5.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 60/1

(1)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (3) előírja, hogy a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságnak (a továbbiakban: HTMGB) – többek között biológiai, gazdasági, környezeti, társadalmi és műszaki szempontok szerint – rendszeres időközönként értékelnie kell az élő vízi erőforrásokkal való gazdálkodást.

(2)

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe és a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló megállapodás egyaránt hangsúlyozza, hogy az ágazatbeli tudományos ismeretek előmozdítása érdekében szükséges a kutatás és az adatgyűjtés fejlesztése.

(3)

A nem közösségi vizekben található élő vízi erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására vonatkozó közös halászati politika célkitűzéseinek megfelelően és különösen a halászati partnerségi megállapodásokban foglalt vagy a regionális halgazdálkodási szervezetek által elfogadott rendelkezésekkel összhangban a Közösségnek részt kell vennie a halászati erőforrások védelmére tett erőfeszítésekben.

(4)

A Tanács 2003. január 23-án következtetéseket fogadott el a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „a környezetvédelmi követelmények közös halászati politikába történő beépítésére irányuló közösségi cselekvési terv meghatározásáról” szóló bizottsági közleményről, amely irányadó elveket, gazdálkodási intézkedéseket és munkaprogramot fogalmaz meg az ökoszisztéma-alapú megközelítésnek a halászati gazdálkodásban való előmozdítása érdekében.

(5)

A Tanács 2003. október 13-án következtetéseket fogadott el a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, a közösségi halgazdálkodás céljára készülő tudományos és műszaki szakvélemények javítására vonatkozó bizottsági közleményről, amely a tudományos szakvélemények tárgyában ismerteti a Közösség igényeit, meghatározza a szakvélemények kibocsátásának mechanizmusait, feltérképezi azokat a területeket, ahol a tanácsadás rendszere fejlesztésre szorul, valamint javaslatot tesz a rövid, közép- és hosszú távú lehetséges megoldásokra.

(6)

A közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozásáról szóló, 2000. június 29-i 1543/2000/EK tanácsi rendeletet (4) felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy kellően figyelembe vehető legyen a halgazdálkodás flottaalapú megközelítése, az ökoszisztéma-alapú megközelítés kidolgozásának szükségessége, a halászati adatok minőségének, teljességének és hozzáférhetőségének javítása iránti igény, a tudományos szakvélemények kiadásának hatékonyabb támogatása, valamint a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása.

(7)

A halászati adatok gyűjtésének és kezelésének területén jelenleg hatályos rendeletek rendelkezéseket tartalmaznak a halászhajókkal kapcsolatos adatok gyűjtéséről és kezeléséről, a hajók tevékenységéről, fogásaikról és az árak ellenőrzéséről, amelyeket a közös halászati politika területén az adatgyűjtés és ezen adatok használatának egyszerűsítése és a kettős adatgyűjtés elkerülése érdekében e rendeletben figyelembe kell venni. A hatályos rendeletek a következők: a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (5), a tagállamok által benyújtandó, az akvakultúra-termelésre vonatkozó statisztikákról szóló, 1996. április 22-i 788/96/EK tanácsi rendelet (6), a közösségi halászflottának és halászati erőkifejtésnek a többéves orientációs programokkal kapcsolatban történő felosztásáról szóló, 1998. szeptember 30-i 2091/98/EK bizottsági rendelet (7), a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (8), a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet (9), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendelet (10), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelet (11), a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet (12), a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 26-i 812/2004/EK tanácsi rendelet (13), a tagállamokban kirakodott halászati termékekre vonatkozó adatszolgáltatásról szóló, 2006. december 18-i 1921/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14), a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendelet (15) és az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1100/2007/EK tanácsi rendelet (16).

(8)

A tudományos értékelés céljára gyűjtött adatoknak tartalmazniuk kell többek között a flottákra és tevékenységeikre vonatkozó információkat, a fogásokra kiterjedő biológiai adatokat – a visszaengedett halállományokkal összefüggő információkat is ideértve –, a halállományokra vonatkozó felmérési adatokat és az esetlegesen a halászat által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt környezeti hatással kapcsolatos adatokat. Ezen adatok körébe tartoznak továbbá az árképzésről felvilágosítást adó adatok, valamint egyéb olyan adatok, amelyek elősegíthetik a halászati vállalkozások, az akvakultúra- és feldolgozóipar gazdasági helyzetének, illetve ezekben az ágazatokban a foglalkoztatási helyzet alakulásának felmérését.

(9)

Az élő vízi erőforrások védelme és megőrzése és fenntartható kiaknázásuk biztosítására a halgazdálkodásba fokozatosan be kell vezetni egy ökoszisztéma-alapú megközelítést. Ennek érdekében adatokat szükséges gyűjteni a halászat tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásainak értékelésére.

