Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022DC0548

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A Bizottság 2023. évi munkaprogramja Egységében erős Unió

    COM/2022/548 final

    Strasbourg, 2022.10.18.

    COM(2022) 548 final

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

    A Bizottság 2023. évi munkaprogramja






























    Egységében erős Unió


    1.Egységében erős Unió

    „Az egész kontinens összefogott. […] Az európaiak […] nem bújtak el, és nem tétováztak.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: Értékelő beszéd az Unió helyzetéről, 2022. szeptember 14.

    Az elmúlt évben Európa és a világ válságok sorozatával szembesült. Az Ukrajna elleni barbár orosz invázió visszahozta Európába a háború szörnyű valóságát. A háború egyre több emberéletet követel és egyre nagyobb pusztítást végez, és eközben Európa és a világ többi része számára is egyre súlyosabb következményekkel jár. A kibontakozó energiaválság tovább fokozta a már ezt megelőzően is súlyosbodó megélhetési válságot, ez pedig lefékezte Európa világjárványt követő erőteljes fellendülését. Ezzel párhuzamosan a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek újfajta kihívásokkal kell szembenéznie, ami kiemeli azt, hogy partnereink tekintetében egységre és együttműködésre, a világ egyéb országai tekintetében pedig beruházásokra és diplomáciai kapcsolatépítésre van szükség.

    Ezek a különleges körülmények adják a Bizottság idei munkaprogramjának hátterét. A munkaprogram három egymást kiegészítő realitás köré szerveződik. Az első az, hogy az ilyen nagyságrendű kihívásokat csak együttesen, valódi Unióként fellépve lehet eredményesen kezelni. Európa pedig újra és újra megmutatta, hogy fel tud nőni a feladathoz, legyen szó az oltóanyagokról, a gazdasági helyreállításról, a szankciókról vagy az Ukrajnának nyújtott támogatásról. Európa minden esetben bebizonyította, hogy milyen sokat tud elérni, mennyire ambiciózusan tud reagálni, és milyen gyorsan tud cselekedni, ha mindenki támogatja a közös célt, és egységes megközelítés érvényesül. Az elkövetkező évben is ez kell, hogy legyen munkánk hajtóereje.

    A második realitás az, hogy ezek a válságok csak még inkább kihangsúlyozzák: Európának folytatnia kell a Bizottság megbízatási időszakának kezdetén célként kitűzött radikális átalakulás felgyorsítását, legyen szó akár az éghajlati és természeti válságok kezeléséről, gazdaságaink és demokráciáink ellenállóbbá tételéről, iparágaink versenyképességének fokozásáról, társadalmaink igazságosabbá tételéről vagy a geopolitikai helyzetünk megerősítéséről. Ennek a programnak az volt az alapvetése – melyet először a politikai iránymutatás fogalmazott meg –, hogy jobb jövőt kell építenünk a következő generáció számára, és jobban fel kell készülnünk az előttünk álló kihívásokra. Ez ma is ugyanolyan igaz, mint az iránymutatás megfogalmazásakor.

    A harmadik realitás az, hogy ezt az egyedülálló válságsorozatot, amely az európaiak mindennapjaiban ennyire érezhető, nem lehet a megszokott módon kezelni. Továbbra is gyors reakciókra lesz szükség mind a jövőbeli kihívások előrejelzése, mind pedig a legsürgetőbb igények kielégítése érdekében. Ennek szellemében munkánk középpontjában az fog állni, hogy támogassuk az európaiakat ezekben az embert próbáló időkben. Ez lesz a Bizottság első számú prioritása az elkövetkező évben – akár úgy, hogy csökkentjük az energiaárakat, biztosítjuk az ipari versenyképességünkhöz és az élelmezésbiztonságunkhoz szükséges alapvető cikkeket, megerősítjük szociális piacgazdaságunkat, akár úgy, hogy nem hagyunk fel az Unióban még mindig jelen lévő Covid19-világjárvánnyal szembeni védekezéssel.

    Ez a három realitás alakítja a munkaprogram mellékleteiben felsorolt feladatokat mind a hat fő cél tekintetében. A munkaprogram épít a legsürgetőbb kihívások kezelése terén végzett munkánkra és már elért eredményeinkre, miközben hosszabb távon is fenntartja ezeket a célkitűzéseket. A REPowerEU terv révén – amelynek célja Európa orosz energiaimporttól való függőségének felszámolása – folyamatosan csökken az orosz energiaimport, amelyet ellensúlyozni tudunk azáltal, hogy nagyobb mértékben támaszkodunk alternatív beszerzési forrásokra, köszönhetően a nemzetközi partnereinkkel való sikeres egyeztetéseknek. Továbbra is fennáll, hogy nehéz téllel nézünk szembe, de a gáztárolásról szóló rendeletnek köszönhetően az EU tárolókapacitásának közel 91 %-át sikerült feltölteni, és a tagállamok az európai gázkereslet-csökkentési tervvel összhangban gázmegtakarítási terveket dolgoznak ki. A Bizottság emellett sürgősségi energiapiaci intervenciós intézkedéseket hozott a közelmúltbeli drasztikus áremelkedések kezelése, valamint az európaiak és az európai vállalkozások energiaszámláinak csökkentése érdekében. Folytatni fogjuk az energetikai átállás felgyorsítását is – ez ugyanis egyrészt az éghajlati válság kezelésében, másrészt függőségeink csökkentésében és versenyképességünk fokozásában is segítségünkre lesz. Ebben kulcsszerepet fog játszani a kritikus infrastruktúra ellenálló és reagálási képességének növelése, amely központi eleme lesz a von der Leyen elnök által bejelentett ötlépcsős tervnek.

    Annak érdekében, hogy Európa-szerte támogathassuk az embereket és a vállalkozásokat, folytatnunk kell a beruházásokkal és a reformokkal kapcsolatos munkát a Next Generation EU-n keresztül. Hasonlóképpen továbbra is ki kell használnunk az uniós költségvetés erejét. Az energiaválság kezeléséhez meg kell védenünk gazdaságunk alapjait, különösen az egységes piacunkat és a magas szintű foglalkoztatást. Amellett, hogy az állami támogatásokra vonatkozó egyértelmű iránymutatás révén – az arányosság és a szükségesség átfogó elvét szem előtt tartva – megőrizzük az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon, rendkívül fontos lenne egy egységes és közös európai megoldás, hogy fel tudjunk lépni az Unió széttöredezésének súlyos kockázatával szemben. A REPowerEU-val a Bizottság megtette az első fontos lépéseket a szolidaritás felé, de további lépésekre van szükség. Ezért a REPowerEU-t a szükségletek felmérésén és a beruházási abszorpciós kapacitás figyelembevételén alapuló kiegészítő finanszírozással kell fellendítenünk. Meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen kiegészítő finanszírozási forrásokat vehetünk igénybe a REPowerEU-hoz, és készen állunk arra, hogy további lépésekre tegyünk javaslatot, építve a Next Generation EU és más sikeres eszközök keretében működő uniós pénzügyi szolidaritási mechanizmusokból levont tanulságokra is.

    Szembe kell néznünk az orosz invázió következményeivel az EU-ban, de továbbra is ugyanolyan szilárdan, határozottan és egységesen fogjuk támogatni Ukrajnát, mint azt február 24-e óta tettük. Az előttünk álló évben Ukrajna léte és Ukrajna jövője forog kockán. A fejlemények azonban alapjaiban fogják érinteni az Európai Unió jövőjét és az Unió által képviselt értékeket is: a szabadságot, a demokráciát, az alapvető jogokat, a jogállamiságot és az EU alapját képező valamennyi értéket.

    Az EU és tagállamai közötti valódi szolidaritásra építve az Európai Unió által az invázióra válaszul már elfogadott több mint 180 intézkedés érzékeny pontján sújtja Oroszországot, miközben jelentős támogatást nyújtunk Ukrajnának és népének. A háború kezdete és szeptember között az EU és tagállamai több mint 19 milliárd EUR-t mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának megerősítésére, valamint további 3,1 milliárd EUR értékű katonai támogatást nyújtottak az Európai Békekeret égisze alatt. A polgárok és a tagállamok hatalmas szolidaritást tanúsítva, mélységes jóindulattal fogadták az erőszak elől menekülő ukránok millióit, az EU pedig az átmeneti védelemről szóló irányelv aktiválásával segített biztosítani számukra, hogy munkahelyekhez, lakhatáshoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz jussanak.

