(1)

A tőkepiaci unióval kapcsolatos kezdeményezés célja a banki hitelezéstől való függőség csökkentése, a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) piaci alapú finanszírozási forrásainak sokrétűbbé tétele, valamint a kis- és középvállalkozások nyilvános piacokon történő kötvény- és részvénykibocsátásának elősegítése. Azok az Unióban letelepedett vállalkozások, amelyek kereskedési helyszíneken keresztül kívánnak tőkét bevonni, jelentős egyszeri és folyamatos közzétételi és megfelelési költségekkel szembesülnek, ami megakadályozhatja őket abban, hogy elsősorban az uniós kereskedési helyszíneken törekedjenek a piaci kereskedésbe történő belépésre. A kkv-k uniós kereskedési helyszíneken kibocsátott részvényeit továbbá alacsonyabb szintű likviditás és nagyobb volatilitás jellemzi, ami növeli a tőkeköltségeket és ezáltal ezt a finanszírozási formát túlzottan nehézkessé teszi.

(2)

A 2014/65/EU irányelv létrehozta a kereskedési helyszínek új típusát, a kkv-tőkefinanszírozási piacokat – amelyek a multilaterális kereskedési rendszerek (a továbbiakban MTF – Multilateral Trading Facilities) egyik alcsoportját jelentik – annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a kkv-k tőkéhez való hozzáférése, és egyszerűsödjön azon szakosodott piacok továbbfejlesztése, amelyek célja a kibocsátó kkv-k igényeinek kielégítése. A 2014/65/EU irányelv megállapította azt is, hogy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni rendelet révén hogyan ösztönözhető és mozdítható elő e piac elterjedése oly módon, hogy az a befektetők számára vonzóvá váljon és biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül a kkv-k tőkepiacokra történő bevezetésére irányuló további ösztönzőket.

(3)

A kkv-tőkefinanszírozási piacok likviditásának és nyereségességének biztosítása céljából a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azon kibocsátók legalább 50 %-ának, amelyek pénzügyi eszközeit egy kkv-tőkefinanszírozási piacra kereskedésre bevezették, tulajdonviszonyt és/vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kibocsátó kis- és középvállalkozásnak kell lenniük. A 2014/65/EU irányelv szerint a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket kibocsátó kkv-k olyan vállalkozások, amelyeknek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 millió EUR-nál kevesebb volt. Ugyanakkor az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) előírja, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközt (tehát csak hitelviszonyt megtestesítő eszközt) kibocsátó kkv-nak teljesítenie kell az alábbiakra vonatkozó három kritérium közül legalább kettőt: i. az alkalmazottak száma kevesebb mint 250 fő, ii. a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 43 millió EUR-t, valamint iii. az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió EUR-t. Ez a követelmény, amely meghatározza, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök mely kibocsátója minősül kkv-nak, túl korlátozónak bizonyult, mert ezek a kibocsátók többnyire nagyobbak a hagyományos kkv-knál. Ennek következtében a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kibocsátói sok esetben viszonylag kis méretük ellenére az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében nem tekinthetők kkv-nak. Mivel számos, kkv-k hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátására specializálódott, illetőleg kötvény- és részvénykibocsátást egyaránt lehetővé tevő MTF nem tudja teljesíteni a kkv-nak minősülő kibocsátókra vonatkozó 50 %-os küszöbértéket, ezért nem vehető nyilvántartásba kkv-tőkefinanszírozási piacként. Ugyanakkor, ha az MTF-ek működtetői nem tudják igénybe venni a kkv-tőkefinanszírozási piacokra vonatkozó keretet, a szóban forgó MTF-eket használó kibocsátók nem tartozhatnak azon enyhébb szabályozói követelmények hatálya alá, amelyek célja a jegyzés és a kibocsátások előmozdítása ezeken a kkv-tőkefinanszírozási piacokon. A kkv-tőkefinanszírozási piacként nyilvántartásba vett MTF-ek számának növelése érdekében ahhoz, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket kibocsátók a kkv-tőkefinanszírozási piacon kkv-nak minősüljenek, egyetlen kritériumként a kibocsátó által az előző naptári évben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértékét kell figyelembe venni (a kölcsönök nélkül). A Bizottság nyomon fogja követni, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket kibocsátó kkv új fogalommeghatározása mennyire hatékonyan teszi lehetővé, hogy egy MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként nyilvántartásba kerüljön, és milyen hatást gyakorol a piac alakulására és a befektetői bizalomra.

(4)

Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet megállapítja, hogy nem helyénvaló olyan szabályokat előírni a kkv-tőkefinanszírozási piacok tekintetében, amelyek nagyobb terhet jelentenek a kibocsátókra a szabályozott piaci kibocsátókra vonatkozó szabályokhoz képest. Mindazonáltal az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 78. cikke (2) bekezdésének g) pontja előírja, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piaci kibocsátóknak féléves pénzügyi beszámolót kell közzétenniük. Ugyanakkor a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök azon kibocsátóira, amelyek a szabályozott piacokon szakmai befektetőket céloznak meg, a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerint nem vonatkozik ilyen kötelezettség. Bebizonyosodott, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacon nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközt kibocsátókra alkalmazandó, féléves pénzügyi beszámolók készítésére vonatkozó kötelezettség aránytalan. Mivel számos, kkv-kra összpontosító MTF nem ír elő féléves pénzügyi beszámolót a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kibocsátói számára, úgy tűnik, az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet ezzel a kötelező követelménnyel hozzájárul ahhoz, hogy az MTF-ek működtetői nem kérik kkv-tőkefinanszírozási piacként való nyilvántartásba vételüket. Ezért a kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek mozgásteret kell biztosítani annak eldöntéséhez, hogy előírják-e a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kibocsátói számára féléves pénzügyi beszámolók közzétételét.

(5)

A tapasztalatok szerint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon működő egyes kibocsátók kibocsátott részvénytőkéjüknek csak egy korlátozott részét adják közkézre, ami a befektetők számára kockázatosabbá teszi az e részvényekkel való kereskedést, és ez hátrányosan befolyásolja a likviditást. Ez pedig visszatartja a befektetőket attól, hogy kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett részvényekbe fektessenek be. A kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek ezért – a részvények likviditásának biztosítása és a befektetői bizalom fokozása céljából – a kereskedésbe való első bevezetés feltételeként elő kell írniuk, hogy a részvények egy minimumösszegét kereskedésre rendelkezésre kell bocsátani (közkézhányadra vonatkozó feltétel). Ugyanakkor biztosítani kell a mozgásteret a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetői számára ahhoz, hogy a konkrét piaci körülményektől függően állapítsák meg a megfelelő küszöbértéket, továbbá, hogy az összeget abszolút értékben vagy a teljes kibocsátott részvénytőke százalékában határozzák-e meg.

(6)

Ezért az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

E rendelet hatálybalépését követően biztosítani kell egy meghatározott minimális időtartamot a kkv-tőkefinanszírozási piacok meglévő működtetői számára ahhoz, hogy ki tudják igazítani a nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételeiket. Ezért ezt a rendeletet a hatálybalépését követő három hónap elteltével kell alkalmazni,