11.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/12

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság, mivel nem tett meg a Bíróság C-440/06. sz., Bizottság kontra Görög Köztársaság ügyben 2007. október 25-én hozott ítéletében foglaltak végrehajtásához szükséges minden intézkedést, nem teljesítette az EUMSZ 260. cikk (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—

a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot, hogy fizesse meg a Bizottságnak a javasolt 47  462,40 euró összegű kényszerítő bírságot a C-440/06. sz. ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésével kapcsolatos késedelem minden egyes napjára a jelen ügyben meghozandó ítélet kihirdetésének napjától a C-440/06. sz. ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének napjáig;

—

a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot, hogy fizessen a Bizottságnak 5  191,20 euró napi átalányösszeget a C-440/06. sz. ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjától a jelen ügyben meghozandó ítélet kihirdetésének napjáig, vagy a C-440/06. sz. ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének napjáig, amennyiben ez utóbbi korábban történik;

—

a Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

A –

A jogsértés tárgyát képező jogszabályi rendelkezések, vagyis a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (1) 3. és 4. cikkének jelentősége, amely irányelv a települési szennyvíz összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására, valamint egyes ipari ágazatokból származó szennyvizek kezelésére és kibocsátására vonatkozik. Az irányelv célja a környezet védelme az említett szennyvíz-kibocsátások káros hatásaival szemben.

A Bizottság azt állítja, hogy a kezeletlen (vagyis integrált gyűjtőrendszer és/vagy tisztítóállomás hiányában semmilyen kezelésnek alá nem vetett) szennyvizeknek a felszíni vizekbe történő kibocsátása olyan szennyezést eredményez, amelyet az oxigén-egyensúly felborulása jellemez, míg a tápanyagok (különösen a nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek) bekerülése jelentősen kihat e vizek és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémák minőségére (veszélyeztetve például a halállományt).

Ezenfelül, az olyan települési szennyvizek esetében, amelyeket elégtelen kezelésnek vetettek alá (olyan szennyvíztisztító telepeken, amelyek nem végeznek másodlagos kezelést, vagy nem megfelelő másodlagos kezelést végeznek), csupán az elsődleges kezelés alkalmazása nem elégséges valamennyi szennyezési kockázat, illetve a víz és a kapcsolódó ökoszisztémák minősége romlásának megelőzése céljából. A felszíni vizekbe történő túlzott tápanyag-kibocsátás (foszfor- és nitrogéntartalmú vegyületek) ugyanis lényegi tényezőnek tekinthető az eutrofizáció jelensége fokozódásának szempontjából (az algák és vízinövények növekedésének felgyorsulása), amely növeli a vízben az oxigénegyensúly felborulásának, a halfajok és egyéb vízi élőlények kipusztulásának és a kapcsolódó ökoszisztémák által elszenvedett károknak a kockázatát. Pontosan ezért írja elő a 91/271/EGK irányelv 4. cikke, hogy a 15  000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb agglomerációk települési szennyvizét vízbe történő kibocsátás előtt másodlagos kezelésnek vagy egy ezzel egyenértékű kezelésnek kell alávetni.

A Bizottság álláspontja szerint az 15  000 LE-nél nagyobb görög agglomerációkból származó valamennyi települési szennyvíz összegyűjtése és kezelése létfontosságú a felszíni vizek, a vízi ökoszisztémák és a szóban forgó vizektől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák minőségének fenntartása és javítása szempontjából, valamint az egyéb európai uniós irányelvek hiánytalan és megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében.

Mindazonáltal, a görög hatóságok által az utóbbi években tett erőfeszítések és elfogadott intézkedések ellenére, nyilvánvaló, hogy a mai napig a 2007. október 25-i ítélet tárgyát képező 23 agglomerációból hat 15  000 LE-nél nagyobb agglomeráció (amelyekből öt Attika keleti részén, az egyik legnagyobb népsűrűségű görög régióban található) nem felel meg a 91/271/EGK irányelv 3. és 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek. E hat agglomeráció lakosegyenértéke a 1 24  000 (16  000 Lefkimmi, 25  000 Nea Makri, 17  000 Markopoulo, 20  000 Koropi, 18  000 Rafina és 28  000 Artemida esetében).

B –

A jogsértés érintettekre gyakorolt általános és különös jellegű következményei: A Bíróság C-440/06. sz. ügyben hozott ítéletének hiányos teljesítése jelentős környezetszennyezési kockázattal jár, és az emberi egészséget érintő következményei is vannak. A Bizottság szerint a Bíróság C-440/06. sz. ügyben hozott ítéletében foglaltak hiányos teljesítése a felszíni vizek eutrofizációjához vezet, veszélyeztetve többek között a megfelelő ökológiai és kémiai helyzetet, valamint a vízi és szárazföldi ökoszisztéma fenntartását. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az ítéletben foglaltak hiányos teljesítése kihatással lehet egyéb európai uniós irányelvek, köztük a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanács irányelv (2), a fürdővizek minőségéről szóló, 2006. február 15-i 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), valamint a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (4) végrehajtására.

Ezenkívül a Bizottság azt állítja, hogy a Bíróság ítéletében foglaltak hiányos teljesítése veszélyezteti az állampolgárok azon lehetőségét, hogy olyan, kellően tiszta felszíni vizeket élvezzenek, amelyek lehetővé teszik szabadidős tevékenységek (horgászás, fürdőzés, vitorlázás, kirándulás stb.) gyakorlását. Valószínű továbbá, hogy az ítéletben foglaltak hiányos tejesítése kihatással van mind az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére, mind magára az emberi egészségre.