10.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/61

(1)

2011. május 17-én a Tanács a 2011/344/EU végrehajtási határozattal (2) Portugália részére, annak kérésére pénzügyi támogatást nyújtott. A pénzügyi támogatás célja a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéshez való visszatérésének lehetővé tételére, valamint Portugália, az euróövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló szigorú gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz (a továbbiakban: a program) való hozzájárulás volt.

(2)

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 3. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt és az Európai Központi Bankkal (EKB) kapcsolatot tartva 2013. december 4. és december 16. között elvégezte a portugál hatóságok által, a program alapján elfogadott intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre vonatkozó tizedik felülvizsgálatot.

(3)

A negyedéves reál-GDP növekedése a pozitív tartományban folytatódott 2013 harmadik negyedévében, a rövid távú mutatók az előrejelzett gazdasági fellendülésre utalnak. Éves alapon a reál-GDP az előrejelzések szerint 2013-ban még mindig 1,6 %-kal romlik, ám 2014-ben és 2015-ben pozitív tartományba kerül, a növekedés ezekben az években 0,8 % illetve 1,5 % lesz. A munkaerő-piaci kilátások is javultak, azonban a munkanélküliség továbbra is magas, várhatóan 2014-ben éri el csúcsértékét (16,8 %), majd ezt követően fokozatosan csökken. A makrogazdasági kilátásokat tekintve megmaradnak a lefelé mutató kockázatok, mivel az előrejelzett fellendülés döntően a pozitív kereskedelmi és pénzügyi piaci folyamatok függvénye, amelyek általában véve az európai kilátásoktól is függenek.

(4)

2013 novemberéig a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya terén a GDP 0,25 %-át kitevő (rendkívüli tényezők nélküli) javulást mértek a múlt év ugyanezen időszakához képest, ami a kiadásnövekedést meghaladó bevételnövekedés eredménye volt. Az adóbevétel-növekedés felgyorsulása azt mutatja, hogy az utóbbi hónapokban helyreállt a gazdasági tevékenység, és hogy javult az adóigazgatás hatékonysága, különösen a csalás elleni küzdelem terén. A kiadási oldalon a költségvetés végrehajtása általában véve összhangban van a második kiegészítő költségvetés céljaival.

(5)

2013-ra várhatóan teljesül a GDP 5,5 %-ában meghatározott államháztartási hiánycél (a bankok feltőkésítése nélkül) és a hiány akár a célérték alatti is lehet. Ez az év utolsó hónapjaiban mutatkozó pozitív kockázatok eredménye, míg a legtöbb negatív kockázat eloszlott. Különösen az adóbehajtás terén várható az implicit célok túllépése a második kiegészítő költségvetésben. Továbbá, a még be nem fizetett adókra és társadalombiztosítási járulékokra kidolgozott, 2013-ban elindított egyszeri adósságszabályozási program eredménye a tervezettnél nagyobb volt, a GDPhozzávetőlegesen 0,3 %-a. Az uniós források abszorpciója is várhatóan jobban alakul a korábbi becslésekhez képest.Csökkentették továbbá a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) újratárgyalásainak negatív kockázatait. Néhány negatív kockázat azonban fennáll, nevezetesen a vártnál alacsonyabb ingatlanadó-bevétel, ugyanakkor viszont nem zárható ki a túlköltekezés bizonyos kiadási tételek esetében, különösen a személyi költségek, a folyó termelőfelhasználás és a nyugdíjellátások terén.

(6)

A 2014. évi állami költségvetés és a más alátámasztó egyéb jogszabályok összhangban állnak a 2014. évre a GDP 4 %-ában meghatározott hiánycéllal. A célérték elérése érdekében a GDP kb. 2,3 %-ának megfelelő konszolidációs intézkedéseket hajtanak végre, amelyek a költségvetési nyomás enyhítését és 2014-re az ideiglenes költségvetési juttatások helyreállítását szolgálják. Az intézkedések elsődlegesen tartós jellegűek, és túlnyomó többségük a kiadások megtakarításán alapul.

