EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02006R0166-20200101

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/166/2020-01-01

02006R0166 — HU — 01.01.2020 — 004.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 166/2006/EK RENDELETE

(2006. január 18.)

az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(HL L 033, 2006.2.4., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.)

  L 188

14

18.7.2009

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1010 RENDELETE (2019. június 5.)

  L 170

115

25.6.2019

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.)

  L 198

241

25.7.2019


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 149, 16.6.2015, o 23  (166/2006)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 166/2006/EK RENDELETE

(2006. január 18.)

az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)



1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza a közösségi szintű integrált szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást (a továbbiakban: Európai PRTR) egy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázis formájában, és megállapítja annak működési szabályait, a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ–EGB jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) végrehajtása és a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének elősegítése, továbbá a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez történő hozzájárulás érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban – azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai;

2. „illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – a tagállamok által kijelölt – illetékes szerv vagy szervek;

3. „létesítmény”: olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több – az I. mellékletben felsorolt – tevékenységet végeznek, és bármely más ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység, amely technikailag kapcsolódik az adott telephelyen végzett tevékenységekhez, és amely hatással lehet a kibocsátásra és a környezetszennyezésre;

4. „üzem”: ugyanazon a telephelyen lévő egy vagy több létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy üzemeltet;

5. „telephely”: az üzem földrajzi helye;

6. „üzemeltető”: bármely természetes vagy jogi személy, aki üzemelteti vagy felügyeli az üzemet, vagy – amennyiben ezt a nemzeti jog előírja – akire meghatározó gazdasági hatalmat ruháztak az üzem technikai működése felett;

7. „jelentési év”: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a szennyezőanyag-kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra vonatkozó adatokat össze kell gyűjteni;

8. „anyag”: bármely vegyi elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok kivételével;

9. „szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő kijutása következtében;

10. „kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton keresztül;

11. „elszállítás a telephelyről”: a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra történő szállítása;

12. „diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból;

13. „hulladék”: a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) 1. cikkének a) pontjában meghatározott bármely anyag vagy tárgy;

14. „veszélyes hulladék”: a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott bármely anyag vagy tárgy;

15. „szennyvíz”: a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 1., 2. és 3. pontjában meghatározott települési, háztartási és ipari szennyvíz, és bármely más – a benne található anyagok vagy tárgyak miatt közösségi jogi szabályozás alá eső – használt víz;

16. „ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében előírt bármely művelet;

17. „hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv II.B. mellékletében előírt bármely művelet.

3. cikk

Az Európai PRTR tartalma

Az Európai PRTR információt tartalmaz az alábbiakról:

a) az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni;

b) az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett telephelyről történő hulladékelszállítás, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállítása, amelyet az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni;

c) a 8. cikk (1) bekezdésében említett diffúz forrásokból származó kibocsátások, amennyiben rendelkezésre állnak.

4. cikk

Tervezés és felépítés

(1)  A Bizottság az Európai PRTR-t úgy teszi közzé, hogy az adatokat összesített és nem összesített formában egyaránt bemutatja, a kibocsátások és a szállítások visszakereshetősége és azonosíthatósága érdekében az alábbiak szerint:

a) az üzem, beleértve – adott esetben – az üzem anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet;

b) tevékenység;

c) előfordulás tagállami vagy közösségi szinten;

d) szennyező anyag vagy hulladék, esettől függően;

e) az egyes környezeti elemek (levegő, víz, talaj), amelyekbe a szennyező anyagot kibocsátják;

f) hulladék telephelyről történő elszállításai és annak célállomásai, esettől függően;

g) szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításai;

h) diffúz források;

i) az üzem tulajdonosa vagy üzemeltetője.

(2)  Az Európai PRTR-t úgy kell megtervezni, hogy a nyilvánosság számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, annak lehetővé tétele érdekében, hogy rendes működési feltételek mellett az információk az interneten és más elektronikus úton folyamatosan és könnyen hozzáférhetők legyenek. A tervezés során figyelembe kell venni a rendszer jövőbeni bővítésének lehetőségét, és a nyilvántartásnak a korábbi jelentési évekre vonatkozó összes adatot tartalmaznia kell, legalább tíz jelentési évre visszamenőleg.

