EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009BP0051

A 2010-es általános költségvetési tervezet (III. szakasz) Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről, III. szakasz – Bizottság (C7-0127/2009 – 2009/2002(BUD)) és az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2010. számú módosító indítványról (SEC(2009)1133)
I. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET

HL C 265E., 2010.9.30, p. 52–59 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/52


2009. október 22., csütörtök
A 2010-es általános költségvetési tervezet (III. szakasz)

P7_TA(2009)0051

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről, III. szakasz – Bizottság (C7-0127/2009 – 2009/2002(BUD)) és az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2010. számú módosító indítványról (SEC(2009)1133)

2010/C 265 E/29

Az Európai Parlament,

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (költségvetési rendelet) (2),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására (4),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetési tervezetére, amelyet a Bizottság 2009. április 29-én terjesztett elő (COM(2009)0300),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetére, amelyet a Tanács 2009. július 10-én állapított meg (C7–0127/2009),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2010. sz. módosító indítványra (SEC(2009)1133),

tekintettel eljárási szabályzatának 75. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7–0038/2009),

Kulcsfontosságú kérdések

1.

emlékeztet arra, hogy a politikai prioritásait és a 2010-es költségvetési keretre vonatkozó értékelését a 2009. március 10-i állásfoglalása tartalmazta, amelyben a Parlament erősen bírálta a szűkös tartalékokat a többéves pénzügyi keret (TPK) legtöbb fejezetében;

2.

sajnálja, hogy költségvetési tervezetében a Tanács még tovább csökkentette a Bizottság előzetes költségevetési tervezetét (EKT): a költségvetési tervezetben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok összege 137 944 millió euró, amely a 613 millió eurós EKT-hoz képest csökkenést jelent, a 120 521 millió eurós kifizetési előirányzatok pedig az 1 795 millió eurós EKT-hoz képest jelent csökkenést; hangsúlyozza, hogy ez még tovább növelte a kötelezettségvállalások és a kifizetések szintje közötti különbséget, ami ellentétes a hatékony pénzgazdálkodás elvével;

3.

emlékeztet arra,hogy a 2010-es költségvetés fő célkitűzése a közelmúltbeli gazdasági válságnak szentelt különleges figyelem kell, hogy legyen; úgy határoz, hogy ebben az öszefüggésben a Parlament előtérbe helyezi az európai polgárokat, bizonyítván, hogy az Európai Unió nem a probléma kiváltó oka, de fontos szerepe lehet a megoldásban; ezért megfelelően módosította a Tanács költségvetési tervezetét azzal a céllal, hogy az EU költségvetése a jelenlegi válságokból való kilábaláshoz eszközül szolgálhasson azáltal, hogy lendületet ad a gazdasági növekedéshez, a versenyképességhez, a kohézióhoz és a munkahelyek védelméhez;

4.

megerősíti, miután megvizsgálta a költségvetési tervezetet, hogy az 1a. alfejezet nem teszi lehetővé a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” programmal kapcsolatos szükségletek megfelelő finanszírozását, mert hiány van, különösen a jelenlegi gazdasági válság kezelése és a lehetséges következményeinek korlátozása tekintetében; úgy véli, hogy ezt az alfejezetet alaposan meg kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, felül kell vizsgálni annak biztosítására, hogy a következő években teljesíthesse a célkitűzéseit;

5.

emlékeztet a 2010-es költségvetésről tartott, 2009. július 10-i, első olvasatos egyeztetésen az Európai Parlament és a Tanács által a közös nyilatkozatról elfogadott megállapodásra, amely ezen állásfoglalás mellékletét képezi; ezt figyelembe vette a költségvetési tervezethez fűzött módosításai elkészítésekor;

Az európai gazdaságélénkítési terv

6.

hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságélénkítési terv második szakaszának finanszírozása a Parlament számára prioritás; az intézményközi megállapodásban foglalt eszközöket a finanszírozás biztosítására kívánja használni; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács nem volt képes bemutatni terveit a költségvetési tervezetében; emlékeztet arra, hogy a finanszírozási megállapodás nem veszélyeztetheti sem az együttdöntési eljárásban elfogadott programok pénzügyi kereteit, sem az éves költségvetési eljárást, amint azt az európai gazdaságélénkítési terv finanszírozásáról a költségvetési hatóság által elfogadott, 2009. április 2-i nyilatkozat rögzíti; emlékeztet az egyes fejezetek alatt rendelkezésre álló tartalékok felhasználása során megkívánt elvekkel és elővigyázatossággal kapcsolatos álláspontjára is;

1a. alfejezet

7.

megdöbbentik a Tanács további csökkentései a lisszaboni stratégiát támogató költségvetési sorokban, mely stratégia egy európai tanácsi határozaton alapul; rámutat arra, hogy ez ellentétben áll azzal, amit a jelenlegi gazdasági válság kezelése érdekében kellett volna tenni;

8.

elkötelezett amellett, hogy mindent megtesz az 1a. alfejezet alá tartozó minden olyan tevékenység és szakpolitika megfelelő finanszírozásának biztosítására, amelyek előmozdítják a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést, és megoldást nyújtanak az európai polgároknak, nevezetesen az energiabiztonság fokozásával, a kutatás és innováció támogatásának növelésével - különös tekintettel a tiszta energiatechnológiákra-, a kis- és középvállalkozások támogatásával és az élethosszig tartó tanulás megerősítésével; javasolja az Erasmus program gazdagítását és további fejlesztését a fiatalok első munkahelyteremtésének előmozdítása érdekében;emlékeztet a keretprogramok végrehajtása optimalizálásának fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlamentnek az ilyen végrehajtási problémákkal kapcsolatos álláspontját, amelyet a Bizottságra vonatkozó, 2007-es mentesítési eljárás során fogadott el (5), különösen a 113-123 bekezdésben foglaltakat;

9.

emlékeztet az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) szereplő felülvizsgált szabályokra, amelyek azon munkavállalók javát szolgáljak, akik a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményeitől szenvednek, segítvén nekik újra beilleszkedni a munkaerőpiacra; emlékeztet, hogy a fent említett felülvizsgálat célja az alap hatályának kiszélesítése a jelenlegi gazdasági válság hatásainak figyelembe vétele érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai globalizációs alkalmazkodási alapot alaposan meg kell vizsgálni a félidős felülvizsgálat során;

1b. alfejezet

10.

sajnálja, a Tanács által az EKT-be bevezetett csökkentéseket egy olyan időszakban, amikor a kohéziós és strukturális alapokat a gazdasági növekedés és helyreállítás érdekében kellene felhasználni; javasolja a fő sorokban (ERFA, ESZA, kohéziós alap) a kifizetések szisztematikus növelését a strukturális politika tagállamokban történő végrehajtásának ösztönzésére, valamennyi európai polgár javára;

11.

rámutat arra, hogy a strukturális és kohéziós politika jelenlegi gyenge végrehajtása főként a Bizottság és a tagállamok által megállapított bonyolult szabályok és követelmények rendszerében meglévő alacsony fokú rugalmasságnak köszönhető;

12.

ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok használjanak fel minden meglévő eszközt operatív programjaik felgyorsítására vagy éppen felülvizsgálatára a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság következményeinek hatékonyabb kezelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül hagyja jóvá e módosításokat, hogy ne késleltesse végrehajtásukat;

13.

sürgeti a Tanácsot, hogy érje el a megállapodást az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap általános rendelkezéseinek módosítására vonatkozóan, a Bizottság által 2009. júliusban tett javaslatról a pénzgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések egyszerűsítését illetően;

14.

