Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R1199

A Bizottság (EU) 2016/1199 rendelete (2016. július 22.) a 965/2012/EU rendeletnek a teljesítményalapú navigációval végzett repülésekre vonatkozó jóváhagyás, az adatszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tanúsítása és ellenőrzése, valamint a helikopterrel tenger felett végzett műveletek tekintetében történő módosításáról, valamint a rendelet helyesbítéséről

C/2016/4605

HL L 198., 2016.7.23, p. 13–37 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1199/oj

23.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1199 RENDELETE

(2016. július 22.)

a 965/2012/EU rendeletnek a teljesítményalapú navigációval végzett repülésekre vonatkozó jóváhagyás, az adatszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tanúsítása és ellenőrzése, valamint a helikopterrel tenger felett végzett műveletek tekintetében történő módosításáról, valamint a rendelet helyesbítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 965/2012/EU bizottsági rendelet (2) a légi járművek biztonságos üzemeltetését szolgáló feltételeket határoz meg.

(2)

A légi járművek fedélzeti rendszereibe táplált hibás repülési adatok vagy információk jelentősen veszélyeztethetik a repülés biztonságát. Ezért biztosítani kell, hogy az adatszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók olyan módon dolgozzák fel a repülési adatokat és információkat, amely garantálja azok minőségét, és teljesíti a légtér végfelhasználói által tervezett használatra vonatkozóan a légi járművek gyártói által előírt követelményeket.

(3)

A 965/2012/EU rendelet néhány alapvető navigációs módszer kivételével valamennyi teljesítményalapú navigációval (PBN) végzett műveletre egyedi jóváhagyást ír elő. A globális navigációs műholdrendszer (a továbbiakban: GNSS) segítségével végzett megközelítési műveletekkel összefüggésben szerzett tapasztalatokra és az elért érettségre tekintettel, valamint a legújabb nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés biztosítása céljából jelentősen csökkenteni kell az egyedi jóváhagyást igénylő esetek számát az általános légi fuvarozókra rótt szükségtelen gazdasági és adminisztratív terhek könnyítése érdekében.

(4)

A szóban forgó szabályokat hozzá kell igazítani a művelet típusához és a használt légi járművek összetettségéhez annak érdekében, hogy az üzemben tartók könnyebben meg tudjanak felelni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, valamint az egyes kis repülőgépekben a hajózószemélyzet ülésein és az utasüléseken felszerelendő, a felsőtestet rögzítő hevederrel kapcsolatos szabályoknak.

(5)

A 965/2012/EU rendelet értelmében egyes kisebb, nem kereskedelmi célú üzemben tartóknak szervezetükön belül irányítási rendszert kell létrehozniuk, mivel hajtóművel rendelkező komplex légi járműveket üzemeltetnek. Bizonyos esetekben azonban – például a két turbólégcsavaros hajtóművel rendelkező könnyebb repülőgépek nem kereskedelmi célú üzemeltetése esetén – az üzemben tartók számára nehézséget jelenthet a szóban forgó rendelet III. mellékletében foglalt irányítási rendszer követelményeinek megvalósítása. Mivel a szóban forgó üzemben tartóktól a megfeleléshez elvárt erőfeszítés nincs arányban azzal, amilyen mértékben e követelmények végrehajtása javítja a műveleteik biztonságát, a szóban forgó üzemben tartókat indokolt kizárni a 965/2012/EU rendelet VI. mellékletének hatálya alól, és helyette engedélyezni számukra, hogy a VII. mellékletben meghatározott követelményeket teljesítsék. A következetesség érdekében a két turbólégcsavaros hajtóművel rendelkező könnyebb repülőgépeken repülésoktatást végző képzési szervezetek számára engedélyezni kell, hogy a VII. mellékletben meghatározott követelményeket teljesítsék.

(6)

A 965/2012/EU rendelet VII. melléklete előírja, hogy egy meghatározott nyomásmagasság felett történő repülés esetén a légi járművön oxigént kell tartani és használni. A kockázatok közötti különbségtétel elve alapján, amely szerint az érdekelt felek számára biztosított szabályozási védelem attól függ, hogy milyen mértékben képesek felmérni és csökkenteni a kockázatokat, a nem kereskedelmi célú műveleteket végző, nem túlnyomásos légi járművek pilótáinak kell meghatározniuk – bizonyos objektív tényezőket figyelembe véve –, hogy az ilyen légi járműveken szükség van-e oxigénre.

(7)

A helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek (HOFO) olyan sajátos biztonsági kockázatokkal járnak, amelyeket a 965/2012/EU rendelet jelenlegi formájában nem rendez megfelelően. Néhány tagállam ezért további követelményeket fogadott el, köztük az új technológiák kötelező használatát, hogy mérsékeljék az ilyen kockázatokat, és fenntartsák a biztonság szintjét. Annak érdekében azonban, hogy a 216/2008/EK rendelet biztonsági célkitűzései megvalósuljanak, valamint egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a légi járművek üzemben tartóinak, uniós szinten kell közös biztonsági intézkedéseket meghatározni, figyelembe véve a nemzeti szintű tapasztalatokat, valamint a helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek ágazatában bekövetkezett fejleményeket.

(8)

A tagállamok továbbá bizonyos szerkesztési hibákat is felfedeztek a 965/2012/EU rendeletben, amelyek a rendelet végrehajtásában nehézségeket okoztak.

(9)

A 965/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell.

(10)

Az érintett üzemben tartók és a tagállamok illetékes hatóságai számára elegendő időt kell biztosítani, hogy alkalmazkodni tudjanak az e rendeletben a repülési adatokra és információkra, valamint a helikopterrel végzett, tenger feletti műveletekre vonatkozóan előírt új szabályokhoz.

(11)

A Bizottság a polgári repülésről szóló egyszerűbb, enyhébb és jobb szabályozásra irányuló kezdeményezés keretében felül kívánja vizsgálni a 965/2012/EU rendeletben a ballonokkal és a vitorlázó repülőgépekkel kapcsolatosan előírt szabályokat. A szóban forgó felülvizsgálatot előkészítő munka jelenleg folyik. Az említett szabályok alkalmazásának kezdetét ezért ki kell igazítani annak érdekében, hogy a felülvizsgálatot be lehessen fejezni, és az említett szabályokat – szükség esetén – az alkalmazásuk kezdete előtt módosítani lehessen.

(12)

A jogi egyértelműség és a közös követelmények egész Unióban összehangolt végrehajtása érdekében meg kell határozni e követelmények alkalmazásának kezdetét, amely megegyezhet a hatálybalépés dátumával, de egy későbbi időpont is lehet. A jogi aggályok és a bizonytalanság elkerülése érdekében a jogi aktusnak tartalmaznia kell az átmeneti intézkedéseket és a feladatokat, amelyeket valamennyi tagállamnak megfelelően végre kell hajtania. A repülésbiztonság területén az egyes bizottsági végrehajtási rendeletek által megengedett önkéntes kívülmaradás lehetőségét az olyan kellően indokolt esetekre kell korlátozni, amelyekben feltétlenül szükség van rá, és helyette egy kiszámítható és átlátható rendszert kell alkalmazni. E megfontolások figyelembevétele érdekében a 965/2012/EU rendeletet feltétlenül módosítani kell.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott véleményeken (3) alapulnak.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 965/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az e) pont végéről a „valamint” szót el kell hagyni;

b)

a cikk a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

tenger feletti műveletekben használt helikopterek (HOFO).”

2.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az 5. cikk ellenére a tagállamok 2018. június 30-ig nemzeti jogukkal összhangban továbbra is egyedi jóváhagyást és további követelményeket írhatnak elő a helikopterrel végzett, tenger feletti kereskedelmi légi szállítási műveletek vonatkozásában az üzembentartási eljárások, a felszerelés, a személyzet képesítése és a képzés tekintetében. A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Ügynökséget az ilyen egyedi jóváhagyásokkal összefüggésben alkalmazott további követelményekről. A szóban forgó követelmények nem lehetnek a III. és a IV. mellékletben foglalt követelményeknél kevésbé korlátozóak.”;

b)

a (7) bekezdést el kell hagyni;

c)

a cikk a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8)   Az 5. cikk (3) bekezdésének első mondatától eltérve a nem kereskedelmi célú műveleteket végző, legfeljebb 5 700 kg maximális engedélyezett felszállótömegű (MCTOM), turbólégcsavaros hajtóművel rendelkező komplex repülőgépek üzemben tartóinak a légi járművek üzemben tartása során csak a VII. melléklet rendelkezéseinek kell megfelelniük.

