28.1.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/21

---

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/99 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. október 16.)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 51. cikke (5) bekezdésére és 116. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Unióban és harmadik országokban működő csoporthoz tartozó szervezetek áttekintő táblájának elkészítését és aktualizálását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, melynek biztosítania kell, hogy a potenciális kollégiumi tagoknak az eljárás során lehetőségük legyen észrevételeket tenni és véleményüket kifejteni, hogy minden csoporthoz tartozó szervezetet eredményesen azonosítsanak, és az áttekintő tábla pontos és naprakész információkat tartalmazzon a szervezetekről, beleértve a csoport fióktelepeit is. Az áttekintő tábla elkészítésének megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy valamennyi szükséges információ összegyűjtése biztosítva legyen és megjelenjen a intézménycsoportok áttekintő táblájában, valamint hogy csökkenjenek a jogszabályok betartásával kapcsolatos költségek mind az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, mind pedig a kollégium többi tagja számára, az áttekintő tábla elkészítését egységes mintadokumentum használatával kell elvégezni.

(2)

Amikor az összevont felügyeletet ellátó hatóság olyan fogadó tagállam illetékes hatóságait, ahol nem jelentős fióktelepek működnek, harmadik országbeli felügyeleti hatóságokat és más releváns hatóságokat szándékozik felkérni arra, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, biztosítania kell, hogy a kollégium tagjai előre tájékoztatást kapjanak erről a szándékról, és elég idejük legyen arra, hogy megfontolják, elfogadják vagy elutasítsák ezt a javaslatot. Annak érdekében, hogy az eljárás megfelelő módon menjen végbe, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak először a kollégiumi tagságra jogosult hatóságokat kell felkérnie, és ezután térhet rá a kollégium potenciális megfigyelőinek a felkérésére.

(3)

Mielőtt a potenciális megfigyelők elfogadják az összevont felügyeletet ellátó hatóság által küldött felkérést, a potenciális megfigyelőknek meg kell ismerniük a részvétel feltételeit, melyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai fogadtak el. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kötelessége belefoglalnia a megfigyelői státusú részvétel feltételeit az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

(4)

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötését és módosítását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, és biztosítania kell, hogy a kollégiumi tagoknak lehetőségük legyen észrevételeket tenni és véleményt mondani a javasolt megállapodásokról, beleértve a megfigyelői státusú részvétel feltételeit is. Annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégiumok által megkötött megállapodások szerkezetükben és rendelkezéseik tekintetében következetesek legyenek, miközben kellően rugalmasak is a kollégiumspecifikus megállapodások és egyezségek beillesztéséhez, a megállapodásokat egységes mintadokumentum alapján kell kidolgozni.

(5)	A kollégium tagjaival a kollégiumi munka különböző operatív aspektusairól folytatandó konzultációk megszervezése során az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak egyértelműen közölnie kell egy megfelelő határidőt, ameddig a kollégium tagjainak el kell küldeniük az észrevételeiket és véleményüket.

(6)	Figyelembe véve a különböző felügyeleti feladatokat, amelyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a kollégium többi tagjának el kell végeznie, valamint a feladatok összetettségét, a kollégiumi ülések minimálisan elvárt gyakoriságát évente egyszeri alkalomban kell meghatározni.

(7)	Mivel a felügyeleti kollégiumok különböző alcsoportokba szerveződhetnek, alapvető biztosítani azt, hogy a kollégium valamennyi tagja időben megfelelő tájékoztatást kapjon az egyes alcsoportokban folytatott megbeszélésekről és az ott meghozott döntésekről.

(8)	Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai közötti információcsere bizalmas jellegének megőrzése érdekében a felügyeleti kollégiumokat biztonságos kommunikációs eszközök használatára kell ösztönözni.

