Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A termékek és szolgáltatások akadálymentessége

A termékek és szolgáltatások akadálymentessége

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/882 irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • Célja az akadálymentesség* követelményeinek harmonizálása bizonyos termékek* és szolgáltatások számára, oly módon, hogy az EU belső piaca gördülékenyen működjön, a szabad mozgás esetleges akadályainak eltávolításával és kiküszöbölésével, amelyek az eltérő nemzeti jogszabályok miatt fennállhatnak.
  • Célja, hogy hasznot hajtson az üzleti vállalkozások, a fogyatékossággal élő emberek* és az idősek számára. Az akadálymentességi követelmények alkalmazása tisztázni fogja az uniós jogban már meglévő akadálymentesítési kötelezettséget, különös tekintettel a közbeszerzés és a strukturális alapok esetében.
  • A jogszabály európai akadálymentességi törvény néven ismert.

FŐBB PONTOK

A jogszabály 2025. június 28-tól lesz hatályos, a következők szerint.

  • Termékek:
    • számítógépek és operációs rendszerek;
    • fizetési terminálok és bizonyos önkiszolgáló terminálok, mint például a bankjegykiadó automaták, a jegykiadó és utasfelvételi automaták, az interaktív önkiszolgáló információs terminálok;
    • okostelefonok és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyéb berendezések;
    • TV-berendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak;
    • e-olvasók.
  • Szolgáltatások:
    • telefonszolgáltatások;
    • audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatások;
    • a légi, autóbuszos, vasúti és vízi közlekedési szolgáltatások, mint például a webhelyek, mobil szolgáltatások, elektronikus jegyek, tájékoztatás;
    • lakossági bankolás;
    • e-könyvek;
    • e-kereskedelem;
    • sürgősségi hívások megválaszolása az egységes európai szám, a „112” használatával.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a következőkre:

  • előzetesen rögzített időalapú média, videók és diák vagy irodai fájlformátumban közzétett tartalmak, 2025. június 28. előtt;
  • online térképek és térképszolgáltatások, feltéve, hogy az alapvető információkat akadálymentes digitális formában bocsátják rendelkezésre;
  • weboldalak és az archiválás más formái, amely tartalmakat nem frissítik vagy nem szerkesztik 2025. június 28. után;
  • mikrovállalkozások, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak.

Egyedi akadálymentességi követelmények vonatkoznak a jogszabályok hatálya alá tartozó összes termékre és szolgáltatásra, feltéve, hogy ezek nem módosulnak alapvetően, illetve nem rónak aránytalanul nagy terhet a működtetők számára.

  • A termékek esetében:
    • meg kell tervezni és le kell gyártani ezeket, hogy a fogyatékossággal élő emberek maximálisan használják;
    • meg kell felelniük a tájékoztatás és az instrukciók, a felhasználói interfész és a funkcionális tervezés, a támogató szolgáltatások és a csomagolás részletes szabályainak
  • A szolgáltatások esetében:
    • biztosítani kell a szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást, annak hozzáférési jellemzőit és létesítményeit;
    • el kell készíteni olyan weboldalakat és mobil készülékeket, amelyek könnyen hozzáférhetőek;
    • támogatni kell az olyan rendszereket, mint az akadálymentességre vonatkozó információkat biztosító ügyfélszolgálatok, hívásfogadó központok, és az akadálymentességre vonatkozó tájékoztatáshoz szükséges képzés;
    • alkalmazni kell azokat a megoldásokat, szabályozásokat és eljárásokat, amelyek a fogyatékossággal élő emberek szükségleteihez igazodnak. Egyedi szabályok vonatkoznak a különféle szolgáltatásokra (elektronikus kommunikáció, audiovizuális, légi, buszos, vasúti, vízi és városi közlekedés, lakossági bankolás, e-könyvek, e-kereskedelem és a 112-es sürgősségi telefonszám működése).
  • Az uniós országok dönthetnek úgy, hogy megkövetelik az épített környezet megfelelőségét, az akadálymentességi követelményeket biztosító szolgáltatásokkal.
  • A II. melléklet nem kötelező érvényű példákat nevez meg arra, hogy miként tarthatók be a különféle akadálymentességi követelmények.

A jogszabály a következőket követeli meg.

