28.1.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/2

---

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/98 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 16.)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 51. cikke (4) bekezdésére és 116. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A kollégiumi tagok és a potenciális megfigyelők kiválasztási eljárásának elengedhetetlen eleme az intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítése, mely azonosítja az Unióban vagy egy harmadik országban működő csoporthoz tartozó szervezeteket, és amely megadja az egyes csoporthoz tartozó szervezetek jellegét, helyszínét, a felügyeletükben részt vevő hatóságokat, az alkalmazandó prudenciális mentességeket, jelentőségüket a csoport és azon ország szempontjából, melyben engedélyezték azokat vagy ahol letelepedettek, valamint e jelentőség meghatározásának kritériumait. Ebben az összefüggésben a fióktelep csoport szempontjából való jelentőségére, valamint azon tagállam szempontjából való jelentőségére vonatkozó információ, amelyben letelepedett, alapvetően fontos annak eldöntéséhez, hogy az adott tagállam illetékes hatóságai milyen mértékben vegyenek részt a kollégium tevékenységeiben. A csoporthoz tartozó szervezetekre vonatkozó információk, legyenek azok intézmények, fióktelepek vagy más pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint arra az országra vonatkozó információk, ahol engedélyezték azokat vagy ahol letelepedettek, akár tagállam, akár harmadik ország, szintén fontosak a kollégiumi tagok és potenciális megfigyelők kiválasztásánál.

(2)

Egy csoporthoz tartozó szervezetnek a csoport szempontjából való jelentőségére és az azon tagállam szempontjából való jelentőségére vonatkozó információ, amelyben engedélyezték vagy letelepedett, alapvetően fontos annak meghatározásához, hogy az adott tagállam illetékes hatóságai milyen mértékben vegyenek részt a kollégium tevékenységeiben és különösen fontos a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat elvégzéséhez.

(3)

A 2013/36/EU irányelv 115. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak a kollégiumi munka valamennyi területére ki kell terjedniük, hogy növelni lehessen a felügyeleti kollégiumok hatékonyságát. Az írásbeli megállapodásoknak tartalmazniuk kell azon kollégiumi tagokkal kötött megállapodásokat is, amelyek meghatározott kollégiumi tevékenységben vesznek részt, például a kollégium adott alcsoportjain keresztül. Az írásbeli megállapodásoknak tartalmazniuk kell a kollégiumi munka operatív szempontjait is, mivel ezek alapvetőek a kollégium működésének elősegítése érdekében mind rendes körülmények között, mind pedig vészhelyzetek során. Mivel a csoport szanálásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatszolgáltatás céljából és azt megelőzően nagyon fontos az együttműködés a kollégiumon belül, az írásbeli megállapodásoknak rendelkezniük kell a releváns adatszolgáltatás koordinálásának eljárásairól, valamint arról, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak milyen felelőssége és szerepe van az adatoknak a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott csoportszintű szanálási hatóságon keresztül a szanálási kollégium felé való továbbításában. Az írásbeli megállapodásoknak teljes körűnek, koherensnek és kimerítőnek kell lenniük, és elégséges és megfelelő alapot kell nyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, hogy azok a kollégiumon belül, és nem azon kívül tudják teljesíteni kötelességeiket és végezni feladataikat.

(4)

A kollégiumok kulcsszerepet játszanak az információcsere és a vészhelyzetek előrejelzése és kezelése tekintetében, valamint fontos eszközként szolgálnak az összevont felügyeletet ellátó hatóság számára, hogy hatékony összevont alapú felügyeletet tudjon folyatni. A következetesség biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az EBH elvégezhesse az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) és a 2013/36/EU irányelv 116. cikkében előírt feladatait, indokolt, hogy az EBH tagként vegyen részt valamennyi kollégiumban.

(5)

A kollégiumok valamennyi tevékenységének elvégzése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a kollégium többi tagjának át kell tekinteniük a csoporthoz tartozó valamennyi szervezet által végzett tevékenységeket, beleértve azokét is, amelyek pénzügyi tevékenységeket folytatnak, de nem minősülnek intézményeknek, valamint azokét, amelyek az Unión kívül működnek. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a kollégiumi tagok, a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok és tagállamok olyan állami hatóságai vagy szervei közötti kapcsolatokat, amelyek a csoporthoz tartozó valamely szervezet felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek annak felügyeletében, beleértve azon hatóságokat, melyek a csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezetek prudenciális felügyeletéért felelősek, vagy azon illetékes hatóságokat, amelyek a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszereknek pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek, azzal kell elősegíteni, hogy ezek a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok és állami hatóságok vagy szervek, helyzettől függően, megfigyelőként részt vesznek a kollégium munkájában.

(6)

A kollégium tagjainak meg kell tárgyalniuk és el kell fogadniuk a megfigyelők kollégiumi munkában való részvételének mértékét és szintjét, amennyiben vannak. A megfigyelők kollégiumban való részvételére vonatkozó keretrendszert pontosan rögzíteni kell az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban, és erről tájékoztatni kell a megfigyelőket.

(7)

A felügyeleti kollégiumok tagjainak együtt kell dolgozniuk, és a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk felügyeleti intézkedéseiket, szorosan együttműködve egymással annak érdekében, hogy feladataikat jobban végezhessék, elkerüljék a feladatok megkettőzését, beleértve a csoporthoz tartozó felügyelt szervezeteknek küldött információkérések megkettőzését is. Ebben az összefüggésben a feladatok átadására és a hatáskörök átruházására vonatkozó megállapodásokat a kollégium tagjainak rendszeresen át kell tekinteni, de legalább akkor, amikor a kollégiumi tagok kidolgozzák kollégiumi felügyeleti vizsgálati programjukat.

