Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK rendelet módosításáról

(COM(2010) 393 végleges – 2009/0153 COD)

2011/C 51/16

Főelőadó: José María ESPUNY MOYANO

Az Európai Parlament 2010. szeptember 2-án úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK rendelet módosításáról

COM(2010) 393 végleges – 2009/0153 COD.

Az EGSZB elnöksége 2010. szeptember 14-én megbízta a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. október 21-én tartott 466. plenáris ülésén főelőadót jelölt ki José María Espuny Moyano személyében, továbbá 177 szavazattal 2 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB megfelelőnek találja a „zárt akvakultúra-létesítmények”-nek az IMPASSE projekt („Az idegen fajok környezeti hatásai az akvakultúrában” elnevezésű összehangolt vizsgálat) eredményein alapuló új, pontosabb meghatározását, valamint az ilyen létesítmények elhelyezésére vonatkozó információk tisztázását a nyílt vizektől való távolságuk tekintetében, illetve a 708/2007/EK rendelet egyéb megfogalmazásbeli javításait, amelyek nagymértékben összecsengenek a CESE 453/2007. számú vélemény ajánlásaival.

1.2   Az EGSZB úgy véli, hogy ha megteszik a szükséges óvintézkedéseket az ökoszisztémák és a biodiverzitás mindenfajta változásának elkerülésére, akkor az akvakultúrának továbbra is képesnek kel lennie arra, hogy profitáljon az idegen fajok behozatalából, illetve az Európai Unión belül helyileg egyébként nem honos fajok áthelyezéséből, ezzel is segítve e tevékenység fenntartható fejlődését.

1.3   Az EGSZB kiemeli annak fontosságát, hogy egyértelműen rögzítsék azokat a feltételeket, amelyeknek minden zárt vízi létesítménynek egyaránt meg kell felelnie, hogy ezzel is csökkentsék bürokratikus terheiket.

1.4   Az EGSZB ugyancsak támogatja a 708/2007/EK rendeletben a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének folyományaként végrehajtott módosításokat, amelyek fő célja az I., II., III. és IV. melléklet „bizottsági eljárással” való módosításának jóváhagyása.

2.   Bevezetés

2.1   Az akvakultúra állandó fejlődésben lévő tevékenység, amelynek megoldásokat kell kínálnia a piac igényeire, többek közt a nevelt és piacra dobott fajok diverzifikációja tekintetében.

2.2   A múltban az európai akvakultúra, akárcsak a többi mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenység, az idegen fajok behozatalának előnyeit kínálta a társadalomnak. Jelenleg az Európai Unióban az akvakultúrákban tenyésztett tíz legfontosabb fajból négyet idegen fajnak lehet tekinteni (szivárványos pisztráng, csendes-óceáni osztriga, közönséges ponty és japánkagyló), amelyek jelenléte ma már megszokottnak és szükségesnek tekinthető.

2.3   Ennek ellenére az invazív idegen fajok betelepítését jelenleg a biodiverzitás globális szintű megváltozása egyik fő okának tekintik. Az idegen vízi fajok Unióba való nemkívánatos bekerülése jelenleg főként a nagy hajók ballasztvize útján, illetve a sporthorgászat és az akvarisztika révén történik. Az éghajlatváltozás ugyancsak kedvez az egzotikus fajok saját erőből történő bejutásának.

2.4   Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK rendeletet nemrégiben több tekintetben módosították. Az EGSZB ezekről a módosításokról CESE 453/2010 szám alatt már bocsátott ki véleményt (előadó: Valerio SALVATORE), amelyet nagy többséggel elfogadtak, és továbbra is teljesen időszerű. E vélemény egyes javaslatait – például annak kért tisztázását, hogy a zárt akvakultúra-létesítmények mindig szárazföldön legyenek, a minimális biztonsági távolságot vagy a ragadozók elleni védelmet – már beépítették a módosítási javaslatba (a 3. cikk módosításai), ami az EGSZB javaslatainak helyénvaló voltát mutatja.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az Európai Uniónak – részben a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, részben pedig a különböző szervezetek, így az EGSZB által tett hozzájárulások és javaslatok kapcsán – módosítania kell az akvakultúrához kapcsolódó gyakorlatokat szabályozó jogszabályi keretet az idegen és nem honos fajok, valamint a társult nem célfajok alkalmazását illetően.

3.2   E jogszabályi keret céljának azt kell tekinteni, hogy minimalizálja a biológiai sokféleségre – különösen a fajokra, azok élőhelyeire és az ökoszisztéma funkcióira – gyakorolt káros hatások kockázatát. Ennek a normatívának az elővigyázatosság elvén kell alapulnia, eljárásokat kell tartalmaznia a lehetséges kockázatok értékelésére, és vészhelyzeti tervek kidolgozását kell előirányoznia.