(10)

A halászati adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására irányuló közösségi programok végrehajtása a tagállamok közvetlen felelőssége. Ennek megfelelően a tagállamoknak a közösségi programmal összhangban ki kell dolgozniuk saját nemzeti programjukat.

(11)

A tagállamoknak együtt kell működniük egymással és harmadik országokkal, továbbá az adott tengeri régió és az érintett belvizeket magukban foglaló régiók tekintetében végzett adatgyűjtések terén össze kell hangolniuk nemzeti programjaikat.

(12)

Meg kell határozni a közösségi szintű prioritásokat és a Közösségen belüli adatgyűjtés és adatfeldolgozás eljárásait annak érdekében, hogy egy stabil többéves regionális keret kialakításával biztosítható legyen a rendszer egészének koherenciája, illetve optimalizálható legyen költséghatékonysága.

(13)

Az e rendeletben említett adatokat számítógépes nemzeti adatbázisokba kell betáplálni, hogy a Bizottság számára hozzáférhetők és a végfelhasználók számára továbbíthatóak legyenek. A tudományos közösségnek érdekében áll, hogy a személyazonosítást lehetővé nem tévő adatok hozzáférhetők legyenek bármely olyan fél részére, amelynek érdeke fűződik ezek elemzéséhez.

(14)

A halászati erőforrásokkal való gazdálkodás részletes adatok feldolgozását teszi szükségessé a konkrét kérdések megoldása érdekében. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak továbbítaniuk kell a tudományos elemzéshez szükséges adatokat, és biztosítaniuk kell az ehhez szükséges technikai kapacitást. Szükség esetén a részletes adatokat továbbításuk előtt a véghasználók általi megkeresésben meghatározott összesítési szinten összesíteni kell.

(15)

Az e rendelet hatálya alá adatokhoz való hozzáféréssel összefüggő kötelezettségek nem érintik a tagállamoknak a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (17), valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelet (18) szerinti kötelezettségeit.

(16)

E rendelet alkalmazásában a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) szabályozza.

(17)

A halászati adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló nemzeti programok végrehajtása jelentős kiadásokkal jár. E programok előnyei teljes mértékben csak közösségi szinten valósíthatók meg. Ezért rendelkezni kell a Közösség által a tagállami költségekhez nyújtandó pénzügyi hozzájárulásról, összhangban a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendelettel (21).

(18)

Arra az esetre, ha a Bizottság szabálytalanságokat tárna fel az érintett kiadásoknál, a 861/2006/EK rendelet 28. cikkével összhangban pénzügyi korrekciókra vonatkozó rendelkezést kell elfogadni.

(19)

Rendkívül fontos a nemzeti programok helyes végrehajtása, különösen a határidők tiszteletben tartása, a minőség-ellenőrzés, a gyűjtött adatok hitelesítése és továbbítása. Ezen okból a közösségi pénzügyi hozzájárulást a határidők betartásától, a minőség-ellenőrzéstől, az elfogadott minőségi szabványok tiszteletben tartásától és az adatok nyújtásáról kell függővé tenni. Ennek megfelelően, az e feltételeknek való meg nem felelés eseteire egy pénzügyi szankciórendszert kell bevezetni.

(20)

A közös halászati politika irányításához szükséges tudományos tanácsadás javítása érdekében szükséges, hogy a tagállamok és a Bizottság összehangolják tevékenységüket, és együttműködjenek a megfelelő tudományos testületek keretében.

(21)

Prioritásként kell kezelni annak biztosítását, hogy a megfelelő tudományos szakértők részt vegyenek a közös halászati politika irányításához szükséges tudományos értékeléseket végző szakértői csoportok munkájában.

(22)

A tudományos közösséggel konzultációt kell folytatni, a halászati ágazatban tevékenykedőket és az egyéb érdekcsoportokat pedig tájékoztatni kell az adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról. A szükséges szakvélemények gyűjtéséhez a megfelelő testületek a 2005/629/EK bizottsági határozattal (22) létrehozott HTMGB, az 1999/478/EK bizottsági határozattal (23) létrehozott halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság és a 2004/585/EK tanácsi határozattal (24) létrehozott regionális tanácsadó testületek.

(23)

Az irányítóbizottságnak biztosítania kell a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést e rendelet megfelelő végrehajtása érdekében. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (25) összhangban kell elfogadni.