(9)   Az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontjától eltérve a legfeljebb 5 700 kg maximális engedélyezett felszállótömegű (MCTOM), turbólégcsavaros hajtóművel rendelkező komplex repülőgépeken repülésoktatást végző képzési szervezeteknek a légi járművek üzemben tartása során meg kell felelniük a VII. melléklet rendelkezéseinek.”

3.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. október 28-tól kell alkalmazni figyelemmel az alábbi (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésre.

(2)   A II. és a VII. melléklet 2013. augusztus 25-től alkalmazandó – a tagállamok határozatától függő mértékben – a ballonokkal és a vitorlázó repülőgépekkel végzett nem kereskedelmi légi szállítási műveletekre, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoztak a határozatuk meghozatala idején hatályos rendelkezésekkel összhangban, hogy részben vagy egészben nem alkalmazzák a mellékleteket. A szóban forgó tagállamok a II. és a VII. mellékletet a ballonokkal végzett nem kereskedelmi légi szállítási műveletekre 2018. április 8-tól, a vitorlázó repülőgépekkel végzett nem kereskedelmi légi szállítási műveletekre pedig 2019. április 8-tól vagy adott esetben a határozatukban megjelölt időpontoktól alkalmazzák.

(3)   A II., a III., a VII. és a VIII. melléklet 2014. július 1-jétől alkalmazandó – a tagállamok határozatától függő mértékben – a ballonokkal és a vitorlázó repülőgépekkel végzett egyedi légi szállítási műveletekre, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoztak a határozatuk meghozatala idején hatályos rendelkezésekkel összhangban, hogy részben vagy egészben nem alkalmazzák a mellékleteket. A szóban forgó tagállamok a II., a III., a VII. és a VIII. mellékletet a ballonokkal végzett egyedi légi szállítási műveletekre 2018. április 8-tól, a vitorlázó repülőgépekkel végzett egyedi légi szállítási műveletekre pedig 2019. április 8-tól vagy adott esetben a határozatukban megjelölt időpontoktól alkalmazzák.

(4)   A II., a III., a VII. és a VIII. melléklet 2014. július 1-jétől alkalmazandó – a tagállamok határozatától függő mértékben – a repülőgépekkel és a helikopterekkel végzett egyedi légi szállítási műveletekre, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoztak a határozatuk meghozatala idején hatályos rendelkezésekkel összhangban, hogy részben vagy egészben nem alkalmazzák a mellékleteket. A szóban forgó tagállamok a II., a III., a VII. és a VIII. mellékletet a repülőgépekkel és a helikopterekkel végzett egyedi légi szállítási műveletekre 2017. április 21-től vagy adott esetben a határozatukban megjelölt időpontoktól alkalmazzák.

(5)   A II., a III. és a IV. melléklet a következőkre alkalmazandó:

a)

2014. július 1-jétől – a tagállamok határozatától függő mértékben – a »B« teljesítményosztályú repülőgépekkel vagy nem komplex helikopterekkel végzett, ugyanazon repülőtéren vagy műveleti területen kezdődő és végződő kereskedelmi légi szállítási műveletekre, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoztak a határozatuk meghozatala idején hatályos rendelkezésekkel összhangban, hogy részben vagy egészben nem alkalmazzák a mellékleteket. A szóban forgó tagállamok a II., a III. és a IV. mellékletet a »B« teljesítményosztályú repülőgépekkel vagy nem komplex helikopterekkel végzett, ugyanazon repülőtéren vagy műveleti területen kezdődő és végződő kereskedelmi légi szállítási műveletekre 2017. április 21-től vagy adott esetben a határozatukban megjelölt időpontoktól alkalmazzák;

b)

2014. július 1-jétől – a tagállamok határozatától függő mértékben – a ballonokkal és a vitorlázó repülőgépekkel végzett kereskedelmi légi szállítási műveletekre, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoztak a határozatuk meghozatala idején hatályos rendelkezésekkel összhangban, hogy részben vagy egészben nem alkalmazzák a mellékleteket. A szóban forgó tagállamok a II., a III. és a IV. mellékletet a ballonokkal végzett kereskedelmi légi szállítási műveletekre 2018. április 8-tól, a vitorlázó repülőgépekkel végzett kereskedelmi légi szállítási műveletekre pedig 2019. április 8-tól vagy adott esetben a határozatukban megjelölt időpontoktól alkalmazzák.

(6)   Az alábbiak az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében előírt időszakokra alkalmazandók értelemszerűen:

a)

az illetékes hatóságok e rendelet követelményei hatálybalépésének napjától az említett követelményeknek való megfelelés érdekében fokozatos és hatékony intézkedéseket tesznek, többek között kiigazítják szervezeti és irányítási rendszereiket, személyzetük képzését, eljárásaikat, kézikönyveiket és ellenőrzési programjaikat;

b)

az üzemben tartók e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelés érdekében legkésőbb az említett követelmények alkalmazásának kezdetéig módosítják irányítási rendszereiket, képzési programjaikat, eljárásaikat és kézikönyveiket;

c)

e rendelet vonatkozó követelményei alkalmazásának kezdetéig a tagállamok továbbra is kiadnak, megújítanak vagy módosítanak bizonyítványokat, engedélyeket és jóváhagyásokat a szóban forgó követelmények hatálybalépése előtt hatályos szabályokkal összhangban vagy a »B« teljesítményosztályú repülőgépekkel vagy nem komplex helikopterekkel végzett, ugyanazon repülőtéren vagy műveleti területen kezdődő és végződő kereskedelmi légi szállítási műveletek esetében a következőkkel összhangban:

repülőgépek esetében a 3922/91/EGK rendelet III. melléklete és a vonatkozó, a 3922/91/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján biztosított nemzeti szintű mentességek, és

helikopterek esetében a nemzeti követelmények;

d)

a tagállamok által e rendelet vonatkozó követelményei alkalmazásának kezdete előtt kiadott bizonyítványokat, engedélyeket és jóváhagyásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a szóban forgó követelményeknek megfelelően adták ki. E rendelet vonatkozó követelményei alkalmazásának kezdetétől számított hat hónapon belül azonban a szóban forgó rendeletnek megfelelően kiállított bizonyítványokkal, engedélyekkel és jóváhagyásokkal kell őket kicserélni;

e)

e rendelet szerint nyilatkozattételi kötelezettség hatálya alá tartozó üzemben tartók legkésőbb a szóban forgó rendelet vonatkozó követelményei alkalmazásának kezdetéig benyújtják nyilatkozatukat.”

4.

Az I., a II., a IV., az V., a VI., a VII. és a VIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 965/2012/EU rendeletet a következőképpen kell helyesbíteni:

1.

A IV. mellékletben (CAT rész) a CAT.POL.A.240 pont b) pontja 4. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„4.

a hajózószemélyzet az ORO rész FC alrészével összhangban megfelelő ismeretekkel rendelkezik a teljesítendő útvonalról és az alkalmazandó eljárásokról.”

2.

A VII. mellékletben (NCO rész) az NCO.GEN.103 pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelet 6. cikke (4a) bekezdésének c) pontjában említett bemutató repülések e melléklet szerint történő végrehajtására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)

a ballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett repülések kivételével a repüléseknek ugyanazon a repülőtéren vagy műveleti területen kell kezdődniük és végződniük;

b)

a látvarepülési szabályok (VFR) szerint, nappal kell őket végrehajtani;

c)

a repülésbiztonság ellenőrzéséért felelős személy felügyelete alatt kell őket végrehajtani; és

d)

az illetékes hatóság által előírt egyéb feltételek betartásával kell őket végrehajtani.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. augusztus 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal:

a)

az 1. cikk (1) bekezdését, valamint a melléklet 1. pontjának a), b), c) és d) alpontját, 2. pontjának c) alpontját, 3. pontjának a), e), g), m), n) és o) alpontját, 4. pontjának c) alpontját, 5. pontjának d), j), k) és l) alpontját, valamint 7. pontjának d), k) és l) alpontját 2018. július 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a melléklet 3. pontjának l) és q) alpontját, 5. pontjának i) és n) alpontját, 6. pontjának k) és n) alpontját, valamint 7. pontjának j) és n) alpontját 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(2)  A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(3)  Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015. március 12-i 02/2015 sz. véleménye egy, a légtérfelhasználóknak nyújtandó, a légi navigáció céljaira történő adatszolgáltatás műszaki követelményeinek és működési eljárásainak megállapításáról szóló bizottsági rendelethez. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015. március 31-i 03/2015 sz. véleménye egy, a teljesítményalapú navigációval (PBN) végzett repülésekre vonatkozó jóváhagyás kritériumainak felülvizsgálatáról szóló bizottsági rendelethez. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015. május 8-i 04/2015 sz. véleménye egy, a helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek egyedi jóváhagyásáról szóló bizottsági rendelethez.


