31986L0635

Tanács irányelve

(1986. december 8.)

a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

(86/635/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló, legutóbb a 84/569/EGK irányelvvel [4] módosított, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelvet [5] a bankokra és egyéb pénzügyi intézményekre (a továbbiakban: "hitelintézetek") a későbbi összehangolásig nem kell alkalmazni; mivel e vállalkozások Közösségen belüli központi szerepét figyelembe véve szükség van ilyen összehangolásra;

mivel a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv [6] csak ezen irányelv alkalmazási idejének lejártáig rendeli el a hitelintézetek esetében az eltérő szabályozást; mivel ezért ennek az irányelvnek a konszolidált éves beszámoló tekintetében külön rendelkezéseket kell tartalmaznia a hitelintézetekre vonatkozóan;

mivel az összehangolás sürgetővé vált abból a tényből adódóan is, hogy egyre több hitelintézet folytatja tevékenységét országhatáron túl; mivel a hitelezők, adósok, tulajdonosok, illetve a széles nyilvánosság számára is kulcsfontosságú az említett intézmények éves beszámolóinak, illetve konszolidált éves beszámolóinak magasabb szintű összehasonlíthatósága;

mivel a hitelintézetek tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1977. december 12-i 77/780/EGK tanácsi irányelv [7] értelmében hitelintézetnek minősülő intézmények a Közösség gyakorlatilag minden tagállamában számos különböző jogi formában állnak versenyben egymással a bankszektoron belül; mivel ezért tanácsosnak tűnik, hogy a hitelintézeteket érintő összehangolás ne korlátozódjon a 78/660/EGK irányelv által lefedett jogi formákra, hanem olyan alkalmazási kört állapítson meg, amely a Szerződés 58. cikke második bekezdésében meghatározott valamennyi vállalkozásra és társaságra kiterjed;

mivel a pénzügyi intézményeket tekintve ezen irányelv hatályát mégis azokra a pénzügyi intézményekre kell korlátozni, amelyek a 78/660/EGK irányelvben meghatározott jogi formák egyikének keretében működnek; mivel a fenti irányelv alkalmazási körén kívül eső pénzügyi intézményekre automatikusan ennek az irányelvnek kell vonatkoznia;

mivel a hitelintézetek kapcsolódása a bankjogi összehangoláshoz szükségszerű abból a tényből kifolyólag, hogy az éves beszámolóra és a konszolidált éves beszámolóra vonatkozó rendelkezések bizonyos részei hatással vannak a bankjogi összehangolás más területeire is, mint például az engedélyezési előírásokra és a felügyeleti célokra felhasznált mutatókra;

mivel bár a hitelintézetek sajátos jellegét tekintve helyénvalónak tűnik egy külön irányelv elfogadása ezen intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról, ez nem vonja maga után a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv rendelkezéseitől független, új szabályok megalkotását; mivel ilyen új, független szabályok nem tekinthetők célszerűnek, sem pedig a társasági jog összehangolását meghatározó elvekkel összeegyeztethetőnek, hiszen a hitelintézeteknek a Közösség gazdaságában betöltött fontos szerepét tekintve azok nem zárhatók ki a vállalkozásokra általánosan kidolgozott szabályrendszer hatálya alól; mivel ezért ez az irányelv kizárólag a hitelintézetek sajátos jellemzőit vette figyelembe, és csak a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvben foglalt szabályoktól való eltéréseket szabályozza;

mivel a hitelintézetek mérlegeinek felépítése és tartalma tagállamonként változó; mivel ezért ennek az irányelvnek a Közösség minden hitelintézete mérlegére vonatkozóan azonos tagolást, szakmai elnevezéseket és terminológiát kell előírnia; mivel lehetővé kell tenni a rendelkezésektől való eltérést arra az esetre, ha azt az adott intézmény jogi formája, illetve tevékenységének különleges jellege szükségessé teszi;

mivel az éves beszámoló és a konszolidált éves beszámoló összehasonlíthatósága megkívánja, hogy rendelkezés szülessen a különböző ügyletek mérlegben vagy mérlegen kívül történő kimutatásához kapcsolódó számos alapvető kérdésben;

mivel a jobb összehasonlíthatóság érdekében szükség van a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli tételek tartalmának pontos meghatározására is;

mivel ugyanez vonatkozik az eredménykimutatás tagolására és a benne szereplő tételek tartalmára is;

mivel a mérleg és az eredménykimutatás számadatainak összehasonlíthatósága nagymértékben függ attól is, hogy a mérlegben az eszközöket és a forrásokat milyen értéken veszik fel;

mivel a bankügyletekhez kapcsolódó különleges kockázatokra és a bizalom fenntartásának szükségességére tekintettel rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy a mérlegben a források közé egy "általános kockázati céltartalék bankok számára" elnevezésű tétel kerüljön; mivel ugyanebből az okból kifolyólag tanácsos, hogy a tagállamok a későbbi összehangolás időpontjáig bizonyos fokú mérlegelési teret engedjenek a hitelintézeteknek, különösen a kölcsönök és hitelek, illetve egyes értékpapírok értékelésénél; mivel azonban az utóbbi esetben a tagállamoknak lehetővé kell tenniük e hitelintézetek számára a fent említett "általános kockázati céltartalék bankok számára" képzését; mivel tanácsosnak tűnik a tagállamoknak engedélyezni, hogy a hitelintézetek számára lehetővé tegyék bizonyos ráfordításoknak és bevételeknek az eredménykimutatásban történő ellentételezését;

mivel a hitelintézetek sajátos jellegét tekintve bizonyos változtatásokra van szükség az éves beszámoló kiegészítő mellékletét illetően is;

mivel abból a célból adódóan, hogy a lehető legtöbb hitelintézetre azonos előírásokat lehessen alkalmazni, amint ez már tapasztalható volt a 77/780/EGK irányelvnél is, a 78/660/EGK irányelv szerinti kedvezmény nem vonatkozik a kis- és közepes méretű hitelintézetekre; mivel azonban ha a tapasztalat azt mutatná, hogy a fenti kedvezmény szükséges, a későbbi összehangolás során lenne lehetőség annak elrendelésére; mivel ugyanezért a hitelintézetekre nem terjed ki a tagállamok 83/349/EGK irányelvben meghatározott azon lehetősége, hogy mentesíthetnek anyavállalatokat az összevonási kötelezettség alól, ha az összevonandó vállalkozások együttesen nem haladnak meg egy bizonyos mérethatárt;

mivel a konszolidált éves beszámoló szabályainak a hitelintézetekre való alkalmazása bizonyos igazodást tesz szükségessé azokhoz az előírásokhoz is, amelyek az összes ipari és kereskedelmi vállalkozásra alkalmazandók; mivel a vegyes csoportokkal kapcsolatban is szabályok kerültek elfogadásra, és az alkonszolidáció alóli mentességnek további feltételei kerülhetnek megállapításra;

mivel a bankhálózatok országhatáron túli terjeszkedésének mértékét és folyamatos fejlődését tekintve egy adott tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet éves beszámolóját és konszolidált éves beszámolóját minden olyan tagállamban közzé kell tenni, ahol az intézmény fiókkal rendelkezik;

mivel az ezen irányelv által szabályozott területen felmerülő problémák, különösen az alkalmazással kapcsolatos kérdések vizsgálata szükségessé teszi a tagállamok képviselői és a Bizottság együttműködését egy kapcsolattartó bizottságon belül; mivel annak érdekében, hogy az ilyen bizottságok száma korlátok között maradjon, tanácsos az együttműködést a 78/660/EGK irányelv 52. cikkében meghatározott bizottság keretén belül megvalósítani; mivel azonban a hitelintézetekkel kapcsolatos problémák vizsgálatakor megfelelő összetételben kell kialakítani a bizottságot;

mivel a probléma összetettségére tekintettel az ezen irányelv által érintett hitelintézeteknek a szokásosnál hosszabb időt kell biztosítani az irányelvben foglalt rendelkezések alkalmazásának végrehajtására;

mivel ennek az irányelvnek egyes rendelkezéseit öt év elteltével a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalat birtokában a jobb átláthatóság és az összehangolás megvalósítása érdekében felül kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. SZAKASZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ÉS AZ IRÁNYELV HATÁLYA

1. cikk

(1) A 2. cikkben meghatározott intézményekre a 78/660/EGK irányelv 2., 3. cikkét, 4. cikkének (1), (3)–(5) bekezdését, 6., 7., 13., 14. cikkét, 15. cikkének (3) és (4) bekezdését, 16–21., 29–35., 37–41. cikkét, 42. cikkének első mondatát, 45. cikkének (1) bekezdését, 46., 48–50. cikkét, 51. cikkének (1) bekezdését, 54., 56-59. és 61. cikkét alkalmazni kell, feltéve, hogy ez az irányelv másképpen nem rendelkezik.

