12.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/32

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amelynek II. fejezete tartalmazza azon intézkedéseket, amelyeket a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni európai stratégia sarokköve, a hatékony multilateralizmus érdekében végre kell hajtani. A stratégia többek között megállapítja, hogy „az EU elkötelezett a többoldalú szerződések rendszere mellett, amely valamennyi nonproliferációs erőfeszítés jogi és normatív alapját képezi”, továbbá hogy „az uniós politika célja az, hogy nemzetközi megállapodás szülessen a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról”.

(2)

Az Unió aktívan dolgozik a stratégia, valamint az annak III. fejezetében felsorolt intézkedések végrehajtásán, többek között úgy, hogy pénzügyi forrásokat szabadít fel a többoldalú nonproliferációs rendszer és a többoldalú bizalomépítő intézkedések megerősítését célzó egyedi projektek támogatására.

(3)

A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el, valamint elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumot. A dokumentum többek között megállapítja, hogy az EU vállalja, hogy folytatja és fokozza a hasadóanyagok gyártásának tilalmáról szóló szerződésre (FMCT) irányuló tárgyalások megkezdését célzó erőfeszítéseit.

(4)

Az EU a múltban is következetesen kiállt amellett, hogy – a CD/1299 dokumentum és az abban meghatározott megbízás alapján – haladéktalanul megkezdődjenek és mihamarabb lezáruljanak a tárgyalások a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló szerződésről. Hasonlóképpen, az EU a leszerelési konferencia minden tagját arra ösztönözte, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a patthelyzet megszüntetésére, és fogadjanak el egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott munkaprogramot, amely egyebek mellett előírja a hasadóanyag-tilalmi szerződésről szóló tárgyalások haladéktalan megkezdését.

(5)

2013-ban az Egyesült Nemzetek Közgyűlése (UNGA) határozatot fogadott el, amely 25 tagállam bevonásával létrehozott egy kormányzati szakértői csoportot azzal a céllal, hogy ajánlásokat tegyen azokról a szempontokról, amelyek hozzájárulhatnának egy, a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló szerződés kidolgozásához, a szerződésre irányuló tárgyalások lefolytatása nélkül. A kormányzati szakértői csoport 2015-ben benyújtotta jelentését az UNGA Első (Leszerelési) Bizottságának.

(6)

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2016-ban elfogadta a „Szerződés a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról” című, 71/259. sz. határozatot. A 71/259. sz. határozat arra szólítja fel a főtitkárt, hogy hozza létre az FMCT-vel foglalkozó magas szintű szakértői előkészítő csoportot azzal a céllal, hogy az megvizsgálja egy jövőbeli, diszkriminációmentes, többoldalú, nemzetközileg és ténylegesen ellenőrizhető, a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló szerződés fő elemeit, illetve ajánlásokat tegyen ezen elemekre. Az FMCT-vel foglalkozó magas szintű szakértői előkészítő csoportban 25 állam vesz majd részt és a csoport két olyan informális konzultációs ülést tart majd, amelyen minden ENSZ-tag képviseltetheti magát, hogy ily módon minden állam részese lehessen az FMCT kidolgozása folyamatának. Az előkészítő csoport által elvégzendő munka eredményeképp várhatóan megkezdődnek majd a tárgyalások erről a fontos kérdésről, hogy tovább folytatódhasson a nukleáris leszerelés és a nonproliferáció.

(7)

Minden uniós tagállam az ENSZ Közgyűlésének a FMCT-ről szóló – Kanada, Németország és Hollandia által előterjesztett – 71/259. sz., 2016. évi határozata mellett szavazott. A határozat olyan inkluzív folyamatot vázol fel, amelynek keretében informális konzultációs találkozókat szerveznek majd az összes ENSZ-tagállam és az FMCT-vel foglalkozó magas szintű szakértői előkészítő csoport elnökének részvételével. Több uniós tagállam isrészt vesz majd a magas szintű szakértői előkészítő csoport munkájában, amelynek megbízatása szerint ajánlásokat kell megfogalmaznia a jövőbeli szerződés főbb elemeiről, ami nem sértheti a jövőbeli tárgyalásokon képviselendő nemzeti álláspontokat.

(8)

Az FMCT-vel foglalkozó magas szintű szakértői előkészítő csoport létrehozása a gyakorlatban járul hozzá a nukleáris leszerelési és nonproliferációs erőfeszítésekhez. A kormányzati szakértői csoport (1) és a főtitkár e témában készített két jelentésében (2) rámutat a kérdés összetettségére és azokra a területekre, amelyeket az ENSZ tagállamainak tovább kell elemezniük és vizsgálniuk. Az FMCT-vel foglalkozó magas szintű szakértői előkészítő csoport az ENSZ Közgyűlés 73. ülésén (2018-ban) tart majd beszámolót.

(9)

Általánosabban, a hasadóanyagok (például a magas dúsítású urán és plutónium), amelyek robbanással járó maghasadási láncreakciót idézhetnek elő, a nukleáris fegyverek alapvető elemei. Az EU-nak régóta prioritása, hogy a leszerelési konferencia keretében mihamarabb megkezdődjenek és lezáruljanak a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló szerződés megkötésére irányuló tárgyalások.

(10)

A nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló szerződés megkötése alapvető lenne a nukleáris fegyverek nélküli világ feltételeinek megteremtéséhez. Az FMCT olyan többoldalú eszköz, amelynek tárgyalását annak tudatában kell lefolytatni, hogy az kiegészíti a nukleáris leszerelés terén már megkötött atomsorompó-szerződést (NPT) és az Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT),

—

az afrikai, az ázsiai és csendes-óceáni, a latin-amerikai és a karib-tengeri térség államai közötti regionális szintű párbeszéd előmozdítása,

—

a kérdéssel kapcsolatos felelősségvállalás kialakítása ezen térségek államaiban,

—

ezen térségek államai nemzeti szükségleteinek és szakpolitikai prioritásainak meghatározása,

—

a releváns regionális szervezetek bevonása a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz való hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló – a leszerelési konferencia keretében megtárgyalandó – szerződésről folytatott megbeszélésekbe,

—

a regionális szintű folyamat hatásainak, valamint azon szerepnek az értékelése, amelyet a releváns regionális és nemzetközi szervezetek játszhatnak e folyamatban,

—

a folyamat következményeinek összehasonlító elemzése az egyes térségekben,

—

a hasadóanyagokra vonatkozó ismeretek átadásának megkönnyítése a tudományos intézmények, a civil társadalmi szervezetek és a tagállamok között.