(8)

Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a feladatai ellátásához és a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges valamennyi információhoz, és koordinátori szerepet kell betöltenie a kollégium tagjaitól, megfigyelőitől vagy a csoporthoz tartozó szervezetektől kapott információk összegyűjtése és továbbítása tekintetében, vagy a szanálási kollégiumtól, különösen az illetékes csoportszintű szanálási hatóságtól kapott bármilyen információra vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a kollégium tagjaira is. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak különösen akkor nem szabad indokolatlanul kizárnia a kollégium tagjait azok köréből, akik információt kapnak, amikor az összevont felügyeletet ellátó hatóság azt állapítja meg, hogy egy adott információ releváns egy másik kollégiumi tag számára, beleértve azon fogadó tagállam illetékes hatóságát, amelyben a jelentős fióktelep letelepedett.

(9)

A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében említett feladatok elvégzésében részt vevő kollégiumi tagokat ösztönözni kell arra, hogy kicseréljék az irányelv 97. cikkében említett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés főbb elemeinek értékelésére vonatkozó információkat, felismerve ugyanakkor, hogy a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést más-más módon végezhetik az egyes tagállamokban attól függően, hogy a szóban forgó uniós szabályokat hogyan ültették át a nemzeti jogba, figyelembe véve az EBH által a 2013/36/EU irányelv 107. cikkének (3) bekezdése értelmében kiadott iránymutatást is.

(10)

Az illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése, valamint a határozatok összehangolása érdekében, amelyek azon módszerekre vonatkozó követelmények intézmények általi betartásához kapcsolódó kérdéseket kezelnek, mely módszereket a szavatolótőke-követelmény kiszámításához való használatuk előtt az illetékes hatóságoknak engedélyezniük kell (belső modellek alkalmazása a hitelkockázat, piaci kockázat, partnerkockázat és működési kockázat esetében), meg kell határozni az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok közötti együttműködés feltételeit ezen belső módszerek alkalmazására vonatkozó információcsere, valamint a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére szolgáló intézkedések megvitatása és közös elfogadása tekintetében.

(11)

Annak érdekében, hogy azonosítsák a korai figyelmeztető jeleket, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat a csoport és szervezetei, valamint azon rendszer vonatkozásában, amelyben működnek, a kollégium tagjaitól elvárt, hogy következetes és összehasonlítható módon osszák meg a csoportra és annak szervezeteire vonatkozó mennyiségi információkat. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük az intézmények által felügyeleti adatszolgáltatás céljából alkalmazandó egységes formátumot, az adatszolgáltatás gyakoriságát, időpontját, a fogalmakat és informatikai megoldásokat meghatározó 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) megfelelően az illetékes hatóságok által összegyűjtött információk fő területeire, és ezeket az információkat meg kell osztani az illetékes hatóságoknak a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentés készítése során, valamint a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti, a tőkével és a likviditással kapcsolatos együttes határozatok meghozatala során. Az egyes kollégiumoknak meg kell határozniuk az ilyen célból kicserélt információk pontos körét.

(12)

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása során a kollégiumi tagoknak figyelembe kell venniük a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentést, valamint a tőkére és a likviditásra vonatkozó együttes határozat eredményét, hogy pontosabban meg tudják állapítani a közös munka prioritásait. Ezért a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozását meg kell kezdeni, amint befejeződött a csoportra vonatkozó kockázatértékelés és az együttes határozathozatal folyamata, a véglegesítéséhez pedig az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a feladatok elvégzése tekintetében nemzeti szinten vállalt kötelezettségeket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat és a teljesítésükre vonatkozó határidőket.

(13)

A kollégiumi tagoknak össze kell hangolniuk a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során végzett tevékenységeiket, például olyan kedvezőtlen folyamatok bekövetkeztekor, melyek súlyosan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok megfelelő működését és integritását vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását, vagy egyéb helyzetek esetében, amelyek hatással vannak vagy nyilvánvalóan hatással lehetnek egy bankcsoport vagy annak bármely leányvállalata pénzügyi és gazdasági helyzetére. Ezért az illetékes hatóságok tevékenységei tervezésének és koordinálásának a vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során magában kel foglalnia, de nem kizárólagosan, a 2014/59/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseiben említett tevékenységeket; különösen az olyan tevékenységeket kell példának tekinteni a vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során elvégzendő tevékenységek szempontjából, amelyek célja a csoport helyreállítási tervének koordinálása, valamint, amennyiben szükséges, a szanálási hatóságok számára történő koordinált adatszolgáltatás.

(14)

A vészhelyzet kezelése során a kollégiumi tagoknak, az összevont felügyeletet ellátó hatóság által végzett koordináció mellett, arra kell törekedniük, hogy koordinált felügyeleti értékelést dolgozzanak ki a helyzetre vonatkozóan, megállapodjanak a koordinált felügyeleti válaszlépésekről, és nyomon kövessék a válaszlépéseik megvalósítását, hogy biztosítva legyen a vészhelyzet megfelelő értékelése és kezelése. Azt is biztosítaniuk kell, hogy a külső kommunikáció összehangolt módon történjen, és kitérjen olyan elemekre, amelyekről a kollégium tagjai között előzetes megállapodás született.

(15)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a felügyeleti kollégiumok működésének általános feltételeivel foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és annak elősegítése érdekében, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan átláthassák és egyszerűen hozzáférhessenek a rendelkezésekhez, kívánatos a 2013/36/EU irányelv 51. cikke (4) bekezdésében és 116. cikke (4) bekezdésében előírt szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(16)

Mivel az EU területén a felügyeleti kollégiumok túlnyomó része a 2013/36/EU irányelv 116. cikke alapján jön létre, a célszerűbbnek tűnik először a 2013/36/EU irányelv 116. cikke szerinti kollégiumokra vonatkozó feltételek meghatározása, mielőtt sor kerülne a 2013/36/EU irányelv 51. cikke szerinti kollégiumokra vonatkozó feltételek meghatározására, mivel az első általánosabb, míg a második speciálisabb esetet jelent.

(17)	Ez a rendelet az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(18)	Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének és 51. cikke (3) bekezdésének megfelelően megalakított felügyeleti kollégium (a továbbiakban: kollégium) működésének általános feltételeit határozza meg.

2. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 116. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

2. cikk

Intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítése

(1)   A felügyeleti kollégium tagjainak és potenciális megfigyelőinek meghatározása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 2. cikkének megfelelően elkészíti az intézménycsoportok áttekintő tábláját.

(2)   Egy intézménycsoport áttekintő táblája alapján a következő, csoporthoz tartozó szervezeteket lehet azonosítani:

a)	valamely tagállamban engedélyezett intézmények vagy letelepedett fióktelepek;

b)	valamely tagállamban engedélyezett pénzügyi ágazatbeli szervezetek;

c)	harmadik országban engedélyezett intézmények és letelepedett fióktelepek.

(3)   A valamely tagállamban engedélyezett intézmények vagy letelepedett fióktelepek áttekintő táblája a következő információkat tünteti fel:

a)	a tagállam, ahol az intézményt engedélyezték vagy a fióktelep letelepedett;

b)

az intézmény felügyeletét ellátó illetékes hatóság vagy azon fogadó tagállam illetékes hatósága, ahol a fióktelep letelepedett, valamint ezen tagállam pénzügyi ágazatért felelős egyéb hatóságai, például a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős illetékes hatóságok;

c)

egy intézmény esetén, beleértve egy EU-szintű anyavállalat ugyanabban a tagállamban letelepedett leányvállalatát, valamint magát az EU-szintű anyavállalatot is, információ arról, hogy az intézmény egyéni alapú prudenciális felügyelet alá tartozik-e, vagy hogy mentességet kapott-e az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) második–nyolcadik részében rögzített követelmények egyéni alapú alkalmazása alól ugyanezen rendelet 7., 8. vagy 10. cikke értelmében;

d)

egy intézmény esetén információ az intézménynek azon tagállam szempontjából való jelentőségéről, ahol engedélyezett, valamint arról, hogy az illetékes hatóságok milyen kritériumokat alkalmaznak a jelentőség megállapításánál, illetve információ az intézménynek a csoport szempontjából való jelentőségéről, feltéve, hogy a szóban forgó intézmény teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át;

e)

egy fióktelep esetén információ a fióktelepnek azon tagállam szempontjából való jelentőségéről, ahol letelepedett, különösen arról, hogy ezt a fióktelepet jelentősnek minősítették-e vagy javasolták-e jelentősnek való minősítését a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében, illetve információ a fióktelep csoport szempontjából való jelentőségéről, feltéve, hogy a szóban forgó fióktelep teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át.

(4)   A (2) bekezdés b) és c) pontjában említett minden pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep esetében az áttekintő tábla a következő információkat tünteti fel:

a)	a tagállam, ahol a pénzügyi ágazatbeli szervezet engedélyezett, vagy a harmadik ország, ahol az intézmény engedélyezett, vagy a fióktelep letelepedett;

b)	az adott pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő hatóság;

c)

információ a pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep jelentőségéről a csoport számára, feltéve, hogy a szóban forgó pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át.

3. cikk

A kollégium tagjainak és megfigyelőinek kijelölése

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következő hatóságokat kéri fel arra, hogy tagként vegyenek részt a kollégium munkájában:

a)

azon intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat, mely intézmények egy EU-szintű anyavállalat, vagy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai, valamint olyan fogadó tagállamok illetékes hatóságait, melyekben a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében jelentős fióktelepek letelepedtek;

b)	a tagállamok KBER központi bankjait, melyek nemzeti jogszabályaik alapján részt vesznek az a) pontban említett jogalanyok prudenciális felügyeletében, de amelyek nem illetékes hatóságok;

c)

az EBH-t.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság felkérheti azon fogadó tagállamok illetékes hatóságait, ahol nem jelentős fióktelepek telepedtek le, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság felkérheti azon harmadik országok felügyeleti hatóságait, ahol intézményeket engedélyeztek vagy fióktelepek telepedtek le, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következő hatóságokat kérheti fel, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően:

a)	olyan KBER központi bankokat, amelyeket nemzeti jogszabály nem hatalmaz fel arra, hogy egy valamely tagállamban engedélyezett intézményt vagy letelepedett fióktelepet felügyeljenek;

b)

a tagállamok olyan állami hatóságait vagy szerveit, amelyek egy a csoporthoz tartozó szervezet felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek annak felügyeletében, beleértve azon hatóságokat, melyek a csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezetek prudenciális felügyeletéért felelősek, vagy azokat az illetékes hatóságokat, amelyek a pénzügyi eszközök piacai felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek.

(5)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai meghatározzák a kollégium megfigyelőinek részvételére vonatkozó feltételeket az 5. cikk c) pontjában említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban. A fent említett feltételekről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a megfigyelőket.

4. cikk

A kollégiumok létrehozására és összetételére vonatkozó kommunikáció

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a csoport EU-szintű anyavállalatát a kollégium megalapításáról, valamint a tagok és a megfigyelők személyéről, illetve a kollégium összetételében bekövetkező esetleges változásokról.

5. cikk

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások elkészítése

A 2013/36/EU irányelv 115. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások legalább a következőket tartalmazzák:

a)	a csoport általános felépítésére vonatkozó információk, kitérve a csoporthoz tartozó valamennyi szervezetre;

b)	a kollégium tagjainak és megfigyelőinek személye;

c)	a kollégium megfigyelőinek részvételére vonatkozó feltételek az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említettek szerint, beleértve részvételüket a kollégium különböző tanácskozásain és eljárásaiban, valamint az információcserére vonatkozó jogaikat és kötelezettségeiket;

d)	az információcserére vonatkozó megállapodások bemutatása, beleértve azok alkalmazási körét, gyakoriságát és kommunikációs csatornáit;

e)	a bizalmas információk kezelésére vonatkozó megállapodások bemutatása;

f)	a feladatok átadására és adott esetben a hatáskörök átruházására vonatkozó megállapodások bemutatása;

g)	a kollégium alcsoportjainak bemutatása;

h)	a felügyeleti tevékenységek tervezésére és koordinálására rendes körülmények között alkalmazott keretrendszer bemutatása;