(9)

A felügyeleti kollégiumok hatékony és eredményes működéséhez a kollégiumi tagoknak minden olyan szükséges információt meg kell osztaniuk egymással, melyek alapján tagállamuk betéteseinek és befektetőinek érdekeit értékelni tudják és meg tudják hozni a védelmükhöz, valamint az Unió pénzügyi stabilitásának védelméhez szükséges intézkedéseket. Ezért amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy véli, hogy egy adott információ nem releváns a kollégium valamely tagja számára, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak az adott taggal folytatott előzetes konzultáció alapján indokolnia kell a döntését, és az információ relevanciájának megítéléséhez minden szükséges adatot meg kell adnia a tagnak.

(10)

Amikor a belső modellek használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálata gyenge pontokat állapít meg a 2013/36/EU irányelv 101. cikke értelmében, alapvetően fontos, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai, amelyek az ezen gyenge pontok által érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, szorosan együttműködjenek a gyenge pontok jelentőségének megállapításában és a megfelelő intézkedésekről való döntéshozatalban. A többlettőke-követelmény előírására vagy a jóváhagyott modell visszavonására vonatkozó határozatot az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és az érintett kollégiumi tagoknak együttesen kell meghozniuk.

(11)

Azon korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosításának megkönnyítése érdekében, amelyek a csoport kockázatértékelését és likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésekhez adnak hasznos információkat, fontos, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium többi tagja előre megállapodjanak azokban a mutatókban, amelyeket legalább évente megosztanak egymással. A következetesség és összehasonlíthatóság biztosítása érdekében ezeket a mutatókat az illetékes hatóságok által a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint összegyűjtött felügyeleti adatok alapján kell kiszámítani (2).

(12)

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keret létrehozását és aktualizálását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak kell irányítania, és biztosítania kell, hogy a kollégiumi tagoknak lehetőségük legyen észrevételeket fűzni és véleményt mondani a javasolt keretről.

(13)

Vészhelyzet esetén biztosítani kell, hogy hatékony és eredményes legyen az együttműködés az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős valamennyi kollégiumi tag között, és hogy a vészhelyzet értékelése, a vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépés, valamint ennek figyelemmel kísérése és aktualizálása összehangolt módon történjen, az összevont felügyeletet ellátó hatóság, illetve a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős valamennyi kollégiumi tag megfelelő bevonásával. Emellett az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak valamennyi kollégiumi tagot folyamatosan tájékoztatnia kell a vészhelyzet kezelése során meghozott döntések főbb pontjairól vagy a kicserélt információkról.

(14)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a felügyeleti kollégiumok operatív működésével foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen, egy időben hatályba léptetendő előírások koherenciáját, és annak elősegítése érdekében, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék és egyszerűen hozzáférhessenek az előírásokhoz, kívánatos a 2013/36/EU irányelv 51. cikke (5) bekezdése és 116. cikke (5) bekezdése által előírt végrehajtás-technikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(15)

Mivel a felügyeleti kollégiumok túlnyomó része EU-szerte a 2013/36/EU irányelv 116. cikke alapján jön létre, célszerűbbnek tűnik először a 2013/36/EU irányelv 116. cikke szerinti kollégiumok operatív működésének meghatározása, mielőtt sor kerülne a 2013/36/EU irányelv 51. cikke szerinti kollégiumok operatív működésének meghatározására, mivel az első általánosabb, míg a második speciálisabb esetnek tűnik.

(16)	Ez a rendelet az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(17)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének és 51. cikke (3) bekezdésének megfelelően megalakított felügyeleti kollégium (a továbbiakban: kollégium) operatív működését határozza meg.

2. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 116. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK OPERATÍV MŰKÖDÉSE

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

2. cikk

Intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítése és aktualizálása

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő táblának a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/98 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (4) 2. cikkének megfelelően elkészített tervezetét elküldi azoknak a hatóságoknak, amelyek az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint jogosultak arra, hogy a kollégium tagjai legyenek (a továbbiakban: a kollégium potenciális tagjai), és felkéri őket véleményük megosztására, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő tábla véglegesítése során, és a 2013/36/EU irányelv 51. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a kollégium potenciális tagjai által megfogalmazott valamennyi véleményt és fenntartást figyelembe vesz.