hangsúlyozza, hogy ebben az alfejezetben számos, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a munkahelyteremtés támogatására irányuló, fontos politika és tevékenység finanszírozására kerül sor, és hogy többet kellene tenni az erőfeszítések összpontosításáért e prioritások hatékony kezelése érdekében;

15.

megismétli, hogy fontosnak tartja a szolidaritás elvét az Unióban; szándékában áll megtenni minden erőfeszítést a kohéziós politika megfelelőbb finanszírozásának biztosítására, hogy kezelni lehessen a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokat; úgy véli, hogy a strukturális alapok és a kohéziós alap teljes körű végrehajtása érdekében az eddigieknél is sürgetőbb az n+2 és n+3 szabály alkalmazásának;

2. fejezet

16.

véleménye szerint jelenlegi formájában az EU költségvetés nem tudja hatékonyan és reálisan kezelni az Unió által az éghajlatváltozásra vonatkozóan meghatározott célokat; úgy véli, hogy az európai polgároknak kézzelfogható, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a következményeivel való szembenézést, és a szükséges politikák finanszírozását szolgáló európai kezdeményezésre van szükségük;

17.

emlékeztet arra, hogy a 2009. decemberi koppenhágai konferencia fényében az éghajlatváltozás elleni küzdelem a 2010-es költségvetésben is az egyik legfőbb prioritás marad; úgy véli azonban, hogy a költségvetési tervezet nem tükrözi kellőképpen ezt a prioritást, ezért nagyobb hangsúlyt szándékozik fektetni erre a kulcspolitikára; emlékezteti a Bizottságot, hogy terjesszen elő időszerű és ésszerű finanszírozási javaslatot az éghajlatváltozási konferencia után;

18.

hangsúlyozza, hogy illetékes bizottsága prioritásnak tartja a tejtermelők megsegítését; úgy határoz, hogy egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak és a Tanácsnak, javasolván egy 300 millió eurós összeget egy tejalap létrehozására; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt a kérést a 2. sz. módosító indítványának bemutatásakor;

19.

úgy határoz, hogy a 2. fejezet terhére kell finanszírozni a szélessávú internet kiépítésére irányuló intézkedéseket az európai gazdaságélénkítési terv hatálya alá tartozó vidéki területeken, összhangban a költségvetési hatóság által a finanszírozásról 2009. április 2-án elfogadott releváns nyilatkozattal;

20.

hangsúlyozza az olyan programok finanszírozása növelésének szükségességét, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági termékek fogyasztásának előmozdítására (pl. iskolai tej- és iskolai gyümölcs-programok);

3a. alfejezet

21.

méltányolja az európai polgárok egy biztonságos és veszélytelen Európa iránti vágyát, és üdvözli a 2009-es költségvetéshez képest, ezen alfejezetben eszközölt emeléseket; elismeri, hogy az Unióban minden ország sok kihívással szembesül az ezen alfejezet hatálya alá tartozó politikákkal kapcsolatban; sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki a 2009-es költségvetéshez képest ezen alfejezetben eszközölt emeléseket e kihívások együttes kezelésére;

22.

hangsúlyozza, hogy fontos további finanszírozást biztosítani az EU költségvetésén keresztül a legális bevándorlás kezelésére és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára, míg ezzel párhuzamosan foglalkozni kell az illegális bevándorlással is, az alapvető emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, és meg kell erősíteni a határvédelmet, beleértve az Európai Visszatérési Alap és az Európai Menekültügyi Alap megerősítését is a tagállamok közötti szolidaritás előmozdítására;

3b. alfejezet

23.

emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet alá tartoznak azon létfontosságú politikák, amelyek közvetlen hatással vannak az európai polgárok mindennapi életére; nem ért egyet a Tanács csökkentéseivel ezen alfejezetben, és üdvözli a szakbizottságok megközelítését, biztosítván, hogy az előirányzatok növelése indokolt;

24.

