10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/48

(1)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggnek, mivel a központi értéktárakra alkalmazandó felügyeleti követelményekkel foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és elősegítsük, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű a 909/2014/EU rendelet által előírt felügyeleti követelményekről szóló szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(2)

Tekintettel a pénzügyi piacok globális jellegére és az Unió által e téren vállalt kötelezettségvállalásokra, megfelelően figyelembe kell venni a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan kiadott elveket (a továbbiakban: CPSS-IOSCO elvek).

(3)

Az Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javítására vonatkozó szabályok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében egyes szakkifejezéseket egyértelműen meg kell határozni.

(4)

Fontos a központi értéktárak megfelelő engedélyezésének és felügyeletének biztosítása. Ezért meg kell határozni a kiegyenlítések során használt leginkább releváns pénznemeket kibocsátó, a központi értéktárak engedélyezésének és felügyeletének folyamatába bevonandó releváns hatóságok jegyzékét. Ennek alapját az említett hatóságok által kibocsátott pénznemeknek a központi értéktár által évente kiegyenlített, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítések értékéhez viszonyított aránya, valamint a központi értéktárak általi, fizetés ellenében, egy uniós pénznemben megvalósuló kiegyenlítéseknek az abban a pénznemben Unió-szerte a központi értéktárak általi, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítésekhez viszonyított aránya kell, hogy képezze.

(5)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az illetékes hatóságok alapos értékelést végezhessenek, az engedélyezését kérő központi értéktárnak információt kell benyújtania belső kontrolljai szerkezetéről és irányító szervei függetlenségéről, hogy az illetékes hatóság megállapíthassa, hogy a vállalatirányítási struktúra biztosítja-e a központi értéktár függetlenségét, valamint azt, hogy ez a struktúra és az ehhez kapcsolódó jelentési útvonal, továbbá az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére elfogadott mechanizmusok megfelelők-e.

(6)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja a központi értéktár felső vezetésének, valami vezető testülete tagjainak jó hírnevét, tapasztalatát és szakértelmét, a kérelmező központi értéktárnak minden vonatkozó információt továbbítania kell az értékelés elvégzéséhez.

(7)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóság világosan átláthassa a központi értéktár szervezeti felépítését, és értékelhesse a központi értéktárat az említett leányvállalatok és fióktelepek tevékenységéből eredően érintő esetleges kockázatot, információkat kell benyújtani a központi értéktár leányvállalatairól és fióktelepeiről.

(8)

Az engedélyezését kérő központi értéktár benyújtja az illetékes hatóság számára az azt igazoló, vonatkozó információkat, hogy rendelkezésére állnak a szükséges pénzügyi források és a megfelelő üzletmenet-folytonossági intézkedések feladatainak folyamatos ellátásához.

(9)

Az alapvető tevékenységekre vonatkozó információk gyűjtése mellett fontos, hogy az illetékes hatóság tájékoztatást kapjon az engedélyezését kérő központi értéktár által nyújtani szándékozott kiegészítő szolgáltatásokról, hogy ily módon átfogó képet alkothasson a kérelmező központi értéktár szolgáltatásairól.

(10)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja a kérelmező központi értéktár technológiai rendszereinek folyamatos és rendes működését, az érintett központi értéktár köteles az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani vonatkozó technológiai rendszereinek és azok kezelési módjának ismertetését, beleértve az arra vonatkozó információt, ha ezeket kiszervezték.

(11)

A központi értéktár által biztosított alapvető szolgáltatások díjaira vonatkozó információk lényegesek, és a központi értéktár engedélykérelmének részét kell képezzék, hogy az illetékes hatóság ily módon ellenőrizhesse, hogy ezek a díjak arányosak, megkülönböztetésmentesek és nem kapcsolódnak egy másik szolgáltatás költségeihez.

(12)

A befektetők jogainak védelme, valamint a kollíziós kérdések megfelelő kezelése érdekében azon intézkedés értékelése során, amelyet a központi értéktár azzal a céllal kíván meghozni, hogy felhasználói megfeleljenek a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak, a központi értéktárnak a kibocsátókat és a résztvevőket egyaránt figyelembe kell vennie, összhangban – adott esetben – a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.

(13)

A hitelesítési, központi számlavezetési és értékpapír-kiegyenlítési szolgáltatásokhoz a pénzügyi piacokon belül való méltányos és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításához a kibocsátók, más központi értéktárak és az egyéb piaci infrastruktúrák számára biztosították a hozzáférést egy központi értéktárhoz, a 909/2014/EU rendelettel összhangban. A kérelmező központi értéktárnak ezért tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a hozzáférésre vonatkozó politikájáról és eljárásairól.

(14)

Az engedélyezésre vonatkozó feladatainak eredményes ellátása érdekében az illetékes hatóságnak valamennyi információt meg kell kapnia az engedélyezésüket kérő értéktáraktól, valamint a velük kapcsolatban álló harmadik felektől, ideértve azokat a harmadik feleket, akikhez a kérelmező központi értéktárak bizonyos operatív funkciókat és tevékenységeket kiszerveztek.

(15)

Ahhoz, hogy biztosítható legyen az engedélyezését kérő központi értéktár irányítási szabályainak általános átláthatósága, az illetékes hatóság számára be kell nyújtani azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező központi értéktár elfogadta az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy minden egyes általa működtetett értékpapírkiegyenlítési rendszer tekintetében megkülönböztetésmentes módon független felhasználói bizottság felállítására kerüljön sor.

(16)

Az alapvető infrastrukturális szolgáltatások pénzügyi piacokon való rendes működésének biztosításához az engedélyezését kérő központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóság számára az összes szükséges információt, amelyek bizonyítják, hogy megfelelő politikákkal és eljárásokkal rendelkezik a megbízható nyilvántartási rendszerek biztosítására, emellett hatékony mechanizmusokat működtet a központi értéktárak szolgáltatásai vonatkozásában, ideértve különösen a kiegyenlítés meghiúsulásának elkerülését és kezelését célzó intézkedéseket, valamint rendelkezik az értékpapír-sorozatok integritására, a résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelmére, a kiegyenlítés véglegességére, a résztvevők nemteljesítésére, és a résztvevők és az ügyfelek eszközeinek az engedély visszavonása esetén való átadására vonatkozó szabályokkal.

(17)

Az engedélyezését kérő központi értéktár által kínált szolgáltatásokkal összefüggő kockázatkezelési modellek az engedélykérelem szükséges elemei, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóság számára az elfogadott eljárások megbízhatóságának és integritásának értékelését, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a piaci szereplők tájékozott döntéseket hozhassanak.

(18)

Az engedélyezését kérő központi értéktár kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásai biztonságának ellenőrzése, az összekapcsolt rendszerek keretében alkalmazott szabályok, és az említett kapcsolatokból származó kockázatok értékelése érdekében a kérelmező központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóság részére az elemzéshez szükséges valamennyi releváns információt, valamint a központi értéktárak értékelését a kapcsolatok létrehozására vonatkozó megállapodásokról.

(19)

A központi értéktárnak egy másik szervezet tőkéjében szerzett részesedésére vonatkozó jóváhagyás megadásakor a központi értéktár illetékes hatóságának figyelembe kell vennie azokat a kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a részesedés nem növeli jelentős mértékben a központi értéktár kockázati profilját. Biztonsága és a folyamatos szolgáltatásnyújtás biztosításának érdekében a központi értéktár nem vállalhat korlátlan pénzügyi kötelezettségeket a 909/2014/EU rendeletben meghatározott szolgáltatásokat nyújtóktól eltérő jogi személyek tőkéjében fennálló részesedéséből eredően. A központi értéktárnak az egy másik szervezet tőkéjében szerzett részesedéséből eredő kockázatokat teljes mértékben tőkével kell fedeznie.

(20)

Annak érdekében, hogy a központi értéktár ne függjön az olyan szervezetek más részvényeseitől, amelyben részesedéssel rendelkezik, ideértve a kockázatkezelési politikákat is, teljes ellenőrzést kell gyakorolnia az említett szervezetek felett. E követelménynek – a releváns információkhoz való egyszerű hozzáférés lehetővé tétele által – elő kell segítenie, hogy az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok elláthassák felügyeleti feladataikat.

(21)

A központi értéktárnak világos, a puszta nyereségszerzésen túlmutató indokokkal kell rendelkeznie a részesedésre vonatkozóan, figyelembe véve a központi értéktár által kiadott értékpapírok kibocsátóinak, a központi értéktár résztvevőinek és ügyfeleinek érdekeit.

(22)

Ahhoz, hogy a központi értéktár másik jogi személy tőkéjében fennálló részesedéséből eredő kockázat megfelelően számszerűsíthető és körülhatárolható legyen, a központi értéktárnak egy belső ellenőr vagy egy külső könyvvizsgáló által jóváhagyott kockázatelemzést kell benyújtania a részesedéséből adódó pénzügyi kockázatok és kötelezettségek tekintetében.

(23)

A pénzügyi válság tapasztalatai alapján a hatóságoknak az utólagos ellenőrzések helyett inkább a folyamatban lévő ellenőrzésekre kell összpontosítaniuk. Ezért szükséges biztosítani, hogy az illetékes hatóság a 909/2014/EU rendelet alapján végzett minden egyes felülvizsgálat és értékelés során folyamatosan megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen az információkhoz. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az egyes felülvizsgálatokhoz és értékelésekhez közlendő információk terjedelmét, az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk az engedélyezésre vonatkozó azon követelményekkel, amelyeknek a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet keretében meg kell felelnie. Ez magában foglalja az engedélyezési folyamat során benyújtott elemek jelentős változásait, a rendszeresen bekövetkező eseményekre vonatkozó információkat és a statisztikai adatokat.

(24)

Az illetékes hatóságok közötti hatékony két- és többoldalú információcsere előmozdítása érdekében egy központi értéktár tevékenysége valamely hatóság által elvégzett felülvizsgálatának és értékelésének eredményeit – a titoktartási és adatvédelmi követelmények sérelme nélkül, valamint a 909/2014/EU rendelet szerinti együttműködési megállapodások kiegészítéseként – meg kell osztani a többi illetékes hatósággal, amennyiben ez az információ valószínűsíthetően megkönnyíti azok feladatainak elvégzését. További információcserét kell biztosítani az illetékes, az érintett, illetve a pénzügyi eszközök piacaiért felelős hatóságok között, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság a felülvizsgálat és az értékelés során tett megállapításainak megosztását.

(25)

Tekintettel arra a lehetséges teherre, amit a központi értéktár műveleteihez kapcsolódó hatalmas mennyiségű információ összegyűjtése és feldolgozása jelent, valamint a párhuzamosságok elkerülése érdekében, a felülvizsgálat és értékelés céljára csak a lényegesen módosított dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátani. Ezeket a dokumentumokat oly módon kell benyújtani, hogy az lehetővé tegye az illetékes hatóság számára valamennyi olyan lényeges változás azonosítását, amelyet a központi értéktár a megállapodásokban, stratégiákban, eljárásokban és mechanizmusokban az engedélyezés vagy a legutóbbi felülvizsgálat és értékelés lezárását követően tett.

(26)

Az információk egy további olyan kategóriája, amely az illetékes hatóság számára a felülvizsgálat és értékelés során hasznos lehet, olyan eseményekre vonatkozik, amelyek természetüknél fogva rendszeresen előfordulnak, és amelyek kapcsolódnak a központi értéktár működéséhez és az általa kínált szolgáltatások nyújtásához.

(27)

A központi értéktár átfogó kockázatelemzésének elvégzéséhez az illetékes hatóságnak statisztikai adatokat kell kérnie a központi értéktár üzleti tevékenységének mértékéről, hogy értékelni tudja a központi értéktárak működéséhez kapcsolódó és az értékpapírpiacok zökkenőmentes működése tekintetében felmerülő kockázatokat. Emellett a statisztikai adatok lehetővé teszik az illetékes hatóság számára az értékpapír-ügyletek és a kiegyenlítések méretének és jelentőségének ellenőrzését a pénzügyi piacokon, valamint az adott központi értéktárnak az értékpapírpiac egészére gyakorolt aktuális és potenciális hatását.

(28)

Az illetékes hatóságnak azon kockázatok nyomon követéséhez és értékeléséhez, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve, és amelyek felmerülhetnek az értékpapírpiac zavartalan működése tekintetében, képesnek kell lennie arra, hogy kiegészítő információkat kérjen egy központi értéktár kockázatait és tevékenységeit illetően. Az illetékes hatóságnak ezért képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére vagy egy más hatóság kérésére olyan kiegészítő információkat határozzon meg és kérjen, amelyeket egy központi értéktár tevékenységeinek felülvizsgálatához és értékeléséhez szükségesnek ítél.