MELLÉKLET

A 965/2012/EU rendelet I., II., IV., V., VI., VII. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. mellékletben (Fogalommeghatározások):

a)

a 69. pont helyébe a következő szöveg lép:

„69.   »Kedvezőtlen környezet«:

a)

olyan terület, amelyen:

i.

a felület alkalmatlansága miatt nem végezhető el biztonságos kényszerleszállás; vagy

ii.

a helikopter utasai nem védhetők meg kellő mértékben az elemektől; vagy

iii.

nem nyújtható/várható az előre látható veszélyeztetettségnek megfelelő kutató-mentő szolgálat; vagy

iv.

a földön lévő személyek vagy vagyontárgyak sérülésének veszélye elfogadhatatlanul nagy;

b)

az alábbi területek minden esetben:

i.

víz feletti repülés esetén az északi szélesség 45°-tól északra, illetve a déli szélesség 45°-tól délre fekvő nyílt tengeri területek, hacsak azon állam felelős hatósága, amelyben a repülésre sor kerül, nem nyilvánít valamely részt nem kedvezőtlen területnek; és

ii.

a beépített területek azon részei, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő, biztonságos kényszerleszállásra alkalmas hely.”;

b)

a 86. pont helyébe a következő szöveg lép:

„86.   »Tenger feletti művelet«: olyan, helikopterrel végzett művelet, amelynek során a repülés jelentős részét nyílt tengeri területek fölött hajtják végre tengeri létesítményekre vagy azokról kiindulva.”;

c)

a melléklet a következő 86a. ponttal egészül ki:

„86a.   »Tengeri létesítmény«: helikopterrel végzett repüléshez használt, rögzített vagy úszó tengeri szerkezeten vagy hajón található létesítmény.”;

d)

a melléklet a következő 86b. ponttal egészül ki:

„86b.   »Nyílt tengeri terület«: a víztömeg partvonaltól tenger felé eső területe.”;

e)

a melléklet a következő 103a. ponttal egészül ki:

„103a.   »Kötelező navigációs teljesítmény (RNP) előírása«: olyan, teljesítményalapú navigációval (PBN) végzett repülésre vonatkozó navigációs előírás, amely követelményként előírja a navigációs teljesítmény fedélzeti nyomon követését és a riasztást.”

2.

A II. mellékletben (ARO rész):

a)

a melléklet a következő ARO.OPS.240 ponttal egészül ki:

„ARO.OPS.240   Az RNP AR APCH navigációs előírás egyedi jóváhagyása

a)

Miután a kérelmező bizonyította, hogy megfelel az SPA.PBN.105 pontban előírt követelményeknek, az illetékes hatóság általános hatályú egyedi jóváhagyást vagy eljárásspecifikus jóváhagyást ad az RNP AR APCH navigációs előírásra.

b)

Eljárásspecifikus jóváhagyás esetében az illetékes hatóság:

1.

a PBN-jóváhagyásban felsorolja az egyes repülőterek tekintetében jóváhagyott műszeres megközelítési eljárásokat;

2.

adott esetben egyeztet a szóban forgó repülőterekért felelős illetékes hatóságokkal; és

3.

figyelembe veszi a kérelmező részére már kiadott, RNP AR APCH navigációs előírásra vonatkozó egyedi jóváhagyásokból eredő lehetséges beszámításokat.”;

b)

a II. függelék helyébe a következő szöveg lép:

II. Függelék

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép
”;

c)

az V. függelékben a 140. számú EASA-űrlap 6. megjegyzése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

Ebben az oszlopban fel kell sorolni az összes jóváhagyott műveletet, pl. veszélyes áruk szállítása, LVO, RVSM, PBN, MNPS, HOFO.”;

3.

A IV. mellékletben (CAT rész):

a)

a CAT.OP.MPA.120 pontot el kell hagyni;

b)

a melléklet a következő CAT.OP.MPA.126 ponttal egészül ki:

„CAT.OP.MPA.126   Teljesítményalapú navigáció

Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben az adott útvonalon vagy eljárás során teljesítményalapú navigáció (PBN) szükséges,

a)

a teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepeljen a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációs előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

c)

a CAT.OP.MPA.135 pont a) 1. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

rendelkezésre állnak a tervezett repülésnek megfelelő világűrbe telepített létesítmények, földi létesítmények és szolgáltatások, a meteorológiai szolgáltatásokat is beleértve;”;

d)

a CAT.OP.MPA.175 pont b) alpontjában:

i.

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.

a tervezett repüléshez szükséges, világűrbe telepített létesítmények, földi létesítmények és szolgáltatások rendelkezésre állnak, és megfelelőek;”;

ii.

a 7. alpont végéről a „valamint” szót el kell hagyni;

iii

a pont a következő 7a. alponttal egészül ki:

„7a.

a teljesítményalapú navigációhoz szükséges navigációs adatbázisok megfelelőek és naprakészek; és”;

e)

a CAT.OP.MPA.181 pont helyébe a következő szöveg lép:

„CAT.OP.MPA.181   A repülőterek és műveleti területek kiválasztása – helikopterek

a)

Műszeres időjárási körülmények (IMC) közötti repülések esetében, amennyiben időjárási okokból nem lenne lehetséges az indulási helyszínre történő visszatérés, a kapitánynak olyan felszálló kitérő repülőteret kell választania, amely normál utazósebességen történő repüléssel egyórányi repülési időn belüli távolságra esik.

b)

Műszer szerint végrehajtott (IFR) repülés, vagy a látvarepülési szabályok (VFR) szerint, de nem a látható tereptárgyak alapján navigálva végrehatott repülés esetére a kapitánynak legalább egy kitérő célrepülőteret meg kell határoznia az operatív repülési tervben, kivéve, ha:

1.

bármely más földi célállomásra történő repülés esetén a repülés időtartama és az uralkodó meteorológiai körülmények olyanok, hogy a leszállás tervezett helyszínére történő érkezés becsült idejében lehetséges a látva repülésre alkalmas meteorológiai körülmények (VMC) között végzett megközelítés és leszállás; vagy

2.

a leszállás tervezett helye elszigetelt, és nem áll rendelkezésre kitérő hely; ebben az esetben elhatározási pontot (PNR) kell kijelölni.

c)

Az üzemben tartónak két kitérő célrepülőteret kell kiválasztania, amennyiben:

1.

a célrepülőtérre vonatkozó időjárás-jelentések és/vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a célrepülőtérre való becsült érkezési időt egy órával megelőző időponttól a becsült érkezési időt egy órával meghaladó időpontig a meteorológiai körülmények a vonatkozó tervezési minimumok alatt lesznek; vagy

2.

a célrepülőteret illetően nem áll rendelkezésre semmilyen időjárásra vonatkozó információ.

d)

Az üzemben tartónak az operatív repülési tervben kell meghatároznia a szükséges kitérő repülőter(ek)et.”;

f)

a melléklet a következő CAT.OP.MPA.182 ponttal egészül ki:

„CAT.OP.MPA.182   Célrepülőterek – műszeres megközelítési műveletek

Az üzemben tartónak biztosítania kell, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök a navigáláshoz és a célrepülőtéren való leszálláshoz vagy a tervezett megközelítési és leszállási művelet végrehajtására való képesség elvesztése esetén a kitérő célrepülőtéren való leszálláshoz.”;

g)

a CAT.OP.MPA.247 pont b) alpontját el kell hagyni;

h)

a CAT.OP.MPA.295 pont helyébe a következő szöveg lép:

„CAT.OP.MPA.295   A levegőben történő összeütközést elhárító rendszer (ACAS) használata

Ha az ACAS fel van szerelve és működőképes, az üzemben tartónak műveleti eljárásokat és képzési programokat kell kidolgoznia, hogy a hajózó személyzet megfelelően képzett legyen az összeütközések elhárításában, és értsen az ACAS II berendezés használatához.”;

i)

a CAT.IDE.A.205 pont a) 3. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2015. április 8-án vagy azt követően adták ki, a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonsági öv minden utasüléshez, valamint rögzítőhevederek minden fekhelyhez;”;

j)

a CAT.IDE.A.205 pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonságiöv-rendszernek a következőkkel kell rendelkeznie:

1.

egypontos kioldó;

2.

a minimálisan előírt létszámú légiutas-kísérő személyzet ülésein két vállheveder és egy azoktól függetlenül működtethető biztonsági öv; és

3.

a hajózó személyzet ülésein és a pilóta melletti valamennyi ülésen:

i.

két vállheveder és egy azoktól függetlenül működtethető biztonsági öv; vagy

ii.

egy átlós vállheveder és egy attól függetlenül működtethető biztonsági öv a következő repülőgépek esetében:

A)

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó típusalkalmassági előírásban meghatározott, a kényszerleszállásra vonatkozó dinamikus feltételeknek;

B)

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó típusalkalmassági előírásban meghatározott, a kényszerleszállásra vonatkozó dinamikus feltételeknek, és amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2014. október 28-át megelőzően adták ki; és

C)

a CS-VLA vagy azzal egyenértékű engedéllyel és a CS-LSA vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező repülőgépek.”;

k)

a CAT.IDE.A.345 pont a következő f) alponttal egészül ki:

„f)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”

l)

a CAT.IDE.A.355 pont helyébe a következő szöveg lép:

„CAT.IDE.A.355   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

m)

a CAT.IDE.H.280 pont b) alpontját el kell hagyni;

n)

a CAT.IDE.H.295 pont helyébe a következő szöveg lép:

„CAT.IDE.H.295   A személyzet túlélőruházata

A személyzet minden tagjának túlélőruházatot kell viselnie a 3. teljesítményosztályban a szárazföldtől az autorotációsnál vagy a biztonságos kényszerleszálláshoz szükségesnél nagyobb távolságban, víz felett végzett repülések során, amennyiben a kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz.”;

o)

a CAT.IDE.H.310 pontot el kell hagyni;

p)

a CAT.IDE.H.345 pont a következő e) alponttal egészül ki:

„e)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

q)

a melléklet a következő CAT.IDE.H.355 ponttal egészül ki:

„CAT.IDE.H.355   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

4.

Az V. mellékletben (SPA rész):

a)

az SPA.PBN.100 pont helyébe a következő szöveg lép:

„SPA.PBN.100   Teljesítményalapú navigációval (PBN) végzett műveletek

a)

A teljesítményalapú navigációra vonatkozó alábbi előírások mindegyike jóváhagyást igényel:

1.

RNP AR APCH; és

2.

RNP 0,3 (0,3 tengeri mérföld pontosságú kötelező navigációs teljesítmény) a helikopterekkel végzett műveletek esetében.

b)

Egy RNP AR APCH navigációs előírás szerinti műveletekre vonatkozó jóváhagyás az olyan nyilvános műszeres megközelítési eljárások szerinti műveleteket teszi lehetővé, amelyek megfelelnek az ICAO vonatkozó eljárástervezési kritériumainak.

c)

RNP AR APCH vagy RNP 0,3 (0,3 tengeri mérföld pontosságú kötelező navigációs teljesítményt igénylő) navigációs előírásra vonatkozó eljárásspecifikus jóváhagyás szükséges a magánműszeres megközelítési eljárásokhoz és az olyan közösségi műszeres megközelítési eljárásokhoz, amelyek nem felelnek meg az ICAO vonatkozó eljárástervezési kritériumainak, vagy amennyiben a légiforgalmi tájékoztató kiadvány (Aeronautical Information Publication, AIP) vagy az illetékes hatóság előírja azt.”;

b)

az SPA.PBN.105 PBN pont helyébe a következő szöveg lép:

„SPA.PBN.105   Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek jóváhagyása

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságtól egyedi PBN-jóváhagyást szerezzen, az üzemben tartónak bizonyítania kell az alábbiakat:

a)

a tervezett teljesítményalapú navigációs művelethez szükséges légialkalmassági jóváhagyás szerepel a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban;

b)

képzési programot alakított ki az ilyen repüléseken részt vevő hajózó személyzet és az ilyen repülések előkészítésében részt vevő személyzet részére;

c)

a repülésbiztonság értékelésére sor került;

d)

operatív eljárásokban határozta meg a következőket:

1.

a fedélzeti berendezések, beleértve azok műveleti korlátozásait és a megfelelő bejegyzések feltüntetését a minimális felszerelésjegyzékben (MEL);

2.

a hajózó személyzet összetétele, képesítése és tapasztalata;

3.

rendes, rendkívüli és váratlan helyzetekre vonatkozó eljárások; és

4.

az elektronikus navigációs adatok kezelése;

e)

a bejelentendő események jegyzékét összeállította; és

f)

adott esetben kialakította az RNP-irányítás ellenőrzési programját az RNP AR APCH navigációs előírás szerinti műveletekhez.”;

c)

a melléklet a következő K. alrésszel egészül ki:

„K. ALRÉSZ

HELIKOPTERREL VÉGZETT, TENGER FELETTI MŰVELETEK

SPA.HOFO.100   Helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek (HOFO)

Ezen alrész követelményei a következőkre vonatkoznak:

a)

kereskedelmi légi járművek üzemben tartója, amely az ORO résszel összhangban érvényes légijármű-üzembentartási engedéllyel rendelkezik;

b)

olyan, egyedi műveleteket végző üzemben tartó, amely az ORO résszel összhangban bejelentette tevékenységét; vagy

c)

olyan, nem kereskedelmi műveleteket végző üzemben tartó, amely az ORO résszel összhangban bejelentette tevékenységét.

SPA.HOFO.105   Helikopterrel végzett, tenger feletti műveletek jóváhagyása

a)

Az üzemben tartónak egyedi jóváhagyást kell kapnia az illetékes hatóságtól, mielőtt megkezdi az ezen alrész hatálya alá tartozó egyedi műveleteket.

b)

Ilyen jóváhagyás megszerzéséhez az üzemben tartónak az SPA.GEN.105 pontban meghatározott módon kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz, valamint bizonyítania kell, hogy megfelel ezen alrész követelményeinek.

c)

Mielőtt egy, az a) pont szerinti jóváhagyást megadó tagállamtól eltérő tagállamból műveleteket végezne, az üzemben tartónak mindkét tagállam illetékes hatóságát tájékoztatnia kell a tervezett műveletről.

SPA.HOFO.110   Műveleti eljárások

a)

Az üzemben tartó köteles a repülésbiztonság-menedzsmentre vonatkozó eljárásának részeként mérsékelni és minimálisra csökkenteni a helikopterrel végzett, tenger feletti műveletekre sajátosan jellemző kockázatokat és veszélyeket. Az üzemben tartónak az üzembentartási kézikönyvben meg kell határoznia a következőket:

1.

a személyzet kiválasztása, összetétele és képzése;

2.

a személyzet és egyéb érintett személyek feladatai;

3.

a szükséges berendezésekre és a repülés előkészítésére vonatkozó feltételek; és

4.

olyan műveleti eljárások és minimumkövetelmények, amelyekkel a rendes és a várhatóan rendkívüli műveletek egyaránt ismertetésre, a hozzájuk kapcsolódó kockázatok pedig megfelelő módon csökkentésre kerülnek.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a következőket:

1.

minden repülés előtt készüljön operatív repülési terv;

2.

az utasok repülésbiztonsági eligazítása térjen ki a tenger feletti repülés részleteire vonatkozó sajátos információkra, és az eligazításra még a helikopterbe való beszállás előtt kerüljön sor;

3.

a hajózó személyzet minden tagja viseljen jóváhagyott túlélőruházatot:

i.

amennyiben a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz; vagy

ii.

amennyiben a mentés becsült időtartama hosszabb, mint a számított túlélési idő; vagy

iii.

amennyiben a repülést éjjel, kedvezőtlen környezetben tervezik végrehajtani;

4.

amennyiben a megfelelő légiforgalmi szolgálat meghatározta a tenger feletti útvonalat, úgy azt kövessék;

5.

a pilóták a repülés teljes időtartama alatt optimális mértékben használják az automatikus repülésvezérlő rendszert (AFCS);

6.

határozzanak meg konkrét tenger feletti megközelítési profilokat, beleértve a stabil megközelítés paramétereit, valamint dolgozzák ki azt a javító intézkedést, amelyet abban az esetben kel meghozni, ha a megközelítés instabillá válna;

7.

több pilótával végrehajtott műveletek esetében legyenek bevezetett eljárások arra, hogy tenger feletti repülés során a személyzet egy tagja folyamatosan figyelje a repülőműszereket, különösen a megközelítés vagy az indulás alatt, annak érdekében, hogy a biztonságos repülési útvonalat kövessék;

8.

a hajózó személyzet azonnal hozza meg a megfelelő intézkedést, amennyiben a magassági riasztás működésbe lép;

9.

legyenek bevezetett eljárások, amelyek előírják, hogy a vészhelyzetben lebegést biztosító rendszereket minden víz feletti érkezés és indulás alkalmával élesítsék, amikor az biztonságosan végrehajtható; és

10.

a műveleteket az illetékes hatóság vagy a légtérért felelős megfelelő hatóság által a repülési útvonalra vagy területre vonatkozóan meghatározott korlátozásoknak megfelelően hajtsák végre.