(3)  Az Európai PRTR-nek tartalmaznia kell az alábbiakkal való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat:

a) a tagállamok nemzeti PRTR-ei;

b) egyéb releváns, létező, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok, amelyek tárgya kapcsolódik a PRTR-ekhez, beleértve a jegyzőkönyv más részes felei és – amennyiben kivitelezhető – egyéb országok nemzeti PRTR-eit;

c) az üzemek honlapjai, ha ezek léteznek, és az üzemek önként megadták a hivatkozásokat.

5. cikk

Az üzemeltető általi jelentéstétel

(1)  Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az abban meghatározott vonatkozó kapacitásküszöböt meghaladóan, évente jelenti illetékes hatóságának – annak feltüntetésével, hogy az információ mérésen, számításon vagy becslésen alapul-e – az alábbiak mennyiségét:

a) bármely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyag kibocsátása levegőbe, vízbe vagy földtani közegbe, amely esetében a II. mellékletben meghatározott vonatkozó küszöbértéket túllépték;

b) évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék vagy évente 2 000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet céljára, a 6. cikkben említett talajban történő kezelés és mélyinjektálás ártalmatlanítási műveletek kivételével, „R”-rel illetve „D”-vel jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják, és veszélyes hulladék határon túlra szállítása esetén feltüntetve a hulladék hasznosítójának vagy ártalmatlanítójának a nevét és címét és a tényleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási telephelyet;

c) bármely, a II. mellékletben meghatározott, szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyag telephelyről történő elszállítása, amely esetében a II. melléklet 1.b. oszlopában meghatározott küszöbértéket túllépték.

▼M2

Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az említett mellékletben előírt alkalmazandó kapacitásküszöböt meghaladóan, elektronikus úton megadja illetékes hatóságának az üzem azonosítására szolgáló információkat a 7. cikk (2) bekezdésében említett formátummal összhangban, kivéve, ha az említett információk már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak.

▼B

Azon adatok esetében, amelyeknél feltüntetik, hogy mérésen vagy számításon alapulnak, jelenteni kell az elemzési és/vagy a számítási módszert.

A II. mellékletben említett kibocsátások, amelyeket az e bekezdés a) pontja szerint jelentenek, tartalmazzák az I. mellékletben felsorolt valamennyi forrásból származó valamennyi kibocsátást az üzem telephelyén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információk magukban foglalják a szándékos, balesetből származó, rutinszerű és nem rutinszerű tevékenységek összesítéséből adódó kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információkat.

Ezen információk szolgáltatása során az üzemeltetők meghatározzák a balesetből származó kibocsátásokhoz kapcsolódó adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(3)  Minden üzem üzemeltetőjének megfelelő gyakorisággal össze kell gyűjtenie az (1) bekezdés szerinti jelentéstételi követelmények alá eső üzem tekintetében a kibocsátások és telephelyről történő elszállítások meghatározásához szükséges információkat.

(4)  A jelentés elkészítésekor az érintett üzemeltetőnek a rendelkezésre álló legjobb információkat kell felhasználnia, amelyek magukban foglalhatnak monitoringadatokat, kibocsátási tényezőket, tömegmérleg-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, műszaki szakvéleményeket és egyéb módszereket a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a nemzetközileg elfogadott módszerekkel összhangban, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.

(5)  Minden érintett üzem üzemeltetőjének a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére meg kell őriznie az adatok dokumentációját, amelyből a jelentett információ származott, az érintett jelentési év végétől számított öt éven keresztül. E dokumentációnak tartalmaznia kell az adatgyűjtésnél használt módszer leírását is.

6. cikk

Földtani közegbe történő kibocsátás

A hulladékot, amely a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében meghatározott „talajban történő kezelés” vagy „mélyinjektálás” ártalmatlanítási művelet tárgyát képezi, kizárólag a hulladékot termelő üzem üzemeltetője általi, földtani közegbe történő kibocsátásként kell jelenteni.

7. cikk

Tagállamok általi jelentéstétel

(1)  A tagállamok meghatározzák – tekintettel az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményekre – azt az időpontot, ameddig az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk illetékes hatóságukhoz az összes, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és az 5. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett információt.

▼M2

(2)  A tagállamok a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó formátumban és időpontig minden évben elektronikus úton jelentést tesznek a Bizottságnak, amelyben feltüntetnek minden, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A jelentéstétel időpontja semmiképpen sem lehet későbbi, mint a jelentéstétel tárgyévének végétől számított 11 hónap.