(29)

Fontos annak biztosítása, hogy a harmadik országbeli központi értéktárak, amelyek a 909/2014/EU rendelet szerinti szolgáltatásokat szándékoznak nyújtani, ne zavarják meg az uniós piacok rendes működését.

(30)

A harmadik országbeli illetékes hatóságok feladata annak folyamatos értékelése, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél teljes körűen megfelel-e a harmadik ország prudenciális követelményeinek. A kérelmező központi értéktár által az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) benyújtandó információk célja nem a harmadik országbeli illetékes hatóság által készített értékelés megismétlése, hanem annak biztosítása, hogy a kérelmező hatékony felügyelet és végrehajtás tárgyát képezze az adott harmadik országban, és ezáltal magas szintű befektetővédelem garantálása.

(31)

Annak érdekében, hogy az ESMA teljes körű értékelést hajthasson végre az elismerés iránti kérelem tekintetében, a kérelmező által benyújtott információt ki kell egészíteni a harmadik ország illetékes hatósága által végzett folyamatos felügyelet és hozott intézkedések, valamint az e hatóság végrehajtási jogkörei hatékonyságának értékeléséhez szükséges információkkal. Ezen információkat a 909/2014/EU rendelettel összhangban megkötött együttműködési megállapodások keretében kell nyújtani. Az együttműködési megállapodás biztosítja, hogy az ESMA kellő időben tájékoztatást kapjon az elismerést kérelmező, harmadik országbeli központi értéktárral szemben hozott minden felügyeleti vagy végrehajtási intézkedésről, azon feltételek bármely változásáról, amelyek mellett az érintett központi értéktár megkapta az engedélyt, valamint a központi értéktár által az elismerési folyamat során eredetileg benyújtott információk minden releváns változásáról.

(32)

A befektetők jogainak védelme, valamint a kollíziós kérdések megfelelő kezelése érdekében azon intézkedés értékelése során, amelyet a harmadik országbeli központi értéktár azzal a céllal kíván meghozni, hogy felhasználói megfeleljenek a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak, a harmadik országbeli központi értéktárnak a kibocsátókat és a résztvevőket egyaránt figyelembe kell vennie, összhangban – adott esetben – a rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.

(33)

Egy megbízható kockázatkezelési keretrendszer létrehozásához a központi értéktárnak integrált és átfogó módon kell figyelembe vennie valamennyi releváns kockázatot. Ennek magában kell foglalnia azokat a kockázatokat is, amelyek a központi értéktár számára bármely egyéb szervezetből erednek, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket a központi értéktár jelent harmadik felek számára, ideértve a központi értéktárak felhasználóit, és amennyiben alkalmazandó, azok ügyfeleit, valamint az összekapcsolt központi értéktárak, a központi szerződő felek, a kereskedési helyszínek, a fizetési rendszerek, a kiegyenlítő bankok, a likviditást biztosító és a befektetők számára a központi értéktár által keletkeznek.

(34)

Annak biztosítására, hogy a központi értéktárak működésük során megfelelő szintű humán erőforrással rendelkezzenek minden kötelezettségük teljesítéséhez, valamint hogy az illetékes hatóságok számára kompetens kapcsolattartók álljanak rendelkezésre az általuk felügyelt központi értéktárakon belül, a központi értéktáraknak – különösen a felső vezetés és a vezető testület szintjén – külön személyzettel kell rendelkezniük a kulcsfontosságú pozíciókban, amely elszámoltatható az központi értéktár és a saját teljesítménye tekintetében.

(35)

A központi értéktárak által végzett tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosításához a központi értéktárak tevékenységeire, kockázatkezelési folyamataira, megfelelésére és belső ellenőrzési mechanizmusaira kiterjedő független ellenőrzéseket kell életbe léptetni és rendszeres időközönként elvégezni. Az ellenőrzések függetlensége nem felétlenül jelenti külső könyvvizsgáló bevonását, feltéve, hogy a központi értéktár bizonyítja az illetékes hatóság számára, hogy belső ellenőrének függetlensége megfelelően biztosított. A belső ellenőri feladatkör függetlenségének biztosításához a központi értéktárnak ellenőrző bizottságot kell létrehoznia.

(36)

A központi értéktárnak kockázatkezelési bizottságot kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a központi értéktár felső vezetése a legmagasabb szakmai szinten részesüljön tanácsadásban jelenlegi és jövőbeli kockázati toleranciája és stratégiája kapcsán. A központi értéktár ügyvezetésétől való függetlenség és a magas fokú szakmai hozzáértés biztosítása érdekében a kockázatkezelő bizottságnak többségében nem ügyvezető funkciót betöltő tagokból kell állnia, a bizottság elnöki tisztjét pedig egy, a kockázatkezelés tekintetében megfelelő tapasztalattal rendelkező személynek kell betöltenie.

(37)

Az esetleges összeférhetetlenségek értékelése során a központi értéktárnak nem csak ügyvezető szervének tagjait, a felső vezetést vagy a központi értéktár egyéb személyzetét kell átvilágítania, hanem az olyan jogi vagy természetes személyeket is, amelyek vagy akik közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak az említett személyekkel vagy a központi értéktárral.

(38)

A központi értéktárnak rendelkeznie kell kockázatkezelési vezetővel, megfelelési vezetővel, technológiai vezetővel, valamint létesítenie kell egy kockázatkezelési funkciót, egy technológiai funkciót, egy megfelelési és belsőkontroll-funkciót, valamint egy belső ellenőri funkciót. A központi értéktárnak minden esetben képesnek kell lennie az említett funkciók belső struktúrájának igény szerinti kialakítására. A kockázatkezelési vezető, a megfelelési vezető és a technológiai vezető munkakörét különböző személyeknek kell betölteniük, tekintettel arra, hogy e funkciókat általában eltérő tudományos és szakmai profillal rendelkező személyek látják el. Ebben a vonatkozásban az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan követik a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) az egyéb piaci infrastruktúrák tekintetében létrehozott rendszert.

(39)

A központi értéktár által vezetett nyilvántartásoknak strukturáltaknak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a könnyű hozzáférést a központi értéktárak felügyeletében részt vevő illetékes hatóságok által tárolt adatokhoz. A központi értéktárnak gondoskodnia kell arról, hogy az általa rögzített adatok, beleértve az általa kezelt értékpapírok teljes számviteli nyilvántartását, pontosak és naprakészek legyenek annak érdekében, hogy megbízható adatforrásként szolgáljanak felügyeleti célokra.

(40)

A jelentéstétel és egy sor, egymással összefüggő, különböző követelmények szerinti információ összegyűjtésének megkönnyítése érdekében a központi értéktárak által vezetett nyilvántartásnak ki kell terjednie minden egyes, a központi értéktárak által a 909/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott szolgáltatásra, és magában kell foglalnia legalább azokat az adatokat, amelyeket az e rendeletben a kiegyenlítési fegyelem tekintetében meghatározott előírások alapján jelenteni kell.

(41)

A kibocsátók és a befektetők jogainak védelme alapvető az értékpapírpiac megfelelő működése szempontjából. A központi értéktárnak ezért megfelelő szabályokat, eljárásokat és ellenőrzéseket kell alkalmaznia az értékpapírok nem megengedett létrehozásának vagy törlésének megakadályozására. Emellett legalább napi egyszer el kell végeznie az általa vezetett értékpapírszámlák összehasonlítását.

(42)

A központi értéktárnak megbízható számviteli gyakorlattal kell rendelkeznie, valamint ellenőrzéseket kell végrehajtania, hogy igazolja, értékpapírjainak nyilvántartása pontos, valamint hogy megfelelő intézkedéseket hozott az értékpapír-sorozatok integritásának biztosítására.

(43)

A sorozat integritásának hatékony biztosítása érdekében a 909/2014/EU rendeletben meghatározott összehasonlítások valamennyi központi értéktár esetében alkalmazandók, függetlenül attól, hogy a központi értéktár nyújtja-e az említett rendeletben hivatkozott hitelesítési szolgáltatást vagy központi számlavezetési szolgáltatást az értékpapír-sorozattal összefüggésben.

(44)

Az összehasonlításban részt vevő egyéb szervezetek tekintetében különböző forgatókönyveket kell megkülönböztetni attól függően, hogy a szervezetek milyen szerepet töltenek be. A összehasonlításoknak tükrözniük kell az említett szervezetek által ellátott konkrét feladatokat. A részvénykönyv-vezetőket alkalmazó modell szerint a részvénykönyv-vezető nyilvántartást vezet azokról az értékpapírokról, amelyeket a központi értéktárban is nyilvántartásba vesznek. A transzferügynököket alkalmazó modell szerint az alapkezelő vagy a transzferügynök egy olyan számláért felel, amelyen a központi értéktár által nyilvántartott értékpapír-sorozat egy részét vezetik. A közös értéktárakat alkalmazó modell szerint a közös értéktárat olyan központi értéktárak veszik igénybe, amelyek interoperábilis kapcsolatot hoznak létre, és a közös értéktárnak kell felelősséget vállalnia az eredetileg nyilvántartásba vett vagy az interoperábilis kapcsolatot létrehozó központi értéktárak által központilag kezelt értékpapír-sorozat átfogó integritásáért.

(45)

Az olyan működési kockázatok enyhítése érdekében, amelyek az információs rendszerek hiányosságaiból, a belső folyamatokból, a munkavállalói teljesítményből vagy az olyan külső események által okozott zavarokból adódnak, amelyek a központi értéktár által nyújtott szolgáltatások csökkenését, romlását vagy kiesését eredményezik, a központi értéktárnak azonosítania kell az összes kockázatot és nyomon kell követnie azok kialakulását, függetlenül e kockázatok kiváltó okától, amely összefügghet például a központi értéktárak felhasználóival, a központi értéktárak rendelkezésére bocsátott szolgáltatások nyújtóival és egyéb piaci infrastruktúrákkal, ideértve más központi értéktárakat is. A működési kockázatokat megfelelően dokumentált és megbízható, egyértelműen meghatározott szerepeket és feladatköröket magukban foglaló keretrendszer szerint kell kezelni. E keretrendszernek magában kell foglalnia operatív célokat, megfigyelési funkciókat és értékelési mechanizmusokat, továbbá ezt a keretrendszert integrálni kell a központi értéktár kockázatkezelési rendszerébe. Ebben az összefüggésben a központi értéktár kockázatkezelési vezetője felel a működésikockázat-kezelési keretrendszerért. A központi értéktáraknak belső kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkezniük. Amennyiben a belső kontrollok nem kielégítők vagy egyes kockázatok kiküszöbölése nem tekinthető észszerűen megvalósítható opciónak, a központi értéktárnak képesnek kell lennie arra, hogy biztosítással pénzügyi fedezetet vállaljon ezekre a kockázatokra.

(46)

A központi értéktárak nem eszközölhetnek olyan befektetéseket, amelyek befolyásolhatják kockázati profiljukat. A központi értéktárak csak akkor köthetnek származtatott ügyleteket, amennyiben olyan kockázatot kell fedezniük, amelyet más módon nem csökkenthetnek. A fedezeti ügyletre meghatározott szigorú feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják, hogy a származtatott ügyleteket csak a kockázatok fedezésére, és nem nyereségszerzésre használják.

(47)

A központi értéktárak eszközeit biztonságosan kell tartani, továbbá ezeknek könnyen hozzáférhetőknek és azonnal likviddé tehetőknek kell lenniük. A központi értéktárnak ezért biztosítania kell, hogy a saját eszközeihez való azonnali hozzáférésre vonatkozó politikáinak és eljárásainak kialakítása során legalább az eszköz jellegét, méretét, minőségét, lejáratát és elhelyezkedését alapul vegyék. A központi értéktárnak biztosítania kell továbbá, hogy az eszközeihez való azonnali hozzáférést ne befolyásolja hátrányosan a letéti vagy befektetési funkcióknak egy harmadik szervezethez történő kiszervezése.

(48)

Likviditási szükségleteinek kezelése érdekében a központi értéktárnak képesnek kell lennie arra, hogy már az eszközök likviddé tételéről hozott döntés üzleti napján azonnal hozzáférjen készpénzeszközeihez, valamint a saját neve alatt tartott értékpapírokhoz.

