(1)   Társulás jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Tunézia között.

(2)   E megállapodás célja:

(1)   Rendszeres politikai párbeszéd jön létre a Felek között. E párbeszéd segítséget nyújt a partnerek közötti olyan tartós szolidaritási kapcsolatok kiépítésében, amelyek hozzájárulnak a mediterrán térség prosperitásához, stabilitásához és biztonságához, és a megértés és tolerancia légkörét hozza létre a kultúrák között.

(2)   A politikai párbeszéd és együttműködés célja különösen az, hogy:

(1)   E fejezet rendelkezései nem zárják ki a Közösség részéről egy mezőgazdasági alkotóelem fenntartását a Tunéziából származó, az 1. mellékletben felsorolt termékek behozatala vonatkozásában.

A mezőgazdasági alkotóelem az áru előállításában felhasználásra kerültnek tekintett mezőgazdasági termékeknek a közösségi piacon alkalmazott ára és a harmadik országokból származó behozatal ára közötti különbségeket tükrözi, ahol az említett alaptermékek összköltsége magasabb a Közösségben. A mezőgazdasági alkotóelem meghatározott összeg vagy értékvám alakjában fordulhat elő. Az ilyen különbségeket, adott esetben, a mezőgazdasági alkotóelem tarifálásán alapuló specifikus vámok vagy értékvámok helyettesítik.

A 2. fejezet mezőgazdasági termékekre alkalmazandó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági alkotóelemre is.

(2)   E fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy Tunézia külön előírjon egy mezőgazdasági alkotóelemet a Közösségből származó, a 2. mellékletben felsorolt termékekre alkalmazandó behozatali vámra. A mezőgazdasági alkotóelem meghatározott összeg vagy értékvám formájában fordulhat elő.

A 2. fejezet mezőgazdasági termékekre alkalmazandó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági alkotóelemre is.

(3)   A 2. melléklet 1. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek esetében Tunézia, e megállapodás hatálybalépésekor az 1995. január 1-jén hatályban lévőnél nem nagyobb behozatali vámokat és azokkal azonos hatású díjakat alkalmaz az e jegyzékben említett vámkontingensek keretén belül.

A vámok ipari alkotóelemének a (4) bekezdés alapján történő megszüntetése során az olyan termékek tekintetében alkalmazandó vámok szintje, amelyekre vonatkozóan a vámkontingenseket el kell törölni, nem lehet magasabb, mint az 1995. január 1-jén hatályban lévő vámok szintje.

(4)   A 2. melléklet 2. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek esetében Tunézia a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően szünteti meg a vámok ipari alkotóelemét a 4. mellékletben megadott termékek tekintetében.

A 2. melléklet 1. és 3. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek esetében Tunézia a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően szünteti meg a vámok ipari alkotóelemét az 5. mellékletben megadott termékek tekintetében.

(5)   Az (1) és (2) bekezdés alapján alkalmazott mezőgazdasági alkotóelem csökkenthető, amennyiben a Közösség és Tunézia közötti kereskedelemben csökken valamely alapvető mezőgazdasági termékre alkalmazandó díj, vagy amennyiben az ilyen csökkenések a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kölcsönös engedmények eredményei.

(6)   Az (5) bekezdésben említett csökkentést, az érintett termékek jegyzékét és adott esetben azokat a vámkontingenseket, amelyek keretén belül a csökkentések alkalmazásra kerülnek, a Társulási Tanács állapítja meg.

(1)   E megállapodás hatálybalépésének időpontjában el kell törölni a Tunéziában a Közösségből származó, a 3–6. mellékletben nem szereplő termékekre alkalmazott behozatali vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat.

(2)   Azokat a behozatali vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat, amelyeket Tunéziában a Közösségből származó, a 3. mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan el kell törölni a következő menetrendnek megfelelően:

e megállapodás hatálybalépésekor valamennyi vám és díj az alapvám 85 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő egy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 70 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő két év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 55 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő három év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 40 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 25 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével eltörlésre kerülnek a fennmaradó vámok.

