Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promócióról és tájékoztatásról: nagy hozzáadott értékű európai stratégia Európa ízeinek támogatására

(COM(2012) 148 final)

2012/C 299/25

Előadó: Armands KRAUZE

2012. március 30-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promócióról és tájékoztatásról: nagy hozzáadott értékű európai stratégia Európa ízeinek támogatására

COM(2012) 148 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2012. június 26-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. július 11–12-én tartott, 482. plenáris ülésén (a július 11-i ülésnapon) 136 szavazattal 1 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozó magas színvonalú állatjóléti és termelési normáknak a fogyasztókkal történő megismertetése és az export ösztönzése révén az EU tájékoztatási és promóciós programjai lényeges szerepet játszanak az európai termelők és munkavállalók abban való támogatásában, hogy megfeleljenek az egyre nagyobb verseny jellemezte világ kihívásainak, és jó piaci pozíciót biztosíthassanak maguknak.

1.2   Az EGSZB, ahogyan a COM(2011) 436 final dokumentumról készült korábbi véleményében (1) is kijelentette, támogatja az új promóciós politika két alapvető, a célpiachoz igazított célkitűzését: az uniós piacon a fogyasztók tájékoztatását és felvilágosítását, illetve a külső piacon az exportpromóciót.

1.3   A 2014–2020-as pénzügyi keretben további új forrásokat kell találni az olyan újonnan felmerülő válságok és vészhelyzetek kezelésére, amelyek érinthetik az ágazatot, illetve amelyekhez a promóciós és tájékoztatási célokra a KAP-hoz rendelt költségvetési előirányzatok nem elégségesek. Az EGSZB feltétlenül szükségesnek tartja, hogy növeljék a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos, a belső piacra és harmadik országokra irányuló tájékoztatást és promóciót célzó intézkedések költségvetését.

1.4   Az EGSZB úgy érzi, hogy az Európai Bizottságnak világos iránymutatásokat kellene megfogalmaznia a tagállamokban lefolytatandó kampányok belföldi, több ország résztvevőiből összeálló, illetve harmadik országbeli pályázói számára. Javítani kell a programok értékelését, specifikus mutatókat alkalmazó, szigorú értékelési rendszert használva. Nagyobb átláthatóságra van szükség országos és uniós szinten egyaránt a programok szelekciója és rangsorolása terén. Az eljárás egyszerűsítése érdekében a több országra kiterjedő programokat a pályázóknak közvetlenül az Európai Bizottsághoz lehetne benyújtaniuk. A számos terméket lefedő, több országra kiterjedő programoknak egy előnyösebb finanszírozási rendszer révén elsőbbséget kellene adni, akár 60 %-nyi uniós társfinanszírozást is biztosítva.

1.5   Fokozni kellene a rugalmasságot annak érdekében, hogy a programokat a megvalósítási szakaszban hozzá lehessen igazítani a változó piaci feltételekhez. Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy a többéves keretprogramokhoz, amennyiben a kérdéses program kidolgozását piacelemzések és hatásvizsgálatok előzték meg, csak az első évre nézve nyújtsanak be részletes információkat, hogy ezáltal a programon a következő évek tekintetében korrekciókat lehessen végrehajtani.

1.6   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a promóciós jogalkotásnak egyértelműsítenie kellene a márkák szerepét, továbbá a generikus promóció és a magánmárkanevek promóciója közötti egyensúlyt. Meg kellene vizsgálni azt az alapgondolatot, hogy uniós termékeket egy-egy konkrét márka révén népszerűsítsenek. Lehetővé kellene tenni a termékek eredetének jelzését, olyan termékeknél is, amelyek esetében nem engedélyeztek eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést. Az uniós eredetmegjelölést olyan esernyőmárka-szlogen formájában is fel lehetne tüntetni, amely nem sérti a fogyasztóknak a megfelelő tájékoztatáshoz való jogát.

1.7   Ami a külső marketingintézkedéseknél alkalmazott közös európai szlogent illeti, egy olyan, egységesített üzenetet célszerű közvetíteni, amely egy keretben összefogja és lefedi valamennyi európai terméket. Fontos, hogy a fogyasztónak világos és könnyen azonosítható üzenetet küldjünk.

1.8   Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy az eljárások egyszerűsítése érdekében csak egy lista legyen a kiválasztható termékekről. A listát ki kellene bővíteni, hogy valamennyi olyan, más – például nemzeti, regionális vagy organikus – minőségügyi rendszerben készült termék promóciója lehetővé váljék, amely megfelel az európai minőségi termék koncepciójának.

1.9   Az EGSZB úgy érzi, igen lényeges, hogy létrehozzanak egy hálózatot a bevált gyakorlatok szakemberek közötti cseréjére annak érdekében, hogy – részben új technológiák révén – jól strukturált és összehangolt, több országra kiterjedő promóciós programok és kampányok valósuljanak meg. Azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet új technológiák alkalmazása segítségével kapcsolatba hozni a fogyasztókat és a termelőket. Meg kell majd gátolni, hogy ezek a mechanizmusok torzulást okozzanak a piacon vagy a verseny terén.