emlékeztet arra, alacsony részvételi arány az európai választásokon ismét megmutatta, hogy javítani kell a tájékoztatási és kommunikációs politikát a 2010-es költségvetésben; elismeri, hogy ez a demokratikus folyamat szükséges részeként közös kihívást jelent a Bizottság, a tagállamok és a Parlament számára; ezért olyan módosításokat terjesztett elő, amelyek a tájékoztatási és kommunikációs politikára szánt előirányzatok egy részének tartalékba helyezését célozzák; felhívja a Bizottságot, hogy mutassa be a Parlamentnek terveit arról, hogy miként kell végrehajtani az Intézményközi Tájékoztatási Csoport megállapításainak eredményét;

4. fejezet

25.

támogatja a Bizottság által, a 2010-es EKT-re vonatkozóan 2009. szeptember 2-án elfogadott 1. sz. módosító indítványt, amely két sorban rendelkezik emelésről: Palesztina és éghajlatváltozás a fejlődő országokban - a Parlament által szorgalmazott két prioritás;

26.

úgy határozott, hogy az „éghajlatváltozás a fejlődő országokban” költségvetési sort megemeli, megvárván az éghajlatváltozásról szóló koppenhágai konferencia eredményét; hangsúlyozza azonban, hogy új pénzügyi eszközre van szükség ahhoz, hogy segíteni lehessen a fejlődő országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival, és így a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) teljesíthesse a jövőben az eredetileg rábízott feladatokat;

27.

megismétli súlyos aggodalmait a veszélyesen szűk mozgástér miatt, amely a harmadik országokban jelentkező válságok eredményeként állandóan nyomás alatt álló fejezet krónikus alulfinanszírozásából következik;

28.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet a stabilitási eszközből az élelmezés-finanszírozási eszközbe átcsoportosított pénzügyi eszközöknek a 2010 és 2013 közötti időszakban történő visszaállítására, annak biztosítására, hogy teljes mértékben az Unió rendelkezésére álljanak a 4. költségvetési fejezet alá tartozó pénzeszközök ahhoz, hogy betölthesse szerepét a nemzetközi szintéren is, amint azt Európa polgárai elvárják; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet a pénzügyi forrásoknak bármely külső vészhelyzeti támogatási eszközök számára történő felhasználásáról vagy olyan mechanizmusokról, amelyeket a stabilitási eszközön kívül hoznak létre oly módon, hogy lehessen kerülni a stabilitási eszköz számára előirányzott pénzeszközök igénybevételét;

29.

felhívja az Európai Tanácsot, hogy ne tegyen fokozottabb EU pénzügyi támogatást szorgalmazó, messzire mutató politikai kötelezettségvállalásokat anélkül, hogy egyúttal rendelkezne a szükséges költségvetési előirányzatokról is, amikor nyilvánvaló ellentmondás áll fenn a jelenlegi TPK éves felső határértékei alatt rendelkezésre álló pénzeszközökkel;

30.

úgy véli, hogy az energiaellátás biztosítása fontos kérdés az Unió számára; üdvözli ezért, hogy az összes résztvevő ország aláírását adta a Nabucco projekthez, és valamennyiüktől következetességet vár el a Nabucco számára kockázatot jelentő egyéb projektek kezelése során;

31.

továbbra is számít a palesztin békefolyamat és a gázai övezetbeli újjáépítési szükségletek támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy közölje, milyen intézkedéseket tett, hogy minimalizálja annak kockázatait, hogy az ezen költségvetési sor alatt finanszírozott projekteket és programokat terrorista szervezetek vagy terrorcselekmények vagy szakszerűtlen bürokrácia céljaira használják fel vagy térítsék el, és konkretizálja, hogy vajon a támogatás egy része az EU vagy a tagállamai által korábban finanszírozott és katonai fellépés következtében megrongálódott épületek vagy infrastruktúra újjáépítésére irányul-e;

32.

hangsúlyozza, hogy szükséges elegendő finanszírozást allokálni az EU balti-tengeri stratégia számára olyan fellépések finanszírozására, amelyeket más költségvetési sorokból nem lehet finanszírozni (koordináció, tájékoztatás és kísérleti projektek a cselekvési terv négy pillére közül bármelyikben);

5. fejezet

33.