(3)   A 4. és 5. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó termékekre Tunéziában alkalmazott behozatali vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat fokozatosan el kell törölni a következő menetrendnek megfelelően:

A 4. mellékletben szereplő jegyzék esetében:

E megállapodás hatálybalépése napján valamennyi vám és díj az alapvám 92 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő egy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 84 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő két év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 76 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő három év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 68 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 60 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 52 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő hat év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 44 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő hét év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 36 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő nyolc év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 28 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő kilenc év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 20 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő tíz év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 12 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő tizenegy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 4 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő tizenkét év elteltével eltörlésre kerülnek a fennmaradó vámok.

Az 5. mellékletben szereplő jegyzék esetében:

E megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 88 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 77 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő hat év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 66 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő hét év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 55 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő nyolc év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 44 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő kilenc év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 33 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő tíz év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 22 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő tizenegy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 11 %-ára csökken;

e megállapodás hatálybalépését követő tizenkét év elteltével eltörlésre kerülnek a fennmaradó vámok.

(4)   Abban az esetben, ha súlyos nehézségek merülnek fel egy adott termék vonatkozásában, a Társulási Bizottság közös megegyezéssel felülvizsgálhatja a (3) bekezdésben ismertetett megfelelő menetrendet azzal a feltétellel, hogy az a menetrend, amelynek a felülvizsgálatát kérték, nem hosszabbítható meg az érintett termék tekintetében a legfeljebb 12 éves átmeneti időn túlra. Ha a Társulási Bizottság nem hozott határozatot harminc napon belül attól a naptól számítva, hogy Tunézia benyújtotta a kérelmét a menetrend felülvizsgálatára, Tunézia átmenetileg, egy évet meg nem haladó időtartamra felfüggesztheti a menetrend végrehajtását.

(5)   Valamennyi termék vonatkozásában az alapvám, amelyre a (2) és (3) bekezdésben megállapított egymást követő csökkentések alkalmazandók, a Közösséggel szemben 1995. január 1-jén ténylegesen alkalmazott vám.

(6)   Ha 1995. január 1-je után valamilyen vámcsökkentést erga omnes alkalmaznak, a csökkentett vámok az (5) bekezdésben hivatkozott alapvámok helyébe lépnek attól a naptól kezdve, amikor az ilyen csökkentések alkalmazásra kerülnek.

(7)   Tunézia közli a Közösséggel alapvámjait.

(1)   Tunézia vámemelések vagy vámok újbóli bevezetése formájában olyan korlátozott időtartamú kivételes intézkedéseket hozhat, amelyek eltérnek a 11. cikk rendelkezéseitől.

Ezen intézkedések születő iparágakra vagy szerkezeti átalakítás alatt álló ágazatokra vagy olyan ágazatokra vonatkozhatnak, amelyek komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen, ha e nehézségek nagyarányú társadalmi problémákat idéznek elő.

Azok a Tunéziában a Közösségből származó termékekre alkalmazandó behozatali vámok, amelyeket ezen intézkedésekkel vezetnek be, nem haladhatják meg az ad valorem 25 %-ot, és a Közösségből származó termékekre nézve preferenciális elemet tartalmaznak. Az ezen intézkedésekkel érintett termékek behozatalának teljes értéke nem haladhatja meg a Közösségből származó ipari termékek teljes behozatalának 15 %-át, azon utolsó év során, amelyre nézve statisztikai adatok rendelkezésre állnak.

Ezen intézkedéseket legfeljebb öt évig lehet alkalmazni, kivéve ha a Társulási Bizottság hosszabb időszakot engedélyez. Alkalmazásukat legkésőbb a legfeljebb tizenkét éves átmeneti időszak lejártával meg kell szüntetni.

Nem lehet ilyen intézkedést bevezetni valamely termék tekintetében, ha több mint három év eltelt azóta, hogy az adott termékre nézve valamennyi vámot és mennyiségi korlátozást, valamint azokkal azonos hatású díjat és intézkedést eltörölték.