(3)   A véglegesítést követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság a kollégium valamennyi potenciális tagjának elküldi a csoport áttekintő tábláját.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1)–(3) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazva legalább évente, vagy amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében, ennél gyakrabban frissíti az áttekintő táblát.

(5)   Az intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítéséhez és aktualizálásához az összevont felügyeletet ellátó hatóság az I. mellékletben szereplő táblát használja.

3. cikk

Kollégium létrehozása

(1)   Egy kollégium létrehozása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a következő lépéseket kell végrehajtania:

a)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a felkérést az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett hatóságoknak;

b)

az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a kollégium azon tagjait, akik elfogadták az e cikk (3) bekezdésében említett felkérést, arról, hogy felkérést szándékozik küldeni egy nem jelentős fióktelep illetékes hatóságainak, hogy az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában;

c)

az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a kollégium azon tagjait, akik elfogadták az e cikk (3) bekezdésében említett felkérést, arról, hogy felkérést szándékozik küldeni egy harmadik országbeli felügyeleti hatóságnak, hogy az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint megfigyelőként vegyen részt a kollégium munkájában;

d)

az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a kollégium azon tagjait, akik elfogadták az e cikk (3) bekezdésében említett felkérést, arról, hogy felkérést szándékozik küldeni az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében említett valamely hatóságnak, hogy megfigyelőként vegyen részt a kollégium munkájában.

Az első albekezdés b), c) és d) pontja alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az értesítéssel együtt elküldi a kollégiumban megfigyelőként való részvétel feltételeire vonatkozó javaslatát, amely feltételeket az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke c) pontjának megfelelően bele kell foglalni az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

Emellett, az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az értesítéssel együtt elküldi a véleményét a harmadik országbeli felügyeleti hatóságra alkalmazandó titoktartási és szakmai titoktartási követelmények egyenértékűségére vonatkozó értékelésről.

A második albekezdésben említett értesítés megfelelő határidőt tűz ki, amelyen belül bármely, más véleményen lévő kollégiumi tag írásban benyújthatja részletesen indokolt kifogását az összevont felügyeletet ellátó hatóság javaslatával vagy véleményével kapcsolatban.

(2)   Miután valamennyi kollégiumi tag egyetért a javaslattal, amire az összevont felügyeletet ellátó hatóság abból következtet, hogy a határidőn belül nem nyújtottak be kifogást, az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a felkérést az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjában említett hatóságnak, hogy megfigyelőként vegyen részt a kollégium munkájában. A felkéréssel együtt az adott hatóság megkapja a megfigyelői részvételre vonatkozó feltételeket, melyeket a kollégium tagjai elfogadtak és belefoglaltak az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

(3)   A tagként vagy megfigyelőként felkért hatóságok a felkérés elfogadásával szerzik meg ezt a státust. A megfigyelőként felkért hatóságoknak a megfigyelői részvételre vonatkozó feltételeket is el kell fogadniuk, melyről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti őket.

(4)   Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett hatóságok kérhetik, hogy megfigyelői státust kapjanak a kollégiumban. Az erre vonatkozó kérelmeket a összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell címezni. Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy dönt, hogy felkéri ezeket a hatóságokat a kollégium munkájában megfigyelőként való részvételre, ehhez értelemszerűen az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett eljárást alkalmazza.

4. cikk

A kapcsolattartók listájának létrehozása és frissítése

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a II. mellékletbe foglalt mintadokumentum használatával teljes körű jegyzéket vezet és tesz közzé a kapcsolattartók elérhetőségeiről, beleértve a munkaidőn kívüli elérhetőségeket is, melyeket vészhelyzet esetén használ a kollégium tagjaival és megfigyelőivel folytatott kommunikációban. A kapcsolattartók listáját és a vészhelyzeti elérhetőségeket az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokhoz kell mellékletként csatolni.

