c)
|
a melléklet a következő K. alrésszel egészül ki:
„K. ALRÉSZ
HELIKOPTERREL VÉGZETT, TENGER FELETTI MŰVELETEK
SPA.HOFO.100 Helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek (HOFO)
Ezen alrész követelményei a következőkre vonatkoznak:
a)
|
kereskedelmi légi járművek üzemben tartója, amely az ORO résszel összhangban érvényes légijármű-üzembentartási engedéllyel rendelkezik;
|
b)
|
olyan, egyedi műveleteket végző üzemben tartó, amely az ORO résszel összhangban bejelentette tevékenységét; vagy
|
c)
|
olyan, nem kereskedelmi műveleteket végző üzemben tartó, amely az ORO résszel összhangban bejelentette tevékenységét.
|
SPA.HOFO.105 Helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek jóváhagyása
a)
|
Az üzemben tartónak egyedi jóváhagyást kell kapnia az illetékes hatóságtól, mielőtt megkezdi az ezen alrész hatálya alá tartozó egyedi műveleteket.
|
b)
|
Ilyen jóváhagyás megszerzéséhez az üzemben tartónak az SPA.GEN.105 pontban meghatározott módon kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz, valamint bizonyítania kell, hogy megfelel ezen alrész követelményeinek.
|
c)
|
Mielőtt egy, az a) pont szerinti jóváhagyást megadó tagállamtól eltérő tagállamból műveleteket végezne, az üzemben tartónak mindkét tagállam illetékes hatóságát tájékoztatnia kell a tervezett műveletről.
|
SPA.HOFO.110 Műveleti eljárások
a)
|
Az üzemben tartó köteles a repülésbiztonság-menedzsmentre vonatkozó eljárásának részeként mérsékelni és minimálisra csökkenteni a helikopterrel végzett, tenger feletti műveletekre sajátosan jellemző kockázatokat és veszélyeket. Az üzemben tartónak az üzembentartási kézikönyvben meg kell határoznia a következőket:
1.
|
a személyzet kiválasztása, összetétele és képzése;
|
2.
|
a személyzet és egyéb érintett személyek feladatai;
|
3.
|
a szükséges berendezésekre és a repülés előkészítésére vonatkozó feltételek; és
|
4.
|
olyan műveleti eljárások és minimumkövetelmények, amelyekkel a rendes és a várhatóan rendkívüli műveletek egyaránt ismertetésre, a hozzájuk kapcsolódó kockázatok pedig megfelelő módon csökkentésre kerülnek.
|
|
b)
|
Az üzemben tartónak biztosítania kell a következőket:
1.
|
minden repülés előtt készüljön operatív repülési terv;
|
2.
|
az utasok repülésbiztonsági eligazítása térjen ki a tenger feletti repülés részleteire vonatkozó sajátos információkra, és az eligazításra még a helikopterbe való beszállás előtt kerüljön sor;
|
3.
|
a hajózó személyzet minden tagja viseljen jóváhagyott túlélőruházatot:
i.
|
amennyiben a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz; vagy
|
ii.
|
amennyiben a mentés becsült időtartama hosszabb, mint a számított túlélési idő; vagy
|
iii.
|
amennyiben a repülést éjjel, kedvezőtlen környezetben tervezik végrehajtani;
|
|
4.
|
amennyiben a megfelelő légiforgalmi szolgálat meghatározta a tenger feletti útvonalat, úgy azt kövessék;
|
5.
|
a pilóták a repülés teljes időtartama alatt optimális mértékben használják az automatikus repülésvezérlő rendszert (AFCS);
|
6.
|
határozzanak meg konkrét tenger feletti megközelítési profilokat, beleértve a stabil megközelítés paramétereit, valamint dolgozzák ki azt a javító intézkedést, amelyet abban az esetben kel meghozni, ha a megközelítés instabillá válna;
|
7.
|
több pilótával végrehajtott műveletek esetében legyenek bevezetett eljárások arra, hogy tenger feletti repülés során a személyzet egy tagja folyamatosan figyelje a repülőműszereket, különösen a megközelítés vagy az indulás alatt, annak érdekében, hogy a biztonságos repülési útvonalat kövessék;
|
8.
|
a hajózó személyzet azonnal hozza meg a megfelelő intézkedést, amennyiben a magassági riasztás működésbe lép;
|
9.
|
legyenek bevezetett eljárások, amelyek előírják, hogy a vészhelyzetben lebegést biztosító rendszereket minden víz feletti érkezés és indulás alkalmával élesítsék, amikor az biztonságosan végrehajtható; és
|
10.
|
a műveleteket az illetékes hatóság vagy a légtérért felelős megfelelő hatóság által a repülési útvonalra vagy területre vonatkozóan meghatározott korlátozásoknak megfelelően hajtsák végre.
|
|
SPA.HOFO.115 Tengeri létesítmények igénybevétele
Az üzemben tartó csak olyan tengeri létesítményeket vehet igénybe, amelyek megfelelőek a helikoptertípus méretéhez és tömegéhez viszonyítva, valamint a szóban forgó műveletek céljára.
