EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A nemzeti hatóságok közötti együttműködés a fogyasztóvédelmi jogszabályok tekintetében

A nemzeti hatóságok közötti együttműködés a fogyasztóvédelmi jogszabályok tekintetében

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2017/2394 rendelet – a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet célja a fogyasztóknak a határon átnyúló uniós fogyasztóvédelmi jogsértésekkel szemben történő védelme az Unió illetékes nemzeti hatóságai, az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai közötti, illetve az Európai Bizottsággal történő együttműködés révén.

Az új szabályoknak köszönhetően fokozódhat a fogyasztók és a vállalkozások e-kereskedelem iránti bizalma az EU-ban.

A rendelet 2020. január 17-étől hatályon kívül helyezi és felváltja a 2006/2004/EK rendeletet.

FŐBB PONTOK

A rendelet hatálya

A rendelet a mellékletében felsorolt 26, a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló uniós jogszabályra (a jövőben a lista új jogszabályokkal bővíthető a rendeletnek új jogterületekre való kiterjesztése céljából) terjed ki, és az illető jogszabályok bármilyen megsértésére vonatkozik.

A jogsértések a következők lehetnek:

  • Unión belüli jogsértések: amikor a fogyasztók nem abban az uniós országban élnek, mint amelyikben
    • a jogsértés bekövetkezett;
    • a jogsértésért felelős kereskedő letelepedésének helye található; vagy
    • ahol a releváns bizonyítékok vagy vagyontárgyak találhatók;
  • kiterjedt jogsértések: olyan cselekmény vagy mulasztás, amely ellentétben áll a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályokkal, és amely sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti azon fogyasztók kollektív érdekeit, akik az alábbiak szerinti országtól eltérő legalább két uniós országban rendelkeznek lakóhellyel:
    • a jogsértés keletkezésének vagy elkövetésének helye;
    • a jogsértésért felelős kereskedő letelepedésének helye;
    • a jogsértéssel összefüggő, a kereskedőhöz kapcsolódó vagyontárgy helye; vagy
  • olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyek ellentétben állnak a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályokkal, és sértették, sértik vagy valószínűsíthetően sértik a fogyasztók kollektív érdekeit, és amelyek közös jellemzőkkel bírnak, többek között
    • ugyanazt a jogellenes gyakorlatot valósítják meg;
    • ugyanazt az érdeket sértik; továbbá
    • amelyeket egy időben követnek el;
    • amelyeket ugyanaz a kereskedő legalább három uniós országban követ el;
  • uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés: az érintett fogyasztók az uniós országok legalább kétharmadában rendelkeznek lakóhellyel, és kiteszik az Unió népességének legalább kétharmadát.

A jogsértés olyan cselekmény vagy mulasztás, amely jogsértésnek minősül még akkor is, ha megszűnt a végrehajtás megkezdése vagy befejezése előtt.

Illetékes hatóságok

Minden uniós ország köteles kijelölni a következőket (és számára erőforrásokat biztosítani):

  • egy, a vizsgálatok összehangolásáért, a végrehajtási tevékenységekért, valamint a hatékony együttműködésért felelős összekötő hivatalt;
  • egy vagy több, a rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot.

Az uniós országok emellett, indokolt esetben, bevonhatnak kijelölt szerveket, amelyek egy adott jogsértéssel kapcsolatban információt gyűjtenek vagy a rendelet bizonyos feltételei szerint végrehajtási intézkedéseket hoznak.

A rendelet felsorolja az illetékes hatóságok minimális vizsgálati és végrehajtási hatásköreit, ideértve a kereskedők annak vállalására történő felszólítását, hogy szüntessék meg a jogsértést, vagy hogy jogorvoslatot ajánljanak fel a jogsértéssel érintett fogyasztóknak.