i)	a felügyeleti tevékenységek tervezésére és koordinálására vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során alkalmazott keretrendszer bemutatása, beleértve a vészhelyzeti tervezést, a kommunikációs eszközöket és eljárásokat;

j)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai kommunikációs politikájának bemutatása az EU-szintű anyavállalat és a csoporthoz tartozó szervezetek tekintetében;

k)	az ülések dokumentumainak közzétételére vonatkozóan elfogadott követendő eljárások és határidők bemutatása;

l)	a kollégium tagjai között létrejött egyéb megállapodások, beleértve a korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosítására szolgáló, közösen elfogadott mutatókat;

m)	a szanálási kollégium részére szolgáltatott összehangolt adatokra vonatkozó keretrendszer bemutatása, különösen a 2014/59/EU irányelv 12., 13., 16., 18., 91. és 92. cikkében említett konzultációs eljárás alkalmazásában korlátozások nélkül szolgáltatott összehangolt adatokra vonatkozóan;

n)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság szerepének bemutatása, különös tekintettel az m) pontban említett, a csoportszintű szanálási hatóságon keresztül az illetékes szanálási kollégium felé történő adatszolgáltatás koordinálására;

o)	az arra vonatkozó megállapodások rendelkezései, amikor egy tag vagy egy megfigyelő megszünteti részvételét a kollégiumban.

6. cikk

Részvétel a kollégium ülésein és tevékenységeiben

1.   Amikor döntés születik arról, hogy a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (7) bekezdése értelmében mely hatóságok vesznek részt a kollégium ülésein vagy tevékenységeiben, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következőket veszi figyelembe:

a)	a megvitatandó témák és az ülés vagy tevékenység célkitűzései, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben relevánsak a csoporthoz tartozó egyes szervezetek szempontjából;

b)	a csoporthoz tartozó szervezet jelentősége annak a tagállamnak a szempontjából, amelyben a csoporthoz tartozó szervezetet engedélyezték vagy letelepedett, és jelentősége a csoport szempontjából.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai biztosítják, hogy a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján a legalkalmasabb képviselők vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben. E képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a kollégium tagjaiként a hatóságaik képviseletében a lehető legnagyobb mértékig kötelezettséget vállaljanak az ülések és a tevékenységek során tervezett döntések tekintetében.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a kollégiumi üléseken és tevékenységek során megvitatott témák és a kitűzött célok alapján kérheti fel a csoporthoz tartozó szervezetek képviselőit, hogy vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben.

7. cikk

Feladatok átadása és hatáskörök átruházása

(1)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program 16. cikk szerinti kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása során az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai figyelembe veszik annak lehetőségét, hogy megállapodások készüljenek a feladatok önkéntes átadásáról és a hatáskörök átruházásáról a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint, különösen ha a feladatok átadása és a hatáskörök átruházása várhatóan hatékonyabb és eredményesebb felügyeletet eredményez, különösen a felügyeleti követelmények szükségtelen megkettőzésének megszüntetésével, beleértve az információkérésekkel kapcsolatos követelményeket is.

(2)   A feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti az EU-szintű anyavállalatot, a hatásköreit átruházó illetékes hatóság pedig az érintett intézményt.

8. cikk

Információcsere a kollégiumi tagok és egy intézménycsoport között

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság felelős azért, hogy információt szolgáltasson az EU-szintű anyavállalatnak és információt kérjen tőle. A kollégium tagjai felelősek azért, hogy információt szolgáltassanak a felügyeletük alá tartozó intézményeknek és fióktelepeknek és információt kérjenek tőlük.

(2)   Amikor kivételes esetben a kollégium valamely tagja információt szándékozik szolgáltatni az EU-szintű anyavállalatnak vagy információt szándékozik kérni tőle, köteles erről előre értesíteni az összevont felügyeletet ellátó hatóságot.

(3)   Amikor kivételes esetben az összevont felügyeletet ellátó hatóság információt szándékozik szolgáltatni egy, a felügyeleti hatáskörén kívül eső intézménynek vagy fióktelepnek, vagy attól információt szándékozik kérni, köteles erről előre értesíteni az említett intézmény vagy fióktelep felügyeletéért felelős kollégiumi tagot.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

9. cikk

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégiumi tagok közötti információcserére vonatkozó általános feltételek

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. és 113. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással, figyelembe véve az említett irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint, adott esetben, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 54. és 58. cikkét.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2014/59/EU irányelv 8. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges összes információt is megosztják egymással.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai az (1) és (2) bekezdésben említett információt kötelesek megosztani egymással, függetlenül attól, hogy az információ a csoporthoz tartozó egyik szervezettől, egy illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy bármilyen más forrásból származik, valamint összhangban az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 7. cikkével. Az információnak a szükséges mértékben elegendőnek, pontosnak és időszerűnek kell lennie.

10. cikk

A csoportok kockázatértékelésének elvégzéséhez és az együttes határozatok meghozatalához kapcsolódó információcsere

(1)   A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében említett intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az említett cikk (1) bekezdésében említett érintett kollégiumi tagok minden, egyéni és konszolidált szintre vonatkozó információt megosztanak egymással, melyek szükségesek az együttes határozat meghozatalához.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett érintett kollégiumi tagok különösen a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeivel kapcsolatban kötelesek információt megosztani. Ennek az információnak legalább az értékelés eredményeinek következő elemeit kell tartalmaznia:

a)	az üzleti modell elemzése, beleértve a jelenlegi üzleti modell életképességének és az intézmény előretekintő üzleti stratégiája fenntarthatóságának értékelését;

b)	belső irányítási intézkedések és intézményszintű ellenőrzések;

c)	az intézmény tőkéjét érintő egyedi kockázatok, melyek a következőkre térnek ki: i. eredendő egyedi kockázatok; ii. kockázatkezelés és ellenőrzések;

d)	a tőkemegfelelés értékelése, beleértve a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti javasolt előírt szavatolótőkét;

e)	az intézmény likviditását és forrásellátottságát érintő kockázatok, melyek a következőkre térnek ki: i. likviditási kockázat és finanszírozási kockázat; ii. likviditási és finanszírozási kockázat kezelése;

f)	likviditásmegfelelőség-értékelés, beleértve a 2013/36/EU irányelv 105. cikke alapján javasolt mennyiségi és minőségi likviditási intézkedéseket;

g)	egyéb megtett vagy tervezett felügyeleti intézkedések vagy korai beavatkozási intézkedések, melyek a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat során megállapított hiányosságok kiküszöbölését szolgálják;

h)	a 2013/36/EU irányelv 100. cikke értelmében végrehajtott felügyeleti stresszteszt eredményei;

i)	a helyszíni vizsgálatok és a helyszínen kívüli nyomon követés megállapításai, melyek relevánsak a csoport vagy valamely szervezete kockázati profiljának értékelése szempontjából.