SPA.HOFO.120 A repülőterek és műveleti területek kiválasztása
a)
|
Szárazföldi kitérő célrepülőtér Tengeri létesítményről szárazföldi repülőtérre végzett repülések esetén a parancsnok/kapitány a CAT.OP.MPA.181, az NCC.OP.152 és az SPO.OP.151 pont ellenére nem köteles kitérő célrepülőteret meghatározni az operatív repülési tervben, ha:
1.
|
a célrepülőtér tengerparti repülőtér; vagy
|
2.
|
teljesülnek a következő feltételek:
i.
|
a célrepülőtér közzétett műszeres megközelítési eljárással rendelkezik;
|
ii.
|
a repülési idő kevesebb, mint 3 óra; és
|
iii.
|
a várható leszállási időt megelőző 1 órára és az azt követő 1 órára vonatkozó, közzétett időjárás-jelentés szerint:
A)
|
a felhőalap legalább 700 lábbal magasabb a műszeres megközelítési eljáráshoz tartozó minimumoknál vagy 1 000 lábbal a célrepülőtér felett helyezkedik el (a kettő közül a magasabb érték); és
|
B)
|
a látótávolság legalább 2 500 méter.
|
|
|
|
b)
|
Tengeri kitérő helikopter-leszállóplatform Az üzemben tartó tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformot is választhat, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:
1.
|
tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformot kizárólag az elhatározási pontot (PNR) túllépve, abban az esetben szabad igénybe venni, ha szárazföldi kitérő célrepülőtér földrajzilag nem elérhető. Az elhatározási pont elérése előtt szárazföldi kitérő célrepülőteret kell igénybe venni;
|
2.
|
a tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformnak megfelelőnek kell lennie az egy üzemképtelen hajtóművel való leszállásra;
|
3.
|
a lehetséges mértékig az elhatározási pont elérése előtt garantálni kell a leszállóplatform rendelkezésre állását. Az egyes helikopter-leszállóplatformok és egyéb területek kitérő helikopter-leszállóplatformként való használatához azok méreteinek, konfigurációjának és akadálymentességének minden olyan helikoptertípus szempontjából megfelelőnek kell lenniük, amelyek igénybe kívánják azokat venni;
|
4.
|
meg kell határozni az időjárási minimumokat, figyelembe véve a meteorológiai információk pontosságát és megbízhatóságát;
|
5.
|
a MEL-nek külön rendelkezéseket kell tartalmaznia az ilyen típusú műveletekre;
|
6.
|
tengeri kitérő helikopter-leszállóplatform csak akkor választható, ha erre az üzemben tartó az üzembentartási kézikönyvben meghatároz egy eljárást.
|
|
SPA.HOFO.125 Tengeri létesítmények fedélzeti radaros megközelítése (ARA) – kereskedelmi légi szállítási (CAT) műveletek
a)
|
A kereskedelmi légi szállítást (CAT) végző üzemben tartóknak műveleti eljárásokat kell kidolgozniuk, és biztosítaniuk kell, hogy fedélzeti radaros megközelítésre csak akkor kerüljön sor, ha:
1.
|
a helikopter fel van szerelve olyan radarral, amely képes információkat nyújtani a környezetében található akadályokról; és
|
2.
|
vagy
i.
|
a süllyedés minimális felszín feletti magassága (MDH) meghatározása rádió-magasságmérővel történik; vagy
|
ii.
|
a süllyedés minimális tengerszint feletti magasságát (MDA) megfelelő biztonsági ráhagyással alkalmazzák.
|
|
|
b)
|
Olajfúró toronyra vagy mozgó hajóra történő leszállás esetén fedélzeti radaros megközelítést csak több pilótával végzett repülés során lehet végrehajtani.
|
c)
|
Az elhatározási távolságnak megszakított megközelítés esetén megfelelő akadálymentességet kell biztosítania minden olyan célállomáson, ahova fedélzeti radaros megközelítést terveznek.
