A központi szerződő felek helyreállítása és szanálása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

(EU) 2021/23 rendelet a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről

MI A RENDELET CÉLJA?

• A központi szerződő felek* helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapítja meg.
• E szabályok és eljárások annak biztosítását szolgálják, hogy a központi szerződő felek intézkedéseket hajtsanak végre annak érdekében, hogy kilábaljanak a pénzügyi nehézségekből, vagy hogy a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló központi szerződő felek fenn tudják tartani kritikus funkcióikat a rendes fizetésképtelenségi eljárások során.
• Az általános cél a pénzügyi stabilitás megőrzése és a központi szerződő felek esetleges csődje következtében az adófizetőkre háruló költségek minimalizálása.

FŐBB PONTOK

Az Európai Unió (EU) mindegyik tagállama a következő feladatokat látja el.

• Egy vagy több szanálási hatóság kijelölése. E kritériumok a következők:
  • lehetnek nemzeti központi bankok, minisztériumok vagy más, közigazgatási hatáskörrel felruházott hatóságok;
  • rendelkeznek a szaktudással, erőforrásokkal és működési kapacitással, amelyek a gyors és rugalmas fellépéshez szükségesek;
  • a szanálási tervezésért felelnek, ideértve a szanálhatósági vizsgálatokat is, és szükség esetén szanálási hatásköröket gyakorolnak.
• Egy minisztérium kijelölése, amely felelős az e rendelet alapján a minisztériumokra bízott funkciók ellátásáért.
• Szankciók bevezetése a rendelet megsértésének esetére.

A szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre, igazgatnak és elnökölnek. A szanálási kollégium magában foglalja az érintett hatóságokat, és keretet biztosít az alábbiak végrehajtásához:

• információcsere;
• szanálási tervek kidolgozása;
• a központi szerződő felek szanálhatóságának értékelése;
• a szanálási tervekről és stratégiákról szóló nyilvános kommunikáció koordinálása.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA):

• különböző szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozott ki, amelyeket az Európai Bizottság fogadott el;
• létrehozza az ESMA szanálási bizottságát, amely segíti a szanálási tervek kidolgozását és összehangolását, továbbá módszereket dolgoz ki a fizetésképtelenné váló központi szerződő felek szanálására;
• együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Bankhatósággal;
• központi adatbázist tart fenn a jogszabályok megsértése esetén alkalmazott nemzeti szankciókról.

Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA:

• szorosan együttműködnek a rendeletben meghatározott feladatok elvégzése érdekében;
• az alábbi elvek alapján hoznak döntéseket:
  • arányosság a központi szerződő fél jogi formájára, méretére, összetettségére és likviditására tekintettel,
  • a hatékonyságnak, az időszerűségnek, a költségek alacsony szinten tartásának és az állami pénzügyi támogatás felhasználása lehetőség szerinti kerülésének szükségessége.

A helyreállítási tervezés azt írja elő a központi szerződő felek számára, hogy helyreállítási tervet dolgozzanak ki és tartsanak fenn. E kritériumok a következők:

• a nemteljesítés fennállásától függetlenül meghatározzák a pénzügyi stabilitás helyreállításához szükséges intézkedéseket;
• tartalmazzák az összes lehetséges kockázat kezelésére, a veszteségek viselésére és a pénzügyi források feltöltésére irányuló intézkedéseket;
• tartalmazzák a központi szerződő fél kockázati profilján alapuló mutatókat;
• nem számolnak az állami finanszírozáshoz vagy központi banki likviditáshoz való hozzáféréssel;
• figyelembe veszik valamennyi érdekelt fél érdekeit;
• biztosítják, hogy a klíringtagok ne legyenek korlátlanul kitéve a központi szerződő félnek.

Előírja továbbá, hogy az illetékes hatóságnak, a felügyeleti kollégiumnak és a szanálási hatóságnak értékelniük kell a helyreállítási terveket, és mérlegelniük az esetleges módosításokat.

A szanálás tervezéshez az alábbiakra van szükség.

