Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017CN0505

    C-505/17. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-341/13. RENV. sz., Groupe Léa Nature kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2017. június 8-án hozott ítélete ellen a Groupe Léa Nature által 2017. augusztus 18-án benyújtott fellebbezés

    HL C 437., 2017.12.18, p. 15–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    18.12.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 437/15


    A Törvényszék (hatodik tanács) T-341/13. RENV. sz., Groupe Léa Nature kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2017. június 8-án hozott ítélete ellen a Groupe Léa Nature által 2017. augusztus 18-án benyújtott fellebbezés

    (C-505/17. P. sz. ügy)

    (2017/C 437/18)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Fellebbező: Groupe Léa Nature (képviselő: E. Baud avocat)

    A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Debonair Trading Internacional Lda

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

    helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2017. június 8-án hozott ítéletét;

    az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;

    a Debonairt kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A fellebbezés alátámasztására a fellebbező két jogalapra hivatkozik.

    Az első jogalappal az európai uniós védjegyerendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértését állítja, amely az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőség értékelésére vonatkozó, állandó ítélkezési gyakorlat megsértésén alapul.

    E jogalap alátámasztására a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék elmulasztotta:

    a releváns közönség meghatározásához előírt, vonatkozó szempontok alkalmazását;

    a megjelölések hasonlóságainak helyes értékelését;

    a használat útján szerzett megkülönböztető képesség megszerzésének értékelésére szolgáló, vonatkozó követelmények megfelelő alkalmazását; és

    az összetéveszthetőség átfogó értékelésének szabályszerű elemzését.

    A második jogalappal az európai uniós védjegyrendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértését állítja, amely a korábbi védjegy jóhírnevét sértő használattal kapcsolatos, állandó ítélkezési gyakorlat megsértésén alapul.

    E jogalap alátámasztására a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék elmulasztotta:

    a korábbi védjegy jóhírnevének megállapításához szükséges valamennyi szempont alkalmazását;

    a megjelölések hasonlóságainak helyes értékelését;

    azon kapcsolat fennállásának szabályszerű elemzését, amelyet a releváns közönség a védjegyek között létrehozhat; és

    azon káros hatás megfelelő értékelését, amelyet a védjegybejelentés használata a korábbi védjegy jóhírnevére gyakorolhat.


    Top