    Az uniós polgári védelmi mechanizmusnak köszönhetően Ukrajna több mint 70 000 tonna segélyt kapott, többek között élelmiszert, vizet, menedéket, energiát és egészségügyi ellátást. Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) és a rescEU vészhelyzeti készleteit felhasználva orvosi és speciális felszereléseket mozgósítottunk a népegészségügyi kockázatok, például a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések kezelésére. Az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) és a FAST-CARE-re vonatkozó javaslat révén megkönnyítettük a tagállamok és a régiók számára a kohéziós alapok mozgósítását a háború elől menekülők megsegítésére.

    Továbbra is jelentős politikai, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának, és készen állunk az ország jövőbeli újjáépítésének támogatására. Az első lépés 100 millió EUR biztosítása a megrongálódott ukrán iskolák helyreállítására. Mivel Ukrajna és az ukrán nép jövője az Unión belül van, arra is törekedni fogunk, hogy megkönnyítsük az ország hozzáférését az egységes piachoz. Ugyanakkor folytatjuk a koordinációt, többek között a szövetségeseinkkel a szankciók eredményes végrehajtása érdekében, hogy fenntartsuk ezáltal az Oroszországra nehezedő erős gazdasági nyomást, és aláássuk az Ukrajnával szembeni hadviselési képességét.

    A meredeken emelkedő árak és a súlyos aszály által okozott és az Ukrajna elleni orosz invázió által elmélyített jelenlegi élelmiszerválság világszerte veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, és további jelentős kihívást jelent. Ennek leküzdése céljából, valamint annak érdekében, hogy Ukrajna alternatív útvonalakon keresztül könnyebben hozzáférhessen az egységes piachoz és a globális ellátási láncokhoz, a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik nemzetközi partnereivel, a tagállamokkal, az ukrán hatóságokkal és a vállalkozókkal annak érdekében, hogy biztosítsa a műtrágyákhoz, az élelmiszer-termeléshez és a nyílt kereskedelemhez való hozzáférést az élelmiszer-ellátás torzulásának megelőzése érdekében. A „szolidaritási folyosóink” lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy exportálja gabona- és egyéb termékeit, és importálja a szükséges árukat, a humanitárius segélyektől kezdve a műtrágyákig. Emellett 600 millió EUR-t mozgósítottunk az Európai Fejlesztési Alapból az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok élelmezésbiztonságának fokozott támogatására.

    Mind belföldön, mind külföldön sok még a tennivaló, kezdve a már elfogadott intézkedések végrehajtásával és azon intézkedések elfogadásával, amelyekről még meg kell állapodni. Kezdeményezéseket terjesztettünk elő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, a környezetbarát technológiákba való beruházásra és a természeti környezet védelmére. Szabályokat javasoltunk annak érdekében, hogy az emberek és a vállalkozások ki tudják aknázni a digitális technológiák új generációját. Intézkedéseket terjesztettünk elő versenyképességünk megerősítésére és az egységes piac rezilienciájának megerősítésére, miközben előmozdítjuk a társadalmi igazságosságot a munkaerőpiacon. A Bizottság intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy még jobban felvértezze az EU-t a demokrácia és a jogállamiság védelmére. Lépéseket tettünk a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének biztosítása, valamint a pluralista, az egyenlőségen alapuló és befogadó társadalom megerősítése érdekében.

    Alapvető fontosságú továbbá, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk az intézményközi tárgyalások támogatására annak érdekében, hogy politikai kötelezettségvállalásainkat jogszabályi formába öntsük. Az intézmények egységének köszönhetően – legyen szó akár a Covid19-igazolványról, a digitális szabályokról vagy a minimálbérről – már sok mindent tettünk ennek érdekében. Fel kell gyorsítanunk ezt a megközelítést, különösen az ökológiai és digitális kettős átállás szempontjából kulcsfontosságú ügyek, például az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag, a globális erdőirtás kezelésére, illetve az elemekre irányuló javaslatok, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tekintetében. A Bizottság munkáját továbbra is az fogja vezérelni, hogy valamennyi szakpolitikai területen megvalósítsuk az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. A fenntartható fejlődési célok beépültek az európai szemeszterbe és a jogalkotás minőségének javítását célzó eszközeinkbe. 2023-ban a Bizottság az ENSZ magas szintű politikai fóruma keretében előterjeszti a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának első önkéntes uniós áttekintését.

    Az elmúlt években az európaiak közvetlenül is megtapasztalhatták, milyen hathatós eszköz az uniós költségvetés. Az erőforrások és a rugalmassági mechanizmusok azonban korlátozottak. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata, melyre 2023-ban kerül sor, lehetőséget kínál majd annak újraértékelésére, hogy a jelenlegi uniós költségvetés továbbra is megfelelő eszközöket biztosít-e a közös kihívásokra adandó közös válaszokhoz.

    E célból a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni az új saját források második kosarára vonatkozóan is, amely többek között az európai üzleti tevékenységekre vonatkozó egységes adózási szabályrendszerre (BEFIT) vonatkozó javaslatra épül. Az első javaslatcsomaggal együtt ezek az intézkedések a Next Generation EU helyreállítási terv támogatási komponensének visszafizetése céljából diverzifikáltabb és ellenállóbb bevételtípusokat biztosítanak, hogy el lehessen kerülni az uniós programok indokolatlan csökkentését vagy a tagállami hozzájárulások túlzott növelését.

    2.A polgárokat helyezni az európai demokrácia középpontjába

    Az idei munkaprogram az első ilyen program az Európa jövőjéről szóló konferencia lezárulása óta. A munkaprogramban számos olyan kulcsfontosságú kezdeményezés szerepel, amely a konferencia során tett ambiciózus javaslatokra épít, tükrözve a konferencián tett javaslatok gazdagságát és annak fontosságát, hogy megvalósítsuk azt, amit a polgárok fontosnak tartanak.

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia 1 egyedülálló példája volt a részvételi és deliberatív demokrácia európai szintű gyakorlásának, és javította szakpolitikai döntéshozatalunkat. A konferencián sikerült ambiciózus és inspiráló jövőképet kialakítani Uniónk számára.

    Ez a jövőkép egy olyan Európát vetít elénk, amely megkönnyíti polgárai mindennapi életét mind a vidéki, mind a városi területeken; közvetlenül foglalkozik a generációs kihívásokkal; önállóbb; megválaszolja az európaiak számára legfontosabb kérdéseket, például hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak és milyen levegőt lélegeznek be. Most már az Európai Parlamenten, a Tanácson és a Bizottságon a sor, hogy megvalósítsa ezeket. Ez a munkaprogram újabb lépést jelent a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy a jövőképet konkrét intézkedésekre váltsa 2 .

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia hosszú távú sikere attól függ, hogy milyen változást hozhat azzal kapcsolatban, hogy a polgárokat hogyan lehet jobban bevonni a prioritások és ambíciók meghatározásába, valamint az európai szintű szakpolitikák kialakításába és kidolgozásába.

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia sikerére építve a polgári vitacsoportok immár részét képezik Bizottság szakpolitikai döntéshozatalának bizonyos kulcsfontosságú területeken. A polgári vitacsoportok új generációja megvitatja az élelmiszer-pazarlással, a tanulási mobilitással és a virtuális világgal kapcsolatos jövő évi kezdeményezéseket.

    3.A hat fő cél teljesítése

    3.1. Az európai zöld megállapodás megvalósítása

    Az éghajlatváltozás hatásai egyre súlyosabbak, amint azt az idei szélsőséges hőhullámok, erdőtüzek és példátlan aszályok is mutatják. A zöld átállás felgyorsítása elengedhetetlen az éghajlati válság kezeléséhez, valamint gazdaságaink és biztonságunk megerősítéséhez. Emellett a növekvő globális fenyegetések és az új geopolitikai realitás fényében a zöld átalakulás felgyorsítása javítani fogja hosszú távú élelmezésbiztonságunkat egy fenntartható és reziliens élelmiszerrendszer kiépítésével. Az éghajlati válság még inkább rávilágított arra, hogy tovább kell erősíteni uniós polgári védelmi és válságkezelési mechanizmusainkat.

    Az európai zöld megállapodás megvalósításához kulcsfontosságú javaslatok többségét a Bizottság már előterjesztette, és továbbra is teljes körű támogatást nyújtunk a társjogalkotóknak annak érdekében, hogy még e parlamenti ciklus vége előtt megállapodás születhessen. Ebben az évben kulcsfontosságú az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagról való gyors megállapodás.