SPA.HOFO.115   Tengeri létesítmények igénybevétele

Az üzemben tartó csak olyan tengeri létesítményeket vehet igénybe, amelyek megfelelőek a helikoptertípus méretéhez és tömegéhez viszonyítva, valamint a szóban forgó műveletek céljára.

SPA.HOFO.120   A repülőterek és műveleti területek kiválasztása

a)

Szárazföldi kitérő célrepülőtér Tengeri létesítményről szárazföldi repülőtérre végzett repülések esetén a parancsnok/kapitány a CAT.OP.MPA.181, az NCC.OP.152 és az SPO.OP.151 pont ellenére nem köteles kitérő célrepülőteret meghatározni az operatív repülési tervben, ha:

1.

a célrepülőtér tengerparti repülőtér; vagy

2.

teljesülnek a következő feltételek:

i.

a célrepülőtér közzétett műszeres megközelítési eljárással rendelkezik;

ii.

a repülési idő kevesebb, mint 3 óra; és

iii.

a várható leszállási időt megelőző 1 órára és az azt követő 1 órára vonatkozó, közzétett időjárás-jelentés szerint:

A)

a felhőalap legalább 700 lábbal magasabb a műszeres megközelítési eljáráshoz tartozó minimumoknál vagy 1 000 lábbal a célrepülőtér felett helyezkedik el (a kettő közül a magasabb érték); és

B)

a látótávolság legalább 2 500 méter.

b)

Tengeri kitérő helikopter-leszállóplatform Az üzemben tartó tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformot is választhat, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

1.

tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformot kizárólag az elhatározási pontot (PNR) túllépve, abban az esetben szabad igénybe venni, ha szárazföldi kitérő célrepülőtér földrajzilag nem elérhető. Az elhatározási pont elérése előtt szárazföldi kitérő célrepülőteret kell igénybe venni;

2.

a tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformnak megfelelőnek kell lennie az egy üzemképtelen hajtóművel való leszállásra;

3.

a lehetséges mértékig az elhatározási pont elérése előtt garantálni kell a leszállóplatform rendelkezésre állását. Az egyes helikopter-leszállóplatformok és egyéb területek kitérő helikopter-leszállóplatformként való használatához azok méreteinek, konfigurációjának és akadálymentességének minden olyan helikoptertípus szempontjából megfelelőnek kell lenniük, amelyek igénybe kívánják azokat venni;

4.

meg kell határozni az időjárási minimumokat, figyelembe véve a meteorológiai információk pontosságát és megbízhatóságát;

5.

a MEL-nek külön rendelkezéseket kell tartalmaznia az ilyen típusú műveletekre;

6.

tengeri kitérő helikopter-leszállóplatform csak akkor választható, ha erre az üzemben tartó az üzembentartási kézikönyvben meghatároz egy eljárást.

SPA.HOFO.125   Tengeri létesítmények fedélzeti radaros megközelítése (ARA) – kereskedelmi légi szállítási (CAT) műveletek

a)

A kereskedelmi légi szállítást (CAT) végző üzemben tartóknak műveleti eljárásokat kell kidolgozniuk, és biztosítaniuk kell, hogy fedélzeti radaros megközelítésre csak akkor kerüljön sor, ha:

1.

a helikopter fel van szerelve olyan radarral, amely képes információkat nyújtani a környezetében található akadályokról; és

2.

vagy

i.

a süllyedés minimális felszín feletti magassága (MDH) meghatározása rádió-magasságmérővel történik; vagy

ii.

a süllyedés minimális tengerszint feletti magasságát (MDA) megfelelő biztonsági ráhagyással alkalmazzák.

b)

Olajfúró toronyra vagy mozgó hajóra történő leszállás esetén fedélzeti radaros megközelítést csak több pilótával végzett repülés során lehet végrehajtani.

c)

Az elhatározási távolságnak megszakított megközelítés esetén megfelelő akadálymentességet kell biztosítania minden olyan célállomáson, ahova fedélzeti radaros megközelítést terveznek.

d)

Az elhatározási távolságon belül vagy a süllyedés minimális tengerszint/felszín feletti magassága (MDA/H) alatt csak akkor folytatható a megközelítés, ha a célállomással látás szerinti kapcsolat létesült.

e)

Egy pilótával végzett kereskedelmi légi szállítási (CAT) műveletek esetén a süllyedés minimális tengerszint/felszín feletti magasságát (MDA/H) és az elhatározási távolságot meg kell növelni a megfelelő értékkel.

f)

Abban az esetben, ha fedélzeti radaros megközelítéssel nem mozgó tengeri létesítményre (pl. rögzített létesítményre vagy lehorgonyzott hajóra) repülnek, és a navigációs rendszerben megbízható GPS-koordináták állnak rendelkezésre a létesítményre vonatkozóan, a fedélzeti radaros megközelítés biztonságosságát a GPS/területi navigációs rendszer használatával kell növelni.

SPA.HOFO.130   Időjárási viszonyok

Tengeri létesítmények között, G osztályú légtérben végzett repülések esetén, ha a víz feletti útvonalszakasz kevesebb mint 10 tengeri mérföld (NM), a VFR szerinti repülések a CAT.OP.MPA.247, az NCC.OP.180 és az SPO.OP.170 pont ellenére elvégezhetők, ha a korlátok elérik vagy meghaladják az alábbi értékeket:

Tengeri létesítmények között, G osztályú légtérben végzett repülésekre vonatkozó minimumok

 

Nappal

Éjjel

 

Felszín feletti magasság (*)

Látótávolság

Felszín feletti magasság (*)

Látótávolság

Egy pilóta

300 láb

3 km

500 láb

5 km

Két pilóta

300 láb

2 km (**)

500 láb

5 km (***)

SPA.HOFO.135   A szélre vonatkozó korlátozások tengeri létesítményekre való repülés esetén

Tengeri létesítményre irányuló műveletet csak akkor szabad végrehajtani, ha a helikopter-leszállóplatformról jelentett szélsebesség – a széllökéseket is beleértve – legfeljebb 60 csomó.

SPA.HOFO.140   A tengeri létesítményekre vonatkozó teljesítmény-előírások

Helikopterekkel a tengeri létesítményekről való felszállást és azokra való leszállást a művelet típusa szerint, a vonatkozó melléklet teljesítménykövetelményeinek megfelelően kell végrehajtani.

SPA.HOFO.145   Repülésiadat-figyelő (Flight data monitoring, FDM) rendszer

a)

Az olyan üzemben tartó, amely fedélzeti adatrögzítővel felszerelt helikopterrel végez CAT műveleteket, 2019. január 1-jéig köteles integrált irányítási rendszere részeként FDM-rendszert kialakítani, majd fenntartani azt.

b)

Az FDM-rendszer nem lehet büntető jellegű, és megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia az adatforrás(ok) védelmére.

SPA.HOFO.150   Légijármű-követő rendszer

Az üzemben tartónak létre kell hoznia, és fenn kell tartania egy ellenőrzött légijármű-követő rendszert, amely a kedvezőtlen környezetben, tenger felett végzett műveletek esetében a helikopter elindulásától a végső célállomásra való megérkezéséig nyomon követi azt.