(2) Azokban az esetekben, amikor a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv a 78/660/EGK irányelv 9. és 10. cikkére (mérleg), illetve 23–26. cikkére (eredménykimutatás) hivatkozik, az úgy értendő, hogy a hivatkozások ennek az irányelvnek a 4. cikkére (mérleg), illetve a 27. és 28. cikkére (eredménykimutatás) vonatkoznak.

(3) A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvnek a 78/660/EGK irányelv 31–42. cikkére vonatkozó hivatkozásai úgy értendők, mint ez utóbbi cikkekre vonatkozó hivatkozások ennek az irányelvnek a 35–39. cikke figyelembevételével.

(4) Azokban az esetekben, ha a 78/660/EGK irányelv fent említett rendelkezései olyan mérlegtételekre hivatkoznak, amelyekre vonatkozóan ez az irányelv nem tartalmaz megfelelő rendelkezést, azokat ennek az irányelvnek a 4. cikkében meghatározott olyan tételekre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni, amelyek magukba foglalják a kérdéses eszközöket és forrásokat.

2. cikk

(1) Az ezen irányelvben előírt összehangoló intézkedéseket alkalmazni kell:

a) a 77/780/EGK irányelv 1. cikkének első francia bekezdése által meghatározott olyan hitelintézetekre, amelyek a Szerződés 58. cikkének második bekezdése által meghatározott társaságok vagy cégek közé tartoznak;

b) azokra a pénzügyi intézményekre, amelyek a 78/660/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogi formák valamelyikében működnek, és az említett cikk (2) bekezdése alapján nem tartoznak a 78/660/EGK irányelv hatálya alá.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "hitelintézetek" kifejezés magában foglalja a pénzügyi intézményeket is, kivéve ha a szövegösszefüggésből más következik.

(2) A tagállamoknak nem kell alkalmazni ezt az irányelvet az alábbiakra:

a) a 77/780/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésében felsorolt hitelintézetek;

b) egy adott tagállamnak mindazok az intézményei, amelyek a 77/780/EGK irányelv 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamon belül egy központi szervhez tartoznak. Ebben az esetben ennek az irányelvnek a központi szervre való alkalmazásától függetlenül a központi szerv és a hozzá tartozó intézmények együtteséről a konszolidált éves beszámolót, illetve az üzleti jelentést ennek az irányelvnek megfelelően kell elkészíteni, auditálni és közzétenni;

c) a következő hitelintézetek:

- Görögországban: ETEBA (Nemzeti Iparfejlesztési Befektetési Bank) és Trapeza Ependusewn (Befektetési Bank),

- Írországban: Industrial and Provident Societies,

- az Egyesült Királyságban: Friendly Societies and Industrial and Provident Societies.

(4) A 78/660/EGK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a későbbi összehangolásig a tagállamok:

a) az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott olyan hitelintézetek esetében, amelyek nem a 78/660/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt társasági formában működnek, ettől az irányelvtől eltérő szabályokat állapíthatnak meg, amennyiben az eltérő szabályok az adott intézmények jogi formája miatt szükségesek;

b) szakosított hitelintézetek esetében ettől az irányelvtől eltérő szabályokat állapíthatnak meg, amennyiben az eltérő szabályok az adott intézmények tevékenységének sajátos jellege miatt szükségesek.

Az ilyen eltérő szabályok kizárólag a mérleg és az eredménykimutatás tételeinek tagolására, nómenklatúrájára, terminológiájára és tartalmára vonatkozhatnak; nem tehetik lehetővé az általuk érintett intézmények számára, hogy kevesebb információt szolgáltassanak éves beszámolójukban, mint az ezen irányelv hatálya alá tartozó más intézmények.

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezekről a hitelintézetekről, lehetőleg kategóriánként, a 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszak végétől számított hat hónapon belül. A tagállamok tájékoztatják továbbá a Bizottságot a fenti okokból hozott eltérő rendelkezésekről.

Ezeket az eltérő rendelkezéseket ennek az irányelvnek a kihirdetésétől számított 10 éven belül felülvizsgálják. Ehhez a Bizottság szükség esetén javaslatokat terjeszt elő. A Bizottság továbbá ennek az irányelvnek a kihirdetésétől számított 5 éven belül közbenső jelentést terjeszt elő.

2. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A MÉRLEGRŐL ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSRÓL

3. cikk

Hitelintézetek esetében a 78/660/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti lehetőség a tételek összevonására a mérlegnek és az eredménykimutatásnak a kisbetűkkel jelölt altételeire korlátozódik, és kizárólag a tagállamok e célból hozott szabályai szerint engedélyezhetők.

3. SZAKASZ

A MÉRLEG TAGOLÁSA

4. cikk

A tagállamok a mérleghez a következő tagolást írják elő:

Eszközök

1. Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal, illetve postai elszámolóközpontokkal szemben

2. Kincstárjegyek és a jegybanki refinanszírozásra alkalmas egyéb értékpapírok:

a) Kincstárjegyek és hasonló értékpapírok;

b) Egyéb értékpapírok, amelyek a jegybanki refinanszírozásra alkalmasak (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő, hogy az ilyen értékpapírokat az Eszközök 3. és 4. tételénél mutassák ki.)

3. Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek:

a) látra szóló;

b) egyéb hitelek és követelések.

4. Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat:

a) államháztartási szervek által kibocsátottak;

b) egyéb kibocsátók által kibocsátottak, külön kiemelve:

- saját kibocsátású értékpapírok (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő azoknak a forrásokból való levonását).

6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok

7. Egyéb részesedés, külön kiemelve:

- hitelintézetekben való egyéb részesedés (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő azok kimutatását a kiegészítő mellékletben)

8. Részesedés kapcsolt vállalkozásban, külön kiemelve:

- hitelintézetekben való részesedés (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő annak kimutatását a kiegészítő mellékletben).

9. Immateriális javak a 78/660/EGK irányelv 9. cikke Eszközök B. és C. I csoportjának leírása szerint, külön kiemelve:

- alapítási költségek a nemzeti jogszabályok meghatározása szerint, és amilyen mértékben a nemzeti jogszabályok megengedik azok eszközként való kimutatását (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő azok kimutatását a kiegészítő mellékletben),

- üzleti jóhírnév, az ellenérték fejében szerzett része erejéig (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő annak feltüntetését a kiegészítő mellékletben).

10. Tárgyi eszközök a 78/660/EGK irányelv 9. cikke Eszközök C. II csoportjának leírása szerint, külön kiemelve:

- az adott hitelintézet által saját tevékenységei számára fenntartott telkek és épületek (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő azok bemutatását a kiegészítő mellékletben).

11. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, külön kiemelve:

- lehívott tőke (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő a lehívott tőke kimutatását a Források között, ebben az esetben a lehívott, de még be nem fizetett tőkét vagy ebben az Eszközök tételben, vagy az Eszközök 14. tételében kell feltüntetni).

12. Saját részvények (feltüntetve azok névértékét, illetve névérték hiányában számított értéküket, amilyen mértékben a nemzeti jogszabályok megengedik azok kimutatását a mérlegben).

13. Egyéb eszközök.

14. Lehívott, jegyzett, de még be nem fizetett tőke (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő a lehívott tőke kimutatását az Eszközök 11. tételében).

15. Aktív időbeli elhatárolások.

16. Veszteség az üzleti évben (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő annak feltüntetését a Források 14. tételében).

Források

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek:

a) látra szóló;

b) meghatározott lejárati időponttal vagy felmondási idővel.

2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek:

a) takarékbetétek, külön kiemelve:

- látra szólók, illetve meghatározott lejárati időponttal vagy felmondási idővel lekötöttek, feltéve, hogy a nemzeti jogszabályok előírják ezt a részletezést (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő ezeknek az információknak a kimutatását a kiegészítő mellékletben);

b) egyéb kötelezettségek

ba) látra szóló;

bb) meghatározott lejárati időponttal, vagy felmondási idővel

3. Okiratban foglalt kötelezettségek

a) kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

b) egyéb.

4. Egyéb kötelezettségek.

5. Passzív időbeli elhatárolások.

6. Céltartalékok kötelezettségekre és költségekre:

a) céltartalékok nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre;

b) céltartalékok adózásra;

c) egyéb céltartalékok.

7. Nyereség az üzleti évre (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő annak kimutatását a Források 14. tételében).

8. Hátrasorolt kötelezettségek.

9. Jegyzett tőke (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem a lehívott tőke feltüntetését írják elő e tétel alatt. Ebben az esetben a jegyzett és befizetett tőkét külön kiemelve kell kimutatni.)