(49)

A központi értéktár eszközeinek a közvetítő nemteljesítésével szembeni nagyobb fokú védelme biztosításához a központi értéktárak közötti kapcsolaton keresztül egy másik központi értéktárhoz hozzáféréssel rendelkező központi értéktár az említett eszközöket egy elkülönített számlán tartja az összekapcsolt központi értéktárnál. Az ilyen szintű elkülönítésnek biztosítania kell a központi értéktár eszközeinek más szervezetek eszközeitől való elkülönítését és megfelelő védelmét. A harmadik országbeli központi értéktárakkal való kapcsolatok létesítését ugyanakkor abban az esetben is lehetővé kell tenni, ha a harmadik országbeli központi értéktár nem rendelkezik elkülönített számlákkal, feltéve, hogy a kérelmező központi értéktár eszközei minden esetben megfelelő védelmet élveznek, és az illetékes hatóságok tudomással bírnak arról, hogy nem állnak rendelkezésre elkülönített számlák, valamint e kockázatok megfelelő csökkentéséről.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy a központi értéktár pénzügyi forrásait minimális piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi eszközökbe fektesse, valamint hogy az említett befektetések gyorsan, minimális negatív árhatással legyenek likviddé tehetők, a központi értéktár portfólióját diverzifikálni kell, és megfelelő koncentrációs határértékeket kell kialakítani azon eszközök kibocsátói tekintetében, amelyekbe a központi értéktár befektet.

(51)

A központi értéktár és egy másik központi értéktár között létrejövő kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás biztonságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a központi értéktárnak azonosítania, ellenőriznie és kezelnie kell a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásból eredő összes lehetséges kockázati forrást. A központi értéktárak közötti kapcsolatnak minden érintett joghatóságban biztos jogalapon kell nyugodnia, amely támogatja a kapcsolat kialakítását és megfelelő védelmet biztosít a kapcsolatban részt vevő központi értéktárak számára. A kapcsolatban álló központi értéktáraknak kölcsönösen fel kell mérniük, nyomon kell követniük, és kezelniük kell a mindenkori másik központi értéktárból fakadó hitel- és likviditási kockázatokat.

(52)

A valamely másik központi értéktárral létrehozott kapcsolat működtetésére közvetett kapcsolatot vagy közvetítőt igénybe vevő kérelmező központi értéktárnak fel kell mérnie, nyomon kell követnie és kezelnie kell az adott közvetítő igénybevételéből fakadó további kockázatokat, ideértve a letéti, hitel-, jogi és működési kockázatokat, a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás biztonságának és hatékonyságának biztosítása céljából.

(53)

Amennyiben az értékpapírokat több központi értéktár kezeli központi értéktárak között létrehozott kapcsolatok révén, a központi értéktáraknak a sorozat integritásának biztosítása érdekében konkrét összehasonlításokat kell végezniük és tevékenységeiket össze kell hangolniuk.

(54)

A központi értéktáraknak méltányos és nyílt hozzáférést kell biztosítaniuk szolgáltatásaikhoz, különös tekintettel a pénzügyi stabilitást és a piacok szabályszerű működését érintő kockázatokra. Szolgáltatásaik nyújtására vonatkozó, kockázatokkal összefüggő kritériumok meghatározása révén ellenőrizniük kell a résztvevőikből és más felhasználókból fakadó kockázatokat. A központi értéktáraknak gondoskodniuk kell róla, hogy felhasználóik, például a résztvevők, más központi értéktárak, központi szerződő felek, kereskedési helyszínek vagy kibocsátók, amelyek hozzáférést kaptak a központi értéktárak szolgáltatásaihoz, megfeleljenek a kritériumoknak, és rendelkezzenek a szükséges működési kapacitással, anyagi forrásokkal, felhatalmazással és kockázatkezelési szakértelemmel a központi értéktárakat és más felhasználókat érintő kockázatok előfordulásának megakadályozásához.

(55)

Értékpapír-kiegyenlítési rendszere biztonságának és hatékonyságának biztosítására a központi értéktárnak folyamatosan ellenőriznie kell a hozzáférési követelményeknek való megfelelését, és egyértelműen meghatározott, nyilvános eljárásokkal kell rendelkeznie azon kérelmező felek felfüggesztésének és rendezett kilépésének megkönnyítésére, amelyek megsértik vagy már nem teljesítik a hozzáférési követelményeket.

(56)

Banki jellegű kiegészítő szolgáltatások engedélyezéséhez a központi értéktárnak egy valamennyi szükséges elemet tartalmazó kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz annak biztosítására, hogy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások ne hátráltassák a központi értéktár alapvető szolgáltatásainak zökkenőmentes nyújtását. A központi értéktárként már engedélyezett szervezetek nem kötelezhetők az olyan elemek ismételt benyújtására, amelyeket korábban a központi értéktárként való engedélyezésre irányuló kérelemben benyújtottak a 909/2014/EU rendelet alapján.

(57)

A jogbiztonság és a következetes jogalkalmazás érdekében e rendelet egyes, kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedésekre vonatkozó követelményeit az említett intézkedések hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(58)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(59)

Az ESMA az e rendelet alapját képező technikaistandard-tervezetek szövegezése során szorosan együttműködött a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Bankhatósággal.

(60)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

az egyes uniós pénznemeknek az egy központi értéktár általi, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítések teljes értékéhez viszonyított relatív aránya egyéves időszakra számítva, amennyiben minden egyes arány meghaladja az 1 %-ot;

b)

az egy központi értéktár általi, fizetés ellenében, valamely uniós pénznemben megvalósuló kiegyenlítések relatív aránya összehasonlítva az abban a pénznemben Unió-szerte a központi értéktárak általi, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítések teljes értékével egyéves időszakra számítva, amennyiben minden egyes arány meghaladja a 10 %-ot.

a)

a kérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai;

b)

a kérelmező központi értéktár belsőkontroll- és megfelelési funkciójáért felelős személy(ek) kapcsolattartási adatai;

c)

a kérelmező központi értéktár cégneve, jogalany-azonosítója (LEI) és bejegyzett címe az Unión belül;

d)

a kérelmező központi értéktár létesítő okirata, alapszabálya vagy egyéb alapító dokumentuma;

e)

a kérelmező központi értéktár bejegyzett címét és tevékenységi körét hivatalosan igazoló, a kérelem benyújtásakor érvényes cégjegyzéki vagy cégbírósági kivonat, vagy egyéb dokumentum;

f)

a kérelmező központi értéktár által működtetett vagy működtetni kívánt értékpapír-kiegyenlítési rendszerek;

g)

az ügyvezető szerv kérelemre vonatkozó határozatának másolata és a kérelem tartalmát és benyújtását jóváhagyó ügyvezető szervi ülés jegyzőkönyve;

h)

az anyavállalat, a leányvállalatok és egyéb kapcsolt vállalkozások vagy fióktelepek közötti tulajdonosi kapcsolatokat bemutató ábra; az ábrán feltüntetett szervezeteket a teljes cégnév, a jogi státus, a bejegyzett cím és az adószám vagy cégjegyzékszám megadásával kell azonosítani;

i)

a kérelmező központi értéktár leányvállalatainak vagy más olyan jogi személyek üzleti tevékenységének ismertetése, amelyekben a kérelmező központi értéktár részesedéssel rendelkezik, a részesedés mértékének a megadásával együtt;

j)

a következőket tartalmazó lista:

k)

a következőket tartalmazó lista:

l)

a kérelmező központi értéktár által nyújtott vagy nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatások listája;

m)

a kérelmező központi értéktár által nyújtott vagy nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. szakaszában pontosan meghatározott kiegészítő szolgáltatások listája;

n)

a kérelmező központi értéktár által nyújtott vagy nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. szakaszában pontosan nem meghatározott egyéb kiegészítő szolgáltatások listája;

o)

az n) pontban említett, a 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatások listája;

p)

a kérelmező központi értéktár által a 909/2014/EU rendelet 30. cikkének megfelelően harmadik félhez kiszervezett vagy kiszervezni kívánt szolgáltatások és tevékenységek listája;

q)

a kérelmező központi értéktár által a kérelmező központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban feldolgozott vagy feldolgozni kívánt pénznem vagy pénznemek, függetlenül attól, hogy a pénzeszköz-kiegyenlítésre központi banki számlán, központi értéktári számlán vagy kijelölt hitelintézetnél vezetett számlán kerül sor;

r)

információk mindazon függőben lévő vagy lezárult büntető-, közigazgatási, választott bírósági vagy bármely egyéb olyan jogi eljárásokról, amelyekben a kérelmező központi értéktár érintett félként vesz rész, és amelyek pénzügyi vagy egyéb költségeket okozhatnak a számára.

a)

az a tagállam vagy tagállamok, ahol a kérelmező központi értéktár tevékenykedni szándékozik;

b)

az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy a kérelmező központi értéktár milyen szolgáltatásokat nyújt vagy kíván nyújtani a fogadó tagállamban;

c)

a kérelmező központi értéktár szolgáltatásai során a fogadó tagállamban feldolgozott vagy feldolgozni kívánt pénznem vagy pénznemek;

d)

amennyiben a nyújtott vagy nyújtani szándékozott szolgáltatásokat fióktelep nyújtja, a fióktelep szervezeti felépítése és a fióktelep irányításáért felelős személyek neve;

e)

adott esetben azon intézkedések értékelése, amelyet a kérelmező központi értéktár meg kíván hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak.

a)

a politikák és eljárások jóváhagyásáért és végrehajtásáért felelős személyek munkaköri megnevezése;

a)

a politikák és eljárások betartását biztosító és nyomon követő intézkedések ismertetése.

a)

a 4. cikk (2) bekezdésének l)–p) pontjában említett szolgáltatások részletes leírása;

b)

az a) pontban említett szolgáltatások nyújtása során alkalmazandó eljárások.

a)

a 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (7) bekezdésében említett politikák és eljárások;

b)

az anyavállalat és a csoporthoz tartozó többi vállalkozás felső vezetésének és ügyvezető szervének összetételére, valamint részvénytulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk;

c)

a kérelmező értéktár azon szolgáltatásai, amelyeket a csoporthoz tartozó más vállalkozások is nyújtanak, valamint azon kulcsfontosságú, ám nem a vállalkozás felső vezetéséhez tartozó tisztségviselői, akik a csoporthoz tartozó más vállalkozásokban is tisztséget viselnek.

a)

a kérelmező központi értéktár anyavállalatának bejegyzett címe;

b)

ha az anyavállalatot az uniós jog vagy harmadik ország joga alapján engedélyezték vagy vették nyilvántartásba, és az uniós jog vagy harmadik ország joga szerinti felügyelet hatálya alá tartozik, a vonatkozó engedélyezési vagy nyilvántartási szám, és az anyavállalat felügyelete tekintetében illetékes hatóság vagy hatóságok.

a)

pénzügyi beszámolók, köztük a legutóbbi három évre vonatkozó pénzügyi kimutatások teljes csomagja, továbbá az éves és összevont pénzügyi kimutatások tekintetében összeállított, a legutóbbi három évre vonatkozó, a 2006/43/EK irányelvnek (6) megfelelő, jog szerinti könyvvizsgálói jelentések;

b)

amennyiben a kérelmező központi értéktárat külső könyvvizsgáló ellenőrizte, a külső könyvvizsgáló neve és nemzeti nyilvántartási száma;

c)

a kérelmező központi értéktár szolgáltatásaira vonatkozó különböző üzleti forgatókönyveken alapuló, legalább hároméves időszakra szóló üzleti terv, pénzügyi tervvel és becsült költségvetéssel;

d)

leányvállalatok és fióktelepek létrehozására és ezek elhelyezkedésére vonatkozó tervek;

e)

a kérelmező központi értéktár, illetve a kérelmező központi értéktár leányvállalatai vagy fióktelepei tervezett üzleti tevékenységének ismertetése.

a)

az engedély megadását követő hat hónapos időszakra elegendő pénzügyi forrás igazolása;

b)

évközi pénzügyi beszámoló;

c)

a kérelmező központi értéktár pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatások, többek között mérleg, eredménykimutatás, a saját tőke és a cash flow változása és a számviteli politikák összefoglaló ismertetése az egyéb vonatkozó magyarázó megjegyzésekkel együtt;

d)

az anyavállalat auditált éves pénzügyi kimutatásai a kérelem benyújtását megelőző három pénzügyi évre vonatkozóan.