(2)   A kollégium tagjai kötelesek megadni elérhetőségeiket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak, és kötelesek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni az összevont felügyeletet ellátó hatóságot, ha bármilyen változás következik be ezekben az adatokban.

(3)   A kapcsolattartók listájának és a vészhelyzeti elérhetőségeknek a frissített változatait az összevont felügyeletet ellátó hatóság küldi meg a kollégium tagjainak.

5. cikk

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötése és módosítása

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének megfelelően készíti el az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó javaslatát.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi javaslatát a kollégium tagjainak, és felkéri őket véleményük megosztására, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(3)   Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások véglegesítése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe vesz a kollégium tagjai által megfogalmazott valamennyi nézetet és fenntartást, és indokolja, amennyiben szükséges, hogy miért nem foglalja bele azokat a megállapodásokba.

(4)   A véglegesítést követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat a kollégium tagjainak.

(5)   Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai szükségesnek ítélik, az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások végrehajtását szimulációs gyakorlatok révén vagy szükség szerint bármilyen más módon tesztelik.

(6)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai megvizsgálják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások módosításának szükségességét, amennyiben a megállapodásoknak az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke szerinti bármely elemében változás következik be.

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat a kollégium tagságában bekövetkező változások esetében módosítani kell.

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a megállapodásokban meghatározandó rendszeres időközönként felülvizsgálják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások azon elemeit, amelyek a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során alkalmazott kollégiumi keretrendszerre vonatkoznak.

(7)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben bemutatott eljárás szerint módosítják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

(8)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a II. mellékletben szereplő mintadokumentum használatával köti meg és módosítja az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

6. cikk

A kollégium üléseinek és tevékenységeinek operatív szempontjai

(1)   A kollégiumok évente legalább egy alkalommal személyes részvétellel tartott ülést hívnak össze. Mindazonáltal valamennyi kollégiumi tag egyetértésével és figyelembe véve a csoport sajátosságait, az összevont felügyeletet ellátó hatóság ettől eltérő gyakoriságot is megállapíthat a személyes részvétellel tartott ülésekre vonatkozóan.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság egyértelműen meghatározza a kollégium üléseinek célkitűzéseit. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság gondosodik róla, hogy ezek a célkitűzések szerepeljenek az ülések napirendjén, és felkéri a kollégiumi tagokat, hogy javasoljanak további napirendi pontokat. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a kollégium tagjai által javasolt napirendi pontokat, és kérésre megindokolja, hogy miért nem veszi fel azokat a napirendre.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai, akik a kollégium egy adott tevékenységben vagy ülésén vesznek részt, jóval előre megosztják egymással a dokumentumokat és a munkaanyagokhoz fűzött véleményeket, hogy a kollégiumi ülés valamennyi résztvevője aktívan hozzájárulhasson a vitához.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

7. cikk

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a kollégiumi tagok és a megfigyelők közötti információcserére vonatkozó általános keretrendszer

(1)   A kollégium tagjaitól kapott, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett információt az összevont felügyeletet ellátó hatóság továbbítja:

a)	a kollégium többi tagjának;

b)	a megfigyelőknek, amennyiben azt az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokoltnak és a kollégium munkájában történő részvételükre vonatkozó feltételeknek megfelelőnek tartja.

(2)   Ha az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett valamely információ nem releváns a kollégium egy adott tagja számára, előzetesen konzultál ezzel a taggal, és tájékoztatja őt az információval kapcsolatos legfontosabb pontokról, hogy a tag saját maga tudja megítélni az információ relevanciáját.

(3)   Amikor egy kollégium különböző alcsoportokba szerveződik, az összevont felügyeletet ellátó hatóság kellő időben és teljes körűen tájékoztatja a kollégium valamennyi tagját a különböző kollégiumi alcsoportokon belül megtett lépésekről vagy végrehajtott intézkedésekről.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai megállapodnak az információcsere eszközéről, és ezt a megállapodást rögzítik az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban.

