2.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/3

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/510 IRÁNYMUTATÁSA

(2014. december 19.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen a 3.1. cikk első francia bekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkeire, valamint a 20. cikk első bekezdésére,

mivel:

(1)	Az EKB/2011/14 iránymutatás (1) jelentős mértékben módosult. Mivel további módosításokra van szükség, azt át kell dolgozni az egyértelműség érdekében.

(2)

Az egységes monetáris politika elérése magával vonja azon eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, amelyeket az eurorendszer, amely az Európai Központi Bankból (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjaiból (a továbbiakban: NKB-k) áll, amelyek pénzneme az euro, alkalmaz annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 3.1. cikkének értelmében a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, és így alapvető feladatai közé tartozik az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, valamint devizaműveletek végzése a Szerződés 219. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

(4)

Az eurorendszer általános keretrendszere a KBER Alapokmányában meghatározott rendelkezéseken alapul. A Szerződés 127. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet a KBER Alapokmánya is tükröz, az eurorendszernek bizonyos alapelvekkel összhangban kell eljárnia, beleértve a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvét, elősegítve az erőforrások hatékony elosztását.

(5)

Az EKB a lehetségesnek és megfelelőnek tartott mértékig, valamint a működési hatékonyság biztosítására törekedve – a KBER Alapokmányának 12.1. cikkében rögzített decentralizáció elvével összhangban és a KBER Alapokmányának 14.3. cikkében rögzített feltételek mellett – igénybe veszi az NKB-k segítségét az eurorendszer feladatkörébe tartozó műveletek végrehajtása során.

(6)

A KBER Alapokmányának 12.1. cikkére tekintettel az EKB hatáskörrel rendelkezik az Unió egységes monetáris politikájának alakítására, valamint az annak megfelelő végrehajtásához szükséges iránymutatások elfogadására. A KBER Alapokmányának 14.3. cikkével összhangban az NKB-k kötelesek arra, hogy ezen iránymutatásokkal összhangban járjanak el. Erre tekintettel ennek az iránymutatásnak az eurorendszer a címzettje. Az ebben az iránymutatásban meghatározott szabályokat az NKB-k a szerződéses, illetve szabályozási rendelkezéseikben hajtják végre. Az ügyfeleknek meg kell felelniük az NKB-k által a szerződéses, illetve szabályozási rendelkezéseikben végrehajtott e szabályoknak.

(7)

A KBER Alapokmánya 18.1. cikkének első francia bekezdése lehetővé teszi az eurorendszer számára, hogy műveleteket végezzen a pénzügyi piacokon követelések és forgalomképes eszközök végleges (azonnali vagy határidős) vagy visszavásárlási megállapodás keretében történő eladásával és vásárlásával, valamint kölcsönbe adásával vagy vételével mind közösségi, mind euróban, mind egyéb pénznemekben, valamint nemesfémekben. A 18.1. cikk második francia bekezdése lehetővé teszi az eurorendszer számára, hogy hitelműveleteket végezzen hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel.

(8)

A monetáris politika végrehajtása során az eurorendszer az alábbi monetáris politikai eszköztárat alkalmazza: nyíltpiaci műveleteket hajt végre, jegybanki rendelkezésre állást biztosít, valamint a hitelintézetek számára előírja az eurorendszernél vezetett számláikon történő kötelező tartalék képzését.

(9)

Céljai elérése érdekében az eurorendszer a nyíltpiaci műveletek lefolytatására szolgáló különböző instrumentumokkal rendelkezik, amelyek között szerepelnek a penziós ügyletek, a végleges adásvételi ügyletek, az EKB-kötvények kibocsátása, a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok, és a lekötött betétek gyűjtése. A nyíltpiaci műveletek lefolytatására szolgáló ezen instrumentumok célja, hogy biztosítsák a pénzpiac egészséges működését és segítsék a bankokat abban, hogy likviditási igényeiket zökkenőmentes és jól szervezett módon tudják kielégíteni.

(10)

A jegybanki rendelkezésre állás biztosítása érdekében az eurorendszer rendelkezésére álló instrumentumok az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás, amelyek célja, hogy egynapos likviditást nyújtsanak, illetve vonjanak el, jelezve a monetáris politika aktuális irányvonalát és határt szabva az egynapos pénzpiaci kamatlábnak.

(11)

Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere elsősorban a következő monetáris politikai célkitűzések elérését célozza: a) hozzájárulás a pénzpiaci kamatok stabilizálásához azáltal, hogy az intézményeket az átlagolási rendelkezés révén az átmeneti likviditási ingadozások hatásainak kiegyenlítésére ösztönzi; és b) strukturális likviditási szükséglet létrehozása vagy bővítése, ami elősegíti azt, hogy az eurorendszer likviditást bővítő szerepét hatékonyabban tudja ellátni. Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének jogi kereteit a KBER Alapokmányának 19. cikke, a 2531/98/EK tanácsi rendelet (2), valamint az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (3) (EKB/2003/9) határozza meg.

(12)	Céljukat, rendszerességüket és eljárásukat tekintve az eurorendszer nyíltpiaci műveletei négy kategóriába sorolhatók: a) irányadó refinanszírozási műveletek; b) hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek; c) finomhangoló műveletek; d) strukturális műveletek.

(13)	Az irányadó refinanszírozási műveletek az eurorendszer által végzett nyíltpiaci műveletek egy kategóriáját alkotják, amelyek kulcsszerepet játszanak a kamatlábak alakításában, a piac likviditási helyzetének irányításában és a monetáris politika aktuális irányvonalának jelzésében.

(14)

A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek célja az ügyfelek felek számára olyan likviditás biztosítása, amelynek lejárata hosszabb, mint az irányadó refinanszírozási műveletek lejárata. A hosszabb távú refinanszírozási műveletekkel az eurorendszer rendszerint semmilyen jelzést nem kíván közvetíteni a piac felé, így normál körülmények között kamatláb-elfogadóként jár el.

(15)

A finomhangoló műveletek végrehajtása eseti alapon történik, céljuk a piac likviditási helyzetének kezelése, valamint a kamatlábak alakítása, különösen azoknak a hatásoknak az enyhítése érdekében, amelyeket a piac váratlan likviditásingadozásai gyakorolnak a kamatlábakra. Az egyes finomhangoló műveleteket mindig az adott ügylet típusához és a művelet konkrét célkitűzéséhez kell igazítani.

(16)	Strukturális műveletekre akkor kerülhet sor, amikor az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális helyzetének kiigazítása szükségessé válik.

(17)

Az eurorendszer monetáris politikai kerete végrehajtásának biztosítania kell azt, hogy az ügyfelek minél szélesebb körének egyenlő elfogadhatósági feltételek alapján történő részvétele biztosított legyen. Ezek a követelmények oly módon kerültek meghatározásra, hogy egyenlő bánásmódot biztosítanak az azon tagállamok ügyfelei számára, amelyek pénzneme az euro, és biztosítsák azt, hogy az ügyfelek feleljenek meg egyes prudenciális és működési feltételeknek.

(18)	Az eurorendszer ügyfélkockázattal szembeni védelme érdekében a KBER Alapokmánya 18.1. cikkének második francia bekezdése úgy rendelkezik, hogy amikor az eurorendszer hitelműveleteket végez hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, a hitelnyújtásra megfelelő fedezet mellett kerüljön sor.

(19)

Az ügyfelek közötti egyenlő bánásmód biztosítása, valamint a működési hatékonyság és az átláthatóság fokozása érdekében az eszközöknek azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro, egységes feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadhatóak legyenek.

(20)

Az eurorendszer a fedezetként elfogadható eszközökre vonatkozó egységes keretet alakított ki annak érdekében, hogy az eurorendszer valamennyi hitelműveletére harmonizált módon, ezen iránymutatás végrehajtása útján kerüljön sor azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro. A fedezetként elfogadható eszközökre vonatkozó egységes keret magába foglalja mindazokat a forgalomképes és nem forgalomképes eszközöket, amelyek kielégítik az eurorendszer által meghatározott egységes elfogadhatósági feltételeket. A legtöbb elfogadható eszköz használható határokon átnyúló alapon a központi bankok levelezőbanki modelljén (CCBM), továbbá forgalomképes eszközök esetében, az EGT-beli értékpapír-elszámolási rendszerek (SSS) közötti elfogadott kapcsolatokon keresztül, vagy pedig EGT SSS-ek közötti, a CCBM-ek bevonásával történő elfogadott kapcsolatokon keresztül.

(21)

Az eurorendszer a napközbeni hitelt a fizetések elszámolásában keletkező egyenetlenségek kiegyenlítése érdekében bocsátja rendelkezésre. Az EKB/2012/27 iránymutatás (4) 12. cikkében és III. mellékletében rögzítetteknek megfelelően a napközbeni hitel nyújtásához szükséges fedezetnek ugyanazon feltételeknek kell megfelelnie, amelyeket a negyedik rész értelmében a fedezetként elfogadható eszközöknek teljesíteniük kell.

(22)

Az eurorendszer hitelműveleteiben felhasznált minden eszköz esetében különleges kockázatkezelési intézkedéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél mulasztása miatt a fedezetet értékesíteni kell. Az elfogadható eszközöknek eleget kell tenniük az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében meghatározott hitelminőségi követelményeknek.

(23)

Az EKB szankciókat ró ki a kötelező tartalékok alkalmazására vonatkozó EKB-rendeletekből és határozatokból eredő kötelezettségeket nem teljesítő intézményekre a 2532/98/EK tanácsi rendelettel (5), a 2157/1999/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1999/4) (6), a 2531/98/EK rendelettel és az 1745/2003/EK rendelettel (EKB/2003/9) összhangban. A kötelező tartalékokra vonatkozó előírások súlyos megszegése esetén az eurorendszer felfüggesztheti az ügyfelek nyíltpiaci műveletekben való részvételét is.

(24)

Az érintett NKB vagy az EKB által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezések előírásaival összhangban, az eurorendszer pénzügyi szankciót szabhat ki azokra az ügyfelekre, illetve felfüggesztheti azoknak az ügyfeleknek a nyíltpiaci műveletekben vagy jegybanki rendelkezésre állásokban való részvételét, amelyek elmulasztják az egyes NKB-k vagy az EKB által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésekből rájuk háruló kötelezettségeik teljesítését.

(25)

Az eurorendszer emellett az érintett NKB vagy az EKB által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésekkel összhangban prudenciális okokból, vagy valamely ügyfél nemteljesítése esetén felfüggesztheti, korlátozhatja vagy megszüntetheti az ügyfelek nyíltpiaci műveletekhez vagy a jegybanki rendelkezésre állásokhoz történő hozzáférését. Az eurorendszer prudenciális okokból továbbá elutasíthatja, korlátozhatja, vagy kiegészítő haircutokat alkalmazhat az eurorendszeren belüli hitelműveleteknél meghatározott ügyfelek által fedezetként rendelkezésre bocsátott eszközök esetében.

(26)

Az NKB-k által ügyfeleikkel szemben alkalmazott valamennyi szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésnek közös minimumjellemzőket kell tartalmaznia, amelyek célja, hogy biztosítsák az egységes monetáris politika olyan feltételek melletti alkalmazását, amelyek lényegesen nem különböznek egymástól azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

TARTALOMJEGYZÉK

ELSŐ RÉSZ –

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

MÁSODIK RÉSZ –

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI ESZKÖZEI, MŰVELETEI, INSTRUMENTUMAI ÉS ELJÁRÁSAI

I. CÍM –

Nyíltpiaci műveletek

1. fejezet –

A nyíltpiaci műveletek áttekintése

2. fejezet –

Nyíltpiaci műveletek kategóriái

3. fejezet –

A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló instrumentumok

II. CÍM –

jegybanki rendelkezésre állás

1. fejezet –

Aktív oldali rendelkezésre állás

2. fejezet –

Betéti rendelkezésre állás

III. CÍM –

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó eljárások

1. fejezet –

Tendereljárások és kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira

1. szakasz –

Tendereljárások

2. szakasz –

A tendereljárások műveleti lépései

1. alszakasz-

A tendereljárások kiírása

2. alszakasz –

Az ajánlatok elkészítése és benyújtása

3. alszakasz –

Tenderallokálás

4. alszakasz –

A tendereredmények kihirdetése

3. szakasz –

Kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira

2. fejezet –

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolási eljárásai

HARMADIK RÉSZ –

ELFOGADHATÓ ÜGYFELEK

NEGYEDIK RÉSZ –

ELFOGADHATÓ ÜGYFELEK

I. CÍM –

Általános elvek

II. CÍM –

A forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek és hitelminőségi követelmények

1. fejezet –

A forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

1. szakasz –

A forgalomképes eszközökre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

2. szakasz –

A forgalomképes eszközök bizonyos típusaira vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

1. alszakasz –

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

2. alszakasz –

Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

3. alszakasz –

Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

2. fejezet –

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

III. CÍM –

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek és hitelminőségi követelmények

1. fejezet –

A nem forgalomképes eszközök alkalmassági feltételei

1. szakasz –

A hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

2. szakasz –

A lekötött betétekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

3. szakasz –

Az RMBD-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

2. fejezet –

Az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

1. szakasz –

Az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményei

2. szakasz –

Az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

IV. CÍM –

A forgalomképes és a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó garanciák

V. CÍM –

Az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó hitelminősítő keretrendszere

VI. CÍM –

Az eurorendszer forgalomképes és nem forgalomképes eszközökre vonatkozó kockázatkezelési és értékelési keretrendszere

1. fejezet –

A forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések

2. fejezet –

A nem forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések

3. fejezet –

A forgalomképes és a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

VII. CÍM –

Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben

VIII. CÍM –

Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai

IX. CÍM–

Az elfogadható eszközök határon átnyúló alkalmazása

ÖTÖDIK RÉSZ –

SZANKCIÓK AZ ÜGYFELEK KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSE ESETÉN

HATODIK RÉSZ –

MÉRLEGELÉSEN ALAPULÓ INTÉZKEDÉSEK

HETEDIK RÉSZ –

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI KÖZÖS MINIMUMJELLEMZŐK

1. fejezet –

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó rendelkezések összességére vonatkozó további közös minimumjellemzők

2. fejezet –

A visszavásárlási megállapodásokra és a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

3. fejezet –

Kizárólag a visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

4. fejezet –

Kizárólag a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

5. fejezet –

Kizárólag a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

NYOLCADIK RÉSZ –

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. MELLÉKLET –

Kötelező jegybanki tartalék

II. MELLÉKLET –

Tenderek meghirdetése

III. MELLÉKLET –

Tenderallokáció és a tendereljárás

IV. MELLÉKLET –

A tendereredmények kihirdetése

V. MELLÉKLET –

A devizaintervenciós műveletekben részt vevő ügyfelek kiválasztásának kritériumai

VI. MELLÉKLET –

Az elfogadható eszközök határon átnyúló alkalmazása

VII. MELLÉKLET –

Az ötödik résznek megfelelően alkalmazandó szankciók számítási szabályai

VIII. MELLÉKLET –

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó, kölcsönszintű adatszolgáltatási követelmények

IX. MELLÉKLET –

Az eurorendszer hitelminősítő rendszerének teljesítményértékelő rendszere

X. MELLÉKLET –

A fedezetértékelési haircutok szintjei

XI. MELLÉKLET –

Biztonsági formulák

XII. MELLÉKLET –

Példák az eurorendszer monetáris politikai műveleteire és eljárásaira

XIII. MELLÉKLET –

Megfelelési táblázat

XIV. MELLÉKLET –

A hatályon kívül helyezett iránymutatás módosításainak listájával

ELSŐ RÉSZ

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez az iránymutatás meghatározza az egységes monetáris politika eurorendszer általi végrehajtásának egységes szabályait azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2)   Az eurorendszer minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy az eurorendszer monetáris politikai műveleteit az ebben az iránymutatásban meghatározott elveknek, eszközöknek, instrumentumoknak, előírásoknak, kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően hajtsák végre.

(3)   Az eurorendszer és az ügyfelek között fennálló jogviszony az érintett NKB által alkalmazott megfelelő szerződéses, illetve szabályozási rendelkezéseken alapul, amelyek ezen iránymutatás rendelkezéseit megfelelően végrehajtják.

(4)   Az EKB Kormányzótanácsa az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, instrumentumait, feltételeit, kritériumait és eljárásait bármikor megváltoztathatja.

(5)   Az eurorendszer fenntartja magának a jogot arra, hogy a monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó feladatai ellátása és céljai elérése érdekében az ügyfelektől bármilyen releváns információt kérjen és kapjon. Ez a jog nem érinti az eurorendszer azon egyéb jogait, amelyek alapján jogosult a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó információkat kérni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „actual/360 kamatnap-számítási szabály”: az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben alkalmazott szabály, amely a kamatszámítás során figyelembe vett naptári napok tényleges számát 360-napos év alapulvételével határozza meg;

2.   „ügynökség”: az eurorendszer által ügynökségnek minősített szervezet. Az eurorendszer által ügynökségnek minősített szervezetek listája közzétételre kerül az EKB honlapján;

3.   „eszközfedezetű értékpapírok”: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek biztosítékát olyan garantált (rögzített vagy rulírozott) pénzügyi eszközök összessége alkotja, amelyek egy adott időszak végén készpénzzé alakulnak. Létezhetnek továbbá olyan jogok, illetve egyéb eszközök, amelyek biztosítják a hozamok törlesztését, illetve időbeni szétosztását az értékpapír-tulajdonosok között. Az eszközfedezetű értékpapírokat általában olyan külön e célra létrehozott befektetési céltársaság bocsátja ki, amelynek a kérdéses pénzügyi eszközök az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól vagy az eladótól jutottak a birtokába. Ebben a tekintetben az eszközfedezetű értékpapírokhoz fűződő fizetések elsősorban a mögöttes eszközök által generált pénzforgalomtól és az időbeni fizetést biztosító egyéb jogoktól (mint a likviditási konstrukciók, garanciák, vagy egyéb, úgynevezett hitelminőség-javító jellemzők) függenek;

4.   „kétoldalú eljárás”: olyan eljárás, amelynek útján az NKB vagy kivételes esetben az EKB finomhangoló műveleteket vagy végleges adásvételi ügyleteket egy vagy több ügyféllel közvetlenül, tőzsdén vagy piaci közvetítőkön keresztül végez, anélkül, hogy tendereljárást venne igénybe;

5.   „könyvelési rendszer”: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök átruházását papíralapú dokumentumok vagy bizonylatok fizikai mozgása nélkül, például az értékpapírok elektronikus átruházása;

6.   „munkanap”: a) a fizetési kötelezettségek tekintetében bármely olyan nap, amelyen a TARGET2 az adott fizetés teljesítése céljából működik; vagy b) az eszközök átadásának kötelezettsége tekintetében bármely olyan nap, amelyen az az SSS, amely használatával az átadásra sor kell kerüljön, az értékpapír átadási helyén nyitva tart;

7.   „központi értéktár” (CSD): olyan jogalany, amely a) lehetővé teszi értékpapír-tranzakciók könyvelési tétel formájában történő feldolgozását és kiegyenlítését; b) letéti őrzési szolgáltatásokat nyújt, (pl. társasági események és törlesztések adminisztrációjával kapcsolatban); c) aktív szerepet tölt be az értékpapír-kibocsátások integritásának biztosításában. Az értékpapírok őrizhetők fizikai, azonban immobilizált formában vagy dematerializált formában (amely esetben csak elektronikus adatokként léteznek);

8.   „fedezett hitel”: az NKB és egy ügyfél közötti megállapodás, amelynek értelmében az ügyfél részére likviditást biztosítanak olyan hitel formájában, amelyet az ezen ügyfél által az NKB részére – például eszközökre vonatkozó kézizálogjog, engedményezés vagy jelzálogjog formájában – nyújtott érvényesíthető biztosíték fedez;

9.   „lekötött betétek gyűjtése”: a nyíltpiaci műveletek végzése során használt instrumentum, amelynek keretében az eurorendszer a piaci likviditás szűkítése érdekében felhívja az ügyfeleket, hogy a székhelyük szerinti NKB-nél lekötött betéteket helyezzenek el;

10.   „illetékes hatóság”: nemzeti jogszabályok által hivatalosan elismert hatóság vagy szerv, amelyet nemzeti jogszabály felhatalmaz arra, hogy az adott tagállamban működő felügyeleti rendszer részeként intézményeket felügyeljenek;

11.   „ügyfél”: a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági követelményeknek eleget tevő, és ennek alapján az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésre jogosult intézmény;

12.   „fedezett kötvények”: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kettős biztosítékkal rendelkeznek: a) közvetlenül vagy közvetetten valamely hitelintézet; és b) egy dinamikus fedezeti alap révén, továbbá amelyek esetében nem kerül sor a kockázat ügyletrészsorozatba sorolására. E kifejezés kiterjed a jumbo kötvényekre, a hagyományos fedezett kötvényekre és egyéb fedezett kötvényekre;

13.   „hitelkövetelés”: pénz visszafizetésére vonatkozó követelés, amely az adós egy ügyféllel szembeni adóskötelezvényének minősül. A hitelkövetelések közé tartoznak a Schuldscheindarlehenek és a holland regisztrált magánszemélyektől származó, államháztartással, illetve más elfogadható adósokkal szembeni, állami garanciával megerősített követelések (például lakásszövetkezetek) is;

14.   „hitelintézet”: a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének (5) bekezdése, valamint az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében vett hitelintézet, amely egy illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett olyan köztulajdonban lévő hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű felügyelet alatt áll;

15.   „hitelminősítés”: jelentése megegyezik az 1060/2009/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakkal;

16.   „határokon átnyúló felhasználás”: az alábbiak egy ügyfél által fedezetként történő benyújtása a székhelye szerinti NKB-hoz:

a)	egy másik olyan tagállamban, amelyek pénzneme az euro, tartott forgalomképes eszközök;

b)	egy másik tagállamban kibocsátott és a székhely szerinti NKB tagállamában tartott forgalomképes eszközök;

c)	hitelkövetelések, amennyiben a hitelszerződésre a székhely szerinti NKB tagállamától eltérő másik olyan tagállam joga irányadó, amelynek a pénzneme az euro;

d)	jelzálogfedezetű lakossági adósságinstrumentumok (RMBD), a CCBM alkalmazandó eljárásaival összhangban;

17.   „devizafedezeti ügylet”: az értékpapír kibocsátója és a fedezetet biztosító ügyfél közötti megállapodás, amelynek értelmében a nem euro cash flowból eredő devizakockázat egy részét oly módon enyhítik, hogy a cash flow-t a fedezetet biztosító fél által fizetendő euróban meghatározott fizetésekre swappolják, beleértve a fedezetet biztosító fél által biztosított egyéb garanciákat;

18.   „letétkezelő”: olyan intézmény, amely értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök mások nevében történő őrzését és kezelését vállalja;

19.   „felszámolási érték”: bármely eszköz vonatkozásában, bármely napon:

a)	az adott eszköznek a felszámolási érték megállapítása napján érvényes piaci értéke, amelyet az értékelés napját megelőző munkanapon érvényes, leginkább jellemző ár alapján kell kiszámítani;

b)

amennyiben egy adott eszközre az értékelési napot megelőző munkanapon nincs leginkább jellemző árfolyam, úgy a legutóbbi kereskedési árat kell alkalmazni. Amennyiben kereskedési ár sem áll rendelkezésre, úgy az árat a műveletet lefolytató NKB határozza meg, figyelembe véve az irányadó piacon az adott eszközre legutoljára érvényes árat;

c)	a piaci értékkel nem rendelkező eszközök esetében bármilyen egyéb ésszerű értékelési módszer alkalmazható;

d)

amennyiben az NKB az eszközöket, illetve az egyenértékű eszközöket a felszámolási érték megállapításának a napja előtt piaci áron eladta, úgy az eladásból az eladással kapcsolatban felmerült minden indokolt költség, díj és kiadás levonása után származó nettó bevétel, a számítások elvégzése és az összegek meghatározása az NKB feladata;

20.   „szállítás fizetés ellenében rendszer”: olyan mechanizmus valamely fizetés ellenértékért cserébe (exchange-for-value) kiegyenlítési rendszerben, amely biztosítja, hogy a végleges átruházásra, vagyis az eszközök átadására csak a más eszközök ennek megfelelő végleges átadása, vagyis a fizetés megtörténtekor kerüljön sor;

21.   „betéti rendelkezésre állás”: az eurorendszer jegybanki rendelkezésre állása, amelyet az ügyfelek előre meghatározott kamatlábon kamatozó egynapos betéteknek egy NKB-nál történő elhelyezésére használhatnak;

22.   „betéti rendelkezésre állás kamatlába”: a betéti rendelkezésre állásra irányadó kamatláb;

23.   „belföldi felhasználás”: valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett ügyfél által a székhelye szerinti NKB tagállamával azonos tagállamban kibocsátott és tartott forgalomképes eszközök vagy – amennyiben a hitelkövetelési megállapodásra az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamának joga irányadó, – hitelkövetelések, vagy a székhely szerinti NKB tagállamában letelepedett szervezetek által kibocsátott RMBD-k fedezetként történő benyújtása;

24.   „earmarking-rendszer”: az NKB-k általi fedezetkezelés rendszere, amelynek értelmében a likviditás biztosítására meghatározott, azonosítható, az eurorendszer egyes hitelműveletei céljára fedezetként megjelölt eszközök ellenében kerül sor. A székhely szerinti NKB megengedheti ezen eszközök más meghatározott elfogadható eszközökkel való felváltását, feltéve, hogy azok fedezetként megjelölésre kerültek és az adott művelet céljára megfelelőek;

25.   „elfogadható eszközök”: azon eszközök, amelyek megfelelnek a negyedik részben rögzített feltételeknek, és ennek megfelelően az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadhatóak;

26.   „nap vége”: a munkanapnak a TARGET2 zárását követő része, amikor a TARGET2-ben feldolgozott aznapi fizetéseket véglegesítik;

27.   „euroövezeti inflációs index”: az Eurostat vagy valamely olyan tagállam, amelynek a pénzneme az euro, nemzeti statisztikai hivatala által rendelkezésre bocsátott euroövezeti inflációs index, például a harmonizált fogyasztói árindex (HICP);

28.   „Európai Gazdasági Térség” (EGT): valamennyi tagállam, ideértve Izlandot, Norvégiát és Lichtensteint is, tekintet nélkül arra, hogy azok formálisan is az EGK tagjává váltak-e;

29.   „eurorendszer”: az EKB és az NKB-k;

30.   „eurorendszer munkanapja”: bármely olyan nap, amikor az EKB és legalább egy nemzeti központi bank az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek végrehajtása érdekében nyitva tart;

31.   „eurorendszer hitelműveletei”: a) likviditásbővítő penziós ügyletek, vagyis az eurorendszer likviditásbővítő hitelműveletei, kivéve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokat és a végleges vételeket; és b) napközbeni hitel;

32.   „eurorendszer monetáris politikai műveletei”: a nyíltpiaci műveletek és a jegybanki rendelkezésre állások;

33.   „eurorendszer felhasználói értékelési keret”: az EKB honlapján elérhető keret, amely az SSS-ek és kapcsolatok értékelésére szolgál az eurorendszer hitelműveleteiben történő felhasználás céljára való elfogadhatóságuk meghatározása érdekében;

34.   „visszavonhatatlan átutalás”: visszavonhatatlan és feltétel nélküli átadás, amely a korábban fennálló átutalási kötelezettséget megszünteti;

35.   „pénzügyi vállalat”: jelentése megegyezik az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározottakkal;

36.   „finomhangoló műveletek”: az eurorendszer által végzett nyíltpiaci műveletek egy kategóriája, amely különösen a piacon mutatkozó likviditásingadozások kezelésére szolgál;

37.   „rögzített kamatozású értékpapír”: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyhez előre meghatározott mértékű időszakos kamatfizetés kapcsolódik;

38.   „rögzített kamatú tendereljárás”: olyan tendereljárás, amelynek során az EKB előre meghatározza a kamatlábat, az árat és a swappontot vagy spreadet, és az ügyfelek arra a pénzösszegre tesznek ajánlatot, amellyel a rögzített kamatlábon, áron, illetve swapponton vagy spreaden üzletet kívánnak kötni;

39.   „változó kamatozású kamatszelvény”: olyan kamatszelvény, amely kamatozásának mértéke egy referencia-kamatlábhoz kötött, a kamatszelvényre vonatkozó kamatlábat pedig egy évnél nem hosszabb időn belül állítják át;

40.   „monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap”: olyan eszköz, amelyet nyíltpiaci műveletekben használnak, amely során az eurorendszer azonnali eurovételi, illetve eladási műveletet hajt végre egy másik deviza ellenében, és ezzel egyidejűleg egy meghatározott visszavásárlási napon egy határidős ügylettel előre eladja, illetve visszavásárolja;

41.   „székhely szerinti NKB”: azon tagállam, amelynek a pénzneme az euro, NKB-ja, ahol az ügyfél letelepedett;

42.   „az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptára”: az eurorendszer által készített és az EKB Kormányzótanácsa által jóváhagyott naptár, amely mutatja a tartalékolási időszak időpontját, valamint az irányadó refinanszírozási műveletek és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek kiírását, allokálását és futamidejét;

43.   „nemzetközi központi értéktár”: olyan központi értéktár, amely a különböző nemzeti piacokról származó, nemzetközi kereskedés tárgyát képező értékpapírok elszámolása területén tevékenykedik, általában valutaövezeteken átnyúlóan;

44.   „nemzetközi szervezet”: az 575/2013/EU rendelet 118. cikkében felsorolt szervezet, amelynek alapján az ilyen szervezettel szembeni kitettségekhez 0 %-os kockázati súlyt kell rendelni;

45.   „nemzetközi értékpapír-azonosító szám” (ISIN): a pénzügyi piacokon kibocsátott értékpapírokhoz rendelt nemzetközi azonosító kód;

46.   „napközbeni hitel”: olyan hitel, amelyet egy munkanapnál rövidebb időtartamra folyósítanak, az EKB/2012/27 iránymutatásban meghatározottak szerint;

47.   „EKB-kötvények kibocsátása”: a nyíltpiaci műveletek végzése során használt monetáris politikai instrumentum, amelynek keretében az EKB kötvényeket bocsát ki, amelyek az EKB-nek a kötvény tulajdonosával szembeni adóskötelezvényét testesítik meg;

48.   „jumbo kötvények”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 52. cikkének (4) bekezdésében rögzített követelményekkel összhangban kibocsátott és legalább 1 milliárd EUR kibocsátási értékű fedezett kötvények, amelyekre legalább három piacvezető rendszeresen ad és kér ajánlatokat;

49.   „lízingkövetelések”: a lízingszerződés rendelkezései alapján a lízingbevevő által a lízingbeadó részére teljesítendő, ütemezett és szerződésben előírt fizetések. A maradványérték nem minősül lízingkövetelésnek;

50.   „likviditási támogatás”: olyan strukturális, tényleges vagy potenciális konstrukció, amelynek célja, hogy valamely eszközfedezetű értékpapírral kapcsolatos ügylet élettartama alatt a pénzáramlás bármely átmeneti jellegű kiesését orvosolja, vagy amelyet e célra megfelelőnek tekintenek;

51.   „hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek”: a nyíltpiaci műveletek egy kategóriája, amelyeket az eurorendszer penziós ügyletek formájában végez, amelyek célja a pénzügyi szektor számára az irányadó refinanszírozási műveletek lejáratánál hosszabb lejáratú likviditás biztosítása;

52.   „irányadó refinanszírozási műveletek”: az olyan rendszeres nyíltpiaci műveletek egy csoportja, amelyeket az eurorendszer penziós ügylet formájában végez;

53.   „tartalékolási időszak”: jelentése megegyezik a 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) meghatározottakkal;