    Ezen intézkedések kiegészítése érdekében 2022 elején úttörő javaslatot fogadtunk el a növényvédő szerek használatának 2030-ig történő felére csökkentésére és Európa károsodott ökoszisztémáinak 2050-ig történő helyreállítására. Az elkövetkező hónapokban további éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedéseket tartalmazó ambiciózus csomagokat fogadunk el, többek között a közlekedésből származó kibocsátások és a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítása tekintetében, továbbá a környezeti levegő és a víz minőségének javítására irányuló javaslatokat, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó kulcsfontosságú kezdeményezéseket, amelyek különösen a csomagolás és a műanyagok fenntarthatóságával, a mikroműanyagok szennyezésének növekvő kihívásával és a javításhoz való joggal foglalkoznak. A biológiai sokféleséggel foglalkozó, ez év folyamán Montrealban megrendezendő ENSZ-konferencián (COP 15) ambiciózus globális megállapodás kialakítására fogunk törekedni, és a Sarm-es-Sejk-i éghajlatváltozási konferencián (COP 27) meg fogjuk mutatni globális vezető szerepünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

    Ugyanakkor az Uniónak jobban fel kell készülnie arra, hogy ellen tudjon állni a jövőbeli áringadozásoknak, biztosítani tudja, hogy a villamos energia megfizethető maradjon, és 2050-ig megvalósítsa a dekarbonizált és nagyrészt villamosított kontinenshez szükséges mélyreható ipari átalakulást. Ezért 2023 elején javaslatot fogunk tenni az uniós villamosenergia-piac átfogó reformjára, beleértve a villamosenergia-áraknak a gázárak hatásától való függetlenítését is.

    A zöld hidrogéngazdaság kiterjesztésének elősegítése érdekében létre fogunk hozni egy új Európai Hidrogénbankot, amely 3 milliárd EUR-t fordít az uniós hidrogénpiac beindítására, többek között a kínálat és a kereslet összehangolása révén.

    2023-ban intézkedéseket fogunk hozni a hulladék és a hulladék környezeti hatásának csökkentése érdekében, különös tekintettel az élelmiszer- és textilhulladékra – ezt a problémát az Európa jövőjéről szóló konferencián vetették fel. Az EU-ban előállított élelmiszerek mintegy 20 %-a a szemétben végzi, pazarolva ezzel a természeti erőforrásokat, aláásva az ökoszisztémákat és hozzájárulva az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. Ennek leküzdése érdekében intézkedéseket fogunk hozni, melyek keretében az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célértékeket is meghatározunk. Mivel az EU-ban évente személyenként mintegy 11 kg textilanyag kerül a szemétbe, lépéseket teszünk a textiltermékek újrafeldolgozásának javítása és annak biztosítása érdekében is, hogy a gyártók nagyobb felelősséget vállaljanak a hulladékkezelésért.

    Átfogó keretet hozunk létre a fenntartható élelmiszerrendszerek számára az EU-ban, hogy a fenntarthatóság központi szerepet kapjon az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi szakpolitikában. Át fogjuk dolgozni az uniós állatjóléti jogszabályokat annak érdekében, hogy kiszélesítsük azok hatályát, és magasabb szintű állatjólétet biztosítsunk. Ez megfelel az Európa jövőjéről szóló konferencia és az „End the Cage Age” elnevezésű európai polgári kezdeményezés ajánlásainak.

    Új génkezelési technikákra, például a célzott mutagenezisre vagy ciszgenezisre vonatkozó jogszabályokat terjesztünk elő. E jogszabályok fenn fogják tartani az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, és innovatív növényi termékek révén hozzá fognak járulni egy reziliensebb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszerhez. A kezdeményezés az Európa jövőjéről szóló konferencia egyik javaslatára reagál.

    Az árufuvarozás további környezetbarátabbá tételén is dolgozni fogunk, hogy csökkentsük a közlekedésből származó kibocsátásokat és környezetszennyezést az intelligensebb és fenntarthatóbb mobilitás felé való elmozdulással.

    A legfontosabb érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően javaslatot teszünk a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről (REACH) szóló jogszabály célzott felülvizsgálatára az európai versenyelőnyök biztosítása, a fenntartható vegyi anyagok előmozdításával történő innováció, a szabályozási folyamat egyszerűsítése és racionalizálása, valamint a terhek csökkentése érdekében.

    3.2. A digitális korra felkészült Európa

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentése hangsúlyozta, hogy a digitális megoldásokat hozzáférhetővé és elérhetővé kell tenni minden európai számára, és biztosítani kell, hogy Európa az etikus, átlátható és biztonságos digitális átalakulás vezető ereje legyen.

    A Bizottság 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentése továbbá hangsúlyozta, hogy a zöld és a digitális átállást egyidejűleg fel kell gyorsítani. A digitális megoldások hatékonyabbá és kevésbé erőforrás-igényessé teszik gazdaságunkat, miközben segítenek a digitalizáció környezeti, erőforrás- és éghajlati lábnyomának minimalizálásában. E célból javaslatot fogunk tenni egy, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogi aktusra, hogy megfelelő és diverzifikált nyersanyagellátást biztosítsunk Európa digitális gazdasága és a zöld átállás számára, és prioritásként kezeljük az újrahasználatot és az újrafeldolgozást.

    Amellett, hogy továbbra is közös erőfeszítéseket teszünk a tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében, javaslatokat teszünk a nyitott, emberközpontú virtuális világok, például a metaverzumok fejlesztésére. Ezek számtalan lehetőséget kínálnak az iparágak és a szolgáltatási ágazatok, az alkotóművészetek és a polgárok számára, valamint lehetőséget kínálnak az olyan szélesebb körű társadalmi kihívások kezelésére, mint az egészségügy és az intelligens városok.

    A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján az Európai Parlament állásfoglalása nyomán ajánlást fog előterjeszteni az élő tartalmakkal való kalózkodásról, amely eszköztárat fog biztosítani az élőben közvetített rendezvények, különösen a sportesemények jogellenes közvetítése elleni küzdelemhez.

    Ami a mobilitást illeti, a digitalizáció katalizátorként szolgálhat a zökkenőmentes multimodalitáshoz és a fenntarthatóság növeléséhez. Közös európai mobilitási adattérre teszünk javaslatot a mobilitási ágazat digitalizációjának fellendítése és az innovatív megoldások ösztönzése érdekében. A kialakulóban lévő mobilitási megoldásokra való felkészülés érdekében javaslatot teszünk a hyperloopra vonatkozó uniós szabályozási keretre is, hogy készen álljunk e nagy sebességű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési megoldás alkalmazására.

    A digitális eszközök és folyamatok társasági jogban való használatának további bővítésére és korszerűsítésére irányuló kezdeményezésünk növelni fogja a vállalatokkal kapcsolatos átláthatóságot az egységes piacon, egyszerűsíteni fogja a közigazgatási és bírósági eljárásokat, és meg fogja könnyíteni a vállalatok határokon átnyúló terjeszkedését.

    A bizonytalan geopolitikai légkör, valamint az ellátási láncok Covid19-válság alatti zavarai megmutatták, hogy egyedülálló egységes piacunk rendkívüli jelentőséggel bír Európa gazdasági bázisának megerősítése szempontjából. A dinamikus és jól működő belső piac az Unió jólétének és stabilitásának alapja. Fennállásának 30. évfordulója alkalmából közleményt adunk ki az egységes piacról, amelyben bemutatjuk annak jelentős előnyeit, ugyanakkor rámutatunk a megvalósítás hiányosságaira is, és meghatározzuk, hogy a jövőben az egységes piacnak milyen prioritásokat kell követnie, hogy továbbra is kulcsszerepet játsszon az Unió nyitott stratégiai autonómiájában.

    Annak érdekében, hogy vállalkozásaink számára stabil szabályozási környezetet biztosítsunk, szabadalmi licenciára vonatkozó csomagot fogunk javasolni. Dolgozni fogunk azon, hogy létrehozzuk a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak engedélyezésének hatékony keretét, hogy e szabadalmak a lehető legjobban tükrözzék a jogosultak és a használók érdekeit, és egyértelmű szabályokat fogunk megállapítani a szabadalmak kényszerengedélyezésére vonatkozóan.

    Egységes piacunk kulcsfontosságú eszköz annak biztosításában, hogy az emberek egészsége és biztonsága Unió-szerte az első helyen álljon. Ezért az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalására reagálva javaslatot fogunk benyújtani az azbesztszűrésről, -nyilvántartásról és -monitoringról. Ez elő fogja segíteni, hogy valamennyi tagállam fokozza e veszélyes anyag nyomon követésére, szűrésére és kezelésére irányuló törekvéseit.