10. Névértéken felüli befizetés (ázsió).

11. Tartalékok.

12. Értékelési tartalék.

13. Eredménytartalék.

14. Üzleti év eredménye (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő, hogy ez a tétel az Eszközök 16. tételében vagy a Források 7. tételében legyen kimutatva).

Mérlegen kívüli tételek

1. Függő kötelezettségek, külön kiemelve:

- váltóelfogadványok és forgatmányozás miatti kötelezettségek,

- garanciavállalás és biztosítékként lekötött eszközök miatti kötelezettségek.

2. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve:

- visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek kapcsán felmerülő kötelezettségek.

5. cikk

A következő tételeket az adott tételek altételeiként kell kimutatni:

- kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló, az Eszközök 2–5. tételében kimutatott követelések, függetlenül attól, hogy okiratban foglaltak vagy sem,

- a hitelintézetekkel egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal szemben fennálló, az Eszközök 2–5. tételében kimutatott követelések, függetlenül attól, hogy a követelés okiratban foglalt vagy sem,

- kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló, a Források 1., 2., 3. és 8. tételében kimutatott kötelezettségek, függetlenül attól, hogy okiratban foglaltak vagy sem,

- a hitelintézetekkel egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal szemben fennálló, a Források 1., 2., 3. és 8. tételében kimutatott kötelezettségek, függetlenül attól, hogy a kötelezettség okiratban foglalt, vagy sem.

6. cikk

(1) A hátrasorolt eszközöket külön kiemelve kell kimutatni a tagolás szerinti tételek altételeként, illetve az 5. cikk szerint részletezett altételek altételeként.

(2) Az eszközök, függetlenül attól, hogy okiratban foglaltak vagy sem, akkor minősülnek hátrasoroltnak, ha felszámolás vagy csőd esetén csak akkor kell visszafizetni azokat, amikor más hitelezők követeléseit már kiegyenlítették.

7. cikk

A tagállamok engedélyezhetik, hogy az 5. és 6. cikkben meghatározott adatokat a kiegészítő mellékletben, a megfelelő tételek részletezéseként mutassák ki.

8. cikk

(1) Az eszközöket a mérleg megfelelő tételeibe kell besorolni, még akkor is, ha a mérleget összeállító hitelintézet azokat saját vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezetére biztosítékként elzálogosította, vagy más formában harmadik személy biztosítékául szolgálnak.

(2) A hitelintézet nem mutathatja ki mérlegében a részére zálogként vagy más formában biztosítékként felajánlott eszközöket, kivéve, ha az adott eszközök készpénz formájában vannak a hitelintézet birtokában.

9. cikk

(1) Abban az esetben, ha egy több hitelintézetet magában foglaló konzorcium nyújt kölcsönt, a konzorciumban részt vevő minden egyes hitelintézet kizárólag a teljes kölcsönnek azt a részét köteles kimutatni a mérlegében, amelyet ő maga finanszírozott.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott konzorciális hitel esetén, ha egy hitelintézet által vállalt finanszírozás összege meghaladja az általa rendelkezésre bocsátott összeget, a vállalt összeg fennmaradó részét a függő kötelezettségek között kell kimutatnia. (Mérlegen kívüli 1. tétel második francia bekezdése)

10. cikk

(1) Mindazokat az eszközöket, amelyeket a hitelintézet saját nevében, de harmadik személy javára kezel, akkor kell kimutatni a mérlegben, ha a hitelintézet jogcímet szerez az érintett eszközökre. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a teljes összegét külön kiemelve kell kimutatni a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben az Eszközök és a Források egyes tételeire megfelelően részletezve. Mindazonáltal a tagállamok engedélyezhetik, hogy az ilyen eszközöket a mérlegen kívül mutassák ki, feltéve, hogy léteznek külön szabályok, amelyek alapján az ilyen eszközök kizárhatók a hitelintézet felszámolásakor (vagy hasonló eljárás esetén) a felosztásra kerülő eszközök köréből.

(2) A hitelintézet a harmadik személy nevében és javára beszerzett eszközöket a mérlegben nem mutathatja ki.

11. cikk

Kizárólag azok az összegek tekinthetők látra szólónak, amelyek bármikor visszavonhatók előzetes értesítés nélkül, illetve amelyeknél 24 órás vagy 1 munkanapos esedékességben vagy felmondási időben állapodtak meg.

12. cikk

(1) A visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek olyan ügyletek, amelyek során egy hitelintézet vagy ügyfél (az "átruházó") egy másik hitelintézetre vagy ügyfélre (a "kedvezményezett") ruház át eszközöket – például váltókat, követelést vagy átruházható értékpapírokat – egy olyan megállapodás fü ggvényében, amely szerint ugyanazokat az eszközöket később, egy meghatározott áron visszaruházzák az átruházóra.

(2) Amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy az eszközöket az átruházó által meghatározott, vagy a későbbiekben meghatározandó időpontban visszajuttatja, úgy az ügylet valódi visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletnek minősül.

(3) Ha azonban a kedvezményezett csupán jogosult arra, hogy az eszközöket a vételi áron vagy egy attól eltérő, előre meghatározott összegért meghatározott vagy a későbbiekben meghatározandó időpontban visszajuttassa, akkor az ügylet visszavásárlási jog fenntartásával kötött eladási ügyletnek minősül.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek esetében az átruházott eszközök továbbra is az átruházó mérlegében szerepelnek; az átruházónak az általa kapott vételárat a kedvezményezettel szemben fennálló kötelezettségként kell kimutatnia. Ezen felül az átruházott eszközök értékét ki kell mutatni az átruházó kiegészítő mellékletében. A kedvezményezett nem mutathatja ki mérlegében az átruházott eszközöket; a kedvezményezettnek az általa kifizetett vételárat az átruházóval szembeni követelésként kell kimutatnia.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek esetében azonban az átruházó nem mutathatja ki az átruházott eszközöket a mérlegében; ezek a tételek a kedvezményezett mérlegében jelennek meg eszközként. Az átruházó a visszavásárlás esetére meghatározott árnak megfelelő összeget köteles kimutatni a Mérlegen kívüli 2. tételben.

(6) Ezen cikk értelmében nem minősülnek visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletnek a határidős devizaügyletek, az opciók, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása olyan visszavásárlási kötelezettségvállalással, amely a kibocsátott értékpapírok egészének vagy egy részének a lejárati idő előtti visszavásárlására vonatkozik.

4. SZAKASZ

A MÉRLEG EGYES TÉTELEIRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Eszközök: 1. tétel – Készpénz és bankszámlakövetelések központi bankokkal és postai elszámolóközpontokkal szemben

(1) A készpénz a törvényes fizetőeszközt foglalja magában, beleértve a külföldi bankjegyeket és pénzérméket is.

(2) Ez a tétel csak olyan ország, illetve országok központi bankjaival, illetve postai elszámolóközpontjaival szemben fennálló számlaköveteléseket tartalmazhat, amelyekben az adott hitelintézet központja, illetve fiókjai működnek. Az ilyen számlaköveteléseknek bármikor esedékesnek kell lenniük. Az ilyen intézményekkel szembeni egyéb követeléseket a hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek (Eszközök 3. tétel) vagy az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek (Eszközök 4. tétel) között kell kimutatni.

14. cikk

Eszközök: 2. tétel – Kincstárjegyek és a jegybanki refinanszírozásra alkalmas egyéb értékpapírok

(1) Ez a tétel az a) pont alatt tartalmazza a kincstárjegyeket és hasonló értékpapírokat, például kincstárjegyeket, kincstári utalványokat és hasonló, államháztartási szervek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek refinanszírozásra alkalmasak azon ország, illetve országok központi jegybankjánál, ahol a hitelintézet központja, illetve fiókjai működnek. Az államháztartási szervek által kibocsátott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek nem felelnek meg a fenti feltételnek, az Eszközök 5. a) altételében kell kimutatni.

(2) Ez a tétel a b) pont alatt tartalmazza a jegybanki refinanszírozásra alkalmas egyéb értékpapírokat, például az állományban lévő összes olyan értékpapírt, amelyet hitelintézetektől, vagy ügyfelektől vásároltak és a nemzeti jogszabályok értelmében refinanszírozásra alkalmasak azon ország, illetve országok jegybankjánál, amelyekben a hitelintézet központja, illetve fiókjai működnek.

15. cikk

Eszközök: 3. tétel – Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek

(1) A hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek közé tartoznak az olyan kölcsönök és hitelek, amelyeket a mérleget készítő hitelintézetek bankügyletek során hazai vagy külföldi hitelintézeteknek nyújtanak, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt követelések számítanak, amelyeket az Eszközök 5. tételében kell kimutatni.