(24)

Az eddigi tapasztalatok és az új igények alapján helyénvaló hatályon kívül helyezni az 1543/2000/EK rendeletet, és azt ezzel a rendelettel felváltani,

a)

a többéves programok keretében a halászati ágazattal kapcsolatos biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtése és kezelése;

b)

a közös halászati politika keretében a halászati ágazatra vonatkozó adatoknak tudományos elemzés céljából történő felhasználása.

a)

„halászati ágazat”: a kereskedelmi halászattal, a hobbihorgászattal, akvakultúrával és a halászati termékeket feldolgozó iparágakkal kapcsolatos tevékenységek;

b)

„akvakultúra”: a vízi organizmusok olyan művelése vagy tenyésztése, amelyben a kérdéses organizmusok gyarapodását a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékben gyarapító technológiákat használnak; a vízi organizmus természetes vagy jogi személy tulajdonában marad a művelés vagy tenyésztés egész időszaka alatt, beleértve a gyűjtést is;

c)

„hobbihorgászat”: az élővízi erőforrások szabadidős vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

d)

„tengeri régiók”: a 2004/585/EK tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott földrajzi területek és a regionális halgazdálkodási szervezetek által megállapított területek;

e)

„törzsadatok”: az egyes halászhajókra, természetes vagy jogi személyekre vagy egyes mintákra vonatkozó adatok;

f)

„metaadatok”: az összegyűjtött törzsadatokról minőségi és mennyiségi információt nyújtó adatok;

g)

„részletes adatok”: törzsadatokon alapuló adatok olyan formában, amely természetes vagy jogi személyek közvetlen vagy közvetett azonosítását nem teszi lehetővé;

h)

„összesített adatok”: a törzs- vagy részletes adatok meghatározott elemzési célokból történő összesítésének eredménye;

i)

„végfelhasználók”: a halászati ágazatban az adatok tudományos elemzésében kutatási vagy kezelési szempontból érdekelt testületek;

j)

„flottaalapú mintavétel”: biológiai, műszaki, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtése megegyezés szerinti regionális halászattípusok és flottaszegmensek alapján;

k)

„közösségi halászhajó”: a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének d) pontjában meghatározott hajó.

a)

közösségi halászhajók által folytatott kereskedelmi halászat:

b)

a közösségi vizeken folytatott hobbihorgászat, ideértve az angolna és a lazac belvizeken folytatott hobbihorgászatát is;

c)

a tagállamokban és a közösségi vizeken végzett, tengeri fajokkal – többek között angolnával és lazaccal – kapcsolatos akvakultúra-tevékenységek;

d)

halászati termékeket feldolgozó ipar.

a)

többéves mintavételi programok;

b)

szükség esetén a kereskedelmi halászat és a hobbihorgászat tengeri megfigyelésére szolgáló rendszer;

c)

a tengerkutatási felmérésekre vonatkozó rendszer;

d)

a tudományos elemzési céllal történő adatkezelésre és -felhasználásra vonatkozó rendszer.

a)

a nemzeti programok és módosításaik 4. és 5. cikknek való megfelelését; és

b)

az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított célkitűzésekre a nemzeti programok hatálya alá tartozó adatok tudományos helytállóságát és a javasolt módszerek és eljárások minőségét.

a)

a Bizottság által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott nemzeti programok végrehajtását; valamint

b)

a tagállamok által gyűjtött adatok minőségét.

a)

a HTMGB értékelése;

b)

a megfelelő regionális halgazdálkodási szervezetekkel – amelyekben a Közösség szerződő fél vagy megfigyelő –, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervekkel folytatott konzultáció; valamint

c)

a saját szolgálatai által végzett költségfelmérés.

a)

a 7. cikkben említett értékelésből az derül ki, hogy a nemzeti program végrehajtása nem felel meg e rendeletnek; vagy

b)

a 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett konzultáció rámutat, hogy a tagállamok nem bocsátották rendelkezésre az adatokat a 16. cikk (3) bekezdése és a 20. cikk (1) bekezdése szerint; vagy

c)

nem került sor az adatoknak a 14. cikk (2) bekezdése szerinti minőség-ellenőrzésére és a 17. cikk szerinti feldolgozására.

a)

ha a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított időpontig nem nyújtottak be a Bizottságnak nemzeti programot;

b)

ha a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított időpontig nem nyújtottak be a Bizottságnak jelentést;

c)

ha valamely végfelhasználó adatok iránti hivatalos kérelmet nyújtott be, az adatokat azonban nem bocsátották az érintett végfelhasználó rendelkezésére a 20. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban, vagy az adatok minőség-ellenőrzése és feldolgozása nem felelt meg a 14. cikk (2) bekezdésének, illetve a 17. cikknek.

a)

adott esetben a hobbihorgászatot is magában foglaló, biológiai adatokra vonatkozó mintavételi terv, amely halászflotta alapú mintavételre épül;

b)

a halászati ágazat által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatások felmérését lehetővé tevő és a tengeri ökoszisztéma állapotának ellenőrzését elősegítő, az ökoszisztémával kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi terv;

c)

a gazdasági és társadalmi vonatkozású adatokkal kapcsolatos mintavételi terv, amely lehetővé teszi a halászati ágazat gazdasági helyzetének felmérését, illetve amelynek segítségével hosszú távon elemezhető az ágazat teljesítménye és elvégezhető a meghozott vagy javasolt intézkedések hatásvizsgálata.