• A központi szerződő fél szanálási hatóságának szanálási tervet kell készítenie, amely:
  • meghatározza, hogy miként használja szanálási hatáskörét a veszteségek elviselésére és a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítására;
  • figyelembe veszi, hogy a terv milyen hatást gyakorol a klíringtagokra, a pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszerre;
  • nem számol az állami finanszírozáshoz vagy központi banki támogatáshoz való hozzáféréssel;
  • prudens feltételezésekkel él az esetlegesen rendelkezésre álló finanszírozásra vonatkozóan.
• A szanálás alatt álló központi szerződő fél köteles együttműködni a szanálási hatósággal, és köteles annak minden információt megadni.
• A szanálási kollégiumnak a kézhezvételtől számított 4 hónapon belül kell jóváhagynia a tervet.

A szanálhatóság értékeléséhez a szanálási hatóság a szanálási kollégiummal együttműködve köteles:

• értékelni, hogy a központi szerződő fél szanálható-e, hogy továbbra is képes legyen kritikus funkcióinak ellátására;
• azonosítani a szanálhatóság akadályait, továbbá utasítani a központi szerződő felet arra, hogy tegyen intézkedéseket ezen akadályok felszámolására.

A korai beavatkozási intézkedésekkel az illetékes hatóságok a következőkre adhatnak utasításokat a véleményük szerint pénzügyi problémákkal szembesülő központi szerződő félnek:

• korrekciós intézkedések végrehajtása;
• a felső vezetés vagy igazgatóság teljes vagy részleges leváltása.

A szanálási hatóságok terveik végrehajtásakor különösen az alábbiakat veszik figyelembe.

• Célkitűzések:
  • a központi szerződő fél kritikus funkcióinak és a más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal fennálló kulcsfontosságú kapcsolatoknak a folytonossága;
  • a pénzügyi rendszerben okozott kár elkerülése;
  • a közpénzek védelme.
• Feltételek:
  • a központi szerződő fél tényleges vagy valószínűsíthető fizetésképtelensége;
  • az alternatív magánszektorbeli megoldás hiánya;
  • a szanálás közérdeket szolgál.
• Értékelés:
  • a központi szerződő fél eszközeinek, kötelezettségeinek, jogainak és kötelmeinek méltányos, prudens és reális értékelését két vizsgálat biztosítja.
• Biztosítékok:
  • a részvényeseknek, klíringtagoknak és a központi szerződő fél egyéb hitelezőinek nem keletkezhet nagyobb vesztesége annál, amely a szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedés elmaradása esetén keletkezett volna („a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul” elv);
  • azok az ügyfelek és közvetett ügyfelek, akikre a veszteségeket klíringtagjaik áthárították, jogosultak a klíringtagok által esetlegesen kapott kártérítés arányos részét megkapni;
  • a válságmegelőzési végzésben vagy szanálási intézkedésben érintett valamennyi személynek joga van a jogorvoslathoz.

A szanálási hatóságok az alábbi intézkedéseket alkalmazhatják, külön-külön vagy kombinálva azokat.

• Pozíció- és veszteségelosztás. A szerződések felmondása, a központi szerződő fél fizetési kötelezettségeinek csökkentése a teljesítő klíringtagokkal szemben, vagy az utóbbiak számára a központi szerződő fél felé adandó készpénz-hozzájárulás előírása.
• Leírás és átalakítás. A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, adósságok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek méretének csökkentése vagy átalakítása, amihez a központi szerződő félnek üzleti reorganizációs tervet kell benyújtania és végrehajtania.
• Vagyonértékesítés. A központi szerződő fél tulajdonviszonyának vagy bármely eszközének, jogának, kötelmének vagy kötelezettségének értékesítése a szanálási eljárás során.
• Áthidaló központi szerződő fél. A központi szerződő fél tulajdonviszonyának vagy bármely eszközének, jogának, kötelmének vagy kötelezettségének ideiglenes átruházása egy másik központi szerződő félre (áthidaló központi szerződő fél) a szanálási eljárás során.
• Alternatív finanszírozás. Szerződéskötés hitelfelvételre vagy más finanszírozási formák igénybevételére az átmeneti pénzforgalmi problémák megoldása érdekében.

Abban az esetben, ha egy központi szerződő fél csődje rendszerszintű válsággal fenyeget, a tagállamok végső eszközként élhetnek a készpénz-injekció vagy az államosítás lehetőségével (kormányzati stabilizációs eszközök), feltéve, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek és megfelelnek az uniós állami támogatási szabályoknak, továbbá a tagállamban érvényben vannak a közpénzek visszafizetésére szolgáló rendelkezések.