(2) E cikk értelmében hitelintézetnek minősülnek mindazok a vállalkozások, amelyek szerepelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 77/780/EGK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott listán, továbbá a központi bankok, a hivatalos hazai és nemzetközi banki szervezetek, valamint mindazok a magán- és közvállalkozások, amelyek a Közösség területén nem rendelkeznek székhellyel, de megfelelnek a 77/780/EGK irányelv 1. cikkében foglalt meghatározásnak.

Az olyan vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket és hiteleket, amelyek nem felelnek meg a fenti feltételnek, az Eszközök 4. tételében kell kimutatni.

16. cikk

Eszközök: 4. tétel – Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek

Az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek közé tartoznak a hitelintézetektől eltérő hazai vagy külföldi ügyfeleknek kölcsön vagy hitel formájában nyújtott eszközök, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kölcsönök és hitelek számítanak, amelyeket az Eszközök 5. tételében kell kimutatni.

17. cikk

Eszközök: 5. tétel – Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat

(1) Ez a tétel a hitelintézetek, egyéb vállalkozások vagy államháztartási szervek által kibocsátott átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat foglalja magában, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat; az utóbbi által kibocsátott ilyen típusú értékpapírok mindazonáltal csak akkor tartoznak ide, ha azokat nem az Eszközök 2. tételében mutatják ki.

(2) Azokat az értékpapírokat, amelyek kamatlába meghatározott tényezők, például a bankközi piaci, illetve európiaci kamatlábak alapján változik, szintén rögzített kamatozású értékpapírokat magukban foglaló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak kell tekinteni.

(3) Az 5. b) altételben kizárólag a visszavásárolható és átruházható, saját kibocsátású értékpapírok mutathatók ki.

18. cikk

Források: 1. tétel – Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

(1) A hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek közé tartoznak a mérleget elkészítő hitelintézetnek a hazai vagy külföldi hitelintézetekkel szemben fennálló, bankügyletekből származó összes kötelezettségei, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kötelezettségek számítanak, amelyeket a Források 3. tételében kell kimutatni.

(2) Ennek a cikknek az alkalmazásában hitelintézetnek minősülnek mindazok a vállalkozások, amelyek szerepelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 77/780/EGK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott listán, továbbá a központi bankok, a hivatalos hazai és nemzetközi banki szervezetek, valamint mindazok a magán- és közvállalkozások, amelyek a Közösség területén nem rendelkeznek székhellyel, de megfelelnek a 77/780/EGK irányelv 1. cikkében foglalt meghatározásnak.

19. cikk

Források: 2. tétel –– Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

(1) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek közé tartoznak a 18. cikk értelmében hitelintézetnek nem minősülő hitelezőkkel szemben fennálló tartozások, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kötelezettségek számítanak, amelyeket a Források 3. tételében kell kimutatni.

(2) Kizárólag a nemzeti jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő betétek kezelhetők takarékbetétként.

(3) Takarékkötvények kizárólag akkor mutathatók ki a megfelelő altételben, ha azok formája nem átruházható letéti jegy.

20. cikk

Források: 3. tétel – Okiratba foglalt kötelezettségek

(1) Ez a tétel tartalmazza egyrészt az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és adósságokat, amelyekről átruházható okiratokat bocsátottak ki, elsősorban letéti jegyeket, pénztárjegyeket ("bons de caisse"), másrészt a saját váltók és kötelezvények kapcsán felmerülő kötelezettségeket.

(2) Azok a váltók tekinthetők saját váltónak, amelyeket a hitelintézet bocsát ki saját refinanszírozására, és amelyek kapcsán az adott intézet számít első helyen kötelezettnek (intézvényezettnek).

21. cikk

Források: 8. tétel – Hátrasorolt kötelezettségek

A kötelezettségeket akkor kell ebben a tételben kimutatni, függetlenül attól, hogy okiratba foglaltak vagy sem, ha szerződéses megállapodás szól arról, hogy felszámolás vagy csőd esetén csak azután kell visszafizetni azokat, miután valamennyi más hitelező követeléseit már kiegyenlítették.

22. cikk

Források: 9. tétel – Jegyzett tőke

Ez a tétel tartalmaz valamennyi olyan összeget, függetlenül azok tényleges megnevezésétől, amelyek az érintett intézmény jogi formájával összhangban a nemzeti jogszabályok értelmében a részvényesek vagy más tulajdonosok által jegyzett saját tőkének minősülnek.

23. cikk

Források: 11. tétel – Tartalékok

Ez a tétel a 78/660/EGK irányelv 9. cikkében a Források A. IV tételében felsorolt típusú tartalékokat foglalja magában, az ott leírt meghatározásnak megfelelően. A tagállamok előírhatnak más tartaléktípusokat is, amennyiben szükséges az olyan hitelintézetek számára, amelyek jogi formája nem felel meg a 78/660/EGK irányelvben foglaltaknak.

Az első bekezdésben említett tartaléktípusokat az érintett hitelintézetek mérlegében külön kiemelve kell bemutatni, a Források 11. tételének altételeiként, kivéve az átértékelési tartalékot, amelyet a 12. tételben kell kimutatni.

24. cikk

Mérlegen kívüli tételek: 1. tétel – Függő kötelezettségek

Ez a tétel tartalmazza mindazokat az ügyleteket, amelyek során egy intézmény átvállalja valamely harmadik személy kötelezettségét.

A kiegészítő melléklet tartalmazza a függő kötelezettségek bármilyen típusának jellegét és összegét, amennyiben az jelentősnek minősül az intézmény működése szempontjából.

A viszontleszámítoltatott váltók miatt felmerülő forgatmányosi kötelezettségek kizárólag akkor tüntethetők fel ebben a tételben, ha a nemzeti jogszabályok másképp nem rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik az elfogadványokra is, amennyiben azok nem saját váltók.

A kezesség és a biztosítékként lekötött eszközök közé tartozik a harmadik személy által, elsősorban kezességvállalással és visszavonhatatlan hitellevelekkel kapcsolatosan vállalt valamennyi kezességi kötelezettség és biztosítékként lekötött eszköz.

25. cikk

Mérlegen kívüli tételek: 2. tétel – Biztos (jövőbeni) kötelezettségek

Ez a tétel tartalmaz minden olyan visszavonhatatlan kötelezettségvállalást, amely kockázat felmerülését vonhatja maga után.

A kiegészítő melléklet tartalmazza a kötelezettségvállalás bármilyen típusának jellegét és összegét, amennyiben az jelentősnek minősül az intézmény működése szempontjából.

A visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek kapcsán felmerülő kötelezettségvállalások közé tartoznak mindazok a kötelezettségvállalások, amelyeket a hitelintézet a 12. cikk (3) bekezdése szerinti visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek keretében vállal (opciós visszavásárlási megállapodás melletti eladásra vonatkozó biztos megállapodás alapján).

5. SZAKASZ

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS TAGOLÁSA

26. cikk

Az eredménykimutatás elkészítéséhez a tagállamoknak a 27. és 28. cikkben elrendelt tagolások egyikét vagy mindkettőt elő kell írniuk. Amennyiben egy tagállam mindkét tagolást előírja, úgy lehetővé teheti a vállalkozásoknak, hogy azok közül válasszanak.

27. cikk

Függőleges tagolás

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön kiemelve azokat, amelyek rögzített kamatozású értékpapírokból származnak.

2. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások.

3. Bevétel értékpapírokból:

a) bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból;

b) bevétel egyéb részesedésből;

c) Bevétel kapcsolt vállalkozásban való részesedésből.

4. Kapott jutalékbevételek.

5. Fizetendő jutalékráfordítások.

6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye.

7. Egyéb bevétel üzleti tevékenységből.

8. Általános igazgatási költségek:

a) személyi jellegű ráfordítások, külön kiemelve:

- bérek és fizetések,

- társadalombiztosítási költségek, külön megjelölve a nyugdíjjal kapcsolatosakat;

b) egyéb igazgatási költségek.

9. Értékhelyesbítés az Eszközök 9. és 10. tétele tekintetében.

10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből.

11. Értékhelyesbítés a kölcsönök és hitelek tekintetében, és céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre.

12. Visszaértékelés a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre.

13. Értékhelyesbítés a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő átruházható értékpapírok, egyéb részesedések, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedések tekintetében.

14. Visszaértékelés a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő átruházható értékpapírok, egyéb részesedések, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedések tekintetében.

15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredményének adója.