54.   „fedezetkiegészítési felhívás”: a változó letétek alkalmazásához kapcsolódó eljárás, amely arra utal, hogy amennyiben a valamely ügyfél által fedezetként mobilizált eszközök – rendszeresen mért – értéke egy bizonyos szint alá csökken, az eurorendszer kötelezi az ügyfelet további elfogadható eszközök vagy készpénz rendelkezésre bocsátására. Az összevont fedezetértékelési (pooling) rendszerekben fedezetkiegészítési felhívásra csak alulfedezettség esetén kerül sor, míg az olyan rendszerekben, amelyben az eszközöket egyedi ügyletekhez rendelik (earmarking), szimmetrikus fedezetkiegészítési felhívásokra kerül sor, e módszerek további leírása a székhely szerinti NKB nemzeti dokumentációjában található;

55.   „határkamatláb”: likviditásbővítő változó kamatú tendereljárásokban a legalacsonyabb kamatláb, amelyen az ajánlatok kielégíthetők, illetve likviditásszűkítő változó kamatú tendereljárásokban a legmagasabb kamatláb, amelyen az ajánlatok kielégíthetők;

56.   „aktív oldali rendelkezésre állás”: az eurorendszer rendelkezésre állásának egyik formája, amelynek keretében az ügyfelek előre megszabott kamatlábon, megfelelő elfogadható eszközök fedezetként történő biztosításának követelménye mellett egynapos hitelt vehetnek igénybe valamely NKB-tól;

57.   „aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába”: az aktív oldali rendelkezésre állásra alkalmazandó kamatláb;

58.   „aktív oldali swappontjegyzés”: olyan swappontjegyzés, amelynél a tender teljes allokálható összege kimerül;

59.   „forgalomképes eszközök”: valamely piacon kereskedésre bocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek eleget tesznek a negyedik részben rögzített elfogadhatósági kritériumoknak;

60.   „lejárat napja”: az a nap, amelyen az eurorendszer egy adott monetáris politikai művelete lejár. Visszavásárlási megállapodások vagy swapok esetén a lejárat napja megegyezik a visszavásárlás napjával;

61.   „tagállam”: az Unió egy tagállama;

62.   „multi cédulas”: egy külön e célra létrehozott spanyol befektetési céltársaság (Fondo de Titulización de Activos, FTA) által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lehetővé teszi a számos értékpapírosítást kezdeményezőtől eredő cédula-k (spanyol fedezett kötvények) összevonását;

63.   „multilaterális fejlesztési bank”: az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt szervezet, amelynek alapján az ilyen szervezettel szembeni kitettségekhez 0 %-os kockázati súlyt kell rendelni;

64.   „ajánlati áras aukció (amerikai aukció)”: olyan aukció, amelyben az allokálási kamatláb, ár vagy swappont megegyezik az egyes ajánlatokban szereplő kamatlábbal, árral vagy swapponttal;

65.   „többlépcsős kamatszelvény”: olyan kamatszelvény-struktúra, ahol a felár rész (x) az eszköz élettartama során előre meghatározott ütemezés szerint vagy előre meghatározott időpontokban, általában a visszahívási időpontban vagy a kamatfizetési időpontban, egynél több alkalommal emelkedik;

66.   „nemzeti központi bank” (NKB): olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek a pénzneme az euro;

67.   „NKB-munkanap”: bármely olyan nap, amelyen valamely NKB az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek folytatása céljából nyitva tart, beleértve azokat a napokat is, amelyeken ezen NKB egyes fiókjai helyi vagy regionális bankszünnap miatt adott esetben zárva tartanak;

68.   „EGT-n kívüli G10-beli országok”: a Tízek Csoportjában (G10) részt vevő azon országok, amelyek nem EGT-országok, azaz az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc;

69.   „nem pénzügyi vállalat”: jelentése megegyezik az 549/2013/EK rendeletben meghatározottakkal;

70.   „nem forgalomképes eszközök”: a következő eszközök bármelyike: lekötött betétek, hitelkövetelések és RMBD-k;

71.   „egyéb fedezett kötvények”: a strukturált fedezett kötvények és a multi cédulas;

72.   „végleges adásvételi ügylet”: a nyíltpiaci műveletek folytatása során használt egyik instrumentum, amelynek keretében az eurorendszer a piacon elfogadható forgalomképes eszközöket vásárol vagy ad el (azonnali vagy határidős jelleggel), amelynek következtében a tulajdonjog teljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre, anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétes irányú átruházása kapcsolódna;

73.   „összevont rendszer”: az NKB-k egyik fedezetkezelési rendszere, amelynek keretében az ügyfél valamely NKB-nál összevont számlát tart fenn az ügyfél kapcsolódó hitelműveleteinek fedezetéül szolgáló eszközök elhelyezése érdekében, ahol az eszközöket oly módon tartják nyilván, hogy az egyes eszközök nincsenek az eurorendszer konkrét hitelműveleteihez rendelve, és az ügyfél folyamatosan cserélheti az elfogadható eszközöket;

74.   „nyilvános hitelminősítés”: olyan hitelminősítések, amelyeket: a) az Unióban nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek adnak ki, és amelyeket az eurorendszer elfogad; és b) nyilvánosságra hoznak vagy előfizetés alapján terjesztenek;

75.   „közszektorbeli szervezet”: a nemzeti statisztikai hivatal által az 549/2013/EU rendelet alkalmazásában a közszférához tartozóként besorolt egység;

76.   „gyorstender”: olyan tendereljárás, amelyet általánosságban a tenderkiírástól az allokálás eredményéről való értesítésig számított 105 percen belül kell végrehajtani, és amely a második részben részletesebben meghatározottak szerint az ügyfelek meghatározott körére korlátozható;

77.   „visszavásárlási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek keretében egy elfogadható eszközt a tulajdonjog eladó részéről történő bármely fenntartása nélkül értékesítenek a vevőnek, míg az eladó egyidejűleg jogot szerez és kötelezettséget vállal arra, hogy adott áron, egy későbbi időpontban vagy kérésre egyenértékű eszközt vásároljon vissza;

78.   „visszavásárlás napja”: az a nap, amelyen a vevő a visszavásárlási megállapodáshoz kapcsolódó ügylet alapján az érintett eszközöket köteles eladni az eladónak;

79.   „visszavásárlási ár”: az az ár, amelyen a vevő a visszavásárlási megállapodáshoz kapcsolódó ügylet alapján az érintett eszközöket köteles eladni az eladónak. A visszavásárlási ár megegyezik a vételár és a likviditási támogatásra a művelet futamideje alatt felszámolt kamatnak megfelelő árkülönbözet összegével;

80.   „penziós ügylet”: olyan eszköz, amelyet nyíltpiaci műveletekben, valamint az aktív oldali rendelkezésre álláshoz történő hozzáférés biztosítása során használnak, amikor is egy NKB visszavásárlási megállapodás keretében elfogadható eszközöket vásárol vagy ad el, illetve értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában hitelműveleteket végez;

81.   „letéti számla”: egy nemzetközi központi letéti bank, központi értéktár vagy központi bank által kezelt értékpapírszámla, amelyen a hitelintézetek az eurorendszerrel végzett műveletek céljára elfogadható értékpapírokat helyezhetnek el;

82.   „értékpapír-elszámolási rendszer” (SSS): olyan rendszer, amely lehetővé teszi értékpapírok átruházását fizetés nélkül, vagy fizetéssel (szállítás fizetés ellenében);

83.   „elszámolási nap”: az a nap, amelyen egy ügylet elszámolása megtörténik;

84.   „egyenáras aukció (holland aukció)”: olyan aukció, ahol az összes kielégített ajánlatra alkalmazott elosztási kamatláb illetve ár/swappont egyenlő a határkamatlábbal vagy árral, illetve swapponttal;

85.   „különleges célú gazdasági egység”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 66. pontjában meghatározott értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység;

86.   „standard tender”: olyan tendereljárás, amelyet általánosságban a tenderkiírástól az allokálás eredményéről való értesítéstől számított 24 órán belül kell végrehajtani;

87.   „strukturális műveletek”: a nyíltpiaci műveletek egy kategóriája, amelyet az eurorendszer azzal a céllal végez, hogy kiigazítsa az eurorendszer strukturális likviditási helyzetét a pénzügyi szektorral szemben, vagy a második részben részletesebben meghatározott más monetáris politikai célkitűzések elérése érdekében;

88.   „strukturált fedezett kötvények”: olyan fedezett kötvények, a multi cédulas kivételével, amelyek nem a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően kerülnek kibocsátásra;

89.   „swappont”: devizaswapoknál a határidős ügylet árfolyama és az azonnali ügylet árfolyama közötti különbség, az általános piaci gyakorlat szerint jegyezve;

90.   „egyszerűsített kibocsátás”: valamely korábbi kibocsátás részét képező, azzal egyetlen sorozatot alkotó kibocsátás;

91.   „TARGET2”: az euro valós idejű bruttó kiegyenlítési rendszere, amely euróban és központi banki pénzben biztosítja a fizetések kiegyenlítést az EKB/2012/27 iránymutatásban szabályozottak szerint;

92.   „tendereljárás”: olyan eljárás, amelynek során a az eurorendszer likviditást bővít, illetve likviditást szűkít a piacon azáltal, hogy az NKB ügyleteket hajt végre az ügyfelek által egy nyilvános közzétételt követően benyújtott ajánlatok elfogadása által;

93.   „üzletkötési nap” (T): az üzletkötés (vagyis két ügyfél közötti pénzügyi műveletről szóló megállapodás) napja. Az üzletkötési nap egybeeshet az ügylet elszámolási napjával (aznapi elszámolás), vagy megelőzheti az elszámolási napot meghatározott számú munkanappal (az elszámolási nap meghatározása ilyenkor: T + elszámolási időkülönbözet);

94.   „hagyományos fedezett kötvények”: a jumbo kötvények kivételével olyan fedezett kötvények, amelyek a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően kerülnek kibocsátásra;

95.   „háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök”: valamely SSS üzemeltetője, amely szerződést kötött egy NKB-val, amelynek alapján ezen üzemeltető az adott NKB ügynökeként bizonyos fedezetkezelési szolgáltatásokat nyújt;

96.   „Unió”: az Európai Unió;

97.   „haircut”: az eurorendszer hitelműveletei során fedezetként alkalmazott eszköz értékének egy meghatározott százalékkal történő csökkentése;

98.   „diszkontálás”: az eurorendszer hitelműveletei során fedezetként alkalmazott eszközök piaci értékének a haircut alkalmazása előtt meghatározott százalékkal történő csökkentése;

99.   „változó kamatú tendereljárás”: olyan tendereljárás, amelynek során a részt vevő ügyfelek egymással versenyben ajánlatot tesznek egyrészt arra az összegre, amelyre az eurorendszerrel szemben üzletet kívánnak kötni, másrészt pedig arra a kamatlábra, swappontra vagy árra, amely mellett az ügyletet meg kívánják kötni, és amelynek során a legversenyképesebb ajánlatok a kielégítéskor elsőbbséget élveznek mindaddig, amíg a teljes felkínált összeg el nem fogy;

100.   „kamatszelvény nélküli értékpapír”: olyan értékpapír, amelyhez nem tartozik szelvénybeváltás.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI ESZKÖZEI, MŰVELETEI, INSTRUMENTUMAI ÉS ELJÁRÁSAI

3. cikk

Az eurorendszer monetáris politikája végrehajtásának kerete

(1)   Az eurorendszer a monetáris politika végrehajtása során az alábbi eszközöket alkalmazza:

a)	nyíltpiaci műveletek;

b)	jegybanki rendelkezésre állás;

c)	kötelező tartalék kötelezettsége.

(2)   A kötelező tartalékra vonatkozó kötelezettségek a 2531/98/EK rendeletben és az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) kerültek meghatározásra. A kötelező tartalék kötelezettségére vonatkozó egyes jellemzőket tájékoztató jelleggel az I. melléklet mutatja be.

4. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek jellemzői

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei jellemzőinek áttekintését az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei jellemzőinek áttekintése

A monetáris politikai műveletek kategóriái		Instrumentumok típusa		Lejárat	Gyakoriság	Eljárás
		Likviditásbővítő	Likviditásszűkítő
Nyíltpiaci műveletek	Irányadó refinanszírozási műveletek	Penziós ügyletek	—	1 hét	Hetente	Standard tendereljárások
	Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek	Penziós ügyletek	—	3 hónap (12)	Havonta (12)	Standard tendereljárások
	Finomhangoló műveletek	Penziós ügyletek	Penziós ügyletek	Nem szabványos	Nem szabványos	Tendereljárások
		Devizaswapok	Devizaswapok			Kétoldalú eljárások
			Lekötött betétek gyűjtése
	Strukturális műveletek	Penziós ügyletek	Penziós ügyletek	Nem szabványos	Nem szabványos	Standard tendereljárások
		—	EKB-kötvények kibocsátása	Kevesebb mint 12 hónap	Nem szabványos
		Végleges (outright) vételek	Végleges (outright) eladások	—	Nem szabványos	Tendereljárások Kétoldalú eljárások
Jegybanki rendelkezésre állás	Marginális hitellehetőség	Penziós ügyletek	—	Egynapos	Ügyfél kezdeményezése alapján való hozzáférés
	Betéti rendelkezésre állás	—	Betétek	Egynapos	Ügyfél kezdeményezése alapján való hozzáférés

I. CÍM

NYÍLTPIACI MŰVELETEK

1. FEJEZET

A nyíltpiaci műveletek áttekintése

5. cikk

A kategóriák és az instrumentumok áttekintése a nyíltpiaci műveletek vonatkozásában

(1)   Az eurorendszer nyíltpiaci műveleteket végezhet a kamatlábak alakítása, a pénzügyi piac likviditási helyzetének irányítása, valamint a monetáris politika aktuális irányvonalának jelzése érdekében.

(2)   Konkrét céljuktól függően a nyíltpiaci műveletek az alábbi kategóriákba sorolhatók:

a)	irányadó refinanszírozási műveletek;

b)	hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek;

c)	finomhangoló műveletek;

d)	strukturális műveletek.

(3)   A nyíltpiaci műveleteket az alábbi instrumentumok felhasználásával végzik:

a)	penziós ügyletek;

b)	monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok;

c)	lekötött betétek gyűjtése;

d)	EKB-kötvények kibocsátása;

e)	végleges adásvételi ügyletek.

(4)   A nyiltpiaci műveletek (2) bekezdésben rögzített konkrét kategóriái tekintetében a (3) bekezdésben említett alábbi instrumentumok alkalmazandók:

a)	az irányadó refinanszírozási műveleteket és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket kizárólag penziós ügyletek formájában végzik;

b)	a finomhangoló műveleteket az alábbiak felhasználásával végzik: i. penziós ügyletek; ii. monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok; iii. lekötött betétek gyűjtése;

c)	a strukturális műveleteket az alábbiak felhasználásával végzik: i. penziós ügyletek; ii. EKB-kötvények kibocsátása; iii. végleges adásvételi ügyletek.

(5)   A nyíltpiaci műveleteket az EKB kezdeményezi, egyúttal dönt a végrehajtásuk szabályairól és az alkalmazandó instrumentumról.

2. FEJEZET

Nyíltpiaci műveletek kategóriái

6. cikk

Irányadó refinanszírozási műveletek

(1)   Az eurorendszer az irányadó refinanszírozási műveleteket penziós ügylet formájában végzi.

(2)   Működési jellemzőiket tekintve az irányadó refinanszírozási műveletek:

a)	likviditásbővítő műveletek;

b)	amelyeket általánosságban minden héten az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban végeznek;

c)	általánosságban két hetes lejárattal bírnak, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárában jelzettek szerint, a (3) bekezdésben rögzített kivétel fenntartásával;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

e)	lebonyolítására standard tendereljárás formájában kerül sor;

f)	amelyekre az 55. cikkben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;

g)	fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(3)   Az irányadó refinanszírozási műveletek lejárata eltérő lehet azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro eltérő bankszünnapjaira tekintettel.

(4)   Az EKB Kormányzótanácsa rendszeres időközönként határoz az irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó kamatlábakról. A felülvizsgált kamatok a következő tartalékperiódus kezdetén lépnek hatályba.

(5)   A (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az EKB Kormányzótanácsa bármikor meghatározhatja az irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó kamatlábat. Az ilyen döntés leghamarabb az eurorendszer következő munkanapjára vonatkozó hatállyal lép életbe.

(6)   Az irányadó refinanszírozási műveleteket az eurorendszer döntése alapján rögzített kamatozású tendereljárások vagy változó kamatozású tendereljárások útján hajtják végre.

7. cikk

Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek

(1)   Az eurorendszer a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket penziós ügylet formájában végzi, annak érdekében, hogy az ügyfelek számára olyan likviditást biztosítson, amelynek lejárata hosszabb, mint az irányadó refinanszírozási műveletek lejárata.

(2)   Működési jellemzőiket tekintve a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek:

a)	likviditásbővítő penziós műveletek;

b)	amelyeket minden hónapban rendszeresen, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban végeznek, a (4) bekezdésben rögzített kivétel fenntartásával;

c)	általánosságban három hónapos lejárattal bírnak, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban, a (3) és a (4) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

e)	lebonyolítására standard tendereljárás formájában kerül sor;

f)	amelyekre az 55. cikkben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;

g)	fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(3)   A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek lejárata eltérő lehet azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, eltérő bankszünnapjaira tekintettel.

(4)   Az eurorendszer – nem rendszeres jelleggel – három hónapnál hosszabb lejáratú, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket is végezhet. Ezeket a műveleteket az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptára nem tartalmazza.

(5)   A (4) bekezdésben említett, három hónapnál hosszabb lejáratú, nem rendszeres jelleggel végzett hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek tartalmazhatnak a határidő előtti visszafizetésre vonatkozó rendelkezést. E határidő előtti visszafizetésre vonatkozó rendelkezés az ügyfelek számára jelenthet lehetőséget vagy kötelezettséget, amelynek alapján visszafizethetik az számukra kiosztott valamennyi összeget vagy azok egy részét. A határidő előtti visszafizetésre vonatkozó, kötelező erejű rendelkezéseknek kifejezett és előre meghatározott feltételeken kell alapulniuk. Azon időpontokat, amikor a határidő előtti visszafizetések esedékessé válnak, az eurorendszer a műveletek meghirdetésekor jelenti be. Az eurorendszer kivételes körülmények között dönthet úgy, hogy meghatározott napokon felfüggeszti a határidő előtti visszafizetést, többek között azon tagállamok bankszünnapjaira tekintettel, amelyek pénzneme az euro.

(6)   A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket változó kamatú tendereljárások útján hajtják végre, kivéve, ha az eurorendszer úgy dönt, hogy azokat rögzített kamatú tendereljárás útján hajtja végre. Ebben az esetben a rögzített kamatú tendereljárásokra alkalmazandó kamatláb lehet a művelet élettartama alatt egy alapul szolgáló referencia-kamatlábbal (például irányadó refinanszírozási műveletek átlagos kamatlába) indexálva, kamatfelárral vagy anélkül.

8. cikk

Finomhangoló műveletek

(1)   Az eurorendszer a finomhangoló műveleteket penziós ügyletek, monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok, vagy lekötött betétek gyűjtése formájában végezheti, különösen a piacon mutatkozó likviditásingadozások kezelése érdekében.

(2)   Működési jellemzőiket tekintve a finomhangoló műveletek:

a)	végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

b)	gyakorisága és lejárati ideje általában nem szabványosított;

c)

lebonyolítására általánosságban gyorstender-eljárás formájában kerül sor, kivéve, ha az eurorendszer meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott finomhangoló műveletet más formában (standard tendereljárás vagy kétoldalú eljárás) bonyolítja le;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül;

e)	azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően: i. a finomhangoló műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és ii. az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;

f)	a penziós ügyletek formájában történő lebonyolítás esetén azok fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(3)   Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végrehajthat finomhangoló műveleteket az adott tartalékolási időszakban a likviditáshiány egyensúlyozása érdekében. Amennyiben az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja nem NKB-munkanap, az érintett NKB nem köteles ilyen műveleteket végezni.

(4)   Az eurorendszer a piaci körülményekre való reagálás érdekében nagyfokú rugalmassággal rendelkezik a finomhangoló műveletek végzése során alkalmazott eljárások és működési jellemzők megválasztásában.

9. cikk

Strukturális műveletek

(1)   Az eurorendszer penziós ügyletek, EKB kötvények kibocsátása vagy végleges adásvételi ügyletek formájában végrehajthat strukturális műveleteket azzal a céllal, hogy kiigazítsa az eurorendszer pénzügyi rendszerrel szembeni strukturális helyzetét, vagy a monetáris politika végrehajtását szolgáló más célból.

(2)   Működési jellemzőiket tekintve a strukturális műveletek:

a)	likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek;

b)	gyakorisága és lejárati ideje nem szabványosított;

c)	lebonyolítására tendereljárás vagy kétoldalú eljárás formájában kerül sor, az adott strukturális művelet végzésére szolgáló adott instrumentumtípustól függően;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

e)	azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően: i. a strukturális műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és ii. az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;

f)	a likviditásbővítő strukturális műveletek fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak, a végleges vételek kivételével.

(3)   Az eurorendszer a piaci körülményekre és egyéb strukturális fejleményekre való reagálás érdekében nagyfokú rugalmassággal rendelkezik a strukturális műveletek végzése során alkalmazott eljárások és működési jellemzők megválasztásában.

3. FEJEZET

A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló instrumentumok

10. cikk

Penziós ügyletek

(1)   A penziós ügyletek a nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló instrumentumok egy típusát alkotják, amelyek során egy NKB visszavásárlási megállapodás keretében elfogadható eszközöket vásárol vagy ad el, illetve fedezett hitelek formájában hitelműveleteket végez, az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésektől függően.

(2)   A visszavásárlási megállapodásoknak és a fedezett hiteleknek eleget kell tenniük az ilyen instrumentumokra vonatkozóan a hetedik részben meghatározott további követelményeknek.

(3)   A likviditásbővítő penziós ügyleteknek a negyedik rész szerinti elfogadható eszközökön kell alapulniuk.

(4)   A penziós ügyletek működési jellemzői a nyíltpiaci műveletek azon kategóriájától függnek, amelyhez azokat használják.

(5)   A likviditásszűkítő penziós ügyleteknek az eurorendszer által biztosított eszközökön kell alapulniuk. Az ezen eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek azonosak a negyedik rész értelmében a likviditásbővítő penziós ügyletekben használt elfogadható eszközökre alkalmazottakkal. A likviditásszűkítő penziós ügyletekben nem alkalmaznak haircutot.

11. cikk

Monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok

(1)   A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok az euro és egy másik deviza között egyidejűleg kötött azonnali és határidős ügyletből állnak.

(2)   A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapoknak eleget kell tenniük az ilyen instrumentumokra vonatkozóan a hetedik részben meghatározott további követelményeknek.

(3)   Az EKB Kormányzótanácsának eltérő döntése hiányában az eurorendszer csak a kereskedésben aktívan részt vevő pénznemekre és kizárólag a szokásos piaci gyakorlatot betartva köt ügyleteket.

(4)   Az eurorendszer és az ügyfelek minden egyes monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap esetében az általános piaci szokásoknak megfelelően megállapodnak a jegyzett ügyletre alkalmazandó swappontokban. A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok árfolyamára vonatkozó feltételeket a 2. táblázat tartalmazza.

(5)   Működési jellemzőiket tekintve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok:

a)	végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

b)	gyakorisága és lejárati ideje nem szabványosított;

c)

lebonyolítására gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az eurorendszer meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott műveletet más formában (standard tendereljárás) bonyolítja le;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

(6)   A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, az adott művelet esetében alkalmazandó eljárástól függően.

2. táblázat

A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok árfolyamára vonatkozó feltételek

S	=	az euro (EUR) és az ABC-deviza (ABC) azonnali (a devizaswap megkötése napján érvényes) átváltási árfolyama
FM	=	az euro és az ABC-deviza között érvényes határidős árfolyam a devizaswap visszavásárlási napján (M)
ΔM	=	az euro és az ABC-deviza közötti forwardpontok a devizaswap visszavásárlási napján (M)
N(.)	=	a deviza azonnali összege; N(.)M a deviza határidős összege   vagy   vagy

12. cikk

Lekötött betétek gyűjtése

(1)   Az eurorendszer felhívhatja az ügyfeleket arra, hogy a székhelyük szerinti NKB-nél lekötött betéteket helyezzenek el.

(2)   Az ügyfélkörtől elfogadott betétek rögzített futamidővel rendelkeznek, és azokra rögzített kamatlábat kell alkalmazni.

(3)   A lekötött betétekre alkalmazott kamatláb lehet: a) pozitív; b) nulla százalékos; c) negatív.

(4)   A lekötött betétekre alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapul. A kamatot a betét lejártakor kell kifizetni. Negatív kamat esetén annak a lekötött betétekre történő alkalmazása a betétesnek a székhely szerinti NKB részére történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az ügyfél számlájának megfelelő megterhelésére. Az NKB-k a lekötött betétek ellenében nem adnak fedezetet.

(5)   A lekötött betéteket a székhely szerinti NKB-nál vezetett számlákon kell tartani, abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket a 45. cikk (3) bekezdése alapján központosított módon az EKB végzi.

(6)   Működési jellemzőit tekintve a lekötött betétek gyűjtése:

a)	végzésére a likviditás szűkítésének céljával kerül sor;

b)

végezhető előre meghatározott gyakoriságú és futamidejű műveletekre vonatkozó, előzetesen meghirdetett ütemezés alapján, vagy végezhető a likviditási helyzet alakulására való reagálás érdekében eseti jelleggel, például a lekötött betétek gyűjtése végezhető a tartalékolási időszak utolsó napján azoknak a likviditás-egyensúlyi zavaroknak az elhárítására, amelyek a legutóbbi irányadó refinanszírozási művelet allokálása óta merültek fel;

c)

lebonyolítására gyorstender-eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az EKB meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott műveletet más formában (kétoldalú eljárás vagy standard tendereljárás) bonyolítja le;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

(7)   A lekötött betétek gyűjtésében részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, az adott művelet esetében alkalmazandó eljárástól függően.

13. cikk

EKB-kötvények kibocsátása

(1)   Az EKB-kötvények az EKB-nak a kötvény tulajdonosával szemben fennálló adósságkötelezettségét testesítik meg.

(2)   Az EKB-kötvényeket az azon tagállamokbeli értéktárakban, amelyek pénzneme az euro, könyvelési tétel formájában kell kibocsátani és tartani.

(3)   Az EKB az EKB-kötvények átruházhatóságára vonatkozóan nem ír elő semmiféle korlátozást.

(4)   Az EKB kibocsáthat EKB-kötvényeket:

a)	a névérték alatti diszkontált kibocsátáskori értéken; vagy

b)	a névérték fölötti értéken,

amelyeket lejáratkor névértéken kell visszavásárolni.

A kibocsátáskori érték és a névérték (visszavásárlási érték) közötti különbség egyenlő a kötvény kibocsátási értékén felhalmozott kamattal, amit a kötvény futamidejére vonatkozóan a megállapodás szerinti kamatlábbal kell kiszámítani. Az alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapul. A kibocsátási érték kiszámítására a 3. táblázatnak megfelelően kerül sor.

3. táblázat

EKB-kötvények kibocsátása

A kibocsátáskori érték:

ahol:

N	=	az EKB-kötvény névértéke
rI	=	kamatláb (százalékban)
D	=	az EKB-kötvény futamideje (napban)
PT	=	az EKB-kötvény kibocsátáskori értéke

(5)   A működési jellemzőiket tekintve az EKB-kötvények:

a)	likviditásszűkítő nyíltpiaci műveletként kerülnek kibocsátásra;

b)	rendszeres vagy nem rendszeres jelleggel is kibocsáthatók;

c)	futamideje 12 hónapnál rövidebb;

d)	kibocsátásukra standard tendereljárás útján kerül sor;

e)	tendereztetését és beváltását decentralizált módon az NKB-k végzik.

(6)   Az EKB-kötvények kibocsátására irányuló standard tendereljárásban részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.

14. cikk

Végleges adásvételi ügyletek

(1)   A végleges adásvételi ügylet során a tulajdonjog teljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre, anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétes irányú átruházása kapcsolódna.

(2)   A végleges adásvételi ügyletek végrehajtása és az árak kiszámítása során az eurorendszer az ügyletben használt, adósságinstrumentumokra vonatkozóan a legszélesebb körben elfogadott piaci konvenciónak megfelelően jár el.

(3)   Működési jellemzőiket tekintve a végleges adásvételi ügyletek:

a)	végezhetők likviditásbővítő műveletek (végleges vételek) vagy likviditásszűkítő műveletek (végleges eladások) formájában;

b)	gyakorisága nem szabványosított;

c)	lebonyolítására kétoldalú eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az EKB úgy dönt, hogy az adott műveletet gyorstender-eljárás vagy standard tendereljárás formájában bonyolítja le;

d)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül;

e)	azok kizárólag a negyedik részben foglaltak szerinti, fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

(4)   A végleges adásvételi ügyletekben részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.

15. cikk

A fedezetnyújtással és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségek penziós ügyletek és monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok esetén

(1)   A likviditásbővítő penziós ügyletek és a likviditásbővítő, monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfelek:

a)	az elszámolási napon történő elszámolás érdekében penziós ügyletek esetén megfelelő összegű elfogadható eszközt utalnak át, illetve devizaswapok esetén a külföldi pénznem megfelelő összegét utalják át;

b)	lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez;

c)	amennyiben a b) pont tekintetében alkalmazandó, a megfelelő fedezetet vonatkozó fedezetkiegészítési felhívás útján, elegendő elfogadható eszköz vagy készpénz formájában biztosítják.

(2)   A likviditásszűkítő penziós ügyletek és a likviditásszűkítő, monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfelek:

a)	az adott likviditásszűkítő műveletben részükre allokált összegek elszámolása érdekében elegendő összegű készpénzt utalnak át;

b)	lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez;

c)	amennyiben a b) pont tekintetében alkalmazandó, a megfelelő fedezetet vonatkozó fedezetkiegészítési felhívás útján, elegendő elfogadható eszköz vagy készpénz formájában biztosítják.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett követelmények nem teljesítése adott esetben a 154–157. cikk alapján szankcionálásra kerül.

16. cikk

Elszámolással kapcsolatos kötelezettségek végleges vételek és eladások, lekötött betétek gyűjtése és EKB-kötvények kibocsátása esetén

(1)   A végleges vételek és eladások, a lekötött betétek gyűjtése és az EKB-kötvények kibocsátása formájában végrehajtott nyíltpiaci műveletek során az ügyfelek a művelet keretében megállapodott összeg elszámolása érdekében elegendő mennyiségű elfogadható eszközt vagy készpénzt utalnak át.

(2)   Az (1) bekezdésben említett követelmény nem teljesítése adott esetben a 154–157. cikk alapján szankcionálásra kerül.

II. CÍM

JEGYBANKI RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

17. cikk

Jegybanki rendelkezésre állás

(1)   Az NKB-k az ügyfeleik kezdeményezésére hozzáférést biztosítanak az eurorendszer által kínált rendelkezésre álláshoz.

(2)   A jegybanki rendelkezésre állás a következő két kategóriából áll:

a)	az aktív oldali rendelkezésre állás;

b)	a betéti rendelkezésre állás.

(3)   A rendelkezésre állás feltételei azonosak valamennyi olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro.

(4)   Az NKB-k a rendelkezésre álláshoz való hozzáférést csak az EKB céljaival és általános monetáris politikai szempontjaival összhangban biztosítják.

(5)   Az EKB a rendelkezésre állás feltételeit bármikor módosíthatja, illetve a rendelkezésre állást felfüggesztheti.

(6)   Az EKB Kormányzótanácsa rendszeres időközönként határoz a rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábakról. A felülvizsgált kamatok az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 7. cikke szerinti következő tartalékolási időszak kezdetén lépnek hatályba. Az EKB a tartalékolási időszakok naptárát minden egyes naptári év kezdete előtt legalább három hónappal közzéteszi.

(7)   A (6) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az EKB Kormányzótanácsa bármikor módosíthatja a rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábat. Az ilyen döntés leghamarabb az eurorendszer következő munkanapjára vonatkozó hatállyal lép életbe.