8. cikk

A belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálata

(1)   Amennyiben egy valamely tagállamban engedélyezett intézmény, beleértve az EU-szintű anyavállalatot is, az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) vagy (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében vagy 363. cikkében foglaltak értelmében többé már nem felel meg a belső módszer használatára vonatkozó követelményeknek, vagy amennyiben az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a kollégium valamely érintett tagja a 2013/36/EU irányelv 101. cikkével összhangban gyenge pontokat állapított meg, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett kollégiumi tag szorosan együttműködve és teljes körűen konzultálva egymással közösen határoznak a belső módszer használatára vonatkozó engedély visszavonásáról, többlettőke-követelmény előírásáról vagy a belső modell használatának korlátozásáról, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában említetteknek megfelelően.

(2)   Egy jóváhagyott modell visszavonására vonatkozó határozatot az összevont felügyeletet ellátó hatóság közösen hoz meg a kollégium azon érintett tagjaival, amelyek a jóváhagyott modellt alkalmazó és az (1) bekezdés alapján azonosított hiányosságok által érintett szervezetek felügyeletét végzik. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium ezen tagjai az (EU) 2016/100 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (5) rendelkezéseiben rögzített eljárásnak megfelelően működnek együtt egymással.

(3)   A többlettőke-követelmény előírásával járó határozat meghozatalára a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tőkére vonatkozó együttes határozathozatali folyamat keretében kerül sor.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a kollégium összes többi tagját az (1) bekezdés szerint meghozott határozatokról, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az információ valószínűleg hatással van a kollégium egyéb tevékenységeire vagy alapvető a kollégium más tagjai feladatainak ellátása szempontjából.

9. cikk

Értesítés a belső modelleken végrehajtott nem lényeges kiterjesztésekről és módosításokról

(1)   A valamely tagállamban engedélyezett intézményt, többek között az EU-szintű anyavállalatot érintő, nem lényeges modellkiterjesztések és módosítások esetében az összevont felügyeletet ellátó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a kollégium valamennyi érintett tagját ezekről a kiterjesztésekről vagy módosításokról.

(2)   Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a kollégium érintett tagja tájékoztatja az összevont felügyeletet ellátó hatóságot minden olyan nem lényeges kiterjesztésről vagy módosításról, amely az kollégium szóban forgó érintett tagjának felügyeleti hatáskörébe tartozó intézményeket érinti.

(3)   Amennyiben az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett kollégiumi tagnak kétsége merül fel valamely kiterjesztés vagy módosítás nem lényegesként történő besorolásával kapcsolatban, tájékoztatja erről az összevont felügyeletet ellátó hatóságot, mely továbbítja ezt az információt a kollégium többi, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett tagjának.

Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kétsége merül fel valamely kiterjesztés vagy módosítás nem lényegesként történő besorolásával kapcsolatban, tájékoztatja erről a kollégium összes, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett tagját.

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett kollégiumi tagok részletesen megtárgyalják a felvetett kétségeket, hogy közös álláspontot tudjanak kialakítani a kiterjesztés vagy módosítás lényegességét illetően.

(4)   Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett kollégiumi tagok úgy találják, hogy a belső modellt érintő kiterjesztéseket vagy módosításokat az érintett intézmény helytelenül nem lényegesként sorolt be, haladéktalanul értesítik erről az érintett intézményt.

10. cikk

A korai figyelmeztető jelekkel, potenciális kockázatokkal és sebezhető pontokkal kapcsolatos információcsere

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium azon tagjai, amelyek részt vesznek a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentésnek, valamint a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a csoport likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésének abból a célból történő elkészítésében, hogy az említett cikk értelmében együttes határozatot hozzanak az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan, mutatókat állapítanak meg az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkében említett korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosításához.

A mutatókat az illetékes hatóságok által a felügyelt intézményektől a 680/2014/EU végrehajtási rendelet szerint összegyűjtött adatok alapján kell kiszámítani.