2.   A közlemény összefoglalása

2.1   Az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez a mezőgazdaság egy olyan formájának kell támogatást nyújtani, amely garantálja az élelmiszer-biztonságot, a természeti erőforrások fenntartható használatát, a vidéki területek dinamizmusát, valamint a növekedést és a foglalkoztatást. Ezeknek a céloknak az eléréséhez alapvetően fontos a hatékony promóciós politika.

2.2   A promóciós programok társfinanszírozása az EU legfeljebb 50 %-os és a szakmai szövetségek legalább 20 %-os hozzájárulásával történik, a további szükséges összeget pedig a tagállamok biztosítják. A nem uniós országokban gyakori azonban, hogy a benyújtott programok nem elég ambiciózusak, hatásuk pedig gyenge és későn jelentkezik.

2.3   Az Európai Bizottság közleménye ismerteti a jelenlegi promóciós intézkedések hiányosságait – ilyen például a bürokratikusság, a megtett lépések kiegyensúlyozatlansága és az előrelépéseket gátoló akadályok. Ezt követően javaslatokat tesz arra nézve, hogy miként kellene megoldani ezeket a problémákat, és javítani az európai mezőgazdasági termékekről kialakult képet.

2.4   A közlemény a következő teljesítendő célokat tűzi a jövőbeli promóciós politika elé:

2.5   Az Európai Bizottság irányelveket vázol a promóciós politikához.

2.5.1   Tágabb hatály

2.5.2   A tevékenységi kör kiszélesítése

2.5.3   A beavatkozási lehetőségek felülvizsgálata

2.5.4   Promóció a válság idején

2.5.5   Egyszerűbb és optimalizált irányítás

2.5.6   A tájékoztatási és promóciós tevékenységek közötti koherencia növelése

3.   A javaslat elemzése és az EGSZB megjegyzései

3.1   Korábbi EGSZB-vélemények leszögezték, hogy az európai agrárpolitika előtt álló kihívásokra való tekintettel egyre fontosabb az EU mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek promóciója annak érdekében, hogy azok magas hozzáadott értéket képviselő termékekként jelenjenek meg, illetve megőrizhető legyen az EU vezető pozíciója az élelmiszerellátás terén (2).

3.2   Az EGSZB hangsúlyozza az ágazatra vonatkozó új európai politika kettős célkitűzésének fontosságát: egyrészt a fogyasztók tájékoztatását és felvilágosítását az EU piacán a termék által képviselt kiváló minőséggel és magas hozzáadott értékkel kapcsolatban, hangsúlyozva a komolyabb garanciákat a termelési módszerek, a címkézés, a nyomonkövethetőség és az élelmiszerbiztonság területén, valamint a szigorú követelményeket a környezetvédelemmel, az állatok jólétével és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban; másrészt pedig a külső piacon az exportpromóciót, kiemelve az európai termékek minőségét, tápértékét, gasztronómiai értékét, fenntarthatóságát és biztonságát.

3.3   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy felül kívánja vizsgálni a tájékoztatási és promóciós tevékenységekkel kapcsolatos uniós politikát, annak hatékonyabbá, célirányosabbá és ambiciózusabbá tétele érdekében.

3.4   Az EGSZB messzemenően támogatja az Európai Bizottság által a közleményben ismertetett és a mezőgazdasági termékek promóciójának jövőbeli politikájával kapcsolatos javaslatokat és irányvonalakat, amelyek célja az ágazat versenyképességének növelése, illetve az európai agrár-élelmiszeripari modell kiemelkedő normáinak tudatosítása.

3.5   Az EGSZB megjegyzi, hogy az európai bizottsági közlemény nem tesz utalást olyan automatikus vagy félig automatikus mechanizmusokra vonatkozó rendelkezésekre, amelyek segíthetnének az élelmiszeripari válság által sújtott gazdaságok élénkítésében, és gyorsan, hatékonyan és módszeresen eredményre vezetnének. Az EGSZB tisztában van a jelenlegi pénzügyi válság által támasztott korlátokkal, ám mégis feltétlenül szükségesnek tartja, hogy növeljék a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos, a belső piacra és harmadik országokra irányuló tájékoztatást és promóciót célzó intézkedések költségvetését. A 2014–2020-as pénzügyi keretben még időben további új forrásokat kell találni az olyan újonnan felmerülő válság- és vészhelyzetek kezelésére, amelyek érinthetik az ágazatot, illetve amelyekhez a promóciós és tájékoztatási célokra a KAP-hoz rendelt költségvetési előirányzatok nem elégségesek.

3.6   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a programoknak hozzáadott értékkel bíró, európai jövőképet kell nyújtaniuk, szem előtt tartva a munkahelyteremtést is. Úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak egyértelmű irányvonalakat kell kidolgoznia azon tagállami érdeklődők számára, akik nemzeti, több országra vonatkozó és harmadik országoknak szóló programokra kívánnak jelentkezni. Javítani kell a programok végrehajtását, specifikus mutatókat alkalmazó, szigorú értékelési rendszert használva. Mindenképpen nagyobb átláthatóágra kell törekedni a nemzeti és az uniós szintű programok kiválasztásában és rangsorolásában. Az eljárások egyszerűsítése érdekében a több országra kiterjedő programokat közvetlenül az Európai Bizottsághoz lehetne benyújtani, a kiválasztási folyamatot pedig mind nemzeti, mind uniós szinten fel kellene gyorsítani.