(3)  A Bizottság szolgálatai az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével a tagállamok által jelentett információkat a jelentés (2) bekezdéssel összhangban történő teljesítésétől számított egy hónapon belül rögzítik az Európai PRTR-ben.

▼B

8. cikk

Kibocsátás diffúz forrásokból

(1)  A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével felveszi az Európai PRTR-be a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó információkat, amennyiben ilyen információk léteznek, és a tagállamok már jelentették őket.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információkat úgy kell szervezni, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára a szennyező anyagok diffúz forrásokból származó kibocsátásainak kikeresését és azonosítását megfelelő földrajzi bontásban, és tartalmazzák az információnyerés tekintetében használt módszer típusára vonatkozó információkat.

▼M3

(3)  Arra az esetre, ha azt állapítja meg, hogy nem léteznek adatok a diffúz forrásokból származó szennyező anyag-kibocsátásokra vonatkozóan, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy kezdeményezi a szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstételt, adott esetben a nemzetközileg elfogadott módszerek használatával.

▼B

9. cikk

Minőségbiztosítás és minőségértékelés

(1)  Az 5. cikkben megállapított jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó minden üzem üzemeltetője biztosítja az általa jelentett információk minőségét.

(2)  Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett üzemek üzemeltetői által szolgáltatott információk minőségét, különös tekintettel teljességükre, egységességükre és hitelességükre.

(3)  A Bizottság koordinálja a minőségbiztosítási és minőségértékelési munkát, konzultálva a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

(4)  A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el a kibocsátásokra vonatkozó monitoring és jelentéstétel tekintetében a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ezek az iránymutatások összhangban kell, hogy legyenek – adott esetben – a nemzetközileg elfogadott módszerekkel, és más közösségi jogszabályokkal.

10. cikk

Az információhoz való hozzáférés

(1)  A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – az Európai PRTR-t nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten való ingyenes terjesztés útján a 7. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőknek megfelelően.

(2)  Ahol az Európai PRTR által tartalmazott információkhoz nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, az érintett tagállam és a Bizottság lehetőséget biztosít az Európai PRTR-hez való elektronikus hozzáférésre nyilvánosan hozzáférhető helyeken.

▼M2

11. cikk

Titoktartás

Amennyiben egy tagállam valamely információt a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 4. cikkével összhangban titkosnak, illetve bizalmasnak tekint, az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az adott jelentéstételi évre vonatkozóan minden üzem esetében elkülönítve feltünteti, hogy mely információt nem lehet nyilvánosságra hozni, és megadja ennek indokait.

▼B

12. cikk

A nyilvánosság részvétele

(1)  A Bizottság korai és hatékony lehetőségeket biztosít a nyilvánosságnak az Európai PRTR továbbfejlesztésében való részvételre, beleértve a kapacitások kiépítését és e rendelet módosításainak előkészítését.

(2)  A nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tárgyhoz tartozó észrevételeket, információkat, elemzéseket vagy véleményeket nyújtson be ésszerű időn belül.

(3)  A Bizottság kellő figyelmet fordít ezekre a beadványokra, és tájékoztatja a nyilvánosságot részvételének eredményeiről.

13. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

Az igazságszolgáltatáshoz való jogot biztosítani kell a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében a 2003/4/EK irányelv 6. cikkével, illetve ha közösségi intézményekről van szó, a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 6., 7. és 8. cikkével összhangban.

14. cikk

Útmutató

(1)  A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal az első jelentési év kezdete előtt kidolgozza az Európai PRTR megvalósítását segítő útmutatót, konzultálva a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

(2)  Az Európai PRTR megvalósítását szolgáló útmutató részletesen tárgyalja az alábbiakat:

a) jelentéstételi eljárások;

b) jelentésköteles adatok;

c) minőségbiztosítás és minőségértékelés;

d) bizalmas adatok esetében a visszatartott adatok típusa és a visszatartásuk indoka;

e) hivatkozás nemzetközileg elfogadott kibocsátásmeghatározási és -elemzési módszerekre, mintavételi módszerekre;

f) az anyavállalatok feltüntetése;

g) a tevékenységek kódolása e rendelet I. mellékletének és a 96/61/EK irányelvnek megfelelően.