Az elfogadott mutatókat az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének l) pontja értelmében az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban kell rögzíteni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kollégiumi tagok tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot az elfogadott mutatóknak a felügyeleti hatáskörükbe tartozó intézményekre vonatkozó, releváns értékeiről.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1) bekezdésben említett minden kollégiumi tagnak továbbítja a (2) bekezdésben említett értékeket, valamint a megállapított mutatóknak az EU-szintű anyavállalatra vonatkozó és a konszolidált szintű értékeit.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett kollégiumi tagok legalább évente, vagy a szóban forgó illetékes hatóságok egyetértésével ennél gyakrabban megosztják egymással az elfogadott mutatók értékeit.

11. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1)   Amint sor került a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok meghozatalára, a kollégium tagjai eljuttatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a véleményüket abból a célból, hogy kidolgozzák a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően.

(2)   Miután megkapta kollégium tagjainak a véleményét, az összevont felügyeletet ellátó hatóság elkészíti a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét a kollégium tagjainak, és felkéri őket, hogy osszák meg véleményüket a közös munka területeit illetően, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(4)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program véglegesítése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a programba.

(5)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a véglegesítést követően elküldi a kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot a kollégium tagjainak.

(6)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot legalább évente, vagy ennél gyakrabban aktualizálni kell, ha az a 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerint elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeként, vagy az említett irányelv 113. cikke szerinti, intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozat eredményeként szükségesnek tűnik.

(7)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint aktualizálja a kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során

12. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása és aktualizálása

(1)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság javaslatot készít a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozására az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően.

(2)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi javaslatát a kollégium tagjainak, és felkéri őket véleményük megosztására, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a keretrendszerbe.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer végleges változatát a kollégium tagjainak.

(5)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai legalább évente megvizsgálják, szükséges-e aktualizálni a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

(6)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben rögzített eljárás szerint aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

13. cikk

Információcsere vészhelyzet során

(1)   Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet egy valamely tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett intézményre vagy a csoport egy fióktelepére, az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül riasztja az EBH-t és a kollégium azon tagját, amely felügyeli a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett intézményt vagy fióktelepet.

(2)   Amennyiben a kollégium egyik tagja olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet egy valamely tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett intézményre vagy a csoport egy fióktelepére, a kollégium ezen tagja indokolatlan késedelem nélkül riasztja az összevont felügyeletet ellátó hatóságot.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a kollégium összes többi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon a következők főbb elemeiről:

a)	a vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelése a 14. cikkben említettek szerint;

b)	a koordinált felügyeleti válaszlépések a 15. cikkben említettek szerint, beleértve a már megtett és a tervezett intézkedéseket, valamint a 16. cikk szerinti nyomon követést;

c)

helyzettől függően a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 27. cikke, 28. cikke és 29. cikke alapján elfogadott korai beavatkozási intézkedések, figyelembe véve az említett irányelv 30. cikke értelmében ezen intézkedések koordinálásának szükségességét, vagy az említett irányelv 32. cikke értelmében a szanálási feltételek megállapítását.

(4)   Amennyiben a 15. cikkben említett, vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépés várhatóan hatékonyabb lenne a csoportszintű szanálási hatóság, a leányvállalatok szanálási hatóságai vagy az olyan joghatóságok szanálási hatóságainak bevonásával, amelyekben jelentős fióktelepek vannak, illetve a központi bankok, az illetékes minisztériumok és betétgarancia-rendszerek bevonásával, az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfontolja ezen hatóságok bevonását.

(5)   Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a helyzetet a kollégium azon tagjának kell kezelnie az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve, amely felelős a csoporthoz tartozó érintett szervezet felügyeletéért.

14. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1)   Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelése tervezetének elkészítését saját, illetve azon kollégiumi tagok értékelése alapján, amelyek felügyelik a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyeket érint vagy várhatóan érinteni fog a vészhelyzet.