úgy határozott, hogy szelektív megközelítés alapján elfogadja a Tanács csökkentéseinek némelyikét az igazgatási kiadások sorában, egyensúlyt teremtve az általános költségvetési prioritások – beleértve az újakat is –, és a meglévő politikák végrehajtására vonatkozó igények között;

34.

visszaállította mindazonáltal a személyzeti kiadásokra szánt előirányzatokat; rámutat arra, hogy az 5. fejezeten kívül finanszírozott valamennyi típusú igazgatási kiadás teljes összege jelentős mértékben nőtt az elmúlt években; kéri, hogy a jövőben az igazgatási kiadásoknak az operatív fejezetekhez történő átcsoportosítására irányuló bizottsági javaslatokat teljes körűen indokolják; elismeri, hogy az operatív programok nem működhetnek a szükséges igazgatási támogatás nélkül; komolyan aggasztja azonban, hogy a jelenlegi TPK alatt a nem az 5. fejezet alá tartozó többéves programok átfogó keretének egy részét igazgatási kiadásokra használják fel;

35.

aggódik az új európai negyedre vonatkozó pályázati felhívás miatt; megismétli kérését, hogy kapjon teljes körű tájékoztatást a kiválasztási eljárásról, valamint általában a Bizottság ingatlanpolitikájáról való további tájékoztatás szükségességét;

36.

felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a költségvetési rendelet háromévenkénti felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok menetrendjét;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

37.

emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás kísérleti projektek céljára maximum 40 millió eurós összeget enged fordítani bármely költségvetési évben, előkészítő intézkedésekre pedig maximum 100 millió eurós összeget, amelyből legfeljebb 50 millió eurót lehet új előkészítő intézkedésekre fordítani;

38.

úgy véli, hogy ezek a projektek nélkülözhetetlen eszközök a Parlament számára, hogy új politikákat kezdeményezzen az európai polgárok javára; megállapítja, hogy a négy projekt kivételével kísérleti projektek és előkészítő intézkedések többsége számára a Bizottság csak kifizetési előirányzatokat állapított meg, ami lehetővé tette a Parlament számára, hogy teljes mértékben ellenőrizze, hogy szükség van-e nyomon követésre vagy nem, és hogy kell-e új kötelezettségvállalásokról szavazni; ezenkívül elemzett egy sor érdekes új javaslatot, amelyek közül csak néhány kerülhetett be a 2010-es költségvetésbe az intézményközi megállapodás korlátainak és a TPK plafonértékeknek köszönhetően;

39.

prioritást adott a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések végrehajtásának azok második és harmadik évében; szándékában áll közelről figyelemmel kísérni ezek és az újonnan létrehozott projektek, valamint a 2010-es költségvetési évben hozott intézkedések végrehajtását;

*

* *

40.

utasítja elnökét, hogy az általános költségvetési tervezet III. szakaszára vonatkozó módosításokkal és javasolt változtatásokkal együtt továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.


(1)  HL L 253, 2000.10.7., 42. o.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0095.

(5)  HL L 255., 2009.9.26., 36. o.

(6)  HL L 167., 2009.6.29., 26. o.