a)

a tervet és a terv végrehajtását áttekintő összefoglaló;

b)

a kérelmező központi értéktár kritikus működési folyamatainak azonosítása, a helyreállítási eljárást kiváltó stresszforgatókönyvek és események, valamint a kérelmező központi értéktár által használandó helyreállítási eszközök ismertetése;

c)

a helyreállítási terv egyes érdekelt, a terv végrehajtása által valószínűsíthetően érintett felekre gyakorolt várható hatásának értékelése;

d)

a helyreállítási terv jogi végrehajthatóságának értékelése, az esetleges uniós, tagállami vagy harmadik országbeli jogi korlátok figyelembevételével.

a)

a következő pozíciókat betöltő személyek azonosító adatai és feladatai:

b)

az egyes divíziók és működési egységek személyzeti létszáma.

a)

A javadalmazási politika ismertetése, ezen belül annak ismertetése, hogy milyen fix és változó elemeket tartalmaz a kérelmező központi értéktár felső vezetésének, ügyvezető szerve tagjainak és a kockázatkezelési, megfelelési és belsőkontroll-, belső ellenőrzési és technológiai osztályain dolgozó alkalmazottaknak a javadalmazása;

b)

a kérelmező központi értéktár által bevezetett azon intézkedések, melyek célja az egyéni felelősségviselésre való túlzott ráhagyatkozás kockázatának csökkentése.

a)

a kérelmező központi értéktár 47. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott irányítási rendszerének leírása;

b)

a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott politikák, eljárások és rendszerek;

c)

a 48. cikknek megfelelően létrehozott ügyvezető szerv, felső vezetés és bizottságok összetételének, valamint tagjaik tisztségének és feladatainak bemutatása.

a)

a kérelmező központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek megfelelőségét és hatékonyságát biztosító nyomonkövetési és értékelési eszközök ismertetését;

b)

a kérelmező központi értéktár információfeldolgozó rendszereinek ellenőrzését és biztonságát szavatoló eszközök ismertetését;

c)

a kérelmező központi értéktár belső ellenőrzési módszertana kidolgozásának és alkalmazásának ismertetését;

d)

a kérelem benyújtási idejét követő három évre vonatkozó, a belsőkontroll-funkcióra vonatkozó munkaprogramot;

e)

a 47. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelő belső ellenőrzésért felelős, a 48. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett számvizsgáló bizottság felügyelete alá tartozó személyek feladatainak és képesítéseinek ismertetését.

a)

a megfelelési és belsőkontroll-funkció működtetéséért felelős személyek, valamint a megfelelés értékelését végző más alkalmazottak feladatainak és képesítéseinek ismertetése, ideértve azon eszközök ismertetését, amelyek a megfelelési és a belsőkontroll-funkció többi szervezeti egységtől való függetlenségének biztosítására hivatottak;

b)

a megfelelési és belsőkontroll-funkció által alkalmazott politikák és eljárások, ideértve az ügyvezető szerv és a felső vezetés megfelelés terén játszott szerepének ismertetését;

c)

amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelési és belsőkontroll-funkció működtetéséért felelős személyek vagy a kérelmező központi értéktár megfelelésértékelést végző más alkalmazottai által készített legutóbbi belső jelentés.

a)

a tag szakmai tapasztalatait és képesítéseit ismertető önéletrajz másolata;

b)

a tag ellen pénzügyi vagy adatszolgáltatások kapcsán, illetve csalás vagy pénzeszközök hűtlen kezelése kapcsán hozott esetleges büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók részletei, megfelelő hivatalos okirat formájában, amennyiben ilyen rendelkezésre áll az adott tagállamban;

c)

pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos jó hírnévről szóló nyilatkozat, amelyben a felső vezetés és az ügyvezető szerv minden tagjának nyilatkoznia kell arról, hogy érinti-e a következők valamelyike:

a)

a 909/2014/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének való megfelelés igazolása;

b)

az ügyvezető szerv tagjai feladatainak és felelősségi köreinek ismertetése;

c)

az ügyvezető szervben alulreprezentált nem képviseletére vonatkozó célszám, és e célszám elérésére irányuló politikák, továbbá a kérelmező központi értéktár által a célszám, a politika és annak megvalósítása nyilvánosságra hozatalához használt módszer.

a)

a kérelmező központi értéktár a 4. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett tulajdonosi szerkezetének ismertetése, ideértve mindazon jogalanyok azonosítását és részesedésének mértékét, amelyek a kérelmező központi értéktár működése felett ellenőrzést képesek gyakorolni;

b)

a részvényesek és azon személyek listája, akik a kérelmező központi értéktár irányítása felett közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést képesek gyakorolni.

a)

az esetleges összeférhetetlenségek azonosítását, kezelését és az illetékes hatóság számára történő jelentését célzó politikák és eljárások, valamint azon folyamat ismertetése, amely biztosítja, hogy a kérelmező központi értéktár alkalmazottai értesüljenek ezekről a politikákról és eljárásokról;

b)

az a) pontban említett, az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó követelmények teljesítését biztosító kontrollmechanizmusok és intézkedések ismertetése;

c)

a következő elemek ismertetése:

a)

a résztvevőkre, ügyfelekre, kibocsátókra vagy a kérelmező központi értéktár által nyújtott szolgáltatások egyéb felhasználóira vonatkozó információk;

b)

a kérelmező központi értéktár által üzleti tevékenységével összefüggésben őrzött egyéb olyan információ, amely nem használható fel üzleti célokra;

a)

az adatokhoz való biztonságos hozzáférés biztosítására hivatott, a hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos belső eljárások;

b)

az adatok használatát érintő, titoktartási céllal alkalmazott korlátozások ismertetése.

a)

a felhasználói bizottság megbízatása;

b)

a felhasználói bizottság irányítási rendszere;

c)

a felhasználói bizottság működési eljárásai;

d)

a felvételi kritériumok és a felhasználói bizottsági tagok megválasztásának mechanizmusa;

e)

a felhasználói bizottság javasolt tagjainak listája és az általuk képviselt érdekek megjelölése.

a)

elemzés arról, hogy a kérelmező központi értéktár meglévő nyilvántartási rendszerei, politikái és eljárásai milyen mértékben felelnek meg az 54. cikkben meghatározott követelményeknek;

b)

végrehajtási terv, amely részletezi, hogy a kérelmező központi értéktár hogyan fog megfelelni az 54. cikkben említett követelményeknek addig az időpontig, amikortól a cikk alkalmazandóvá válik.

a)

a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben részt venni kívánó minden jogi személy méltányos és nyílt hozzáférését lehetővé tevő részvétel feltételeit;

b)

a részvételi feltételeket megszegő meglévő résztvevőkkel szemben foganatosítandó fegyelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó eljárásokat.

a)

a kiegyenlítés meghiúsulásának elkerülését célzó eljárások és intézkedések a 909/2014/EU rendelet 6. cikkének megfelelően;

b)

a kiegyenlítés meghiúsulásának kezelésére irányuló intézkedések a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének megfelelően.

a)

az értékpapírok letéti őrzéséhez kapcsolódó kockázatok csökkentését és kezelését célzó szabályok és eljárások;

b)

a kérelmező központi értéktár által kínált elkülönítés különböző szintjeinek részletes ismertetése, az egyes szintekhez kapcsolódó költségek, az elkülönítési ajánlatok üzleti feltételei, a főbb jogi következmények és az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog;

c)

a 909/2014/EU rendelet 38. cikkének (7) bekezdésében említett hozzájárulás beszerzésére vonatkozó szabályok és eljárások.

a)

a kiszervezési megállapodások másolata;

b)

a kiszervezett szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének nyomon követéséhez használt módszerek.

a)

a kérelmező központi értéktár a 909/2014/EU rendelet 46. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének és e rendelet XI. fejezetének megfelelően tartja pénzügyi eszközeit;

b)

a kérelmező központi értéktár befektetései megfelelnek a 909/2014/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésében és az e rendelet XI. fejezetében meghatározottaknak.

a)

azt igazoló információk, hogy a kérelmező központi értéktár tőkéje, ideértve felhalmozott eredményét és tartalékait is, megfelel a 909/2014/EU rendelet 47. cikkében meghatározott követelményeknek;

b)

a 909/2014/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett terv és annak módosításai, valamint annak a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve vagy az ügyvezető szerv megfelelő bizottsága általi jóváhagyását igazoló dokumentum.

a)

a központi értéktárak közötti kapcsolatok ismertetése, a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásokból eredő lehetséges kockázatforrások kérelmező központi értéktár általi értékelésével együtt;

b)

a központi értéktárak közötti kapcsolatokon belül teljesített várható és tényleges kiegyenlítési volumenek és értékek;

c)

a kérelmező központi értéktárat és résztvevőit érintő, a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásból eredő potenciális kockázatforrások azonosítására, értékelésére, nyomon követésére és kezelésére irányuló eljárások, és e kockázatok csökkentését célzó megfelelő intézkedések;

d)

a központi értéktárak közötti kapcsolat működésére alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályok alkalmazhatóságának és a kérelmező központi értéktárra gyakorolt potenciális hatásának értékelése;

e)

az illetékes hatóság által kért egyéb releváns, annak megállapításához szükséges információk, hogy a központi értéktárak közötti kapcsolatok megfelelnek-e a 909/2014/EU rendelet 48. cikkében és e rendelet XII. fejezetében meghatározott követelményeknek.

a)

a részt venni kívánó jogi személyek, a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően;

b)

kibocsátók, a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően;

c)

egyéb központi értéktárak, a 909/2014/EU rendelet 52. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően;

d)

egyéb piaci infrastruktúrák, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően.

a)

a központi értéktár által a szóban forgó részesedéshez kapcsolódóan vállalt pénzügyi kötelezettségek mértéke;

b)

a központi értéktár elegendő pénzügyi forrással rendelkezik-e a 909/2014/EU rendelet 46. cikkében említett feltételek teljesítéséhez a következőkből eredő kockázatok fedezésére:

c)

a jogi személy, amelyben a központi értéktár részesedéssel rendelkezik, a központi értéktár által kínált alapvető szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt-e a 909/2014/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében említetteknek megfelelően, például:

d)

a központi értéktár részesedése együtt jár-e a központi értéktár által a jogi személy felett gyakorolt, a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott ellenőrzéssel;

e)

az említett részesedésből eredő kockázatok központi értéktár általi elemzése, beleértve a belső ellenőr vagy külső könyvvizsgáló által jóváhagyott elemzést, annak igazolására, hogy a részesedésből eredő valamennyi kockázatot megfelelően kezelik. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük mindenekelőtt a központi értéktár elemzésének következő aspektusait:

a)

a 41. és a 42. cikkben említett információ;

b)

jelentés a központi értéktár tevékenységeiről és a felülvizsgálati időszak során végrehajtott, a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében említett lényeges változásokról és a kapcsolódó dokumentumok;

c)

az illetékes hatóság által kért kiegészítő információk, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a felülvizsgálati időszakban a központi értéktár és tevékenységei megfelelnek-e a 909/2014/EU rendeletnek.