|
d)
|
Az elhatározási távolságon belül vagy a süllyedés minimális tengerszint/felszín feletti magassága (MDA/H) alatt csak akkor folytatható a megközelítés, ha a célállomással látás szerinti kapcsolat létesült.
|
e)
|
Egy pilótával végzett kereskedelmi légi szállítási (CAT) műveletek esetén a süllyedés minimális tengerszint/felszín feletti magasságát (MDA/H) és az elhatározási távolságot meg kell növelni a megfelelő értékkel.
|
f)
|
Abban az esetben, ha fedélzeti radaros megközelítéssel nem mozgó tengeri létesítményre (pl. rögzített létesítményre vagy lehorgonyzott hajóra) repülnek, és a navigációs rendszerben megbízható GPS-koordináták állnak rendelkezésre a létesítményre vonatkozóan, a fedélzeti radaros megközelítés biztonságosságát a GPS/területi navigációs rendszer használatával kell növelni.
|
SPA.HOFO.130 Időjárási viszonyok
Tengeri létesítmények között, G osztályú légtérben végzett repülések esetén, ha a víz feletti útvonalszakasz kevesebb mint 10 tengeri mérföld (NM), a VFR szerinti repülések a CAT.OP.MPA.247, az NCC.OP.180 és az SPO.OP.170 pont ellenére elvégezhetők, ha a korlátok elérik vagy meghaladják az alábbi értékeket:
Tengeri létesítmények között, G osztályú légtérben végzett repülésekre vonatkozó minimumok
|
Nappal
|
Éjjel
|
|
Felszín feletti magasság (*)
|
Látótávolság
|
Felszín feletti magasság (*)
|
Látótávolság
|
Egy pilóta
|
300 láb
|
3 km
|
500 láb
|
5 km
|
Két pilóta
|
300 láb
|
2 km (**)
|
500 láb
|
5 km (***)
|
SPA.HOFO.135 A szélre vonatkozó korlátozások tengeri létesítményekre való repülés esetén
Tengeri létesítményre irányuló műveletet csak akkor szabad végrehajtani, ha a helikopter-leszállóplatformról jelentett szélsebesség – a széllökéseket is beleértve – legfeljebb 60 csomó.
SPA.HOFO.140 A tengeri létesítményekre vonatkozó teljesítmény-előírások
Helikopterekkel a tengeri létesítményekről való felszállást és azokra való leszállást a művelet típusa szerint, a vonatkozó melléklet teljesítménykövetelményeinek megfelelően kell végrehajtani.
SPA.HOFO.145 Repülésiadat-figyelő (Flight data monitoring, FDM) rendszer
a)
|
Az olyan üzemben tartó, amely fedélzeti adatrögzítővel felszerelt helikopterrel végez CAT műveleteket, 2019. január 1-jéig köteles integrált irányítási rendszere részeként FDM-rendszert kialakítani, majd fenntartani azt.
|
b)
|
Az FDM-rendszer nem lehet büntető jellegű, és megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia az adatforrás(ok) védelmére.
|
SPA.HOFO.150 Légijármű-követő rendszer
Az üzemben tartónak létre kell hoznia, és fenn kell tartania egy ellenőrzött légijármű-követő rendszert, amely a kedvezőtlen környezetben, tenger felett végzett műveletek esetében a helikopter elindulásától a végső célállomásra való megérkezéséig nyomon követi azt.
SPA.HOFO.155 Vibrációs állapotfigyelő (vibration health monitoring, VHM) rendszer
a)
|
A következő, kedvezőtlen környezetben, tenger felett kereskedelmi légi szállítási műveleteket végrehajtó helikoptereket 2019. január 1-jéig fel kell szerelni a kritikus rotor- és rotormeghajtó rendszerek állapotának figyelemmel kísérésére alkalmas VHM-rendszerrel:
1.
|
az olyan hajtóművel rendelkező komplex helikopterek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. december 31-ét követően adták ki;
|
2.
|
minden olyan, kilencet meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú helikopter, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2017. január 1-je előtt adták ki;
|
3.
|
minden olyan helikopter, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2018. december 31-ét követően adták ki.
|
|
b)
|
Az üzemben tartónak rendelkeznie kell egy olyan rendszerrel, amely a következőkre szolgál:
1.
|
gyűjti az adatokat, beleértve a rendszer által generált riasztásokat is;
|
2.
|
elemzi és meghatározza az alkotóelemek üzembiztosságát; és
|
3.
|
reagál a fellépő hibákra.