  • A gyártók kötelezettségei:
    • az irányelvvel összhangban lévő termékek megtervezése és előállítása, figyelembe véve a harmonizált szabványokban végbemenő későbbi változásokat;
    • a szükséges műszaki dokumentáció elkészítése, a megfelelőségi eljárás lefolytatása és az információk megőrzése 5 évig;
    • termékeik világos azonosítása, valamint saját kapcsolatfelvételi adataik megadása;
    • a termékhez könnyen érthető útmutatásokat és a biztonságra vonatkozó tájékoztatást kell mellékelni.
  • Az importőrök kötelezettségei:
    • meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a termék a megfelelőségértékelési eljáráson bevált, rendelkezik a szükséges műszaki dokumentációval – beleértve az olyan nyelvezettel megírt útmutatásokat, hogy a felhasználók könnyen megértsék –, és el van látva a CE-jelöléssel;
    • vissza kell utasítaniuk, hogy olyan termék kerüljön a piacra, amely szerintük nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, és erről tájékoztatniuk kell a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.
  • A szolgáltatók kötelezettségei:
    • meg kell tervezniük és biztosítaniuk kell az irányelv szerinti szolgáltatásokat;
    • nyilvánosságra kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatással kapcsolatos, a fogyatékkal élő emberek számára könnyen megérthető írásbeli és szóbeli tájékoztatást, valamint azt, hogy ez hogyan teljesíti az akadálymentességi követelményeket;
    • gondoskodniuk kell arról, hogy az eljárások továbbra is megfeleljenek az akadálymentességi követelményeknek, vegyék figyelembe az esetleges változásokat.
  • A gyártóknak, importőröknek és forgalmazóknak azonnal intézkedniük kell, ha felismerik, hogy a termék többé nem felel meg a jogszabálynak.

Az EU-országok kötelezettségei:

  • gondoskodniuk kell arról, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások megfeleljenek azok akadálymentességi követelményeinek;
  • kérésre a nyilvánosságot el kell látniuk információkkal arról, hogyan alkalmazzák a cégek ezeket a követelményeket;
  • végrehajtják és frissítik a következő eljárásokat:
    • ellenőrizniük kell a szolgáltatások megfelelőségét az irányelvhez képest,
    • figyelemmel kell kísérniük a panaszokat vagy a megnemfelelésről szóló beszámolókat,
    • meg kell győződniük arról, hogy a cég a hiányosságot orvosolta;
  • biztosítaniuk kell, akár jogi lépések révén, hogy a jognak megfelelően járjanak el és annak bármiféle megsértése büntetést vonjon maga után.

Az Európai Bizottság:

  • elfogadhat felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat az irányelv technikai aspektusainak módosítása miatt;
  • kérheti az európai szabványosítási szervezeteket, hogy készítsék el az akadálymentességi követelményekre vonatkozó harmonizált szabványok tervezetét, vagy bizonyos feltételek esetén műszaki előírásokat fogadhatnak el;
  • létrehozhat egy munkacsoportot, amely a piacfelügyeleti és a szolgáltatások megfelelőségét felügyelő hatóságok, valamint az érintettek képviselőiből áll, ideértve a fogyatékossággal élők szervezeteit, ezáltal:
    • előmozdítja az információcserét és a bevált gyakorlatokat;
    • elősegíti az együttműködést a hatóságok és az érintettek között,
    • tanácsot ad;
  • benyújtja, 2030. június 28-ig és aztán 5 évente a jogszabály alkalmazásáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára elkészített jelentést.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az uniós országokban 2022. június 28-ig kell ezt törvénybe foglalni. Az uniós országoknak 2025. június 28-tól kell alkalmazniuk a szabályokat.

Az uniós országok azonban megtehetik, hogy:

  • elhalasztják a „112-es” egységes európai segélyhívó számnak való megfelelést 2027. június 28-ig;
  • biztosítják a létesítményeiket 2025. június 28. előtt már jogszerűen használó szolgáltatók számára, hogy további 5 évig (2030. június 28-ig) működjenek;
  • lehetővé teszik, hogy az önkiszolgáló terminálok gazdaságossági szempontból hasznos élettartamuk végéig működjenek, de legfeljebb a szolgáltatás megkezdése utáni 20 évig.

HÁTTÉR

  • Több mint 80 millió ember él az EU-ban, akiknek valamilyen fogyatékosságuk van. Ahogyan a társadalom öregedik, a számuk növekszik.
  • Az EU Alapjogi Chartája elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát azoknak az intézkedéseknek a hasznosítására, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy függetlenségüket, társadalmi és foglalkoztatási integrációjukat és részvételüket biztosítsák a közösség életében.
  • A fogyatékossággal élő embereket az irányelv a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSz-egyezményben rögzítetteknek megfelelően határozza meg, amely egyezményt az összes uniós ország ratifikálta.

KULCSFOGALMAK

Akadálymentesség: másokkal azonos alapon használható termékek, berendezések, szolgáltatások vagy környezet megtervezése.
Termékek: egy anyag, készítmény vagy áru, amelyet gyártási folyamat során állítanak elő (az élelmiszer, takarmány, élő növények és állatok, illetve az emberi, növényi és állati eredetű, a későbbi reprodukciót szolgáló termékek kivételével).
Fogyatékossággal élő személy: valaki, akinek olyan hosszú távú fizikai, mentális, értelmi vagy érzékszervi fogyatékossága van, ami a különféle korlátok fellépése miatt akadályozhatja az eredményes, másokkal azonos alapokon nyugvó társadalmi részvételt.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70-115. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 321., 2018.12.17., 36–214. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82-128. o.)

utolsó frissítés 10.09.2019

Top