a)

a központi értéktár legutóbbi auditált pénzügyi kimutatásainak teljes csomagja, ideértve a csoportszinten konszolidált kimutatásokat is;

b)

a központi értéktár legfrissebb évközi pénzügyi kimutatásainak összefoglalója;

c)

az ügyvezető szerv azon határozatai, amelyek követik a felhasználói bizottság ajánlását, valamint azon határozatai, amelyek nem követik a felhasználói bizottság ajánlását;

d)

információk mindazon folyamatban lévő polgári peres, közigazgatási vagy egyéb olyan bírósági és bíróságon kívüli jogi eljárásokról, amelyekben a központi értéktár érintett, különösen az adóügyi vagy fizetésképtelenségi eljárásokról, vagy olyan eljárásokról amelyek pénzügyi költségeket okozhatnak a számára, vagy ronthatják jó hírnevét;

e)

információk mindazon folyamatban lévő polgári peres, közigazgatási vagy egyéb olyan bírósági és bíróságon kívüli jogi eljárásokról, amelyekben az ügyvezető szerv vagy a felső vezetés valamely tagja részt vesz, és amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a központi értéktárra;

f)

a d) és e) pontban említett eljárások eredményeként hozott jogerős határozatok;

g)

a felülvizsgálati időszakban elvégzett üzletmenet-folytonossági stressztesztek vagy hasonló vizsgálatok eredményeinek másolata;

h)

jelentés a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett és az alapvető szolgáltatásokban zavart okozó működési incidensekről, a foganatosított intézkedésekről és ezek eredményéről;

i)

jelentés az értékpapír-kiegyenlítési rendszer teljesítményéről, beleértve a rendszer felülvizsgálati időszak során megfigyelt – napi alapon, a rendszer működőképességi idejének százalékos arányában mért – rendelkezésre állásának, továbbá működésének elfogadott paraméterek szerint történő értékelését;

j)

a központi értéktár által végrehajtott manuális beavatkozások típusainak összefoglalása;

k)

a központi értéktár kritikus műveleteinek azonosítására, a helyreállítási terv főbb módosításaira, a stresszforgatókönyvek eredményeire, a helyreállítási eljárást kiváltó tényezőkre és a helyreállítási eszközökre vonatkozó információk;

l)

a központi értéktár által a felülvizsgálati időszakban kapott hivatalos panaszokra vonatkozó információk, ideértve a következő elemekre vonatkozó információkat:

m)

azon esetekre vonatkozó információk, amikor a központi értéktár megtagadta a szolgáltatásaihoz való hozzáférést valamely meglévő vagy potenciális résztvevő, kibocsátó, másik központi értéktár vagy más piaci infrastruktúra számára a 909/2014/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének, 49. cikke (3) bekezdésének, 52. cikke (2) bekezdésének és 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

n)

jelentés a központi értéktár által létrehozott, központi értéktárak közötti kapcsolatokat érintő változásokról, ideértve az e kapcsolatokon belül a kiegyenlítéshez használt eljárások és mechanizmusok változásait is;

o)

a felülvizsgálati időszakban kialakult összeférhetetlenségekre és az ezek kezelésére vonatkozó információk;

p)

a felülvizsgálati időszakban a központi értéktár által végrehajtott belső kontrollokra és ellenőrzésekre vonatkozó információk;

q)

a 909/2014/EU rendelet megsértésének eseteire vonatkozó információk, ideértve a 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében említett bejelentési csatornán keresztül azonosított eseteket;

r)

a központi értéktár által hozott fegyelmi intézkedésekre vonatkozó részletes információk, ideértve a résztvevőknek a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (9) bekezdése szerinti felfüggesztését, a felfüggesztés hosszát és indokát;

s)

a központi értéktár általános üzleti stratégiája a legutóbbi felülvizsgálatot és értékelést követő legalább hároméves időszakra vonatkozóan, valamint a központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó részletes, a legutóbbi felülvizsgálatot és értékelést követő legalább egyéves időszakra szóló üzleti terv.

a)

a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek résztvevőinek listája, megadva ezek bejegyzés szerinti országát;

b)

a kibocsátók és a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben központilag és nem központilag vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír-sorozatok listája, meghatározva a kibocsátók bejegyzés szerinti országát és azon kibocsátók azonosítását, amelyeknek a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett szolgáltatásokat nyújt;

c)

a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben központilag és nem központilag vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapírok teljes piaci értéke és névértéke;

d)

a c) pontban említett értékpapírok névértéke és piaci értéke a következő bontásban:

e)

a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben kezdetben nyilvántartásba vett értékpapírok névértéke és piaci értéke;

f)

az e) pontban említett értékpapírok névértéke és piaci értéke a következő bontásban:

g)

a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben kiegyenlített, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízások teljes száma és értéke, továbbá a fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások (FOP) teljes száma és piaci értéke;

h)

a kiegyenlítési megbízások teljes száma és értéke a következőknek megfelelően kategorizálva:

i)

a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett kényszerbeszerzések száma és értéke;

j)

a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett szankciók száma és összege résztvevőnként;

k)

a központi értéktár által ügynökként és saját nevében feldolgozott értékpapír-kölcsönzési műveletek összértéke a d) pont i. alpontjában említett pénzügyieszköz-típusonként;

l)

a központi értéktárak közötti egyes kapcsolatokon keresztül kiegyenlített kiegyenlítési megbízások összértéke, meghatározva, hogy a központi értéktár kérelmező vagy fogadó központi értéktár-e;

m)

a központi értéktár által értékpapír-kölcsönzési műveletekhez kapcsolódóan kapott vagy nyújtott garanciák és kötelezettségvállalások értéke;

n)

a résztvevők hosszú pozíciót képviselő egyenlegének kezeléséhez kapcsolódó, devizát és átruházható értékpapírokat érintő pénztárműveletek értéke, ideértve azon intézményi kategóriákat is, amelyek hosszú pozíciót képviselő egyenlegeit a központi értéktár kezeli;

o)

indokolatlan értékpapír-teremtést vagy -törlést megállapító összehasonlítási eljárások száma a 65. cikk (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben ezek az eljárások a központi értéktár által központilag vagy nem központilag kezelt értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír-sorozatokat érintenek;

p)

a 65. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított hibák korrigálásához szükséges időtartam átlaga, mediánja és módusza.

a)

fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízás esetében a pénzoldal kiegyenlítési összege;

b)

fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások (FOP) esetében a pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – amennyiben utóbbi nem áll rendelkezésre – névértéke.

a)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének (1) bekezdésében említett, az Unión belüli kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök esetében a piaci érték az említett rendelet 4. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti, likviditás szempontjából leginkább érintett piac záróára;

b)

az Unión belüli kereskedési helyszíneken kereskedésre bevezetett, az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében a piaci érték a legmagasabb forgalommal rendelkező uniós kereskedési helyszínen megfigyelt záróár;

c)

az a) és b) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében a piaci értéket olyan előre meghatározott módszer használatával kiszámított ár alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi a piaci adatokat, így a kereskedési helyszíneken vagy befektetési vállalkozásoknál rendelkezésre álló piaci árakat.

a)

a dokumentumot első alkalommal nyújtották-e be, vagy a dokumentumot már korábban benyújtották és a felülvizsgálati időszakban aktualizálták;

b)

a központi értéktár által a dokumentumhoz hozzárendelt egyedi hivatkozási szám;

c)

a dokumentum címe;

d)

a dokumentum azon fejezete, szakasza vagy oldala, amelyet a felülvizsgálati időszakban módosítottak, továbbá a felülvizsgálati időszak során eszközölt módosításokra vonatkozó kiegészítő magyarázatok.

a)

az illetékes hatóság által elvégzett, a központi értéktár által esetleg viselt kockázatok és a működéséből adódó azon kockázatok értékelésére vonatkozó jelentés, amelyek az értékpapírpiacok zavartalan működését érinthetik;

b)

a felülvizsgálat és értékelés eredményeként a központi értéktárra vonatkozóan megállapított tervezett vagy végleges korrekciós intézkedés vagy szankció.

a)

az illetékes hatóság által elvégzett, a központi értéktár által esetleg viselt kockázatok és a működéséből adódó azon kockázatok értékelésére vonatkozó jelentés, amelyek az értékpapírpiacok zavartalan működését érinthetik;

b)

a felülvizsgálat és értékelés eredményeként a központi értéktárra vonatkozó tervezett vagy jogerős korrekciós intézkedések vagy szankciók.

a)

tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátani;

b)

papíron és elektronikus formában is be kell nyújtani, utóbbi esetében könnyen olvasható nyílt forráskódú formátum használatával;

c)

a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell benyújtani, ideértve azon részek fordítását is, amelyeket az eredeti dokumentum nem a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven tartalmaz;

d)

el kell látni a benne szereplő dokumentumok egyedi hivatkozási számával.

a)

az ügyvezető szerv és kockázatellenőrzési bizottságai összetétele, feladatai, felelősségi köre, és a rájuk vonatkozó kinevezési, teljesítményértékelési és elszámoltathatósági eljárások;

b)

a felső vezetés struktúrája, feladatai, felelősségi köre és a rá vonatkozó kinevezési és teljesítményértékelési eljárások;

c)

a felső vezetés és az ügyvezető szerv közötti jelentési útvonalak.

a)

kockázatkezelési feladatkör;

b)

technológiai feladatkör;

c)

megfelelési és belsőkontroll-feladatkör;

d)

belső ellenőri feladatkör.

a)

a kockázatkezelési bizottságot, amely a központi értéktár aktuális és jövőbeni átfogó kockázati toleranciájáról és stratégiájáról tájékoztatja az ügyvezető szervet;

b)

a számvizsgáló bizottságot, amely a központi értéktár – általa felvigyázott – belső ellenőri feladatkörének teljesítményéről tájékoztatja az ügyvezető szervet;

c)

a javadalmazási bizottságot, amely a központi értéktár – általa felvigyázott – javadalmazási politikájáról tájékoztatja az ügyvezető szervet.

a)

az ügyvezető szerv, a felső vezetés és a bizottságok működését szabályozó jól dokumentált politikák, eljárások és folyamatok létrehozása;

b)

egyértelmű célkitűzések és stratégiák létrehozása a központi értéktár számára;

c)

a felső vezetés tényleges felügyelete;

d)

a megfelelő javadalmazási politikák létrehozása;

e)

a kockázatkezelési feladatkör felügyeletének biztosítása és a kockázatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatala;

f)

a 47. cikk (3) bekezdésében említett feladatkörök függetlenségének és megfelelő erőforrásainak biztosítása;

g)

a kiszervezési megállapodások ellenőrzése;

h)

a releváns szabályozási és felügyeleti követelmények nyomon követése és betartásuk biztosítása;

i)

a részvényesekkel vagy más tulajdonosokkal, alkalmazottakkal, felhasználókkal és egyéb érdekelt felekkel szembeni elszámoltathatóság;

j)

a belső ellenőrzés tervezésének és felülvizsgálatának jóváhagyása;

k)

a központi értéktár irányítási rendszerének felülvizsgálata és rendszeres aktualizálása.

a)

biztosítja a központi értéktár tevékenységeinek az ügyvezető szerv által meghatározott célkitűzésekkel és stratégiával való összhangját;

b)

kialakítja és életbe lépteti a központi értéktár célkitűzéseinek elérését ösztönző kockázatkezelési, technológiai, megfelelési és belsőkontroll-eljárásokat;

c)

rendszeres felülvizsgálatnak és tesztelésnek veti alá a kockázatkezelési, technológiai, megfelelési és belsőkontroll-eljárásokat;

d)

biztosítja, hogy elegendő erőforrást rendeljenek a kockázatkezelési, a technológiai, a megfelelési és belsőkontroll-, továbbá a belső ellenőrzési feladatkörhöz.

a)

egyéb üzleti tevékenység céljából személyes érdeke fűződik a központi értéktár szolgáltatásainak, anyagainak vagy berendezéseinek használatához;

b)

személyes érdeke vagy pénzügyi érdekeltsége van a központi értéktárral szerződést kötő más szervezetben;

c)

részesedése vagy személyes érdeke van a központi értéktár által igénybe vett szolgáltatást nyújtó más szervezetben, ideértve azokat a szervezeteket is, amelyekhez a központi értéktár szolgáltatásokat vagy tevékenységeket szervez ki;

d)

személyes érdeke fűződik a központi értéktár szolgáltatásait igénybe vevő szervezethez;

e)

kapcsolatban áll valamely olyan jogi vagy természetes személlyel, amely befolyást gyakorol a központi értéktár által igénybe vett szolgáltatást nyújtó vagy a központi értéktár szolgáltatásait igénybe vevő szervezetre;

f)

a központi értéktár által igénybe vett szolgáltatást nyújtó vagy a központi értéktár szolgáltatásait igénybe vevő bármely szervezet ügyvezető szervének vagy bármely más szervének vagy bizottságának tagja.

a)

mindenre kiterjedő ellenőrzési tervet dolgoz ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy megvizsgálja és értékelje a központi értéktár rendszereinek, kockázatkezelési folyamatainak, belső kontrollmechanizmusainak, javadalmazási politikáinak, irányítási rendszerének, tevékenységeinek és műveleteinek, köztük a kiszervezett tevékenységeknek a megfelelőségét és eredményességét;

b)

az ellenőrzési tervet legalább évente felülvizsgálja és arról jelentést tesz az illetékes hatóságnak;

c)

átfogó kockázatalapú ellenőrzést dolgoz ki;

d)

ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva, és ellenőrzi az ajánlások teljesítését;

e)

a belső ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekről jelentést tesz az ügyvezető szervnek;

f)

független a felső vezetéstől, és közvetlenül az ügyvezető szervnek tesz jelentést;

g)

lehetőséget ad speciális ellenőrzések rövid időn belüli vagy eseti alapon történő elvégzésére.