11. cikk

A belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálatával és a belső modellek nem lényeges kiterjesztésével vagy módosításával kapcsolatos információcsere

(1)   A 2013/36/EU irányelv 101. cikkében említett, a belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálatát érintő koherencia és koordináció biztosítása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium érintett tagjai, akik azon intézményeket felügyelik, amelyek az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdése, 151. cikkének (4) vagy (9) bekezdése, 283. cikke, 312. cikkének (2) bekezdése vagy 363. cikke értelmében engedélyt kaptak a belső módszer alkalmazására, kötelesek megosztani egymással a folyamatos felülvizsgálat eredményeit és bármely más releváns információt.

(2)   Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a kollégium bármely, az (1) bekezdésben említett érintett tagja megállapította, hogy egy valamely tagállamban engedélyezett intézmény, beleértve az EU-szintű anyavállalatot, többé már nem felel meg a belső módszer alkalmazására vonatkozó összes követelménynek, vagy valamilyen gyenge pontot állapított meg a 2013/36/EU irányelv 101. cikke alapján, köteles haladéktalanul megosztani a következő információkat, értelemszerűen, az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 8. cikkében említett közös megállapodás elősegítése érdekében:

a)	a megállapított gyenge pontok hatásának értékelése, valamint a meg nem felelési problémák és azok lényegessége;

b)	a valamely tagállamban engedélyezett EU-szintű anyavállalat vagy bármely más intézmény által bemutatott, a megfelelés helyreállítására és a feltárt gyenge pontok kezelésére vonatkozó terv értékelése, beleértve a megvalósítás ütemtervére vonatkozó információt;

c)

az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a kollégium bármely érintett tagja azon szándékára vonatkozó információ, hogy visszavonja az engedélyt vagy az előírásoknak megfelelő területekre korlátozza a módszer használatát, vagy olyan területekre, ahol a megfelelés a elfogadható határidőn belül megvalósítható, vagy olyan területekre, amelyeket nem érintenek a megállapított gyenge pontok;

d)	információ a javasolt pótlólagos szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan, mely a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében felügyeleti intézkedésnek tekinthető az előírások nem teljesítése vagy a megállapított gyenge pontok kezelése tekintetében.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett érintett kollégiumi tagok az említett belső modellek olyan kiterjesztésére és módosítására vonatkozó információt is kicserélik egymással, amelyek nem lényeges modellkiterjesztések vagy -módosítások, az (EU) 2016/100 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 13. cikkében említetteknek megfelelően.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a csoport kockázatértékelésének elkészítése és a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelő együttes határozat meghozatala során meg kell vitatni és figyelembe kell venni.

12. cikk

A korai figyelmeztető jelekkel, potenciális kockázatokkal és sebezhető pontokkal kapcsolatos információcsere

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium azon tagjai, amelyek részt vesznek a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentésnek, valamint az említett irányelv 113. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a csoport likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésnek abból a célból történő elkészítésében, hogy az említett cikk értelmében együttes határozatot hozzanak az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan, mennyiségi információkat osztanak meg egymással, hogy azonosítsák a korai figyelmeztető jeleket, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat, valamint annak érdekében, hogy adatokat szolgáltassanak a csoport kockázatértékelését és likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentéshez.

(2)   A következetesség és a felhasznált adatok összehasonlíthatósága érdekében az (1) bekezdésben említett információkat az illetékes hatóságok által a 680/2014/EU végrehajtási rendelet szerint összegyűjtött adatok alapján kell összeállítani. Ezeknek az információknak legalább a valamely tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett, csoporthoz tartozó valamennyi szervezetekre kell kiterjedniük és legalább a következő területeken:

a)

tőke;

b)	likviditás;

c)	eszközminőség;

d)	forrásellátottság;

e)	jövedelmezőség;

f)	koncentrációs kockázat.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett kollégiumi tagok megfontolják az azon makrogazdasági környezetre vonatkozó információk megosztását is, amelyben az intézménycsoport és a csoporthoz tartozó intézmények működnek.

13. cikk

A meg nem feleléssel és a szankciókkal kapcsolatos információcsere

(1)   A kollégium tagjai tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot minden olyan helyzetről, melynek tekintetében a kollégiumi tagok megállapították, hogy a felügyeletük alá tartozó valamely intézmény vagy fióktelep nem tartott be egy nemzeti vagy uniós jogszabályt vagy a prudenciális felügyelettel vagy az intézmények piaci magatartásának felügyeletével kapcsolatos valamely előírást, beleértve az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben rögzített követelményeket, valamint bármely közigazgatási szankcióról és egyéb közigazgatási intézkedésről, melyet a 2013/36/EU irányelv 64–67. cikke értelmében alkalmaztak, ha az ilyen információ hatással van vagy lehet a csoport vagy valamely szervezete kockázati profiljára. A kollégium tagjai megtárgyalják az összevont felügyeletet ellátó hatósággal, hogy ezek a meg nem feleléssel kapcsolatos problémák és a kiszabott szankciók milyen hatással lehetnek a csoporthoz tartozó szervezetekre, illetve a csoport egészére nézve.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönt arról, hogy közli-e az (1) bekezdésben említett információt a kollégium azon tagjaival, akik számára az ilyen információkat relevánsnak ítéli meg az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 7. cikke értelmében.

