánított tevékenységi programja a kérdéses vitához kapcsolódik);

d) személyes vélemény átgondolt kinyilatkoztatása olyan kérdésekről, amelyek kapcsolatosak a kérdéses vitával (pl. publikációk, nyilvános nyilatkozatok);

e) munkahellyel vagy családdal kapcsolatos érdekek (pl. közvetett előnyben részesítés lehetősége, vagy az egyeztető munkaadója, üzlettársa vagy közvetlen családtagjai által az egyeztetőre gyakorolt lehetséges nyomás).

--------------------------------------------------