SPA.HOFO.155   Vibrációs állapotfigyelő (vibration health monitoring, VHM) rendszer

a)

A következő, kedvezőtlen környezetben, tenger felett kereskedelmi légi szállítási műveleteket végrehajtó helikoptereket 2019. január 1-jéig fel kell szerelni a kritikus rotor- és rotormeghajtó rendszerek állapotának figyelemmel kísérésére alkalmas VHM-rendszerrel:

1.

az olyan hajtóművel rendelkező komplex helikopterek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. december 31-ét követően adták ki;

2.

minden olyan, kilencet meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú helikopter, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2017. január 1-je előtt adták ki;

3.

minden olyan helikopter, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2018. december 31-ét követően adták ki.

b)

Az üzemben tartónak rendelkeznie kell egy olyan rendszerrel, amely a következőkre szolgál:

1.

gyűjti az adatokat, beleértve a rendszer által generált riasztásokat is;

2.

elemzi és meghatározza az alkotóelemek üzembiztosságát; és

3.

reagál a fellépő hibákra.

SPA.HOFO.160   A berendezésekre vonatkozó követelmények

a)

Az üzemben tartónak teljesítenie kell a következő, berendezésekre vonatkozó követelményeket:

1.

utastájékoztató rendszer a kereskedelmi légi szállítási és a nem kereskedelmi műveletekre használt, hajtóművel rendelkező, komplex helikoptereken:

i.

a kilencet meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú helikoptereket utastájékoztató rendszerrel kell felszerelni;

ii.

a legfeljebb kilenc maximális utasülésszám-konfigurációjú helikoptereket nem kell utastájékoztató rendszerrel felszerelni, ha az üzemben tartó bizonyítani tudja, hogy repülés közben a pilóta hangja minden utasülésben érthető.

2.

Rádió-magasságmérő

A helikoptereket fel kell szerelni olyan rádió-magasságmérővel, amely képes egy előre beállított felszín feletti magasság alatt hangjelzéssel, valamint egy, a pilóta által beállított felszín feletti magasság alatt látható jelzéssel figyelmeztetni a pilótát.

b)

Vészkijáratok

Valamennyi vészkijáratot – a személyzet által használt vészkijáratokat is beleértve – és valamennyi olyan ajtót, ablakot és egyéb nyílást, amely vészkijáratként való használatra alkalmas, valamint azok nyitószerkezetét jól látható jelzéssel kell ellátni, hogy a fedélzeten tartózkodóknak nappali fényben és sötétben is tájékoztatást nyújtsanak. A jelzéseket úgy kell megtervezni, hogy akkor is láthatók maradjanak, ha a helikopter felborul, vagy az utastér víz alá kerül.

c)

Helikopteres földközelségjelző rendszer (HTAWS)

Az olyan, kereskedelmi légi szállítási műveleteket végző helikoptereket, amelyeknek a legnagyobb engedélyezett felszállótömege több, mint 3 175 kg, vagy a maximális utasülésszám-konfigurációjuk meghaladja a kilencet, és egyedi légialkalmassági bizonyítványukat első alkalommal 2018. december 31-ét követően adták ki, fel kell szerelni olyan helikopteres földközelségjelző rendszerrel, amely megfelel egy elfogadott szabvány „A” osztályú berendezésekre vonatkozó előírásainak.

SPA.HOFO.165   Kedvezőtlen környezetben végrehajtott műveleteket segítő kiegészítő eljárások és berendezések

a)   Mentőmellények

A fedélzeten a repülés teljes időtartama alatt mindenkinek mentőmellényt kell hordania, kivéve, ha olyan egyesített túlélőruházatot viselnek, amely megfelel a túlélőruházatra és a mentőmellényre vonatkozó összevont előírásoknak.

b)   Túlélőruházat

A fedélzeten minden utas köteles túlélőruházatot viselni:

1.

ha a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz; vagy

2.

amennyiben a mentés becsült időtartama hosszabb, mint a számított túlélési idő; vagy

3.

amennyiben a repülést éjjel tervezik végrehajtani.

c)   Vészhelyzeti lélegeztető rendszer

A fedélzeten tartózkodó összes személy számára lennie kell vészhelyzeti lélegeztető rendszernek, amelynek használatát el kell magyarázni számukra.

d)   Mentőtutajok

1.

Valamennyi szállított mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy használhatóak legyenek olyan tengeri körülmények között, amelyekben a helikopter vízre szállási, lebegési és kiegyensúlyozási tulajdonságait az engedélyezéshez értékelték.

2.

Valamennyi szállított mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy vészhelyzetben azonnal használhatóak legyenek.

3.

A beszerelt mentőtutajok száma:

i.

a 12-nél kevesebb személyt szállító helikopterek esetében legalább egy olyan mentőtutaj, amelynek névleges befogadóképessége nem kevesebb, mint a fedélzeten maximálisan szállítható személyek száma; vagy

ii.

a 11-nél több személyt szállító helikopterek esetében legalább két mentőtutaj, amelyek együttesen elegendők a fedélzeten szállítható személyek elhelyezésére, valamint az egyik tutaj elvesztése esetén a fennmaradó tutaj(ok) túlterhelési kapacitása lehetővé teszi, hogy benne (bennük) a helikopteren található valamennyi személy elférjen.

4.

Minden mentőtutajon lennie kell legalább egy túlélésre szolgáló vészhelyzeti helyzetjeladónak (ELT(S)); és

5.

minden mentőtutajon lennie kell a tervezett repülésnek megfelelő életmentő felszerelésnek, beleértve a létfenntartó eszközöket is.

e)   Utastér-vészvilágítás

A helikoptert független áramforrásról működő vészvilágítás-rendszerrel kell ellátni, amely általános utastér-megvilágítást biztosít a helikopter vészkiürítésének elősegítéséhez.

f)   Automatikusan működésbe lépő vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT(AD))

A helikoptert fel kell szerelni olyan automatikusan működésbe lépő vészhelyzeti helyzetjeladóval (ELT(AD)), amely képes egyszerre sugározni a 121,5 MHz és a 406 MHz frekvencián.

g)   A le nem dobható ajtók rögzítése

A le nem dobható ajtóknak, amelyeket vészkijáratnak terveztek vízre szállás esetére, nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lenniük, hogy a vízre szállás és a lebegés értékeléséhez előírt maximális tengeri körülmények mértékéig semmilyen tengeri körülmény esetén ne akadályozzák a helikoptert elhagyó személyek kijutását.

h)   Vészkijáratok és menekülőnyílások

Valamennyi vészkijáratot – a személyzet által használt vészkijáratokat is beleértve – és valamennyi olyan ajtót, ablakot és egyéb nyílást, amely vészkijáratként való használatra alkalmas, úgy kell beszerelni, hogy vészhelyzetben működtethető legyen.

i.   A fenti a), b) és c) alponttól eltérve az üzemben tartó kockázatértékelés alapján engedélyt adhat a tengeri létesítményen egészségügyi okok miatt cselekvőképtelenné vált utasoknak arra, hogy a visszaúton vagy a tengeri létesítmények közötti úton részben vagy egyáltalán ne viseljék a mentőmellényt, illetve a túlélőruházatot, vagy ne használják a vészhelyzeti lélegeztető rendszereket.

SPA.HOFO.170   A személyzetre vonatkozó előírások

a)

Az üzemben tartónak meg kell állapítania a következőket:

1.

a hajózó személyzet tagjainak kiválasztására vonatkozó kritériumok, figyelembe véve a hajózó személyzet tagjainak korábbi tapasztalatait;

2.

a tervek szerint a tenger feletti műveleteket végrehajtó parancsnok/kapitány minimális gyakorlata; és

3.

a hajózó személyzet képzési és ellenőrzési programja, amelyet a hajózó személyzet minden egyes tagjának sikeresen el kell végeznie. A programnak, amelyet hozzá kell igazítani a tengeri környezethez, ki kell terjednie a rendes, rendkívüli és vészhelyzeti eljárásokra, a személyzeti erőforrás-gazdálkodásra, a vízbehatolás esetén és a tengeren való túlélés oktatására.

b)

A közelmúltbeli tapasztalatokra vonatkozó követelmények

Egy pilóta csak akkor vezethet utasokat szállító helikoptert:

1.

tengeri létesítményen, a légi jármű kapitányaként vagy parancsnokaként, ha a megelőző 90 napban legalább 3 felszállást, indulást, megközelítést és leszállást végzett tengeri létesítményen azonos típusú helikopterrel vagy az adott típusnak megfelelő teljes helikopterszimulátoron (FFS); vagy

2.

éjjel tengeri létesítményen, a légi jármű kapitányaként vagy parancsnokaként, ha a megelőző 90 napban legalább 3 felszállást, indulást, megközelítést és leszállást végzett éjjel tengeri létesítményen azonos típusú helikopterrel vagy az adott típusnak megfelelő teljes helikopterszimulátoron (FFS).