Tunézia tájékoztatja a Társulási Bizottságot az elfogadni kívánt kivételes intézkedésekről, és – a Közösség kérelmére – azok bevezetése előtt konzultációkat kell folytatni az érintett intézkedésekről és ágazatokról. Ilyen intézkedések elfogadásakor Tunézia a Bizottság rendelkezésére bocsátja az e cikk alapján bevezetett vámok eltörlésének menetrendjét. E menetrend előírja a vámok egyenlő éves részletekben történő megszüntetését, amely legkésőbb a bevezetésüket követő két év múlva kezdődik meg. A Társulási Bizottság ettől eltérő menetrendről is határozhat.

(2)   Az (1) bekezdés negyedik albekezdésétől eltérve a Társulási Bizottság kivételesen, valamilyen új iparág megteremtésével kapcsolatos nehézségek figyelembevétele érdekében felhatalmazhatja Tunéziát az (1) bekezdés alapján már meghozott intézkedések fenntartására a tizenkét éves átmeneti időszak után legfeljebb hároméves időtartamra.

(1)   A Tunéziából származó mezőgazdasági és halászati termékekre a Közösségbe történő behozatalkor az 1. és 2. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

(2)   A Közösségből származó mezőgazdasági termékekre Tunéziába történő behozatalkor a 3. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

(1)   2000. január 1-jétől a Közösség és Tunézia értékeli a helyzetet a 2001. január 1-jei hatállyal, a 16. cikkben foglalt céllal összhangban a Közösség és Tunézia által alkalmazandó liberalizációs intézkedések meghatározása érdekében.

(2)   Az előző bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Felek között a mezőgazdasági termékek rendszerének és az ilyen termékek különleges érzékenységének figyelembevételével a Közösség és Tunézia a Társulási Tanácsban rendszeresen megvizsgálja termékenként és kölcsönösségi alapon az egymásnak nyújtandó további engedmények lehetőségeit.

(1)   Amennyiben különleges szabályok bevezetésére kerülne sor a mezőgazdasági politikájuk megvalósítása vagy a meglévő szabályozásuk módosítása eredményeként, vagy ha módosításra vagy továbbfejlesztésre kerülnének a mezőgazdasági politikájuk megvalósítására hozott rendelkezések, a Közösség és Tunézia módosíthatja a megállapodásban meghatározott szabályokat az érintett termékek tekintetében.

Az ilyen módosítást végrehajtó Fél tájékoztatja erről a Társulási Bizottságot. A másik Fél kérésére összeül a Társulási Bizottság, hogy megfelelően figyelembe vegye e Fél érdekeit.

(2)   Ha a Közösség vagy Tunézia, az (1) bekezdést alkalmazva, módosítja az e megállapodásban a mezőgazdasági termékekre megállapított szabályokat, a másik Fél területéről származó behozatalhoz a megállapodásban meghatározott előnyhöz hasonló előnyt nyújtanak.

(3)   Az e megállapodásban meghatározott szabályok bármilyen módosítása, a másik Szerződő Fél kérésére, a Társulási Tanácson belüli konzultációk tárgyát képezi.

(1)   Mindkét Fél tartózkodik minden olyan belső fiskális intézkedéstől vagy gyakorlattól, amely közvetlenül vagy közvetve megkülönböztetést jelent az egyik Fél termékei és a másik Fél területéről származó hasonló termékek között.

(2)   A két Fél egyikének területére exportált termékek után a belső közvetett adókat nem lehet nagyobb mértékben visszatéríteni, mint az azokra közvetlenül vagy közvetve kivetett közvetett adók összege.

(1)   A megállapodás nem zárja ki, hogy a Felek vámuniókat, szabadkereskedelmi területeket vagy határ menti kereskedelmi rendszereket hozzanak létre vagy tartsanak fenn, kivéve, ha azok megváltoztatják a megállapodásban előírt kereskedelmi rendszert.

(2)   Az ilyen vámuniókat vagy szabadkereskedelmi területeket létrehozó megállapodásokról, valamint, adott esetben, harmadik országok irányában alkalmazott saját kereskedelempolitikájukkal összefüggő más főbb kérdésekről a Felek a Társulási Bizottságban konzultációkat fognak tartani. Konzultációkra kerül sor különösen abban az esetben, ha harmadik ország csatlakozik a Közösséghez, hogy Tunézia és a Közösségnek a megállapodásban kifejezett kölcsönös érdekeit a Felek figyelembe vehessék.