14. cikk

A csoport helyreállítási tervének értékelésével kapcsolatos információcsere

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai minden olyan információt megosztanak egymással, amelyek azok számára szükségesek, akik részt vesznek a 2014/59/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett elemekre vonatkozó együttes határozat meghozatalában.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 7. cikkében rögzített eljárást követve átadja a csoport helyreállítási tervét a kollégium tagjainak.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett eljárás eredményéről.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a csoportszintű szanálási hatóságot a csoport helyreállítási tervének felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozó ütemtervről, és jelzi, hogy a csoportszintű szanálási hatóság milyen határidővel nyújthatja be ajánlásait, amennyiben vannak, a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

15. cikk

A csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásokkal kapcsolatos információcsere

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon azon csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások engedélyezésének főbb feltételeiről, amelyeket a 2014/59/EU irányelv 20. cikkében említett együttes határozathozatali eljárás értelmében engedélyeztek.

16. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1)   A 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program létrehozása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai meghatározzák az elvégzendő felügyeleti tevékenységeket.

(2)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program legalább a következőket tartalmazza:

a)

a közös munka olyan területeit, melyeket a csoport kockázatértékelése és likviditásikockázat-értékelése, valamint a 2013/36/EU irányelv 113. cikke értelmében az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan hozott együttes határozatok alapján állapítottak meg, valamint bármely más kollégiumi tevékenység alapján, beleértve a hatékony felügyeletet és a feladatok felesleges megkettőzésének kiküszöbölését célzó erőfeszítéseket az említett irányelv 116. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban;

b)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjainak az anyavállalatra, valamint a valamely tagállamban engedélyezett valamennyi intézményre és letelepedett fióktelepre vonatkozó egyes felügyeleti vizsgálati programjait;

c)	a kollégium munkájának és a tervezett felügyeleti tevékenységeknek a központi területeit, beleértve a 2013/36/EU irányelv 99. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti tervezett helyszíni ellenőrzéseket;

d)	a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős kollégiumi tagokat;

e)	az egyes tervezett felügyeleti tevékenységek várható ütemtervét mind időpont, mind időtartam szempontjából.

(3)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozását és aktualizálását az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 11. cikke szerint kell elvégezni.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során

17. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a lehetséges vészhelyzetekre való tekintettel kollégiumi keretrendszert hoznak létre (a továbbiakban: vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer), figyelembe véve az intézménycsoport sajátosságait és szerkezetét.

(2)   A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	azokat a kollégiumspecifikus eljárásokat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet esetében kell alkalmazni;

b)	azokat a minimális információkat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet bekövetkeztekor meg kell osztani.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában említett minimális információk a következők:

a)	a bekövetkezett helyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását a csoporthoz tartozó szervezetekre és a csoport egészére, a piaci likviditásra és a pénzügyi rendszer stabilitására nézve;

b)	az intézkedések és lépések bemutatása, melyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a kollégium valamely tagja, vagy maguk a csoporthoz tartozó szervezetek tettek vagy terveznek megtenni;

c)	a legutóbbi rendelkezésre álló mennyiségi információ a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan egyéni és összevont alapon is.

18. cikk

Vészhelyzet során történő információcserére vonatkozó általános feltételek

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással, figyelembe véve az említett irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint adott esetben a 2004/39/EK irányelv 54. és 58. cikkét.

(2)   Amint a kollégium valamely tagja vagy megfigyelője riasztja egy vészhelyzettel kapcsolatban, vagy ha vészhelyzetet állapít meg, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett eljárást követve közli a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információkat azokkal a kollégiumi tagokkal, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, valamint az EBH-val.

(3)   A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, valamint az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönthet úgy, hogy egyéb információkat is kicserélnek.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfontolja, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett információ releváns-e a szanálási kollégium feladatainak elvégzése szempontjából. Amennyiben igen, az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli ezt az információt a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott csoportszintű szanálási hatósággal.

(5)   A (2) és (3) bekezdésben említett információt adott esetben haladéktalanul aktualizálni kell, amint új adatok válnak elérhetővé.

(6)   Amikor az ebben a cikkben említett információcserére vagy tájékoztatásra szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságok kellő időben írásban is rögzítik azokat.

19. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1)   Amikor vészhelyzet következik be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzet értékelését (a továbbiakban: koordinált felügyeleti értékelés) azokkal a kollégiumi tagokkal együtt, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik.

(2)   A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelésének, melyet az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 14. cikkével összhangban kell elvégezni, legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a vészhelyzet jellege és súlyossága;

b)	a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása a csoportra és annak bármely érintett vagy várhatóan érintett szervezetére;

c)	a határokon átnyúló továbbterjedés kockázata.

(3)   A (2) bekezdés c) pontjának értékelése során az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi az azokat a tagállamokat érintő potenciális rendszerszintű következményeket, amelyekben a csoporthoz tartozó szervezeteket engedélyeztek, vagy ahol jelentős fióktelepek telepedtek le.

20. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1)   Amikor vészhelyzet következik be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzetre adott válaszlépések kidolgozását (a továbbiakban: koordinált felügyeleti válaszlépés) azokkal a kollégiumi tagokkal együtt, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik.

(2)   A 19. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelés szolgál alapul a koordinált felügyeleti válaszlépésekhez, melyek meghatározzák a szükséges felügyeleti intézkedéseket, valamint azok alkalmazási körét és megvalósításuk ütemtervét.

(3)   A koordinált felügyeleti válaszlépéseket az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a kollégiumi tagok dolgozzák ki, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik.

21. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósításának nyomon követése

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, nyomon követik a 20. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósítását és megosztják információikat azzal kapcsolatban.

(2)   A megosztandó információknak legalább az elfogadott intézkedések határidőn belüli megvalósítására vonatkozó aktualizált adatokra ki kell terjedniük a 20. cikk (2) bekezdése szerint, valamint az intézkedések aktualizálásának vagy módosításának szükségességére.