A három felszállást és leszállást a végrehajtandó művelettől függően többpilótás vagy egypilótás műveletben kell végrehajtani.

c)

A kereskedelmi légi szállításra vonatkozó egyedi követelmények:

1.

A fenti b) pont 1. és 2. alpontjában előírt 90 napos időszakot 120 napra meg lehet hosszabbítani típusminősítő oktató vagy vizsgáztató felügyelete alatti repülés esetén.

2.

Amennyiben a pilóta nem felel meg az 1. alpont előírásainak, jogosultságai gyakorlása előtt teljesítenie kell egy gyakorlórepülést a helikopteren vagy az alkalmazandó helikoptertípusnak megfelelő FFS-en, amelynek magában kell foglalnia legalább a b) 1. és b) 2. alpontban előírtakat.”

5.

A VI. mellékletben (NCC rész):

a)

az NCC.GEN.106 pont a következőképpen módosul:

i.

az a) 4. vii. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

az a) 4. viii. alpont a végén az „és” szóval egészül ki;

iii.

a pont a következő új, a) 4. ix. alponttal egészül ki:

„ix.

a teljesítményalapú navigációhoz szükséges navigációs adatbázisok megfelelőek és naprakészek.”;

b)

a melléklet a következő NCC.OP.116 ponttal egészül ki:

„NCC.OP.116   Teljesítményalapú navigáció – repülőgépek és helikopterek

Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben az adott útvonalon vagy eljárás során teljesítményalapú navigáció (PBN) szükséges,

a)

a megfelelő teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepel a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációra vonatkozó előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

c)

az NCC.OP.145 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A repülés megkezdése előtt a parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni arról, hogy az adott repülés során a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló világűrbe telepített létesítmények, földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelettípushoz, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak.”;

d)

az NCC.OP.152 pont a következőképpen módosul:

i.

a b) 2. ii. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

a b) 3. alpontot el kell hagyni;

e)

a melléklet a következő NCC.OP.153 ponttal egészül ki:

„NCC.OP.153   Célrepülőterek – műszeres megközelítési műveletek

A parancsnoknak biztosítania kell, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök a navigáláshoz és a célrepülőtéren való leszálláshoz vagy a tervezett megközelítési és leszállási művelet végrehajtására való képesség elvesztése esetén a kitérő célrepülőtéren való leszálláshoz.”;

f)

az NCC.OP.220 pont a következőképpen módosul:

„NCC.OP.220   Levegőben történő összeütközést elhárító rendszer (ACAS)

Ha az ACAS fel van szerelve és működőképes, az üzemben tartónak műveleti eljárásokat és képzési programokat kell kidolgoznia, hogy a hajózó személyzet megfelelően képzett legyen az összeütközések elhárításában, és értsen az ACAS II berendezés használatához.”;

g)

az NCC.IDE.A.180 pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonságiöv-rendszernek a következőkkel kell rendelkeznie:

1.

egypontos kioldó;

2.

a minimálisan előírt létszámú légiutas-kísérő személyzet ülésein két vállheveder és egy azoktól függetlenül működtethető biztonsági öv; és

3.

a hajózó személyzet ülésein és a pilóta melletti valamennyi ülésen:

i.

két vállheveder és egy azoktól függetlenül működtethető biztonsági öv; vagy

ii.

egy átlós vállheveder és egy attól függetlenül működtethető biztonsági öv a következő repülőgépek esetében:

A)

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó típusalkalmassági előírásban meghatározott, a kényszerleszállásra vonatkozó dinamikus feltételeknek;

B)

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó típusalkalmassági előírásban meghatározott, a kényszerleszállásra vonatkozó dinamikus feltételeknek, és amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. augusztus 25-ét megelőzően adták ki.”;

h)

az NCC.IDE.A.250 pont a következő d) alponttal egészül ki:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

i)

az NCC.IDE.A.260 pont helyébe a következő szöveg lép:

„NCC.IDE.A.260   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

j)

az NCC.IDE.H.215 pont b) alpontját el kell hagyni;

k)

az NCC.IDE.H.226 pont helyébe a következő szöveg lép:

„NCC.IDE.H.226   A személyzet túlélőruházata

A személyzet minden tagjának túlélőruházatot kell viselnie, amennyiben a parancsnok kockázatértékelés alapján úgy rendelkezik, az alábbi körülmények figyelembevételével:

a)

a szárazföldtől az autorotációsnál vagy a biztonságos kényszerleszálláshoz szükségesnél nagyobb távolságban, víz felett végzett repülés során a helikopter kritikus hajtómű-meghibásodás esetén nem képes a vízszintes repülés folytatására; és

b)

a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz.”;

l)

az NCC.IDE.H.231 pontot el kell hagyni;

m)

az NCC.IDE.H.250 pont a következő d) alponttal egészül ki:

„d)

Teljesítményalapú navigáció szükségessége esetén a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

n)

a melléklet a következő NCC.IDE.H.260 ponttal egészül ki:

„NCC.IDE.H.260   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”

6.

A VII. mellékletben (NCO rész):

a)

az NCO.GEN.105 pont a következőképpen módosul:

i.

az a) 4. v. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

az a) 4. vi. alpont a végén az „és” szóval egészül ki;

iii.

a pont a következő a) 4. vii. alponttal egészül ki:

„vii.

a teljesítményalapú navigációhoz szükséges navigációs adatbázisok megfelelőek és naprakészek.”;

b)

az NCO.GEN.140 pont a következő f) alponttal egészül ki:

„f)

Az olyan ésszerű mennyiségű – egyébként veszélyes árunak minősülő – cikkeket és anyagokat, amelyeket a repülésbiztonság elősegítésére használnak, és a fedélzeten történő szállításuk indokolt annak érdekében, hogy operatív célokra azonnal rendelkezésre álljanak, a műszaki utasítás 1;2.2.1.a) pontja szerint engedélyezettnek kell tekinteni. Ez független attól, hogy a szóban forgó cikkeket és anyagokat egy egyedi repüléssel kapcsolatosan kell szállítani, vagy azzal kapcsolatosan szándékozzák felhasználni.

A fent említett cikkek és anyagok csomagolását és fedélzetre való berakodását – amely a parancsnok felelősségi körébe tartozik – oly módon kell végezni, hogy a légi jármű üzemeltetése során a lehető legkisebbre csökkenjen a személyzet tagjait, az utasokat, a rakományt vagy a légi járművet érintő kockázat.”;

c)

a melléklet a következő NCO.OP.116 ponttal egészül ki:

„NCO.OP.116   Teljesítményalapú navigáció – repülőgépek és helikopterek

A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben az adott útvonalon vagy eljárás során teljesítményalapú navigáció (PBN) szükséges,

a)

a teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepeljen a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációra vonatkozó előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

d)

az NCO.OP.135 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A repülés megkezdése előtt a parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni arról, hogy az adott repülés során a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló világűrbe telepített létesítmények, földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelettípushoz, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak.”;

e)

a melléklet a következő NCO.OP.142 ponttal egészül ki:

„NCO.OP.142   Célrepülőterek – műszeres megközelítési műveletek

A parancsnoknak biztosítania kell, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök a navigáláshoz és a célrepülőtéren való leszálláshoz vagy a tervezett megközelítési és leszállási művelet végrehajtására való képesség elvesztése esetén a kitérő célrepülőtéren való leszálláshoz.”;

f)

az NCO.OP.190 pont helyébe a következő szöveg lép:

„NCO.OP.190   Kiegészítő oxigén használata

a)

A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy a hajózó személyzetnek a repülés közben a légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükséges feladatokat ellátó tagjai folyamatosan használjanak kiegészítő oxigént, amikor úgy ítéli meg, hogy a tervezett repülési magasságon az oxigénhiány a személyzet tagjai esetében a képességek romlásához vezethet, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy kiegészítő oxigén álljon az utasok rendelkezésére, ha az oxigénhiány káros lenne az utasokra.

b)

Minden más olyan esetben, amikor a parancsnok nem tudja meghatározni, hogy az oxigénhiány hogyan érintheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, gondoskodnia kell a következőkről:

1.

a személyzetnek a repülés közben a légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükséges feladatokat ellátó valamennyi tagja használjon kiegészítő oxigént minden olyan 30 percet meghaladó időtartam alatt, amíg az utastér nyomásmagassága 10 000 láb és 13 000 láb közé esik; és

2.

