26.11.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 347/16

—

a bíróság a későbbi bírósági eljárásban bizonyító érveket hozhat fel a kötelező közvetítői eljárásban a részvételt alapos ok nélkül elmulasztó fél terhére;

—

a bíróságnak el kell tekintenie a javaslatot elutasító pernyertes félnél az egyeztetési javaslat elkészítését követő időszakban felmerült költségek megtérítésétől, és köteleznie kell őt a pervesztes fél részéről az ugyanezen időszakkal összefüggésben felmerült költségek megtérítésére, valamint egy további, fizetendő illeték címén már megfizetett összegnek (egységes illeték) költségvetési bevétel címén való megfizetésére, amennyiben az elutasított javaslat elkészítését követően indított eljárást befejező ítélet teljes egészében megfelel magának a javaslat tartalmának;

—

a bíróság — komoly és kivételes indokok fennállása esetén — eltekinthet a közvetítőnek fizetett díj és a szakértőnek megfizetendő díj tekintetében a pernyertes félnél felmerült költségek megtérítésétől akkor is, ha a bírósági eljárást befejező határozat nem felel meg teljes egészében a javaslat tartalmának;

—

a bíróságnak a bírósági eljárás tekintetében fizetendő egységes illetéknek megfelelő összegnek költségvetési bevétel címén való megfizetésére kell köteleznie azt a felet, amely a közvetítői eljárásban alapos ok nélkül nem vett részt;

—

a közvetítő egyeztetési javaslatot készíthet, vagy azt egyenesen köteles készíteni a felek egyezségének hiányában is, és akkor is, ha a felek az eljárásban nem vesznek részt;

—

a közvetítői kísérletnek legfeljebb négy hónapos határidőn belül be kell fejeződnie;

—

az eljárás kezdetétől számított négy hónapos határidő lejárta után is csak akkor lehet keresetet indítani, miután a közvetítő testület titkárságánál beszerezték a közvetítő által az egyezség létre nem jöttéről kiállított, az elutasított javaslatot megjelölő jegyzőkönyvet;

—

nincs kizárva, hogy a közvetítői eljárások száma többszörösére nőhet — aminek az a következménye, hogy nő a jogviták rendezésének ideje is —, még pedig annyiszorosára, ahány új kérelmet nyújtanak be jogszerűen ugyanazon, időközben már megindított bírósági eljárás folyamán;

—

a kötelező közvetítői eljárás költsége legalább kétszer magasabb, mint azon bírósági eljárás költsége, amelynek elkerülése a közvetítői eljárás célja, és az aránytalanság exponenciálisan nő a perérték növekedésével (mígnem a közvetítés költsége több mint hatszorosa lesz a bírósági eljárás költségének) vagy a jogvita összetettségének növekedésével (ezen utóbbi esetben, amennyiben — az eljárás felei által díjazandó — szakértő kijelölése válik szükségessé, aki a közvetítőnek segítséget nyújt olyan jogvitákban, amelyek különleges szakmai ismereteket igényelnek, anélkül, hogy a szakértő által összeállított szakvélemény vagy az általa megszerzett információk a későbbi bírósági eljárás folyamán felhasználhatók lennének?”.