A 178/2002/EK rendelet (1) 3. cikkének (4) bekezdése:

„takarmány”: feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, többek között adalék, amelyet állatok orális etetésére szánnak.

A takarmány fogalmának e tág értelmű meghatározása nyomán a 767/2009/EK rendelet (3) preambulumbekezdése megállapítja, hogy „a takarmány takarmány-alapanyagok, összetett takarmány, takarmány-adalékanyagok, előkeverékek vagy gyógyszeres takarmány formájában forgalmazható.”

A 767/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése:

„takarmány-alapanyagok”: olyan természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termékek, amelyek elsődleges rendeltetése az állatok táplálkozási szükségleteinek fedezése, illetve az ilyen termékek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket akár magukban, akár feldolgozás után állatok etetéséhez vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként szándékoznak felhasználni;

„vivőanyag”: olyan saját technológiai hatás nélküli anyag, amelyet takarmány-adalékanyagok oldására, hígítására, diszpergálására vagy egyéb fizikai módosítására használnak annak érdekében, hogy technológiai funkciójuk megváltoztatása nélkül megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát;

„különleges táplálkozási célokra szánt takarmány”: olyan takarmány, amely speciális összetétele vagy különleges előállítási eljárása folytán különleges táplálkozási célt elégít ki, és ennek köszönhetően világosan megkülönböztethető az általános fogyasztásra használt takarmánytól. A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány nem foglalja magában a 90/167/EGK irányelv szerinti gyógyszeres takarmányokat;

„szájon át történő takarmányozás”: a takarmány bejutása az állat gyomor-bél traktusába a szájon keresztül azzal a céllal, hogy biztosítsák az állat táplálkozási szükségletét és/vagy hogy fenntartsák az egészséges állatok termelékenységét;

Az 1831/2003/EK rendelet (2) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja:

„takarmány-adalékanyag”: olyan takarmány-alapanyagoktól és előkeverékektől eltérő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény, amelyet szándékosan adnak hozzá a takarmányhoz vagy a vízhez, különösen azért, hogy ellásson a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több konkrét funkciót:

Az 1831/2003/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének h) pontja:

„technológiai segédanyagok”: bármely, takarmányként magában nem fogyasztott, de a takarmányok vagy takarmány-alapanyagok feldolgozásakor a kezelés vagy feldolgozás során technológiai céllal szándékosan felhasznált anyag, mely az anyag maradékainak vagy származékainak nem szándékos, de technológiailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve, hogy ezen maradékanyagok nincsenek káros hatással az állatok és az ember egészségére vagy a környezetre, és nincs technológiai hatásuk a kész takarmányra.

A 767/2009/EK rendelet (11) preambulumbekezdésében továbbá a következő szerepel: „(…). A takarmány-alapanyagokat elsősorban az állatok szükségleteinek, mint például energia-, tápanyag-, ásványianyag- vagy élelmirost-szükségleteinek fedezésére használják. Ezeknek az anyagoknak az alapvető tápanyag-összetevőktől eltekintve általában nincsen pontos vegyi meghatározásuk. A takarmány-alapanyagok rendeltetésszerű felhasználásai közül ki kell zárni azokat a tudományos értékelés útján igazolható hatásokat, amelyek a takarmány-adalékanyagokra és az állatgyógyászati készítményekre korlátozódnak. (…)”

A 98/8/EK irányelv (3) 2. cikkének (1) bekezdése:

„biocid termékek”: hatóanyagok és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények a felhasználóhoz jutó kiszerelésben, amelyek célja, hogy károsító szervezeteket kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanná tegyen, tevékenységében akadályozzon vagy azon más módon korlátozó hatást gyakoroljon;

„hatóanyag”: anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat és gombákat is, amely károsító szervezetekre vagy azokkal szemben általános vagy meghatározott hatást gyakorol;

„károsító szervezet”: minden szervezet, amelynek jelenléte nemkívánatos, vagy az emberekre, azok tevékenységére, az általuk használt vagy előállított termékekre, állatokra vagy a környezetre ártalmas hatást gyakorol.

Az 1831/2003/EK rendelet I. mellékletének 1.a) pontja:

„tartósítószerek”: olyan anyagok, vagy adott esetben mikroorganizmusok, amelyek megvédik a takarmányt a mikroorganizmusok vagy anyagcseretermékeik által előidézett minőségromlástól.

A 98/8/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

„Ezt az irányelvet a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott biocid termékekre kell alkalmazni, kizárva azokat a termékeket, amelyek a következő irányelvek alkalmazásában ezen irányelvekben kerültek meghatározásra vagy azok hatálya alá tartoznak:

(…)

(…)”.

A 98/8/EK irányelv V. melléklete egy 23 terméktípust tartalmazó teljes körű jegyzék, az egyes típusok tájékoztató leírásával együtt, amelyben a takarmányokkal kapcsolatban a következő terméktípusok szerepelnek:

3. terméktípus: Állat-egészségügyi biocid termékek: Az e csoportba tartozó szerek állathigiéniai célra szolgáló termékek, beleértve azokat a termékeket, amelyeket állatok elhelyezési, tartási vagy szállítási környezetében használnak.

4. terméktípus: Élelmiszer- és takarmányfertőtlenítő szerek: Emberi, illetve állati fogyasztásra szánt élelmiszer, takarmány vagy ital (az ivóvizet beleértve) előállításával, tárolásával vagy fogyasztásával kapcsolatos berendezések, tartályok, edények, felületek vagy csővezetékek fertőtlenítésére használt termékek.

5. terméktípus: Ivóvízfertőtlenítő-szerek: Emberek és állatok ivóvízének fertőtlenítésére használt termékek.

20. terméktípus: Élelmiszer- és takarmánytartósító-szerek: Élelmiszerek és takarmányok tartósítására károsító élőszervezetekkel szembeni hatásuk miatt használt szerek.

A 2001/82/EK irányelv (4) 1. cikke:

„állatgyógyászati készítmény”:

„gyógyszeres takarmány”: állatgyógyászati készítmény vagy készítmények és takarmány vagy takarmányok keveréke, amely forgalomba hozatalra kész, és amely további feldolgozás nélkül alkalmas állatok takarmányozására az „állatgyógyászati készítmény” fogalommeghatározása alá eső gyógyszerkészítményekre leírt gyógyító, megelőző vagy egyéb tulajdonságai alapján.

A 2001/82/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

Ugyanezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

A 767/2009/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében a következő szerepel:

„A takarmány-alapanyag vagy összetett takarmány címkézésén és kiszerelésén nem állítható, hogy:

—

Ha egy besorolatlan termék összes jellemzőjének mérlegelése után az állapítható meg, hogy az állatgyógyászati készítmény lehet, akkor azt indokolt állatgyógyászati készítménynek tekinteni (a állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályozás elsőbbséget élvez a takarmányadalékokra vonatkozó szabályozással szemben).

—

A gyógyszeres takarmány nem állatgyógyászati készítmény, hanem a 767/2009/EK rendelet (3) preambulumbekezdése szerint olyan formában forgalmazott takarmány, amely gyógyszeres előkeverékeket tartalmaz, és amelyet állatorvosnak kell felírnia.

—

A „különleges táplálkozási cél” fogalommeghatározása alapján (lásd a fenti 1.1. pontot) a takarmány és az állatgyógyászati készítmény közötti határvonal egyértelműen definiált. Az olyan különleges táplálkozási célok, mint például a „májfunkció fenntartása krónikus májelégtelenség esetén”, „urátkőképződés gátlása” vagy „ellési bénulás kockázatának csökkentése” elérhetők takarmánnyal.