22. cikk

A külső kommunikáció koordinálása vészhelyzet esetén

(1)   Az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok keretében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, a lehetséges mértékig összehangolják külső kommunikációs tevékenységeiket.

(2)   A külső kommunikáció koordinálása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a következő elemekről állapodnak meg:

a)	a külső kommunikáció koordinálására vonatkozó felelősségi körök kiosztása a vészhelyzet különböző szakaszait illetően;

b)

a közzéteendő információ szintje, figyelembe véve a piaci bizalom megtartásának szükségességét és bármilyen további közzétételi kötelezettséget, amennyiben a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközökkel az Unió egy vagy több szabályozott piacán nyíltan kereskednek;

c)	a nyilvános nyilatkozatok koordinálása, beleértve azokat, amelyeket csak egy kollégiumi tag tesz, különösen amennyiben ezek a nyilatkozatok valószínűleg következményekkel járnak a kollégium más tagjai által felügyelt, csoporthoz tartozó szervezetekre nézve;

d)	a hatáskörök kiosztása és a csoporthoz tartozó szervezetek megkeresésének megfelelő időzítése;

e)	a vészhelyzet kezelését célzó összehangolt intézkedések külső kommunikációjára vonatkozó hatáskörök és feladatok kiosztása;

f)	egy olyan másik csoporttal vagy kollégiummal folytatott esetleges koordináció bemutatása, amely esetleg részt vesz a csoportot érintő vészhelyzet kezelésében, például a válságkezelő csoport vagy a szanálási kollégium.

3. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 51. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

23. cikk

A kollégium tagjainak és megfigyelőinek kijelölése

(1)   Miután az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzítettek szerint befejeződött a más tagállamokban fiókteleppel rendelkező intézmények áttekintő táblájának elkészítése, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a következő hatóságokat kérik fel arra, hogy tagként vegyenek részt a kollégium munkájában:

a)	azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, ahol jelentős fióktelepek telepedtek le;

b)	a tagállamok KBER központi bankjait, amelyek nemzeti jogszabályaik alapján részt vesznek az a) pontban említett jelentős fióktelepek prudenciális felügyeletében, de amelyek nem illetékes hatóságok;

c)

az EBH-t.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárással összhangban felkérhetik azon fogadó tagállamok illetékes hatóságait, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, amelyekben nem jelentős fióktelepek telepedtek le.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárással összhangban felkérhetik azon harmadik országok felügyeleti hatóságait, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, amelyekben az érintett intézmény fióktelepei letelepedtek.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárással összhangban a következő hatóságokat kérhetik fel, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában:

a)	olyan KBER központi bankokat, amelyek nemzeti jogszabályaik alapján nem rendelkeznek felhatalmazással az intézmény vagy annak egy valamely tagállamban letelepedett fióktelepének felügyeletére;

b)

a tagállamok olyan állami hatóságait vagy szerveit, amelyek az intézmény vagy annak fióktelepeinek felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek azok felügyeletében, beleértve azon illetékes hatóságokat, melyek a pénzügyi eszközök piacai felügyeletéért, a pénzügyi rendszerek pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai határozzák meg a kollégium megfigyelőinek részvételére vonatkozó feltételeket a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a megfigyelőket ezekről a megállapodásokról.

24. cikk

A kollégiumok létrehozására és összetételére vonatkozó tájékoztatás

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják az intézményt a kollégium megalapításáról, valamint a tagok és a megfigyelők személyéről, illetve a kollégium összetételében bekövetkező esetleges változásokról.

25. cikk

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások elkészítése

A 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében a jelentős fióktelepekhez kapcsolódóan megalakított kollégiumok létrehozásának és működésének az e rendelet 5. cikke szerint meghatározandó írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokon kell alapulnia.

26. cikk

Részvétel a kollégium ülésein és tevékenységeiben

(1)   Az arról való döntéshozatal során, hogy a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében melyik hatóságok vesznek részt a kollégium ülésein vagy tevékenységeiben, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a következőket veszik figyelembe:

a)	a megvitatandó témákat és az ülés vagy tevékenység célkitűzéseit, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben relevánsak az egyes fióktelepek szempontjából;

b)	a fióktelep jelentőségét annak a tagállamnak a szempontjából, amelyben letelepedett, és az intézmény szempontjából való jelentőségét.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai biztosítják, hogy a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján a legalkalmasabb képviselők vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben. A képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatóságaik képviseletében a lehetséges legnagyobb mértékig kötelezettséget vállaljanak az ülések és a tevékenységek során tervezett döntések tekintetében.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a kollégiumi üléseken és tevékenységek során megvitatott témák és a kitűzött célok alapján kérhetik fel az intézmény képviselőit, hogy vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben.

27. cikk

A kommunikációra vonatkozó feltételek

(1)   Az intézménnyel és fióktelepeivel folytatott kommunikációt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a kollégium tagjainak a 2013/36/EU irányelv V. címének 4. fejezete és VII. címe szerint adott felügyeleti hatáskörök alapján kell megszervezni.

(2)   A kollégiumi üléseket és tevékenységeket az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 18. cikkével összhangban kell megszervezni.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

28. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégiumi tagok közötti információcserére vonatkozó általános feltételek

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében és 51. cikkének (2) bekezdésében említett együttműködés megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2014/59/EU irányelv 6., 7. és 8. cikkében említett együttműködés megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt is megosztják egymással.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai az (1) és a (2) bekezdésben említett információkat attól függetlenül kötelesek megosztani egymással, hogy az információk az intézménytől, egy illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy bármilyen más forrásból származnak. Az információknak a szükséges mértékben elegendőnek, pontosnak és időszerűnek kell lenniük.

29. cikk

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményére vonatkozó információcsere

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által a kollégium tagjaival közlendő információnak ki kell terjednie az 524/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (9) 4., 5., 7–13. és 17. cikkében említett információkra, amelyek a 2013/36/EU irányelv 97. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményein alapulnak.