a)

a feladatkör elkülönül és független a csoport többi feladatkörétől és tevékenységétől;

b)

a feladatkör közvetlen jelentési útvonalon tesz jelentést a központi értéktár ügyvezető szervének;

c)

a belső ellenőri feladatkör működésére vonatkozó szabályok nem akadályozzák a felügyeleti és felvigyázási feladatkörök ellátását, ideértve az e feladatkörök ellátásához szükséges megfelelő információk beszerzésére irányuló helyszíni hozzáférést.

a)

ha az eredmények a kibocsátóknak vagy a felhasználóknak a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekbe való befogadására vonatkozó kritériumokkal kapcsolatosak;

b)

ha az eredmények a felhasználói bizottság megbízatásának egyéb szempontjával kapcsolatosak;

c)

ha az eredmények befolyásolhatják a központi értéktár általi szolgáltatásnyújtás szintjét, ideértve az üzletmenet folytonosságának biztosítását is.

a)

a nyilvántartások központi értéktár általi feldolgozásának minden egyes fontos szakasza rekonstruálható;

b)

valamely nyilvántartás helyesbítést vagy egyéb módosítást megelőző, eredeti tartalma rögzíthető, nyomon követhető és helyreállítható;

c)

intézkedéseket vezettek be a nyilvántartások jogosulatlan módosításának megelőzésére;

d)

intézkedéseket vezettek be a nyilvántartott adatok biztonságának és bizalmas jellegének biztosítására;

e)

a nyilvántartási rendszerbe beépítettek egy, a hibák azonosítására és javítására szolgáló mechanizmust;

f)

rendszerhiba esetén a nyilvántartási rendszeren belül biztosított a nyilvántartott adatok időben történő helyreállítása.

a)

a 42. cikk (1) bekezdése h) pontjának v. alpontjában említett kiegyenlítési megbízás típusa;

b)

az ügylet típusa, a következők szerint:

c)

a résztvevő egyedi megbízáshivatkozása;

d)

a kereskedés időpontja;

e)

a kiegyenlítés tervezett időpontja;

f)

a kiegyenlítés időbélyegzője;

g)

a kiegyenlítési megbízás értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe való bevitelének időbélyegzője;

h)

a kiegyenlítési megbízás visszavonhatatlanná válásának időbélyegzője;

i)

párosított kiegyenlítési megbízás esetében a párosítás időbélyegzője;

j)

az értékpapírszámla-azonosító;

k)

a pénzforgalmiszámla-azonosító;

l)

a kiegyenlítő bank azonosítója;

m)

a megbízó résztvevő azonosítója;

n)

a megbízó résztvevő partnerének azonosítója;

o)

a megbízó résztvevő ügyfelének azonosítója, amennyiben a központi értéktár ismeri;

p)

a megbízó résztvevő partnere ügyfelének azonosítója, amennyiben a központi értéktár ismeri;

q)

az értékpapír-azonosító;

r)

a kiegyenlítés pénzneme;

s)

a pénzbeli kiegyenlítés összege;

t)

az értékpapírok mennyisége vagy névértéke;

u)

a kiegyenlítési megbízás állapota a következőknek megfelelően:

a)

azt, hogy a megbízás párosított vagy nem párosított;

b)

azt, hogy a megbízást részben is ki lehet-e egyenlíteni;

c)

azt, hogy a megbízás készenlétben van-e;

d)

a megfelelő esetben annak okai, hogy a megbízás miért van függőben vagy miért hiúsult meg;

e)

a kereskedés helye;

f)

adott esetben a klíring helye;

i.

a kényszerbeszerzés eredménye legkésőbb a kényszerbeszerzési türelmi idő utolsó munkanapján, a kényszerbeszerzés részbeni vagy teljes sikeressége esetén a pénzügyi eszközök számát és értékét is ideértve;

ii.

a pénzbeli kártalanítás kifizetése, ideértve annak összegét is, amennyiben a kényszerbeszerzés nem lehetséges vagy sikertelen vagy részben sikeres;

iii.

az eredeti kiegyenlítési megbízás törlése;

iv.

minden egyes meghiúsult kiegyenlítési megbízás esetében a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett szankciók összege.

a)

azon kibocsátók azonosítója, amelyek számára a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújt;

b)

azon értékpapír-sorozatok azonosítója, amelyek tekintetében a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújt, az a jog, amelynek alapján a központi értéktár által nyilvántartott értékpapírokat létrehozták és az egyes értékpapír-sorozatok kibocsátóinak bejegyzés szerinti országa;

c)

azon értékpapír-sorozatok azonosítója, amelyeket a központi értéktár nem központilag vezetett értékpapírszámlákon tart nyilván, az a jog, amelynek alapján a központi értéktár által nyilvántartott értékpapírokat létrehozták és az egyes értékpapír-sorozatok kibocsátóinak bejegyzés szerinti országa;

d)

a c) pontban említett értékpapír-sorozatok esetében a kibocsátó központi értéktár vagy a kibocsátó központi értéktárhoz hasonló feladatokat ellátó releváns harmadik országbeli szervezet azonosítója;

e)

a kibocsátó központi értéktárak esetében a kibocsátók értékpapírszámláinak azonosítója;

f)

a kibocsátó központi értéktárak esetében a kibocsátók pénzforgalmi számláinak azonosítója;

g)

a kibocsátó központi értéktárak esetében az egyes kibocsátók által igénybe vett kiegyenlítő bankok azonosítója;

h)

a résztvevők azonosítója;

i)

a résztvevők bejegyzés szerinti országa;

j)

a résztvevők értékpapírszámláinak azonosítója;

k)

a résztvevők pénzforgalmi számláinak azonosítója;

l)

a résztvevők által igénybe vett kiegyenlítő bankok azonosítója;

m)

a résztvevők által igénybe vett kiegyenlítő bankok bejegyzés szerinti országa.

a)

a résztvevők és az egyéb számlatulajdonosok azonosítója;

b)

az értékpapírszámla típusa annak megfelelően, hogy az értékpapírszámla kihez tartozik: résztvevőhöz („résztvevői saját számla”), egyetlen ügyfélhez („egyéni ügyfél-elkülönítés”) vagy több ügyfélhez („gyűjtőszámlás elkülönítés”);

c)

minden egyes értékpapír-azonosító szám (ISIN) esetében az adott számú értékpapírt lefedő értékpapírszámlák nap végi egyenlege;

d)

a c) pont szerinti minden egyes értékpapírszámla és ISIN vonatkozásában a kiegyenlítési korlátozások hatálya alá tartozó értékpapírok száma, a korlátozás típusa és a korlátozás kedvezményezettjének azonosítása a nap végén.

a)

az ügyvezető szerv, a felső vezetés, a vonatkozó bizottságok, az operatív egységek és a központi értéktár minden egyéb egysége és üzletága szervezeti ábrája;

b)

azon részvényesek – akár természetes, akár jogi személyek – azonosítása, akik közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorolnak a központi értéktár ügyvezetése felett, vagy részesedésük van a központi értéktár tőkéjében, valamint e részesedések mértékének ismertetése;

c)

a központi értéktár részesedése más jogi személyek tőkéjében;

d)

a központi értéktár szervezeti követelményeiben és a központi értéktár szolgáltatásaival összefüggésben előírt politikákat, eljárásokat és folyamatokat igazoló dokumentumok;

e)

az ügyvezető szerv, a felső vezetés bizottságai és az egyéb bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei;

f)

a felhasználói bizottságok üléseinek jegyzőkönyve;

g)

a résztvevők és ügyfelek részvételével alakított konzultációs csoportok jegyzőkönyvei, ha vannak ilyenek;

h)

belső és külső ellenőrzési jelentések, kockázatkezelési jelentések, megfelelési és belsőkontroll-jelentések, valamint a felső vezetés ezekre adott válaszai;

i)

kiszervezési szerződések (minden ilyen szerződés);

j)

üzletmenet-folytonossági politika és vészhelyzeti helyreállítási terv;

k)

a központi értéktár eszközeire, kötelezettségeire és tőkeszámláira vonatkozó nyilvántartások;

l)

a költségekre és bevételekre vonatkozó nyilvántartások, ideértve a 909/2014/EU rendelet 34. cikkének (6) bekezdése alapján külön elszámolt költségekre és bevételekre vonatkozó nyilvántartásokat;

m)

a kapott hivatalos panaszok, ideértve a panaszos nevére és címére vonatkozó információkat; a panasz beérkezésének dátuma; a panaszban azonosított valamennyi személy neve; a panasz jellegének és tartalmának ismertetése; a panaszkezelés lezárásának időpontja;

n)

a szolgáltatások zavaraira és megszakadásaira vonatkozó nyilvántartások, ideértve a zavarok és megszakadások időpontjára, hatására és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó részletes jelentést;

o)

a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktár által elvégzett utótesztelések és stressztesztek eredményeire vonatkozó nyilvántartások;

p)

az illetékes hatósággal, az ESMA-val és az egyéb érintett hatóságokkal folytatott levelezés;

q)

az e rendelet VII. fejezetében meghatározott szervezeti követelményekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kapott jogi szakvélemények;

r)

az e rendelet XII. fejezetének megfelelő, kapcsolat létrehozására irányuló megállapodásokra vonatkozó dokumentáció;

s)

az egyes szolgáltatásokra alkalmazott tarifák és díjak, ideértve az esetleges árengedményeket vagy kedvezményeket.

a)

ha az értékpapírokat egy adott kereskedési napon ruházták át, a központi értéktár által vezetett minden egyes értékpapírszámla egyenlegének az említett szervezet megfelelő értékpapír-nyilvántartásában szereplő egyenleggel való nap végi összehasonlítása;

b)

legalább kéthetente az értékpapír-sorozat minden egyenlegének az említett szervezet megfelelő értékpapír-nyilvántartásában szereplő egyenleggel való teljes körű összehasonlítása.

a)

az értékpapírszámla összesített egyenlege az adott kereskedési nap kezdetén;

b)

az értékpapírszámlát érintő egyedi értékpapír-átruházások az adott kereskedési napon;

c)

az értékpapírszámla összesített egyenlege az adott kereskedési nap végén.

a)

a résztvevők ügyleteinek volumene és értéke;

b)

a résztvevők és a résztvevők ügyfelei közötti olyan lényeges függőségek, amelyek befolyásolhatják a központi értéktárat, amennyiben az ügyfelek ismertek a központi értéktár előtt;

c)

a résztvevők potenciális hatásai a központi értéktár más résztvevőire és értékpapír-kiegyenlítési rendszerének egészére a központi értéktár szolgáltatásaiban zavart okozó működési probléma esetében.

i.

a résztvevők azon ügyfelei, akik a központi értéktár által feldolgozott ügyletek jelentős arányát képviselik;

ii.

a résztvevők azon ügyfelei, akiknek ügyletei – volumen és érték szerint – az adott résztvevők kockázatkezelési kapacitásához viszonyítva jelentősek.

a)

a más központi értéktár vagy más pénzügyi piaci infrastruktúra tájékoztassa a központi értéktárat a más központi értéktár vagy piaci infrastruktúra által igénybe vett kritikus szolgáltatókról;

b)

a más központi értéktár vagy piaci infrastruktúra irányítási rendszere és irányítási folyamatai ne okozzanak zavart a központi értéktár szolgáltatásaiban, ideértve a kockázatkezelési megállapodásokat és a megkülönböztetésmentes igénybevételre vonatkozó feltételeket is.

a)

az incidensek osztályozási rendszere, amely az általuk a központi értéktár szolgáltatásaiban okozott zavaron alapul;

b)

a lényeges működési incidenseknek a felső vezetés, az ügyvezető szerv és az illetékes hatóság felé való jelentésére szolgáló rendszer;

c)

a központi értéktár tevékenységének lényeges fennakadását követő, „incidens utáni” felülvizsgálat, amelynek célja, hogy azonosítsa az okokat, valamint a műveleteknek, az üzletmenet-folytonossági politikának és a vészhelyzeti helyreállítási tervnek – és egyúttal a központi értéktár felhasználói politikáinak és terveinek – a szükséges módosításait. A felülvizsgálat eredményeiről azonnal tájékoztatni kell az illetékes hatóságot és az érintett hatóságokat.

a)

stratégiákat, politikákat és eljárásokat dolgoz ki a működési kockázatok azonosítására, mérésére, ellenőrzésére és jelentésére;

b)

eljárásokat dolgoz ki a működési kockázatok kontrolljára és kezelésére, ideértve a működési kockázatkezelési rendszer bármely szükséges módosítását is;

c)

biztosítja az a) és a b) pontban említett stratégiák, politikák és eljárások megfelelő végrehajtását.