(2)   A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelésének tervezete kiterjed a csoporthoz tartozó érintett vagy várhatóan érintett szervezetekre. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie az említett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok véleményét és értékelését.

(3)   Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a csoporthoz tartozó ezen szervezet felügyeletéért felelős kollégiumi tag végzi el a vészhelyzet felügyeleti értékelését, az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve.

15. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1)   Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság irányítja a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozását a csoport, és a csoporthoz tartozó érintett, vagy várhatóan érintett szervezetek tekintetében. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie a csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok véleményét és értékelését.

(2)   Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a csoporthoz tartozó ezen szervezet felügyeletéért felelős kollégiumi tag dolgozza ki a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépéseket, az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai indokolatlan késedelem nélkül kötelesek elvégezni az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokat.

(4)   A vészhelyzet 14. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelésének elkészítése és az erre a vészhelyzetre adandó koordinált válaszlépések kidolgozása párhuzamosan is végezhető.

16. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követése és aktualizálása

(1)   Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a 15. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépésekben rögzített, elfogadott intézkedések megvalósításának nyomon követését.

(2)   A vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot a vészhelyzet alakulásáról és az általuk felügyelt, csoporthoz tartozó szervezetekre vonatkozóan elfogadott intézkedések megvalósulásáról, helyzettől függően.

(3)   A koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követésére vonatkozó naprakész információkat az összevont felügyeletet ellátó hatóság küldi meg a kollégium tagjainak, beleértve az EBH-t, és ezek az információk a csoportra és a csoporthoz tartozó érintett vagy várhatóan érintett szervezetekre terjednek ki.

(4)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok megfontolják a koordinált felügyeleti válaszlépések aktualizálásának szükségességét, figyelembe véve a megvalósításuk nyomon követése során egymásnak eljuttatott információkat.

(5)   Az (1)–(4) bekezdésben rögzített előírásokat indokolatlan késedelem nélkül alkalmazni kell.

3. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 51. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK OPERATÍV MŰKÖDÉSE

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

17. cikk

Az intézmények áttekintő táblájának elkészítése és aktualizálása, a kollégiumok megalapítása, a kapcsolattartók listájának elkészítése és aktualizálása és az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötése és módosítása

A 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében létrehozott kollégiumok esetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elkészítik és aktualizálják az intézmények áttekintő tábláját, létrehozzák a kollégiumokat, elkészítik és aktualizálják a kapcsolattartók listáját, és a (2)–(5) bekezdés szerint megkötik, illetve a szükséges mértékben módosítják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

18. cikk

A kollégium üléseinek és tevékenységeinek operatív szempontjai

(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai rendszeres együttműködést alakítanak ki a kollégium tagjaival, ami ülések és más tevékenységek formájában valósulhat meg.

(2)   A kollégiumi ülések és tevékenységek megszervezéséről, valamint azok céljairól a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a kollégium tagjait, beleértve az EBH-t.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai egyértelműen meghatározzák a kollégium üléseinek célkitűzéseit. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy ezek a célkitűzések szerepeljenek az ülések napirendjén, és felkérik a kollégiumi tagokat, hogy javasoljanak további napirendi pontokat. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe veszik a kollégium tagjai által javasolt napirendi pontokat, és kérésre indokolják, hogy miért nem veszik fel azokat a napirendre.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai, akik egy adott tevékenységben vagy a kollégium ülésén részt vesznek, jóval előre megosztják egymással a dokumentumokat és a munkaanyagokhoz fűzött véleményeket, hogy a kollégium valamennyi résztvevője aktívan hozzájárulhasson a vitához.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

19. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, a kollégiumi tagok és a megfigyelők közötti információcserére vonatkozó általános keretrendszer

(1)   Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a kollégium tagjai a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak továbbítják az információkat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják:

a)	a kollégium tagjainak;

b)	a megfigyelőknek, amennyiben azt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságok szükségesnek tartják, valamint a kollégium munkájában történő részvételükre vonatkozó feltételeknek megfelelően.