a fedélzeten tartózkodó összes személy használjon kiegészítő oxigént mindaddig, amíg az utastér nyomásmagassága meghaladja a 13 000 lábat.”;

g)

a melléklet a következő NCO.OP.220 ponttal egészül ki:

„NCO.OP.220   Levegőben történő összeütközést elhárító rendszer (ACAS II)

ACAS II használata esetén a parancsnoknak megfelelően képzettnek kell lennie, és a megfelelő műveleti eljárásokat kell alkalmaznia.”;

h)

az NCO.IDE.A.140 pont a) 4. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.

egypontos kioldóval rendelkező, a felsőtestet rögzítő rendszerrel kombinált biztonsági öv a hajózó személyzet minden tagjának ülésénél az olyan repülőgépeken, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. augusztus 25-én vagy azt követően adták ki.”;

i)

az NCO.IDE.A.155 pont helyébe a következő szöveg lép:

„NCO.IDE.A.155   Kiegészítő oxigén – nem túlnyomásos repülőgépek

A nem túlnyomásos repülőgépeket, amennyiben azokon az NCO.OP.190 pont értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és adagolására alkalmas oxigéntároló és -adagoló berendezéssel.”;

j)

az NCO.IDE.A.195 pont a következő d) alponttal egészül ki:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

k)

a melléklet a következő NCO.IDE.A.205 ponttal egészül ki:

„NCO.IDE.A.205   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

A parancsnoknak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett a parancsnoknak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben a parancsnok nem használhatja fel az érintett adatokat.”;

l)

az NCO.IDE.H.155 pont helyébe a következő szöveg lép:

„NCO.IDE.H.155   Kiegészítő oxigén – nem túlnyomásos helikopterek

A nem túlnyomásos helikoptereket, amennyiben azokon az NCO.OP.190 pont értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és adagolására alkalmas oxigéntároló és -adagoló berendezéssel.”;

m)

az NCO.IDE.H.195 pont a következő d) alponttal egészül ki:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

n)

a melléklet a következő NCO.IDE.H.205 ponttal egészül ki:

„NCO.IDE.H.205   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben a parancsnok nem használhatja fel az érintett adatokat.”;

o)

az NCO.IDE.S.130 pont helyébe a következő szöveg lép:

„NCO.IDE.S.130   Kiegészítő oxigén

A vitorlázó repülőgépeket, amennyiben azokon az NCO.OP.190 pont értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és adagolására alkalmas oxigéntároló és -adagoló berendezéssel.”;

p)

az NCO.SPEC.110 pont f) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

ügyel arra, hogy a feladatspecialisták és a személyzet tagjai folyamatosan használjanak kiegészítő oxigént, amikor úgy ítéli meg, hogy a tervezett repülési magasságon az oxigénhiány a személyzet tagjai esetében a képességek romlásához vezethet, vagy káros lehet a feladatspecialistákra. Ha a parancsnok nem tudja meghatározni, hogy az oxigénhiány hogyan érintheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, gondoskodnia kell arról, hogy a feladatspecialisták és a személyzet tagjai folyamatosan kiegészítő oxigént használjanak, ha a barometrikus kabinmagasság 30 percnél hosszabb ideig meghaladja a 10 000 lábat, illetve minden esetben, amikor meghaladja a 13 000 lábat.”

7.

A VIII. mellékletben (SPO rész):

a)

az SPO.GEN.107 pont a következőképpen módosul:

i.

az a) 4. v. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

az a) 4. vi. alpont a végén az „és” szóval egészül ki;

iii.

a pont a következő új, a) 4. vii. alponttal egészül ki:

„vii.

a teljesítményalapú navigációhoz szükséges navigációs adatbázisok megfelelőek és naprakészek.”;

b)

a melléklet a következő SPO.OP.116 ponttal egészül ki:

„SPO.OP.116   Teljesítményalapú navigáció – repülőgépek és helikopterek

Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben az adott útvonalon vagy eljárás során teljesítményalapú navigáció (PBN) szükséges,

a)

a megfelelő teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepel a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációra vonatkozó előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

c)

az SPO.OP.140 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A repülés megkezdése előtt a parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni arról, hogy az adott repülés során a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló világűrbe telepített létesítmények, földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelettípushoz, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak.”;

d)

az SPO.OP.151 pont b) 3. alpontját el kell hagyni;

e)

a melléklet a következő SPO.OP.152 ponttal egészül ki:

„SPO.OP.152   Célrepülőterek – műszeres megközelítési műveletek

A parancsnoknak biztosítania kell, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök a navigáláshoz és a célrepülőtéren való leszálláshoz vagy a tervezett megközelítési és leszállási művelet végrehajtására való képesség elvesztése esetén a kitérő célrepülőtéren való leszálláshoz.”;

f)

az SPO.OP.205 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Ha az ACAS fel van szerelve és működőképes, az üzemben tartónak műveleti eljárásokat és képzési programokat kell kidolgoznia, hogy a hajózó személyzet megfelelően képzett legyen az összeütközések elhárításában, és értsen az ACAS II berendezés használatához.”;

g)

az SPO.IDE.A.160 pont c) és d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a hajtóművel rendelkező komplex repülőgépnek nem minősülő repülőgépek esetében egypontos kioldóval rendelkező, a felsőtestet rögzítő rendszerrel kombinált biztonsági öv a hajózó személyzet minden tagjának ülésénél az olyan repülőgépeken, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. augusztus 25-én vagy azt követően adták ki;

d)

a hajtóművel rendelkező komplex repülőgépek esetében a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált, olyan eszközzel kapcsolt biztonsági öv, amely hirtelen lassulás esetén automatikusan visszatartja az ülésben tartózkodó felsőtestét:

1.

a hajózó személyzet minden tagjának ülésén és a pilóta melletti valamennyi ülésen; és

2.

a pilótafülkében található minden megfigyelőülésen.”;

h)

az SPO.IDE.A.160 pont a következő e) alponttal egészül ki:

„e)

A d) alpontban előírt, felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonságiöv-rendszernek a következőkkel kell rendelkeznie:

1.

egypontos kioldó;

2.

a hajózó személyzet ülésein és a pilóta melletti valamennyi ülésen:

i.

két vállheveder és egy azoktól függetlenül működtethető biztonsági öv; vagy

ii.

egy átlós vállheveder és egy attól függetlenül működtethető biztonsági öv a következő repülőgépek esetében:

A)

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó típusalkalmassági előírásban meghatározott, a kényszerleszállásra vonatkozó dinamikus feltételeknek;

B)

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó típusalkalmassági előírásban meghatározott, a kényszerleszállásra vonatkozó dinamikus feltételeknek, és amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. augusztus 25-ét megelőzően adták ki.”;

i)

az SPO.IDE.A.220 pont a következő d) alponttal egészül ki:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

j)

a melléklet a következő SPO.IDE.A.230 ponttal egészül ki:

„SPO.IDE.A.230   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

k)

az SPO.IDE.H.198 pont helyébe a következő szöveg lép:

„SPO.IDE.H.198   Túlélőruházat – hajtóművel rendelkező komplex helikopterek

A fedélzeten tartózkodó összes személynek túlélőruházatot kell viselnie, amennyiben a parancsnok kockázatértékelés alapján úgy rendelkezik, az alábbi körülmények figyelembevételével:

a)

a szárazföldtől az autorotációsnál vagy a biztonságos kényszerleszálláshoz szükségesnél nagyobb távolságban, víz felett végzett repülés során a helikopter kritikus hajtómű-meghibásodás esetén nem képes a vízszintes repülés folytatására; és

b)

a parancsnok rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz.”;

l)

az SPO.IDE.H.201 pontot el kell hagyni;

m)

az SPO.IDE.H.220 pont a következő d) alponttal egészül ki:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

n)

a melléklet a következő SPO.IDE.H.230 ponttal egészül ki:

„SPO.IDE.H.230   A légiforgalmi adatbázisok kezelése

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”


(*)  A felhőalapnak lehetővé kell tennie a megadott magasságon történő repülést a felhők alatt, azokon kívül.

(**)  Helikopterekkel akár 800 m repülés közbeni látótávolság esetén is végezhetők műveletek, amennyiben a célállomás vagy egy közbenső tereptárgy folyamatosan látható.

(***)  Helikopterekkel akár 1 500 m repülés közbeni látótávolság esetén is végezhetők műveletek, amennyiben a célállomás vagy egy közbenső tereptárgy folyamatosan látható.


Top