1. FEJEZET

Aktív oldali rendelkezésre állás

18. cikk

Az aktív oldali rendelkezésre állás jellemzői

(1)   Az ügyfélkör az aktív oldali rendelkezésre állást arra használhatja, hogy az eurorendszertől a székhelye szerinti NKB-n keresztül penziós ügylet útján előre meghatározott kamatlábon, elfogadható eszközök fedezete mellett egynapos (O/N) likviditását biztosítsa.

(2)   Az NKB-k az aktív oldali rendelkezésre állás keretében visszavásárlási megállapodás vagy fedezett hitelek formájában nyújtanak likviditást, az NKB-k alkalmazandó szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseivel összhangban.

(3)   Az aktív oldali rendelkezésre állás keretében – a (4) bekezdés alapján a megfelelő fedezet biztosítására vonatkozó követelmény mellett – nyújtható likviditás összegére nem vonatkozik korlátozás.

(4)   Az ügyfeleknek az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételét megelőzően fedezetként elegendő elfogadható eszközzel kell rendelkezniük. Az eszközöket az érintett NKB-nál előzetesen el kell helyezni, vagy az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelemmel együtt rendelkezésre kell bocsátani.

19. cikk

Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételének feltételei

(1)   Az aktív oldali rendelkezésre állást azon intézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelnek az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek, és hozzáféréssel rendelkeznek egy NKB-nál vezetett számlához, amelyen keresztül az ügylet – nevezetesen a TARGET2-ben – elszámolható.

(2)   Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amikor a TARGET2 üzemel. Azokon a napokon, amelyeken az értékpapír-elszámolási rendszerek nem üzemelnek, az aktív oldali rendelkezésre állás az NKB-knál előzetesen elhelyezett elfogadható eszközök alapján vehető igénybe.

(3)   Amennyiben az NKB vagy valamely fiókja az eurorendszer valamely munkanapján nemzeti vagy regionális bankszünnap miatt zárva van, és ezért nem lehet monetáris politikai műveleteket végrehajtani, a székhely szerinti NKB előzetesen tájékoztatja ügyfeleit az aktív oldali rendelkezésre állásnak az adott ünnepnapon történő igénybevétele érdekében teendő lépésekről.

(4)   Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés biztosítható az ügyfél kifejezett kérelme alapján, vagy az (5), illetve a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően automatikusan.

(5)   Az ügyfél az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelmet nyújthat be a székhelye szerinti NKB-hoz. Amennyiben a kérelem legkésőbb a TARGET2 zárását követő 15 percen belül beérkezik a székhely szerinti NKB-hoz, az NKB a megbízást még aznap teljesíti a TARGET2-ben. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az eurorendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 15 perccel meghosszabbodik. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelemben meg kell határozni az igényelt hitel összegét. Az ügyfélnek az ügylethez fedezetként elegendő elfogadható eszközt kell biztosítania, kivéve, ha az eszközöket a 18. cikk (4) bekezdése alapján már előzetesen elhelyezte a székhely szerinti NKB-nál.

(6)   Minden munkanap végén a napvégi ellenőrzések befejezése után az ügyfél székhelye szerinti NKB-nál vezetett elszámolási számláján fennálló negatív egyenleg automatikusan az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelemnek minősül. A 18. cikk (4) bekezdésében rögzített követelménynek való megfelelés érdekében az ügyfeleknek az ilyen automatikus kérelem felmerülése előtt az ügylethez fedezetként elegendő elfogadható eszközt kell előzetesen elhelyezniük a székhely szerinti NKB-nál. Az igénybevétel e feltétele teljesítésének elmulasztása a 154–157. cikkel összhangban szankcionálásra kerül.

20. cikk

Az aktív oldali rendelkezésre állás lejárata és kamatlába

(1)   Az aktív oldali rendelkezésre állás keretében nyújtott hitelek egynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. Azon ügyfelek esetében, amelyek közvetlenül részt vesznek a TARGET2-ben, a hitel törlesztésére a következő olyan napon kerül sor, amikor: a) a TARGET2; és b) az adott értékpapír-elszámolási rendszerek működnek, mégpedig e rendszerek nyitásának időpontjában.

(2)   Az aktív oldali rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábat, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapuló egyszerű kamatláb, az eurorendszer előzetesen közzéteszi. Az aktív oldali rendelkezésre állásra irányadó kamatlábat az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábának nevezik.

(3)   Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatának megfizetése a hitel törlesztésekor esedékes.

2. FEJEZET

Betéti rendelkezésre állás

21. cikk

A betéti rendelkezésre állás jellemzői

(1)   Az ügyfelek a betéti rendelkezésre állás igénybevételével egynapos (O/N) betéteket helyezhetnek el az eurorendszernél a székhely szerinti NKB-n keresztül, amelyekre előre megállapított kamatláb kerül alkalmazásra.

(2)   A betéti rendelkezésre állásra alkalmazott kamatláb lehet: a) pozitív; b) nulla százalékos; c) negatív.

(3)   Az NKB-k a betétek ellenében nem adnak fedezetet.

(4)   Az ügyfél által a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezhető betét összegére nem vonatkozik korlátozás.

22. cikk

A betéti rendelkezésre állás igénybevételének feltételei

(1)   A betéti rendelkezésre állást azok az intézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelnek az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek, és hozzáféréssel rendelkeznek az NKB-nál vezetett számlához, amelyen keresztül az ügylet – nevezetesen a TARGET2-ben – elszámolható. A betéti rendelkezésre állás igénybevétele csak azokon a napokon biztosított, amikor a TARGET2 üzemel.

(2)   A betéti rendelkezésre állás igénybevételéhez az ügyfélnek kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti NKB-hoz. Amennyiben a kérelem legkésőbb a TARGET2 zárását követő 15 percen belül beérkezik a székhely szerinti NKB-hoz, a székhely szerinti NKB a megbízást még aznap teljesíti a TARGET2-ben. A betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az eurorendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 15 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az elhelyezendő betét összegét.

(3)   Az NKB-k által használt számlarendszerek különbözőségére tekintettel az NKB-k – az EKB előzetes jóváhagyásával – az e cikkben leírtaktól eltérő hozzáférési feltételeket is alkalmazhatnak. Az e cikkben leírt hozzáférési feltételektől való ezen eltérésekről az NKB-k tájékoztatást nyújtanak az ügyfelek részére.

23. cikk

A betéti rendelkezésre állás lejárata és kamatfeltételei

(1)   A betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betétek egynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. Azon ügyfelek esetében, amelyek közvetlenül vesznek részt a TARGET2-ben, a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betétek a következő olyan napon járnak le, amikor a TARGET2 működik, mégpedig a rendszer nyitásának időpontjában.

(2)   A betétekre alkalmazandó kamatlábat, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapuló egyszerű kamatláb, az eurorendszer előzetesen közzéteszi.

(3)   A betétek után a kamatot a betét lejártakor kell kifizetni. Negatív kamat esetén annak a betéti rendelkezésre állásra történő alkalmazása a betétesnek a székhely szerinti NKB részére történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az ügyfél számlájának megfelelő megterhelésére.

III. CÍM

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSOK

1. FEJEZET

Tendereljárások és kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira

24. cikk

A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló eljárások típusai

A nyíltpiaci műveleteket tendereljárások vagy kétoldalú eljárások útján végzik.

1. szakasz

Tendereljárások

25. cikk

A tendereljárások áttekintése

(1)   A tendereljárásokat a 4. táblázatban leírtak szerint, hat műveleti lépésben kell végrehajtani.

4. táblázat

A tendereljárások műveleti lépései

1. lépés	:	A tender kiírása a) Az EKB kiírja a tendert hírügynökségek útján és az EKB honlapján b) Az NKB-k nemzeti hírügynökségek útján meghirdetik a tendert, és (ha szükséges) az ügyfélkört közvetlenül is értesítik
2. lépés	:	Az ügyfelek elkészítik és benyújtják ajánlataikat
3. lépés	:	Az eurorendszer összegyűjti az ajánlatokat
4. lépés	:	A tender allokálása és eredményhirdetés a) Az EKB határozata az allokálásról b) Az allokálás eredményeinek kihirdetése hírügynökségek útján és az EKB honlapján
5. lépés	:	Az egyedi allokálás eredményeiről való értesítés
6. lépés	:	Az ügyletek elszámolása

(2)   A tendereljárásokat standard tendereljárás vagy gyorstender-eljárás formájában hajtják végre. A standard tendereljárás és a gyorstender-eljárás működési jellemzői a lebonyolítás ütemezése (5. és 6. táblázat) és az ügyfélkör kivételével azonosak.

5. táblázat

A standard tendereljárások műveleti lépéseinek indikatív ütemezése (az időpontok közép-európai idő  (13) szerint kerültek feltüntetésre)

6. táblázat

A gyorstender-eljárások műveleti lépéseinek indikatív ütemezése (az időpontok közép-európai idő szerint kerültek feltüntetésre)

(3)   Az eurorendszer lefolytathat rögzített kamatú vagy változó kamatú tendereljárást.

26. cikk

Standard tendereljárások

(1)   Az eurorendszer a standard tendereljárásokat a következők végrehajtásához veszi igénybe: a) irányadó refinanszírozási műveletek; b) hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek, azaz strukturális penziós műveletek és EKB-kötvények kibocsátása.

(2)   Az eurorendszer a standard tendereljárásokat – meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében – finomhangoló műveletek és végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek végrehajtásához is igénybe veheti.

(3)   A standard tendereljárások esetében főszabályként: a) a tendereljárás kiírásától az allokálás eredményéről való értesítésig legfeljebb 24 óra telik el (a beadási határidő és az allokálás eredményéről való értesítés között eltelt idő hozzávetőlegesen két óra); és b) a beadási határidő és az allokálás eredményéről való értesítés között eltelt idő hozzávetőlegesen két óra.

(4)   Az EKB indokolt esetben módosíthatja az egyes műveletek ütemezését.

27. cikk

Gyorstender-eljárások

(1)   Az eurorendszer a gyorstender-eljárásokat általában finomhangoló műveletek végrehajtásához veszi igénybe, de meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében végleges adásvételi ügyletek és finomhangoló műveletek formájában végzett strukturális műveletek végrehajtásához is igénybe veheti azokat.

(2)   A gyorstender-eljárásokat a kiírástól számított 105 percen belül kell lebonyolítani azzal, hogy az értesítésre az allokálás eredményéről való nyilvános tájékoztatást követően azonnal sor kerül.

(3)   Az EKB indokolt esetben módosíthatja az egyes műveletek ütemezését.

(4)   Az eurorendszer az 57. cikkben meghatározott feltételek és eljárások szerint a gyorstender-eljárásban való részvételre korlátozott számú ügyfelet választhat ki.

28. cikk

Standard tendereljárások lefolytatása irányadó refinanszírozási műveletek és rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek céljára a tendernaptár alapján

(1)   Az irányadó refinanszírozási műveletekre és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásokat az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárának megfelelően folytatják le.

(2)   Az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárát legkésőbb az adott naptári év kezdete előtt három hónappal közzéteszik az EKB és az NKB-k honlapján.

(3)   Az irányadó refinanszírozási műveletek és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek indikatív üzletkötési napjait a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat

Az irányadó refinanszírozási műveletek és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek szokásos üzletkötési napjai

Nyíltpiaci műveletek kategóriái	Szokásos üzletkötési nap (T)
Irányadó refinanszírozási műveletek	Keddenként (14)
Rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek	Minden naptári hónap utolsó szerdája (15)

29. cikk

Tendereljárások lefolytatása finomhangoló és strukturális műveletek céljára tendernaptár nélkül

(1)   A finomhangoló műveletek végrehajtása nem előre meghatározott naptár szerint történik. Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végezhet finomhangoló műveleteket. Ezekben a műveletekben csak azon NKB-k vehetnek részt, amelyek esetében az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja NKB-munkanap.

(2)   A standard tendereljárások útján lefolytatott strukturális műveletek végrehajtása nem előre meghatározott naptár szerint történik. Ezek lebonyolítása és elszámolása általában olyan napokon történik, amelyek minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, NKB-munkanapnak számítanak.

2. szakasz

A tendereljárások műveleti lépései

1. alszakasz

A tendereljárások kiírása

30. cikk

A standard és a gyorstender-eljárások kiírása

(1)   Az EKB a standard tendereljárásokat és gyorstender-eljárásokat előzetesen nyilvánosan, hírügynökségek útján és az EKB honlapján írja ki. Ezenkívül az NKB-k a standard tendereljárásokat nemzeti hírügynökségek útján is meghirdethetik, és ha szükséges, az ügyfélkört közvetlenül is értesíthetik.

(2)   Az EKB a gyorstender-eljárásokat előzetesen nyilvánosan, hírügynökségek útján és az EKB honlapján meghirdetheti. Az előzetesen nyilvánosan meghirdetett gyorstender-eljárások esetén az NKB szükség esetén közvetlenül is megkeresheti a kiválasztott ügyfeleket. Nyilvánosan előre meg nem hirdetett gyorstender-eljárások esetén az NKB a kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lép kapcsolatba.

(3)   A tenderfelhívás az ügyfeleknek szóló, jogilag kötelező jellegű ajánlat benyújtására vonatkozó felhívást jelent. A felhívás az EKB vagy az NKB-k részéről nem jelent ajánlatot.

(4)   A nyilvános tenderfelhívásban feltüntetendő információkat a II. melléklet állapítja meg.

(5)   A EKB az általa megfelelőnek tartott bármely lépést megteheti a tenderfelhívásban szereplő hiba kijavítása érdekében, beleértve egy végrehajtás alatt álló tendereljárás elhalasztását vagy félbeszakítását.

2. alszakasz

Az ajánlatok elkészítése és benyújtása

31. cikk

Az ajánlatok formája és benyújtásának helye

(1)   Az ajánlatokat az ügyfél székhelye szerinti NKB-hoz kell benyújtani. Valamely intézmény ajánlatait minden egyes tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, ahol az intézmény letelepedett, csak egy szervezeti egység nyújthatja be a székhely szerinti NKB-hoz, azaz vagy a székhely, vagy egy kijelölt fióktelep.

(2)   Az ügyfeleknek ajánlataikat az NKB által az adott műveletre vonatkozóan kiadott űrlapoknak megfelelő formátumban kell benyújtaniuk.

32. cikk

Az ajánlatok benyújtása

(1)   Rögzített kamatú tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatukban megjelölik azt az összeget, amelyre a NKB-kal üzletet kívánnak kötni.

(2)   A rögzített kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek megjelölik azt a rögzített devizaösszeget, amelyet ezen a kamatlábon el kívánnak adni és vissza kívánnak vásárolni, vagy meg kívánnak vásárolni és vissza kívánnak értékesíteni.

(3)   A változó kamatú tendereljárások esetén az ügyfelek legfeljebb 10 különböző kamatlábra, árra vagy swappontra tehetnek ajánlatot. Kivételes esetekben az eurorendszer korlátozhatja az egyes ügyfelek által benyújtható ajánlatok számát. Az ügyfelek minden egyes ajánlatban megjelölik azt az összeget, amelyre üzletet kívánnak kötni, valamint a vonatkozó kamatlábat, árat vagy swappontot. A kamatlábra vagy swappontra vonatkozó ajánlatot a 0,01 százalékpont többszöröseként kell kifejezni. Az árra vonatkozó ajánlatot a 0,001 százalékpont többszöröseként kell kifejezni.

(4)   Változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek megjelölik azt a rögzített devizaösszeget és azt a swappontajánlatot, amellyel a műveletet végre kívánják hajtani.

(5)   Változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén a swappontokat a szokásos piaci konvencióknak megfelelően kell megadni, és az ajánlatokat a 0,01 swappont többszöröseként kell kifejezni.

(6)   Az EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatban az EKB dönthet úgy, hogy az ajánlatot árban és nem kamatlábban kell kifejezni. Ebben az esetben az árakat a névleges összeg százalékában kifejezve kell megadni, három tizedesjegyig.

33. cikk

Az ajánlati összeg alsó és felső határa

(1)   Az irányadó refinanszírozási műveletek esetén az ajánlati összeg alsó határa 1 000 000 EUR. Az ezen összeget meghaladó összegű ajánlatokat 100 000 EUR többszöröseként kell megadni. Az ajánlati összeg alsó határa minden egyes kamatlábszintre vonatkozik.

(2)   A hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek esetében az egyes NKB-k határozzák meg az ajánlati összeg alsó határát a 10 000 EUR-tól 1 000 000 EUR-ig terjedő tartományban. Az ajánlati összeg alsó határát meghaladó összegű ajánlatokat 10 000 EUR többszöröseként kell megadni. Az ajánlati összeg alsó határa minden egyes kamatlábszintre vonatkozik.

(3)   A finomhangoló és a strukturális műveletek esetén az ajánlati összeg alsó határa 1 000 000 EUR. Az ezen összeget meghaladó összegű ajánlatokat 100 000 EUR többszöröseként kell megadni. Az ajánlati összeg alsó határa minden egyes kamatlábra, árra vagy swappontra vonatkozik, az ügylet típusától függően.

(4)   Az EKB az aránytalanul nagy összegű ajánlatok kiküszöbölése érdekében meghatározhatja az ajánlati összeg felső határát is, amely az egy adott ügyféltől elfogadható legmagasabb összegű ajánlatnak felel meg. Ennek meghatározása esetén az EKB az ajánlati összeg felső határára vonatkozó információkat feltünteti a nyilvános tenderfelhívásban.

34. cikk

Az ajánlati kamatláb alsó és felső határa

(1)   A likviditásbővítő változó kamatú tendereljárások esetén az EKB meghatározhatja az ajánlati kamatláb alsó határát, amely az a legalacsonyabb kamatláb, amelyen az ügyfelek ajánlataikat benyújthatják.

(2)   A likviditásszűkítő változó kamatú tendereljárások esetén az EKB meghatározhatja az ajánlati kamatláb felső határát, amely az a legmagasabb kamatláb, amelyen az ügyfelek ajánlataikat benyújthatják.

35. cikk

Az ajánlatok benyújtásának határideje

(1)   Az ügyfelek ajánlataikat az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő lejártáig bármikor visszavonhatják.

(2)   A határidő után benyújtott ajánlatok nem kerülnek figyelembevételre, és azok elfogadhatatlanként kezelendők.

(3)   A székhely szerinti NKB határozza meg, hogy valamely ügyfél betartotta-e az ajánlatok benyújtásának határidejét.

36. cikk

Az ajánlatok elutasítása

(1)   Az NKB elutasítja:

a)	az adott ügyfél valamennyi ajánlatát, ha ajánlatai együttes összege az EKB által meghatározott bármely ajánlati felső határt meghaladja;

b)	az ügyfél bármely ajánlatát, ha az ajánlat nem éri el az ajánlati összeg alsó korlátját;

c)	az ügyfél bármely ajánlatát, ha az ajánlat az elfogadott kamatlábra, árra vagy swappontra vonatkozó alsó korlát alatt, illetve felső korlát felett van.

(2)   Az NKB elutasíthatja azokat az ajánlatokat, amelyek hiányosak, vagy nem felelnek meg a vonatkozó űrlapnak.

(3)   Amennyiben a székhely szerinti NKB úgy dönt, hogy elutasít egy ajánlatot, döntéséről az ügyfelet még a tenderallokálás előtt értesíti.

3. alszakasz

Tenderallokálás

37. cikk

Allokálás a likviditásbővítő és likviditásszűkítő rögzített kamatú tendereljárások esetén

(1)   Rögzített kamatú tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a)	Az ajánlatokat összeadják.

b)	Amennyiben az ajánlatok összege meghaladja az allokálni kívánt likviditás teljes összegét, a benyújtott ajánlatokat arányosan, az allokálandó összegnek az összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint kell kielégíteni, a III. mellékletben található 1. táblázattal összhangban.

c)	Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2)   Az EKB dönthet úgy, hogy a következőket allokálja:

a)	a legkisebb allokálási összeget, amely az egy ajánlattevőnek allokálható összegre vonatkozó alsó korlátnak felel meg; vagy

b)	a legkisebb allokálási arányt, amely az egy ajánlattevőnek a határkamatláb mellett allokálható ajánlatok arányára vonatkozó, százalékban kifejezett alsó korlátnak felel meg.

38. cikk

Allokálás likviditásbővítő változó kamatú eurotender-eljárások esetén

(1)   Likviditásbővítő, változó kamatú eurotender-eljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a)	Az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak csökkenő sorrendje vagy a felajánlott árak növekvő sorrendje szerint rendezik.

b)	A legmagasabb kamatlábbal (legalacsonyabb árral) rendelkező ajánlatokat kell elsőként kielégíteni, majd az ezt követő legalacsonyabb kamatlábú (legmagasabb árú) ajánlatokat kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálni kívánt teljes likviditás el nem fogy.

c)

Amennyiben a határkamatlábbal (legmagasabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok együttes összege meghaladja a maradék allokálható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal (legmagasabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik, a III. mellékletben található 2. táblázattal összhangban.

d)	Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2)   Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

39. cikk

Allokálás likviditásszűkítő változó kamatú eurotender-eljárások esetén

(1)   Az EKB-kötvények kibocsátása és a lekötött betétek gyűjtése céljára használt likviditásszűkítő, változó kamatú eurotender-eljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a)	Az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak növekvő sorrendje vagy a felajánlott árak csökkenő sorrendje szerint rendezik.

b)	A legalacsonyabb kamatlábbal (legmagasabb árral) rendelkező ajánlatokat kell elsőként kielégíteni, majd az ezt követő legmagasabb kamatlábú (legalacsonyabb árú) ajánlatokat kell elfogadni mindaddig, amíg a teljes likviditás el nem fogy.

c)

Amennyiben a határkamatlábbal (elfogadott legalacsonyabb árral) rendelkező ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal (legalacsonyabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik a III. melléklet 2. táblázatával összhangban.

d)	Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni. Az EKB-kötvények kibocsátása tekintetében az allokált nominális összeget 100 000 EUR legközelebbi többszörösére kell kerekíteni.

(2)   Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

40. cikk

Allokálás likviditásbővítő változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén

(1)   Likviditásbővítő, változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a)	Az ajánlatokat a swappontjegyzések növekvő sorrendje szerint rendezik, figyelembe véve a jegyzés előjelét.

b)

A jegyzés előjele a deviza és az euro kamatkülönbözetének előjelétől függ. A swap lejártakor: i. ha a deviza kamatlába magasabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés pozitív, azaz az eurót a devizához képest felárral jegyzik; és ii. ha a deviza kamatlába alacsonyabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés negatív, azaz az eurót diszkontálják a devizához képest.

c)	A kielégítéskor a legalacsonyabb swappontjegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappontjegyzések növekvő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálandó rögzített deviza teljes összege el nem fogy.

d)

Amennyiben az elfogadott legmagasabb swappontjegyzésen, azaz a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen az ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappontjegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya alapján történik, a III. melléklet 3. táblázatával összhangban.

e)	Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2)   Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

41. cikk

Allokálás likviditásszűkítő változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén

(1)   Likviditásszűkítő, változó kamatú devizaswap-tendereljárás esetén az ügyfelek ajánlatai a következőképpen kerülnek allokálásra:

a)	Az ajánlatokat a felajánlott swappontjegyzések csökkenő sorrendje szerint rendezik, figyelembe véve a jegyzés előjelét.

b)

A jegyzés előjele a deviza és az euro kamatkülönbözetének előjelétől függ. A swap lejártakor: i. ha a deviza kamatlába magasabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés pozitív, azaz az eurót a devizához képest felárral jegyzik; és ii. ha a deviza kamatlába alacsonyabb, mint az ennek megfelelő euro kamatlába, a swappontjegyzés negatív, azaz az eurót diszkontálják a devizához képest.

c)

A kielégítéskor a legmagasabb swappontjegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappontjegyzések csökkenő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg: i. az allokálandó rögzített deviza összege teljes egészében ki nem merül; és ii. a legalacsonyabb elfogadott swappontjegyzésen, azaz a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen az ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget.

d)

A maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappontjegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya alapján történik, a III. melléklet 3. táblázatával összhangban. Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

(2)   Az EKB dönthet úgy, hogy minden sikeres ajánlattevőnek odaítél egy minimumösszeget.

42. cikk

Az aukció típusa változó kamatú tendereljárások esetében

A változó kamatú tendereljárások esetében az eurorendszer alkalmazhat egyenáras aukciót (holland aukció) vagy ajánlati áras aukciót (amerikai aukció).

4. alszakasz

A tendereredmények kihirdetése

43. cikk

A tendereredmények kihirdetése

(1)   Az EKB a tender eredményeit illetően a tenderallokálásról szóló határozatát hírügynökségek útján és az EKB honlapján hirdeti ki. Ezenkívül az NKB-k az EKB tenderallokálásról szóló határozatát nemzeti hírügynökségek útján is kihirdethetik, és ha szükséges, az ügyfeleket közvetlenül is értesíthetik.

(2)   A tender eredményeit illetően a nyilvános hirdetményben feltüntetendő információkat a IV. melléklet állapítja meg.

(3)   Amennyiben a tenderallokálásról szóló határozat a tender eredményére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett hirdetményben szereplő valamely információ vonatkozásában téves információkat tartalmaz, az EKB az általa megfelelőnek tartott bármely lépést megteheti az ilyen téves információ kijavítása érdekében.

(4)   Az EKB-nek a tender eredményéről szóló tenderallokálási határozata (1) bekezdésben említett nyilvános kihirdetését követően az NKB-k az egyedi allokálás eredményeit közvetlenül visszaigazolják az ügyfelek felé, amelynek során minden egyes ügyfél egyéni és biztos visszaigazolást kap a tendereljárásban való sikerességéről és a részére allokált pontos összegről.

3. szakasz

Kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira

44. cikk

A kétoldalú eljárások áttekintése

(1)   Az eurorendszer a következő nyíltpiaci műveleteket végezheti kétoldalú eljárások formájában:

a)	finomhangoló műveletek (penziós ügyletek, devizswapok vagy lekötött betétek gyűjtése); vagy

b)	strukturális műveletek (végleges adásvételi ügyletek).

(2)   A kétoldalú eljárások a konkrét ügylettől függően végrehajthatók az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján a 45. cikkben foglaltaknak megfelelően, vagy tőzsdén és piaci közvetítőkön keresztül a 46. cikkben foglaltaknak megfelelően.

45. cikk

Az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján végrehajtott kétoldalú eljárások

(1)   A finomhangoló műveletek és végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárások végrehajthatók az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat újtán.

(2)   Az NKB-k közvetlenül kapcsolatba lépnek az 57. cikkben rögzített elfogadhatósági feltételekkel összhangban kiválasztott egy vagy több intézménnyel. Az NKB-k követik az EKB utasításait annak eldöntése során, hogy kössenek-e ügyletet ezen intézményekkel.

(3)   A (2) bekezdés sérelme nélkül az EKB Kormányzótanácsa határozhat úgy, hogy kivételes körülmények között az EKB vagy az EKB végrehajtó szerveként eljáró egy vagy több NKB kétoldalú eljárások útján végrehajtott finomhangoló műveleteket vagy – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveleteket végezzen. Ebben az esetben az e műveletekre vonatkozó eljárásokat megfelelően ki kell igazítani. Az EKB dönt arról, hogy ügyletet köt-e azon intézményekkel, amelyekkel a kapcsolatot felvették.

46. cikk

A tőzsdéken és piaci közvetítőkön keresztül végrehajtott kétoldalú eljárások

(1)   A 45. cikk sérelme nélkül a végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárások végrehajthatók tőzsdéken és piaci közvetítőkön keresztül.

(2)   Az ügyfelek körére az 57. cikkben foglaltaknak megfelelően nem vonatkozik korlátozás.

(3)   Az eljárásokat az ügyletek tárgyát képező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó piaci konvencióknak megfelelően ki kell igazítani.

47. cikk

A kétoldalú eljárások formájában végrehajtott műveletek meghirdetése

(1)   A kétoldalú eljárások útján végrehajtott finomhangoló műveletek vagy – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveletek az EKB eltérő döntése hiányában nem kerülnek előzetesen nyilvánosan meghirdetésre.

(2)   Az EKB dönthet úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra e kétoldalú eljárások eredményeit.

48. cikk

Működési napok a kétoldalú eljárások céljára

(1)   Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végrehajthat finomhangoló műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárásokat. Ezekben a műveletekben csak azon NKB-k vehetnek részt, amelyek esetében az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja NKB-munkanap.

(2)   A végleges adásvételi ügyletek formájában végzett strukturális műveletek céljára szolgáló kétoldalú eljárások végrehajtása és elszámolása általában olyan napokon történik, amelyek minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, NKB-munkanapnak számítanak.

2. FEJEZET

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolási eljárásai

49. cikk

Az elszámolási eljárások áttekintése

(1)   A nyíltpiaci műveletekben való részvételhez és a jegybanki rendelkezésre állás igénybevételéhez kapcsolódó fizetési megbízásokat az ügyfelek NKB-knál vezetett számláin, vagy a TARGET2-rendszerben résztvevő elszámoló bankok számláin keresztül kell elszámolni.

(2)   A nyíltpiaci likviditásbővítő műveletekben való részvételhez és az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételéhez kapcsolódó fizetési megbízásokat csak a művelet fedezetéül szolgáló elfogadható eszközök visszavonhatatlan átutalásának pillanatában, vagy azt követően lehet teljesíteni. Ennek érdekében az ügyfeleknek:

a)	az elfogadható eszközöket előzetesen el kell helyezniük valamely NKB-nál; vagy

b)	az elfogadható eszközöket a „szállítás fizetés ellenében” elv alapján valamely NKB rendelkezésére kell bocsátaniuk.

50. cikk

Nyíltpiaci műveletek elszámolása

(1)   Az eurorendszer törekszik arra, hogy a nyíltpiaci műveleteihez kapcsolódó tranzakciókat az összes olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, a fedezetként elegendő elfogadható eszközt rendelkezésre bocsátó minden ügyféllel egyidejűleg számolja el. Ugyanakkor a működési korlátok és (például az SSS-ek tekintetében) a technikai sajátosságok következtében a nyíltpiaci műveletek elszámolásának az adott napon belüli időpontja eltérő lehet az egyes tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro.

(2)   Az indikatív elszámolási napokat a 8. táblázat foglalja össze.

8. táblázat

Az eurorendszer nyíltpiaci műveleteinek indikatív elszámolási napjai  (16)

Monetáris politikai instrumentum	Standard tendereljárásokon alapuló nyíltpiaci műveletek elszámolási napja	Gyorstender-eljárásokon vagy kétoldalú eljárásokon alapuló nyíltpiaci műveletek elszámolási napja
Penziós ügyletek	T + 1	T
Végleges adásvételi ügyletek	Az elfogadható eszközökre érvényes piaci konvenciók szerint
EKB-kötvények kibocsátása	T + 2	—
Devizaswapok	T, T + 1 vagy T + 2
Lekötött betétek gyűjtése	T

51. cikk

A standard tendereljárások formájában végzett nyíltpiaci műveletek elszámolása

(1)   Az eurorendszer törekszik arra, hogy a standard tendereljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveleteket az üzletkötési nap utáni első olyan napon számolja el, amelyen a TARGET2 és az összes érintett SSS nyitva van.

(2)   Az irányadó refinanszírozási műveletekre és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre vonatkozó elszámolási napokat az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptára előzetesen rögzíti. Amennyiben az eredeti elszámolási nap bankszünnapra esik, az EKB más elszámolási napot alkalmazhat, ideértve az aznapi elszámolást is. Az eurorendszer törekszik annak biztosítására, hogy az irányadó és a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek elszámolása egybeessen az adott lejáratra vonatkozó előző művelet visszafizetésével.

(3)   Az EKB-kötvények kibocsátásának elszámolása az üzletkötési nap utáni második olyan napon történik, amelyen a TARGET2 és az összes érintett SSS nyitva van.