2009. október 22., csütörtök
I. MELLÉKLET

A 2009. JÚLIUS 10-I EGYEZTETÉS SORÁN ELFOGADOTT NYILATKOZATOK

A TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉBEN RÖGZÍTENDŐ KÖZÖS NYILATKOZAT

A 2004. és a 2007. évi bővítéshez kapcsolódó munkaerő-felvétel

„Az Európai Parlament és a Tanács ismételten hangsúlyozza a 2004. és a 2007. évi bővítéshez kapcsolódóan valamennyi – különösen a közép- és felsővezetői szintű – álláshely teljes betöltésének fontosságát, és kitart azon véleménye mellett, hogy az intézményeknek, és különösen az ESZFH-nak minden erőfeszítést meg kell tennie a költségvetési hatóság által biztosított álláshelyek tisztviselőkkel való feltöltésére irányuló folyamat felgyorsítása érdekében. A kritériumoknak a személyzeti szabályzat 27. cikkében meghatározottaknak kell lenniük, a cél pedig a lehető legszélesebb, arányos földrajzi eloszlás mielőbbi elérése.

Az Európai Parlament és a Tanács továbbra is szorosan nyomon kívánja követni a jelenlegi munkaerő-felvételi folyamatot. Ebből a célból felkérik az egyes intézményeket és az ESZFH-t, hogy évente kétszer – márciusban és októberben – tájékoztassa a költségvetési hatóságot a 2004. és 2007. évi bővítéshez kapcsolódó munkaerő-felvétel állásáról.”

A TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉBEN RÖGZÍTENDŐ TANÁCSI NYILATKOZATOK

1.   Kifizetési előirányzatok

„A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be költségvetés-módosítást, amennyiben a 2010. évi költségvetésben szereplő előirányzatok nem elégségesek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért), az 1b. alfejezetben (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért), a 2. fejezetben (A természeti erőforrások megőrzése és kezelése) és a 4. fejezetben (Az EU mint globális partner) szereplő kiadások fedezésére.”

2.   4. fejezet

„Tudomásul véve a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a külső fellépések területén egy későbbi szakaszban jelentkező további igények – különösen a korábbi módosító indítványok által érintett prioritások, valamint a 2009. júniusi európai tanácsi következtetésekben említett prioritások – fedezése céljából módosító indítványt nyújtson be az EKT 2010-hez, a Tanács úgy állította össze a 2010. évi költségvetés-tervezetet, hogy a 4. fejezetben megfelelő tartaléksáv álljon rendelkezésre ezek figyelembevételéhez.”

3.   Az EU intézmények és szervek ingatlanpolitikája

„A Tanács emlékeztet az épületekkel kapcsolatos intézményi kiadásokról szóló 2007/2. sz. számvevőszéki különjelentésről szóló következtetéseire, és – miközben elismeri, hogy az épületekkel kapcsolatos költségek az uniós intézmények átfogó igazgatási kiadásainak jelentős részét képezik – úgy véli, hogy az épületekkel kapcsolatos kiadások tekintetében alapvető fontosságú a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás.

A Tanács ismét megerősíti az e területre vonatkozó szoros intézményközi együttműködés fontosságát. Kiemeli annak szükségességét, hogy az intézmények a lehető legteljesebb mértékben működjenek együtt és egyesítsék erőiket mind az épületbérlés és -vásárlás, mind pedig a közös folyó kiadások tekintetében. Felkéri az intézményeket, hogy az épületekkel kapcsolatos kiadásoknak a minimálisan szükséges szinten tartása érdekében – amikor csak lehet – használják közösen a létesítményeket.

A Tanács ezzel összefüggésben üdvözli az intézmények által az intézményközi szintű együttműködés és az épületigazgatási módszerek harmonizálása érdekében eddig tett erőfeszítéseket. Megelégedéssel veszi tudomásul az épületterület meghatározására és mérésére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, a Brüsszelben és Luxembourgban létrehozott intézményközi munkacsoportok révén nemrégiben megszületett megállapodást. A Tanács felkéri az intézményeket a jövőbeli intézményközi együttműködés lehetőségeinek – köztük a létesítmények közös használatának és igazgatásának –, valamint az épületekkel foglalkozó, lehetséges intézményközi hivatal hatáskörének a megvizsgálására.