    Kedvező üzleti környezetre és a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőre van szükségünk. Jövőbeli versenyképességünk ettől függ. Fel kell számolnunk azokat az akadályokat, amelyek még mindig visszafogják kisvállalkozásainkat, mivel ők képezik Európa nagy múltú iparának gerincét. Ezért terjesztünk elő egy kkv-kat segítő csomagot. A Bizottság felül fogja vizsgálni a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet a kkv-k terheinek csökkentése érdekében.

    A munkaerő szükséges készségekkel történő felvértezése és az európai vállalatok, különösen a kkv-k versenyképességének fokozása, valamint a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag igazságos módon történő teljes körű kiaknázása érdekében 2023 a készségek európai éve lesz, hogy biztosítsuk a munkaerő szükséges átképzését és továbbképzését, és a kontinensünkre vonzzuk a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat.

    3.3. Emberközpontú gazdaság

    Erről a munkaprogramról nagy gazdasági bizonytalanság idején döntünk. Ezért készen állunk arra, hogy a tél elmúltával újraértékeljük, különösen azokat az intézkedéseket, amelyek hatással lehetnek a versenyképességre.

    Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja próbára teszi Európa gazdasági és társadalmi rezilienciáját egy olyan pillanatban, amikor Európa mélyreható átalakuláson megy keresztül. Gazdasági biztonságunk megerősítése érdekében erős stratégiai kereskedelem- és beruházásellenőrzést kell kialakítanunk, miközben az értékláncok diverzifikálására is törekednünk kell.

    A Bizottság készen áll arra, hogy a két évnyi tapasztalat fényében felülvizsgálja a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló uniós rendeletet annak érdekében, hogy a minőségi jogalkotás elveivel összhangban megállapítsa, milyen módosításokra van szükség a rendelet jobb és eredményesebb működése érdekében. A jelenlegi uniós exportellenőrzési rendszerrel, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben bevezetett szankciók végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokra is támaszkodni fogunk annak érdekében, hogy megerősítsük stratégiai exportellenőrzéseinket a tagállamokkal és nemzetközi partnereinkkel szoros együttműködésben. Meg fogjuk vizsgálni továbbá, hogy szükség van-e további eszközökre a kifelé irányuló stratégiai beruházások ellenőrzése tekintetében.

    Meg kell erősítenünk az európai szociális piacgazdaság modelljét is. A szociális szempontból méltányos kettős átállás biztosítása érdekében folytatni fogjuk a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón meghatározott szociális menetrend megvalósítását. Fontos kezdeményezéseket terjesztettünk elő a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv végrehajtására. A munkavállalói mobilitást támogató szociális biztonsági rendszerek és szociális védőhálók digitalizálására irányuló kezdeményezést fogunk előterjeszteni az ESSPASS-szal (európai társadalombiztosítási kártya) kapcsolatos, folyamatban lévő munkával összefüggésben.

    A készségek európai évével összefüggésben aktualizálni fogjuk a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségi keretünket is, hogy foglalkozzunk olyan kérdésekkel, mint a méltányos díjazás és a szociális védelemhez való hozzáférés.

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti európai parlamenti állásfoglalás nyomán jogalkotási kezdeményezést terjesztünk elő a határokon átnyúló európai egyesületek statútumáról, hogy azok teljes mértékben élvezhessék az egységes piac által kínált szabadságokat. Ezek az egyesületek kulcsszerepet játszanak az uniós gazdaság számos területén az áruk és szolgáltatások nyújtásában, valamint annak előmozdításában, hogy a polgárok aktív szerepet vállaljanak a civil társadalomban és a demokráciában.

    Javaslatot fogunk benyújtani a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra annak érdekében, hogy a tagállamok jobban hozzá tudják igazítani szakpolitikáikat és jogszabályaikat a szociális gazdaság szereplőinek sajátos igényeihez.

    A Next Generation EU helyreállítási terv támogatási komponensének visszafizetése és a Szociális Klímaalap finanszírozásának biztosítása érdekében a Bizottság előterjesztette az új saját forrásokra vonatkozó első javaslatcsomagot, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások a társjogalkotókkal. Amint azonban azt az Európa jövőjéről szóló konferencia hangsúlyozta, az Uniónak tovább kell erősítenie saját költségvetését. E célból a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni az új saját források második kosarát illetően, amely az európai üzleti tevékenységekre vonatkozó egységes adózási szabályrendszerre (BEFIT) vonatkozó javaslatra épül.

    Ezek az intézkedések együttesen diverzifikáltabb és reziliensebb bevételtípusokat fognak biztosítani, és elkerülhetővé teszik az uniós programok indokolatlan csökkentését vagy a tagállami hozzájárulások túlzott növelését. El fogjuk végezni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát. Törekedni fogunk egy új Európai Szuverenitási Alap létrehozására is annak biztosítása érdekében, hogy az európai ipar a jövőben minél önállóbb legyen.

    Emellett beterjesztjük a Bizottság gazdasági kormányzásunk felülvizsgálatát követő iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági kormányzás továbbra is megfeleljen az évtized kihívásainak, figyelembe véve az Európa jövőjéről szóló konferencia értékes hozzájárulását.

    Javaslatot fogunk tenni arra vonatkozóan is, hogy miként mélyítsük el és erősítsük meg az igazgatási együttműködést. Ez jobb szinergiákat tesz lehetővé a kapacitások megerősítését célzó uniós eszközök között, különösen helyi és regionális szinten. Lehetővé teszi továbbá a beruházások és az átalakulások jobb kezelését, miközben biztosítja az uniós szakpolitikák teljes körű és eredményes végrehajtását.

    A hatékony és integrált pénzügyi piacok és a tőke szabad mozgása alapvető fontosságú a gazdasági növekedés és helyreállítás, valamint a zöld és digitális kettős átállás szempontjából. Hozzájárulnak továbbá ahhoz, hogy az EU megőrizze vezető gazdasági és geopolitikai szerepét a világban. A Bizottság egy sor szabályozási reformot terjesztett elő a beruházások, az információk közzététele, a banki szolgáltatások és a biztosítás területén. Most további előrelépésre fogunk törekedni a tőkepiaci unió kiépítése terén. A Bizottság a lakossági befektetések megkönnyítését célzó intézkedéscsomagra is javaslatot fog tenni, míg a pénzügyi szolgáltatásokban az adatokhoz való hozzáférést a nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenységek keretére irányuló kezdeményezés tovább fogja javítani. Felül fogjuk vizsgálni a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvet is annak érdekében, hogy támogassuk az innovációt, ugyanakkor biztosítsuk az online fizetési szolgáltatások könnyebb és biztonságosabb használatát, valamint a felhasználók csalással és visszaélésekkel szembeni jobb védelmét.

    Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió közös valutája megfeleljen a digitális kornak, javaslatot terjesztünk elő a digitális euró elveinek az Európai Központi Bank általi esetleges kibocsátása előtt történő meghatározására.

    3.4. Európa globális szerepének erősítése

    Bár a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi rend továbbra is vezérelveink maradnak, fel kell készülnünk a rendszerszintű rivalizálás korára egy többpólusú világban.

    Az EU vezető fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási donorként továbbra is reagálni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális következményeire, különösen a globális élelmiszer- és energiaválság tekintetében.

    Az Oroszországgal szembeni szankciók mindaddig hatályban maradnak, amíg az Ukrajna elleni agresszió és az ukrán területek jogellenes megszállása/elcsatolása folytatódik. Emellett aktualizálni fogjuk a szankciós eszköztárunkat, hogy az kiterjedjen a korrupcióra is.

    A háború kegyetlen valósága megerősíti, hogy fokozni kell az uniós erőfeszítéseket a biztonság és a védelem területén. Az uniós stratégiai iránytű nyomán 2023-ban előterjesztjük az EU uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáját, valamint az aktualizált uniós tengervédelmi stratégiát. Párbeszédet fogunk indítani az európai védelmi iparágakkal arról, hogy miként lehetne növelni a termelést az európai fegyverkészletek jelenlegi hiányosságainak megszüntetése érdekében.

    Folytatjuk együttműködésünket a nyugat-balkáni tagjelölt országokkal, valamint Ukrajnával, Moldovával és Grúziával, tekintettel ezen országok jövőbeli uniós csatlakozására. Továbbra is támogatjuk a keleti partnerséget és a déli szomszédságot. Emellett aktívan hozzá fogunk járulni a jövőbeli Európai Politikai Közösség munkájához és bekapcsolódunk abba, hogy a csatlakozási folyamaton túl is megszólítsuk az európai országokat.

