This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32006H0585
Commission Recommendation of 24 August 2006 on the digitisation and online accessibility of cultural material and digital preservation
A Bizottság ajánlása ( 2006. augusztus 24. ) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről
A Bizottság ajánlása ( 2006. augusztus 24. ) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről
HL L 236., 2006.8.31, p. 28–30
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
HL L 118M., 2007.5.8, p. 1279–1281
(MT)
In force
31.8.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 236/28 |
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2006. augusztus 24.)
a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről
(2006/585/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,
mivel:
(1) |
A Bizottság 2005. június 1-jén közzétette i2010 elnevezésű kezdeményezését, amely a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az európai polgárok életminősége érdekében az új információs technológiák előnyeinek optimális kihasználását célozza. A Bizottság az i2010 kezdeményezés kulcsfontosságú elemeként jelölte meg a digitális könyvtárakat. Az „i2010: digitális könyvtárak” című, 2005. szeptember 30-i közleményében (1) a Bizottság stratégiát hirdetett Európa kollektív emlékezetének digitalizálására, online hozzáférhetőségére és digitális megőrzésére. Ez a kollektív emlékezet nyomtatott termékeket (könyveket, folyóiratokat, hírlapokat), fényképeket, múzeumi tárgyakat, levéltári dokumentumokat és audiovizuális anyagokat (a továbbiakban együtt: kulturális anyagok) foglal magában. |
(2) |
Célszerű olyan intézkedéseket ajánlani a tagállamok figyelmébe, amelyek révén az internet felhasználásával optimalizálható az európai kulturális örökségben rejlő gazdasági és kulturális lehetőségek kiaknázása. |
(3) |
Ebben az összefüggésben bátorítani kell a könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok anyagainak digitalizálását. Az online elérhetőség lehetővé teszi a polgárok számára Európa-szerte mindenütt, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a kérdéses anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta köntösben jelenhet meg az interneten. A digitalizált anyagok különböző gazdasági ágazatokban, például az idegenforgalomban vagy az oktatásban, valamint az alkotó tevékenység céljára is felhasználhatók. |
(4) |
A 2005–2006. évi kulturális munkatervre vonatkozó, 2004. november 15–16-i tanácsi következtetések kiemelik az alkotó tevékenység és a kreatív iparágak jelentőségét az európai gazdasági növekedés szempontjából, és a digitalizálás terén rámutatnak az összehangolt fellépés szükségességére. |
(5) |
A mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló, 2005. november 16-i 2005/865/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás (2) már ajánlotta a tagállamoknak, hogy alkalmas intézkedések elfogadásával erősítsék a digitális és az új technológiák felhasználását a filmalkotások összegyűjtésében, katalogizálásában, megőrzésében és helyreállításában. A filmalkotások tekintetében ez az ajánlás több tekintetben is kiegészíti a mozgóképörökségről szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlást. |
(6) |
A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokhoz szélesebb körben is hozzáférhessenek. Egyes esetekben egyedül digitalizálás révén biztosítható, hogy az anyag fennmaradjon a jövő nemzedékek számára. Ennek megfelelően a tagállamokban máris számos kezdeményezés történt a digitalizálás terén, az erőfeszítések azonban még szórványosak. A kulturális örökség digitalizálása vonatkozásában a tagállamok összehangolt fellépése fokozná az anyagok kiválasztásának következetességét, és kiküszöbölné az átfedéseket. Az összehangolt fellépés egyúttal biztonságosabb környezetet is teremtene a digitalizálási technológiákba beruházó vállalatok számára. A digitalizálás terén a jelenlegi és a tervezett tevékenységek számbavétele és a számszerű célok kitűzése hozzájárulna a felsorolt célkitűzések valóra váltásához. |
(7) |
A digitalizálás magánfinanszírozása és a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásba a magánszektor is bevonható; ezek a működési formák további bátorítást érdemelnek. |
(8) |
Az új technológiákra és a nagy léptékű digitalizáló műhelyekre irányuló beruházások úgy csökkenthetik a digitalizálás költségeit, hogy közben megmarad vagy javul a minőség; ezért ezek a beruházások ajánlásra érdemesek. |
(9) |
Egy egységes, többnyelvű hozzáférési pont lehetővé tenné Európa megosztott – azaz különböző helyeken, különböző szervezeteknél őrzött – digitális kulturális örökségének online kutathatóságát. Egy ilyen hozzáférési pont érzékelhetőbbé tenné ezt az örökséget, és kiemelné a közös vonásokat. A hozzáférési pontot célszerű folyamatban lévő kezdeményezésekre, például az Európai Könyvtárra építeni, amelyben Európa könyvtárai máris együttműködnek. A munkába lehetőség szerint be kell vonni a kulturális anyagokhoz fűződő jogok magánszektorbeli tulajdonosait és valamennyi érdeklődő érintettet is. Bátorítani kell, hogy a tagállamok és a kulturális intézmények erősen elkötelezzék magukat egy ilyen hozzáférési pont kialakítása mellett. |
(10) |