A Tanács felkéri az intézményeket, hogy a jövőbeli alkalmazotti létszám realista megítélésén alapuló, olyan hosszú távú épületstratégiákat készítsenek, amelyek – a saját tulajdonban lévő és a bérelt épületek közötti egyensúly révén – biztosítják a szükséges rugalmasságot, és amelyek révén – amennyire lehetséges – elkerülhetők az épületekkel kapcsolatos ad hoc döntések. Felkéri arra is az intézményeket, hogy a leghatékonyabb módon használják ki a rendelkezésre álló teret, és tegyenek meg a belső racionalizálásra irányuló minden lehetséges intézkedést. A Tanács üdvözli az intézmények által az alternatív finanszírozási módszerekkel kapcsolatban már elvégzett munkát, és várja a Bizottság készülő jelentését.

A Tanács nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a lehető leghamarabb kézhez kaphassa a költségvetési rendelet megfelelő rendelkezéseiben előírt információkat. Ezeknek az információknak alapos szükségletfelmérést és átfogó költséghaszon-elemzést, a bérbevételi vagy megvásárlási opciókat, valamint alternatív finanszírozási lehetőségeket részletező, többféle alternatívát kell tartalmazniuk, és figyelembe kell venniük a finanszírozás összes költségeit. Az információkat a döntéshozatalt jóval megelőzően a költségvetési hatóság mindkét ága számára rendelkezésre kell bocsátani annak érdekében, hogy a határidős nyomás elkerülésével alakíthassák ki az álláspontjukat.

Ezenkívül a Tanács újólag megismétli az intézmények főtitkárainak szóló, arra vonatkozó felhívását, hogy az előzetes költségvetés-tervezet benyújtását megelőzően szolgáltassanak információkat. A Tanács – elismerve az egyes intézmények sajátosságait és az egyes projektekre jellemző további egyedi vonásokat – felkéri az intézményeket, hogy folytassák az ezen információknak a közös fogalom-meghatározások és mutatók révén való harmonizálása érdekében végzett munkájukat, ami lehetővé teszi az épületterületeknek és az épületekkel kapcsolatos költségeknek a különböző intézmények közötti összehasonlítását, ideértve a saját tulajdonban lévő létesítmények teljes használati időszakára vetített éves költségek kiszámítási módszerének egységes értelmezését is.

A Tanács arra ösztönzi az intézményeket, hogy folytassák és fokozzák az épületeiket érintő energiahatékonysági és környezetvédelmi intézkedéseket, beleértve – amennyiben helyénvaló és az adott források keretein belül megvalósítható – a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tanúsítványok beszerzését.

A Tanács tudomásul veszi az intézmények és az intézményeket fogadó tagállamok kormányai közötti kiváló együttműködést, ami jelentősen hozzájárul az épületekkel kapcsolatos kérdések eredményes kezeléséhez.

A Tanács emlékeztet arra, hogy észrevételei a végrehajtó ügynökségek sajátos helyzetére és – adott esetben – a decentralizált ügynökségekre egyaránt alkalmazandóak.”

A TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉBEN RÖGZÍTENDŐ EGYOLDALÚ NYILATKOZAT

„Németország – tekintettel a 2010. évi költségvetés-tervezetről szóló tanácsi álláspont elfogadására és az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokra kijelenti, hogy az Európai Unió legrászorulóbb személyeinek nyújtott élelmiszersegélyre vonatkozó programot a közösségi joggal összhangban végre kell hajtani. Németország leszögezi, hogy véleménye szerint e program esetében nem kellene piaci beszerzést alkalmazni. A programot az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fényében kell megvalósítani.”