(1)   Abban az esetben, ha Tunézia vagy a Közösség azon termékek behozatalát, amely alkalmas a 25. cikkben említett nehézségek előidézésére, olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom alakulásáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik Felet.

(2)   A 24., 25. és 26. cikkben szabályozott esetekben az ott meghatározott intézkedések meghozatala előtt, a (3) bekezdés d) pontja esetében pedig mihelyt lehetséges, a Közösség vagy Tunézia, az adott esettől függően, a két Fél számára elfogadható megoldás keresése érdekében minden megfelelő információt megad a Társulási Bizottság számára.

Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését.

Az érintett Fél azonnal tájékoztatja a Társulási Bizottságot a védintézkedésekről, és azokról rendszeres konzultációkat tartanak, különösen abból a célból, hogy eltöröljék azokat, amint a körülmények ezt lehetővé teszik.

(3)   A (2) bekezdés végrehajtására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(1)   A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás hatályát kiterjesztik az egyik Fél vállalkozásainak a másik Fél területén való letelepedés szabadságára és az egyik Fél vállalkozásai részéről a másik Fél területén a szolgáltatások fogyasztói számára a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezések liberalizálására.

(2)   A Társulási Tanács ajánlásokat tesz az (1) bekezdésben leírt célok elérésére.

Az ilyen ajánlások megtételekor a Társulási Tanács figyelembe veszi a kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánás megvalósításával és a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményhez mellékelt Szolgáltatások Kereskedelmének Általános Egyezményében (a továbbiakban: „GATS”), különösen annak V. cikkében a Szerződő Felek vonatkozásában előírt megfelelő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban szerzett múltbeli tapasztalatokat.

(3)   A Társulási Tanács végzi el a cél elérésének első kiértékelését legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével.

(1)   Kezdetben minden egyes Fél újra megerősíti a GATS szerinti kötelezettségeit, különösen azon kötelezettségét, hogy kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánást nyújtson azokban a szolgáltatási ágazatokban, amelyekre ez a kötelezettség kiterjed.

(2)   A GATS-nak megfelelően, az ilyen elbánás nem vonatkozik:

(1)   A tőkemozgások mérlegében szereplő ügyletek tekintetében a Közösség és Tunézia e megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítja a Tunéziában a hatályos jogszabályokkal összhangban létrehozott vállalatokban történt közvetlen beruházásokkal kapcsolatos szabad tőkemozgást, és azt, hogy az ilyen beruházások, valamint az azokból származó minden nyereség felszámolható és hazatelepíthető legyen.

(2)   A Felek konzultálnak egymással azzal a céllal, hogy megkönnyítsék, és amikor eljön az ideje, teljes mértékben liberalizálják a tőkemozgást a Közösség és Tunézia között.

(1)   E megállapodás megfelelő működésével összeegyeztethetetlenek a következők, amennyiben érinthetik a Közösség és Tunézia közötti kereskedelmet:

(2)   Az e cikkel ellentétes magatartást az Európai Közösséget létrehozó szerződés 85., 86. és 92. cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő kritériumok, és az Európai Szén- és Acélközösség hatálya alá tartozó termékek esetében az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 65. és 66. cikkének szabályai, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok alapján, beleértve a másodlagos jogalkotást is, kell elbírálni.

(3)   A Társulási Tanács e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül elfogadja az (1) és (2) bekezdés végrehajtásához szükséges szabályokat.

E szabályok elfogadásáig az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI., XVI. és XXIII. cikke értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás rendelkezései alkalmazandók az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés megfelelő részeinek végrehajtási szabályaként.

(5)   A II. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:

(6)   Ha Tunézia vagy a Közösség úgy véli, hogy valamely magatartás ellentétes az (1) bekezdés rendelkezéseivel, és:

a Társulási Bizottságban történt konzultáció után vagy az ügynek konzultáció céljából a Társulási Bizottság elé történt beterjesztését követő 30 munkanap elteltével megfelelő intézkedéseket hozhat.

Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetetlen magatartás esetén, ha arra az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény alkalmazandó, ezen intézkedéseket csak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben, illetve más – a Felek között alkalmazandó és a GATT keretében tárgyalt – vonatkozó szerződésben meghatározott eljárásokkal és feltételekkel összhangban lehet meghozni.

(7)   A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott eltérő rendelkezések sérelme nélkül, a Felek a szakmai és üzleti titok védelme által megkívánt korlátozások figyelembevételével folytatják az információcserét.

(1)   A Felek biztosítják a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony oltalmát, a legszigorúbb nemzetközi szabványokkal összhangban. Ez magában foglalja az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközét is.

(2)   A Felek rendszeresen felülvizsgálják e cikk és a 7. melléklet végrehajtását. Ha a kereskedelemre hatással lévő nehézségek merülnek fel a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokkal kapcsolatban, bármelyik Fél sürgős konzultációkat kérhet, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásokat találjanak.

(1)   A Felek megteszik a megfelelő lépéseket, hogy elősegítsék Tunézia részéről az ipari és mezőgazdasági élelmiszer-termékekre és tanúsítási eljárásokra vonatkozó európai szabványok és közösségi műszaki szabványok használatát.

(2)   Az (1) bekezdésben kiindulási alapként megállapított elveket használva a Felek, amikor a körülmények ehhez megfelelőek, megállapodásokat kötnek a tanúsítványok kölcsönös elismeréséről.

(1)   A Felek célul tűzik ki a közbeszerzési szerződések kölcsönös és fokozatos liberalizálását.

(2)   A Társulási Tanács megteszi az (1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(1)   A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy fokozzák a gazdasági együttműködésüket a kölcsönös érdekeiknek megfelelően és a partnerség szellemében, amely e megállapodás alapját képezi.

(2)   A gazdasági együttműködés célja, hogy támogassa Tunézia saját, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elérésére irányuló erőfeszítéseit.

(1)   Az együttműködés első és legfőbb célterületei azok a tevékenységi területek, amelyek a belső korlátok és nehézségek hatásától szenvednek, vagy amelyekre hatással van Tunézia gazdaságának, mint egésznek a liberalizálási folyamata, és közelebbről meghatározva, Tunézia és a Közösség közötti kereskedelem liberalizálása.

(2)   Ehhez hasonlóan, az együttműködés olyan területekre irányul, amelyek valószínűleg egymáshoz közelebb hozzák a Közösség és Tunézia gazdasági ágazatait, különösen azokat, amelyek növekedést és foglalkoztatási lehetőséget hoznak létre.

(3)   Az együttműködés erősíti a gazdasági integrációt a Maghreb-országok között minden olyan intézkedés igénybevételével, amelyek valószínűleg elősegítik az ilyen kapcsolatokat a régión belül.

(4)   A környezet és ökológiai egyensúly megóvása a gazdasági együttműködés különböző területeinek központi elemét képezi.

(5)   Ahol szükséges, a Felek megállapodással meghatározzák a gazdasági együttműködés más területeit.

(1)   Az együttműködés célja a tisztességes kereskedelem biztosítása és a kereskedelmi szabályok betartása. Az együttműködés a következőkre irányul:

(2)   Az e megállapodásban meghatározott más együttműködési formák, különösen a 61. és 62. cikkben előírtak sérelme nélkül a Szerződő Felek közigazgatási hatóságai kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak az 5. jegyzőkönyv feltételeinek megfelelően.

(1)   A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni és együtt kell működni, hogy megakadályozzák pénzügyi rendszerüknek pénzmosásra történő felhasználását általában bűnözésből, különösen a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek terén.

(2)   Az együttműködés e téren kiterjed a közigazgatási és technikai segítségnyújtásra a pénzmosás elleni olyan megfelelő szabályok bevezetése érdekében, amelyek egyenértékűek azon szabályokkal, amelyeket a Közösség és az e téren működő más nemzetközi fórumok, ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (FATF), elfogadtak.