a)

piaci stresszhelyzetben is ellenállóképesek;

b)

elegendő kapacitással rendelkeznek a kiegyenlítési volumenek növekedése miatti többletinformációk feldolgozására;

c)

megvalósítják a központi értéktár szolgáltatási szintre vonatkozó célkitűzéseit.

a)

felhasználók;

b)

kritikus közüzemi szolgáltatók és kritikus szolgáltatók;

c)

más központi értéktárak;

d)

más piaci infrastruktúrák;

e)

bármely más olyan intézmény, amellyel kapcsolatban az üzletmenet-folytonossági politika kölcsönös függőségeket állapított meg.

a)

a rendszerhez való hozzáférés ellenőrzése;

b)

megfelelő védelem a behatolás és az adatokkal való visszaélés ellen;

c)

az adatok valódiságának és integritásának megőrzésére szolgáló speciális készülékek, ideértve a kriptográfiai technikákat is;

d)

az adatok pontos és haladéktalan, nagyobb zavarok nélküli továbbítását biztosító megbízható hálózatok és eljárások; valamint

e)

ellenőrzési nyomvonalak.

a)

az ügyvezető szerv jóváhagyott;

b)

olyan ellenőrzési felülvizsgálatnak vetnek alá, amelyről az ügyvezető szerv is jelentést kap.

a)

minden kritikus műveletet és IT-rendszert azonosítson, és az említett műveletek tekintetében gondoskodjon a minimális szolgáltatási szint fenntartásáról;

b)

az a) pontban említett műveletek és rendszerek folytonosságának biztosítása céljából foglalja magában a központi értéktár stratégiáját és célkitűzéseit;

c)

legalább a következők viszonylatában vegyen figyelembe minden kapcsolatot és kölcsönös függőséget:

d)

meghatározza és dokumentálja az üzletmenet-folytonossági válsághelyzetek vagy a központi értéktár műveleteinek nagyobb fennakadása esetén a központi értéktár kritikus feladatköreire vonatkozó minimális szolgáltatási szint biztosítása érdekében alkalmazandó intézkedéseket;

e)

azonosítsa azt a leghosszabb elfogadható időszakot, ameddig a kritikus feladatkörök és IT-rendszerek használaton kívül lehetnek.

a)

listát készít az általa nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez hozzájáruló folyamatokról és tevékenységekről;

b)

azonosítja és leltározza IT-rendszerének az a) pont szerint azonosított folyamatok és tevékenységek támogatására szolgáló elemeit és azok kölcsönös függőségeit;

c)

az a) pontban említett minden egyes folyamat és tevékenység tekintetében azonosítja és dokumentálja egy vészhelyzeti helyreállítási helyzet kvalitatív és kvantitatív hatásait és e hatások fennakadás esetén bekövetkező időbeli változását;

d)

meghatározza és dokumentálja a központi értéktár felhasználói szempontjából elfogadhatónak és megfelelőnek tartott minimális szolgáltatási szinteket;

e)

azonosítja és dokumentálja a személyzettel és a készségekkel, a munkaterülettel és az IT-vel kapcsolatos minimális erőforrás-követelményeket, amelyek teljesítésével biztosítható az egyes kritikus feladatkörök elfogadható minimális szintű ellátása.

a)

folyamatosan aktualizáltak;

b)

lényeges incidensek és jelentős működési változások után, és legalább évente felülvizsgálat tárgyát képezik;

c)

figyelembe veszik az összes releváns fejleményt, ideértve a piac alakulását és az IT-fejlesztéseket.

a)

a megfelelő humán erőforrások rendelkezésre állását;

b)

elegendő pénzügyi erőforrások rendelkezésre állását;

c)

a műveletek hiba miatti átkapcsolását, helyreállítását és folytatását egy másodlagos adatfeldolgozási helyszínen.

a)

megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújt annak biztosításához, hogy a központi értéktár a helyreállítási időtartamra vonatkozó célkitűzést teljesítve el tudja végezni kritikus műveleteit;

b)

elegendő földrajzi távolságra helyezkedik el az elsődleges adatfeldolgozási helyszíntől ahhoz, hogy eltérő kockázati profillal rendelkezzen, és ne legyen érintett az elsődleges adatfeldolgozási helyszínt befolyásoló esemény által;

c)

azonnal hozzáférhető a központi értéktár személyzete számára, és ezáltal biztosítja a kritikus műveletek folytonosságát, ha az elsődleges adatfeldolgozási helyszín nem áll rendelkezésre.

a)

a központi értéktár műveleteit érintő fennakadások azonosítása, naplózása és jelentése;

b)

a működési incidensekkel és a válsághelyzetekkel kapcsolatos válaszintézkedések;

c)

a kárfelmérés, továbbá a b) pontban említett válaszintézkedések aktiválására vonatkozó megfelelő tervek;

d)

a válságkezelés és -kommunikáció, ideértve a megfelelő kapcsolattartó pontokat, annak biztosítására, hogy az érdekelt felek és az illetékes hatóság megbízható és aktuális információkat kapjanak;

e)

az alternatív működési és üzleti helyszínek aktiválása és az átállás;

f)

az IT helyreállítása, ideértve a másodlagos IT-adatfeldolgozási helyszín aktiválását és a hiba miatti átkapcsolását.

a)

nagy méretű katasztrófákra vonatkozó forgatókönyvek;

b)

az elsődleges és a másodlagos adatfeldolgozási helyszín közötti átállás;

c)

a következők értelemszerű részvétele:

a)

azokat az alábbiak bocsátották ki vagy garantálják:

b)

a központi értéktár bizonyítani tudja az illetékes hatóságnak, hogy a pénzügyi eszközök piaci és hitelkockázata a központi értéktár belső értékelése alapján alacsony;

c)

a következő pénznemek bármelyikében denomináltak:

d)

szabályozási korlátok nélkül, szabadon átruházhatók, illetve nem kapcsolódnak hozzájuk harmadik fél olyan követelései; amelyek negatív hatással lehetnek a likviddé tételre;

e)

stresszhelyzeti körülmények között is aktív azonnali értékesítési vagy repopiaccal rendelkeznek, különböző vásárlói és eladói csoportokkal, mely piachoz a központi értéktárnak megbízható hozzáférése van;

f)

az ezen eszközökkel kapcsolatos árakra vonatkozó megbízható adatok rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetők;

a)

azokat a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben egynél több pénznemben történő kiegyenlítésből eredő árfolyamkockázat vagy a központi értéktár eszközeit esetleg érintő kamatlábkockázat fedezése céljából kötötték, és mindkét esetben az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 3. cikke alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti fedezeti ügyletnek minősülnek;

b)

ezen származtatott ügyletekre vonatkozóan rendszeresen közzétételre kerülnek az árakra vonatkozó megbízható adatok;

c)

azokat azon árfolyam- vagy kamatlábkockázat csökkentéséhez szükséges meghatározott időtartamra kötik, amelynek a központi értéktár ki van téve.

a)

azon szervezetek földrajzi eloszlása, amelyeknél a központi értéktár a pénzügyi eszközeit tartja;

b)

a kölcsönös függőségi kapcsolatok, amelyek a pénzügyi eszközöket tartó szervezet vagy a csoportjához tartozó szervezetek és a központi értéktár között fennállhatnak;

c)

a pénzügyi eszközöket tartó szervezet hitelkockázatának szintje.

a)

a kérelmező központi értéktárnak teljesítenie kell a fogadó központi értéktár részvételi szabályai szerinti követelményeket;

b)

a kérelmező központi értéktárnak elemeznie kell a fogadó harmadik országbeli központi értéktár pénzügyi stabilitását, irányítási rendszerét, feldolgozási kapacitását, működési megbízhatóságát és azt, hogy harmadik fél kritikus szolgáltatóra támaszkodik-e;

c)

a kérelmező központi értéktárnak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia a b) pontban említett elemzést követően azonosított kockázatok nyomon követésére és kezelésére;

d)

a kérelmező központi értéktárnak a résztvevői rendelkezésére kell bocsátania a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás jogi és működési feltételeit, ezáltal lehetővé téve számukra a benne foglalt kockázatok felmérését és kezelését;

e)

mielőtt központi értéktárak közötti kapcsolatot hozna létre egy harmadik országbeli központi értéktárral, a kérelmező központi értéktárnak el kell végeznie a fogadó központi értéktárra alkalmazandó helyi jogszabályok értékelését;

f)

az összekapcsolt központi értéktáraknak biztosítaniuk kell a kapcsolat működtetése során az információk bizalmas jellegét. A bizalmas jelleg biztosítására való képességet a központi értéktárak által benyújtott információkkal kell bizonyítani, többek között releváns jogi véleményekkel vagy megállapodásokkal;

g)

az összekapcsolt központi értéktáraknak a 909/2014/EU rendelet 35. cikkének megfelelően összehangolt szabványokról és eljárásokról kell megállapodniuk a működési kérdéseket és a kommunikációt illetően;

h)

a kapcsolat működésbe lépése előtt a kérelmező és fogadó központi értéktáraknak:

i)

a kérelmező központi értéktárnak és a fogadó központi értéktárnak a kapcsolat létrehozására vonatkozó minden megállapodást legalább évente felül kell vizsgálnia az összes releváns fejlemény, beleértve a piac alakulását és az IT-fejlesztéseket, valamint az e) pontban említett helyi jogszabályok bármely változásának figyelembevételével;

j)

azon központi értéktárak közötti kapcsolatok esetében, amelyek nem biztosítják a „szállítás fizetés ellenében” alapú kiegyenlítést, az i) pontban említett éves felülvizsgálatnak magában kell foglalnia azon fejlemények értékelését is, amelyek lehetővé tehetik a „szállítás fizetés ellenében” alapú kiegyenlítés támogatását.

i.

a kérelmező központi értéktár jogosultsága az értékpapírokra, beleértve a tulajdonjogi kérdésekre alkalmazandó jogot, a kérelmező központi értéktár értékpapírokhoz kapcsolódó jogainak természetét, az értékpapírok megterhelésének lehetőségét;

ii.

a fogadó harmadik országbeli központi értéktárral szemben indított fizetésképtelenségi eljárás hatása a kérelmező központi értéktárra az elkülönítési követelmények, a kiegyenlítés véglegessége, az értékpapírokra vonatkozó követelést érintő eljárások és határidők tekintetében az érintett harmadik országban.

a)

a kérelmező központi értéktárnak értékelnie és csökkentenie kell a pénzeszköz kiegyenlítéséből eredő további kockázatokat;

b)

a 909/2014/EU rendelet 54. cikke értelmében banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel nem rendelkező olyan központi értéktárnak, amely résztvevői nevében részt vesz pénzeszköz-kiegyenlítések végrehajtásában, nem kaphat hitelt, hanem a résztvevői által fedezett előfinanszírozási mechanizmusokat kell használnia a kapcsolaton keresztül feldolgozandó „szállítás teljesítés ellenében” alapú kiegyenlítésekkel kapcsolatban;

c)

a pénzeszközzel történő kiegyenlítéshez közvetítőt igénybe vevő központi értéktárnak biztosítania kell, hogy a közvetítő hatékonyan hajtsa végre az említett kiegyenlítést. A központi értéktárnak évente felül kell vizsgálnia az adott közvetítővel kötött megállapodásait.

a)

az összekapcsolt központi értéktáraknak meg kell állapodniuk az összehasonlításokat érintő egyenértékű szabványokban, a kiegyenlítés és vállalati események feldolgozására vonatkozó nyitvatartásban, valamint a határidőkben;

b)

az összekapcsolt központi értéktáraknak a kiegyenlítési megbízások megfelelő, biztonságos és automatizált feldolgozásának biztosítása érdekében egyenértékű eljárásokat és mechanizmusokat kell kialakítaniuk a kiegyenlítési megbízások továbbítására;

c)

amennyiben egy interoperábilis kapcsolat támogatja a „szállítás fizetés ellenében” alapú kiegyenlítést, az összekapcsolt központi értéktáraknak könyveikben legalább naponta és indokolatlan késedelem nélkül tükrözniük kell a kiegyenlítés eredményét;

d)

az összekapcsolt központi értéktáraknak meg kell állapodniuk egyenértékű kockázatkezelési modellekről;

e)

az összekapcsolt központi értéktáraknak meg kell állapodniuk egyenértékű válsághelyzeti, és a 909/2014/EU rendelet 41. cikkében említettek szerinti nemteljesítési szabályokról és eljárásokról.