2009. október 22., csütörtök
II. MELLÉKLET

A 2010-es költségvetési eljárás első olvasatával kapcsolatos egyeztetés során kibocsátott európai parlamenti nyilatkozatok

A 2009. évi költségvetés végrehajtása (költségvetési előrejelzési értesítő rendszer)

Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki a 2009. évi költségvetés végrehajtásának a legutóbbi költségvetési előrejelzési értesítésben bemutatott állapota – különösen a 3a. és 3b. alfejezet alá tartozó kötelezettségvállalások, valamint az 1a., 3a. és 3b. alfejezet és az 5. fejezet alá tartozó kifizetések – miatt. Hangsúlyozza az EKT-ben előirányzott végrehajtási ütemtervnek megfelelő előrehaladás fontosságát.

Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy 2009. augusztus 31-ig nyújtson be egy olyan jelentést, amely részletesebb információkat tartalmaz az egyes érintett programok vagy szakpolitikai területek végrehajtása terén tapasztalt késedelmek okairól (strukturális, szervezeti, vezetési vagy eljárási).

Az Európai Parlament felkéri továbbá a Bizottságot, hogy nyújtson be indoklást minden olyan programhoz vagy szakpolitikai területhez, ahol a végrehajtás eltér a költségvetési hatóság által a 2009. évi költségvetés tekintetében hozott határozatoktól.

A strukturális alapok egyszerűsítése és célzottabb felhasználása a gazdasági válsággal összefüggésben

Az Európai Parlament emlékeztet a három intézménynek a kohéziós politika végrehajtásáról szóló, 2008. novemberi és 2009. áprilisi együttes nyilatkozatára és hangsúlyozza, hogy folytatni kell a strukturális alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket. Úgy ítéli meg, hogy az értékelés, a jóváhagyás és az irányítási eljárások egyszerűsítése terén elért eredmények nem kielégítők, amit alátámaszt az irányítási és ellenőrző rendszerek, valamint a főbb projektek alacsony jóváhagyási aránya. Ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben folytassa a végrehajtási eljárások egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, és különösen hogy gyorsítsa fel az irányítási és ellenőrző rendszerek, valamint a főbb projektek jóváhagyását, és ezáltal tegye gyorsabbá a kifizetéseket, miközben az n + 2 szabályt is betartja.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a strukturális alapok igénybevétele révén kínálkozó összes lehetőséget – köztük a működési programok kiigazítását és felülvizsgálatát is – ki lehetne használni olyan célzottabb, különösen a növekedést és a versenyképességet támogató, továbbá a munkahelyek megszűnését korlátozó fellépések céljára, amelyek elősegítik a gazdasági válság hatásainak a leküzdését, ezért felkéri a tagállamokat e lehetőség kihasználására. Az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy hatékony és gyors eljárásokkal ösztönözze és tegye lehetővé a strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben foglalt valamennyi olyan intézkedés alkalmazását, amely célja a növekedés és foglalkoztatás támogatása. Az Európai Parlament emlékeztet továbbá a rendelkezésre álló előirányzatok teljes mértékű és hatékony felhasználásának fontosságára.

Kifizetési előirányzatok

„Amennyiben a 2010. évi költségvetés előirányzatai nem elégségesek valamely fejezet kiadásainak fedezésére, az Európai Parlament szükség esetén felkéri a Bizottságot költségvetési módosítás benyújtására.”

4. fejezet

Az Európai Parlament tudomásul vette a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a külső fellépések területén jelentkező további igények, különösen a korábbi módosító indítványok által érintett prioritások, valamint a 2009. júniusi európai tanácsi következtetésekben említett prioritások egy későbbi szakaszban történő fedezése céljából módosító indítványt nyújtson be az EKT 2010-hez. Az Európai Parlament emlékeztetett arra, hogy a 2008. november 21-i költségvetés-egyeztetési eljárás során a Bizottság kötelezettséget vállalt a 4. fejezettel kapcsolatos helyzetről szóló értékelés benyújtására, amelyet – amennyiben szükséges – megfelelő javaslatok kísérnek. Az Európai Parlament arra számít, hogy a Bizottság a módosító indítvány mellé csatolja az e területtel kapcsolatos igényekről szóló többéves értékelést.


Top