52. cikk

A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végzett nyíltpiaci műveletek elszámolása

(1)   Az eurorendszer törekszik arra, hogy a gyorstender-eljárások és kétoldalú eljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveleteket az üzletkötési napon számolja el. Egyéb elszámolási napok is alkalmazhatók, különösen végleges adásvételi ügyletek és devizaswapok tekintetében.

(2)   A kétoldalú eljárás útján végrehajtott finomhangoló műveleteket és – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveleteket decentralizált módon az NKB-k számolják el.

53. cikk

Az elszámolásra és a napzárási eljárásokra vonatkozó további rendelkezések

(1)   Az e fejezetben rögzített követelmények sérelme nélkül, az elszámolásra vonatkozó további rendelkezések rögzíthetők az NKB-k, illetve az EKB által az adott monetáris politikai instrumentumra alkalmazott szerződéses és szabályozási rendelkezésekben.

(2)   A napzárási eljárások a TARGET2 keretrendszer dokumentációjában kerülnek meghatározásra.

54. cikk

Tartalékállomány és többlettartalékok

(1)   Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján az ügyfelek NKB-nál vezetett elszámolási számlája tartalékszámlaként is használható. Az elszámolási számlákon tartott tartalékok összege napközbeni elszámolási célokra is felhasználható. Az ügyfél napi tartalékállományát a tartalékszámla nap végén fennálló egyenlege alapján kell kiszámítani. E cikk alkalmazásában a „tartalékszámla” jelentése megegyezik az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) foglaltakkal.

(2)   A 2531/98/EK rendeletben és az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) előírt kötelező tartalék összegét meghaladó tartalékállomány a nulla százalék és a betéti rendelkezésre állás kamatlába közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kamatozik.

HARMADIK RÉSZ

ELFOGADHATÓ ÜGYFELEK

55. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben való részvételhez kapcsolódó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei tekintetében az eurorendszer – az 57. cikk fenntartásával – csak az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő intézmények részvételét engedélyezi.

a)	Az intézménynek az eurorendszer KBER Alapokmánya 19.1. cikke szerinti kötelezőtartalék-rendszere hatálya alatt kell állnia, és nem mentesítették az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere alapján fennálló kötelezettségei alól a 2531/98/EK rendelet és az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján.

b)	Az intézménynek stabil pénzügyi helyzettel kell rendelkeznie.

c)

Az intézmény az alábbiak egyike kell legyen: i. legalább egy, a 2013/36/EU irányelvvel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban az illetékes hatóságok általi gyakorolt harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyeleti forma hatálya alá tartozik; ii. a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett köztulajdonban levő hitelintézet, amelyek az illetékes hatóságok általi, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti felügyelethez hasonló szintű felügyelet alá tartozik; iii. az illetékes hatóságok által a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet értelmében gyakorolt harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyelethez hasonló szintű, az illetékes hatóságok általi nem harmonizált felügyelet alá tartozik, például az EGT-n kívül bejegyzett intézményeknek azon tagállamokban bejegyzett fióktelepei, amelyeknek a pénzneme az euro.

d)	Az intézménynek meg kell felelnie a székhely szerinti NKB vagy az EKB által az adott instrumentum vagy művelet tekintetében alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott működési feltételeknek.

56. cikk

A standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez és a jegybanki rendelkezésre álláshoz való hozzáférés

(1)   Az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő intézmények az eurorendszer alábbi monetáris politikai műveleteit vehetik igénybe:

a)	jegybanki rendelkezésre állás;

b)	standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletek.

(2)   A rendelkezésre álláshoz vagy a standard tendereljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférés kizárólag az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő intézmények részére kerül biztosításra, a székhelyük szerinti NKB-n keresztül.

(3)   Ha egy az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő intézmény egynél több olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, rendelkezik szervezeti egységekkel, például székhellyel vagy fióktelepekkel, a székhelye szerinti NKB-n keresztül minden, az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek megfelelő szervezeti egység hozzáférhet a rendelkezésre álláshoz vagy a standard tendereljárás útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez.

(4)   A standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekre és a rendelkezésre állások igénybevételére vonatkozó ajánlatokat minden egyes tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, csak egy szervezeti egység, azaz vagy a székhely, vagy egy kijelölt fióktelep nyújthatja be.

57. cikk

Az ügyfelek kiválasztása gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférés céljára

(1)   A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveletek céljára az ügyfelek a (2)–(4) bekezdéssel összhangban kerülnek kiválasztásra.

(2)   A végleges adásvételi ügyletek formájában végzett azon strukturális műveletek esetében, amelyeket kétoldalú eljárások útján hajtanak végre, az ügyfelek körére nem vonatkoznak korlátozások. A végleges adásvételi ügyletek formájában végzett azon strukturális műveletek esetében, amelyeket gyorstender-eljárások útján hajtanak végre, az 57. cikk (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elfogadhatósági feltételek alkalmazandók.

(3)   A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végrehajtott finomhangoló műveletek céljára az ügyfelek az alábbiak szerint kerülnek kiválasztásra:

a)

A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok formájában végzett azon finomhangoló műveletek esetében, amelyeket gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján hajtanak végre, az ügyfelek köre megegyezik az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveletei céljára kiválasztott és olyan tagállamban bejegyzett szervezetek körével, amelynek a pénzneme az euro. A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő ügyfeleknek nem kell megfelelniük az 55. cikkben rögzített feltételeknek. Az ügyfeleknek az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveleteihez történő kiválasztására vonatkozó kritériumok az óvatosság (prudencia) és a hatékonyság alapelvein alapulnak, az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően. A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő egyes ügyfelekkel szembeni hitelkockázat kezelése céljából az NKB-k limitalapú rendszereket alkalmazhatnak.

b)

A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások útján végrehajtott, penziós ügyletek vagy lekötött betétek gyűjtése formájában végzett finomhangoló műveletek esetében az egyes ügyletekhez minden egyes NKB az 55. cikkben rögzített elfogadhatósági feltételeknek megfelelő, és olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, bejegyzett intézmények közül választja ki az ügyfeleket. A kiválasztás elsősorban az adott intézmény pénzpiacon folytatott tevékenységén alapul. Az NKB alkalmazhat további kiválasztási kritériumokat, mint például a kereskedési részleg hatékonysága és az ajánlattételi képesség.

(4)   Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa a 45. cikk (3) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az EKB, saját maga vagy egy vagy több NKB-n keresztül, kétoldalú eljárások útján végrehajtott finomhangoló műveleteket végez, az EKB ügyfeleit a gyorstender-eljárásokban és kétoldalú eljárásokban való részvétel céljára elfogadható ügyfelek közül rotációs rendszernek megfelelően választja ki.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés sérelme nélkül, a gyorstender-eljárások és kétoldalú eljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletek az ügyfeleknek a (2)–(4) bekezdésben megjelöltnél szélesebb körével is végezhetők, amennyiben az EKB Kormányzótanácsa úgy határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

58. cikk

Az eurorendszer hitelműveletei céljára felhasználható elfogadható eszközök és elfogadott fedezetkezelési technikák

(1)   Az eurorendszer az ezen iránymutatásban foglaltak szerint egységes keretrendszert alkalmaz a hitelműveleteiben általánosan alkalmazott elfogadható eszközökre.

(2)   Az eurorendszer hitelműveleteiben való részvétel érdekében az ügyfelek az ilyen műveletek céljára fedezetként elfogadható eszközöket bocsátanak az eurorendszer rendelkezésére. Mivel az eurorendszer hitelműveletei napközbeni hitelt foglalnak magukban, az ügyfelek által a napközbeni hitel tekintetében biztosított fedezetnek az EKB/2012/27 iránymutatásban vázoltaknak megfelelően a jelen iránymutatásban rögzített elfogadhatósági feltételeknek is meg kell felelniük.

(3)   Az ügyfelek a következők útján biztosítják az elfogadható eszközöket:

a)	tulajdonjog átruházása, amely visszavásárlási megállapodás jogi formájában jelenik meg; vagy

b)	biztosítéki jog, azaz az érintett eszközökre vonatkozó kézizálogjog, engedményezés, illetve jelzálogjog létrehozása, amely fedezett hitel jogi formájában jelenik meg,

mindkét esetben a székhely szerinti NKB által elfogadott és dokumentált nemzeti szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseinek megfelelően.

(4)   Amennyiben az ügyfelek fedezetként elfogadható eszközöket biztosítanak, a székhely szerinti NKB az általa használt fedezetkezelési rendszertől függően előírhatja az elfogadható eszközök egyes ügyletekhez rendelését vagy portfólióba történő összevonását.

(5)   A forgalomképes és nem forgalomképes eszközök nem kerül sor különbségtételre között az eszközök minősége, illetve az eurorendszer különböző típusú hitelműveletei céljára való elfogadhatósága szempontjából.

(6)   A (2) bekezdésben rögzített azon kötelezettség sérelme nélkül, hogy az ügyfeleknek fedezetként elfogadható eszközöket kell az eurorendszer rendelkezésére bocsátaniuk, az eurorendszer kérelemre tanácsot adhat az ügyfeleknek a már kibocsátott forgalomképes eszközök elfogadhatóságáról, illetve azon nem forgalomképes eszközök elfogadhatóságáról, amelyek benyújtását már kérték. Az eurorendszer ezen eseményeket megelőzően nem ad tanácsot.

59. cikk

Az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó hitelminősítő keretrendszerének általános vonatkozásai

(1)   Az elfogadhatóság egyik feltételeként az eszközöknek eleget kell tenniük az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében (ECAF) meghatározott magas hitelminőségi követelményeknek.

(2)   Az ECAF rögzíti azokat az eljárásokat, szabályokat és technikákat, amelyek biztosítják az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó magas hitelminőségi követelményeinek fenntartását, valamint azt, hogy az elfogadható eszközök megfeleljenek az eurorendszer által meghatározott hitelminőségi követelményeknek.

(3)   Az ECAF alkalmazásában az eurorendszer a hitelminőségi követelményeket hitelminőségi besorolások formájában határozza meg, az egyéves időszak alatti nemteljesítési valószínűségre vonatkozó határértékek megállapítása útján, az alábbiak szerint.

a)

Az eurorendszer úgy tekinti, hogy – rendszeres felülvizsgálat mellett – az egyéves időszak alatti legfeljebb 0,10 %-os nemteljesítési valószínűség a 2-es hitelminősítési besorolás hitelminőségi követelményének, míg az egyéves időszak alatti legfeljebb 0,40 %-os nemteljesítési valószínűség a 3-as hitelminősítési besorolás hitelminőségi követelményének felel meg.

b)

Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható eszközöknek legalább a 3-as hitelminőségi besorolásnak megfelelő hitelminőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az eurorendszer a negyedik rész II. és III. címével összhangban bizonyos eszközök tekintetében további hitelminőségi követelményeket alkalmaz.

(4)   Az eurorendszer a hitelminőségi besorolásokra vonatkozó információkat az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere formájában közzéteszi az EKB honlapján, beleértve a hitelminőségi besorolások megfeleltetését az elfogadott külső hitelminősítő intézetek (ECAI-k) és a harmadik felek hitelminősítő eszközeinek (RT) szolgáltatói által biztosított hitelminősítéseknek.

(5)   A hitelminőségi követelmények értékelése során az eurorendszer a negyedik rész V. címével összhangban négy forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszerektől származó hitelminősítési információkat veszi figyelembe.

(6)   Valamely eszköz hitelminősége értékelésének részeként az eurorendszer intézményi kritériumokat és az eszköz tulajdonosa számára hasonló védelmet biztosító jellemzőket, például garanciákat is figyelembe vehet. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítása szempontjából általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(7)   Az ECAF a „nemteljesítés” 2013/36/EU irányelvben és 575/2013/EU rendeletben rögzített meghatározását követi.

II. CÍM

A FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK ÉS HITELMINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

60. cikk

A forgalomképes eszközök valamennyi típusára vonatkozó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként való elfogadhatóság érdekében a forgalomképes eszközöknek az 1. szakaszban rögzített elfogadhatósági feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak kell lenniük, a 2. szakaszban foglaltaknak megfelelően a forgalomképes eszközök bizonyos típusai kivételével.

61. cikk

Az elfogadható forgalomképes eszközök listája és az adatszolgáltatási szabályok

(1)   Az EKB a honlapján megjelölt módszerekkel összhangban honlapján közzéteszi az elfogadható forgalomképes eszközök naprakésszé tett listáját, és azt minden hétköznapon aktualizálja. A 87. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelt eszközöket az elfogadható forgalomképes eszközök e listáján nem teszik közzé.

(2)   Az adott eszközt az EKB-hoz felterjesztő NKB főszabály szerint annak az országnak az NKB-ja, ahol a forgalomképes eszközt piacra bevezették.

1. szakasz

A forgalomképes eszközökre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

62. cikk

A forgalomképes eszközök tőkeösszege

(1)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a végső visszavásárlásukig rendelkezniük kell:

a)	rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel; vagy

b)	feltételhez nem kötött tőkeösszeggel, amely egy adott időpontban egyetlen euroövezeti inflációs indexhez kapcsolódik és egyéb összetett struktúrát nem tartalmaz.

(2)   Az egy adott időpontban egyetlen euroövezeti inflációs indexhez kapcsolódó tőkeösszeggel rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szintén megengedettek, feltéve, hogy kamatszelvény-struktúrájuk a 63. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának negyedik francia bekezdésében meghatározott kamatszelvény-struktúrának megfelel, és ugyanahhoz az euroövezeti inflációs indexhez kötődik.

(3)   Opciós utalvánnyal vagy hasonló joggal kiegészített eszközök nem fogadhatók el.

63. cikk

A forgalomképes eszközök elfogadható kamatszelvény-struktúrái

(1)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a végső visszavásárlásig az alábbi kamatszelvény-struktúrák egyikével kell rendelkezniük:

a)	olyan rögzített kamatozású, kamat nélküli, vagy többlépcsős kamatszelvények, amelyek előre meghatározott kamatfizetési struktúrával és előre meghatározott kamatértékkel rendelkeznek, és nem eredményezhetnek negatív pénzáramlást; vagy

b)

olyan változó kamatozású kamatszelvények, amelyek nem eredményezhetnek negatív pénzáramlást, és amelyek az alábbi struktúrával rendelkeznek: kamatszelvény kamatlába = (referenciakamatláb * l) ± x, továbbá f ≤ kamatszelvény kamatlába ≤ c, ahol: i. a referenciakamatláb egy adott időpontban kizárólag az alábbiak egyike: — euro pénzpiaci kamat, például EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek, — egy állandó lejáratkori swap-érték, például CMS, EIISDA, EUSA, — egy egyéves vagy annál rövidebb lejárattal rendelkező euroövezeti államkötvény, vagy számos ilyen kötvény indexéhez kapcsolt hozam, — egy euroövezeti inflációs index; és ii. az f (alsó határ), c (felső határ), l (tőkeáttétel/tőkeáttétel-csökkenés) és x (biztosíték), olyan számok, amelyek – amennyiben rendelkezésre állnak – vagy a kibocsátáskor előre meghatározottak, vagy idővel csak a kibocsátáskor előre meghatározott pályán változhatnak meg, ahol az f és c értékek megegyeznek a 0-val vagy meghaladják azt, és az l értéke meghaladja a nullát az eszköz teljes élettartama alatt. Az inflációs indexhez kacsolt referenciakamatlábú változó kamatozású kamatszelvény esetében az l értéke egy.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett, változó kamatozású kamatszelvénnyel rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elfogadhatatlannak minősülnek, amennyiben a kamatszelvény kamatlábára vonatkozó képlet alkalmazását követően a kamatszelvény kamatlába bármikor negatív értéket eredményez.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésnek meg nem felelő kamatszelvény-struktúra nem elfogadható, ideértve azokat az eseteket is, amikor a díjazási struktúrának csupán egy része, például a felár nem felel meg ezeknek.

(4)   E cikk alkalmazásában, amennyiben a kamatszelvény – akár rögzített, akár változó kamatozású többlépcsős kamatszelvény, a vonatkozó kamatszelvény-struktúra értékelése az eszköz teljes futamidején alapul, visszatekintő és előremutató szemlélettel.

(5)   Az elfogadható kamatszelvény-struktúrák nem tartalmazhatnak kibocsátói opciókat, azaz a visszatekintő és előremutató szemlélet alapján az eszköz teljes futamideje alatt a kibocsátó döntésétől függő változások a kamatozásban nem elfogadhatóak.

64. cikk

Az alárendelés hiánya a forgalomképes eszközök tekintetében

Az elfogadható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem szolgálhatnak alapul a tőkeösszegre és/vagy kamatra vonatkozó olyan jogoknak, amelyek ugyanazon kibocsátó egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó tulajdonjogoknak vannak alárendelve.

65. cikk

A forgalomképes eszközök denominálásának pénzneme

Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat euróban vagy azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, valamely korábbi pénznemében kell denominálni.

66. cikk

A forgalomképes eszközök kibocsátásának helye

(1)   A (2) bekezdés fenntartásával az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az EGT-n belül, központi bankban vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt valamely SSS-ben kell kibocsátani.

(2)   Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalat bocsát ki vagy garantál, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó, elfogadott ECAI-rendszer általi hitelminősítés, a kibocsátás helyének az euroövezeten belül kell lennie.

(3)   Az Euroclear Bank és a Clearstream Banking Luxembourg nemzetközi központi értéktárakon keresztül kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak –adott esetben – az alábbi feltételeknek kell megfelelniük.

a)

A globális, bemutatóra szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat új világpiaci kötvények (new global notes, NGN) formájában kell kibocsátani, és azokat egy letéti őrzést végző, nemzetközi központi értéktárnak vagy központi értéktárnak minősülő, az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt intézménynél kell letétbe helyezni. A fentiektől eltérően ez nem alkalmazandó a 2007. január 1-jét megelőzően globális, bemutatóra szóló klasszikus világpiaci kötvényként (classic global notes, CGN) kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, valamint az ilyen kötvények azonos ISIN alatt történő helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásaira, az egyszerűsített kibocsátás időpontjától függetlenül.

b)

A globális, névre szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok új biztonsági őrzési rendszerének keretében kell kibocsátani. A fentiektől eltérően ez nem alkalmazandó a globális, névre szóló formában 2010. október 1-jét megelőzően kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra.

c)	Az egyedi kötvény formájú, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor elfogadhatóak, ha azokat egyedi kötvény formájában 2010. október 1-jét megelőzően bocsátották ki.

67. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó elszámolási eljárások

(1)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak könyvelési tétel formájában átruházhatónak kell lenniük, és azokat valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, az NKB-nál vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-nél vezetett számlán kell tartani és elszámolni, úgy, hogy a fedezettel kapcsolatos jogok érvényesítése valamely olyan tagállam joga szerint történjen, amelynek a pénzneme az euro.

(2)   Ha az a központi értéktár/SSS, amelyben az eszközt kibocsátották, nem azonos azzal a központi értéktárral/SSS-sel, amelyben az eszközt tartják, az elfogadhatóság érdekében e kettőt az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt elfogadható kapcsolatnak kell összekötnie, a 150. cikkel összhangban.

68. cikk

A forgalomképes eszközök elfogadható piacai

(1)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) meghatározott szabályozott piacon kereskedésre bevezetett, vagy egyes elfogadható nem szabályozott piacokon kereskedésre bevezetett értékpapírok.

(2)   Az elfogadható nem szabályozott piacok listáját az EKB honlapján közzéteszi, és legalább évente egyszer aktualizálja.

(3)   A nem szabályozott piacok eurorendszer általi vizsgálata a biztonságosság, az átláthatóság és a hozzáférhetőség alábbi elvein alapul.

a)	A biztonságosság az ügyletekre vonatkozó bizonyosságot jelenti, különösen az ügyletek érvényességének és érvényesíthetőségének bizonyosságát.

b)

Az átláthatóság a piac eljárási szabályaira és működésére, az eszköz pénzügyi jellemzőire, az árképzési mechanizmusra, valamint a releváns árakra és mennyiségekre, például a jegyzett árakra, kamatokra, kereskedési mennyiségekre, kinnlevőségekre vonatkozó információkhoz való akadálytalan hozzáférést jelenti.

c)

A hozzáférhetőség az eurorendszer azon képességére utal, hogy piaci résztvevő tud lenni, és hozzáférése van a piachoz. Egy piac akkor számít hozzáférhetőnek, ha eljárási szabályai és működése lehetővé teszi az eurorendszer számára, hogy – amennyiben fedezetkezelési célokból szükséges – információt szerezzen és ügyleteket hajtson végre.

(4)   A nem szabályozott piacok kiválasztásának mechanizmusa kizárólag az eurorendszer fedezetkezelési funkciójának ellátására tekintettel kerül meghatározásra, és az nem tekintendő valamely piac belső minőségére vonatkozó, az eurorendszer általi értékelésnek.

69. cikk

A forgalomképes eszközök kibocsátójának vagy garanciavállalójának típusa

(1)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tagállamok központi bankjainak, közszektorbeli intézményeknek, ügynökségeknek, hitelintézeteknek, a hitelintézetektől eltérő pénzügyi vállalatoknak, nem pénzügyi vállalatoknak, multilaterális fejlesztési bankoknak vagy nemzetközi szervezeteknek kell kibocsátaniuk vagy garantálniuk.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében és 118. cikkében megjelölt bankokon és szervezeteken kívül az eurorendszer ezen iránymutatás alkalmazásában multilaterális fejlesztési bankként vagy nemzetközi szervezetként elismerhet bármely szervezetet, valamennyi alábbi feltételre vonatkozó értékelés alapján:

a)	országhatárokon átívelő globális vagy regionális megbízatással rendelkező szervezet;

b)	túlnyomó részben nemzeti kormányok, vagy nemzeti kormányokhoz kapcsolódó szervezetek vagy jogalanyok hozzájárulásaiból finanszírozzák;

c)	a szervezet küldetése összhangban van az Unió politikáival.

70. cikk

A kibocsátó vagy garanciavállaló letelepedési helye

(1)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az EGT-ben vagy valamely EGT-n kívüli G10-beli országban letelepedett kibocsátónak kell kibocsátania, a (3)–(6) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával.

(2)   Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok garanciavállalóinak az EGT-ben letelepedettnek kell lenniük, kivéve, ha a garanciára nem valamely konkrét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához van szükség, a (3) és (4) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával. Az egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében ECAI garanciavállalói minősítés felhasználásának lehetőségéről a 84. cikk rendelkezik.

(3)   Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalat bocsát ki vagy garantál, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó, elfogadott ECAI-rendszer általi hitelminősítés, a kibocsátónak vagy garanciavállalónak olyan tagállamban letelepedettnek kell lennie, amelynek a pénzneme az euro.

(4)   A multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a letelepedés helyére vonatkozó feltétel nem alkalmazandó, és azok székhelyüktől függetlenül elfogadhatóak..

(5)   Az eszközfedezetű értékpapírok esetében a kibocsátónak a 74. cikkel összhangban az EGT-ben letelepedettnek kell lennie.

(6)   Az EGT-n kívüli G10-beli országokban letelepedett kibocsátók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor elfogadhatók, ha az eurorendszer meggyőződött arról, hogy jogai az adott EGT-n kívüli G10-beli ország jogszabályai alapján megfelelő módon védelemben részesülnek. E célból az érintett NKB-hoz – még az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elfogadhatónak minősítése előtt – az eurorendszer számára elfogadható formájú és tartalmú jogi értékelést kell benyújtani.

71. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények

Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak – eltérő rendelkezés hiányában – eleget kell tenniük a 2. fejezetben meghatározott hitelminőségi követelményeknek.

2. szakasz

A forgalomképes eszközök bizonyos típusaira vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

1. alszakasz

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

72. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer hitelműveletei céljára való elfogadhatóság érdekében az eszközfedezetű értékpapíroknak eleget kell tenniük az 1. szakaszban rögzített, a forgalomképes eszközök valamennyi típusára vonatkozó általános elfogadhatósági feltételeknek, a 62. cikkben szereplő, a tőkeösszegre vonatkozó követelmények kivételével, továbbá az ezen alszakaszban rögzített különös elfogadhatósági feltételeknek.

73. cikk

A pénzáramlást generáló eszközök homogenitása és összetétele

(1)   Az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatósága érdekében az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek homogénnek kell lenniük, azaz azoknak bejelenthetőnek kell lenniük a fennálló kölcsönszintű űrlapok egyikének felhasználásával, amelyek az alábbiak:

a)	lakóingatlant terhelő jelzálogok;

b)	üzleti ingatlant terhelő jelzálogok;

c)	kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelek;

d)	gépjárműhitelek;

e)	fogyasztói hitelek;

f)	lízingkövetelések;

g)	hitelkártya-követelések.

(2)   Az eurorendszer az ügyfél által benyújtott adatok értékelése alapján tekintheti úgy, hogy valamely eszközfedezetű értékpapír nem homogén.

(3)   Az eszközfedezetű értékpapírok nem tartalmazhatnak olyan pénzáramlást generáló eszközöket, amelyek közvetlenül az eszközfedezetű értékpapírokat kibocsátó különleges célú gazdasági egységtől származnak.

(4)   A pénzáramlást generáló eszközök nem állhatnak – teljes mértékben vagy részben, ténylegesen vagy eshetőlegesen – más eszközfedezetű értékpapírok ügyletrészsorozataiból. Ez a feltétel nem zárja ki azokat az eszközfedezetű értékpapírokat, amelyek esetében a kibocsátói struktúra magában foglal két különleges célú gazdasági egységet, és e különleges célú gazdasági egységek tekintetében a „valódi átruházás” követelménye teljesül, úgy, hogy a második különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fedezetét közvetlenül vagy közvetve az eredeti eszközportfólió képezi, és a pénzáramlást generáló eszközökből származó pénz az első különleges célú gazdasági egységtől a második irányába áramlik.

(5)   A pénzáramlást generáló eszközök nem állhatnak – teljes mértékben vagy részben, ténylegesen vagy eshetőlegesen – hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokból, swapokból vagy egyéb származtatott eszközökből, szintetikus értékpapírokból vagy hasonló követelésekből. Ez a korlátozás nem terjed ki az eszközfedezetű értékpapírügyletek során kizárólag fedezeti célokra alkalmazott swapügyletekre.

(6)   Az ezen alszakaszban rögzített elfogadhatósági feltételek sérelme nélkül, a pénzáramlást generáló, üzleti ingatlannal fedezett értékpapírokat fedező eszközök nem tartalmazhatnak olyan kölcsönöket, amelyek bármely időpontban strukturáltnak, szindikáltnak vagy tőkeáttétellel finanszírozottnak minősülnek. E feltétel alkalmazásában a „strukturált hitel”: alárendelt hitelköveteléseket magában foglaló struktúra, a „szindikált kölcsön”: egy kölcsönszindikátusba tömörült hitelezői csoport által nyújtott kölcsön, és a „tőkeáttétellel finanszírozott kölcsön”: egy jelentős adósságállománnyal rendelkező vállalatnak nyújtott hitel, ilyen a kivásárlási vagy összefonódási műveletek finanszírozása, amelyeknél a kölcsönt azon vállalat saját tőkéjének megszerzéséhez nyújtják, amely egyben a kölcsön kötelezettje.

(7)   Amennyiben az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök között szerepelnek maradványértékű lízinghez kapcsolódó lízingkövetelések, azon eszközalapú értékpapírok, amelyek 2015. május 1-jén szerepeltek az elfogadható eszközök listáján, 2015. augusztus 31-ig elfogadhatóak maradnak.

74. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra és a pénzáramlást generáló eszközökre vonatkozó földrajzi korlátozások

(1)   Az eszközfedezetű értékpapírok kibocsátója az EGT-ben letelepedett különleges célú gazdasági egység kell legyen.

(2)   A pénzáramlást generáló eszközök tekintetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az EGT-ben bejegyzett szervezetnek kell lennie, és ezen eszközöket a különleges célú gazdasági egység részére az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy EGT-ben bejegyzett közvetítőnek kell értékesítenie.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a jelzálogkezelő (mortgage trustee) vagy követeléskezelő (receivables trustee) közvetítőnek minősül. A 2015. május 1-jén az elfogadható forgalomképes eszközök listáján szereplő azon eszközfedezetű értékpapírok, amelyek a jelzálogkezelő vagy a követeléskezelő bejegyzési helye tekintetében nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, 2016. május 1-jéig elfogadhatónak minősülnek, feltéve, hogy minden további alkalmazandó elfogadhatósági feltétel teljesül.

(4)   A pénzáramlást generáló eszközök kötelezettjeinek és hitelezőinek az EGT-ben bejegyzettnek kell lenniük, illetve természetes személyek esetében az EGT-ben kell lakóhellyel rendelkezniük. Bármely kapcsolódó biztosítéknak az EGT-ben találhatónak kell lennie, és a pénzáramlást generáló eszközökre valamely EGT-ország joga kell irányadó legyen.

75. cikk

Pénzáramlást generáló eszközök megszerzése a különleges célú gazdasági egység által

(1)   A pénzáramlást generáló eszközöknek a különleges célú gazdasági egység általi megszerzésére valamely tagállam joga kell irányadó legyen.

(2)   A pénzáramlást generáló eszközöket a különleges célú gazdasági egységnek a 74. cikk (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy valamely közvetítőtől, az eurorendszer által „valódi átruházásnak” tekintett és bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető eljárással kell megszereznie, és azok még az értékpapírosítást kezdeményező vagy a közvetítő fizetésképtelensége esetén sem lehetnek elérhetők az értékpapírosítást kezdeményező és annak hitelezői vagy a közvetítő és annak hitelezői számára.

76. cikk

A jogügyletek érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályok értékelése az eszközfedezetű értékpapírok esetében

(1)   Az eszközfedezetű értékpapírok csak akkor minősülnek elfogadhatónak, ha az eurorendszer meggyőződött arról, hogy jogai az érintett EGT-ország joga alapján megfelelő védelemben részesülnek az eurorendszer által relevánsnak ítélt, a jogügylet érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályokkal szemben. Ennek érdekében – az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatónak minősítése előtt – az eurorendszer előírhat:

a)	az eurorendszer számára elfogadható formájú és tartalmú független jogi értékelést az adott országban alkalmazandó, a jogügyletek érvénytelenítési módjára vonatkozó szabályokról; és/vagy

b)	egyéb dokumentumokat, például az átruházótól származó fizetőképességi nyilatkozatot a vizsgált időszakra vonatkozóan, amely az a meghatározott időszak, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök értékesítését a felszámoló érvénytelenítheti.

(2)   Az eurorendszer által jogsérelmet jelentőnek és ennélfogva el nem fogadhatónak tekintett, a jogügylet érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályok közé a következők tartoznak:

a)

az olyan szabályok, amelyek alapján az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök eladását a felszámoló pusztán azon az alapon érvénytelenítheti, hogy arra az eladó fizetésképtelenségének kinyilvánítását megelőzően, az (1) bekezdés b) pontjában említett vizsgált időszakban került sor; vagy

b)	az olyan szabályok, amelyek alapján az ilyen érvénytelenítést a kedvezményezett csak oly módon akadályozhatja meg, ha bizonyítani tudja, hogy az eladó fizetésképtelenségéről az eladás időpontjában nem volt tudomása.

E feltétel alkalmazásában az eladó lehet az értékpapírosítást kezdeményező, vagy adott esetben közvetítő.

77. cikk

Az ügyletrészsorozatok alárendelésének hiánya eszközfedezetű értékpapírok esetén

(1)   Az eszközfedezetű értékpapíroknak csak azon ügyletrészsorozatai vagy rész-sorozatai minősülnek elfogadhatónak, amelyek az eszköz élettartama alatt nincsenek alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más sorozatnak.

(2)   Valamely ügyletrészsorozatról vagy rész-sorozatról akkor mondható el, hogy nincs alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más sorozatnak vagy rész-sorozatnak, ha a tőke- és kamatfizetéskor – a kibocsátási tájékoztatóban meghatározottak szerint a végrehajtás, vagy adott esetben az azonnali lejárat utáni fizetési sorrendnek megfelelően – semmilyen más sorozat vagy rész-sorozat sem élvez vele szemben elsőbbséget, tehát a különböző sorozatok, illetve rész-sorozatok közül ezt a sorozatot, illetve rész-sorozatot terheli utolsónak veszteség.

78. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó, kölcsönszintű adatok elérhetősége

(1)   Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfóliójára vonatkozóan a VIII. mellékletben (amely az előírt adatminőségi értékre vonatkozó információkat tartalmazza) rögzített eljárásokkal összhangban átfogó és standardizált kölcsönszintű adatokat kell rendelkezésre bocsátani. Az elfogadhatóság értékelése során az eurorendszer az alábbiakat veszi figyelembe: a) az adatszolgáltatás elmaradása; és b) milyen gyakran fordul elő, hogy az egyedi kölcsönszintű adatmezőkben nem szerepelnek érdemi adatok.

(2)   Az eurorendszer a kölcsönszintű adatok tekintetében a VIII. mellékletben szereplő előírt pontozási értékektől függetlenül a VIII. melléklet alapján alkalmazandó vonatkozó átmeneti időszakot követően eseti alapon fedezetként elfogadhat az előírt pontozási értéknél (A1) alacsonyabb pontszámmal rendelkező eszközfedezetű értékpapírokat, az arra vonatkozó megfelelő magyarázat rendelkezésre bocsátása mellett, hogy azok miért nem tudtak megfelelni az előírt pontozási értéknek. Minden egyes megfelelő magyarázat esetében az eurorendszer – az EKB honlapján részletesebben kifejtetteknek megfelelően – meghatározza a maximális toleranciaszintet és a tolerancia horizontját. A tolerancia horizontja azt azt időszakot jelöli meg, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírok tekintetében az adatminőségnek javulnia kell.

79. cikk

Eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó adatkérések

Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy bármely általa relevánsnak ítélt harmadik féltől, így többek között, de nem kizárólag a kibocsátótól, az értékpapírosítást kezdeményezőtől és/vagy a szervezőtől bárminemű felvilágosítást és/vagy jogi megerősítést kérhessen, amelyet az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatóságának értékeléséhez, valamint a kölcsönszintű adatszolgáltatásra tekintettel szükségesnek tart. Amennyiben a harmadik fél nem tesz eleget valamely konkrét kérésnek, az eurorendszer dönthet úgy, hogy az eszközfedezetű értékpapírokat nem fogadja el fedezetként, vagy felfüggesztheti a fedezet elfogadhatóságát.

2. alszakasz

Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

80. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1)   Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények esetén a fedezett kötvény fedezeti alapja csak olyan eszközfedezetű értékpapírokat tartalmazhat, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek.

a)	Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező pénzáramlást generáló eszközök megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése d)–f) pontjában a fedezett kötvényeket fedező eszközfedezetű értékpapírok tekintetében rögzített kritériumoknak.

b)	A pénzáramlást generáló eszközök tekintetében az értékpapírosítást kezdeményező a fedezett kötvények kibocsátójával a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban álló szervezet.

c)	Azokat jelzáloghiteleknek vagy garantált lakáshiteleknek az értékpapírosítást kezdeményező szervezettől az adott fedezett kötvény fedezeti alapjába történő transzferálására szolgáló technikai eszközként használják.

(2)   A (4) bekezdés fenntartásával az NKB-k a következő intézkedéseket alkalmazzák annak ellenőrzésére, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

a)

Az NKB-k negyedévente igazolást és kötelezettségvállalást kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat. Az NKB kérésében rögzíteni kell, hogy az igazolást a kibocsátó vezérigazgatójának (CEO), pénzügyi igazgatójának (CFO) vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia.

b)

Az NKB-k évente külső könyvvizsgálótól származó utólagos megerősítést vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó fedezeti alap-jelentést kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja a vizsgált időszakban nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

(3)   Amennyiben a kibocsátó nem tesz eleget valamely konkrét kérésének, vagy az eurorendszer úgy ítéli meg, hogy valamely megerősítés tartalma oly mértékben téves vagy nem elégséges, hogy nem lehetséges annak ellenőrzése, hogy az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvények fedezeti alapja megfelel-e az (1) bekezdésben szereplő feltételeknek, az eurorendszer úgy határoz, hogy nem fogadja el a fedezett kötvényeket elfogadható fedezetként, vagy felfüggeszti elfogadhatóságukat.

(4)   Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok vagy kibocsátási tájékoztatók kizárják az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő eszközfedezetű értékpapíroknak a fedezeti alaphoz tartozó eszközök között történő szerepeltetését, a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés nem szükséges.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szoros kapcsolatokat az eszközfedezetű értékpapírok elsőbbségi részjegyeinek a fedezett kötvény fedezeti alapjába történő átutalása időpontjában kell megállapítani.

3. alszakasz

Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre vonatkozó különös elfogadhatósági feltételek

81. cikk

Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1)   Az EKB által kibocsátott kötvények, valamint NKB-k által az euro adott tagállamban, amelyek a pénzneme az euro, történt bevezetése előtt kibocsátott kötvények az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadhatóak.

(2)   Az eurorendszer által kibocsátott kötvényekre az e fejezetben rögzített feltételek nem alkalmazandók.

2. FEJEZET

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

82. cikk

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

(1)   Az 59. cikkben rögzített általános szabályok és a 84. cikkben rögzített különös szabályok mellett a forgalomképes eszközöknek a következő hitelminőségi követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadhatónak minősüljenek:

a)

Az eszközfedezetű értékpapírok kivételével valamennyi forgalomképes eszköznek rendelkeznie kell legalább egy elfogadott ECAI-rendszer által biztosított hitelminősítéssel, amely az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében legalább a 3-as hitelminőségi besorolásnak megfelelő nyilvános hitelminősítés formájában jelenik meg.

b)

Az eszközfedezetű értékpapíroknak legalább két különböző elfogadott ECAI-rendszer által biztosított hitelminősítéssel kell rendelkezniük, amelyek az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében legalább a 2-es hitelminőségi besorolásnak megfelelő két nyilvános hitelminősítés (egy-egy az egyes ECAI-rendszerektől) formájában jelennek meg.

(2)   Az eurorendszer az (1) bekezdésben említett nyilvános hitelminősítéssel kapcsolatban bármilyen általa szükségesnek ítélt pontosítást kérhet.

83. cikk

A forgalomképes eszközök hitelminőségének értékeléséhez használt ECAI-hitelminősítések típusai

Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek való megfelelés értékelése során az elfogadott ECAI-tól származó ECAI-hitelminősítések következő típusait kell felhasználni.

a)   ECAI kibocsátási minősítés: a kibocsátásra vonatkozó, vagy – az ugyanattól az ECAI-tól származó, a kibocsátásra vonatkozó hitelminősítés hiányában – arra a programra vagy kibocsátási sorozatra vonatkozó ECAI-hitelmősítést jelent, amelynek keretében az eszközt kibocsátották. A programra vagy kibocsátási sorozatra vonatkozó ECAI-minősítés csak abban az esetben bír jelentőséggel, ha az a szóban forgó adott eszközre vonatkozik, és nincs az ugyanattól az ECAI-tól származó eltérő kibocsátási minősítés. Az ECAI kibocsátási minősítések esetében az eurorendszer nem tesz különbséget az eszköz eredeti futamidejét illetően. A kibocsátáshoz, illetve a programhoz vagy kibocsátási sorozathoz rendelt bármely ECAI minősítés elfogadható.

b)   ECAI kibocsátói minősítés: valamely kibocsátóhoz rendelt ECAI-hitelminősítést jelent. Az ECAI kibocsátói minősítések esetében az eurorendszer az elfogadható ECAI-hitelminősítés tekintetében különbséget tesz az eszköz eredeti futamideje szerint. Megkülönböztetésre kerülnek:

i.	a rövid lejáratú eszközök, vagyis azok az eszközök, amelyek eredeti futamideje nem több, mint 390 nap; és

ii.

a hosszú lejáratú eszközök, vagyis azok az eszközök, amelyek eredeti futamideje több, mint 390 nap. A rövid lejáratú eszközök esetében az ECAI rövid lejáratú és hosszú lejáratú kibocsátói minősítések fogadhatók el. A hosszú lejáratú eszközök esetében kizárólag a hosszú lejáratú kibocsátói ECAI minősítések fogadhatók el.

c)   ECAI garanciavállalói minősítés: valamely garanciavállalóhoz rendelt ECAI-hitelminősítést jelent, amennyiben a garancia megfelel a IV. címben foglalt követelményeknek. Az ECAI garanciavállalói minősítések esetében az eurorendszer nem tesz különbséget az eszköz eredeti futamidejét illetően. Kizárólag az ECAI hosszú lejáratú garanciavállalói minősítések fogadhatók el.

84. cikk

Az ECAI-hitelminősítések elsőbbsége a forgalomképes eszközök tekintetében

A forgalomképes eszközök esetében az eurorendszer a következő szabályokkal összhangban veszi figyelembe az ECAI-hitelminősítéseket, amelyek meghatározzák, hogy valamely eszköz megfelel-e a hitelminőségi követelményeknek:

a)

A központi vagy tartományi kormányzatok, helyi önkormányzatok, ügynökségek, multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi intézmények által kibocsátott fogalomképes eszközök és az eszközfedezetű értékpapírok kivételével a forgalomképes eszközök esetében az alábbi szabályok alkalmazandók: i. Az eurorendszer az ECAI kibocsátói minősítéseknek elsőbbséget biztosít az ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítésekkel szemben. Ezen elsőbbségről rendelkező szabály alkalmazásának sérelme nélkül a 82. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban legalább egy ECAI-hitelminősítésnek meg kel felelnie az eurorendszer alkalmazandó hitelminőségi követelményeinek. ii. Amennyiben ugyanarra a kibocsátásra vonatkozóan több ECAI kibocsátási minősítés is rendelkezésre áll, akkor az eurorendszer ezek közül a legjobb ECAI kibocsátási minősítést veszi figyelembe. Amennyiben a legjobb ECAI kibocsátási minősítés nem felel meg az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi küszöbének, úgy az eszköz el nem fogadhatónak minősül, még abban az esetben is, ha olyan garanciával rendelkezik, amely a IV. cím alapján elfogadhatónak minősül. iii. ECAI kibocsátási minősítés hiányában az eurorendszer figyelembe vehet ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítést. Amennyiben ugyanarra a kibocsátásra vonatkozóan több ECAI kibocsátói és/vagy ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, az eurorendszer ezek közül a legjobb minősítést veszi figyelembe.

b)

A központi vagy tartományi kormányzatok, helyi önkormányzatok, ügynökségek, multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi intézmények által kibocsátott fogalomképes eszközök esetében az alábbi szabályok alkalmazandók: i. A 82. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban legalább egy ECAI hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer alkalmazandó hitelminőségi követelményeinek. Az eurorendszer csak ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítéseket vesz figyelembe. ii. Amennyiben több ECAI kibocsátói és ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, úgy az eurorendszer ezek közül a legjobb minősítést veszi figyelembe. iii. Az ügynökségek által kibocsátott fedezett kötvényeket nem az e pontban rögzített szabályokkal összhangban, hanem ehelyett az a) ponttal összhangban kell értékelni.

c)

Az eszközfedezetű értékpapírok esetében a következő szabályok alkalmazandók. i. A 82. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban legalább két ECAI hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer alkalmazandó hitelminőségi követelményeinek. Az eurorendszer csak ECAI kibocsátási minősítéseket vesz figyelembe. ii. Amennyiben kettőnél több ECAI kibocsátási minősítés áll rendelkezésre, úgy az eurorendszer ezen ECAI kibocsátási minősítések közül a legjobb és a második legjobb minősítést veszi figyelembe.

85. cikk

Több kibocsátó által kibocsátott értékpapírok

Az egynél több kibocsátóval rendelkező forgalomképes eszközök esetében az alkalmazandó ECAI kibocsátói minősítést az egyes kibocsátók potenciális felelőssége alapján, a következőként kell meghatározni:

a)

Ha valamennyi kibocsátót egyetemleges felelősség terheli valamennyi további kibocsátónak a kibocsátás, vagy adott esetben a kibocsátási program vagy sorozat alapján fennálló kötelezettségeiért, úgy a figyelembe veendő ECAI kibocsátói minősítés az összes érintett kibocsátó legjobb ECAI kibocsátói minősítése közül a legmagasabb minősítés; vagy

b)

Ha valamely kibocsátót nem terheli egyetemleges felelősség valamennyi további kibocsátónak a kibocsátás, vagy adott esetben a kibocsátási program vagy sorozat alapján fennálló kötelezettségeiért, úgy a figyelembe veendő ECAI kibocsátói minősítés az összes érintett kibocsátó legjobb ECAI kibocsátói minősítése közül a legalacsonyabb minősítés.

86. cikk

Nem euro minősítések

ECAI kibocsátói minősítések céljára külföldi pénznemre vonatkozó minősítés is elfogadható. Ha az eszköz a kibocsátó hazai pénznemében denominált, a hazai pénznemre vonatkozó minősítés is elfogadható.

87. cikk

A forgalomképes eszközök hitelminőségének értékelésére vonatkozó kritériumok elfogadott ECAI által biztosított hitelminősítés hiányában

(1)   A 84. cikk a) vagy b) pontja alapján alkalmazandó, a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó, elfogadott ECAI-rendszer általi megfelelő hitelminősítés hiányában az eurorendszer a (2) és a (3) bekezdésben rögzített szabályokkal összhangban levezeti a forgalomképes eszközök (az eszközfedezetű értékpapírok kivételével) implicit hitelminősítését. Ennek az implicit hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(2)   Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat olyan tagállambeli, amelynek a pénzneme az euro, regionális kormányzat, helyi önkormányzat vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének 8. pontjában meghatározott „közszektorbeli intézmény” (a továbbiakban: a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmény) bocsátja ki vagy garantálja, az eurorendszer a hitelminősítést az alábbi szabályokkal összhangban végzi el:

a)

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyeket az illetékes hatóságok szerint a tőkekövetelmények szempontjából az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdése, 116. cikkének (1) bekezdése és 116. cikkének (4) bekezdése értelmében azon központi kormányzattal azonos módon kell kezelni, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnek felel meg.

b)

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy közszektorbeli intézmények, amelyeket az illetékes hatóságok szerint a tőkekövetelmények szempontjából az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (1) bekezdése és 116. cikkének (2) bekezdése értelmében a hitelintézetekkel azonos módon kell kezelni, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely a valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnél eggyel alacsonyabb hitelminőségi besorolásnak felel meg.

c)	Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) és a b) pontban nem említett, a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, implicit hitelminősítés nem kerül levezetésre, és azokat a magánszektorbeli szervezetekkel azonos módon kell kezelni.

(3)   Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat olyan tagállamban letelepedett nem pénzügyi vállalatok bocsátják ki vagy garantálják, amelynek a pénzneme az euro, a hitelminőség értékelését az eurorendszer a hitelkövetelések hitelminőségének értékelésére alkalmazandó, a III. cím 2. fejezetében szereplő hitelminőség-értékelési szabályok alapján végzi el. Azon eszközök, amelyek hitelminőségét az e bekezdésben szereplő szabályokkal összhangban értékelik, nem szerepelnek az elfogadható forgalomképes eszközök nyilvános listáján.

9. táblázat

Implicit hitelminősítés az ecai-hitelminősítéssel nem rendelkező kibocsátók vagy garanciavállalók esetében

	A kibocsátók vagy garanciavállalók besorolása az 575/2013/EU rendelet alapján	A megfelelő osztályhoz tartozó kibocsátók vagy garanciavállalók implicit hitelminősítése az ECAF-ból levezetve
1. osztály	Regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok és a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyek az illetékes hatóságok szerint a tőkemegfelelés szempontjából a központi kormányzattal azonos módon kezelhetők	A székhelyéül szolgáló ország központi kormányzatának ECAI-hitelminősítésén alapul
2. osztály	Regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok és a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyek az illetékes hatóságok szerint a tőkemegfelelés szempontjából a hitelintézetekkel azonos módon kezelhetők	A székhelyéül szolgáló ország központi kormányzatának ECAI-hitelminősítésénél egy hitelminőségi besorolással alacsonyabb (18) hitelminősítésen alapul
3. osztály	A tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti egyéb közszektorbeli intézmények	Úgy kezelik, mint a magánszektorbeli kibocsátókat vagy adósokat

88. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó további hitelminőségi követelmények

(1)   Eszközfedezetű értékpapírok estén a hitelminősítésnek nyilvánosan elérhető hitelminősítési jelentésben, azaz új kibocsátásra vonatkozó jelentésben indokolt nyilvános kibocsátási minősítésen kell alapulnia. A nyilvánosan elérhető hitelminősítési jelentésnek többek között tartalmaznia kell a strukturális és jogi aspektusok átfogó elemzését, a fedezeti portfólió részletes értékelését, az ügylet résztvevőiről szóló elemzést, valamint az ügylet bármely egyéb releváns jellemzőinek elemzését.

(2)   Az (1) bekezdésben rögzített követelményen kívül az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozóan az elfogadott ECAI-k által közzétett rendszeres felügyeleti jelentésekre van szükség. E jelentéseket legkésőbb az eszközfedezetű értékpapírok kamatfizetési időpontjától számított négy héten belül közzé kell tenni. E jelentések vonatkozási időpontja a legutóbbi kamatfizetési időpont kell legyen, a havonta kamatot fizető eszközfedezetű értékpapírok kivételével, amelyek esetében a felügyeleti jelentést legalább negyedévente közzé kell tenni. A felügyeleti jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a legfontosabb ügyleti adatokat, például a fedezeti portfólió összetételét, az ügylet résztvevőit, a tőkeszerkezetet, valamint a teljesítményadatokat.

III. CÍM

A NEM FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK ÉS HITELMINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

1. szakasz

A hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

89. cikk

Elfogadható eszköztípus

(1)   Az elfogadható eszköztípus az olyan hitelkövetelés, amely valamely adósnak egy ügyféllel szemben fennálló tartozása.

(2)   Elfogadhatónak minősülnek a hitelkövetelések azon típusai is, amelyek csökkenő egyenleggel rendelkeznek, vagyis amelyeknél a tőke- és a kamattörlesztés előre megállapított ütem szerint történik, valamint a lehívott hitelkeretek.

(3)   Nem minősülnek a hitelkövetelések elfogadható típusainak a folyószámlahitelek, a hitellevelek és a lehívatlan hitelkeretek (például az igénybe nem vett rulírozó hitelkövetelések), amelyek engedélyezik ugyan a hitel felhasználását, de szigorú értelemben nem bankhitelek.

(4)   A szindikált hitelben fennálló részesedés a hitelkövetelések elfogadható típusának minősül. E szakasz alkalmazásában a szindikált hitelben fennálló részesedés olyan hitelkövetelés, amely valamely hitelfelvevőnek egy hitelszindikátusba tömörült hitelezői csoport által nyújtott hitelben való részvételéből ered.

(5)   A puszta hitelezési viszonytól eltérő keretek között nyújtott hitelkövetelés elfogadható eszköztípusnak minősülhet. A meghatározott lízing- vagy faktoringkonstrukciókból eredő követelés elfogadható eszköztípusnak minősülhet, amennyiben hitelkövetelésnek minősül. A faktoring keretében vásárolt követelések csak akkor minősülnek elfogadható eszköztípusnak, amennyiben ténylegesen hitelkövetelést képviselnek, és nem más típusú, például vételárra vonatkozó követelést.

90. cikk

A hitelkövetelések tőkeösszege és kamatozása

Az elfogadhatóság érdekében a hitelköveteléseknek a végső törlesztésig a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)	a tőkeösszeg rögzített és feltételhez nem kötött; és

b)	a kamatláb nem eredményezhet negatív pénzáramlást, így a kamatláb az alábbiak valamelyike: i. kamatszelvény nélküli; ii. rögzített; iii. változó, vagyis egy referencia-kamatlábhoz vagy az inflációhoz kötött.

91. cikk

Alárendelés hiánya

A hitelkövetelések nem testesíthetnek meg tőkeösszegre, illetve kamatra vonatkozó olyan jogokat, amelyek alá vannak rendelve: a) az adós egyéb fedezetlen adósságkötelezvényei (az ugyanazon szindikált hitelben fennálló egyéb részesedéseket vagy alrészesedéseket is beleértve) tulajdonosai jogainak; és b) ugyanazon kibocsátó egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai tulajdonosai jogainak.

92. cikk

A hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelmények

A hitelkövetelések hitelminőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján értékelik. Az érintett adósnak vagy garanciavállalónak meg kell felelnie az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek, amelyek a negyedik rész III. címének 2. fejezetében rögzített, hitelkövetelésekre vonatkozó ECAF-szabályokban kerülnek meghatározásra.

93. cikk

A hitelkövetelések minimális értéke

Belföldi felhasználás esetén a hitelköveteléseknek az ügyfél által fedezetként történő benyújtás időpontjában el kell érniük a székhely szerinti NKB által rögzített minimális küszöbértéket. Határokon átnyúló felhasználás esetén a minimális küszöbérték 500 000 EUR.

94. cikk

A hitelkövetelések denominálásának pénzneme

A hitelköveteléseket euróban kell denominálni, vagy azon tagállamok valamely korábbi pénznemében, amelyek pénzneme az euro.

95. cikk

Az adós vagy garanciavállaló típusa

(1)   Az elfogadható hitelkövetelések adósai, illetve garanciavállalói a nem pénzügyi vállalatok, közszektorbeli szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi szervezetek. E cikk alkalmazásában az eurorendszer multilaterális fejlesztési bankot vagy nemzetközi szervezetet a 69. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módon ismerhet el.

(2)   Amennyiben egy hitelkövetelésnek egynél több adósa van, minden adós egyénileg és külön-külön felelős a hitelkövetelés egészének teljes visszafizetéséért.

96. cikk

Az adós vagy garanciavállaló letelepedési helye

(1)   A hitelkövetelés adósának székhelye valamely olyan tagállamban kell legyen, amelyek a pénzneme az euro.

(2)   A hitelkövetelés garanciavállalójának székhelye szintén valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro, kivéve, ha a garanciára nem a hitelminőségi követelmények nem forgalomképes eszközökre vonatkozó megállapításához van szükség, mivel rendelkezésre áll az adós megfelelő hitelminősítése.

(3)   A multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet adósok vagy garanciavállalók esetében az (1) és (2) bekezdésben rögzített szabályok nem alkalmazandók, és azok székhelyüktől függetlenül elfogadhatónak minősülnek.

97. cikk

Irányadó jog

A hitelkövetelési megállapodásra, valamint az ügyfél és a székhely szerinti NKB közötti, a hitelkövetelést fedezetként mobilizáló megállapodásra egyaránt valamely olyan tagállam jogát kell alkalmazni, amelynek a pénzneme az euro. Ezenkívül összesen kettőnél több irányadó jog nem lehet alkalmazandó az alábbiakra:

a)	az ügyfél;

b)	a hitelező;

c)

az adós;

d)	a garanciavállaló (adott esetben);

e)	a hitelkövetelési megállapodás;

f)	az ügyfél és a székhely szerinti NKB közötti, a hitelkövetelést fedezetként mobilizáló megállapodás.

98. cikk

Kezelési eljárások

A hitelköveteléseket az eurorendszernek az NKB-k nemzeti dokumentációjában meghatározott eljárásai szerint kell kezelni.

99. cikk

A hitelkövetelésekre vonatkozó további jogi követelmények

(1)   Annak biztosításához, hogy a hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték jöjjön létre, és a hitelkövetelést az ügyfél nemteljesítése esetén gyorsan érvényesíteni lehessen, további jogi követelményeknek kell teljesülniük. Ezek a következőkre vonatkoznak:

a)	a hitelkövetelés fennállásának ellenőrzése;

b)	az adós értesítése a hitelkövetelés mobilizálásáról vagy az ilyen mobilizálás nyilvántartásba vétele;

c)	a hitelkövetelés mobilizálására vonatkozó korlátozások hiánya;

d)	a hitelkövetelés érvényesítésére vonatkozó korlátozások hiánya;

e)	a banktitokkal és a bizalmas kezeléssel kapcsolatos korlátozások hiánya..

(2)   A fenti jogi követelmények tartalmát a 100–105. cikk határozza meg. A nemzeti jogok sajátosságainak további részletei az NKB-k megfelelő nemzeti dokumentációiban találhatók.

100. cikk

A hitelkövetelések benyújtásához használt eljárások ellenőrzése

Az NKB-k, a felügyeleti szervek, vagy a külső könyvvizsgálók eseti ellenőrzést végeznek az ügyfél által a hitelkövetelésekre vonatkozó információk eurorendszernek történő megküldéséhez használt eljárások megfelelőségére vonatkozóan.

101. cikk

A hitelkövetelések fennállásának ellenőrzése

(1)   Az NKB-knek legalább valamennyi következő intézkedést végre kell hajtaniuk a fedezetként mobilizált hitelkövetelések fennállásának ellenőrzése érdekében:

a)

Az NKB-knek legalább negyedévente írásbeli igazolást kell beszerezniük az ügyfelektől, amelyben az ügyfelek igazolják az alábbiakat: i. a hitelkövetelések fennállását (ezt a központi hitelnyilvántartásokban (ahol ilyen létezik) tárolt információkkal való összevetés is helyettesítheti); ii. a hitelkövetelések eurorendszer által alkalmazott elfogadhatósági feltételeknek való megfelelését; iii. azt, hogy az ilyen hitelkövetelés egyidejűleg nem szolgál fedezetként harmadik fél javára, és az ügyfél e hitelkövetelést nem mobilizálja fedezetként harmadik fél javára; iv. azt, hogy az ügyfél vállalja, hogy legkésőbb a következő munkanapon tájékoztatást ad a közte és az NKB között fennálló szerződéses viszonyt lényegesen érintő bármilyen eseményről, különösen a lejárat előtti, a részleges vagy teljes törlesztésről, a leminősítésről, továbbá a hitelkövetelés feltételeinek lényeges megváltozásáról.

b)

Az NKB-k vagy az érintett központi hitelnyilvántartások, illetékes bankfelügyeleti hatóságok vagy külső könyvvizsgálók véletlenszerű ellenőrzéseket végeznek az ügyfelek által adott írásbeli igazolások minőségére és pontosságára vonatkozóan, a fizikai dokumentáció átadása vagy helyszíni ellenőrzések útján. Az egyes hitelkövetelések tekintetében ellenőrzött információk kiterjednek legalább a hitelkövetelések fennállását és elfogadhatóságát meghatározó jellemzőkre. Az ECAF által jóváhagyott, belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerekkel rendelkező ügyfelek esetében a hitelkövetelések hitelminőségének vizsgálatára vonatkozó további ellenőrzések magukban foglalják az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasznált hitelkövetelések adósai nemteljesítési valószínűségének ellenőrzését is.

(2)   A 100. cikk vagy az e cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően az NKB-k, felügyeleti szervek, külső könyvvizsgálók vagy központi hitelnyilvántartások által lefolytatott ellenőrzések tekintetében az ellenőrzést végzőket fel kell jogosítani ezen vizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szerződéses formában, illetve a vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban.

102. cikk

A hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége

A hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálására vonatkozó megállapodás az alkalmazandó nemzeti jog alapján az ügyfél és az érintett NKB között érvényes. Az ügyfélnek és/vagy – szükség szerint – a kedvezményezettnek meg kell felelnie minden olyan jogi követelménynek, amelyre a megállapodás érvényességének biztosítása érdekében, továbbá a hitelkövetelések fedezetként történő mobilizálása érdekében szükség van.

103. cikk

A mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya

(1)   A hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálására vonatkozó megállapodás harmadik felekkel szemben az alkalmazandó nemzeti jog alapján érvényes. Az ügyfélnek és/vagy – szükség szerint – a kedvezményezettnek meg kell felelnie minden olyan jogi követelménynek, amelyre az érvényes mobilizálás érdekében szükség van.

(2)   Az adós értesítését illetően az alkalmazandó nemzeti jogtól függően az alábbiak alkalmazandók.

a)

Amennyiben a hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálásának harmadik felekkel szembeni teljes hatályának biztosításához és különösen a székhely szerinti NKB biztosítéki joga egyéb hitelezőkkel szembeni elsőbbségének biztosításához szükséges az adós értesítése vagy a mobilizálás nyilvános nyilvántartásba vétele, úgy ezen értesítési vagy nyilvántartásbavételi követelményeknek a hitelkövetelés fedezetként való tényleges mobilizálása előtt vagy annak időpontjában kell eleget tenni.

b)

Amennyiben az adós előzetes értesítése, illetve a fedezetként nyújtott hitelkövetelés mobilizálásának nyilvános nyilvántartásba vétele az a) ponttal összhangban a vonatkozó nemzeti dokumentáció értelmében nem szükséges, az adóst utólag kell értesíteni. Az utólagos értesítés keretében az ügyfélnek vagy – a nemzeti dokumentációban foglaltak szerint – a székhely szerinti NKB-nak a nemteljesítési eseményt vagy az alkalmazandó nemzeti dokumentációban részletesebben meghatározott egyéb hitelkockázati eseményt követően haladéktalanul értesítenie kell az adóst a fedezetként nyújtott hitelkövetelés ügyfél általi, az NKB javára történő mobilizálásáról.

c)	Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy előzetes értesítést, vagy a mobilizálás előtt vagy annak időpontjában történő nyilvántartásba vételt írnak elő, akkor is, ha ezen alakiságok az a) pontban rögzített célok érdekében nem szükségesek.

d)

Azon hitelkövetelések esetében, amelyek bemutatóra szóló instrumentumok, a székhely szerinti NKB előírhatja, hogy e bemutatóra szóló instrumentumot előzetesen, vagy a fedezetként való tényleges mobilizálás időpontjában fizikailag juttassák el hozzá vagy egy harmadik félhez. Az a) és b) pontban meghatározott értesítési követelmények nem alkalmazandók azon hitelkövetelésekre, amelyek bemutatóra szóló instrumentumok.

(3)   A fenti követelmények minimumkövetelmények. Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy a fenti eseteken túlmenően is megkövetelnek előzetes értesítést vagy nyilvántartásba vételt, akár a bemutatóra szóló instrumentumok esetében is.

104. cikk

A hitelkövetelések mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozások hiánya

(1)   A hitelköveteléseknek teljes mértékben átruházhatónak és az eurorendszer javára korlátozás nélkül mobilizálhatónak kell lenniük. A hitelkövetelési megállapodás, illetve az ügyfél és az adós között létrejött más szerződés nem tartalmazhat semmiféle korlátozó rendelkezést a fedezetként való mobilizálást illetően, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy az ilyen szerződéses korlátozások a fedezet mobilizálása tekintetében nem érintik az eurorendszert.

(2)   A hitelkövetelési megállapodás, illetve az ügyfél és az adós között létrejött más szerződés nem tartalmazhat semmiféle korlátozó rendelkezést az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként felhasznált hitelkövetelés érvényesítését illetően, beleértve ennek formáját, idejét vagy bármilyen más követelményét.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül a szindikált hitelekben fennálló részesedések bankokra, pénzügyi intézményekre és az olyan szervezetekre történő engedményezése, amelyek hitelek, értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök létrehozásával, vásárlásával vagy azokba történő befektetéssel rendszeresen foglalkoznak, vagy ennek céljából kerültek létrehozásra, nem minősül a hitelkövetelés érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdés ellenére a fizetések begyűjtését és szétosztását, valamint a hitel kezelését ellátó hitelbonyolító nem minősül a szindikált hitelben fennálló részesedés mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak, feltéve, hogy: a) a hitelbonyolító az Unióban található hitelintézet; és b) a szindikátus érintett tagja és a hitelbonyolító közötti szolgáltatási viszony a szindikált hitelben fennálló részesedéssel együtt átruházható.