30. cikk

A helyreállítási terv értékelésére vonatkozó információcsere

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai konzultálnak azon fogadó tagállamoknak az illetékes hatóságaival, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le, az adott fióktelep számára releváns helyreállítási tervről a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai átadják az intézmény helyreállítási tervét azon fogadó tagállamok illetékes hatóságainak, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le, az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 19. cikkének megfelelően.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy a kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett eljárás eredményéről.

31. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1)   A 2013/36/EU irányelv 99. cikkében említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati program létrehozása céljából a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai meghatározzák az elvégzendő felügyeleti tevékenységeket.

(2)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program legalább a következőket tartalmazza:

a)	a közös munka olyan területeit, melyeket a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeképpen, vagy más kollégiumi tevékenységek végzéséből eredően azonosítanak;

b)	a kollégium munkájának és a tervezett felügyeleti tevékenységeknek a központi területeit, beleértve a jelentős fióktelepeknek a 2013/36/EU irányelv 52. cikk (3) bekezdése alapján tervezett helyszíni ellenőrzéseit és vizsgálatait;

c)	a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős kollégiumi tagokat;

d)	a tervezett egyes felügyeleti tevékenységek várható ütemtervét mind időpont, mind időtartam szempontjából.

(3)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása során a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai figyelembe veszik annak lehetőségét, hogy megállapodások készüljenek az önkéntes feladatátadásról és a hatáskörök átruházásáról, különösen ha a feladatok átadása és a hatáskörök átruházása várhatóan hatékonyabb és eredményesebb felügyeletet eredményez, különösen a felügyeleti követelmények szükségtelen megkettőzésének megszüntetésével, beleértve az információkérésekkel kapcsolatos követelményeket is.

(4)   A feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik az érintett intézményt, valamint a hatásköreit átruházó illetékes hatóság az érintett fióktelepnek.

(5)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozását és aktualizálását az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 20. cikke szerint kell elvégezni.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, valamint záró rendelkezések

32. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a lehetséges vészhelyzetekre való tekintettel kollégiumi keretrendszert hoznak létre (a továbbiakban: vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer).

(2)   A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	azokat a kollégiumspecifikus eljárásokat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet esetében kell alkalmazni;

b)	azokat a minimális információkat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet bekövetkeztekor meg kell osztani.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában említett minimális információk a következők:

a)	a bekövetkezett helyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását az intézményre, a piaci likviditásra és a pénzügyi rendszer stabilitására nézve;

b)	azon intézkedések és lépések bemutatása, melyeket a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a kollégium valamely tagja, vagy maga az intézmény tettek vagy terveznek megtenni;

c)	a legutóbbi rendelkezésre álló mennyiségi információ az intézmény likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan.

33. cikk

Vészhelyzet során történő információcserére vonatkozó általános feltételek

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással, figyelembe véve az irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint adott esetben a 2004/39/EK irányelv 54. és 58. cikkét.

(2)   Amint a kollégium valamely tagja vagy megfigyelője riasztja egy vészhelyzettel kapcsolatban, vagy ha vészhelyzetet állapít meg, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 32. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárást követve közli a 32. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információt azokkal a kollégiumi tagokkal, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, valamint az EBH-val.

(3)   A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, valamint a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy egyéb információkat is kicserélnek.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megfontolják, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett információ releváns-e a szanálási kollégium feladatainak elvégzése szempontjából. Amennyiben igen, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai közlik ezt az információt a 2014/59/EU irányelv 3. cikkében említett szanálási hatósággal.

(5)   A (2) és (3) bekezdésben említett információt adott esetben haladéktalanul aktualizálni kell, amint új adatok válnak elérhetővé.

(6)   Amikor az ebben a cikkben említett információcserére vagy tájékoztatásra szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságok kellő időben írásban is rögzítik azokat.

34. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1)   Amikor vészhelyzet következik be, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a kollégiumi tagokkal együtt koordinálják a vészhelyzet értékelését (a továbbiakban: koordinált felügyeleti értékelés) a 2013/36/EU irányelv 112. cikkének (3) bekezdése szerint.

(2)   A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelésének, melyet a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai készítenek el, legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a vészhelyzet jellege és súlyossága;

b)	a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása az intézményre és annak bármely érintett vagy várhatóan érintett fióktelepére;

c)	a határokon átnyúló továbbterjedés kockázata.

(3)   A (2) bekezdés c) pontjának értékelése során a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe veszik az azokat a tagállamokat érintő potenciális rendszerszintű következményeket, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le.

35. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1)   Amikor vészhelyzet következik be, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a kollégiumi tagokkal együtt koordinálják a vészhelyzetre adandó válaszlépések kidolgozását (a továbbiakban: koordinált felügyeleti válaszlépések) a 2013/36/EU irányelv 112. cikkének (3) bekezdése szerint.

(2)   A 34. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelés szolgál alapul a koordinált felügyeleti válaszlépésekhez, melyek meghatározzák a szükséges felügyeleti intézkedéseket, valamint azok alkalmazási körét és megvalósításuk ütemtervét.

36. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósításának nyomon követése

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, nyomon követik a 35. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósítását és megosztják információikat azzal kapcsolatban.

(2)   A megosztandó információknak legalább az elfogadott intézkedések határidőn belüli megvalósítására vonatkozó aktualizált adatokra ki kell terjedniük a 35. cikk (2) bekezdése szerint, valamint az intézkedések aktualizálásának vagy módosításának szükségességére.

37. cikk

A külső kommunikáció koordinálása vészhelyzet esetén

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a kollégium azon tagjainak, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, a lehetséges mértékben össze kell hangolniuk a külső kommunikációs tevékenységeiket, figyelembe véve a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott elemeket, valamint a nemzeti törvények szerinti jogi kötelezettségeket és korlátokat.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.)

(4)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2016/99 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 21. oldalát).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2016/100 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 45. oldalát).

(9)  A Bizottság 2014. március 12-i 524/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai által egymás számára rendelkezésre bocsátott információkat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 148., 2014.5.20., 6. o.).

---