(7)

A 2014-re tervezett konszolidáció – a GDP kb. 1,8 %-a – nagyrészt a közkiadások felülvizsgálatán alapul, amelyre az elmúlt évben került sor azzal a céllal, hogy fokozzák a szociális transzferek és közszolgáltatások méltányosságát és hatékonyságát. A közkiadások felülvizsgálatát szolgáló főbb intézkedéseket három alapvető tengely mentén hajtják végre: (1) a közszféra bérköltségeinek csökkentése az állami szférában a munkaerő létszámának csökkentése, összetételének pedig a magasabban képzett alkalmazottak felé való elmozdítása révén, különösen átképzési programon és önkéntes létszám-leépítési rendszeren keresztül; a közszféra és a magánszféra munkaszabályainak további közelítése, a bérskála felülvizsgálata és a bérpótlékok egyszerűsítése; a kedvezményezettek speciális állami egészségbiztosítási rendszerekbe történő befizetéseinek növelése e rendszerek önfinanszírozóvá tétele céljából; (2) az állami nyugdíjkiadások korlátozása, tekintettel arra, hogy a demográfiai fejlemények tükrében felül kell vizsgálni azok fenntarthatóságát; ezzel egyidejűleg biztosítani kell a minimálnyugdíjak védelmét a törvényben előírt nyugdíjkorhatár emelésével a fenntarthatósági tényező módosításai révén; a „rendkívüli szolidaritási hozzájárulás” átalakítása a progresszív kulcs alkalmazása alsó határának és a magasabb kulcsok alkalmazása határainak csökkentése révén; a hozzátartozói nyugellátás egyszerűsítése mind a CGA (Caixa Geral de Aposentações), mind az általános nyugdíjrendszer tekintetében; a politikusoknak élethosszig kifizetett nyugdíjak csökkentése; (3) megtakarítások a szakminisztériumok folyó termelőfelhasználása és kiadási programjai terén.

(8)

A GDP 4 %-ában meghatározott hiánycél elérése érdekében a hatóságoknak további, kisebb hozamú, a GDP 0,4 %-ának megfelelő, állandó bevételi intézkedések kell elfogadniuk, melyek célja a jelenlegi adórendszer és szociális ellátórendszer hatékonyságának és méltányosságának javítása, valamint a közkiadások felülvizsgálatát célzó csomag kiegészítése. Emellett a GDP 0,2 %-ának megfelelő, néhány további egyszeri intézkedést is végre kell hajtani, melyek nagyban ellensúlyozzák a közös megegyezéses létszám-leépítési rendszer közszférabeli bevezetéséhez kapcsolódó egyszeri előzetes kifizetéseket.

(9)

A fent említett intézkedések többségét a 2014. évi költségvetési törvénnyel vagy a vonatkozó jogszabályok módosításával fogadták el. A tervbe vett konszolidációs intézkedések közül néhány továbbra sem jutott végig a teljes jogalkotási folyamaton. Ezek közé tartozik a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság feltételeinek szigorítása (azon túl, hogy megváltoztatták a bérpótlási arányt nyugdíjhalmozás esetében); onlineszerencsejáték-engedélyek eladása; a postaszolgálat (CTT) egészségügyi alapjának áthelyezése a központi kormányzathoz, valamint kikötői koncessziók értékesítése.

(10)

A parlament 2013 decemberében jóváhagyta a társasági adó átfogó reformját, mely 2014. január 1-jén lépett hatályba, és célja az egyszerűsítés előmozdítása, valamint a portugál vállalkozások nemzetköziesítésének és versenyképességének fokozása. A reform egyik kulcseleme a standard társaságiadó-kulcs csökkentése 25 %-ról 23 %-ra, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében csökkentett 17 %-os adókulcs bevezetése az adóköteles jövedelem első 15 000 EUR-jára. A meglévő különadók mellett egy harmadik, 7 %-os állami különadó kerül alkalmazásra a 35 millió EUR feletti adóköteles nyereségekre. A reform további kulcsfontosságú rendelkezései közé tartozik az adóösztönzők átalakítása, az osztalék és a tőkenyereség megadóztatásának, a csoportos adózás és az immateriális javak adóztatásának módosításai, a részesedések mentességi rendszerének bevezetése, a veszteségátvitel lehetőségére vonatkozó időszak meghosszabbítása, valamint a kamatok levonhatóságának további korlátozása.

(11)

A GDP-arányos államadósság 2013-ban várhatóan 129,5 % alatti csúcsértéket ér el, majd ezt követően csökkenésnek indul. Az adósságprofilt az összevont nyolcadik és a kilencedik felülvizsgálathoz képest a költségvetés vártnál jobb végrehajtása ellenére felfelé korrigálták. Ezt az magyarázza nagy mértékben, hogy jelentősen megnövekedett a Kincstár készpénzállománya, és az, hogy 2014-re halasztották a Társadalombiztosítási Pénzügyi Stabilizációs Alap néhány rövid távú adósságcsökkentő intézkedését. Ennek megfelelően a nettó adósság – az Instituto de Gestão do Crédito Público (IGCP) készpénzletétei nélkül – csúcsértéke várhatóan a GDP kb. 120 %-a lesz, ami némileg alacsonyabb a legutóbbi felülvizsgálatban várt értéknél. A GDP-arányos államadósság várhatóan 2014-től kezdődően csökken, ami mögött az előrejelzett gazdasági fellendülés, a készpénzletétek csökkenése és a Társadalombiztosítási Pénzügyi Stabilizációs Alap rövid távú adósságcsökkentő intézkedéseinek megvalósítása áll.