15. cikk

A tudatosság növelése

A Bizottság és a tagállamok előmozdítják a nyilvánosság tudatosságát az Európai PRTR tekintetében, és biztosítják a segítségnyújtást az Európai PRTR-hez való hozzáférés, valamint az abban tárolt információk értelmezése és felhasználása tekintetében.

▼M2 —————

▼M3

18. cikk

A mellékletek módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a II. és III. mellékletet módosítsa a következők érdekében:

a) a tudományos és műszaki fejlődés szerinti kiigazításuk;

b) a jegyzőkönyv mellékleteihez való – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott, a jegyzőkönyv mellékleteit érintő módosítások következtében szükségessé váló – hozzáigazításuk.

▼M3

18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdésében és a 18. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (3) bekezdésében és a 18. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 5 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 8. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼B

19. cikk

A bizottság eljárása

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében foglalt határidő három hónap.

▼M3 —————

▼B

20. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)  A tagállamok e rendelkezésekről legkésőbb egy évvel e rendelet hatálybalépése után tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosítást is.

21. cikk

A 91/689/EGK és a 96/61/EK irányelv módosítása

(1)  A 91/689/EGK irányelv 8. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.

(2)  A 96/61/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

Tevékenységek



Sorszám

Tevékenység

Kapacitásküszöb

1.

Energiaágazat

 

a)

Ásványolaj- és gázfeldolgozók

(1)

b)

Gázosító és cseppfolyósító létesítmények

*

c)

Hőerőművek és egyéb tüzelőlétesítmények

50 megawatt (MW) névleges bemenő hőteljesítmény

d)

Kokszolókemencék

*

e)

Széntüzelésű hengerüzemek

1 tonna/óra kapacitás

f)

Szénipari termékek és szilárd füstmentes üzemanyag előállítására szolgáló létesítmények

*

2.

Fémek termelése és feldolgozása

 

a)

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és szinterelő létesítmények

*

b)

Vas vagy acél (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) termelésére – beleértve a folyamatos öntést – szolgáló létesítmények

2,5 tonna/óra kapacitás

c)

Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

 

i.  meleghengersorok

20 tonna nyersacél/óra kapacitás

ii.  kalapácsos kovácsműhelyek

50 kJ/kalapács energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot

iii.  védő olvadékfém-bevonatok felvitele

2 tonna nyersacél/óra kapacitás

▼C1

d)

Vasöntödék

20 tonna/nap termelési kapacitás

▼B

e)

Létesítmények:

 

i.  nemvasfémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással

*

ii.  nemvasfémek olvasztására, beleértve az ötvözést, visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.)

4 tonna/nap olvasztási kapacitás ólom és kadmium esetében, és 20 tonna/nap egyéb nemvasfémek esetében

f)

Fémek és műanyagok felületkezelésére szolgáló létesítmények, elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal

Amennyiben az összes kezelőkád térfogata eléri a 30 m3-t

3.

Ásványipar

 

a)

Föld alatti bányászat és a kapcsolódó tevékenységek

*

b)

Külszíni bányászat és külfejtés

Ahol a ténylegesen fejtés alatt álló terület eléri a 25 hektárt

c)

Létesítmények az alábbiak előállítására:

 

i.  cement-klinker forgókemencében

500 tonna/nap termelési kapacitás

ii.  mész forgókemencében

50 tonna/nap termelési kapacitás

iii.  cement-klinker vagy mész egyéb égetőkemencében

50 tonna/nap termelési kapacitás

d)

Létesítmények azbeszt előállítására és azbesztalapú termékek gyártására

*

e)

Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszál-előállítást

20 tonna/nap olvasztókapacitás

f)

Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak előállítását

20 tonna/nap olvasztókapacitás

g)

Kerámiatermékek – különösen tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák, csempék, kőáruk vagy porcelán – égetéssel történő előállítására szolgáló létesítmények

75 tonna/nap termelési kapacitás, vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség 300 kg/m3 kemencénként

4.