105. cikk

A banktitokkal és a bizalmas kezeléssel kapcsolatos korlátozások hiánya

Az ügyfélnek és az adósnak szerződéses úton meg kell állapodnia arról, hogy az adós feltétel nélkül hozzájárul, hogy az ügyfél az eurorendszer rendelkezésre bocsássa a hitelköveteléssel és az adóssal kapcsolatos információkat, amelyeket a székhely szerinti NKB annak érdekében ír elő, hogy meggyőződjön arról, a hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték került létrehozásra, és az ügyfél nemteljesítése esetén a hitelkövetelések gyorsan érvényesíthetők. Ez a követelmény nem szükséges, amennyiben az ilyen információk korlátozás nélküli rendelkezésre bocsátása az alkalmazandó nemzeti jog alapján a székhely szerinti NKB alkalmazandó nemzeti dokumentációjában foglaltak értelmében biztosított.

2. szakasz

A lekötött betétekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

106. cikk

A lekötött betétekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

A 12. cikkben leírt, valamely ügyfélnél tartott lekötött betétek az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható fedezetnek minősülnek.

3. szakasz

Az RMBD-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

107. cikk

Az RMBD-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1)   Az RMBD-nek olyan saját váltónak vagy idegen váltónak kell lennie, amelyet lakossági jelzáloghitelekből álló portfólió fedez, azonban nincs teljesen értékpapírosítva. Lehetővé kell tenni a portfólióban levő eszközök kicserélését, és olyan mechanizmust kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a székhely szerinti NKB – a közérdekű okokból mentességet élvező hitelezők kivételével – minden hitelezővel szemben elsőbbséget élvezzen.

(2)   Az RMBD-knek rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel és negatív pénzáramlást nem eredményező kamatszelvénnyel kell rendelkezniük.

(3)   Az RMBD-knek meg kell felelniük az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó ECAF-szabályokban meghatározott hitelminőségi követelményeinek, amelyeket az ezen negyedik rész III. címének 2. fejezete tartalmaz.

(4)   Az RMBD-ket olyan hitelintézetnek kell kibocsátania, amely valamely olyan tagállamban letelepedett ügyfél, amelyek a pénzneme az euro.

(5)   Az RMBD-ket euróban kell denominálni, vagy azon tagállamok valamely korábbi pénznemében, amelyek pénzneme az euro.

(6)   Az RMBD kibocsátója saját maga legalább havonta igazolja, hogy a fedezeti alapban szereplő lakossági jelzálogok megfelelnek a székhely szerinti NKB által meghatározott nemzeti szabályokban rögzített és a hitelminősítés alapjául szolgáló elfogadhatósági feltételeknek.

(7)   Az RMBD-k tekintetében a mobilizálási, felhasználási és kezelési eljárásokra az eurorendszernek a székhely szerinti NKB nemzeti dokumentációjában meghatározott eljárásai vonatkoznak.

2. FEJEZET

Az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

108. cikk

Az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményei

A nem forgalomképes eszközökre az elfogadhatóság érdekében az eurorendszer következő hitelminőségi követelményei alkalmazandók.

a)	A hitelkövetelések esetében a hitelkövetelés hitelminőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján kell értékelni, amelynek legalább az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében meghatározott 3-as hitelminősítési besorolásnak kell megfelelnie.

b)	Az RMBD-k esetében a hitelminőség értékelésének legalább az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében meghatározott 2-es hitelminősítési besorolásnak kell megfelelnie.

1. szakasz

Az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményei

109. cikk

A hitelkövetelések hitelminőségének értékelésére vonatkozó általános szabályok

(1)   Az eurorendszer a hitelkövetelések hitelminőségét az adósok vagy a garanciavállalók hitelképessége alapján értékeli, amelyet az ügyfél által a 110. cikkel összhangban kiválasztott hitelminősítő rendszer vagy forrás szolgáltatott.

(2)   Az ügyfeleknek a következő munkanap folyamán értesíteniük kell az érintett NKB-t a tudomásukra jutott hitelkockázati eseményekről, beleértve a fedezetként mobilizált hitelkövetelések adósainak fizetési késedelmét, és az érintett NKB kérésére vissza kell vonniuk vagy ki kell cserélniük az eszközöket.

(3)   Az ügyfelek felelősek azért, hogy mindig a legfrissebb hitelminősítést használják, amelyet a kiválasztott hitelminősítő rendszer vagy forrás a fedezetként mobilizált hitelkövetelések adósairól vagy garanciavállalóiról a rendelkezésükre bocsát.

110. cikk

A hitelminősítő rendszer vagy forrás kiválasztása

(1)   A fedezetként hitelköveteléseket mobilizáló ügyfelek kiválasztanak egy az eurorendszer által a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadási kritériumokkal összhangban elfogadott négy hitelminősítő forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszert. Amennyiben az ügyfelek az ECAI forrást választják, bármely ECAI-rendszer használható.

(2)   Az (1) bekezdés mellett, amennyiben a fő hitelminősítő forrás vagy rendszer nem biztosít megfelelő lefedettséget, az NKB-k – a székhely szerinti NKB-hoz benyújtott, indokolással ellátott és a „fő” hitelminősítési forrás vagy rendszer megfelelő lefedettsége hiányának szakmailag megfelelően indokolt bemutatásával alátámasztott kérelemre – megengedhetik az ügyfeleknek egynél több hitelminősítő rendszer vagy forrás használatát.

(3)   Azokban az esetekben, amikor az ügyfelek egynél több hitelminősítő rendszert vagy hitelminősítő forrást használhatnak, a „fő” hitelminősítő rendszer vagy forrás várhatóan az lesz, amely a fedezetként mobilizált hitelkövetelések adósai legnagyobb számának hitelminősítését biztosítja. Amennyiben e fő rendszertől vagy forrástól rendelkezésre áll adósra vagy garanciavállalóra vonatkozó hitelminősítés, egyedül ez a hitelminősítés határozza meg az elfogadhatóságot, valamint az adósra vagy garanciavállalóra alkalmazandó haircutokat.

(4)   Az ügyfelek a választott hitelminősítő rendszert vagy forrást legalább 12 hónapig használják.

(5)   A (4) bekezdésben meghatározott időtartamot követően az ügyfelek a választott hitelminősítő rendszer vagy forrás megváltoztatása iránti, indokolással ellátott kifejezett kérelmet nyújthatnak be a székhely szerinti NKB-hoz.

(6)   Bizonyos körülmények között, különösen, amikor egy ügyfél bevezeti IRB-rendszerét vagy megkezdi a hitelkövetelések fedezetként történő használatát, az NKB indokolással ellátott kérelemre kivételesen mentesítést adhat az ügyfélnek a 12 hónapos minimális időszakra vonatkozó, a (4) bekezdésben rögzített korlátozás alól, és megengedheti az ügyfélnek, hogy a kiválasztott hitelminősítő rendszert vagy forrást ezen időszakon belül megváltoztassa.

(7)   Ha az ügyfél az ECAI hitelminősítő forrást választotta, alkalmazhat ECAI adósi vagy ECAI garanciavállalói minősítést. Amennyiben ugyanarra a hitelkövetelésre vonatkozóan több ECAI adósi és/vagy ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, úgy ezek közül figyelembe vehető a legjobb elérhető ECAI hitelminősítés.

111. cikk

A közszektorbeli szervezet vagy nem pénzügyi vállalat adóssal vagy garanciavállalóval rendelkező hitelkövetelések hitelminősítése

(1)   Az eurorendszer azon hitelkövetelések hitelminőségét, amelyek esetében az adós vagy a garanciavállaló közszektorbeli szervezet, az alábbi sorrendben alkalmazott következő szabályok alapján értékeli.

a)

Ha létezik az ügyfél által kiválasztott rendszer vagy forrás által készített hitelminősítés, az eurorendszer annak alapján állapítja meg, hogy az adósként vagy garanciavállalóként eljáró közszektorbeli szervezet megfelel-e az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó, a 108. cikkben rögzített hitelminőségi követelményeinek.

b)	Az a) pont szerinti hitelminősítés hiányában az eurorendszer egy elfogadott ECAI rendszer által az adósként vagy garanciavállalóként eljáró közszektorbeli szervezetre vonatkozóan szolgáltatott ECAI hitelminősítést használ.

c)	Amennyiben nem áll rendelkezésre az a) vagy a b) pont szerinti hitelminősítés, az érintett közszektorbeli szervezet adósra vagy garanciavállalóra a 87. cikkben a forgalomképes eszközökre vonatkozóan rögzített eljárás alkalmazandó.

(2)   Az eurorendszer azon hitelkövetelések hitelminőségét, amelyek esetében az adós vagy a garanciavállaló nem pénzügyi vállalat, a következőképpen értékeli: az ügyfél által választott hitelminősítő rendszer vagy forrás által biztosított hitelminősítésnek meg kell felelnie az eurorendszer 108. cikkben rögzített, nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek.

2. szakasz

Az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

112. cikk

Az eurorendszer RMBD-kre vonatkozó hitelminőségi követelményeinek meghatározása

A 108. cikkben rögzített hitelminőségi követelményeknek való megfelelés érdekében a székhely szerinti NKB az alkalmazandó nemzeti dokumentációban rögzített országspecifikus hitelminősítő keretrendszer alapján értékeli az RMBD-k hitelminőségét.

IV. CÍM

A FORGALOMKÉPES ÉS A NEM FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ GARANCIÁK

113. cikk

A garanciákra vonatkozó követelmények

(1)   Az eurorendszer hitelminőségi követelményei meghatározhatók a garanciavállalók tekintetében a forgalomképes eszközöket illetően a 82–84. cikkel, a hitelköveteléseket illetően a 108. cikkel összhangban biztosított hitelminősítések alapján.

(2)   A garanciavállalók által szolgáltatott, az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek megállapításához szükséges garanciáknak meg kell felelniük az e címben rögzített hitelminőségi követelményeknek.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett garanciavállalót hitelképessége alapján külön kell értékelni, és a garanciavállalónak meg kell felelnie az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

114. cikk

A garancia jellemzői

(1)   A garancia feltételeivel összhangban a garanciavállaló a forgalomképes eszköz vagy hitelkövetelés maradéktalan kifizetésig feltétlen és visszavonhatatlan, első felszólításra fizetendő garanciát vállal valamennyi tőketörlesztési, kamatfizetési és egyéb fizetési kötelezettségre, amelyet a kibocsátó vagy az adós az adott forgalomképes eszközzel vagy hitelköveteléssel kapcsolatban annak tulajdonosával vagy hitelezőjével szemben vállalt. E tekintetben nem szükséges, hogy a garancia kimondottan az elfogadható eszközre vagy hitelkövetelésre vonatkozzon, elég, ha csak a kibocsátóra vagy adósra vonatkozik, feltéve, hogy a garancia az érintett forgalomképes eszközre vagy hitelkövetelésre is kiterjed.

(2)   A garanciának első felszólításra fizetendőnek kell lennie, a garantált forgalomképes eszköztől vagy hitelköveteléstől függetlenül. Azoknak a garanciáknak, amelyeket adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezetek nyújtanak, vagy első felszólításra fizetendőknek kell lenniük, vagy bármely késedelmet követően haladéktalan és pontos fizetést kell biztosítaniuk.

(3)   A garanciának jogilag érvényesnek, kötelező erejűnek és a garanciavállalóval szemben érvényesíthetőnek kell lennie.

(4)   A garanciára valamely tagállam joga kell irányadó legyen.

(5)   Ha a garanciavállaló nem adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet, a garanciával biztosított forgalomképes eszköz vagy hitelkövetelés elfogadhatóvá minősítése előtt az érintett NKB-hoz az eurorendszer számára elfogadható formában és tartalommal a garancia jogi érvényességére, kötelező erejére és érvényesíthetőségére vonatkozó jogi megerősítést kell benyújtani. A jogi megerősítésnek azt is ki kell mondania, hogy a garancia nem személyi jellegű, csak a forgalomképes eszközök tulajdonosai vagy a hitelkövetelés hitelezője által érvényesíthető. Ha a garanciavállaló nem a garanciára irányadó jog szerinti jogrendszer területén rendelkezik székhellyel, a jogi megerősítésnek azt is tartalmaznia kell, hogy a garancia azon jogrendszer szerint is érvényes és érvényesíthető, ahol a garanciavállaló székhellyel rendelkezik. Forgalomképes eszközök esetén a jogi megerősítést azon NKB-hoz kell benyújtani felülvizsgálatra, amely a szóban forgó garanciával biztosított eszközt az elfogadható fedezetek listájára való felvételre javasolja. Hitelkövetelések esetén a jogi megerősítést a hitelkövetelést mobilizálni kívánó ügyfélnek a hitelkövetelésre irányadó jog szerinti ország NKB-jához kell benyújtani felülvizsgálatra. Az érvényesíthetőség követelményére vonatkoznak azok a fizetésképtelenségre és csődhelyzetre, valamint a tulajdoni részesedés általános alapelveire vonatkozó és más hasonló jogszabályok és alapelvek, amelyek a garanciavállalóra alkalmazandók, és általában érintik a garanciavállalóval szemben fennálló hitelezői jogokat.

115. cikk

A garanciavállaló kötelezettségei alárendelésének hiánya

Azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a garanciavállaló a garancia keretében vállal, legalább a garanciavállaló valamennyi korábbi fedezetlen kötelezettségével egyenrangúaknak (pari passu) kell lenniük.

116. cikk

A garanciavállalókra vonatkozó hitelminőségi követelmények

A garanciavállalónak meg kell felelnie az eurorendszer forgalomképes eszközök garanciavállalóira vonatkozó, a 82–84. cikkben rögzített ECAF-szabályokban, illetve a hitelkövetelések garanciavállalóira vonatkozó, a 108. cikkben rögzített szabályokban meghatározott hitelminőségi követelményeinek.

117. cikk

A garanciavállaló típusa

A garanciavállaló az alábbiak egyike kell legyen:

a)	forgalomképes eszközök esetén a 69. cikkel összhangban: valamely tagállam központi bankja, közszektorbeli szervezet, ügynökség, hitelintézet, hitelintézettől eltérő pénzügyi vállalat, nem pénzügyi vállalat, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet; vagy

b)	hitelkövetelések esetén a 95. cikkel összhangban: nem pénzügyi vállalat, közszektorbeli szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet.

118. cikk

A garanciavállaló letelepedési helye

(1)   A garanciavállaló letelepedési helye:

a)

forgalomképes eszközök esetén a 70. cikkel összhangban az EGT-ben kell legyen, kivéve, ha a garancia nem valamely konkrét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához szükséges. A forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében ECAI garanciavállalói minősítés használatának lehetőségéről a 84. cikk rendelkezik.

b)

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalatok garantálnak, amelyek tekintetében elfogadott ECAI nem adott a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó minősítést, a 70. cikkel összhangban valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro;

c)

hitelkövetelések esetén a 96. cikkel összhangban valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro, kivéve, ha a garancia nem a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához szükséges. A hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében garanciavállalói minősítés használatának lehetőségéről a 108. cikk rendelkezik.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a 70. és a 96. cikkel összhangban a multilaterális fejlesztési bankok és a nemzetközi szervezetek székhelyüktől függetlenül elfogadható garanciavállalónak minősülnek.

V. CÍM

AZ EURORENDSZER ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HITELMINŐSÍTŐ KERETRENDSZERE

119. cikk

Elfogadott hitelminősítő források és rendszerek

(1)   Azon hitelminősítési információk, amelyekre az eurorendszer a hitelműveletei céljára fedezetként elfogadható eszközök elfogadhatóságának értékelését alapozza, az alábbi négy forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszerektől származnak:

a)

ECAI-k;

b)	az NKB-k saját hitelminősítő rendszerei (ICAS-ok);

c)	az ügyfelek belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerei;

d)	harmadik felek hitelminősítő eszközeinek (RT) szolgáltatói.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt minden egyes hitelminősítő forrás alá több hitelminősítő rendszer tartozhat. A hitelminősítő rendszereknek meg kell felelniük az e címben rögzített elfogadhatósági feltételeknek. Az elfogadott hitelminősítő rendszerek, azaz az elfogadott ECAI-k, ICAS-ok és hitelminősítő eszközök listája közzétételre kerül az EKB honlapján.

(3)   Valamennyi elfogadott hitelminősítő rendszerre vonatkozóan a 126. cikkben foglaltaknak megfelelően lefolytatásra kerül az ECAF teljesítményértékelési eljárása.

(4)   Az eurorendszer az elfogadott hitelminősítő rendszerekre vonatkozó információk hitelműveleteivel összefüggésben történő közzétételével nem vállal felelősséget az elfogadott hitelminősítő rendszerek általa eszközölt értékeléséért.

(5)   Az ECAF szabályainak és eljárásainak megsértése esetén az érintett hitelminősítő rendszer kizárásra kerülhet az ECAF által elfogadott rendszerek köréből.

120. cikk

A külső hitelminősítő intézményekre mint hitelminősítő rendszerekre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

(1)   Az ECAF alkalmazásában az ECAI-k általános elfogadhatósági feltételei a következők:

a)	Az ECAI-kat az 1060/2009/EK rendelettel összhangban az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak kell nyilvántartásba vennie vagy hitelesítenie.

b)

Az ECAI-knak különféle működési kritériumoknak kell megfelelniük és megfelelő lefedettséget kell biztosítaniuk, hogy biztosítsák az ECAF hatékony megvalósítását. Így különösen, egy ECAI hitelminősítés felhasználása attól függ, hogy az eurorendszernek vannak-e információi ezekről a minősítésekről, illetve olyan információi, amelyek segítségével összehasonlíthatja a minősítéseket az eurorendszer hitelminőségi besorolásaival, megfeleltetheti őket ez utóbbiaknak, valamint lefolytathatja a 126. cikk szerinti teljesítményértékelési eljárást.

(2)   Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy többek között az ECAF teljesítményértékelési eljárásának feltételeit és szabályait felhasználva eldöntse, elfogadja-e valamely ECAI-t az ECAF céljára.

(3)   A 126. cikk szerinti ECAF teljesítményértékelés céljára benyújtott adatokkal egyidejűleg az ECAI-nak a teljesítményértékelési adatok pontosságát és érvényességét megerősítő, az ECAI vezérigazgatója vagy az ECAI belső ellenőrzéséért vagy könyvvizsgálatáért felelős, meghatalmazott aláíró fél kézjegyével ellátott igazolást is be kell nyújtania.

121. cikk

Az NKB-k belső hitelminősítő rendszereire vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek és működési eljárások

(1)   Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy hitelminősítés céljára saját ICAS-ukat használják. Az NKB azon döntésére vonatkozóan, hogy saját ICAS-át kívánja használni, az eurorendszer általi jóváhagyási eljárást kell lefolytatni.

(2)   Az ICAS útján végzett hitelminősítés elvégezhető előzetesen, vagy az ügyfél kifejezett kérésére, valamely eszköznek az ICAS-t használó NKB-hoz benyújtásakor.

(3)   A (2) bekezdésre figyelemmel azon eszköz az ICAS-t használó NKB-hez történő benyújtásakor, amelynek tekintetében az adós vagy garanciavállaló elfogadhatóságát értékelni kell, az ICAS-t használó NKB tájékoztatja az ügyfelet az elfogadhatósági státusáról, vagy a hitelminősítés elkészítéséhez szükséges átfutási időről. Amennyiben az ICAS köre korlátozott, és csak meghatározott típusú adósokat vagy garanciavállalókat értékel, vagy ha az ICAS-t használó NKB nem tudja megszerezni a hitelminősítéséhez szükséges információkat és adatokat, az ICAS-t használó NKB erről késedelem nélkül tájékoztatja az ügyfelet. Az érintett adós vagy garanciavállaló mindkét esetben el nem fogadhatónak tekintendő, kivéve, ha az eszközök megfelelnek a hitelminőségi követelményeknek valamely alternatív hitelminősítő forrással vagy hitelminősítő rendszerrel összhangban, amelynek használata az ügyfél számára a 110. cikk értelmében megengedett. Abban az esetben, ha a mobilizált eszközök az adós vagy a garanciavállaló hitelképességének romlása következtében el nem fogadhatóvá válnak, az eszközt a lehető leghamarabb vissza kell vonni. Mivel itt a nem pénzügyi vállalatok és az ICAS-t használó NKB között nem áll fenn szerződéses viszony, és e vállalatokat nem terheli arra vonatkozó kötelezettség, hogy nem nyilvános információkat szolgáltassanak az ICAS-t használó NKB részére, az információszolgáltatásra önkéntes alapon kerül sor.

(4)   Azokban az országokban, amelyekben az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként RMBD-ket mobilizálnak, a székhely szerinti NKB az ECAF-fal összhangban a hitelminőség vizsgálatára vonatkozó keretet működtet erre az eszköztípusra. E keretek tekintetében az eurorendszer általi jóváhagyási eljárást, valamint a 126. cikkben részletesebben meghatározottak szerint éves teljesítményértékelési eljárást kell lefolytatni.

122. cikk

A belső minősítésen alapuló rendszerekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1)   Valamely IRB-rendszerre vonatkozó ECAF jóváhagyás megszerzése érdekében az ügyfélnek kérelmet kell benyújtani a székhelye szerinti NKB-hoz.

(2)   Az (1) bekezdésben rögzített követelmény az IRB-rendszert használni kívánó valamennyi ügyfélre vonatkozik, függetlenül a jogállásuktól (anyavállalat, leányvállalat, fióktelep) és attól, hogy az IRB-rendszer működtetésére anyavállalatok és esetleg leányvállalatok esetében ugyanazon ország illetékes hatósága, vagy fióktelepek és esetleg leányvállalatok esetében az anyavállalat székhelye szerinti ország illetékes hatósága adja-e meg az engedélyt.

(3)   Az ügyfél által az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott kérelemnek a következő információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia, amelyeket szükség esetén le kell fordítani a székhely szerinti NKB egyik munkanyelvére:

a)	az illetékes hatóság azon határozatának másolata, amely feljogosítja az ügyfelet, hogy tőkemegfelelési célból, konszolidált vagy nem konszolidált formában az IRB-rendszerét használja, valamint meghatározza az ilyen felhasználás sajátos feltételeit;

b)	az illetékes hatóság által az ügyfél IRB-rendszeréről készített legújabb értékelés másolata;

c)	az ügyfél IRB-rendszerében az illetékes hatóság ajánlása vagy előírása alapján eszközlendő bármely változtatásra vonatkozó információk, a változtatás végrehajtásának határidejével együtt;

d)	tájékoztató arról, hogy miként határozza meg az egyes adósok nemteljesítési valószínűségét, valamint adatok a minősítési fokozatokról és a hozzájuk kapcsolódó egy éven belüli nemteljesítési valószínűségről, amelyeket az elfogadható minősítési fokozatok meghatározásához használnak;

e)	a 3. pillérhez (piaci fegyelem) kapcsolódó legújabb tájékoztató egy példánya, amelyet az ügyfélnek a piaci fegyelem követelményeivel összhangban, a Bázel III keretrendszer, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján rendszeresen közzé kell tennie;

f)	az illetékes hatóság és külső könyvvizsgáló neve és címe;

g)

az ügyfél IRB-rendszerének megfigyelt fizetésképtelenségi rátáihoz kapcsolódó történeti adatokra vonatkozó információk minősítési fokozatonként, az adott kérelmet megelőző öt naptári évre kiterjedően. Ha az illetékes hatóság az IRB-rendszert tőkemegfelelési célra e naptári évek során engedélyezte, az információknak az IRB-rendszer tőkemegfelelési célra történt engedélyezése óta eltelt időszakra kell kiterjedniük. A megfigyelt nemteljesítési rátákra vonatkozó éves történeti adatoknak és az esetleges további információknak meg kell felelniük a teljesítményértékelésre vonatkozó, a 126. cikkben szereplő rendelkezéseknek, oly módon, mintha az IRB-rendszer ezen időszak alatt e rendelkezések hatálya alatt állt volna;

h)	a 126. cikkben vázolt teljesítményértékeléshez szükséges, az ECAF által már jóváhagyott IRB-rendszerektől a kérelem benyújtása időpontjában folyamatban levő naptári év tekintetében kért információk.

(4)   Az ügyfélnek nem kell benyújtania az a)–c) pont szerinti információkat, amennyiben ezeket az információkat az illetékes hatóság a székhely szerinti NKB kérésére közvetlenül eljuttatja az NKB-hez.

(5)   Az ügyfél (1) bekezdés szerinti kérelmét az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia.

123. cikk

A belső minősítésen alapuló rendszert használó ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségei

(1)   Az ügyfelek a 122. cikk (3) bekezdésének b)–f) pontja szerinti információkat évente, vagy a székhely szerinti NKB által előírt időpontban és gyakorisággal közlik a székhely szerinti NKB-val, kivéve, ha ezeket az információkat az illetékes hatóság a székhely szerinti NKB kérésére közvetlenül eljuttatja az NKB-hez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves információszolgáltatást az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia. E levél egy példányát az illetékes hatóság és adott esetben az ügyfél külső könyvvizsgálója is megkapja az eurorendszertől.

(3)   Az IRB-rendszerek rendszeres ellenőrzésének részeként az NKB helyszíni és távoli ellenőrzéseket végez az ügyfelek által az éves teljesítményértékelési eljárás céljára szolgáltatott statisztikai adatokra vonatkozóan. Az ilyen ellenőrzések célja annak ellenőrzése, hogy a statikus portfóliók helytállóak, pontosak és teljesek-e.

(4)   Az ügyfeleknek meg kell felelniük a székhely szerinti NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott bármely további működési feltételnek, beleértve az alábbiakkal kapcsolatos rendelkezéseket:

a)	eseti ellenőrzések a hitelkövetelések jellemzőinek a székhely szerinti NKB-val való közlésére szolgáló eljárásokra vonatkozóan;

b)	a székhely szerinti NKB (vagy adott esetben az illetékes hatóság vagy külső könyvvizsgáló) általi éves ellenőrzések a IX. mellékletben említett statikus portfóliók pontosságának és érvényességének meghatározása érdekében;

c)	az elfogadhatóság terén bekövetkező változásokra vonatkozó információk legkésőbb a következő munkanap során történő szolgáltatása, és szükség esetén az érintett hitelkövetelések haladéktalan visszavonása;

d)

a székhely szerinti NKB értesítése olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek lényegesen befolyásolhatják az IRB-rendszer ECAF céljára történő további használatát, vagy annak módját, ahogy az IRB-rendszer az elfogadható fedezetek megállapításához vezet, beleértve különösen az ügyfél IRB-rendszerének lényeges változásait, amelyek kihatással lehetnek az IRB-rendszer minősítési fokozatai vagy nemteljesítési valószínűségei és az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere közötti megfelelés módjára.

124. cikk

A harmadik felek hitelminősítő eszközeinek szolgáltatóira mint hitelminősítő rendszerekre vonatkozó általános elfogadhatósági feltételek

(1)   A harmadik felek hitelminősítő eszközeinek (RT) szolgáltatói forrás olyan intézményeket foglal magában, amelyek elsősorban mennyiségi modellek rendszeresen ismétlődő használatával, egyéb információk mellett az auditált beszámolókat is felhasználva vizsgálják az adósok hitelképességét, és a hitelképességre vonatkozó vizsgálataik nem nyilvánosságra hozatal céljából készülnek.

(2)   Annak az RT-szolgáltatónak, amely részt kíván venni az ECAF-ban, az eurorendszer által meghatározott űrlap felhasználásával kérelmet kell benyújtania az érintett NKB-hoz, csatolva az EKB honlapján elérhető űrlap szerinti további dokumentumokat.

(3)   Azoknak az ügyfeleknek, amelyek az eurorendszer által el nem ismert valamely RT-szolgáltatót kívánnak felhasználni az ECAF céljára, az EKB honlapján elérhető űrlap felhasználásával kérelmet kell benyújtaniuk az érintett NKB-hoz, csatolva az ezen űrlap szerinti további dokumentumokat.

(4)   A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek tekintetében az eurorendszer az RT-szolgáltató elfogadásáról az eurorendszer által meghatározott és az EKB honlapján közzétett elfogadhatósági feltételeknek való megfelelés értékelése alapján dönt.

(5)   Az RT-szolgáltatót használó ügyfeleknek haladéktalanul értesíteniük kell RT-szolgáltatójukat minden olyan hitelkockázati eseményről, amely a hitelminőség romlására utalhat, és amelyről csak nekik van tudomásuk, például a fedezetként mobilizált elfogadható eszközök adósainak fizetési késedelméről.

125. cikk

A harmadik felek hitelminősítő eszközeinek szolgáltatóira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek

(1)   Az ECAF teljesítményértékelési jelentéshez szükséges információkkal együtt az RT-szolgáltatónak a benyújtott teljesítményértékelési adatok pontosságát és érvényességét megerősítő, a vezérigazgató vagy az RT belső ellenőrzéséért vagy könyvvizsgálatáért felelős, meghatalmazott aláíró fél kézjegyével ellátott igazolást is be kell nyújtania az érintett NKB-hoz.

(2)   Az RT-szolgáltatónak vállalnia kell, hogy öt évig megőrzi a statikus portfóliókról és a nemteljesítések részleteiről készült belső nyilvántartásait.

126. cikk

Az ECAF teljesítményértékelési eljárása

(1)   A IX. melléklettel összhangban valamennyi elfogadott hitelminősítő rendszerre vonatkozóan évente lefolytatásra kerül az ECAF teljesítményértékelési eljárása, amelynek célja annak biztosítása, hogy a hitelminősítő rendszer által az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere részére biztosított, a hitelminősítésre vonatkozó információk megfelelőek maradjanak, továbbá, hogy a hitelminősítés eredményei a rendszerek és források között összehasonlíthatóak legyenek.

(2)   Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy a teljesítményértékelési eljárás lefolytatásához szükséges további információkat kérjen.

(3)   A teljesítményértékelési eljárás eredményeképpen sor kerülhet azon mód kiigazítására, ahogyan a hitelminősítő rendszer által szolgáltatott, a hitelminősítésre vonatkozó információk az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerének megfelelnek.

(4)   Az eurorendszer a teljesítményértékelési eljárás eredménye alapján dönthet úgy, hogy valamely hitelminősítő rendszert felfüggeszt vagy kizár.

(5)   Az ECAF teljesítményértékelési eljáráshoz kapcsolódó valamely szabály megsértése esetén az érintett hitelminősítő rendszer kizárásra kerülhet az ECAF által elfogadott rendszerek köréből.

VI. CÍM

AZ EURORENDSZER FORGALOMKÉPES ÉS NEM FORGALOMKÉPES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE

127. cikk

A kockázatkezelési és értékelési keretrendszer célja

(1)   Az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált elfogadható eszközökre a 128. cikk (1) bekezdésében rögzített kockázatkezelési intézkedések vonatkoznak, amelyek célja, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteség kockázatától.

(2)   Az eurorendszer bármikor alkalmazhat további kockázatkezelési intézkedéseket a 128. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyiben ez az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosításához szükséges, a KBER Alapokmányának 18.1. cikkével összhangban. A további kockázatkezelési intézkedések az egyes ügyfelek szintjén is alkalmazhatók, amennyiben ezen védelem biztosításához szükséges.

(3)   Az eurorendszer által alkalmazott valamennyi kockázatkezelési intézkedés egységes, átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételeket biztosít a mobilizált elfogadható eszközök bármely típusa számára azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

128. cikk

Kockázatkezelési intézkedések

(1)   Az eurorendszer az elfogadható eszközökre vonatkozóan a következő kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazza:

a)	haircutok;

b)

változó letétek (eszközök piaci alapon való értékelése): az eurorendszer előírja, hogy a likviditásbővítő penziós ügyleteiben használt elfogadható eszközök haircuttal módosított piaci értékét tartósan szinten kell tartani. Ha az elfogadható eszközök naponta mért értéke egy bizonyos szint alá esik, a székhely szerinti NKB fedezetkiegészítési felhívás útján megköveteli az ügyféltől, hogy további eszközöket vagy készpénzt bocsásson rendelkezésre. Hasonlóképpen, ha az elfogadható eszközök újraértékelés utáni értéke meghalad egy bizonyos szintet, az NKB a többlet eszközöket vagy készpénzt visszatérítheti;

c)	korlátozások az olyan hitelintézet vagy bármely más szervezet által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználására vonatkozóan, amely szervezettel a hitelintézet a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban áll;

d)	diszkontálás.