(12)

A költségvetési kiigazítási folyamatot a kormányzati kiadások feletti ellenőrzés fokozására és az adóbeszedés javítására irányuló számos költségvetési strukturális intézkedés támasztja alá. A költségvetési kerettörvény átfogó reformja számos fontos területen előrehalad. Ugyanakkor, tekintettel a reform hatókörére és arra, hogy széleskörű konzultációra van szükség az összes érintett érdekelttel, a folyamat várhatóan két szakaszban zajlik le. A kötelezettségvállalások új kontrollrendszere eredményekkel járt az új hátralékok további felhalmozódásának korlátozása terén, de a végrehajtást szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezettségvállalásokat fedezzék a rendelkezésre álló pénzeszközök. E folyamat értékelésére és javítására munkacsoportot hoznak létre. Folytatódnak a közigazgatási reformok az állami foglalkoztatás és az állami vállalatok korszerűsítése és racionalizálása céljából. Folytatódnak az adóigazgatás számára a modern, megfelelési kockázatkezelési modell kialakítására irányuló reformok. Nemrég új, hamarosan működőképessé váló kockázatértékelő egységet hoztak létre, melynek feladata elsősorban egyes adófizetői csoportok – mint pl. önálló vállalkozók és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek – adómoráljának javítása. Néhány más reform, mint pl. a helyi adóhivatalok számának csökkentése, halasztást szenvedett. Bár előrehaladtak a PPP-k újratárgyalásai, azokat nem lehetett lezárni 2013 végéig. 2014-re és az azutáni évekre azonban továbbra is jelentős megtakarításokkal számolnak. Az állami tulajdonú vállalatok 2012 végére átlagban működési egyensúlyt értek el, és eredményeik újbóli romlásának elkerülése érdekében további reformok vannak tervben. A privatizáció jól halad, a bevételek meghaladják a programban előirányzott célértéket. Az egészségügyi reformok jelentős megtakarításokat eredményeznek, a végrehajtás pedig nagyjából a célokkal összhangban folytatódik.

(13)

Az egészségügyi ágazatban folytatódott a szakpolitika és a reformok végrehajtása, megtakarításokat eredményezve a hatékonyság növekedése révén. Az ágazat konszolidált hiányát 2010 óta jelentősen csökkentették. A fennmaradó hátralékállomány, a szigorú költségvetési irányvonal, valamint a 13. és a 14. havi jutalom újbóli bevezetése miatt megnövekedett munkaköltségek a hatóságokat a meglévő reformok felgyorsítására kényszerítette. A jelentős hátralékállomány megléte túlnyomórészt (bár nem kizárólag) ahhoz kapcsolódik, hogy az állami kórházakat az általuk nyújtott szolgáltatások viszonylatában folyamatosan alulfinanszírozzák. A hatóságok a továbbiakban is elkötelezettek a jelenleg zajló kórházreform végrehajtása, valamint a gyógyszerekhez, a központosított beszerzéshez és az elsődleges ellátáshoz kapcsolódó intézkedések további finomhangolása mellett.

(14)

A bankok tőkemegfelelési mutatói továbbra is bőven teljesítik az Európai Bankhatóság (EBH) által előírt szavatolótőke-puffereket, valamint a programban meghatározott 10 %-os elsődleges alapvető tőkét. A tőkepuffer abban az esetben marad általános érvényűen megfelelő, ha az új tőkekövetelmény-irányelv (CRD IV) szabályait alkalmazzák a bank szavatoló tőkéjének értékeléséhez. Ezek az új tőkekövetelmény-szabályok 2014 januárjától alkalmazandók, az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutató 7 %-ában meghatározott küszöbértékkel. A rendszerben alkalmazott hitel/betét mutató 120,7 %, mely 2014 végéig valószínűleg tovább csökken, és néhány bank már e mutató alatt lesz. Folyamatosan fokozzák a vállalati szektor finanszírozási forrásainak diverzifikációjára irányuló erőfeszítéseket. A kormány által támogatott, már meglévő hitelkereteket vizsgáló 2013. évi külső ellenőrzés ajánlásaira támaszkodva a hatóságok ezen hitelkeretek teljesítményének és irányításának javítását célzó intézkedéseket hajtanak végre, ideértve a kockázatkezelési képességeket és gyakorlatokat. Kialakították a háztartásokra irányuló és az adósságok peren kívüli rendezését célzó új, adósságátütemezési eszközök jogi keretét, amely teljes mértékben működőképes. Hasonlóképpen értékelés alá kerül a társasági csőd- és behajtási törvény módosításainak hatása az új adósságátütemezési és adósságbehajtási mechanizmusok működésbe lépésével. Folyamatban van a válságkezelő eszköztár véglegesítése. Működik a bankszanálási alap, korai beavatkozási hatásköröket vezettek be és módosították a feltőkésítési jogszabályt az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló bizottsági közleménynek (3) megfelelően. Végrehajtás alatt áll a nemzeti garanciarendszer hatékonyságát és irányítását javító menetrend a kkv-k finanszírozási igényeinek jobb kielégítése érdekében.