|
|
SPA.HOFO.160 A berendezésekre vonatkozó követelmények
a)
|
Az üzemben tartónak teljesítenie kell a következő, berendezésekre vonatkozó követelményeket:
1.
|
utastájékoztató rendszer a kereskedelmi légi szállítási és a nem kereskedelmi műveletekre használt, hajtóművel rendelkező, komplex helikoptereken:
i.
|
a kilencet meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú helikoptereket utastájékoztató rendszerrel kell felszerelni;
|
ii.
|
a legfeljebb kilenc maximális utasülésszám-konfigurációjú helikoptereket nem kell utastájékoztató rendszerrel felszerelni, ha az üzemben tartó bizonyítani tudja, hogy repülés közben a pilóta hangja minden utasülésben érthető.
|
|
2.
|
Rádió-magasságmérő
A helikoptereket fel kell szerelni olyan rádió-magasságmérővel, amely képes egy előre beállított felszín feletti magasság alatt hangjelzéssel, valamint egy, a pilóta által beállított felszín feletti magasság alatt látható jelzéssel figyelmeztetni a pilótát.
|
|
b)
|
Vészkijáratok
Valamennyi vészkijáratot – a személyzet által használt vészkijáratokat is beleértve – és valamennyi olyan ajtót, ablakot és egyéb nyílást, amely vészkijáratként való használatra alkalmas, valamint azok nyitószerkezetét jól látható jelzéssel kell ellátni, hogy a fedélzeten tartózkodóknak nappali fényben és sötétben is tájékoztatást nyújtsanak. A jelzéseket úgy kell megtervezni, hogy akkor is láthatók maradjanak, ha a helikopter felborul, vagy az utastér víz alá kerül.
|
c)
|
Helikopteres földközelségjelző rendszer (HTAWS)
Az olyan, kereskedelmi légi szállítási műveleteket végző helikoptereket, amelyeknek a legnagyobb engedélyezett felszállótömege több, mint 3 175 kg, vagy a maximális utasülésszám-konfigurációjuk meghaladja a kilencet, és egyedi légialkalmassági bizonyítványukat első alkalommal 2018. december 31-ét követően adták ki, fel kell szerelni olyan helikopteres földközelségjelző rendszerrel, amely megfelel egy elfogadott szabvány „A” osztályú berendezésekre vonatkozó előírásainak.
|
SPA.HOFO.165 Kedvezőtlen környezetben végrehajtott műveleteket segítő kiegészítő eljárások és berendezések
a) Mentőmellények
A fedélzeten a repülés teljes időtartama alatt mindenkinek mentőmellényt kell hordania, kivéve, ha olyan egyesített túlélőruházatot viselnek, amely megfelel a túlélőruházatra és a mentőmellényre vonatkozó összevont előírásoknak.
b) Túlélőruházat
A fedélzeten minden utas köteles túlélőruházatot viselni:
1.
|
ha a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz; vagy
|
2.
|
amennyiben a mentés becsült időtartama hosszabb, mint a számított túlélési idő; vagy
|
3.
|
amennyiben a repülést éjjel tervezik végrehajtani.
|
c) Vészhelyzeti lélegeztető rendszer
A fedélzeten tartózkodó összes személy számára lennie kell vészhelyzeti lélegeztető rendszernek, amelynek használatát el kell magyarázni számukra.
d) Mentőtutajok
|
1.
|
Valamennyi szállított mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy használhatóak legyenek olyan tengeri körülmények között, amelyekben a helikopter vízre szállási, lebegési és kiegyensúlyozási tulajdonságait az engedélyezéshez értékelték.
|
|
2.
|
Valamennyi szállított mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy vészhelyzetben azonnal használhatóak legyenek.
|
|
3.
|
A beszerelt mentőtutajok száma:
i.
|
a 12-nél kevesebb személyt szállító helikopterek esetében legalább egy olyan mentőtutaj, amelynek névleges befogadóképessége nem kevesebb, mint a fedélzeten maximálisan szállítható személyek száma; vagy
|
ii.
|
a 11-nél több személyt szállító helikopterek esetében legalább két mentőtutaj, amelyek együttesen elegendők a fedélzeten szállítható személyek elhelyezésére, valamint az egyik tutaj elvesztése esetén a fennmaradó tutaj(ok) túlterhelési kapacitása lehetővé teszi, hogy benne (bennük) a helikopteren található valamennyi személy elférjen.
|
|
|
4.
|
Minden mentőtutajon lennie kell legalább egy túlélésre szolgáló vészhelyzeti helyzetjeladónak (ELT(S)); és
|
|
5.