(2)   Az eurorendszer a következő további kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazhatja:

a)	alapletétek, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek elfogadható eszközöket biztosítanak, amelyek értéke nem kevesebb az eurorendszer által biztosított likviditás és a vonatkozó alapletét értékének összegénél;

b)

a kibocsátókra, adósokra vagy garanciavállalókra vonatkozó limitek: az eurorendszer további, az (1) bekezdés c) pontjában említett, a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználása esetén alkalmazottaktól eltérő limiteket alkalmazhat a kibocsátókkal, adósokkal, vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségre;

c)	kiegészítő haircutok;

d)	az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek megfelelő garanciavállalóktól származó további garanciák bizonyos eszközök elfogadása érdekében;

e)	bizonyos eszközök kizárása az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként történő felhasználás köréből.

1. FEJEZET

A forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések

129. cikk

A forgalomképes eszközök esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések meghatározása

(1)   Az alkalmazandó kockázatkezelési intézkedések meghatározása érdekében az elfogadható forgalomképes eszközök a kibocsátó típusa és/vagy az eszköz típusa alapján a 10. táblázatban foglaltak és az alábbi öt haircut kategória egyikébe kerülnek besorolásra:

a)

a központi kormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az EKB-kötvények, valamint az NKB-k által az euro adott tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, történt bevezetésének időpontja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az I. haircut kategóriába tartoznak;

b)	a helyi önkormányzatok és a regionális kormányzatok, az eurorendszer által ügynökségek minősített szervezetek, a multilaterális fejlesztési bankok és a nemzetközi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a jumbo kötvények a II. haircut kategóriába tartoznak;

c)	a hagyományos fedezett kötvények, az egyéb fedezett kötvények, valamint a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a III. haircut kategóriába tartoznak;

d)	a hitelintézetek és a hitelintézeteken kívüli pénzügyi vállalatok által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a IV. haircut kategóriába tartoznak;

e)	az eszközfedezetű értékpapírok a kibocsátó besorolásától függetlenül az V. kategóriába tartoznak.

(2)   A forgalomképes eszközökre vonatkozó haircut kategóriákat az alábbi táblázat foglalja össze, a kibocsátó besorolását is figyelembe véve.

10. táblázat

A forgalomképes eszközökre vonatkozó haircut kategóriák

I. kategória	II. kategória	III. kategória	IV. kategória	V. kategória
Központi kormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok EKB-kötvények Az NKB-k által az euro adott tagállamban történt bevezetése előtt kibocsátott kötvények	Helyi önkormányzatok és regionális kormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az eurorendszer által ügynökségek minősített szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Jumbo kötvények	Hagyományos fedezett kötvények és egyéb fedezett kötvények Nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Fedezetlen, hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Fedezetlen, hitelintézettől eltérő pénzügyi vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Eszközfedezetű értékpapírok

130. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó haircut kategóriák

(1)   A forgalomképes eszközökre meghatározott haircutok vonatkoznak, amelyek alkalmazása úgy történik, hogy az érintett eszköz piaci értékéből levonnak egy bizonyos százalékot. A X. mellékletben foglaltaknak megfelelően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra alkalmazott, az I–IV. haircut kategóriához tartozó meghatározott haircutok az alábbi tényezők közül bármelyik vagy valamennyi tekintetében különböznek egymástól:

a)	hátralevő futamidő;

b)	kamatszelvény szerkezete;

c)	hitelminőségi besorolás;

d)	a 129. cikk alapján meghatározott haircut kategória.

(2)   Az V. kategóriába tartozó forgalomképes eszközökre 10 %-os haircut vonatkozik, futamidőtől és kamatszelvény-szerkezettől függetlenül.

(3)   Az eszközfedezetű értékpapírokra, a fedezett kötvényekre és a hitelintézetek által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, amelyek elvi értékelésére a 134. cikkben rögzített szabályokkal összhangban kerül sor, további haircut vonatkozik, 5 %-os diszkontálás formájában.

(4)   A saját felhasználású fedezett kötvényekre közvetlenül az egyedi hitelviszonyt megtestesítő értékpapír teljes kibocsátásának értékére alkalmazott további haircut vonatkozik, a következő mértékű diszkontálás formájában: a) 8 % az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolású saját felhasználású fedezett kötvények, és b) 12 % a 3-as hitelminőségi besorolású saját felhasználású fedezett kötvények vonatkozásában. E bekezdés alkalmazásában a „saját felhasználású fedezett kötvények” azon fedezett kötvényeket jelentik, amelyeket egy ügyfél vagy az ahhoz szorosan kapcsolódó szervezet bocsátott ki, és amelyeket a forgalomban lévő fiktív érték 75 %-át meghaladó mértékben ezen ügyfél, vagy az ahhoz szorosan kapcsolódó szervezetek használnak fel. E bekezdés alkalmazásában a „szoros kapcsolatokat” a 138. cikk szerint kell megállapítani. Ez a diszkontálás a szóban forgó fedezett kötvényt mobilizáló valamennyi ügyfélre alkalmazandó.

(5)   Az I–IV. haircut kategóriába tartozó, változó kamatozású forgalomképes eszközökre azt a haircutot kell alkalmazni, amely az adott eszközt magában foglaló haircut kategóriában és hitelminőségi besorolásban a 0–1 éves hátralevő futamidejű, rögzített kamatozású forgalomképes eszközökre vonatkozik. E cikk alkalmazásában azok a kamatszelvényre történő fizetések, amelyek átállítási időszaka több mint egy év, rögzített kamatozásúaknak tekintendők, és a haircut alkalmazása szempontjából releváns futamidő megegyezik a forgalomképes eszköz hátralévő futamidejével.

(6)   Az I–IV. kategóriába sorolt, többféle kamatozású forgalomképes eszközökre alkalmazandó haircutok kizárólag attól függnek, hogy az instrumentum hátralevő élettartama alatt milyen típusú kamatfizetések merülnek fel. Az ilyen instrumentumra alkalmazandó haircut mértéke az azonos hátralevő futamidejű és azonos hitelminőségi besorolású forgalomképes eszközre alkalmazandó legmagasabb haircutnak felel meg, és az instrumentum hátralevő élettartama alatt még esedékes típusú kamatfizetések közül bármelyik figyelembe vehető.

(7)   A rögzített kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra érvényes haircut olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra is alkalmazandó, amelyek esetében a kamatozás inflációkövető hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kötött.

(8)   A likviditásszűkítő műveletekben nem alkalmaznak haircutot.

2. FEJEZET

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó kockázatkezelési intézkedések

131. cikk

A hitelkövetelések esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések meghatározása

(1)   A rögzített kamatozású, valamint az inflációhoz kötött kamatozású hitelkövetelésekre a hátralevő futamidő, a hitelminőségi besorolás és a X. mellékletben foglaltak szerint az NKB által alkalmazott értékelési módszer alapján meghatározott haircut alkalmazandó.

(2)   A változó kamatozású hitelkövetelésekre a rögzített kamatozású, legfeljebb egyéves fennmaradó futamidejű, azonos hitelminőségi besorolású és az NKB által alkalmazott azonos értékelési módszerrel minősített hitelkövetelésekre alkalmazott haircut alkalmazandó. E cikk alkalmazásában a kamatfizetés akkor tekintendő változó kamatnak, ha a kamatozás referencia-kamatlábhoz kötött, a szelvényre vonatkozó kamatláb átállítási időszaka pedig nem hosszabb, mint egy év. Azok a kamatszelvényre történő fizetések, amelyeknek az átállítási időszaka több mint egy év, rögzített kamatozásúaknak tekintendők, a haircut szempontjából releváns futamidő tehát megegyezik az hitelkövetelés hátralevő futamidejével.

(3)   A többféle kamatfizetésű hitelkövetelésre alkalmazott haircut kizárólag attól függ, hogy a hitelkövetelés hátralevő élettartama alatt milyen típusú kamatfizetések maradnak. Ha a hitelkövetelés fennmaradó futamideje alatt a kamatfizetés több mint egyféle módon történik, a fennmaradó kamatfizetések rögzített kamatúaknak tekintendők, tehát a haircut szempontjából releváns futamidő megegyezik a hitelkövetelés hátralévő futamidejével.

132. cikk

Az RMBD-k esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések

A nem forgalomképes RMBD-kre 39,5 %-os haircut vonatkozik.

133. cikk

A lekötött betétek esetében alkalmazott kockázatkezelési intézkedések

A lekötött betétekre nem alkalmazandó haircut, a likviditásszűkítő műveletek tekintetében a fogalomképes eszközökre vonatkozóan a 130. cikkben rögzített megközelítéssel összhangban.

3. FEJEZET

A forgalomképes és a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

134. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

A penziós ügyletek formájában végzett nyíltpiaci műveletekben fedezetként használt eszközök értékének meghatározása érdekében az NKB-k a következő szabályokat alkalmazzák.

a)	Az eurorendszer minden elfogadható forgalomképes eszköz esetében meghatározza azt a leginkább jellemző árat, amelyet a piaci érték kiszámításához fel kell használni.

b)	A forgalomképes eszköz értékét az értékelés napját megelőző munkanapon érvényes, leginkább jellemző ár alapján kell kiszámítani. Ha az adott eszközre vonatkozóan az értékelés napját megelőző munkanapon nincs jellemző ár, az eurorendszer meghatároz egy elméleti árat.

c)	A forgalomképes eszköz piaci vagy elméleti árába az addig felhalmozott kamatot is be kell számítani.

d)

A nemzeti jogrendszerek és működési gyakorlatok közötti különbségektől függően a jövedelemáramlások, például egy eszközhöz kapcsolódó, az eurorendszer valamely hitelművelete alatt történő kamatfizetések kezelése NKB-nként eltérő lehet. Amennyiben a kifizetéseket az ügyfél részére átutalják, a székhely szerinti NKB még az átutalás előtt gondoskodik arról, hogy fedezetként továbbra is elégséges mennyiségű elfogadható eszköz álljon a vonatkozó ügyletek mögött. Az NKB-k annak biztosítására törekednek, hogy a jövedelemáramlás kezelésének gazdasági hatása ugyanolyan legyen, mintha a jövedelmet a kifizetés napján utalnák át az ügyfélnek.

135. cikk

A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok

A nem forgalomképes eszközökhöz az eurorendszer olyan értéket rendel hozzá, amely vagy az elméleti árral, vagy a kinnlevő összeggel egyezik meg.

136. cikk

Fedezetkiegészítési felhívások

(1)   Az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált eszközöket az NKB-k a 134. és 135. cikkben rögzített értékelési szabályoknak megfelelően naponta értékelik. Háromszereplős szolgáltatások igénybevétele esetén a napi értékelési folyamatot a háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök végzi el, az érintett NKB által az ügynöknek megküldött információk alapján.

(2)   Ha az értékelést és a haircutokat követően a mobilizált eszközök értéke nem felel meg az adott napra előírt, kiszámított értéknek, fedezetkiegészítési felhívásra kerül sor. Ha a valamely ügyfél által fedezetként mobilizált elfogadható eszközök értéke az újraértékelést követően meghaladja az ügyfél által tartozott összeg és a változó fedezet összegét, a székhely szerinti NKB visszatérítheti a többlet eszközöket vagy készpénzt, amelyet az ügyfél fedezetkiegészítési felhívásra rendelkezésre bocsátott.

(3)   A fedezetkiegészítési felhívások gyakoriságának csökkentése érdekében az NKB küszöbértéket alkalmazhat, amely a rendelkezésre bocsátott likviditás 0,5 %-ának felel meg. Az alkalmazandó nemzeti jogtól függően, amennyiben a fedezetként mobilizált eszközök értéke az alsó küszöbérték alá csökken, az NKB-k fedezetkiegészítési felhívásban előírhatják, hogy az ügyfél további eszközöket bocsásson rendelkezésre vagy készpénzt fizessen be. Ezzel szemben, ha a fedezetként felhasznált eszközök értéke a felső küszöbértéket haladja meg, akkor az NKB a többlet eszközöket (vagy fedezetkiegészítési felhívásra biztosított készpénzt) visszatérítheti az ügyfélnek.

(4)   A betéti rendelkezésre állás kamatlába a készpénzfedezetre is alkalmazandó.

VII. CÍM

NEM EURÓBAN DENOMINÁLT FEDEZET ELFOGADÁSA KÜLÖNLEGES ESETBEN

137. cikk

Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben

(1)   Az EKB Kormányzótanácsa dönthet úgy, hogy fedezetként elfogad bizonyos, euroövezeten kívüli G10-beli ország központi kormányzata által saját nemzeti valutájában kibocsátott forgalomképes eszközöket. Az EKB Kormányzótanácsának ilyen döntése estén az ügyfeleket tájékoztatják az alkalmazandó:

a)	elfogadhatósági feltételekről;

b)	kiválasztásra és mobilizálásra vonatkozó eljárásokról;

c)	értékelési forrásokról és elvekről;

d)	kockázatkezelési intézkedésekről;

e)	elszámolási eljárásokról.

(2)   A forgalomképes eszközökre vonatkozóan a negyedik rész II. címében rögzített, általános elfogadhatósági feltételek alkalmazandóak, azzal a kivétellel, hogy a forgalomképes eszközök:

a)	kibocsáthatók, tarthatók és elszámolhatók az EGT-n kívül; és

b)	lehetnek az eurótól különböző pénznemben denominálva.

(3)   Azok az ügyfelek, amelyek az EGT-n vagy Svájcon kívül bejegyzett hitelintézetek fiókjai, nem jogosultak az e cikkben rögzített forgalomképes eszközök fedezetként történő mobilizálására.

VIII. CÍM

AZ ELFOGADHATÓ FEDEZETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

138. cikk

Az ügyfelek és az elfogadóható eszközök kibocsátója, adósa vagy garanciavállalója közötti szoros kapcsolatok

(1)   Az eszköz elfogadhatóságától függetlenül az ügyfél az általa vagy a vele szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, vagy a vele vagy ilyen szervezettel szembeni követelést megtestesítő eszközöket nem nyújthatja be vagy használhatja fel fedezetként.

(2)   A „szoros kapcsolat” az alábbi helyzetek bármelyikét jelenti, amelyben az ügyfél és az (1) bekezdésben említett másik szervezet között kapcsolat áll fenn:

a)	e másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve az ügyfél tulajdonában áll;

b)	az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve e másik szervezet tulajdonában áll;

c)	az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, valamint e másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve harmadik fél tulajdonában áll.

A szoros kapcsolatok fennállásának multi-cédulas esetén történő értékelése során az eurorendszer az áttekintés elvét alkalmazza, azaz az egyes céldula-kibocsátók és az ügyfél közötti szoros kapcsolatokat vizsgálja.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következők tekintetében:

a)

az ügyfél és EGT-beli, adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet közötti kapcsolatok, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra egy vagy több EGT-beli, adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet vállal garanciát, és a szóban forgó garancia megfelel a 114. cikkben rögzített jellemzőknek;

b)	az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3), valamint (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő fedezett kötvények;

c)

az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő fedezett kötvényekéhez hasonló konkrét jogi biztosítékokkal védett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. E jogi biztosítékoknak elkülönített fedezeti alapot kell előírniuk, amely a kibocsátó fizetésképtelensége esetén önállóan biztosítja a kötvénytulajdonos igényeinek kielégítését az elkülönített fedezeti alapból. A jogi biztosítékok létezésének és – a b) pontban rögzített követelményekhez viszonyított – hasonlóságának értékelését az eurorendszer esetről esetre, külső jogi szakvélemény igénybevételével végzi el. A b) pontban említett fedezett kötvényekéhez hasonló konkrét jogi biztosítékokkal védett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok például: i. a nem forgalomképes RMBD-k; és ii. az ezen iránymutatás alkalmazási időpontja előtt kibocsátott multi-cédulas, amennyiben a cédulas megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3), és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

139. cikk

Az ügyfél vagy vele szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználása

(1)   A kibocsátó fél, vagy a kibocsátó féllel a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott, és egy vagy több EGT-beli adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem mobilizálhatók fedezetként az eurorendszer hitelműveletei céljára az ilyen ügyfél által:

a)	sem közvetlenül;

b)	sem közvetve, amennyiben fedezett kötvényekből álló portfólióban szerepelnek.

(2)   Kivételes esetekben a Kormányzótanács határozhat az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól való átmeneti eltérésről, legfeljebb háromévi időtartamra. Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelemhez a kérelmező ügyfélnek finanszírozási tervet kell csatolnia, amelyben bemutatásra kerül, hogy a szóban forgó eszközök mobilizálása miként kerül kivezetésre legkésőbb az eltérés engedélyezését követő három éven belül. Az ilyen eltérés csak akkor engedélyezhető, ha az egy vagy több EGT-beli központi kormányzat, regionális kormányzat, helyi hatóság vagy az adókivetésre jogosult egyéb közszektorbeli szervezet által nyújtott garancia megfelel a garanciákra vonatkozóan a 114. cikkben rögzített követelményeknek.

140. cikk

Szoros kapcsolatok az eszközfedezetű értékpapírok és a devizafedezeti ügyletek tekintetében

Az ügyfél fedezetként nem mobilizálhat eszközfedezetű értékpapírokat, ha az ügyfél vagy vele a 138. cikkben foglaltak értelmében szoros kapcsolatban álló bármely szervezet úgy köt devizafedezeti ügyletet az eszközfedezetű értékpapírokra, hogy a kibocsátóval mint fedezeti ügyféllel köt devizafedezeti ügyletet.

141. cikk

A hitelintézetek és a velük szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó korlátozások

(1)   Az ügyfél az általa fedezetként felhasznált eszközök haircut alkalmazása utáni teljes értékének 5 %-át meghaladó mértékben nem nyújthat be vagy használhat fel fedezetként hitelintézet vagy e hitelintézettel szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. Ez az 5 %-os küszöb nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)	ha ezen eszközök értéke az alkalmazandó haircut után nem haladja meg az 50 millió EUR-t; vagy

b)	ha ezen eszközöket adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet garantálja a 114. cikkben rögzített jellemzőknek megfelelő garancia útján.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok két vagy több kibocsátója közötti szoros kapcsolat létrejötte csak a szoros kapcsolat létrejöttétől számított egy év elteltével kerül figyelembevételre.

(3)   E cikk alkalmazásában a „szoros kapcsolatok” jelentése megegyezik a 138. cikkben foglaltakkal.

142. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokhoz kapcsolódó likviditási támogatás

(1)   2015. november 1-jétől kezdődően az ügyfél fedezetként nem mobilizálhat eszközfedezetű értékpapírokat, ha az ügyfél vagy vele szoros kapcsolatban álló bármely szervezet az alábbiakban foglaltak szerint likviditási támogatást nyújt. Az eurorendszer az eszközfedezetű értékpapírokhoz nyújtott likviditási támogatás két formáját veszi figyelembe: a készpénztartalékokat és a likviditási kereteket.

(2)   A készpénztartalékok formáját öltő likviditási támogatás esetén az ügyfél nem jogosult eszközfedezetű értékpapírok fedezetként történő mobilizálására, ha a következő három feltétel egyszerre teljesül:

a)	az ügyfél és az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügyletben a kibocsátó számlavezető bank között szoros kapcsolat áll fenn;

b)	az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet valamennyi jobb és rosszabb minősítésű ügyletrészsorozata eredeti kinnlevő összegének 5 %-át;

c)	az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet rosszabb minősítésű ügyletrészsorozatai aktuális kinnlevő összegének 25 %-át.

(3)   A likviditási keretek formáját öltő likviditási támogatás esetén az ügyfél nem jogosult eszközfedezetű értékpapírok fedezetként történő mobilizálására, ha a következő két feltétel egyszerre teljesül:

a)	az ügyfél és egy likviditási keretet biztosító fél között szoros kapcsolat áll fenn; és

b)	az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet valamennyi jobb és rosszabb minősítésű ügyletrészsorozata eredeti kinnlevő összegének 20 %-át.

(4)   E cikk tekintetében a szoros kapcsolatok jelentése megegyezik a 138. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal.

143. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokhoz kapcsolódó likviditási támogatásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   A 142. cikk hatálybalépéséig a 191. cikkben foglaltaknak megfelelően az e cikkben rögzített átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)   Az ügyfél fedezetként nem mobilizálhat eszközfedezetű értékpapírokat, ha az ügyfél vagy a 138. cikkben foglaltak szerint vele szoros kapcsolatban álló bármely szervezet az eszközfedezetű értékpapír fennálló összegének 20 %-ára vagy azt meghaladó részére likviditási támogatást nyújt.

(3)   E cikk alkalmazásában a „likviditási támogatás” bármely olyan strukturális eszköz, amely az ügylet élettartama alatt a pénzáramlás bármely átmeneti jellegű kiesésének orvoslására alkalmazható.

144. cikk

Elfogadható eszközök el nem fogadása a működéssel összefüggő okokból

Valamely eszköz elfogadhatóságától függetlenül az NKB a működéssel összefüggő okokból kérheti az ügyfelet, hogy a vonatkozó nemzeti dokumentációban pontosabban meghatározott valamely pénzáramlás bekövetkezése (a tőke- vagy a kamatfizetést is beleértve) előtt vonja vissza az adott eszközt.

145. cikk

Az el nem fogadható eszközökről, illetve az elfogadható eszközök felhasználásának szabályait sértő eszközökről való értesítés, az ilyen eszközök értékelése és visszavonása

(1)   Ha az ügyfél olyan eszközöket nyújtott be vagy használt fel, amelyek fedezetként történő felhasználására nem, vagy már nem jogosult, többek között a kibocsátó, adós vagy garanciavállaló személye, vagy szoros kapcsolatok fennállása miatt, erről haladéktalanul értesíti a székhely szerinti NKB-t.

(2)   Az (1) bekezdésben említett eszközök értékét legkésőbb a következő értékelési napon zéróra csökkentik, és fedezetkiegészítési felhívásra kerülhet sor.

(3)   Az (1) bekezdésben említett eszközöket benyújtó vagy felhasználó ügyfélnek ezen eszközöket a lehető leghamarabb vissza kell vonnia.

(4)   Az ügyfél a fedezet értékét érintő pontos és naprakész információkat bocsát az eurorendszer rendelkezésére.

146. cikk

Szankciók az elfogadható fedezetek felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén

Az e címben rögzített szabályok megsértése adott esetben a 154–157. cikkel összhangban szankcionálásra kerül. A szankciók attól függetlenül alkalmazandók, hogy az ügyfél tevékenyen részt vesz-e a monetáris politikai műveletekben vagy sem.

147. cikk

Információk megosztása az eurorendszeren belül

A monetáris politika végrehajtása céljából, különösen az elfogadható eszközök felhasználására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése érdekében az eurorendszerben megosztásra kerülnek a tőkerészesedésekre vonatkozó, az illetékes hatóság által e célból rendelkezésre bocsátott információk. Az információkra az illetékes hatóság által alkalmazott titokvédelmi előírások érvényesek.

IX. CÍM

AZ ELFOGADHATÓ ESZKÖZÖK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ FELHASZNÁLÁSA

148. cikk

Általános elvek

(1)   Az ügyfelek az elfogadható eszközöket a teljes euroövezetben határokon átnyúlóan felhasználhatják az eurorendszer valamennyi típusú hitelműveletének kezelése során.

(2)   Az ügyfelek a lekötött betétektől eltérő elfogadható eszközöket határokon átnyúló felhasználásra a következőkkel összhangban mobilizálhatják.

a)

A forgalomképes eszközöket a következők útján kell mobilizálni: i. EGT-beli SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok (a 150. cikkben leírtaknak megfelelően), amelyek az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően kerültek értékelésre; ii. a CCBM alkalmazandó eljárásai; iii. elfogadható kapcsolatok a CCBM-mel együttesen; és

b)	A hitelköveteléseket és az RMBD-ket a CCBM alkalmazandó eljárásaival összhangban kell mobilizálni, mivel azokat nem lehet SSS-eken keresztül átruházni.

(3)   A forgalomképes eszközök az NKB-knak az NKB országától eltérő országban található SSS-ben vezetett számláján keresztül használhatók, feltéve, hogy az eurorendszer jóváhagyta az ilyen számla felhasználását.

(4)   A De Nederlandsche Banknak jogosult arra, hogy a Euroclear Banknál vezetett számláján elszámolja az adott nemzetközi központi értéktár által kibocsátott eurokötvényekkel lebonyolított, fedezettel biztosított ügyleteit. A Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland jogosult arra, hogy a Euroclear Banknál számlát nyisson. Ezen a számlán az Euroclear Banknál tartott valamennyi elfogadható eszközt, vagyis az elfogadható kapcsolatokon keresztül az Euroclear Bankba átutalt elfogadható eszközöket is tarthatják.

(5)   Az ügyfelek az elfogadható eszközök átutalását olyan SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlájukon keresztül hajtják végre, amely az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre.

(6)   Azok az ügyfelek, akik nem rendelkeznek NKB-nál vezetett letéti számlával vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlával, az ügyleteket egy levelező hitelintézetnél vezetett értékpapír-elszámolási vagy letéti számlán keresztül is rendezhetik.

149. cikk

CCBM

(1)   A CCBM keretében a határokon átnyúló kapcsolat az NKB-k között valósul meg. Az NKB-k egymás és az EKB letétkezelőiként (a továbbiakban: levelezőbankjaiként) járnak el az olyan forgalomképes eszközök tekintetében, amelyeket a helyi elszámolóházakon, háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökön vagy elszámolási rendszereken keresztül fogadnak el. A CCBM keretében a hitelkövetelésekre és az RMBD-kre külön eljárások vonatkoznak. A CCBM-re és az alkalmazandó eljárásokra vonatkozó részleteket a VI. melléklet, valamint az EKB honlapján közzétett „Correspondent central banking model (CCBM) procedure for Eurosystem counterparties” (Központi bankok levelezőbanki modellje (CCBM) az eurorendszer ügyfelei számára) című kiadvány tartalmazza.

(2)   A levelező központi banknál elhelyezett eszközök csak az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetéül használhatók fel.

150. cikk

Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok

(1)   A levelezőbanki rendszeren kívül az ügyfelek az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt kapcsolatokat (a továbbiakban: elfogadható kapcsolatok) is felhasználhatják a forgalomképes eszközök határokon átnyúló átutalása céljára.

(2)   Elfogadható kapcsolatok csak az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-ek között alakíthatók ki, és azok a határokon átnyúló, könyvelési tételen keresztül történő értékpapír-átutalásra vonatkozó eljárások és megállapodások együtteséből állnak.

(3)   Az elfogadható kapcsolatoknak két típusa létezik, amelyeket az érintett SSS-ek közötti szerződéses és technikai megállapodással hoznak létre:

a)	közvetlen kapcsolatok két SSS között, közvetítő részvétele nélkül; és

b)	közvetített kapcsolatok, amelyek két, egymással közvetlen kapcsolatban nem álló SSS számára lehetővé teszik, hogy egy közvetítőként eljáró harmadik SSS-en keresztül értékpapírokat cseréljenek vagy ruházzanak át.

(4)   Csak az eurorendszer által az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján értékelt és jóváhagyott kapcsolatok minősülnek elfogadhatónak. Az EKB honlapján közzéteszi az elfogadható kapcsolatok naprakész listáját.

(5)   Az elfogadható kapcsolaton keresztül tartott eszközök felhasználhatók az eurorendszer hitelműveleteihez, és az ügyfél által kiválasztott bármely más célra is.

(6)   Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok használatát bemutató táblázat a VI. mellékletben található.

151. cikk

CCBM elfogadható kapcsolatokkal együtt

(1)   Az ügyfelek a 150. cikkben említett közvetlen és közvetített kapcsolatokat a CCBM-mel együtt is igénybe vehetik az elfogadható forgalomképes eszközök határokon átnyúlóan történő mobilizálásához.

(2)   Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok CCBM-mel együttesen történő igénybevétele esetén az ügyfelek a kibocsátó SSS-ben kibocsátott eszközöket – közvetlenül vagy letétkezelőn keresztül – a befektető SSS-nél vezetett számlán tartják. Elfogadható közvetített kapcsolatok esetében egy harmadik SSS közvetítő SSS-ként járhat el.

(3)   A (2) bekezdés alapján mobilizált eszközök kibocsáthatók az euroövezeten kívüli, EGT-beli SSS-ben, amely az eurorendszer felhasználó értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre, feltéve, hogy a kibocsátó SSS és a befektető SSS közötti kapcsolat az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre.

(4)   A CCBM elfogadható kapcsolatokkal együttesen történő igénybevételét bemutató táblázat a VI. mellékletben található.

152. cikk

CCBM és háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások

(1)   A határokon átnyúló, háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynöknél tartott fedezet igénybevétele útján növeljék vagy csökkentsék a székhelyük szerinti NKB felé mobilizált fedezet összegét.

(2)   A CCBM (ideértve az elfogadható kapcsolatokkal együtt igénybe vett CCBM-et is) alapul szolgálhat a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételéhez. Amennyiben a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokat az eurorendszer általi, határokon átnyúló igénybevételre kínálják, a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételében közreműködik egy NKB, amely azon NKB levelezőbankjaként jár el, amelynek ügyfelei az eurorendszer hitelműveletei céljára az ilyen háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételét kérték. Az e bekezdésben foglaltakkal összhangban történő, határokon átnyúló igénybevétel megkönnyítése érdekében szükséges, hogy az érintett háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynököt az eurorendszer kedvezően értékelje.

(3)   A CCBM háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokkal együttesen történő igénybevételét bemutató táblázat a VI. mellékletben található.

ÖTÖDIK RÉSZ

SZANKCIÓK AZ ÜGYFELEK KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSE ESETÉN

153. cikk

Szankciók a kötelező tartalékkal kapcsolatos kötelezettségszegés esetén

(1)   Az EKB a 2532/98/EK rendelet, a 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4), a 2531/98/EK rendelet, vagy az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján szankciókat ró ki azokra az intézményekre, amelyek nem tesznek eleget a kötelező tartalék alkalmazásával kapcsolatos EKB-rendeletekből és határozatokból eredő kötelezettségeiknek. A vonatkozó szankciókat, valamint az alkalmazásuk során követendő eljárási szabályokat a megjelölt rendeletek rögzítik.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a kötelező tartalékokra vonatkozó előírások súlyos megszegése esetén az eurorendszer felfüggesztheti az ügyfél nyíltpiaci műveletekben való részvételét.

154. cikk

Szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

(1)   Az eurorendszer által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekkel összhangban az NKB egy vagy több szankciót alkalmaz, amennyiben az ügyfél nem tesz eleget az alábbi kötelezettségek egyikének:

a)

a penziós ügyletek és a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfél részére allokált összegre vonatkozóan a művelet teljes időtartama alatt, vagy az NKB általi idő előtti felmondás esetén a művelet fennmaradó összegére vonatkozóan a művelet hátralevő időtartama alatt a megfelelő fedezetnyújtásra és elszámolásra vonatkozó kötelezettség, a 15. cikkben foglaltaknak megfelelően;

b)	a lekötött betétek gyűjtése, a végleges adásvételi ügyletek és az EKB-kötvények kibocsátása tekintetében az ügyletek elszámolására vonatkozó kötelezettség, a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően;

c)	az elfogadható eszközök felhasználása tekintetében a csak elfogadható eszközök mobilizálására és felhasználására vonatkozó kötelezettség, valamint a negyedik rész VIII. címében szereplő, az elfogadható eszközök felhasználására vonatkozó szabályok betartására vonatkozó kötelezettség;

d)

a napzárási eljárások és az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételének feltételei tekintetében a megfelelő mennyiségű elfogadható eszköz előzetes benyújtására vonatkozó kötelezettség, amennyiben a nap végén az ügyfél TARGET2 elszámolási számlájának egyenlege negatív, és ezért a 19. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően úgy tekintendő, hogy az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó automatikus kérelemre kerül sor.