    Az EU rezilienciájának megerősítése és ellátási láncaink diverzifikálása érdekében szorgalmazni fogjuk a többek között Chilével, Mexikóval és Új-Zélanddal kötött kereskedelmi megállapodások teljes körű megerősítését, és folytatni fogjuk a tárgyalásokat más fontos partnerekkel, például Ausztráliával, Indiával és Indonéziával. Emellett új menetrendet terjesztünk elő Latin-Amerikára és a Karib-térségre vonatkozóan.

    Az EU továbbra is elkötelezett a világ más részein kialakult válságok kezelése és a globális kihívásokra adandó érdemi többoldalú megoldások előmozdítása mellett, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend felülvizsgálata és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel fenntartott kapcsolataink megerősítése révén.

    A konfliktusok és a természeti katasztrófák terjedésével a humanitárius szükségletek nőnek, miközben a finanszírozási hiány egyre nagyobb. A segítségnyújtás hatékonyságának és eredményességének javítása továbbra is kritikus fontosságú, többek között az EU válsághelyzetekre való reagálási kapacitásának kibővítése révén. Egyéb intézkedések mellett a 2023-as erdőtűz-idény előtt megduplázzuk a tűzoltási kapacitásunkat, és flottánkat 10 könnyű kétéltű repülőgéppel és 3 helikopterrel gyarapítjuk.

    3.5. Az európai életmód előmozdítása

    Az ifjúság európai éve (2022) számos lehetőséget kínált az európai fiatalok számára készségeik és kompetenciáik megerősítésére, valamint a fiatalok polgári szerepvállalásának előmozdítására. A készségek európai éve keretében továbbra is nagy hangsúlyt kap az ifjúság.

    Mivel a fiatalok csupán 15 %-a folytatott más uniós országban tanulmányokat, vagy vett részt képzésben vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, a Bizottság javasolni fogja a jelenlegi uniós tanulási mobilitási keret aktualizálását annak érdekében, hogy a tanulók könnyebben mozoghassanak az oktatási rendszerek között: ez kulcsfontosságú lépés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítása felé.

    Az egészségügy területén a Bizottság folytatni fogja az ambiciózus európai rákellenes terv végrehajtását, amely az erős európai egészségügyi unió egyik pillére. Ajánlást fogunk előterjeszteni a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről és a dohányfüstmentes környezetről szóló ajánlás aktualizálásáról.

    Az európai egészségügyi unió másik kulcsfontosságú pillére, amelyet az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlott, az európai egészségügyi adattér létrehozása. E kezdeményezés gyors elfogadása és végrehajtása javítani fogja az egészségügyi ellátás minőségét és folytonosságát, valamint biztosítani fogja a polgároknak az egészségügyi adataikkal kapcsolatos jogait. A Bizottság választ fog adni az Európa jövőjéről szóló konferencia egy másik javaslatára a mentális egészség átfogó megközelítésével – ez a fontos társadalmi kérdés a világjárvány idején kiemelt figyelmet kapott. A Bizottság az „egészséges életmód mindenkinek” kezdeményezésre és annak „Youth Ideas Labs” kezdeményezésére építve továbbra is népszerűsíteni fogja a sportot, valamint az egészséges életmód szellemi és fizikai előnyeit a társadalom egészében és nemzedékeken átívelően.

    A közvetlen közelünkben zajló események továbbra is rávilágítanak arra, hogy miért létfontosságú a migrációs és menekültügyi rendszerünk számára egyértelmű és szilárd keretet biztosítani. Az elmúlt évben jelentős előrelépés történt a migrációval kapcsolatos – a migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott – európai megközelítés terén is. A Bizottság továbbra is teljes körű támogatást nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a paktumra vonatkozó közös ütemterv végrehajtásához, és a megbízatása lejárta előtt elfogadja az összes előterjesztett javaslatot. Ennek kiegészítéseként arra fogunk törekedni, hogy eredményeket érjünk el a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomaggal kapcsolatban, hogy ezáltal fokozzuk a hatékony és kölcsönösen előnyös legális migrációt; ezt egy új kezdeményezés is meg fogja erősíteni, amely megkönnyíti a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismerését annak érdekében, hogy kontinensünkre a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat vonzza – ez a készségek európai évének 2023 egyik fontos témája lesz. A Kiberbiztonsági Készségek Akadémiájára vonatkozó célzott kezdeményezés olyan készségeket mozdít elő, melyek a stratégiailag legfontosabbak közé tartoznak.

    A valódi biztonsági unió kiépítésére irányuló erőfeszítéseink részeként, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia megvalósítása keretében a Bizottság javasolni fogja a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemről szóló irányelv felülvizsgálatát. A felülvizsgálat a technológiai változások által előidézett kihívásokra, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos bűncselekmények fokozottabb megelőzésének, kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának szükségességére, továbbá a bántalmazott gyermekek online és offline térben történő támogatásának és védelmének szükségességére fog irányulni, összhangban az EU átfogó gyermekjogi stratégiájával. A kezdeményezés kiegészíti a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló közelmúltbeli javaslatot. A biztonsági uniót az új és összetett biztonsági fenyegetések kezelésére irányuló, határokon átnyúló megerősített rendőrségi együttműködés is erősíteni fogja, amint a Bizottság erre vonatkozó javaslatait elfogadják.

    A Bizottság továbbra is megtesz minden szükséges lépést a belső határellenőrzések nélküli, erős és reziliens schengeni térség biztosítása érdekében. Az új interoperábilis rendszerek megvalósításának előrehaladása és az úti okmányok digitalizálására vonatkozó új javaslat által biztosított technológiai fejlődés egyszerre fogja biztosítani a hatékony határforgalom-ellenőrzést, a zökkenőmentes nemzetközi utazást és a biztonsági szempontok érvényesülését. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a társjogalkotókat a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex gyors elfogadásában.

    3.6. Az európai demokrácia megerősítése

    Demokráciánkra, az Uniónk alapkövére minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik. Demokratikus értékeink és intézményeink védelme jelenti Uniónk stabilitásának, biztonságának és jólétének szilárd alapját. Ezért nem szabad feladni alapvető jogaink és közös értékeink – például az egyenlőség és a jogállamiság –, továbbá szabad és demokratikus társadalmaink alapjai, például a médiapluralizmus és -szabadság védelmét.

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia egyik célkitűzése a jogállamiság valamennyi tagállamban való szisztematikus fenntartása volt, és a 2022 júliusában immár harmadik ízben kiadott éves jogállamisági jelentés most először az összes tagállamnak címzett ajánlásokat is tartalmazott. Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv kiemelt politikai prioritásként kezeli a kulcsfontosságú demokratikus pillérek védelmét. Erre építve a Bizottság javaslatot tett az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra, amely jogalkotási biztosítékokat nyújt a médiaszabadság és -pluralizmus számára.

    2023-ban a Bizottság előterjeszti a demokrácia védelmére vonatkozó csomagot annak érdekében, hogy elmélyítse az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében a szabad és tisztességes választások előmozdítását, a dezinformáció elleni küzdelem fokozását, valamint a média szabadságának és sokszínűségének támogatását célzó fellépést, többek között a civil társadalmi tér és a polgári részvétel fejlesztése révén, a demokratikus reziliencia belülről történő megerősítése érdekében. A csomag többek között olyan javaslatokat fog tartalmazni, amelyek célja demokráciáink védelme és a bizalom megerősítése demokratikus rendszerünk külső érdekekkel szembeni védelme révén. Emellett intézkedéseket fogunk javasolni a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályi keretünk naprakésszé tételére.

    A Bizottság az európai parlamenti választások megerősítését célzó javaslatokat terjesztett elő, melyek elősegítik a választások tisztaságát és előmozdítják a nagyobb részvételt a politikai hirdetések átláthatóságára és célzottságára, az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályára és finanszírozására, valamint a mobilis európaiak választójogára vonatkozó szabályok révén. Készek vagyunk támogatni a társjogalkotókat az új választási törvényre irányuló európai parlamenti javaslattal kapcsolatos munkájukban is. Fontos lenne, hogy a választásokkal kapcsolatos összes új szabály időben hatályba lépjen ahhoz, hogy a következő, 2024-es európai parlamenti választásokat már ezek alapján lehessen lebonyolítani.