16. Szokásos (üzleti) tevékenység adózás utáni eredménye.

17. Rendkívüli bevételek.

18. Rendkívüli ráfordítások.

19. Rendkívüli eredmény.

20. Rendkívüli eredmény adója.

21. Adózás utáni rendkívüli eredmény.

22. Az előző tételekben fel nem sorolt egyéb adók.

23. Az üzleti év eredménye.

28. cikk

Vízszintes tagolás

A. Ráfordítások

1. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások.

2. Fizetendő jutalékráfordítások.

3. Pénzügyi műveletek nettó vesztesége.

4. Általános igazgatási költségek:

a) személyi jellegű költségek, külön kiemelve:

- bérek és fizetések,

- társadalombiztosítási költségek, külön megjelölve a nyugdíjjal kapcsolatosakat;

b) egyéb igazgatási költségek.

5. Értékhelyesbítés az Eszközök 9. és 10. tétele tekintetében.

6. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből.

7. Értékhelyesbítés a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre.

8. Értékhelyesbítés a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő átruházható értékpapírok, egyéb részesedések, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedések tekintetében.

9. Szokásos (üzleti) tevékenység eredményének adója.

10. Szokásos (üzleti) tevékenység adózás utáni eredménye.

11. Rendkívüli ráfordítások.

12. Rendkívüli eredmény adója.

13. Adózás utáni rendkívüli veszteség.

14. Az előző tételekben fel nem sorolt egyéb adók.

15. Az üzleti év nyeresége.

B. Bevételek

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön kiemelve azokat, amelyek rögzített kamatozású értékpapírokból erednek.

2. Bevétel értékpapírokból:

a) bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból;

b) bevétel egyéb részesedésekből;

c) bevétel kapcsolt vállalkozásban való részesedésekből.

3. Kapott jutalékbevételek.

4. Pénzügyi műveletek nettó nyeresége.

5. Visszaértékelés a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre vonatkozóan.

6. Visszaértékelés a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő átruházható értékpapírok, egyéb részesedések, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedések tekintetében.

7. Egyéb bevétel üzleti tevékenységből.

8. Szokásos (üzleti) tevékenység adózás utáni eredménye.

9. Rendkívüli bevételek.

10. Adózás utáni rendkívüli nyereség.

11. Az üzleti év vesztesége.

6. SZAKASZ

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS EGYES TÉTELEIRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

29. cikk

27. cikk 1. és 2. tétel (függőleges tagolás)

28. cikk A 1. és B 1. tétel (vízszintes tagolás)

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Ezek a tételek tartalmazzák a banki tevékenységből származó összes nyereséget és veszteséget, beleértve a következőket:

1. a mérlegben az Eszközök 1–5. tétele alatt megadott eszközökből származó bevételek, függetlenül attól, hogyan számítják ki azokat. Az ilyen bevételek magukban foglalják azt az időarányos bevételt, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegtől alacsonyabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegtől magasabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

2. a Források 1., 2., 3. és 8. tétele alatt megadott kötelezettségekből adódóan felmerülő ráfordítások, függetlenül attól, hogyan számítják ki azokat. Az ilyen ráfordítások magukban foglalják azt az időarányos ráfordítást, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegtől magasabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegtől alacsonyabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

3. a határidős fedezeti ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamatjellegű;

4. a díjbevételek és jutalékráfordítások, amelyek természetüknél fogva kamatjellegűek, és amelyeknek számítása idő alapján, vagy a követelés illetve kötelezettség összege alapján történt.

30. cikk

27. cikk 3. tétel (függőleges tagolás)

28. cikk B 2. tétel (vízszintes tagolás)

Bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból, egyéb részesedésből, valamint kapcsolt vállalkozásban való részesedésből

31. cikk

27. cikk 4. és 5. tétel (függőleges tagolás)

28. cikk A 2. és B 3. tétel (vízszintes tagolás)

Kapott jutalékbevételek és fizetendő jutalékráfordítások

A 29. cikk sérelme nélkül a kapott jutalékbevételek közé tartoznak a harmadik személynek nyújtott szolgáltatások díjbevételei, és a fizetendő jutalékráfordítások közé tartoznak a harmadik személy által teljesített szolgáltatások jutalékráfordításai, különösen:

- jutalékok garanciákért, más kölcsönadók javára végzett kölcsönkezelésért, harmadik személy javára teljesített értékpapírügyletekért,

- jutalékok és egyéb díjak ráfordításai, valamint bevételei fizetési forgalom lebonyolításáért, számlakezelésért, díjak és jutalékok értékpapírok megőrzéséért és letétkezeléséért,

- jutalékok harmadik személy javára teljesített devizaügyletekért, illetve pénzérmék és nemesfém értékesítéséért vagy beszerzéséért,

- jutalékok megtakarítással és biztosítási szerződésekkel, illetve kölcsönökkel kapcsolatban végzett ügynöki szolgáltatásokért.

32. cikk

27. cikk 6. tétel (függőleges tagolás)

28. cikk A 3. vagy B 4. tétel (vízszintes tagolás)

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

Ez a tétel a következőket foglalja magában:

1. a nem befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek nettó eredménye az ilyen értékpapírokra vonatkozó értékhelyesbítéssel és visszaértékeléssel együtt, a 36. cikk (2) bekezdése alkalmazásának esetén figyelembe véve az elszámolásnál az említett cikk alkalmazásából eredő különbözetet; mindazonáltal azon tagállamok esetében, amelyek élnek a 37. cikkben megadott választási lehetőséggel, ezek a nettó eredmények, értékhelyesbítések és visszaértékelések kizárólag akkor mutathatók ki, ha olyan értékpapírokra vonatkoznak, amelyek a kereskedelmi célú értékpapírállományba tartoznak;

2. a devizaügyletek nettó eredménye a 29. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül;

3. pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos egyéb vételi és eladási ügyletek nettó eredménye, beleértve a nemesfémmel kapcsolatos ügyleteket is.

33. cikk

27. cikk 11. és 12. tétel (függőleges tagolás)

28. cikk A 7. és B 5. tétel (vízszintes tagolás)

Értékhelyesbítés a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

Visszaértékelés a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre vonatkozóan

(1) Ezek a tételek magukban foglalják egyrészt az értékhelyesbítések ráfordítását az Eszközök 3. és 4. tételében kimutatott kölcsönök és hitelek tekintetében, és a céltartalékképzést a Mérlegen kívüli tételek 1. és 2. tételében kimutatott függő kötelezettségekre és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre, másrészt a leírt kölcsönök és hitelek minősítésének javulásából származó követelés visszaértékelés bevételét, a korábbi értékhelyesbítések és céltartalékképzés sztornírozott összegét.

(2) Azon tagállamok esetében, amelyek élnek a 37. cikkben meghatározott választási lehetőséggel, ez a tétel szintén tartalmazza az Eszközök 5. és 6. tételében kimutatott olyan értékpapírokkal kapcsolatos ügyletekből származó nettó eredményt, amelyek nem a 35. cikk (2) bekezdése szerinti befektetett pénzügyi eszközként vannak nyilvántartva, és nem tartoznak a kereskedelmi célú értékpapírok állományába, továbbá az ilyen értékpapírokra vonatkozó értékhelyesbítést és visszaértékelést, a 36. cikk (2) bekezdése alkalmazásának esetén, figyelembe véve az elszámolásban az említett cikk alkalmazásából eredő különbözetet. A tétel szakmai elnevezése ennek megfelelően kerül kimutatásra.

(3) A tagállamok engedélyezhetik az e tételek alatt szereplő ráfordítások és bevételek egymással történő ellentételezését olyan módon, hogy csak egy nettó tétel (bevétel vagy ráfordítás) kerüljön kimutatásra.

(4) A hitelintézeteknek, az ügyfeleknek, a hitelintézettel egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásoknak és a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönökre és hitelekre vonatkozó értékhelyesbítéseket a kiegészítő mellékletben külön kiemelve kell bemutatni, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Ezt a rendelkezést nem szükséges alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyek engedélyezik a (3) bekezdés szerinti ellentételezést.

34. cikk

27. cikk 13. és 14. tétel (függőleges tagolás)

28. cikk A 8. és B 5. tétel (vízszintes tagolás)

Értékhelyesbítés a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő átruházható értékpapírok, az egyéb részesedés, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedés tekintetében

Visszaértékelés a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő, átruházható értékpapírok, egyéb részesedés, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedés tekintetében

(1) Ezek a tételek magukban foglalják egyrészt az értékhelyesbítés ráfordítását az Eszközök 5–8. tételében kimutatott eszközök tekintetében, másrészt a korábbi értékhelyesbítések sztornírozott összegét, feltéve, hogy a ráfordítások és bevételek olyan átruházható értékpapírokra vonatkoznak, amelyek a 35. cikk (2) bekezdése szerinti befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok, egyéb részesedések, valamint kapcsolt vállalkozásokban való részesedések.