a)

hosszú távon változatlanok legyenek;

b)

a régiókon belül szabványosítottak legyenek;

c)

a megfelelő regionális halgazdálkodási szervezetek – amelyekben a Közösség szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt –, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervek által megállapított minőségi szabványoknak megfeleljenek.

a)

valamennyi kirakodott fogáshoz, ideértve – adott esetben – az átrakodott és az akvakultúra-létesítményekbe átszállított halmennyiséget is;

b)

a hajókra és vállalkozásokra vonatkozóan a gazdasági adatok gyűjtéséért felelős közigazgatási szervek által vezetett nyilvántartásokhoz;

c)

a halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozások gazdasági adataihoz.

a)

biztosítják a nemzeti programok keretében gyűjtött törzsadatok számítógépes adatbázisokban történő biztonságos tárolását, és minden szükséges lépést megtesznek bizalmas kezelésük érdekében;

b)

biztosítják a nemzeti programok keretében gyűjtött társadalmi és gazdasági vonatkozású törzsadatokkal kapcsolatos metaadatok számítógépes adatbázisokban történő biztonságos tárolását;

c)

minden szükséges technikai intézkedést meghoznak az ilyen adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéstől, véletlen elvesztéstől, romlástól, terjesztéstől vagy az azokhoz történő jogosulatlan hozzáféréstől való védelme érdekében.

a)

a nemzeti programok keretében gyűjtött törzsadatokat a megfelelő minőség-ellenőrzési eljárások segítségével kellően ellenőrizzék a hibák kiszűrése érdekében;

b)

a nemzeti programok keretében gyűjtött, törzsadatok alapján kapott adatokat a végfelhasználóknak történő elküldésük előtt validálják;

c)

az a) és b) pontban említett törzs-, részletes és összesített adatokra alkalmazandó minőségbiztosítási eljárásokat a nemzetközi tudományos testületek, a regionális halgazdálkodási szervezetek és a HTMGB által elfogadott eljárásokkal összhangban dolgozzák ki.

a)

a 2847/93/EK, a 788/96/EK, a 2091/98/EK, a 104/2000/EK, a 2347/2002/EK, az 1954/2003/EK, a 2244/2003/EK, a 26/2004/EK, a 812/2004/EK, az 1921/2006/EK, az 1966/2006/EK, valamint az 1100/2007/EK rendelet;

b)

az e rendelet keretében:

a)

a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, amennyiben ilyenek léteznek;

b)

a nemzetközi vagy regionális szinten elfogadott eljárásokkal, amennyiben ilyenek léteznek.

a)

mint a halgazdálkodásra vonatkozó tanácsadás alapját, beleértve a regionális tanácsadó testületeket is;

b)

a nyilvános viták és az érdekelt feleknek a szakpolitika alakításában való részvétele érdekében;

c)

tudományos értekezés céljából.

a)

a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett célra az adatkérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül;

b)

a 18. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett célra az adatkérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

a)

az adatgyűjtők szakmai érdekeinek védelme céljából az adatok gyűjtése időpontjától számított három évig visszatarthatják az adatok végfelhasználók számára való továbbítását. A tagállamok bármilyen ilyen döntésről tájékoztatják a végfelhasználókat és a Bizottságot. Kellően indokolt esetben a Bizottság engedélyezheti az említett időszak meghosszabbítását;

b)

e hároméves időszak lejárta esetén gondoskodnak arról, hogy az adatok a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az adatkérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

a)

ha fennáll a természetes vagy jogi személyek azonosításának a veszélye, amely esetben az adott tagállam a végfelhasználók igényeinek kielégítésére javaslatot tehet olyan alternatív megoldásokra, amelyek biztosítják az anonimitást;

b)

a 22. cikk (3) bekezdésében említett esetekben;

c)

ha ugyanezek az adatok más formában, illetve formátumban, a végfelhasználók számára könnyen hozzáférhető módon már rendelkezésre állnak.

a)

az adatokat a kérelmükben megjelölt célra használják fel a 18. cikkel összhangban;

b)

kellően megjelölik az adatok forrásait;

c)

felelnek az adatoknak a tudományos etika tekintetében való helyes és megfelelő felhasználásáért;

d)

a Bizottságot és az érintett tagállamokat tájékoztatják az adatokkal kapcsolatos bármilyen feltételezett problémákról;

e)

az érintett tagállamokat és a Bizottságot tájékoztatják az adatok felhasználásának eredményeiről;

f)

a kért adatokat az érintett tagállam beleegyezése nélkül nem továbbítják harmadik felek részére;

g)

az adatokat nem adják el harmadik feleknek.