    A Bizottság a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó kiemelt kezdeményezés révén folytatja az egyenlőségközpontú Unió kiépítését, és e célból javaslatot tesz egy olyan európai fogyatékossági kártyára, amely valamennyi tagállamban biztosítja a fogyatékossági státusz kölcsönös elismerését. Az egyenlőségközpontú Uniót tovább erősítené, ha a társjogalkotók megállapodásra jutnának a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemre, valamint a bérek átláthatóságára irányuló javasolt kezdeményezésekről. A 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben a Bizottság folytatni fogja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetéssel szembeni hathatós védelem biztosítására irányuló munkáját, többek között a bűnüldözés területén is.

    Annak érdekében, hogy a fogyasztók jogait mind az online, mind az offline piacokon továbbra is védeni és érvényesíteni lehessen, a Bizottság javasolni fogja a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó szabályok módosítását a tisztességtelen üzleti gyakorlatoktól való elrettentés és a fogyasztóvédelmi jogsértések hatékonyabb kivizsgálásának támogatása céljából.

    A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehet megerősíteni az átláthatósági keretét, különösen a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében.

    Az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása terén a nemzeti adatvédelmi hatóságok közötti együttműködés javítása érdekében a Bizottság javasolni fogja munkájuk egyes nemzeti eljárási vonatkozásainak harmonizálását.

    4.Minőségi jogalkotás, valamint az uniós jog végrehajtása és érvényesítése

    4.1Minőségi jogalkotás

    Az Európa előtt álló jelenlegi kihívások rávilágítottak arra, hogy megalapozott, tényeken és a minőségi jogalkotás elvein alapuló szakpolitikai döntéshozatalra van szükség.

    A Bizottság mostanra olyan szabályozási eszközökkel rendelkezik, amelyek megfelelnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által elismert legmagasabb szintű normáknak. A minőségi jogalkotás azt jelenti, hogy a jogi szabályozásnak szükségesnek kell lennie, és a lehető legnagyobb előnyökkel kell járnia a polgárok és az érdekelt felek számára. A mostanra teljes mértékben alkalmazott „egy be, egy ki” elv a Bizottság javaslatainak a polgárokat és a vállalkozásokat érintő költségvonzataira összpontosít. Ez kiegészíti a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében a bürokrácia és a szükségtelen költségek azonosítására és megszüntetésére irányuló szisztematikus erőfeszítéseket. A jövőállósági platform – egy magas szintű szakértői csoport – is támogatja a Bizottságot az egyszerűsítési és tehercsökkentési lehetőségek azonosításában. Az érdekelt felek magas szintű csoportja is hozzájárulhat a polgárokat és a vállalkozásokat érintő közösségi vívmányok célzott egyszerűsítéséhez. A kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó megerősített teszt biztosítani fogja, hogy az európai vállalatok anélkül profitálhassanak az egységes piacból, hogy aránytalan árat fizetnének ezért. 2023-ban a Bizottság folytatni fogja az „egy be, egy ki” elv végrehajtását, miközben elkezdi felmérni annak megvalósítását és eredményességét.

    A minőségi jogalkotási program kulcsfontosságú eleme a fenntarthatóság támogatásának. A fenntartható fejlesztési célokat beépíti a hatásvizsgálatokba azáltal, hogy figyelembe veszi a mindenki számára biztosítandó egyenlőségre gyakorolt jelentős hatásokat. A stratégiai előrelátásnak a minőségi jogalkotásba való beépítése és a jogszabályok időtállóvá tétele felruházza a Bizottságot a jövőbeli bizonytalan helyzetek kezeléséhez szükséges eszközökkel.

    4.2Az uniós jog végrehajtása és érvényesítése

    Amint az Unió megállapodásra jut a javasolt kezdeményezésekről, alapvető fontosságú azok teljes körű és kellő időben történő végrehajtása annak érdekében, hogy az általunk ígért változás megvalósulhasson. Az uniós jog alkalmazásáról szóló, múlt héten előterjesztett közlemény kifejti, hogy a Bizottság hogyan mélyítette el és fejlesztette tovább a jogérvényesítéssel kapcsolatos munkáját, ötvözve az erőfeszítéseket a tagállamokkal, a szakhatóságokkal és más érdekelt felekkel. Az uniós szabályok teljes körű és következetes alkalmazása növeli a jogbiztonságot, valamint a polgárok és a vállalkozások által a nemzeti intézményekbe és az EU egészébe vetett bizalmat, különösen a közös értékeink, az alapvető jogok, a jogállamiság, az EU négy alapvető szabadsága és az egységes piac működése tekintetében. Az uniós szabályok megfelelő érvényesítése maximalizálja azokat a konkrét előnyöket, amelyeket az uniós politikák jelentenek az emberek mindennapi életére nézve, függetlenül attól, hogy hol élnek az EU-ban. A Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy támogassa őket az uniós jog helyes alkalmazásában, gyorsan orvosolja a felmerülő problémákat, és határozottan fellépjen az olyan jogsértések ellen, amelyek akadályozzák a fontos uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, vagy amelyek veszélyeztethetik az EU értékeit és alapvető szabadságait.

    5.Következtetés

    A jelenlegi Bizottság megbízatásának kezdete óta az Európai Unió megmutatta, hogy képes eredményeket felmutatni a polgárok számára a legfontosabb kérdésekben. Kollektív választ adott a rendkívüli válságokra, miközben még nagyobb erőbedobással folytatta a már megkezdett radikális átalakulást. Az elkövetkező évben is ez kell, hogy legyen munkánk hajtóereje.

    A jövő évre vonatkozó legfontosabb intézkedéseinket e közlemény mellékletei tartalmazzák. Tartalmazzák a függőben lévő kiemelt javaslatok listáját, amelyek alapján folytatjuk párbeszédünket az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy ez év végéig megállapodjunk a jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatról.

    Együtt egy olyan Uniót alakítunk ki, amely képes egyesíteni erősségeit a legnagyobb kihívások leküzdése érdekében, az éghajlatváltozástól és a természetkárosodástól kezdve a világjárványokon át a regionális biztonságig. Egy erős Uniót, amely tiszteletben tartja az értékeit és a jogállamiságot. Egy prosperáló Uniót, amelynek alapja az erős gazdaság, a nemzedékek közötti szolidaritás és az egyedülálló egységes piac, és amely mindeddig példa nélküli szociális védelmet nyújt. Egy egységes Uniót, amelynek erős a hangja a világban, és amely globális szinten vezető szerepet tölt be a generációs kihívások kezelésében.

    (1)

     Conference on the Future of Europe – Report on the Final Outcome (Konferencia Európa jövőjéről – A végeredményre vonatkozó jelentés).

    (2)

    „A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása” című 2022. júniusi közlemény, COM(2022) 404 final.

    Top

    Strasbourg, 2022.10.18.

    COM(2022) 548 final

    MELLÉKLETEK

    a következőhöz:

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

    A Bizottság 2023. évi munkaprogramja



























    Egységében erős Unió


    I. melléklet: Új kezdeményezések 1

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslatát közvetlenül vagy közvetve megvalósító kezdeményezés

    Szám

    Szakpolitikai célkitűzés

    Kezdeményezések

    Európai zöld megállapodás

    1.

    Villamosenergia-piac

    A villamos energia belső piacára vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 194. cikk, 2023 1. negyedéve)

    2.

    Megújuló hidrogén

    Uniós hidrogénbank (jogalkotási vagy nem jogalkotási, 2023 3. negyedéve)

    3.

    A hulladékok mennyiségének csökkentése

    A hulladékokról szóló uniós keretirányelv élelmiszer-hulladékot és textiltermékeket érintő vonatkozásainak felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 191. és 192. cikk, 2023 2. negyedéve)

    4.

    Új génkezelési technikák

    Egyes új génkezelési technikákkal előállított növényekre vonatkozó jogszabályok (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2023 2. negyedéve, az EUMSZ 241. cikke szerinti, „a Bizottságnak […] az új génkezelési technikák uniós jog szerinti jogállásáról szóló tanulmány és – amennyiben a tanulmány eredményeire tekintettel annak helye van – javaslat benyújtására való felkéréséről szóló” (EU) 2019/1904 tanácsi határozatra reagálva)

    5.

    Állatjólét

    Állatjólét – az uniós jogszabályok felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 43. és 114. cikk, 2023 3. negyedéve)

    6.

    Fenntartható élelmiszerrendszerek

    A fenntartható élelmiszerrendszerek jogszabályi kerete (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2023 3. negyedéve)

    7.

    Egészséges talaj

    Az uniós talajok védelmére, fenntartható kezelésére és helyreállítására irányuló kezdeményezés (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés, 2023 2. negyedéve)

    8.