(1)   Az együttműködés célja:

(2)   A Felek együttesen megfelelő együttműködési stratégiákat és módszereket határoznak meg a saját jogalkotásuknak megfelelően e célok eléréséhez. A nem közösen végrehajtott intézkedések tekintetében konzultációkat tartanak és szorosan koordinálják azokat.

Az ilyen intézkedésbe bevonhatók a megfelelő állami és magánszektorbeli intézmények és nemzetközi szervezetek, a Tunéziai Köztársaság kormányzatával, és a Közösség, valamint a tagállamok megfelelő hatóságaival együttműködve.

(3)   Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki:

(1)   Minden egyes tagállam területén a törvényesen alkalmazott tunéziai állampolgárságú munkavállalók részére biztosított elbánás a munkakörülményeket, a javadalmazást és az elbocsátást illetően – az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva – mentes az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés alól.

(2)   Minden tunéziai munkavállalóra, aki jogosult valamely tagállam területén határozott idejű munkavállalói jogviszonyba lépni, az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak a munkakörülményeket és javadalmazást tekintve.

(3)   Tunézia ugyanilyen elbánást biztosít a területén foglalkoztatott munkavállalóknak, akik valamely tagállam állampolgárai.

(1)   A következő bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel, a tunéziai állampolgárságú munkavállalók és velük együtt élő családtagjaik a szociális biztonság területén olyan elbánásban részesülnek, amely mentes minden, állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől azoknak a tagállamoknak az állampolgáraihoz viszonyítva, ahol foglalkoztatják őket.

A szociális biztonság fogalma a betegségi és anyasági ellátásokkal, rokkantsági, öregségi ellátásokkal és túlélő hozzátartozói nyugdíjjal, munkahelyi baleseti és foglalkozási megbetegedéshez kapcsolódó ellátásokkal, haláleseti juttatásokkal, munkanélküli segélyekkel és családi támogatásokkal foglalkozó társadalombiztosítási ágazatokat öleli fel.

E rendelkezések azonban nem eredményezik az EK-Szerződés 51. cikke alapján a közösségi jogalkotásban előírt más összehangolási szabályok alkalmazását, az e megállapodás 67. cikkében megállapított feltételek kivételével.

(2)   A különböző tagállamokban az ilyen munkavállalók által eltöltött valamennyi biztosítási, foglalkoztatási és tartózkodási időt össze kell adni a Közösségben letelepedett munkavállalókat és családtagjaikat megillető öregségi, rokkantsági és túlélő hozzátartozói ellátások, családi támogatások, betegségi és anyasági ellátások meghatározására, valamint részükre orvosi ellátás nyújtása céljából.

(3)   Az érintett munkavállalók a Közösségben letelepedett családtagjaik után családi támogatásokat kapnak.

(4)   Az érintett munkavállaló az adós tagállam vagy tagállamok törvényi szabályozása alapján az alkalmazott átváltási árfolyamok mellett szabadon át tudja utalni Tunéziába az öregségi és túlélő hozzátartozói, munkahelyi baleseti vagy foglalkozási megbetegedéshez kapcsolódó, illetve a munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből származó rokkantsági nyugdíjakat vagy járadékokat, a nem járulékalapú ellátások kivételével.

(5)   Tunézia az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározotthoz hasonló elbánást biztosít a területén foglalkoztatott olyan munkavállalóknak, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint azok családtagjainak.

(1)   E megállapodás hatálybalépését követő első év elteltét megelőzően a Társulási Tanács rendelkezéseket fogad el a 65. cikkben előírt elvek megvalósításához.

(2)   A Társulási Tanács részletes szabályokat állapít meg olyan közigazgatási együttműködés céljából, amely az (1) bekezdésben említett rendelkezések alkalmazásához megadja a szükséges igazgatási és ellenőrzési garanciákat.

(1)   A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak minden, számukra fontos szociális ügyben.

(2)   Ilyen párbeszédet használnak a haladás elérésére szolgáló módok keresésére a munkavállalók mozgásának és egyenlő elbánásának, valamint szociális integrációjának terén azon tunéziai és közösségi állampolgárok vonatkozásában, akik törvényesen tartózkodnak a befogó országuk területén.