(2) A tagállamok engedélyezhetik az e tételek alatt szereplő ráfordítások és bevételek egymással történő ellentételezését olyan módon, hogy csak egy nettó tétel (bevétel vagy ráfordítás) kerüljön kimutatásra.

(3) Az ilyen átruházható értékpapírokra, egyéb részesedésre, valamint kapcsolt vállalkozásokban való részesedésre vonatkozó értékhelyesbítéseket a kiegészítő mellékletben külön kiemelve kell bemutatni, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Ezt a rendelkezést nem szükséges alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyek engedélyezik a (2) bekezdés szerinti ellentételezést.

7. SZAKASZ

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYOK

35. cikk

(1) Az Eszközök 9. és 10. tételét mindig befektetett eszközként kell értékelni. A más mérlegtételekben szereplő eszközöket a befektetett eszközökkel azonosan kell értékelni, amennyiben azokat egy vállalkozás normális működése során folyamatos használatra szánják.

(2) Azokban az esetekben, amikor a 78/660/EGK irányelv 7. szakasza befektetett pénzügyi eszközökre hivatkozik, e kifejezés alatt a hitelintézetek esetében egyéb részesedéseket, kapcsolt vállalkozásban való részesedéseket és a vállalkozás normális működése során folyamatos használatra szánt értékpapírokat kell érteni.

(3) a) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, beleértve a befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott rögzített kamatozású értékpapírokat, a mérlegben a vételi áron kell kimutatni. Mindazonáltal a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a lejárat időpontjában visszafizetendő összegen mutassák ki.

b) Abban az esetben, ha az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételi ára meghaladja a lejárat időpontjában visszafizetendő összeget, a különbözet összegét az eredmény terhére kell elszámolni az eredménykimutatásban. Mindazonáltal a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik a különbözet összegének részletekben történő elszámolását olyan módon, hogy az teljes mértékben elszámolásra kerüljön a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetésének időpontjáig. A különbözetet a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben külön kiemelve kell kimutatni.

c) Abban az esetben, ha az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételi ára alacsonyabb, mint a lejárat időpontjában visszafizetendő összeg, a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik a különbözet összegének bevételként, részletekben történő elszámolását a visszafizetés időpontjáig hátralévő időszakban. A különbözetet a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben külön kiemelve kell kimutatni.

36. cikk

(1) Abban az esetben, ha a mérlegben a befektetett pénzügyi eszköznek nem minősülő átruházható értékpapírokat vételi áron mutatják ki, a hitelintézeteknek a kiegészítő mellékletben kell kimutatni a vételi ár és a mérleg fordulónapján érvényes magasabb piaci érték közötti különbözetet.

(2) Mindazonáltal a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy az ilyen átruházható értékpapírokat a mérlegben a mérleg fordulónapján érvényes magasabb piaci értéken mutassák ki. A vételi ár és a magasabb piaci érték közötti különbözetet a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

37. cikk

(1) A 78/660/EGK irányelv 39. cikke vonatkozik a hitelintézetek kölcsöneinek és hiteleinek, a nem befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak, részvényeinek és egyéb változó hozamú értékpapírjainak értékelésére.

(2) Mindazonáltal a tagállamok, későbbi összehangolás függvényében, engedélyezhetik a következőket:

a) a hitelintézeteknek és az ügyfeleknek nyújtott kölcsönöket és hiteleket (Eszközök 3. és 4. tétel), továbbá az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint részvényeket és egyéb, az Eszközök 5. és 6. tételében szereplő változó hozamú értékpapírokat, amelyek nem minősülnek a 35. cikk (2) bekezdése szerinti befektetett pénzügyi eszköznek, és nem tartoznak a kereskedelmi célú értékpapírok állományába, ki lehet mutatni olyan értéken, amely alacsonyabb, mint amelyet a 78/660/EGK irányelv 39. cikke (1) bekezdésének alkalmazása eredményezne, feltéve, hogy ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat miatt szükséges óvatosság megköveteli. Mindazonáltal a két érték közötti különbözet nem haladhatja meg a fent említett eszközök korábban hivatkozott 39. cikk alapján meghatározott értéke teljes összegének 4 %-át;

b) az a) albekezdés alkalmazásából eredő alacsonyabb értéket fenn lehet tartani egészen addig, amíg a hitelintézet annak helyesbítése mellett nem dönt;

c) amennyiben egy tagállam él az a) albekezdésben megadott választási lehetőséggel, sem ennek az irányelvnek a 36. cikke (1) bekezdését, sem a 78/660/EGK irányelvnek a 40. cikke (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

38. cikk

(1) Későbbi összehangolás függvényében azok a tagállamok, amelyek élnek a 37. cikkben megadott választási lehetőséggel, kötelesek megengedni, illetve azok a tagállamok, amelyek nem élnek a 37. cikkben megadott választási lehetőséggel, megengedhetik a Forrásokon belül egy új 6 A. tétel bevezetését, amelynek megnevezése "általános kockázati céltartalék bankok számára." A tétel mindazokat az összegeket foglalja magában, amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.

(2) Az "általános kockázati céltartalék bankok számára" képzésének és felhasználásának különbözetét külön kiemelve kell kimutatni az eredménykimutatásban.

39. cikk

(1) Külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket a mérleg fordulónapján érvényes azonnali devizaárfolyamon kell átszámítani. Mindazonáltal a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy azokat a befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott eszközöket, valamint tárgyi eszközöket és immateriális javakat, amelyek nem fedezettek, illetve nem jelentős mértékben fedezettek sem az azonnali piacon, sem a határidős piacon kötött ügyletekkel, a beszerzésük időpontjában érvényes devizaárfolyamon számítsák át.

(2) A le nem zárt határidős és azonnali devizaügyleteket a mérleg fordulónapján érvényes azonnali devizaárfolyamon kell átszámítani.

Mindazonáltal a tagállamok előírhatják, hogy a határidős devizaügyleteket a mérleg fordulónapján érvényes határidős devizaárfolyamon számítsák át.

(3) A 29. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az eszközök, a kötelezettségek és a határidős ügyletek könyv szerinti értéke, valamint az (1) és (2) bekezdés szerinti átszámítással kapott összegek közötti különbözeteket az eredménykimutatásban kell bemutatni. Mindazonáltal a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti átszámításból eredő különbözeteket részben vagy egészben a fel nem osztható tartalékokban mutassák ki, feltéve, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott eszközökkel, a tárgyi eszközökkel és az immateriális javakkal, illetve bármely olyan ügylettel kapcsolatban merülnek fel, amelyek a fenti eszközök fedezetét célozzák.

(4) A tagállamok elrendelhetik, hogy a más határidős ügyletek, illetve eszközök és kötelezettségek által nem fedezett, illetve speciálisan nem fedezett határidős ügyletek, eszközök vagy kötelezettségek miatt felmerülő pozitív átszámítási különbözeteket az eredménykimutatásban ne mutassák ki.

(5) Amennyiben a 78/660/EGK irányelv 59. cikkében megadott eljárások egyike alkalmazásra kerül, a tagállamok elrendelhetik, hogy az átszámítási különbözeteket részben vagy egészben közvetlenül átvezessék a tartalékokhoz. A tartalékokhoz átvezetett pozitív és negatív átszámítási különbözeteket külön kiemelve kell kimutatni a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben.

(6) A tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy a konszolidáció során a kapcsolt vállalkozás jegyzett tőkéje és tartalékai, vagy az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás jegyzett tőkéje és tartalékai részesedésre jutó összegének a beszámolási időszak kezdetére történő átszámításából adódó átszámítási különbözeteket részben vagy egészben az összevont tartalékokban mutassák ki azokkal az átszámítási különbözetekkel együtt, amelyek a fenti jegyzett tőke és tartalékok fedezetét célzó ügyletek átszámításakor merülnek fel.

(7) A tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy a konszolidáció során a kapcsolt vállalkozások, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások bevételeit és ráfordításait a beszámolási időszak folyamán érvényes átlagos devizaárfolyamon számítsák át.

8. SZAKASZ

A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TARTALMA

40. cikk

(1) A 78/660/EGK irányelv 43. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni ennek az irányelvnek a 37. cikke, illetve a következő rendelkezések figyelembevételével.