    Az árufuvarozás környezetbarátabbá tételéről szóló csomag

    a)Nemzetközi teher- és személyszállítás – a vasúti forgalom arányának növelése (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk, 2023 2. negyedéve)

    9.

    b)Az össztömegről és a méretekről szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk, 2023 2. negyedéve)

    10.

    c)A kombinált árufuvarozásról szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk és 100. cikk (2) bekezdése, 2023 2. negyedéve)

    11.

    Fenntartható közlekedés

    A vállalati járműflották környezetbarátabbá tételére irányuló kezdeményezés (jogalkotási vagy nem jogalkotási, 2023 3. negyedéve)

    A digitális korra felkészült Európa

    12.

    Kritikus fontosságú nyersanyagok

    Európai jogszabály a kritikus fontosságú nyersanyagokról (jogalkotási és nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 1. negyedéve)

    13.

    Kkv-kat segítő csomag

    A késedelmes fizetésekről szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 3. negyedéve)

    14.

    Virtuális világok

    Kezdeményezés a virtuális világokra, például a metaverzumra vonatkozóan (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    15.

    Intézkedéscsomag a szabadalmak hasznosítási engedélyezéséről

    a)A szabadalmak kötelező hasznosítási engedélyezése (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2023 2. negyedéve)

    16.

    b)Szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak (jogalkotási és nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2023 2. negyedéve)

    17.

    Népegészségügy

    Az épületekben lévő azbeszt szűrése és nyilvántartása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2023 2. negyedéve, válasz az EUMSZ 225. cikke szerinti, a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló P9_TA(2021)0427 állásfoglalásra)

    18.

    Belső piac

    A harmincéves belső piac (nem jogalkotási, 2023 1. negyedéve)

    19.

    Spektrumgazdálkodás a digitális évtizedhez

    Új rádióspektrum-politikai program (RSPP 2.0) (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 3. negyedéve)

    20.

    A társasági jog digitalizálása

    Irányelv a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatának további bővítéséről és korszerűsítéséről (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 50. cikk (1) és (2) bekezdés, 2023 1. negyedéve)

    21.

    Mobilitási csomag

    a)Közös európai mobilitási adattér (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    22.

    b)Uniós keretszabályozás a hyperloopra vonatkozóan (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk, 2023 3. negyedéve)

    23.

    A kalózkodás elleni küzdelem

    Ajánlás az élő tartalmakat érintő kalózkodásról (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve, válasz az EUMSZ 225. cikke szerinti, „A sportesemények szervezői előtti kihívások a digitális környezetben” című P9_TA(2021)0236 állásfoglalásra)

    Emberközpontú gazdaság

    24.

    Többéves pénzügyi keret

    A többéves pénzügyi keret működésének értékelése, amely felülvizsgálatot is magában foglalhat (nem jogalkotási és/vagy jogalkotási, EUMSZ 312. és 295. cikk, 2023 2. negyedéve)

    25.

    Gazdasági kormányzás

    A gazdasági kormányzás felülvizsgálata (jogalkotási vagy nem jogalkotási, 2023 1. negyedéve)

    26.

    Saját források

    Az új saját források második csoportja (jogalkotási, EUMSZ 311. és 322. cikk, 2023 3. negyedéve)

    27.

    Társasági adózás

    Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT) (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 115. cikk, 2023 3. negyedéve)

    28.

    A személyes adatokhoz való hozzáférés a pénzügyi szolgáltatásokban

    a)Nyílt pénzügyi szolgáltatások keretrendszere (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 2. negyedév)

    29.

    b)A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós szabályok felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 2. negyedéve)

    30.

    Az euró szerepének megerősítése

    a)Digitális euró (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 133. cikk, 2023 2. negyedéve)

    31.

    b)Az euróbankjegyek és az euróérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatálya és joghatásai (jogalkotási, EUMSZ 133. cikk, 2023 2. negyedéve)

    32.

    Lakossági befektetési csomag

    A lakossági befektetési keretszabályozás javítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 1. negyedév)

    33.

    A szociális gazdaságról szóló csomag

    a)A Tanács ajánlása a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    34.

    b)Az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeire vonatkozó jogalkotási kezdeményezés (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 2. negyedéve, válasz az EUMSZ 225. cikke szerinti, „A határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútuma” című P9_TA(2022)0044 állásfoglalásra)

    35.

    A szakmai gyakorlatok minőségének javítása

    A szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere (nem jogalkotási és/vagy jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    36.

    A repülőtéri kapacitás versenyképes és hatékony kihasználása

    A repülőtéri résidőkről szóló rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 100. cikk (2) bekezdés, 2023 3. negyedéve)

    Európa globális szerepének erősítése

    37.

    A világűr biztonsági és védelmi dimenziója

    Közös közlemény az EU biztonsági és védelmi űrstratégiájáról (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    38.

    Kapcsolatok Latin-Amerikával és a Karib-térséggel

    Közös közlemény a Latin-Amerikára és a Karib-térségre vonatkozó új menetrendről (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    39.

    Tengeri védelem

    Közös közlemény az EU tengervédelmi stratégiájának aktualizálásáról (nem jogalkotási, 2023 1. negyedéve)

    40.

    Jó kormányzás

    A korrupció elleni szankciós keret meghatározása (jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    Az európai életmód előmozdítása

    41.

    Mentális egészség

    A mentális egészség átfogó megközelítése (nem jogalkotási, 2023 2. negyedéve)

    42.

    Jogszerű migráció

    A harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismerése (nem jogalkotási és/vagy jogalkotási, 2023 3. negyedéve)

    43.

    Ellenállóképes schengeni térség

    Az úti okmányok digitalizálása és az utazás megkönnyítése (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 77. cikk (2) bekezdés b) és d) pont, 2023 3. negyedéve)

    44.

    A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem

    A gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 82. cikk (2) bekezdés és 83. cikk (1) bekezdés, 2023 3. negyedéve)

    45.

    Kiberbiztonság

    Kiberbiztonsági Készségek Akadémiája (nem jogalkotási, 2023 3. negyedéve) 

    46.

    Tanulási célú mobilitás

    A Tanács ajánlása a tanulási célú mobilitás aktualizált keretéről (nem jogalkotási, EUMSZ 165., 166. és 292. cikk, 2023 3. negyedéve)

    47.

    Megelőzési csomag

    a)A dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás felülvizsgálata (nem jogalkotási, EUMSZ 153., 168. és 292. cikk, 2023 3. negyedéve)

    48.

    b)A védőoltásokkal megelőzhető rákokról szóló tanácsi ajánlás (nem jogalkotási., EUMSZ 168. és 292. cikk, 2023 3. negyedéve)

    Az európai demokrácia megerősítése

    49.

    A demokrácia védelméről szóló csomag

    A demokrácia védelméről szóló csomag, beleértve az EU demokratikus szférájának a leplezett külföldi befolyással szembeni védelmére irányuló kezdeményezést (jogalkotási és nem jogalkotási, EUMSZ 114. cikk, 2023 2. negyedéve)

    50.

    Korrupcióellenes csomag

    A korupcióellenes jogszabályi keret felülvizsgálata (jogalkotási, EUMSZ 83. cikk (1) bekezdés, 2023 3. negyedéve)

    51.

    A fogyatékossággal élő személyek jogai 

    Európai fogyatékossági igazolvány (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2023 4. negyedéve)



    II. melléklet: REFIT-kezdeményezések 2

    Az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslatát közvetlenül vagy közvetve megvalósító kezdeményezés

    Szám

    Cím

    Egyszerűsítési cél/lehetőség (a tehercsökkentési és egyszerűsítési cél rövid magyarázata)

    Európai zöld megállapodás

    1.

    REACH-rendelet felülvizsgálata: a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló 1907/2006/EK rendelet célzott módosításai

    A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben bejelentett célzott felülvizsgálat célja az európai versenyelőny és innováció biztosítása a fenntartható vegyi anyagok előmozdítása, a szabályozási folyamat egyszerűsítése és észszerűsítése, a terhek csökkentése, valamint az emberi egészség és a környezet védelme révén.

    (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 4. negyedéve)

    2.

    Az uniós szabályok felülvizsgálata – a vegyi anyagokra vonatkozó adatok hozzáférhetőségének, rendelkezésre állásának, megosztásának és további felhasználásának javítása a kémiai biztonsági értékelések céljából

    Ez a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben bejelentett kezdeményezés javítani fogja a vegyi anyagokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést azáltal, hogy felszámolja az adatok további felhasználása előtt álló technikai és adminisztratív akadályokat, valamint kiterjeszti a nyílt hozzáférésű adatok és az átláthatóság fogalmát, összhangban azzal az elvvel, hogy az adatoknak könnyen kereshetőnek, interoperábilisnak, biztonságosnak, megosztottnak és tovább felhasználhatónak kell lenniük.