|
minden mentőtutajon lennie kell a tervezett repülésnek megfelelő életmentő felszerelésnek, beleértve a létfenntartó eszközöket is.
|
e) Utastér-vészvilágítás
A helikoptert független áramforrásról működő vészvilágítás-rendszerrel kell ellátni, amely általános utastér-megvilágítást biztosít a helikopter vészkiürítésének elősegítéséhez.
f) Automatikusan működésbe lépő vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT(AD))
A helikoptert fel kell szerelni olyan automatikusan működésbe lépő vészhelyzeti helyzetjeladóval (ELT(AD)), amely képes egyszerre sugározni a 121,5 MHz és a 406 MHz frekvencián.
g) A le nem dobható ajtók rögzítése
A le nem dobható ajtóknak, amelyeket vészkijáratnak terveztek vízre szállás esetére, nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lenniük, hogy a vízre szállás és a lebegés értékeléséhez előírt maximális tengeri körülmények mértékéig semmilyen tengeri körülmény esetén ne akadályozzák a helikoptert elhagyó személyek kijutását.
h) Vészkijáratok és menekülőnyílások
Valamennyi vészkijáratot – a személyzet által használt vészkijáratokat is beleértve – és valamennyi olyan ajtót, ablakot és egyéb nyílást, amely vészkijáratként való használatra alkalmas, úgy kell beszerelni, hogy vészhelyzetben működtethető legyen.
i. A fenti a), b) és c) alponttól eltérve az üzemben tartó kockázatértékelés alapján engedélyt adhat a tengeri létesítményen egészségügyi okok miatt cselekvőképtelenné vált utasoknak arra, hogy a visszaúton vagy a tengeri létesítmények közötti úton részben vagy egyáltalán ne viseljék a mentőmellényt, illetve a túlélőruházatot, vagy ne használják a vészhelyzeti lélegeztető rendszereket.
SPA.HOFO.170 A személyzetre vonatkozó előírások
a)
|
Az üzemben tartónak meg kell állapítania a következőket:
1.
|
a hajózó személyzet tagjainak kiválasztására vonatkozó kritériumok, figyelembe véve a hajózó személyzet tagjainak korábbi tapasztalatait;
|
2.
|
a tervek szerint a tenger feletti műveleteket végrehajtó parancsnok/kapitány minimális gyakorlata; és
|
3.
|
a hajózó személyzet képzési és ellenőrzési programja, amelyet a hajózó személyzet minden egyes tagjának sikeresen el kell végeznie. A programnak, amelyet hozzá kell igazítani a tengeri környezethez, ki kell terjednie a rendes, rendkívüli és vészhelyzeti eljárásokra, a személyzeti erőforrás-gazdálkodásra, a vízbehatolás esetén és a tengeren való túlélés oktatására.
|
|
b)
|
A közelmúltbeli tapasztalatokra vonatkozó követelmények
Egy pilóta csak akkor vezethet utasokat szállító helikoptert:
1.
|
tengeri létesítményen, a légi jármű kapitányaként vagy parancsnokaként, ha a megelőző 90 napban legalább 3 felszállást, indulást, megközelítést és leszállást végzett tengeri létesítményen azonos típusú helikopterrel vagy az adott típusnak megfelelő teljes helikopterszimulátoron (FFS); vagy
|
2.
|
éjjel tengeri létesítményen, a légi jármű kapitányaként vagy parancsnokaként, ha a megelőző 90 napban legalább 3 felszállást, indulást, megközelítést és leszállást végzett éjjel tengeri létesítményen azonos típusú helikopterrel vagy az adott típusnak megfelelő teljes helikopterszimulátoron (FFS).
A három felszállást és leszállást a végrehajtandó művelettől függően többpilótás vagy egypilótás műveletben kell végrehajtani.
|
|
c)
|
A kereskedelmi légi szállításra vonatkozó egyedi követelmények:
1.
|
A fenti b) pont 1. és 2. alpontjában előírt 90 napos időszakot 120 napra meg lehet hosszabbítani típusminősítő oktató vagy vizsgáztató felügyelete alatti repülés esetén.
|
2.
|
Amennyiben a pilóta nem felel meg az 1. alpont előírásainak, jogosultságai gyakorlása előtt teljesítenie kell egy gyakorlórepülést a helikopteren vagy az alkalmazandó helikoptertípusnak megfelelő FFS-en, amelynek magában kell foglalnia legalább a b) 1. és b) 2. alpontban előírtakat.”
|
|
|