Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62019TN0761

T-761/19. sz. ügy: 2019. november 8-án benyújtott kereset – Willis Europe kontra Bizottság

HL C 36., 2020.2.3, p. 35–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

3.2.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 36/35

2019. november 8-án benyújtott kereset – Willis Europe kontra Bizottság

(T-761/19. sz. ügy)

(2020/C 36/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Willis Europe BV (Amszterdam, Hollandia) (képviselők: N. Niejahr és B. Hoorelbeke ügyvédek, valamint A. Stratakis és P. O’Gara solicitors)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Egyesült Királyság által a CFC-csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban végrehajtott SA.44896. számú állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i (EU) 2019/1352 bizottsági határozatot (HL 2019. L 216., 1. o.) annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy az állítólagos támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül, és elrendeli annak kamatokkal együtt – többek között a felperessel – való visszatéríttetését;

—

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 2., 3. és 4. cikkét annyiban, amennyiben azok elrendelik a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás kamatokkal együtt – többek között a felperessel – való visszatéríttetését;

—

kötelezze a Bizottságot saját költségeinek és a felperes ezen eljárással összefüggésben felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor megállapította, hogy az állítólagos támogatási intézkedés szelektív előnnyel jár az alacsony kockázatú minősített hitelviszonyok vonatkozásában nyújtott 75 %-os mentességet igénybe vevő társaságok számára, mivel a Bizottság:

—

tévesen vette figyelembe az Egyesült Királyság ellenőrzött külföldi társaságokra (EKT) vonatkozó szabályozását referencia-rendszerként;

—

tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a 75 %-os mentesség a referencia-adórendszertől való eltérést jelent, mivel:

i.

az eltérést tévesen a szabályozási technika alapján állapította meg;

ii.

az Egyesült Királyság EKT-szabályozása vonatkozásában nem a jelentős személyi funkciók kritériuma jelenti a döntő kritériumot; és

iii.

a minősített és a nem minősített hitelviszonyokat nem ugyanazon jogi és ténybeli helyzet jellemzi, és mindenesetre a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor analógia útján alkalmazta az (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (1) rendelkezéseit, illetve indokolatlanul támaszkodott azokra.

—

ténybeli hibát követett el, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a 75 %-os mentességet nem igazolja az adórendszer jellege és általános felépítése ugyanolyan módon, mint a csoportfinanszírozási mentességet, amely a Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 371EC. szakaszának (az Egyesült Királyságból eredő tőkebefektetés) hatálya alá tartozó, nem kereskedési pénzügyi nyereségre alkalmazandó.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel nem bizonyította, hogy az állítólagos támogatási intézkedés alkalmas volt arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet, és a verseny torzításával fenyegetett.

3.

A másodlagosan felhozott harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a EUMSZ 49. cikket, amikor az állítólagos támogatási intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetetlen olyan állami támogatásnak minősítette, amely nem sérti az EUMSZ 49. cikkben biztosított letelepedési szabadságot.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód alapelvét, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét azáltal, hogy:

—

a minősített hitelviszonyokból származó nem kereskedési pénzügyi nyereséget ugyanolyan módon kezelte, mint a nem minősített hitelviszonyokból származó nem kereskedési pénzügyi nyereséget; és

—

a csoportfinanszírozási mentességet eltérően kezelte attól függően, hogy a nem kereskedési pénzügyi nyereség a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény 371EB. vagy 371EC. szakaszának hatálya alá tartozik-e.

5.

A másodlagosan felhozott ötödik jogalap azon alapul, hogy még ha az állítólagos támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik is, a Bizottság megsértette az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 16. cikkének (1) bekezdését, amikor elrendelte az állítólag összeegyeztethetetlen támogatás összegének az állítólagos támogatási intézkedés kedvezményezettjeitől való visszatéríttetését, mivel e visszatéríttetés sérti az uniós jog általános elveit, nevezetesen a bizalomvédelem elvét és a jogbiztonság elvét.

(1)  A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (HL 2016. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 48., 44. o.).

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

Top