—

semmisítse meg az M.8864 – Vodafone/Certain Liberty Global Assets ügyben 2019. július 18-én hozott C(2019) 5187 final bizottsági határozatot;

—

kötelezze az alperest a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete (1) 2. cikkének (2) és (3) bekezdését azáltal, hogy olyan ügyletet engedélyezett, amely az összefonódással létrejött vállalkozás erőfölényéhez vezet, és jelentősen akadályozza a hatékony versenyt a többlakásos épületekhez (multi-dwelling units, a továbbiakban: MDU) való televíziósjel-átvitel német kiskereskedelmi piacán. A Bizottság azon megállapítása, hogy a felek az ügyletet megelőzően nem voltak sem tényleges (közvetlen/közvetett), sem potenciális versenytársak, és hogy az ügylet nem vezet a versenyfeltételek jelentős romlásához, nyilvánvaló mérlegelési hibákat tartalmaz. A Bizottság nem vette figyelembe különösen azt, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás piaci erőfölénye az MDU-piacon negatív hatásokkal jár a televíziós csatornák nagykereskedelmi szolgáltatásának és beszerzésének piacán, valamint a televíziósjel-átvitel nagykereskedelmi piacán (nagykereskedelmi televíziós piacok).

2.

A második jogalap azon alapul, hogy nyilvánvaló mérlegelési hiba jellemzi a Bizottság azon megállapítását is, hogy az egylakásos épületek (single dwelling units, a továbbiakban: SDU) piacán nem áll fenn a tényleges verseny jelentős akadályozása, különösen mivel ez a megállapítás is azon alapul, hogy az ügyletet megelőzően a felek állítólag nem voltak jelentős versenyhelyzetben. Az ügylet olyan erőfölénnyel jár, amely jelentősen akadályozza a kizárólag kábeltelevíziózásból és IPTV-ből álló SDU-piacon fennálló hatékony versenyt.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el az összefonódással létrejött vállalkozás arra való képességével, illetve ösztönzőivel kapcsolatban tett megállapításai során, hogy károsítsa a Tele Columbust és más olyan kiskereskedelmi televíziósjel-szolgáltatókat, amelyek az összefonódással létrejött vállalkozás mint közvetítő általi televíziósjel-szolgáltatástól függenek.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottságnak az ügylet nagykereskedelmi televíziós piacokra gyakorolt negatív hatásaira vonatkozó értékelése hiányos és nyilvánvalóan téves. A Bizottság tévesen állapította meg különösen azt, hogy az összefonódással létrejött vállalkozást semmi nem ösztönözné arra, hogy versenytársait megfossza a tartalomhoz való hozzáféréstől, és hogy az ilyen kizárásnak nem lenne jelentős negatív hatása az MDU-k és SDU-k számára történő kiskereskedelmi televíziósjel-átvitel downstream piacaira. A Bizottság nem értékelte az összefonódással létrejött vállalkozás arra való képességét és ösztönzőit sem, hogy azáltal károsítsa a forgalmazási láncban lejjebb lévő versenytársait, hogy a fogyasztók kárára más, a teljes kizárástól eltérő módon nehezíti meg a televíziós tartalmakhoz való hozzáférésük feltételeit („részleges kizárás”), beleértve a digitális funkciókat is (pl. azonnali újraindítás, szünet stb.).

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor megállapította, hogy a Vodafone által felajánlott kötelezettségvállalásokkal módosított ügylet a nagykereskedelmi televíziós piacokon nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához. Mivel a kötelezettségvállalások nem felelnek meg a korrekciós intézkedésekről szóló bizottsági közlemény követelményeinek, és nem voltak elegendőek ahhoz, hogy e piacokon és más piacokon orvosolják a hatékony versenynek az ügylet általi jelentős akadályozását, a Bizottságnak az összefonódást engedélyező határozata, amely e korrekciós intézkedéseket elfogadta, sérti az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (3) bekezdését.