(15)

A növekedést és versenyképességet fokozó strukturális reformok végrehajtása terén további haladást sikerült elérni. A hatóságok további intézkedéseket fogadtak el a munkanélküliség csökkentése és a munkaerőpiac hatékonyságának fokozása érdekében, ideértve az aktivizálási politikák javítását és az ifjúsági garancia végrehajtási tervét. Jelenleg kidolgozás alatt áll a tisztességes elbocsátás munka törvénykönyvében szereplő meghatározásának módosítása, miután a korábbi rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánították. Az oktatás területén további intézkedések elfogadására került sor, az előrelépés összességében véve megfelelő.

(16)

A kormány 2014-re új díjat hagyott jóvá az energiaipari szereplők vonatkozásában, melyet szorosan nyomon kell követni a rendszertorzulások elkerülése érdekében. További reformokra van szükség az energiatarifa terén fennálló adósság megszüntetése és a rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

(17)

A távközlési ágazatban és a postai ágazatban intézkedéseket hajtottak végre az uniós szabályoknak való megfelelés és a programcélkitűzések megvalósításának támogatása érdekében. Az egyetemes szolgáltató kiválasztása és a meglévő szolgáltatóval már megkötött szerződés felülvizsgálata pozitív fejleményt jelentenek a 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) teljes végrehajtása tekintetében. A nemzeti postaszolgáltatóval kötendő koncessziós szerződés keretét meghatározó jogszabály kihirdetése csökkenteni fogja a jelenlegi koncessziós időszakot, növelve a versenyt. A hatóságok továbbra is elkötelezettek amellett, hogy növeljék a közlekedési ágazatban a fenntarthatóságot és a hatékonyságot.

(18)

Halad az ágazatspecifikus jogalkotás a jogszabályok 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) való összehangolása céljából, azonban késedelem tapasztalható az építési ágazatra vonatkozó keretszabály elfogadása, valamint a közalkalmazotti szövetségekre vonatkozó horizontális kerettörvény elfogadásához szükséges, a szakmai szervezetek módosított szabályzatai és belső szabályai terén. A hatóságok elkötelezettek az egyablakos ügyintézési pont működésének további javítása mellett.

(19)

Az új jogi keret teljes végrehajtását követően kezdetét veszi a városi bérleti szerződéseket érintő reform értékelése. A hatóságok növelni kívánják a bérleti piacon történő adócsalás leküzdésére irányuló erőfeszítéseket.

(20)

Folyamatosan halad a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó új keret, a vonatkozó szabályzatokat módosítják és várhatóan hamarosan elfogadják. A szabályozók 2014. évi hozzájárulásait megállapító új kormányhatározat kihirdetését elhalasztották.

(21)

Az igazságszolgáltatási rendszer reformja a tervek szerint halad. Előrelépések történtek a bírósági rendszer egyszerűsítését célzó, az igazságszolgáltatási szervezetről szóló törvény végrehajtása terén, kihirdették a végrehajtók és felszámolók testületét erősítő törvényt, és véglegesítették a peren kívüli ügyek azonosítását és rendezését szolgáló előzetes eljárást. Előrelépés történt az engedélyezési rendszer javítását és az adminisztratív teher csökkentését célzó intézkedések terén a turizmus, az ipar és a területrendezés területén történő engedélyezést ésszerűsítő jogszabályok elfogadásával. Folyamatban van a kereskedelmi engedélyezéssel kapcsolatos jogalkotás, és felülvizsgálat alatt áll az urbanizációs és az építési jogszabály.

(22)

E fejlemények fényében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,