(2) A 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdése 5. pontjának értelmében előírt információkon túlmenően a hitelintézeteknek a Források 8. tételére (Hátrasorolt kötelezettségek) vonatkozóan a következő információkat kell kimutatni:

a) a hátrasorolt kötelezettségek teljes összegének 10 %-át meghaladó valamennyi kölcsönfelvétel tekintetében:

i. a kölcsön összegét, annak pénznemét, a kamatlábat és az esedékesség időpontját vagy azt a tényt, hogy az határozatlan futamidejű;

ii. olyan körülmény fennállását, amelynek folytán határidő előtti visszafizetés szükséges;

iii. a hátrasoroltság feltételeit, a hátrasorolt kötelezettségek tőkévé vagy más típusú forrássá alakítását célzó rendelkezések meglétét, és az ilyen rendelkezések feltételeit;

b) az egyéb kölcsönfelvételeket meghatározó szabályok általános leírását.

(3) a) A 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 6. pontja szerint előírt információk helyett a hitelintézeteknek saját kiegészítő mellékleteikben az Eszközök 3. b) és 4. tételei, valamint a Források 1. b), 2. a), 2. b) bb) és 3. b) tételei mindegyikének esetében külön kiemelve kell bemutatni az adott kölcsönök és hitelek, valamint kötelezettségek összegét a hátralévő lejárati idő szerint a következőképpen:

- három hónapnál nem hosszabb,

- három hónapnál hosszabb, de nem hosszabb egy évnél,

- egy évnél hosszabb, de nem hosszabb öt évnél,

- öt évnél hosszabb.

Az Eszközök 4. tétel esetében ki kell mutatni az azonnal felmondható és a rövid lejárati idejű kölcsönöket és hiteleket is.

Amennyiben a kölcsönökkel és hitelekkel vagy a kötelezettségekkel kapcsolatban részletekben való törlesztésre kerül sor, a hátralévő lejárati időnek a mérleg fordulónapja és az egyes részletek esedékességének időpontja közötti időszakot kell tekinteni.

Mindazonáltal a 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő öt éven belül a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik az ebben a cikkben megadott eszközök és kötelezettségek lejárati idő szerinti felsorolását az eredetileg megállapított lejárati idő vagy felmondási idő alapján. Ilyenkor, ha a hitelintézet nem okiratban foglalt, meglévő kölcsönt szerez be, az adott tagállamnak elő kell írnia a kölcsön besorolását a beszerzés időpontjától a hátralévő lejárati idő alapján. Ennek az albekezdésnek az értelmében a kölcsönöknél az eredetileg megállapított lejárati időnek az első lehívás időpontja és a visszafizetés időpontja között eltelt időszak számít; felmondási időnek kell tekinteni a felszólítás időpontja és a visszafizetés szándékolt időpontja közötti időszakot; amennyiben a kölcsönök és hitelek, vagy a kötelezettségek részletekben törleszthetők, akkor a megállapított lejárati időnek az adott kölcsönök és hitelek, illetve kötelezettségek keletkezésének időpontja és az utolsó részlet esedékességének időpontja közötti időszakot kell tekinteni. Az e bekezdésben megadott mérlegtételeknél a hitelintézeteknek a fentieken kívül be kell mutatniuk, hogy az adott eszközök és kötelezettségek milyen aránya válik esedékessé a mérleg fordulónapjától számított egy éven belül.

b) Az Eszközök 5. tétele (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat) és a Források 3. a) tétele (kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) tekintetében a hitelintézeteknek be kell mutatniuk, hogy az adott eszközök és források milyen aránya válik esedékessé a mérleg fordulónapjától számított egy éven belül.

c) A tagállamok előírhatják az a) és b) albekezdésben meghatározott információknak a mérlegben történő kimutatását is.

d) A hitelintézeteknek részletezve kell kimutatniuk azokat az eszközöket, amelyeket saját kötelezettségeiknek, illetve harmadik felek kötelezettségeinek (beleértve a függő kötelezettségeket) biztosítására elzálogosítottak; a részletezés megfelelő mélységű kell, hogy legyen ahhoz, hogy minden egyes kötelezettség, illetve Mérlegen kívüli tétel esetében megállapítható legyen a biztosítékként elzálogosított eszközök teljes összege.

(4) Azokban az esetekben, amikor a hitelintézeteknek a 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott információt kell megadniuk a Mérlegen kívüli tételeknél, ugyanazt az információt már nem kell megismételniük a kiegészítő mellékletben.

(5) A 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdése 8. pontjának értelmében előírt információk helyett a hitelintézeteknek a kiegészítő mellékletben földrajzi piacok szerinti részletezésben kell kimutatniuk bevételüknek azt a hányadát, amely a 27. cikk 1., 3., 4., 6. és 7. tételére vagy a 28. cikk B 1., B 2., B 3., B 4. és B 7. tételére vonatkozik, amennyiben az ilyen hitelintézetek szerveződésének módját tekintve a piacok egymástól alapvetően különböznek. A 78/660/EGK irányelv 45. cikke (1) bekezdésének b) pontját kötelező alkalmazni.

(6) A 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában az ugyanezen irányelv 23. cikkének 6. pontjára való hivatkozást úgy kell tekinteni, mint az ezen irányelv 27. cikkének 8. pontjára vagy 28. cikkének A 4. pontjára való hivatkozást.

(7) A 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 13. pontjától eltérően a hitelintézetek esetében a saját vezető tisztségviselőik, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaik részére folyósított előlegeknek és hiteleknek, továbbá az általuk vállalt garanciáknak csak az összegét kell feltüntetni. Ezt az adatot csoportonként összevontan teljes összegben kell kimutatni.

41. cikk

(1) A 78/660/EGK irányelv 15. cikke (3) bekezdésében előírt információt ezen irányelv 35. cikke szerinti befektetett eszközként nyilvántartott eszközökre vonatkozóan kell megadni. Mindazonáltal az értékhelyesbítés külön kiemelten való kimutatására vonatkozó kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha egy tagállam ezen irányelv 34. cikkének (2) bekezdése szerint engedélyezte az értékhelyesbítések közötti ellentételezést. Ebben az esetben az értékhelyesbítések összevonhatók más tételekkel.

(2) A tagállamok kötelesek előírni a hitelintézeteknek a kiegészítő mellékletben a következő információk kimutatását is:

a) az Eszközök 5–8. tételében kimutatott átruházható értékpapírok részletezése tőzsdén jegyzett és nem jegyzett értékpapírokra;

b) az Eszközök 5. és 6. tételében kimutatott átruházható értékpapírok részletezése a 35. cikk szerinti befektetett pénzügyi eszközként, illetve nem befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokra, továbbá a két kategóriát megkülönböztető szempontok;

c) a lízingügyletek értéke az érintett mérlegtételek között arányosan felosztva;

d) az Eszközök 13. tételének, a Források 4. tételének, az eredménykimutatás függőleges tagolása 10. és 18. tételének vagy vízszintes tagolása A 6. és A 11. tételének, valamint a függőleges tagolása 7. és 17. tételének vagy vízszintes tagolása B 7. és B 9. tételének részletezése az azokat alkotó főbb összegekre, amennyiben ezek az összegek az éves beszámoló megítélése, illetve a jellegük és nagyságrendjük magyarázata szempontjából fontosak;

e) a tárgyévben a hitelintézet által a hátrasorolt kötelezettségek után kifizetett ráfordítások;

f) az a tény, hogy egy intézmény igazgatási és közvetítési szolgáltatásokat nyújt harmadik személyeknek, feltéve, hogy az ilyen természetű ügyletek nagyságrendje jelentősnek minősül az intézmény teljes tevékenységi köréhez viszonyítva;

g) a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve kötelezettségek összesített értéke átszámítva arra a pénznemre, amelyben az éves beszámolót készítik;

h) a mérleg fordulónapjáig nem esedékes, lezáratlan határidős ügyletek típusainak feltüntetése bemutatva elsősorban minden egyes ügylettípus esetében, hogy azokat túlnyomórészt a kamatlábak, devizaárfolyamok és piaci árak ingadozásának kivédésére kötötték-e, illetve azok túlnyomórészt kereskedelmi célúak-e, vagy sem. Ezek az ügylettípusok magukban foglalják mindazokat az ügyleteket, amelyekkel kapcsolatos bevétel vagy ráfordítás a 27. cikk 6. tétele, a 28. cikk A 3. vagy B 4. tétele vagy a 29. cikk (3) bekezdése alatt kerül kimutatásra, például a devizákra, nemesfémekre, átruházható értékpapírokra, letéti jegyekre és más eszközökre vonatkozó ügyleteket.

9. SZAKASZ

RENDELKEZÉSEK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL

42. cikk

(1) A hitelintézetek a konszolidált éves beszámolót és a konszolidált üzleti jelentést a 83/349/EGK irányelv szerint kötelesek elkészíteni, feltéve, hogy ez a szakasz nem rendelkezik másképp.