Vegyipar

 

a)

Vegyipari létesítmények az alábbi alapvető szerves anyagok ipari méretű előállítására:

i.  szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás)

ii.  oxigéntartalmú szénhidrogének, úgymint alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek

iii.  kéntartalmú szénhidrogének

iv.  nitrogéntartalmú szénhidrogének, úgymint az aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok

v.  foszfortartalmú szénhidrogének

vi.  halogénezett szénhidrogének

vii.  szerves fémvegyületek

viii.  műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulózalapú szálak)

ix.  szintetikus gumik

x.  színezékek és pigmentek

xi.  aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok

*

b)

Vegyipari létesítmények az alábbi alapvető szervetlen anyagok ipari méretű előállításához:

i.  gázok, úgymint ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)

ii.  savak, úgymint krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav

iii.  lúgok, úgymint ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid

iv.  sók, úgymint ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát

v.  nem fémek, fém-oxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, úgymint kalcium-karbid, szilícium, szilícium-karbid

*

c)

Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) ipari méretben történő előállításához

*

d)

Vegyipari létesítmények növényvédőszer-hatóanyagok és biocidek ipari méretben történő előállításához

*

e)

Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények gyógyszeralapanyagok ipari méretben történő előállításához

*

f)

Létesítmények robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ipari méretben történő előállításához

*

5.

Hulladék- és szennyvízkezelés

 

a)

Létesítmények veszélyes hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására

10 tonna/nap befogadása

b)

Létesítmények a hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó nem veszélyes hulladék elégetésére

3 tonna/óra kapacitás

c)

Létesítmények nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására

50 tonna/nap kapacitás

d)

Hulladéklerakók (kivéve az inert hulladékok lerakóit és azon lerakókat, amelyeket véglegesen bezártak 2001.7.16-a előtt, vagy amelyek esetében az illetékes hatóságok által a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (3) 13. cikkének megfelelően megkövetelt utógondozási időszak lejárt)

10 tonna/nap befogadása vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitás

e)

Létesítmények állati tetemek és állati hulladék ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására

10 tonna/nap kezelési kapacitás

f)

Települési szennyvíztisztító telepek

100 000 lakosegyenérték kapacitás

g)

Önállóan üzemeltetett ipari szennyvíztisztító telepek, amelyek e melléklet egy vagy több tevékenységét szolgálják ki

10 000  m3 (4)/nap kapacitás

6.

Papír és faanyag előállítása és feldolgozása

 

a)

Ipari üzemek faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok előállítására

*

b)

Ipari üzemek papír és karton, valamint egyéb elsődleges faipari termékek (mint például keménypapír, farostlemez és rétegelt lemez) előállítására

20 tonna/nap termelési kapacitás

c)

Ipari üzemek faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítására

50 m3/nap termelési kapacitás

7.

Nagy létszámú állattartás és akvakultúra

 

a)

Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre

i.  40 000 férőhely baromfi számára

ii.  2 000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára

iii.  750 férőhely kocák számára

b)

Intenzív akvakultúra

1 000 tonna/év hal vagy kagyló termelési kapacitás

8.

Állati és növényi termékek az élelmiszeriparból

 

a)

Vágóhidak

50 tonna vágott súly/nap termelési kapacitás

b)

Élelmiszer-termékek és italok termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

 

i.  állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül)

75 tonna/nap késztermék előállítási kapacitás

ii.  növényi nyersanyagokból kiindulva

300 tonna/nap késztermék előállítási kapacitás (negyedévi átlagban)

c)

Tej kezelése és feldolgozása

200 tonna tej/nap befogadási kapacitás (évi átlagban)

9.

Egyéb tevékenységek

 

a)

Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezésére, nyomására, kikészítésére

10 tonna/nap kezelési kapacitás

b)

Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére

12 tonna kikészített termék/nap kezelési kapacitás

c)

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra

150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás

d)

Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit-égetéssel vagy grafitizációval történő előállítására

*

e)

Létesítmények hajók építésére, festésére vagy a festék hajókról történő eltávolítására

100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás

(1)   A csillag (*) azt jelzi, hogy kapacitásküszöb nem alkalmazandó (valamennyi üzem jelentésköteles).

(2)   HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

(3)   HL L 182., 1999.7.16., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(4)   A kapacitási küszöbértéket legkésőbb 2010-ig felül kell vizsgálni az első jelentési ciklus eredményeinek tükrében.