(3)   A párbeszéd különösen a következőkkel kapcsolatos valamennyi kérdésre terjed ki:

(1)   A kölcsönös megismerés és megértés növelésére, figyelemmel a már végrehajtott tevékenységekre, a Felek kötelezettséget vállalnak, hogy – miközben tiszteletben tartják egymás kultúráját – erősebb alapot biztosítanak a tartós kulturális párbeszédhez, és elősegítik a közöttük megvalósuló folyamatos kulturális együttműködést, anélkül, hogy eleve kizárnának bármilyen tevékenységi területet.

(2)   Az együttműködési projektek és programok összeállításában és a közös tevékenységek végrehajtásában a Felek külön hangsúlyt helyeznek a fiatalokra, az írott és audiovizuális kifejezési és kommunikációs eszközökre, örökségük védelmére, valamint a kultúra terjesztésére.

(3)   A Felek egyetértenek abban, hogy a Közösségben vagy annak egy vagy több tagállamában már folyamatban lévő kulturális együttműködési programok kiterjeszthetők Tunéziára.

(1)   A Társulási Tanács egyrészt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészt a Tunéziai Köztársaság kormányának tagjaiból áll.

(2)   A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanács eljárási szabályaival összhangban képviseltethetik magukat.

(3)   A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.

(4)   A Társulási Tanács elnöke felváltva az Európai Unió Tanácsának egy tagja, illetőleg a Tunéziai Köztársaság kormányának egy tagja, összhangban a Társulási Tanács eljárási szabályaiban megállapított rendelkezésekkel.

(1)   A Tanács hatáskörének tiszteletben tartásával e megállapodással létrejön egy Társulási Bizottság, amely felelős a megállapodásban foglaltak végrehajtásáért.

(2)   A Társulási Tanács teljes egészében vagy részben átruházhatja a Társulási Bizottságnak a hatáskörei egy részét.

(1)   A Társulási Bizottság, amely tisztviselők szintjén ül össze, egyrészről az Európai Unió Tanácsa tagjainak és az Európai Bizottság tagjainak képviselőiből, és másrészről a Tunéziai Köztársaság kormányának képviselőiből áll.

(2)   A Társulási Bizottság megállapítja saját eljárási szabályait.

(3)   A Társulási Bizottság elnöke felváltva az Európai Unió Tanácsa elnökségének egy képviselője, illetve a Tunéziai Köztársaság kormányának egy képviselője.

A Társulási Bizottság rendszerint váltakozva a Közösségben és Tunéziában ül össze.

(1)   Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát a Társulási Tanács elé terjeszthet.

(2)   A Társulási Tanács a vitát határozattal rendezheti.

(3)   Mindkét fél köteles a (2) bekezdésben említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozni.

(4)   Abban az esetben, ha nem lehetséges a vitát a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másik Felet egy választottbíró kijelöléséről; ebben az esetben a másik Fél két hónapon belül köteles második választottbírót kijelölni. Ezen eljárás alkalmazása szempontjából a vitában a Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.

A Társulási Tanács jelöli ki a harmadik választottbírót.

A választottbírák határozatukat többségi szavazattal hozzák.

A vitában érintett mindkét Fél köteles a választottbírák határozatának végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozni.

(1)   A Felek megtesznek minden általános vagy különös intézkedést, amely a megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. Gondoskodnak arról, hogy a megállapodás céljai megvalósuljanak.

(2)   Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően – a különösen sürgős esetektől eltekintve – meg kell adnia a Társulási Tanácsnak minden olyan megfelelő információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében.

Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Társulási Tanácsot, ahol azokról a másik Fél kérésére konzultációkat kell tartani.

(1)   E megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

E megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy az első bekezdésben említett eljárásnak eleget tettek.

(2)   A megállapodás hatálybalépésekor az Európai Közösség és a Tunéziai Köztársaság közötti együttműködési megállapodás, valamint az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai és a Tunéziai Köztársaság közötti, 1976. április 25-én Tuniszban aláírt megállapodás helyébe lép.