A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok által őrzött anyagoknak csak egy része van köztulajdonban abban az értelemben, hogy már nem képezi szellemi tulajdonjogok tárgyát, miközben a többi szellemi tulajdonjogok oltalmát élvezi. Mivel a szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak az alkotókedv ösztönzésében, Európa kulturális anyagait a szerzői és a szomszédos jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell digitalizálni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni. Ebből a szempontból különösen lényeges az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 5. cikke (3) bekezdésének n) pontja, 5. cikkének (5) bekezdése és (40) preambulumbekezdése. Olyan területeken, mint például a gazdátlan művek – azaz olyan, szerzői jogi oltalom alatt álló művek, amelyek jogosultjait nehéz vagy lehetetlen felkutatni – vagy a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve már nem forgalmazott (audiovizuális) művek esetében engedélyeztetési mechanizmusok révén elősegíthető a jogviszonyok tisztázása, és ezáltal segíthetők a digitalizálásra és az online hozzáférhetővé tételre irányuló erőfeszítések. Ezeket a mechanizmusokat ennek megfelelően, a jogtulajdonosokkal szoros együttműködésben bátorítani kell. |
(11) |
Egyes nemzeti jogi rendelkezések gátolhatják a köztulajdonban lévő művek felhasználását például azzal, hogy a mű minden egyes többszörözéséhez közigazgatási aktust követelnek meg. Az ilyen gátló tényezőket fel kell kutatni, és lépéseket kell tenni felszámolásukra. |
(12) |
A holnap emlékezetének megőrzéséről – a digitális tartalomnak a jövő nemzedékek számára történő megőrzéséről szóló, 2002. június 25-i 2002/C 162/02 tanácsi állásfoglalás (4) célkitűzéseket és indikatív intézkedéseket javasol a digitális tartalom jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében. Egyelőre azonban a digitális tartalom megőrzése terén a tagállamok nem rendelkeznek világos és átfogó politikákkal. E politikák hiánya fenyegeti a digitalizált anyagok fennmaradását, és a digitális formában előállított anyagok elkallódását eredményezheti. A digitális megőrzés hatékony módjainak kifejlesztése messzire mutat, és nemcsak a közintézmények kulturálisanyag-megőrző tevékenységére hat ki, hanem minden olyan szervezetre is, amely digitális anyagok megőrzésére kötelezett vagy digitális anyagokat kíván megőrizni. |
(13) |
Több tagállam olyan jogszabályi kötelezettségeket vezetett be vagy készül bevezetni, amelyek előírják a digitális anyagok előállítói számára, hogy az előállított anyagból egy vagy több köteles példányt egy ezzel megbízott szervnek beszolgáltassanak. A tagállamoknak hatékonyan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a digitális anyagok kötelespéldány-szolgáltatásának szabályai ne mutassanak túlzottan nagy eltéréseket, és ezt az együttműködést bátorítani kell. |
(14) |
Az úgynevezett webes szüretelés („web-harvesting”) olyan új technika, amelynek segítségével az interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, miáltal minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos eljárási teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról, |
AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:
Digitalizálás és online hozzáférhetőség
1. |
az átfedések kiküszöbölése, valamint az európai szintű együttműködés és szinergiák lehetőségeinek kihasználása érdekében gyűjtsenek információkat azokról a könyvekről, folyóiratokról, hírlapokról, fényképekről, múzeumi tárgyakról, levéltári dokumentumokról és audiovizuális anyagokról (a továbbiakban együtt: kulturális anyagok), amelyeknek jelenleg folyik vagy tervbe van véve a digitalizálása, és hozzanak létre olyan áttekintéseket, amelyek számba veszik ezeket az erőfeszítéseket; |
2. |
a levéltárakban, a könyvtárakban és a múzeumokban található analóg anyagok digitalizálására vonatkozóan tűzzenek ki olyan számszerű célokat, amelyek jelzik az európai digitális könyvtárba felvehető digitalizált anyagok mennyiségének várható növekedését, valamint a közigazgatás által erre a célra szánt költségvetést; |
3. |
bátorítsák a kulturális intézmények és a magánszektor olyan partnerkapcsolatait, amelyek újfajta forrásokat biztosítanak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozásához; |
4. |
a digitalizálásra szakosodott európai központok részeként vagy velük szoros együttműködésben hozzanak létre és tartsanak fenn nagy léptékű digitalizáló műhelyeket; |
5. |
egy egységes, többnyelvű, Európa megosztott – azaz különböző helyeken, különböző szervezeteknél őrzött – digitális kulturális anyagainak elérését biztosító hozzáférési pont kialakításával segítsék egy európai digitális könyvtár ügyét, és ennek céljából:
|
6. |
javítsák a kulturális anyagok digitalizálásának és online hozzáférhetőségének feltételeit, és ennek céljából:
|
Digitális megőrzés
7. |
a szerzői jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alakítsanak ki olyan nemzeti stratégiát a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére és hozzáférhetőségére, amely:
|
8. |
ezekről a stratégiákról és cselekvési tervekről cseréljenek egymással információkat; |
9. |
a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával tegyék lehetővé nemzeti jogukban a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését és átvételét; |
10. |
az eredetileg digitális formában létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó politikák és eljárások kialakítása során, az irányadó előírások túlzott eltéréseinek megelőzése érdekében vegyék figyelembe a többi tagállamban e tárgyban meghozott intézkedéseket; |
11. |
a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával rendelkezzenek nemzeti jogukban a webes tartalom ezzel megbízott intézmények általi, az interneten található anyagok összegyűjtésére alkalmas technikák, például a webes szüretelés („web-harvesting”) igénybevételével történő megőrzéséről; |
További teendő
12. |
tizennyolc hónappal ezen ajánlásnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően, majd attól fogva kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás nyomán végrehajtott intézkedéseikről. |
Kelt Brüsszelben, 2006. augusztus 24-én.
a Bizottság részéről
Viviane REDING
a Bizottság tagja
(1) COM(2005) 465 végleges.
(2) HL L 323., 2005.12.9., 57. o.
(3) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
(4) HL C 162., 2002.7.6., 4. o.