3.7   A promóciós programok kedvezményezetti körének lehetséges kibővítésével kapcsolatban az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az élelmiszeripari ágazaton belül kiemelten kell kezelni a kereskedelmi szervezeteket, mivel ők azok, akik összefogják a vállalkozásokat és társfinanszírozzák a műveleteket. Minden más jelentkezőt csak az ágazati kereskedelmi szervezetek ajánlására kellene kedvezményezettként jóváhagyni.

3.8   Minden olyan ágazati kereskedelmi szervezetnek, amely programot javasol, lehetőséget kellene kapnia arra, hogy projektirányítóként működjön, akár egyedül, akár másokkal együtt – attól függően, hogy mekkora volumenű az adott kezdeményezés, illetve hogy mekkora kapacitásokkal és tapasztalattal rendelkezik a szervezet. Ezt a lehetőséget úgy kellene megfontolni, hogy kedvezményezettként és végrehajtó testületként új tagállamokból is jelentkezhessenek kisebb ágazati szövetségek a promóciós programokra, mivel ők ismerik a legjobban hagyományos termékeiket és azok népszerűsítésének leghatékonyabb módjait.

3.9   Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy az eljárások egyszerűsítése érdekében csak egy lista legyen a kiválasztható termékekről. A jogszabályok hatálya alá tartozó termékek listáját ki kellene bővíteni, hogy valamennyi olyan termék promóciója lehetővé váljék, amely megfelel az európai minőségi termék koncepciójának, vagy népszerűsítheti ezt. Az erős nemzeti jelleggel bíró termékek esetén előnyös lehet a nemzeti eredetmegjelölés, és erre lehetőséget is kell biztosítani számukra, még akkor is, ha nem rendelkeznek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ). Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy egyensúlyt kell teremteni a szóban forgó javaslatok végrehajtására szolgáló intézkedések és aközött, hogy elsősorban uniós termékeket kell promotálni.

3.10   Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy hozzanak létre európai platformot a jól strukturált és összehangolt, több országra kiterjedő promóciós kampányok kidolgozása és végrehajtása terén bevált gyakorlatok szakemberek közötti cseréjére, olyan új technológiák alkalmazására is gondolva ezáltal, amelyek hasznos eszközként szolgálhatnak ezen a téren. Külön oda kell figyelni arra, hogy ezeknek a mechanizmusoknak a használata ne eredményezzen piaci vagy versenytorzulást.

3.11   A programok minőségének javítása, illetve olyan kialakítása kapcsán, hogy azok több országot is lefedjenek, az EGSZB egyetért azzal, hogy ezeket a több országra kiterjedő programokat kiemelten kell kezelni, mivel ezek valóban európai vetülettel rendelkeznek és uniós támogatásra szorulnak. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság növelje hozzájárulását, különösen azokban az esetekben, amikor feltörekvő piacokról van szó.

3.12   Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy a programszervezőknek elég legyen csak a végrehajtás első évéről részletes információval szolgálni, amennyiben az adott programot megelőzően készült piacelemzés és hatásvizsgálat a célok eléréséről, és hogy a következő évekre vonatkozóan csak egy későbbi időpontban kelljen további részletekkel szolgálni. Ezzel rugalmasabbá válhatnak a programok, és könnyebben reagálhatnak a piacról érkező jelekre.

3.13   A közleményben említett európai élelmiszeripari minőségrendszeren kívül (OEM, OFJ és HKT) egyéb minőségrendszerekre is gondolni lehetne, például az organikus termelésre vagy a regionális minőségre vonatkozóan.

3.14   Az EGSZB úgy véli, hogy a promóciós jogalkotásnak egyértelműsítenie kellene a márkák szerepét, továbbá a generikus promóció és a magánmárkanevek promóciója közötti egyensúlyt, különösen az EU-n kívüli országokban. Ez segítené a promóciós kampányok hatékonyságát (nagyobb hatást elérve az importőrök és a fogyasztók körében), és nagyobb vonzerőt jelentene a vállalkozások számára a részvételhez, amelyek végső soron társfinanszírozói ezeknek az akcióknak. Az információk teljességének és átláthatóságának érdekében a termékek eredetének megemlítését akkor is engedélyezni kellene, ha nincsenek eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátva. Az uniós eredetmegjelölést olyan esernyőmárka-szlogen formájában is fel lehetne tüntetni, amely nem sérti a fogyasztóknak a megfelelő tájékoztatáshoz való jogát.

3.15   Az egyszerűsítés szempontjából támogatandó az az ötlet, hogy közelítsék egymáshoz a különböző promóciós programok költségvetéseit.

(1)  CESE, HL C 43., 2012. 02. 15., 59-64 o.

(2)  CESE 1859/2011, HL C 43., 2012. 02. 15., 59-64 o.