a)

a közvetítő az alábbiak egyike:

b)

a közvetítő megfelel a kérelmező központi értéktár szabályainak és követelményeinek, amit a közvetítő által benyújtott információk – többek között releváns jogi vélemények vagy megállapodások – bizonyítanak;

c)

a közvetítő biztosítja a központi értéktárak közötti kapcsolat működésével kapcsolatban az információk bizalmas jellegét, amit a közvetítő által benyújtott információk – többek között releváns jogi vélemények vagy megállapodások – bizonyítanak;

d)

a közvetítő rendelkezik a következőkhöz szükséges működési kapacitással és rendszerekkel:

e)

a közvetítő elfogadja a kérelmező központi értéktár kockázatkezelési politikáit és eljárásait és azoknak megfelel, valamint megfelelő kockázatkezelési szakismerettel rendelkezik;

f)

a közvetítő az üzletmenet-folytonossági politikát és a kapcsolódó üzletmenet-folytonossági és rendkívüli helyzetek kezeléséről szóló terveket magukban foglaló intézkedéseket hozott, amelyekkel biztosítja szolgáltatásainak folyamatosságát, működésének mielőbbi helyreállítását és kötelezettségeinek teljesítését olyan események bekövetkeztekor, amikor komolyan fennáll a működési zavar veszélye;

g)

a közvetítő elegendő pénzügyi forrással rendelkezik a kérelmező központi értéktár felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez és olyan veszteségek fedezéséhez, amelyekért felelőssé tehető;

h)

a fogadó központi értéktárnál lévő egyénileg elkülönített számlát használnak a központi értéktárak közötti kapcsolat műveleteihez;

i)

teljesül a 84. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett feltétel;

j)

a kérelmező központi értéktár tájékoztatást kap a közvetítő és a fogadó központi értéktár közötti folytonossági megállapodásokról;

k)

a kiegyenlítésből származó bevételeket azonnal átutalják a kérelmező központi értéktárnak.

a)

a közvetítőnek nincs jogosultsága a tartott értékpapírokra;

b)

a fogadó központi értéktár könyveiben lévő számlát a kérelmező központi értéktár nevében nyitották és az értékpapírok nyilvántartásba vételével, transzferével és letéti őrzésével kapcsolatos kötelezettségek kizárólag a két központi értéktár között érvényesíthetők;

c)

a kérelmező központi értéktár azonnal hozzá tud férni a fogadó központi értéktárnál tartott értékpapírokhoz, többek között a közvetítő változása vagy fizetésképtelensége esetén.

a)

a fogadó központi értéktár napi kimutatásokat továbbít a kérelmező központi értéktárnak a következőket értékpapír-számlánként és értékpapír-sorozatonként részletező információkkal:

a)

a kérelmező központi értéktárnak naponta össze kell hasonlítania a fogadó központi értéktár vagy a közvetítő által vele közölt nyitóegyenleget és záróegyenleget a kérelmező központi értéktár saját maga vezette nyilvántartásával.

a)

az összekapcsolt központi értéktárak egyikének valamely felhasználói bizottságától eredő kéréssel alátámasztott piaci kereslet áll fenn a „szállítás fizetés ellenében” alapú kiegyenlítés iránt;

b)

az összekapcsolt központi értéktárak ellenkező megállapodása hiányában az összekapcsolt központi értéktárak a költségeiken felül észszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthatnak fel a „szállítás fizetés ellenében” alapú kiegyenlítésért;

c)

biztonságosan és hatékonyan hozzá lehet férni a kérelmező központi értéktár és résztvevői értékpapírügyleteinek kiegyenlítéséhez a fogadó központi értéktár által használt pénznemekben lévő pénzeszközökhöz.

a)

a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti fogadó központi értéktár, az e rendelet 89. cikkének (1), (4), (9), (13) és (14) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében;

b)

e rendelet 89. cikkének (1)–(3), (5)–(8) és (10)–(14) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében olyan központi értéktár, amely a szolgáltatásaihoz való hozzáférés iránti kérést fogad egy résztvevőtől, egy kibocsátótól, egy központi szerződő féltől vagy egy kereskedési helyszíntől, a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével, 49. cikkének (2) bekezdésével és 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

c)

e rendelet 90. cikke tekintetében olyan központi szerződő fél, amely a tranzakciós adatfolyamához való hozzáférés iránti kérést fogad egy központi értéktártól, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

d)

e rendelet 90. cikke tekintetében olyan kereskedési helyszín, amely a tranzakciós adatfolyamához való hozzáférés iránti kérést fogad egy központi értéktártól, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

a)

a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározottak szerinti kérelmező központi értéktár, az e rendelet 89. cikkének (1), (4), (9), és (13) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében;

b)

e rendelet 89. cikkének (1)–(3), (5)–(8) és (10)–(14) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében olyan résztvevő, kibocsátó, központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín, amely a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerhez vagy a központi értéktár által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférést kér, a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével, 49. cikkének (2) bekezdésével és 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

c)

e rendelet 90. cikke tekintetében olyan központi értéktár, amely egy központi szerződő fél tranzakciós adatfolyamához való hozzáférést kér, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

d)

e rendelet 90. cikke tekintetében olyan központi értéktár, amely egy kereskedési helyszín tranzakciós adatfolyamához való hozzáférést kér, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

a)

jogi kockázatok;

b)

pénzügyi kockázatok;

c)

működési kockázatok.

a)

a kérelmező résztvevő nem képes a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben való részvételre vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelésre, vagy nem bocsátja a központi értéktár rendelkezésére az ahhoz szükséges információkat, hogy a központi értéktár értékelni tudja a megfelelést, beleértve az előírt jogi véleményeket vagy jogi megállapodásokat;

b)

a kérelmező résztvevő nem tudja a központi értéktár székhelye szerinti tagállamban alkalmazandó szabályoknak megfelelően biztosítani az értékpapír-kiegyenlítési rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét, vagy nem bocsátja a központi értéktár rendelkezésére az ahhoz szükséges információkat, hogy a központi értéktár értékelhesse, képes-e megfelelni a bizalmas jellegre vonatkozó szabályoknak, beleértve az előírt jogi véleményeket vagy jogi megállapodásokat;

c)

ha a kérelmező résztvevő harmadik országban letelepedett, a következők valamelyikét:

a)

a kibocsátó nem tud megfelelni a központi értéktár általi szolgáltatásnyújtás jogi követelményeinek;

b)

a kibocsátó nem tudja garantálni, hogy az értékpapírok kibocsátása olyan módon történt, amely lehetővé teszi a központi értéktár számára a sorozat integritásának biztosítását a 909/2014/EU rendelet 37. cikkének megfelelően.

a)

a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumok;

b)

amennyiben a kereskedési helyszín székhelye harmadik országban van, a kérelmező kereskedési helyszín nem tartozik olyan szabályozási és felügyeleti keret hatálya alá, amely hasonló ahhoz a szabályozási és felügyeleti kerethez, amely az Unióban lévő kereskedési helyszínekre alkalmazandó.

a)

a kérelmező résztvevő nem rendelkezik a központi értéktárban való részvételhez szükséges működési kapacitással;

b)

a kérelmező résztvevő nem felel meg a fogadó központi értéktár kockázatkezelési szabályainak, vagy nincs meg az e tekintetben szükséges szakismerete;

c)

a kérelmező résztvevő nem állított fel üzletmenet-folytonossági politikát vagy rendkívüli helyzetek kezeléséről szóló terveket;

d)

a hozzáférés megadásához a fogadó központi értéktárnak jelentős változtatásokat kell tennie a műveleteiben, ami hatással van kockázatkezelési eljárásaira és veszélyezteti a fogadó központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer zökkenőmentes működését, beleértve a központi értéktár általi folyamatos manuális feldolgozás végrehajtását.

a)

a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott kritérium;

b)

a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer nem tudja feldolgozni a kibocsátó által kért pénznemeket.

a)

a kérelmező résztvevő székhelye szerinti illetékes hatóság, a 909/2014/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

b)

a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti illetékes hatóság, a 909/2014/EU rendelet 49. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

c)

a kérelmező központi értéktár illetékes hatósága és a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer felügyeletéért felelős, a 909/2014/EU rendelet 12. cikkének a) pontjában említett érintett hatóság, a 909/2014/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének és 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

d)

a kérelmező központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín illetékes hatósága a 909/2014/EU rendelet 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően, és a 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóság, amely az abban a tagállamban lévő értékpapír-kiegyenlítési rendszerek felügyeletéért felelős, amelyben a kérelmező központi szerződő fél és kereskedési helyszín székhellyel rendelkezik, a 909/2014/EU rendelet 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

a)

a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve engedély kérelmezésére vonatkozó határozatának másolata és a kérelem tartalmát és benyújtását jóváhagyó ügyvezető szervi ülés jegyzőkönyve;

b)

az engedélykérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai, ha ez a személy nem az, aki benyújtja a 909/2014/EU rendelet 17. cikkében említett engedélykérelmet;

c)

bizonyíték, amely igazolja a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett engedély meglétét;

d)

arra vonatkozó bizonyíték, hogy a kérelmező központi értéktár megfelel a 909/2014/EU rendelet 59. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében említett prudenciális követelményeknek, valamint az említett rendelet 60. cikkében említett felügyeleti követelményeknek;

e)

bármely releváns dokumentumot, többek között létesítő okiratot, pénzügyi kimutatásokat, könyvvizsgálói jelentéseket, kockázatkezelési bizottságok jelentéseit magában foglaló bizonyíték, amely igazolja, hogy a kérelmező központi értéktár megfelel a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdése d) pontjának;

f)

a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett helyreállítási terv részletei;

g)

a következő feltételeknek megfelelő üzleti terv:

h)

annak indokait alátámasztó bizonyíték, hogy a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének pénzeszköz-kifizetéseit nem a kiegyenlítés helye szerinti ország pénznemét kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül egyenlítik ki;

i)

az azt biztosító intézkedésekre vonatkozó részletes információ, hogy a nyújtani kívánt banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtása nem érinti a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakaszában említett alapvető központi értéktári szolgáltatások zavartalan nyújtását, beleértve a következőket:

a)

a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve engedély kérelmezésére vonatkozó határozatának másolata és a kérelem tartalmát és benyújtását jóváhagyó ügyvezető szervi ülés jegyzőkönyve;

b)

az engedélykérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai, ha ez a személy nem ugyanaz a személy, mint aki benyújtja a 909/2014/EU rendelet 17. cikkében említett engedélykérelmet;

c)

a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kijelölendő hitelintézet cégneve, jogi státusa és az Unióban bejegyzett címe;

d)

arra vonatkozó bizonyíték, hogy a c) pontban említett hitelintézet megkapta a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedélyt;

e)

a kijelölt hitelintézet létesítő okirata és egyéb releváns alapító dokumentuma;

f)

a kijelölt hitelintézet tulajdonosi szerkezete, beleértve részvényeseinek személyazonosságát;

g)

a kérelmező központi értéktár és a kijelölt hitelintézet esetleges közös részvényeseinek, valamint a kérelmező központi értéktár és a kijelölt hitelintézet közötti részesedések azonosítása;

h)

arra vonatkozó bizonyíték, hogy a kijelölt hitelintézet megfelel a 909/2014/EU rendelet 59. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében említett prudenciális követelményeknek, valamint az említett rendelet 60. cikkében említett felügyeleti követelményeknek;

i)

többek között létesítő okiratot, pénzügyi kimutatásokat, könyvvizsgálói jelentéseket, kockázatkezelési bizottságok jelentéseit vagy más dokumentumokat magában foglaló bizonyíték, amely igazolja, hogy a kijelölt hitelintézet megfelel a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdése e) pontjának;

j)

a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének g) pontjában említett helyreállítási terv részletei;

k)

a következő feltételeknek megfelelő üzleti terv:

l)

annak indokait alátámasztó bizonyíték, hogy a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének pénzeszköz-kifizetéseit nem a kiegyenlítés helye szerinti ország pénznemét kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül egyenlítik ki;

m)

a központi értéktár és a kijelölt hitelintézet közötti kapcsolat következő szempontjaira vonatkozó részletes információ:

a)

minden egyes kijelölt hitelintézetre vonatkozóan a 91. cikkben említett információk;

b)

az egyes kijelölt hitelintézetek szerepének és a közöttük lévő kapcsolatoknak a leírása.