A rendelet módosítja a következőket:

• 1095/2010/EU rendelet (lásd az összefoglalót), 648/2012/EU rendelet (lásd az összefoglalót), 600/2014/EU rendelet (lásd az összefoglalót), 806/2014/EU rendelet (lásd az összefoglalót) és (EU) 2015/2365 rendelet (lásd az összefoglalót);
• 2002/47/EK irányelv (lásd az összefoglalót), 2004/25/EK irányelv (lásd az összefoglalót), 2007/36/EK irányelv (lásd az összefoglalót), 2014/59/EU irányelv (lásd az összefoglalót) és (EU) 2017/1132 irányelv (lásd az összefoglalót).

A felülvizsgálati eljárás keretében:

• az ESMA 2024. február 12-ig felméri személyzeti és erőforrásigényeit;
• a Bizottság 2026. február 12-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a jogszabályról, 2027. augusztus 12-ig pedig a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó uniós irányítási szabályok eredményességéről.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság három végrehajtási jogi aktust fogadott el:

• az (EU) 2023/840 felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely kiegészíti az (EU) 2021/23 rendeletnek az előfinanszírozott elkülönített saját források pótlólagos összegének kiszámítására és fenntartására szolgáló módszertant meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében (lásd a 9. cikket);
• az (EU) 2023/450 felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely az (EU) 2021/23 rendeletet egészíti ki, előírva a központi szerződő felek által a teljesítő klíringtag részére fizetendő kártalanítás kifizetésének sorrendjét, a központi szerződő felek által az éves nyereségükből a jövőbeli nyereségeikre vonatkozó követelést elismerő instrumentumok tulajdonosai részére teljesítendő fizetések éveinek maximális számát és az említett nyereségekből az említett kifizetésekre felhasználandó maximális részarányt meghatározó szabályozástechnikai standardokat (lásd a 20. cikket);
• az (EU) 2023/451 felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely előírja az illetékes hatóság és a felügyeleti kollégium által a központi szerződő felek helyreállítási tervének értékelésekor figyelembe veendő tényezőket.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2021. február 11-én lépett hatályba. A helyreállítási tervezéssel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket 2022. február 12-től, a többi rendelkezés legnagyobb részét pedig 2022. augusztus 12-től kell alkalmazni.

HÁTTÉR

• A központi szerződő felek a pénzügyi rendszer alapvető szereplői, mivel jelentős mennyiségű partnerkockázatot kezelnek, és több bankot, más pénzügyi szerződő feleket és vállalatokat kötnek össze.
• Az európai piaci infrastruktúráról szóló 648/2012/EU rendelet elfogadása biztosította, hogy a központi szerződő felek a 2008-as pénzügyi válságot követően hozzájárulnak a piaci átláthatóság növeléséhez.
• További információk:
  • A központi szerződő felek helyreállítása és szanálása (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 22., 2021.1.22., 1–102. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2023/840 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. november 25.) az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett rendelet 9. cikkének (14) bekezdésével összhangban felhasználandó, előfinanszírozott elkülönített saját források pótlólagos összegének kiszámítására és fenntartására szolgáló módszertant meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 107., 2023.4.21., 29–38. o.)

A Bizottság (EU) 2023/450 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. november 25.) az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az (EU) 2021/23 rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett kártalanítás központi szerződő felek általi kifizetésének sorrendjét, az említett központi szerződő felek által az éves nyereségükből a jövőbeli nyereségeikre vonatkozó követelést elismerő instrumentumok tulajdonosai részére teljesítendő fizetések éveinek maximális számát és az említett nyereségekből az említett kifizetésekre felhasználandó maximális részarányt meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 67., 2023.3.3., 5–6. o.)

A Bizottság (EU) 2023/451 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. november 25.) az illetékes hatóság és a felügyeleti kollégium által a központi szerződő felek helyreállítási tervének értékelésekor figyelembe veendő tényezők részletezéséről (HL L 67., 2023.3.3., 7–16. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi szerződő fél saját tőkéjének az (EU) 2021/23 rendelet szerinti leírási és átalakítási eszközben való kezeléséről (COM(2022) 393 final, 2022.8.10.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (HL L 169., 2017.6.30., 46–127. o.)

Az (EU) 2017/1132 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1–90. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190–348. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84–148. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84–119. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a repülőtéri díjakról (HL L 142., 2004.4.30., 12–23. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 30.05.2023