3.3   Azokat az akvakultúrában alkalmazott idegen fajokat, amelyek már régóta bekerülnek az Európai Unió területére, és természetes úton szaporodnak – feltéve hogy nem kerülnek be velük társult nem célfajok –, másként kell kezelni, megkönynyítve tartásuk folyamatosságát és elkerülve az adminisztrációs többletterheket.

3.4   A 708/2007/EK rendelet lefektette az idegen és nem honos fajokkal kapcsolatos akvakultúra-gyakorlatok szabályozására vonatkozó keretrendszert annak érdekében, hogy értékelje és a lehető legkisebbre csökkentse ezeknek a fajoknak a vízi élőhelyekre gyakorolt lehetséges hatását.

3.5   A környezeti kockázatok csökkentéséhez intézkedéseket kell elfogadni, például cselekvési protokollokat a fogadólétesítmények számára vagy előzetes környezeti kockázatértékeléseket, illetve karanténintézkedéseket.

3.6   Az idegen és nem honos fajok alkalmazása terén a kockázatok helyes kezeléséhez arra van szükség, hogy a különböző érdekelt felek, különösen a tagállamok felvállalják saját felelősségüket.

3.7   Az e területre vonatkozó szabályozás javításához fel kell használnunk az idegen fajok akvakultúrában történő tartásával kapcsolatban összegyűlt ismeretek bővülését, mindenekelőtt az Európai Unió által finanszírozott kutatási kezdeményezések – például az IMPASSE projekt – révén nyert új tudományos ismereteket.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2009/EK rendeletet hozzá kell igazítani az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkének a felhatalmazásról szóló új rendelkezéseihez, illetve a végrehajtási hatáskörökről szóló 291. cikkének rendelkezéseihez. Ezáltal a 708/2007/EK rendelet összhangba kerül az új Szerződéssel kialakított új döntéshozatali eljárással.

4.2   A zárt akvakultúra-létesítmények esetében továbbra sem kellene kötelezővé tenni többek közt az előzetes környezeti hatásvizsgálatokat ahhoz, hogy a létesítményt biztonságosnak és az egyedek kiszabadulásának kockázatát igen alacsonynak tekintsék.

4.3   Tekintve azokat a mentességeket, amelyeket a zárt akvakultúra-létesítmények élvezni fognak, különösen fontos meghatározni azokat a biológiai biztonsági jellemzőket, amelyekkel az ilyen jellegű létesítményeknek rendelkezniük kell.

4.4   A zárt akvakultúra-létesítményekkel szembeni követelményeket a tenyésztéshez használt vízen mint a tenyésztett fajok egyetlen kikerülési lehetőségén túl az alábbiakkal kell kiegészíteni: a létesítmény helyének megfelelő megválasztása, a ragadozókkal szembeni biztonság és az elpusztult állatok kezelése, illetve az esetleges árvizek hatásai, a lopás és vandalizmus, valamint a kórokozók ki- és bejutása elleni védelem.

4.5   A Európai Unió területén működő zárt akvakultúra-létesítmények jegyzékének folyamatosan hozzáférhetőnek és megtekinthetőnek kell lennie valamennyi tagállam számára. Ezeket a listákat haladéktalanul össze kell állítani, majd pedig rendszeresen aktualizálni kell, és hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

4.6   Az idegen és nem honos fajok zárt akvakultúra-létesítményekbe, illetve -létesítményekből történő szállítása kritikus folyamat, amelyet úgy kell végezni, hogy egyetlen egyed se szabadulhasson ki.

4.7   Az idegen vízi fajok állatkereskedések és kertészeti központok révén zajló mozgása, illetve kerti medencékben és akváriumokban történő megjelenése az akvakultúráéhoz hasonló kockázatokat rejt magában a biodiverzitásra nézve, így hasonlóan szigorú szabályokat és nyomon követést igényel.

4.8   A 708/2007/EK rendelet módosítása ugyan nem érinti ezt a kérdést, de hibás a „nyitott akvakultúra-létesítmény” olyan létesítményként történő meghatározása, amelyben az akvakultúra-tevékenységet olyan vízi közegben folytatják, amely nincs elkülönítve a vadvízi közegtől olyan akadállyal, amely meggátolja a tenyésztett példányok kiszabadulását. A nyitott akvakultúra-létesítményekben igenis léteznek olyan fizikai akadályok, amelyek biztosítják, hogy a tenyésztett példányok ne szabadulhassanak ki. Ami ezekben nem létezik, az a nagyfokú garancia arra nézve, hogy bizonyos körülmények között (viharok, árvizek, ragadozók stb.) egyes példányok nem kerülhetnek ki a nyílt vizekbe.