II. MELLÉKLET

Szennyező anyagok ( *1 )



Sorszám

CAS-szám

Szennyező anyag (1)

Kibocsátási küszöb

(1. oszlop)

Levegőbe

(1. a) oszlop)

kg/év

Vízbe

(1. b) oszlop)

kg/év

Földtani közegbe

(1. c) oszlop)

kg/év

1

74-82-8

Metán (CH4)

100 000

— (2)

2

630-08-0

Szén-monoxid (CO)

500 000

3

124-38-9

Szén-dioxid (CO2)

100 millió

4

 

Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) (3)

100

5

10024-97-2

Dinitrogén-oxid (N2O)

10 000

6

7664-41-7

Ammónia (NH3)

10 000

7

 

Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC)

100 000

8

 

Nitrogén-oxidok (NOx/NO2)

100 000

9

 

Perfluorkarbonok (PFC-k) (4)

100

10

2551-62-4

Kén-hexafluorid (SF6)

50

11

 

Kén-oxidok (SOx/SO2)

150 000

12

 

Összes nitrogén

50 000

50 000

13

 

Összes foszfor

5 000

5 000

14

 

Hidroklór-fluorkarbonok (HCFC-k) (5)

1

15

 

Klór-fluorkarbonok (CFC-k) (6)

1

16

 

Halonok (7)

1

17

 

Arzén és vegyületei (mint As) (8)

20

5

5

18

 

Kadmium és vegyületei (mint Cd) (8)

10

5

5

19

 

Króm és vegyületei (mint Cr) (8)

100

50

50

20

 

Réz és vegyületei (mint Cu) (8)

100

50

50

21

 

Higany és vegyületei (mint Hg) (8)

10

1

1

22

 

Nikkel és vegyületei (mint Ni) (8)

50

20

20

23

 

Ólom és vegyületei (mint Pb) (8)

200

20

20

24

 

Cink és vegyületei (mint Zn) (8)

200

100

100

25

15972-60-8

Alaklór

1

1

26

309-00-2

Aldrin

1

1

1

27

1912-24-9

Atrazin

1

1

28

57-74-9

Klórdán

1

1

1

29

143-50-0

Klórdekon

1

1

1

30

470-90-6

Klórfenvinfosz

1

1

31

85535-84-8

Klór-alkánok, C10-C13

1

1

32

2921-88-2

Klórpirifosz

1

1

33

50-29-3

DDT

1

1

1

34

107-06-2

1,2-diklór-etán (EDC)

1 000

10

10

35

75-09-2

Diklór-metán (DCM)

1 000

10

10

36

60-57-1

Dieldrin

1

1

1

37

3 330-54-1

Diuron

1

1

38

115-29-7

Endoszulfán

1

1

39

72-20-8

Endrin

1

1

1

40

 

Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX) (9)

1 000

1 000

41

76-44-8

Heptaklór

1

1

1

42

118-74-1

Hexaklór-benzol (HCB)

10

1

1

43

87-68-3

Hexaklór-butadién (HCBD)

1

1

44

608-73-1

1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH)

10

1

1

45

58-89-9

Lindán

1

1

1

46

2385-85-5

Mirex

1

1

1

47

 

PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint Teq) (10)

0,0001

0,0001

0,0001

48

608-93-5

Pentaklór-benzol

1

1

1

49

87-86-5

Pentaklór-fenol (PCP)

10

1

1

50

1336-36-3

Poliklórozott bifenilek (PCB-k)

0,1

0,1

0,1

51

122-34-9

Simazin

1

1

52

127-18-4

Tetraklór-etilén (PER)

2 000

10

53

56-23-5

Tetraklór-metán (TCM)

100

1

54

12002-48-1

Triklór-benzolok (TCB-k) (minden izomer)

10

1

55

71-55-6

1,1,1-triklór-etán

100

56

79-34-5

1,1,2,2-tetraklór-etán

50

57

79-01-6

Triklór-etilén

2 000

10

58

67-66-3

Triklór-metán

500

10

59

8001-35-2

Toxafén

1

1

1

60

75-01-4

Vinilklorid

1 000

10

10

61

120-12-7

Antracén

50

1

1

62

71-43-2

Benzol

1 000

200

(mint BTEX) (11)

200

(mint BTEX) (11)

63

 

Brómozott difenil-éterek (PBDE) (12)

1

1

64

 

Nonilfenol és nonilfenol-etoxilátok (NP/NPE-k)