(2)   Az e cikk alapján kirótt szankció lehet:

a)	csak pénzügyi szankció; vagy

b)	pénzügyi és nem pénzügyi szankció együtt.

155. cikk

Pénzügyi szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

Ha egy ügyfél nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdésében megjelölt valamely kötelezettségnek, az eurorendszer minden egyes kötelezettségszegés esetén pénzügyi szankciót ró ki. Az alkalmazandó pénzügyi szankciót a VII. melléklettel összhangban kell kiszámítani.

156. cikk

Nem pénzügyi szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

(1)   Ha egy ügyfél egy 12 hónapos időszak alatt több mint két alkalommal nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában megjelölt valamely kötelezettségnek, és minden egyes kötelezettségszegés tekintetében:

a)	pénzügyi szankció volt alkalmazandó;

b)	a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

c)	a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

az eurorendszer a harmadik kötelezettségszegés alkalmával, valamint az érintett 12 hónapos időszakban minden egyes további azonos típusú kötelezettségszegés alkalmával az ügyfelet felfüggeszti. A 12 hónapos időszakot a 154. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában megjelölt kötelezettség első megsértése időpontjától kell számítani.

(2)   Az (1) bekezdés alapján az eurorendszer által kirótt felfüggesztés minden olyan későbbi nyíltpiaci művelet tekintetében alkalmazandó, amely azonos típusú, mint az a nyíltpiaci művelet, amely az (1) bekezdés szerinti szankcióhoz vezetett.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban kirótt felfüggesztési időszakot a VII. melléklettel összhangban kell meghatározni.

(4)   Ha egy ügyfél egy 12 hónapos időszak alatt több mint két alkalommal nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdése c) pontjában megjelölt valamely kötelezettségnek, és minden egyes kötelezettségszegés tekintetében:

a)	pénzügyi szankció volt alkalmazandó;

b)	a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

c)	a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

az eurorendszer a harmadik kötelezettségszegés alkalmával, valamint az érintett 12 hónapos időszakban minden egyes további azonos típusú kötelezettségszegés alkalmával az ügyfelet a következő nyíltpiaci művelettől kezdődően felfüggeszti. A 12 hónapos időszakot a 154. cikk (1) bekezdése c) pontjában megjelölt kötelezettség első megsértése időpontjától kell számítani.

(5)   Az eurorendszer kivételes esetekben az 154. cikk (1) bekezdésében rögzített bármely kötelezettség megsértéséért az ügyfelet három hónapos időszakra az eurorendszer valamennyi jövőbeli monetáris politikai művelete tekintetében felfüggesztheti. Ebben az esetben az eurorendszer az ügy súlyosságát és különösen az érintett összegeket, valamint a kötelezettségszegés gyakoriságát és időtartamát veszi figyelembe.

(6)   Az eurorendszer által az e cikk alapján kirótt felfüggesztési időszakot a 155. cikkel összhangban alkalmazandó megfelelő pénzügyi szankció mellett kell alkalmazni.

157. cikk

Nem pénzügyi szankciók alkalmazása fióktelepekre a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

Amennyiben az eurorendszer a 156. cikk (5) bekezdésével összhangban valamely ügyfelet felfüggeszt, e felfüggesztés az ügyfél azon fióktelepeire is alkalmazható, amelyeket más olyan tagállamokban jegyeztek be, amelyek pénzneme az euro.

HATODIK RÉSZ

MÉRLEGELÉSEN ALAPULÓ INTÉZKEDÉSEK

158. cikk

Mérlegelésen alapuló intézkedések prudenciális okok alapján vagy nemteljesítési eseményt követően

(1)   Az eurorendszer prudenciális okok alapján a következő intézkedéseket hozhatja:

a)	az ügyfélnek az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása a székhely szerinti NKB vagy az EKB által alkalmazott bármely szerződéses vagy szabályozási rendelkezés alapján;

b)	az ügyfél mentesítése a kötelező tartalékra vonatkozó követelmények alól a székhely szerinti NKB vagy az EKB által alkalmazott bármely szerződéses vagy szabályozási rendelkezés alapján;

c)

valamely ügyfél által az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált eszközök elutasítása, felhasználásának korlátozása vagy azokra kiegészítő haircut alkalmazása az eurorendszer által relevánsnak ítélt bármely információ alapján, különösen, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél hitelképessége és a fedezetként mobilizált eszközök hitelminősége között magas fokú korreláció áll fenn.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben leírt, mérlegelésen alapuló intézkedés prudenciális információkon alapul, az eurorendszer az ilyen jellegű, az ügyfelektől vagy a felügyeleti szervektől származó információkat szigorúan csak a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatainak ellátásával összhangban és annak érdekében használja fel.

(3)   Nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén az eurorendszer felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja azon ügyfeleinek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférését, amelyek tekintetében az eurorendszer által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezések értelmében a nemteljesítés fennáll.

(4)   Az eurorendszer valamennyi (1) és (3) bekezdés szerinti, mérlegelésen alapuló intézkedést arányos és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmaz, és megfelelő indokolással lát el.

159. cikk

A hitelminőség eurorendszer általi vizsgálatához kapcsolódó, mérlegelésen alapuló intézkedések

(1)   Az eurorendszer az általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(2)   Az eurorendszer az (1) bekezdésben rögzített indokok alapján elutasíthat eszközöket, korlátozhatja az eszközök fedezetként történő mobilizálását vagy felhasználását, vagy kiegészítő haircutot alkalmazhat, amennyiben az eurorendszer kockázatoktól való megfelelő védelmének biztosítása érdekében ilyen döntés szükséges.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben leírt elutasítás prudenciális információkon alapul, az eurorendszer az ilyen jellegű, az ügyfelektől vagy a felügyeleti szervektől származó információkat szigorúan csak a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatainak ellátásával összhangban és annak érdekében használja fel.

(4)   Az eurorendszer kizárhatja a következő eszközöket az elfogadható forgalomképes eszközök listájáról:

a)	olyan szervezet által kibocsátott vagy garantált eszközök, amelynek pénzeszközeit befagyasztották, és/vagy amellyel szemben az Unió a Szerződés 75. cikke alapján, vagy valamely tagállam a pénzeszközök felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendelt el; és/vagy

b)	olyan szervezet által kibocsátott vagy garantált eszközök, amelynek tekintetében az EKB Kormányzótanácsa az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférést felfüggesztő vagy kizáró határozatot hozott.

HETEDIK RÉSZ

AZ EURORENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI MŰVELETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI KÖZÖS MINIMUMJELLEMZŐK

160. cikk

Az eurorendszerbeli központi bankok és az ügyfelek közötti jogviszony

Az eurorendszer biztosítja, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses vagy szabályozási rendelkezései az ügyfelei tekintetében összhangban álljanak a hetedik rész rendelkezéseivel.

1. FEJEZET

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó rendelkezések összességére vonatkozó további közös minimumjellemzők

161. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai keretének végrehajtását érintő módosítások

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy képesek legyenek a monetáris politikai keret módosításait indokolatlan késedelem nélkül bevezetni.

(2)   Szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben az NKB-k szerepeltetnek olyan rendelkezést, amelynek értelmében az NKB-nek ügyfeleivel közölnie kell az (1) bekezdésben említett módosításokról szóló értesítést. Az NKB-k biztosítják, hogy ezen értesítés a módosítások hatálybalépésének időpontját illetően egyértelmű helyzetet teremtsen.

162. cikk

A fizetések pénzneme

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek előírják, hogy az eurorendszer monetáris politikai műveleteivel kapcsolatos valamennyi fizetést euróban kell teljesíteni, a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok keretében teljesített devizafizetések kivételével.

163. cikk

A szerződéses rendelkezések formája

Amennyiben nemteljesítési esemény esetén az összes nyitott ügylet tényleges felmondásának és lezárásának (a nettósítást is beleértve) biztosítása érdekében a megállapodás keretén belül minden ügyletet egységes szerződéses rendelkezés keretében kell végrehajtani és/vagy a szerződést keretszerződésként kell kötni, az NKB által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseknek erről rendelkezniük kell.

164. cikk

Formanyomtatványok, adathordozók és kommunikációs eszközök

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az NKB és az ügyfelek közötti viszonyban megfelelő és egyértelmű szabályok álljanak fenn a formanyomtatványok (ideértve az ügyletek feltételeinek visszaigazolását) és adathordozók használatára, valamint a kommunikációs eszközökre és azok jellemzőire vonatkozóan.

165. cikk

Nemteljesítési események

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek legalább az alábbiaktól érdemben nem különböző nemteljesítési eseményekről rendelkeznek:

a)	valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél felszámolásáról vagy az ügyfél részére felszámolóbiztos vagy hasonló tisztviselő kijelöléséről vagy bármely hasonló eljárásról;

b)	valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél átszervezéséről vagy más hasonló intézkedések bevezetéséről, amelyek célja az ügyfél pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása és az a) pontban meghatározott döntés elkerülése;

c)

az ügyfél írásbeli nyilatkozata arról, hogy a tartozásait részben vagy egészében nem képes megfizetni, vagy monetáris politikai ügyletekből fakadó kötelezettségeit nem képes teljesíteni, vagy a hitelezőivel önkéntesen általános megállapodást vagy egyezséget kötött, vagy ha az ügyfél fizetésképtelen vagy feltehetően fizetésképtelen, vagy feltételezhető, hogy nem képes tartozásait megfizetni;

d)	az a) vagy b) pont szerinti döntést megelőző eljárási intézkedésre kerül sor;

e)	bármely ténylegesen vagy feltehetően az ügyfélnek tulajdonítható nyilatkozat vagy szerződést megelőző állítás az alkalmazandó jogi rendelkezések értelmében téves, illetve valótlan;

f)	az ügyfélnek az érintett olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, végrehajtott a) 2013/36/EU irányelvben és 575/2013/EU rendeletben; vagy b) 2004/39/EK európai parlamenti irányelvben (19) foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedélyét felfüggesztették, illetve visszavonták;

g)

az ügyfelet felfüggesztették, illetve kizárták bármely olyan fizetési rendszerből vagy megállapodásból, amelynek keretében monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó fizetéseket bonyolítanak le, illetve (a devizaswapügyletek kivételével) felfüggesztették, illetve kizárták bármely, az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolásához használt SSS-ből;

h)	az ügyféllel szemben a 2013/36/EU irányelv 41. cikke (1) bekezdésében, 43. cikke (1) bekezdésében és 44. cikkében említett intézkedéseket hoztak;

i)	a penziós ügyletek vonatkozásában az ügyfél nem felel meg a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó előírásoknak;

j)

a repoügyletek vonatkozásában az ügyfél a vételár vagy a visszavásárlási ár megfizetését, illetve a megvásárolt vagy visszavásárolt eszköz rendelkezésre bocsátását elmulasztja, vagy fedezett hitelek esetén az ügyfél az eszközök átadását, illetve a hitel visszafizetését a rendelkezésre bocsátásra vagy a fizetésre kijelölt napokon elmulasztja;

k)	a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok és a lekötött betétek vonatkozásában az ügyfél az euróban megadott összeg, illetve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap esetén a devizaösszeg megfizetését az ilyen fizetésekre kijelölt napokon elmulasztja;

l)	az e cikkben felsoroltaktól lényegileg nem különböző nemteljesítési esemény bekövetkezése az ügyfél vonatkozásában az EKB vagy bármely NKB devizatartalékai, illetve saját pénzeszközei kezelése céljára kötött megállapodás értelmében;

m)	az ügyfél lényeges információk rendelkezésre bocsátását elmulasztja, ami a székhely szerinti NKB számára súlyos következményekhez vezet;

n)

az ügyfél a penziós ügyletekre és devizaswapokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt bármely más kötelezettségét nem teljesíti, és – amennyiben képes lenne orvosolni – a kötelezettség nem teljesítését nem orvosolja fedezett ügylet esetén legkésőbb az NKB erre vonatkozó értesítésétől számított 30 napon belül, vagy devizaswap esetén legkésőbb 10 napon belül;

o)

nemteljesítési esemény következik be valamely ügyfélnek az eurorendszer bármely más tagjával monetáris politikai műveletek végrehajtása céljából kötött bármely megállapodással kapcsolatban, melynek vonatkozásában az eurorendszer e más tagja gyakorolta a megállapodás alapján bármely ügylet nemteljesítési esemény miatti lezárására vonatkozó jogát;

p)	az ügyféllel szemben az Unió a pénzeszközök befagyasztását és/vagy a Szerződés 75. cikke alapján a pénzeszközei felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendel el;

q)	az ügyféllel szemben valamely tagállam, amelynek a pénzneme az euro, a pénzeszközök befagyasztását és/vagy a pénzeszközei felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendel el;

r)	az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része befagyasztást elrendelő határozat, lefoglalás, elkobzás vagy más olyan eljárás hatálya alatt áll, amelynek célja a közérdek vagy a fél hitelezőinek védelme;

s)	az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része engedményezésre kerül egy másik szervezetre;

t)

minden más olyan fenyegető vagy fennálló helyzet, amelynek bekövetkezése veszélyeztetheti az ügyfélnek az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtása érdekében kötött megállapodás alapján, vagy az ügyfél és bármely NKB közötti kapcsolatra vonatkozó szabályok alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítését.

(2)   Az (1) bekezdés a) és p) pontjában említett események automatikusak; a b), c) és q) pontban említett események lehetnek automatikusak; a d)–o), illetve az r)–t) pontban említett események nem lehetnek automatikusak, azok mérlegelés tárgyát képezik, vagyis csak értesítés közlése alapján érvényesíthetők. Az ilyen értesítésben a kialakult helyzet orvoslása céljából legfeljebb három munkanapos „türelmi idő” adható. A mérlegelés tárgyát képező nemteljesítési eseményeket illetően az NKB-k biztosítják, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezésekből egyértelműen megállapítható legyen, hogy az milyen jogkövetkezményekkel jár.

166. cikk

Korrekciós intézkedések nemteljesítési esemény esetén, valamint prudenciális okok alapján

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén, illetve prudenciális okok alapján az NKB jogosult legyen az alábbi korrekciós intézkedések bármelyikének igénybevételére:

a)	az ügyfél nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása;

b)	az ügyfél rendelkezésre állásokhoz való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása;

c)	valamennyi folyamatban lévő megállapodás és ügylet felmondása;

d)	még nem lejárt vagy függő kötelezettségek lejárttá tétele;

e)	az ügyfél NKB-nál elhelyezett betéteinek az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítésére történő felhasználása;

f)	az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítéséig az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésének felfüggesztése.

(2)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén az NKB az (1) bekezdésben említetteken kívül jogosult legyen az alábbi korrekciós intézkedések bármelyikének igénybevételére:

a)	késedelmi kamat felszámítása; és

b)	kártérítési igény az ügyfél nemteljesítése következtében beállt veszteségekért.

(3)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy prudenciális okok alapján az NKB az eurorendszer hitelműveletei céljára az ügyfelek által fedezetként mobilizált eszközöket elutasíthassa, azok felhasználását korlátozhassa, vagy azokra kiegészítő haircutot alkalmazhasson.

(4)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a székhely szerinti NKB mindenkor olyan jogi helyzetben legyen, hogy indokolatlan késlekedés nélkül érvényesíthesse a fedezetként rendelkezésre bocsátott eszközöket olyan módon, hogy az NKB jogosult legyen a nyújtott hitel értékének realizálására, ha az ügyfél nem rendezi haladéktalanul negatív egyenlegét.

(5)   Az előírt intézkedések egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az EKB Kormányzótanácsa dönthet a korrekciós intézkedésekről, ideértve a nyíltpiaci műveletekhez vagy a jegybanki rendelkezésre álláshoz való hozzáférés felfüggesztését, korlátozását vagy kizárását.

167. cikk

Az ügyfelek általi adatszolgáltatás

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az NKB az eurorendszer monetáris politikai műveleteivel összefüggésben az ügyfelektől bármilyen releváns információt megszerezhessen.

168. cikk

Értesítések és egyéb közlések

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek előírják, hogy minden értesítés, illetve egyéb közlés csak írásos és/vagy elektronikus formában történhet.

(2)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek pontos rendelkezéseket tartalmaznak arról, hogy az értesítéseket és egyéb közléseket milyen módon kell megtenni, és azok mikor lépnek hatályba. A közlések vagy egyéb értesítések hatálybalépéséig eltelt idő nem lehet olyan hosszú, hogy ez alatt a meghozott rendelkezések egészének gazdasági hatása megváltozzon. Különösen a visszaigazolásokat kell haladéktalanul megküldeni és ellenőrizni.

169. cikk

Harmadik felek jogai

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az ügyfél jogait és kötelezettségeit nem lehet a székhely szerinti NKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül engedményezni, megterhelni, megújítani, illetve az ügyfél által egyéb módon elidegeníteni.

(2)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az ügyletből csak a szerződést kötő vagy a székhely szerinti NKB és az azonosított ügyfél számára keletkeznek jogok és kötelezettségek. Az ilyen szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseknek azonban meg kell engedniük az NKB-k és/vagy az EKB közötti kapcsolatokat:

a)	amelyek az elfogadható eszközök határokon átnyúló felhasználásából erednek; és

b)	amennyiben az ügyfelekkel közvetítő intézményen keresztül végrehajtott műveletekhez szükségesek.

170. cikk

Irányadó jog és joghatóság

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekre, valamint az ilyen rendelkezések alapján végrehajtott ügyletekre – kivéve, ha az elfogadható eszközök határokon átnyúló felhasználása miatt másként szükséges – ezen NKB helye szerinti tagállam joga irányadó, amely tagállam pénzneme az euro.

(2)   A vitarendezés helye – az Európai Unió Bírósága hatáskörének sérelme nélkül – az adott tagállam, amelynek a pénzneme az euro, illetékes bírósága.

171. cikk

Elszámolási napok a lekötött betétek tekintetében

Az NKB-k a betétekre vonatkozóan olyan rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rögzítik, hogy az elszámolás mind a lekötött betétek lekötése, mind pedig kivétele tekintetében az EKB betétműveletről szóló hirdetményében meghatározott napokon történik.

2. FEJEZET

A visszavásárlási megállapodásokra és a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

172. cikk

Az ügylet távolabbi lábának időpontja

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az ügylet távolabbi lábának időpontja, beleértve a fedezett hitelmegállapodás visszafizetési időpontját, az egyes ügyletek megkötésekor meghatározásra kerüljön.

173. cikk

Munkanapok

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek meghatározzák a 2. cikkben hivatkozott „munkanapot”.

174. cikk

Kamatlábak

(1)   Visszavásárlási megállapodás esetén a vételi ár és a visszavásárlási ár közötti árkülönbség egy meghatározott kamatlábnak a tervezett vételi és a visszavásárlási időpont közötti időszak alatti vételi árra történő alkalmazásával kapott aggregált összegnek felel meg.

(2)   Fedezett hitel esetén a kamatot egy meghatározott kamatlábnak a hitel összegére és művelet futamidejére történő alkalmazásával kell meghatározni.

(3)   A penziós ügyletekre alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely az actual/360 kamatnap-számítási szabályon alapul.

175. cikk

Nem euróban megadott összegek átváltásának mechanizmusai

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a nem euróban megadott összegek euróra történő átváltására szolgáló mechanizmusok meghatározzák, hogy az alkalmazandó árfolyam az EKB irányadó napi euro devizaárfolyama, illetve, ha ez nem áll rendelkezésre, az azon napot megelőző munkanapon érvényes azon azonnali EKB átváltási árfolyam, amelyen az euro másik valuta vétele ellenében történő eladását magában foglaló átváltást el kell végezni.

3. FEJEZET

Kizárólag a visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

176. cikk

A visszavásárlási megállapodások tárgya

(1)   Visszavásárlási megállapodás megkötése esetén az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy elfogadható eszközök eurokészpénz ellenében történő eladására kerüljön sor, olyan egyidejű megállapodással együtt, amely az egyenértékű eszközök eurokészpénz ellenében, meghatározott időpontban történő viszonteladására irányul.

(2)   Az NKB-k az „egyenértékű eszközöket” úgy határozzák meg, mint a hasonlítás alapjául szolgáló eszközökével megegyező kibocsátó által a kibocsátás napjától függetlenül ugyanazon kibocsátás részeként kibocsátott, hasonlítás alapjául szolgáló eszközökkel típus, névérték, összeg és leírás szerint megegyező eszközöket.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdés szerinti összehasonlítás alapjául szolgáló eszközöket átkonvertálták, redenominálták, vagy azokból lehívtak, az egyenértékűség meghatározását oly módon kell módosítani, hogy az a következőket jelentse:

a)	konverzió esetén a konvertálás eredményeképpen kapott eszközöket;

b)	lehívás esetén a kifizetett eszközöket, feltéve, hogy az eladó a vevőnek a lehívás értékének megfelelő összeget kifizette;

c)	redenominált eszközök esetén az eredeti eszközök redenominálása utáni eszközöket, szükség esetén az eszközök redenominálás előtti és utáni értéke közötti különbözetnek megfelelő pénzösszeggel kiegészítve.

177. cikk

A lezárás esetén végzett nettósításra vonatkozó rendelkezések visszavásárlási megállapodások tekintetében

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezte esetén jogosultak legyenek valamennyi nyitott repoügyletet felmondani és lezárni.

(2)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek az alábbiakban felsorolt gazdasági hatások elérése céljából rendelkeznek a nettósításról.

a)

Valamely nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén a visszavásárlási dátum minden ügyletre vonatkozóan azonnal esedékessé válik, és arra az alábbi lehetőségek egyike vonatkozik: i. minden kapcsolódó pótfedezeti eszközt azonnal át kell adni, mégpedig úgy, hogy a feleknek az eszközök átadására és a visszavásárolt eszközök visszavásárlási árának megfizetésére vonatkozó kötelezettségei csak a b)–d) pontnak megfelelően teljesíthetőek; vagy ii. a repoügylet felmondásra kerül;

b)	A visszavásárolt eszközök felszámolási értékét, bármely átadandó egyenértékű pótfedezeti eszköz felszámolási értékét és az egyes felek által fizetendő visszavásárlási árat minden ügyletnél az NKB határozza meg a visszavásárlás napjára vonatkozóan, kereskedelmi szempontból ésszerű módon.

c)

A b) pont alapján az NKB kiszámítja, hogy a visszavásárlás napján melyik fél mennyivel tartozik a másiknak. Az egyik fél másikkal szembeni követelését beszámítják annak a másik fél felé fennálló tartozásába, így csak az e számítás szerint alacsonyabb követeléssel rendelkező fél köteles megfizetni a beszámítás nettó egyenlegét.

d)	A nettó egyenleg a következő olyan napon esedékes, amikor a TARGET2 a fizetés teljesítése céljából működik. E beszámítás elvégzéséhez minden, nem euróban denominált összeget euróra kell váltani a megfelelő napon, a 175. cikknek megfelelően kiszámított árfolyamon.

(3)   Az NKB-k a „felszámolási értéket” a 2. cikkben foglaltaknak megfelelően határozzák meg.

178. cikk

A kockázatkezelési intézkedéseknek való megfelelés

Amennyiben az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek a biztosítékok helyettesítésére vonatkozóan tartalmaznak valamilyen rendelkezést, úgy a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a kötelező kockázatkezelési intézkedések további betartását.

179. cikk

Készpénzben biztosított pótfedezet

Amennyiben az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek a pótfedezetek készpénzben történő elhelyezésére, illetve visszaszolgáltatására vonatkozóan tartalmaznak valamilyen rendelkezést, e rendelkezésnek azt is rögzítenie kell, hogy a pótfedezet elhelyezésére, illetve visszaszolgáltatására vonatkozó minden további kötelezettséget először ugyanolyan összegű készpénz, valamint a hozzá tartozó kamat felhasználásával kell teljesíteni.

180. cikk

A visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további rendelkezések

Az ezen iránymutatás rendelkezéseinek sérelme nélkül az NKB-k a visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben további rendelkezéseket határozhatnak meg.

4. FEJEZET

Kizárólag a fedezett hitelmegállapodásokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

181. cikk

Biztosíték nyújtása és érvényesítése

(1)   A fedezett hitelek formájában való likviditásbővítésre vonatkozó megállapodások tekintetében az NKB-k szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben figyelembe veszik a biztosítéki jog (mint például a kézizálogjog, engedményezés, vagy jelzálogjog) alapításához és annak későbbi érvényesítéséhez szükséges, a jogrendszerükben alkalmazandó különböző eljárásokat és formai követelményeket.

(2)   Az NKB a fedezett hitelekre vonatkozó olyan megállapodásokat alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a fedezetként rendelkezésre bocsátott eszközök az NKB által jogilag érvényesíthetőek legyenek, az adott eszközökre vonatkozó más, elsőbbséget élvező követelések fennállása nélkül. A fedezetként biztosított eszközök és a hozzájuk kapcsolódó bármely jog vonatkozásában nem engedhető meg, hogy harmadik felek (ideértve a fizetésképtelenség esetén eljáró felszámoló hatóságot is) beavatkozzanak, illetve az eszközöket – a csalás esete kivételével – sikerrel követeljék.

(3)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a 165. cikk szerinti nemteljesítési esemény bekövetkezte esetén olyan jogi helyzetben legyenek, hogy érvényesíteni tudják a fedezetként biztosított eszközök gazdasági értékét. Az ilyen nemteljesítési eseménynek továbbá tükröznie kell azokat a körülményeket, amelyek között az NKB úgy tekintheti, hogy az ügyfél a visszavásárlási megállapodásban foglaltakat nem teljesítette.

182. cikk

A napközbeni műveletek egynapossá történő meghosszabbítása

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a napközbeni műveletek egynapossá történő meghosszabbítását.

5. FEJEZET

Kizárólag a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokra vonatkozó további közös minimumjellemzők

183. cikk

Egyidejűleg kötött azonnali és határidős eladási és visszavásárlási megállapodás

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy minden ügylet az eurónak egy másik valutával szemben történő, egyidejűleg kötött azonnali és határidős eladásából és vételéből álljon.

184. cikk

A fizetések ideje és módja

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek rendelkeznek a fizetések idejéről és módjáról. A határidős eladás, illetve vétel napját az egyes ügyletek megkötésekor kell rögzíteni.

185. cikk

Egyes fogalmak meghatározása

Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek a külföldi pénznem, azonnali árfolyam, határidős árfolyam, átutalási nap és visszautalási nap fogalmát az alábbiakkal összhangban határozzák meg:

a)   „külföldi valuta”: bármely, az eurótól különböző törvényes fizetőeszköz;

b)   „azonnali árfolyam”: egy adott ügylet vonatkozásában olyan (a 175. cikk szerint kiszámított) árfolyam, amelyet az euroösszegnek az adott ügyletre jellemző külföldi pénznemben megadott olyan összegre való átváltására használnak, amelyet az egyik fél a másiknak az átutalási napon, az euro összegének megfizetése ellenében köteles átutalni, és amely árfolyamot a visszaigazolásban fel kell tüntetni;

c)   „határidős árfolyam”: a 175. cikkben foglaltaknak megfelelően kiszámított árfolyam, amelyet az euroösszegnek a külföldi pénznemben megadott olyan összegre való átváltására használnak, amelyet az egyik fél a másiknak a visszautalási napon, az euro összegének megfizetése ellenében köteles átutalni, és amely árfolyamot a visszaigazolásban fel kell tüntetni, és az az érintett NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározásra kerül;

d)   „visszautalandó devizaösszeg”: az a külföldi pénznemben megadott összeg, amely az euroösszegnek a visszautalási napon történő megvásárlásához szükséges;

e)   „átutalási nap”: bármely ügylet vonatkozásában az a nap, és adott esetben a nap azon órája, amikor az euroösszegnek az egyik fél által a másik javára történő átutalása esedékessé válik, vagyis az a nap, és adott esetben a nap azon órája, amelyben a felek az euroösszeg átutalásának elszámolására vonatkozóan megegyeztek;

f)   „visszautalási nap”: bármely ügylet vonatkozásában az a nap, és adott esetben az adott nap azon órája, amikor az egyik fél az euroösszeget köteles a másiknak visszautalni.

186. cikk

A lezárás esetén végzett nettósításra vonatkozó rendelkezések devizaswapok tekintetében

(1)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy nemteljesítési esemény bekövetkezte esetén jogosultak legyenek valamennyi nyitott ügyletet felmondani és lezárni.

(2)   Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek az alábbiakban felsorolt gazdasági hatások elérése céljából rendelkeznek a nettósításról.

a)

Nemteljesítési esemény bekövetkezésekor minden ügyletet felmondottnak kell tekinteni, és az euro helyettesítési értékét és a külföldi pénznemben visszautalandó összegeket az NKB-nak kell úgy megállapítania, hogy az ilyen helyettesítési értékeknek olyan összegek legyenek, amelyek az NKB számára biztosítják azon fizetések gazdasági értékének megőrzését, amelyeket egyébként teljesíteni kellett volna.

b)

Az így megállapított összegek alapján az NKB kiszámítja, hogy a visszautalás napján melyik fél mennyivel tartozik a másiknak. Szükség esetén az egyik fél követelését a 175. cikkben foglaltaknak megfelelően euróra váltják és beszámítják annak a másik fél felé fennálló tartozásába. Csak az e számítás szerint alacsonyabb követeléssel rendelkező fél köteles megfizetni a nettó egyenleget. A nettó egyenleg a következő olyan napon esedékes, amikor a TARGET2 a fizetés teljesítése céljából működik.

187. cikk

A devizaswapokra vonatkozó további rendelkezések

Az NKB-k az ezen iránymutatásban rögzített követelmények sérelme nélkül szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseikben a devizaswapokra vonatkozó további rendelkezéseket határozhatnak meg.

NYOLCADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

188. cikk

Információmegosztás

Amennyiben a monetáris politika végrehajtásához szükséges, az NKB-k megoszthatnak egymással az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben részt vevő ügyfeleikkel kapcsolatos információkat, például működési adatokat. Ezekre az információkra a KBER Alapokmányának 37. cikkében rögzített szolgálati titoktartási követelmény vonatkozik.

189. cikk

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló jogszabályok

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei ügyfeleinek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló jogszabályokban számukra előírt valamennyi kötelezettségről tudomással kell bírniuk és azoknak eleget kell tenniük.

190. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az EKB/2011/14 iránymutatás 2015. május 1-jétől hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett iránymutatásra történő hivatkozásokat erre az iránymutatásra történő hivatkozásként kell értelmezni, a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

191. cikk

Hatálybalépés, alkalmazás és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az NKB-kkel történő közlése napján lép hatályba.

(2)   Ezen iránymutatás valamennyi rendelkezése 2015. május 1-jétől alkalmazandó, a 142. cikkben megjelölt rendelkezések kivételével, amelyek 2015. november 1-jétől alkalmazandóak.

(3)   Az NKB-k legkésőbb 2015. február 16-ig részletes beszámolót juttatnak el az EKB részére azon intézkedések szövegéről és azon eszközökről, amelyekkel meg kívánnak felelni ezen iránymutatás azon rendelkezéseinek, amelyek az EKB/2011/14 iránymutatáshoz képest jelentős változást képviselnek.

192. cikk

Címzettek

Ezen iránymutatás címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

---

(1)  EKB/2011/14 iránymutatás (2011. szeptember 20.) az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól (HL L 331., 2011.12.14., 1. o.).

(2)  A Tanács 2531/98/EK rendelete (1998. november 23.) a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról (HL L 318., 1998.11.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).

(4)  Az Európai Központi Bank EKB/2012/27 iránymutatása (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).

(5)  A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EU rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 2010) (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(12)  A 7. cikk (4) bekezdésében foglaltak függvényében.

(13)  A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

(14)  Az ünnepek következtében különleges ütemezésre kerülhet sor.

(15)  Az ünnepek időszaka miatt a decemberi műveletet általában egy héttel előrehozzák, a hónap előző szerdájára.

(16)  Az elszámolási nap az eurorendszer munkanapjait jelenti. T az üzletkötés napját jelenti.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(18)  A hitelminőségi besorolásokkal kapcsolatos információkat az EKB honlapján teszik közzé.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---