(2) Amennyiben egy tagállam nem alkalmazza a 83/349/EGK irányelv 5. cikkét, ennek a cikknek az (1) bekezdése érvényes mindazokra az anyavállalatokra is, amelyeknek egyetlen célja leányvállalatokban való részesedések megszerzése és az ilyen holdingok irányítása, valamint azok nyereségessé alakítása, feltéve, hogy az adott leányvállalatok kizárólag, illetve túlnyomórészt hitelintézetek.

43. cikk

(1) A 83/349/EGK irányelvet kell alkalmazni ennek az irányelvnek az 1. cikkére és ennek a cikknek a (2) bekezdésére is figyelemmel:

(2) a) A 83/349/EGK irányelv 4., 6., 15. és 40. cikkét nem kell alkalmazni.

b) A tagállamok a 83/349/EGK irányelv 7. cikkének alkalmazását a következő kiegészítő feltételektől tehetik függővé:

- az anyavállalatnak ki kell jelentenie, hogy garantálja a mentesített vállalkozás által vállalt kötelezettségeket; ennek a nyilatkozatnak a meglétét a mentesített vállalkozás éves beszámolójában kell feltüntetni,

- az anyavállalatnak az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti hitelintézetnek kell lennie.

c) A 83/349/EGK irányelv 9. cikke (2) bekezdésének első két francia bekezdésében megadott információkat, nevezetesen

- a befektetett eszközök összegét, és

- a nettó árbevételt,

a következők helyettesítik:

- ezen irányelv 27. cikke 1., 3., 4., 6. és 7. tételeinek összege, vagy 28. cikke B 1., B 2., B 3., B 4. és B 7. tételeinek összege.

d) Abban az esetben, ha a 83/349/EGK irányelv 13. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása eredményeképpen egy hitelintézetnek minősülő leányvállalat nem kerül bevonásra a konszolidált éves beszámolóba, de a kérdéses vállalat részvényeit az annak átszervezését vagy megmentését célzó pénzügyi támogatási ügylet eredményeképpen átmenetileg tartják, az adott vállalat éves beszámolóját a konszolidált éves beszámolóhoz kell csatolni, és a kiegészítő mellékletben további információkat kell megadni a pénzügyi támogatási ügylet jellegére és feltételeire vonatkozóan.

e) A tagállamok alkalmazhatják a 83/349/EGK irányelv 12. cikkét két vagy több olyan hitelintézetre, amelyek a hivatkozott irányelv 1. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincsenek összekapcsolva, de egyesített irányítás alatt működnek anélkül, hogy arról szerződés vagy létesítő okirat rendelkezne.

f) A 83/349/EGK irányelv 14. cikkét a (2) bekezdés kivételével alkalmazni kell a következő rendelkezésre is figyelemmel:

Abban az esetben, ha az anyavállalat hitelintézet, és az összevonásban részt vevő egy vagy több leányvállalat nem rendelkezik e státusszal, ezek a leányvállalatok akkor vonhatók be az összevonásba, ha tevékenységeik a banki működés vagy banki működést kiegészítő üzleti szolgáltatások közvetlen kiterjesztései, mint például lízing, faktoring, befektetési alapok kezelése, adatfeldolgozó szolgáltatások irányítása vagy más hasonló tevékenység.

g) A konszolidált éves beszámoló tagolása alkalmazásában:

- ennek az irányelvnek a 3., 5–26. és 29–34. cikkét alkalmazni kell,

- a 83/349/EGK irányelv 17. cikkében a 78/660/EGK irányelv 15. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozást azokra az eszközökre kell alkalmazni, amelyek az ezen irányelv 35. cikke értelmében befektetett eszközöknek minősülnek.

h) A konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének tartalma tekintetében a 83/349/EGK irányelv 34. cikkét kell alkalmazni, ennek az irányelvnek a 40. és 41. cikkére is figyelemmel.

10. SZAKASZ

KÖZZÉTÉTEL

44. cikk

(1) A hitelintézetek megfelelően jóváhagyott éves beszámolójukat az üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a nemzeti jogszabályok szerint és a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban kötelesek közzétenni. [8]

A nemzeti jogszabályok mindazonáltal engedélyezhetik, hogy az éves beszámolót ne a fent megadott módon tegyék közzé. Ebben az esetben azt az érintett tagállamban a vállalat székhelyén kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az ilyen beszámolók egészéről vagy egy részéről készült másolati példány igény szerint hozzáférhető legyen. A másolati példány ára nem haladhatja meg a hozzá kapcsolódó adminisztratív költséget.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni a megfelelően jóváhagyott konszolidált éves beszámolóra, a konszolidált üzleti jelentésre és az arra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésre is.

(3) Mindazonáltal olyan hitelintézet esetében, amely elkészítette éves beszámolóját, vagy konszolidált éves beszámolóját, de működési formája nem tartozik a 78/660/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt társasági formák egyikébe sem, és számára a nemzeti jogszabályok nem írják elő az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott dokumentumoknak a 68/151/EGK irányelv 3. cikke szerinti közzétételét, az adott hitelintézetnek legalább a székhelyén, illetve székhely hiányában az üzleti tevékenységének központjában nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az említett dokumentumokat. Az ilyen dokumentumokról készült másolatokat igény szerint feltétlenül hozzáférhetővé kell tenni. Az ilyen másolati példányok ára nem haladhatja meg a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív költséget.

(4) Egy hitelintézet éves beszámolóját és konszolidált éves beszámolóját közzé kell tenni minden olyan tagállamban, amelyben a hitelintézet a 77/780/EGK irányelv 1. cikkének harmadik francia bekezdése értelmében fiókkal rendelkezik. Az ilyen tagállamok előírhatják, hogy az említett dokumentumok hivatalos nyelvükön kerüljenek közzétételre.

(5) A tagállamoknak rendelkezniük kell megfelelő szankciókról az e cikkben meghatározott szabályok betartásának elmulasztása esetére.

11. SZAKASZ

KÖNYVVIZSGÁLAT

45. cikk

A tagállamoknak nem feltétlenül kell alkalmazniuk a 84/253/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontját [9] a nyilvános takarékbankokra, ha e vállalkozásoknak az említett irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott dokumentumai törvény által előírt könyvvizsgálata az adott takarékbankok egy létező felügyeleti szervének hatáskörébe tartozik ennek az irányelvnek a hatálybalépése időpontjában, és amelyek esetében a felelős személy eleget tesz legalább a 84/253/EGK irányelv 3–9. cikkében meghatározott feltételeknek.

12. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

A 78/660/EGK irányelv 52. cikkével összhangban felállított Kapcsolattartó Bizottságnak a megfelelően megalakított ülései keretében a következő feladatokat is el kell látnia:

a) A Szerződés 169. és 170. cikkének sérelme nélkül ennek az irányelvnek az összehangolt alkalmazását elősegíteni elsősorban az alkalmazással kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákkal foglalkozó rendszeres ülések során;

b) szükség esetén tanácsokkal ellátni a Bizottságot ennek az irányelvnek a kiegészítéseire vagy módosításaira vonatkozóan.

47. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1990. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok elrendelhetik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések alkalmazása először az 1993. január 1-jén, illetve az 1993-as naptári év folyamán kezdődő üzleti évre szóló éves beszámolókra és konszolidált éves beszámolókra legyen kötelező.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

48. cikk

A 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpont után öt évvel a Tanács a Bizottság javaslatára az ezen irányelv alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatok fényében, különös tekintettel az ezen irányelvben meghatározott rendelkezések átláthatóbbá és összehangoltabbá tételére, megvizsgálja, és ha szükséges, átdolgozza ennek az irányelvnek mindazokat a rendelkezéseit, amelyek a tagállamok számára választási lehetőséget biztosítanak, továbbá a 2. cikk (1) bekezdését és a 27., 28. és 41. cikket.

49. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1986. december 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

N. Lawson

[1] HL C 130., 1981.6.1, 1. o.; HL C 83., 1984.3.24., 6. o.; és HL C 351., 1985.12.31., 24. o.

[2] HL C 242., 1983.9.12., 33. o. és HL C 163., 1978.7.10., 60. o.

[3] HL C 112., 1982.5.3., 60. o.

[4] HL L 314., 1984.12.4., 28. o.

[5] HL L 222., 1978. 8. 14., 11. o.

[6] HL L 193., 1983. 7. 18., 1. o.

[7] HL L 322., 1977. 12. 17., 30. o.

[8] HL C 65., 1968.3.14., 8. o.

[9] HL C 126., 1984.5.12., 20. o.

--------------------------------------------------