1

1

65

100-41-4

Etil-benzol

200

(mint BTEX) (11)

200

(mint BTEX) (11)

66

75-21-8

Etilén-oxid

1 000

10

10

67

34123-59-6

Izoproturon

1

1

68

91-20-3

Naftalin

100

10

10

69

 

Szerves ónvegyületek (mint összes Sn)

50

50

70

117-81-7

Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP)

10

1

1

71

108-95-2

Fenolok (mint összes C) (13)

20

20

72

 

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) (14)

50

5

5

73

108-88-3

Toluol

200

(mint BTEX) (11)

200

(mint BTEX) (11)

74

 

Tributiltin és vegyületei (15)

1

1

75

 

Trifeniltin és vegyületei (16)

1

1

76

 

Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy KOI/3)

50 000

77

1582-09-8

Trifluralin

1

1

78

1330-20-7

Xilolok (17)

200

(mint BTEX) (11)

200

(mint BTEX) (11)

79

 

Kloridok (mint összes Cl)

2 millió

2 millió

80

 

Klór és szervetlen vegyületei (mint HCl)

10 000

81

1332-21-4

Azbeszt

1

1

1

82

 

Cianidok (mint összes CN)

50

50

83

 

Fluoridok (mint összes F)

2 000

2 000

84

 

Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF)

5 000

85

74-90-8

Hidrogén-cianid (HCN)

200

86

 

Szálló por (PM10)

50 000

87

1806-26-4

Oktilfenolok és oktilfenol-etoxilátok

1

88

206-44-0

Fluorantén

1

89

465-73-6

Izodrin

1

90

36355-1-8

Hexabróm-bifenil

0,1

0,1

0,1

91

191-24-2

Benzo(g,h,i)perilén

 

1

 

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában a II. mellékletben felsorolt minden szennyező anyagot össztömegével, vagy – amennyiben a szennyező anyag anyagok egy csoportja – a csoport össztömegével kell jelenteni.

(2)   A kötőjel (-) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter és elem nem jár jelentéstételi kötelezettséggel.

(3)   A hidrogén-fluorkarbonok össztömege: a HFC23, HFC32, HFC41, HFC4310mee, HFC125, HFC134, HFC134a, HFC152a, HFC143, HFC143a, HFC227ea, HFC236fa, HFC245ca, HFC365mfc összege.

(4)   A perfluorkarbonok össztömege: a CF4, C2F6, C3F8, C4F10, c-C4F8, C5F12, C6F14 összege.

(5)   Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 244., 2000.9.29., 1. o.) I. mellékletének VIII. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is. Az 1804/2003/EK rendelettel (HL L 265., 2003.10.16., 1. o.) módosított rendelet).

(6)   A 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének I. és II. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is.

(7)   A 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének III. és VI. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is.

(8)   Minden fémet az elem össztömegével kell jelenteni a kibocsátásban előforduló valamennyi vegyi formájában.

(9)   Halogénezett szerves vegyületek, amelyeket adszorbeáltatni lehet aktív szénre, kloridokban kifejezve.

(10)   I-TEQ-ben kifejezve.

(11)   Az egyedi szennyező anyagokat jelenteni kell, ha a BTEX küszöböt (a benzol, toluol, etil-benzol, xilol paraméterek összege) túllépik.

(12)   A következő brómozott difenil-éterek össztömege: penta-BDE, okta-BDE és deka-BDE.

(13)   A fenol és az egyszeresen helyettesített fenolok össztömege összes szénben kifejezve.

(14)   A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-ok) benzo(a)pirénben (50-32-8), benzo(b)fluoranténben (205-99-2), benzo(k)fluoranténben (207-08-9), indeno(1,2,3-cd)pirénben (193-39-5) kell megadni (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből [HL L 229., 2004.6.29., 5. o.] átvéve).

(15)   A tributiltinvegyületek össztömege, tributiltintömegben kifejezve.

(16)   A trifeniltinvegyületek össztömege, trifeniltintömegben kifejezve.

(17)   A xilol össztömege (ortho-xilol, meta-xilol, para-xilol).

▼M2 —————



( 1 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

( 2 ) HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

( 4 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 5 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( *1 ) A több kategóriába is tartozó szennyező anyagok kibocsátásait e kategóriák szerint külön-külön jelenteni kell.

Top