Szerződéses kötelezettségek az Európai Unióban – melyik tagállami jogszabályt kell alkalmazni?

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

593/2008/EK rendelet – a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

• Az egész Unió területén érvényes szabályokat fogalmaz meg arra nézve, hogy melyik tagállami jogszabályt kell alkalmazni a több uniós országra kiterjedő polgári és kereskedelmi ügyekben fennálló szerződéses kötelezettségekre.
• A Róma I. néven emlegetett rendelet két másik rendeletet egészít ki, ezek a Róma II. (szerződésen kívüli kötelmi viszonyok) és Róma III. (házasság felbontása és különválás), és meghatározza, hogy melyik jogszabály alkalmazandó a különféle polgári és kereskedelmi ügyekben.

FŐBB PONTOK

A rendelet nem alkalmazható az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre vagy a bizonyításra és az eljárási kérdésekre. Ugyancsak nem alkalmazható továbbá az alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségekre:

• egy személy személyi állapota, illetve jog- és cselekvőképessége;
• családi kapcsolatok;
• házassági vagyonjog;
• olyan dokumentumok, amelyek meghatározott összeg kifizetését garantálják, például váltók, csekkek és saját váltók;
• választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;
• társasági jog, valamint más jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jog;
• célvagyon („trust”);
• szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalások.

Az alkalmazandó jogszabály hatálya

A rendelet előírja, hogy melyik uniós ország jogszabályát kell alkalmazni a szerződések különböző aspektusaira, többek között a következőkre:

• a szerződések értelmezési módja, valamint a szerződések feltételeinek való megfelelés;
• a szerződési kötelezettségek megszegésével járó következmények, ideértve a károk felmérését;
• a szerződéses kötelezettségek megszűnésének különböző módjai (pl. fizetés, kompenzáció, a szerződés érvénytelenítése), az elévülés* és a határidő lejártához fűződő jogvesztés;
• a szerződés érvénytelenségének következményei.

Jogválasztás

• A szerződő felek megválaszthatják az irányadó jogot.
• Az irányadó jog vonatkozhat a szerződés egy részére vagy annak egészére.
• Az alkalmazandó jog minden érintett beleegyezésével bármikor megváltoztatható.

A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

Amennyiben a felek nem állapodtak meg az alkalmazandó jogban, a szerződés típusa határozza meg a szabályokat:

• Az áruértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással, franchise-zal és forgalmazással kapcsolatos szerződések esetében azon ország joga irányadó, ahol az eladó, a szolgáltatást nyújtó fél vagy a franchise-vevő tartózkodási helye található.
• Az ingatlanra vonatkozó szerződések esetében az ingatlan fekvése szerinti ország jogát alkalmazzák, kivéve ideiglenes és magánhasználatra kötött bérlet (legfeljebb hat egymást követő hónap) esetén. Ilyen esetekben a bérbeadó tartózkodási országának jogát alkalmazzák.
• Az árverés útján történő adásvétel esetében azon ország joga alkalmazandó, ahol az árverésre sor kerül.
• Ha egy szerződésre egyik fent említett szabály sem vonatkozik vagy a fenti szabályok közül több is vonatkozik, akkor a szerződés fő részét végrehajtó szereplő tartózkodási országa alapján határozzák meg az alkalmazandó jogot.

Ha azonban a szerződés szorosabban kapcsolódik egy másik, az említett szabályok által nem lefedett országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha az alkalmazandó jog nem határozható meg.

Konkrét szerződéstípusok

Bizonyos szerződéstípusok esetében a rendelet meghatározza az alkalmazandó jog kiválasztásának lehetőségeit, illetve a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogot. Idetartoznak többek között a következők:

• árufuvarozási szerződések;
• személyszállítási szerződések;
• fogyasztók és vállalkozók között kötött fogyasztói szerződések;
• biztosítási szerződések;
• egyéni munkaszerződések.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet a 2009. december 17-e után megkötött szerződésekre érvényes.

HÁTTÉR

Szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségek

KULCSFOGALOM

* Elévülés: az idő múlása által betöltött szerep a jogok létrehozásában és megszűnésében.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról („Róma I.”) (HL L 177., 2008.7.4., 6–16. o.)

Az 593/2008/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) (HL L 199., 2007.7.31., 40–49. o.)

A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L 343., 2010.12.29., 10–16. o.)

utolsó frissítés 11.01.2016