(3)   Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai úgy ítélik meg, hogy az (1) bekezdésben említett valamely információ nem releváns a kollégium egy adott tagja számára, előzetesen konzultálnak ezzel a taggal, és tájékoztatják őt az információval kapcsolatos legfontosabb pontokról, hogy a tag saját maga tudja megítélni az információ relevanciáját.

(4)   Amikor egy kollégium különböző alcsoportokba szerveződik, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai kellő időben és teljes körűen tájékoztatják a kollégium valamennyi tagját a különböző kollégiumi alcsoportokon belül megtett lépésekről vagy végrehajtott intézkedésekről.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai megállapodnak az információcsere eszközéről, és ezt a megállapodást rögzítik az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban.

20. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1)   Annak érdekében, hogy kidolgozzák a 2013/36/EU irányelv 99. cikkében említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke értelmében, a kollégium tagjai eljuttatják véleményüket a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(2)   Miután megkapták kollégium tagjainak véleményét, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elkészítik a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét a kollégium tagjainak, és felkérik őket, hogy osszák meg véleményüket a közös munka területeit illetően, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(4)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálat program véglegesítése érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe veszik a kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolják, hogy miért nem foglalják bele azokat a programba.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a véglegesítést követően elküldik kollégiumi felügyeleti vizsgálat programot a kollégium tagjainak.

(6)   A kollégiumi felügyeleti vizsgálat programot legalább évente, vagy ennél gyakrabban aktualizálni kell, ha a 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerint elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeként szükségesnek tűnik.

(7)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint aktualizálják a kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, valamint záró rendelkezések

21. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása és aktualizálása

(1)   A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai javaslatot készítenek az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkének megfelelően.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik javaslatukat a kollégium tagjainak, és felkérik őket véleményük megosztására, valamint megadnak egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(3)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe vesznek a kollégium tagjai által megfogalmazott valamennyi véleményt és fenntartást, és szükség esetén indokolják, hogy miért nem foglalják bele azokat a keretrendszerbe.

(4)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elküldik a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer végleges változatát a kollégium tagjainak.

(5)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai legalább évente megvizsgálják, hogy szükséges-e aktualizálni a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

(6)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben rögzített eljárás szerint aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

22. cikk

Információcsere vészhelyzet során

(1)   Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai olyan vészhelyzetről értesülnek, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet az intézményre, indokolatlan késedelem nélkül riasztják az EBH-t és a kollégium tagjait.

(2)   Amennyiben a kollégium egyik tagja olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet a joghatósága területén működő fióktelepre, indokolatlan késedelem nélkül riasztja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait.

23. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikke alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elküldik a vészhelyzet felügyeleti értékelését azon kollégiumi tagoknak, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik.

24. cikk

A vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépések koordinálása és nyomon követése

(1)   Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépéseket dolgoznak ki. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak megfelelően figyelembe kell venniük azon kollégiumi tagok véleményét, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik.

(2)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, amennyiben szükséges, koordinálják a felügyeleti válaszlépésekben rögzített intézkedések megvalósításának nyomon követését.

(3)   A kollégiumi tagok tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait a vészhelyzet alakulásáról és a joghatóságuk területén működő fióktelepekre vonatkozóan elfogadott lépések megvalósulásáról.

(4)   A felügyeleti válaszlépések nyomon követésének aktualizálásáról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a kollégium tagjait, beleértve az EBH-t.

(5)   A vészhelyzet 23. cikkben említett felügyeleti értékelése és az erre a helyzetre adandó válaszlépések kidolgozása párhuzamosan is végezhető.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.)

(4)  A Bizottság 2015. október 16-i (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 2. oldalát).

(5)  A Bizottság 2015. október 16-i (EU) 2016/100 végrehajtási rendelet az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 45. oldalát).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

---

---

---