A hatóságok hatáskörébe tartozik még:

  • információk bekérése doménnyilvántartóktól és bankoktól a jogsértésért felelős kereskedő személyazonosságának kiderítéséhez;
  • próbavásárlások végrehajtása („mystery shopping”) a földrajzi alapú megkülönböztetés vagy az értékesítés utáni feltételek (pl. elállási jog) leellenőrzése céljából; valamint
  • szükség esetén az online tartalmak eltávolításának elrendelése.

Kölcsönös segítségnyújtás

Az Unión belüli jogsértések esetében a rendelet az uniós országok között információ, illetve végrehajtási intézkedés iránti megkeresésekre vonatkozó eljárást határoz meg.

A megkeresett hatóságnak – eltérő megállapodás hiányában – legfeljebb 30 nap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az információ iránti megkeresésre, és késedelem nélkül, de legkésőbb 6 hónapon belül köteles végrehajtani a megfelelő végrehajtási intézkedéseket. A rendelet kiterjed azokra a feltételekre is, amelyek alapján egy adott megkeresés elutasítható.

Összehangolt fellépés

Kiterjedt jogsértés alapos gyanúja esetén a jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak haladéktalanul riasztaniuk kell a Bizottságot, egyéb illetékes hatóságokat és az összekötő hivatalokat, és amennyiben létezik megállapodás, az alapján kijelölt koordinátor segítségével összehangolt fellépést kell indítaniuk.

A Bizottság köteles jelenteni a nemzeti hatóságoknak bármilyen feltételezett jogsértést, amelyről tudomást szerez. Az Unióra kiterjedő jogsértés gyanúja esetén a nemzeti hatóságoknak megfelelő vizsgálatokat kell lefolytatniuk, és összehangolt fellépést kell indítaniuk, amennyiben az elvégzett vizsgálatok megerősítik a jogsértés fennállását. Az Unióra kiterjedő jogsértések megszüntetését célzó összehangolt fellépéseket minden esetben a Bizottság koordinálja.

Az uniós országok megtagadhatják az összehangolt fellépésben való részvételt, például amikor az ügyben már folyamatban van bírósági eljárás, vagy amennyiben a vizsgálatok megállapították, hogy a feltételezett jogsértés tényleges vagy potenciális hatásai az illető országban elhanyagolhatóak.

Unióra kiterjedő tevékenységek

A rendelet emellett bevezet egy, az uniós piacra kiterjedő új riasztási rendszert a felmerülő fenyegetések jóval gyorsabb észlelése érdekében. Ez az új riasztási rendszer a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (2006/2004/EK rendelet) által létrehozott rendszert ötvözi a releváns és szükséges információk cseréjével.

Ezen kívül, bizonyos külső szervek (mint például az uniós országok vagy a Bizottság által e tekintetben felruházott fogyasztói és kereskedelmi szervezetek, az Európai Fogyasztói Központok és kijelölt szervek) is adhatnak ki riasztásokat („külső riasztások”). Ez fokozza az érintetteknek a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása vonatkozásában betöltött szerepét.

A hatóságok összehangolt ellenőrzések* lefolytatásáról is dönthetnek – amelyek célja a jogsértések felderítése –, azonban ezeket általában a Bizottság koordinálja.

Adatvédelem

Az illetékes hatóságok a 2000/31/EK irányelvvel (az e-kereskedelemről) összhangban és az adatvédelmi jogszabályok (az európai adatvédelmi biztosról szóló 45/2001/EK rendelet, az (EU) 2016/679 rendelet – általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az (EU) 2016/680 irányelv – A személyes adatok védelme a rendőri és büntető igazságszolgáltatási szervek általi használatuk során) betartása mellett közvetlenül a harmadik felektől is kérhetnek információkat.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

Az irányelv 2020. január 17-én lép hatályba.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Összehangolt ellenőrzések: a fogyasztói piacok összehangolt vizsgálatai.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1–26. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89–131. o.)

Az (EU) 2016/680 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt szöveg kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) (HL L 364., 2004.12.9., 1–11. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1–22. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.)

utolsó frissítés 14.05.2018

Top