    A kezdeményezés meg fogja erősíteni az összes rendelkezésre álló adat felhasználását és növelni fogja az átláthatóságot. Lehetővé teszi az uniós és a nemzeti hatóságoknak, hogy szükség esetén a szabályozási keret részeként megbízást adjanak a vegyi anyagok vizsgálatára és nyomon követésére. A kezdeményezés lehetővé teszi a meglévő információk hatékonyabb gyűjtését, felhasználását és megosztását azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az ügynökségek, a Bizottság, a tagállamok és az ágazat közötti adatáramlást.

    (jogalkotási, az EUMSZ 114. cikke, 2023 4. negyedéve)

    3.

    A műszaki alkalmassági jogszabálycsomag felülvizsgálata

    A csomag felülvizsgálata, amelyet a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában jelentettek be annak biztosítása érdekében, hogy a járművek egész élettartamuk során megfeleljenek a kibocsátási és biztonsági előírásoknak (7. intézkedés), három irányelv felülvizsgálatát foglalja magában: a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2014/45/EK irányelv; a haszongépjárművek országúti műszaki ellenőrzéséről szóló 2014/47/EK irányelv; valamint a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, a 2014/46/EK irányelvvel módosított 1999/37/EK irányelv.

    Konkrét célkitűzései a következők: a modern elektronikus biztonsági alkatrészek, a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az automatizált funkciók működésének biztosítása a járművek élettartama alatt, érdemi kibocsátási vizsgálatok elvégzése a járműellenőrzések során, valamint a vonatkozó műszaki alkalmassági és jármű-azonosító állapot/adatok elektronikus tárolásának és cseréjének javítása az uniós tagállamok között, továbbá az adminisztratív dokumentumok és tanúsítványok digitalizálásának elősegítése.

    (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, az EUMSZ 91. cikke, 2023 3. negyedéve)

    A digitális korra felkészült Európa

    4.

    A textiltermékek címkézéséről szóló rendelet felülvizsgálata

    A Bizottság felül fogja vizsgálni a textiltermékek címkézéséről szóló rendeletet, hogy előírásokat vezessen be a textiltermékek fizikai és digitális címkézésére vonatkozóan, beleértve a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletjavaslatban foglalt követelményeken alapuló fenntarthatósági és körforgásos kritériumokat. 

    (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 4. negyedéve)

    5.

    A harmonizált folyami információs szolgáltatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata

    A harmonizált folyami információs szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok interoperabilitási keretet hoznak létre az uniós belvízi szállítási ágazat digitális információs szolgáltatásai számára. Ez a kezdeményezés orvosolni fogja a jelenlegi keret feltárt hiányosságait, racionalizálja a műszaki szabványok meghatározásának folyamatát, és figyelembe veszi a digitalizáció legújabb fejleményeit. A kezdeményezés szerepel a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában (43. intézkedés).

    A folyami információs szolgáltatások EU-szerte harmonizált használata várhatóan csökkenteni fogja a szállítási vállalkozások költségeit (időmegtakarítás, tranzakciós költségek, adminisztratív terhek és túlzott költségek) azáltal, hogy növeli a műveletek hatékonyságát, például a jobb erőforrás-tervezés, az alacsonyabb kezelési költségek, a gyorsabb adminisztráció, az adatok pontossága, a valós idejű hozzáférés és az információcsere révén.

    (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, az EUMSZ 91. cikke, 2023 3. negyedéve)

    Emberközpontú gazdaság

    6.

    Az utasjogokra vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálata

    A felülvizsgálat célja az utasjogokra vonatkozó szabályozási keret válságtűrő képességének biztosítása adott esetben a jelenlegi szabályozás megfelelő pénzügyi védelmi rendszer létrehozására irányuló módosítása révén, amely védené az utasokat a jegyek visszatérítése és szükség esetén a hazaszállításuk kapcsán felmerülő likviditási problémák vagy fizetésképtelenség kockázatával szemben. A felülvizsgálat kiterjed továbbá a multimodális jegyek opcióira, a közvetítő menetjegy-értékesítőn keresztül történő foglalás esetében történő visszatérítés vállalat-vállalat-fogyasztó viszonylatban alkalmazandó szabályaira, valamint a visszatérítéshez való jogra vonatkozó szabályokra abban az esetben, amikor az utas rendkívüli körülmények miatt maga törli az utazását. Célja ezenkívül, hogy megkönnyítse az utasok jogainak jobb érvényesítését. A kezdeményezést a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában jelentették be (63. és 64. intézkedés).

    (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk és 100. cikk (2) bekezdés, 2023 2. negyedéve)

    Az európai életmód előmozdítása

    7.

    A gyógyszerekkel kapcsolatos módosításokra vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálata

    A gyógyszerekkel kapcsolatos módosításokra vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálatát az európai gyógyszerstratégiában jelentették be. E változtatások, melyek kiegészítik a gyógyszereket érintő jogszabályok felülvizsgálatával összefüggésben végzett módosításokat, csökkenthetik az ipar adminisztratív terheit, és olyan erőforrásokat szabadíthatnak fel, amelyeket jelenleg a nagyszámú eltérés elnyel. E kezdeményezés célja az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének engedélyezés utáni módosítására vonatkozó eljárásokat meghatározó jelenlegi szabályok felülvizsgálata. A cél a gyógyszerek életciklus-menedzsmentjének hatékonyabbá tétele.

    (nem jogalkotási, 2023 4. negyedéve)

    Az európai demokrácia megerősítése

    8.

    Az alternatív vitarendezési és online vitarendezési keret felülvizsgálata a fogyasztóvédelmi jog végrehajtásának javítása érdekében

    Egy erős alternatív vitarendezési keret lehetővé teszi a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy vitáikat gyorsan és alacsony költséggel, peren kívül rendezzék. Az online vásárlás világjárvány alatti növekedése megmutatta, hogy általános egyszerűsítésre van szükség, különösen a határokon átnyúló jogviták és a költséghatékony intézkedések terén, például a digitális eszközök és a kollektív alternatív vitarendezési mechanizmusok nagyobb mértékű használata révén. A kezdeményezés célja az alternatív vitarendezés keretének korszerűsítése, tekintettel az online piacok és a hirdetések gyors fejlődésére, valamint arra, hogy biztosítani kell a fogyasztók tisztességes, semleges és hatékony vitarendezési rendszerekhez való hozzáférését.

    (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2023 2. negyedéve)



    III. melléklet: Előterjesztett, tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatok

    Szám

    Teljes cím

    Hivatkozások

    Európai zöld megállapodás

    1.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról

    COM(2022) 305 final
    2022/0196 (COD)

    2022.6.22.

    2.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a természet helyreállításáról

    COM(2022) 304 final
    2022/0195 (COD)

    2022.6.22.

    3.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról

    COM(2022) 156 final
    2022/0104 (COD)

    2022.4.5.

    4.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2022) 151 final
    2022/0100 (COD)

    2022.4.5.

    5.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2022) 150 final
    2022/0099 (COD)

    2022.4.5.

    6.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és az (EU) 305/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2022) 144 final
    2022/0094 (COD)

    2022.3.30.

    7.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelv módosításáról, a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében

    COM(2022) 143 final
    2022/0092 (COD)

    2022.3.30.

    8.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

    COM(2022) 142 final
    2022/0095 (COD)

    2022.3.30.

    9.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós földrajzi árujelzőkről és a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/787 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2022) 134 final
    2022/0089 (COD)

    2022.3.31.

    10.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

    COM(2021) 813 final
    2021/0419 (COD)

    2021.12.14.

    11.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 rendelet és a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 812 final 
    2021/0420 (COD) 
    2021.12.14.

    12.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról

    COM(2021) 805 final 
    2021/0423 (COD) 
    2021.12.15.

    13.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól (átdolgozás)

    COM(2021) 804 final 
    2021/0424 (COD) 
    2021.12.15.

    14.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról

    COM(2021) 803 final 
    2021/0425 (COD) 
    2021.12.15.

    15.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)

    COM(2021) 802 final 
    2021/0426 (COD) 
    2021.12.15.

    16.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a hulladékszállításról, valamint az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról

    COM(2021) 709 final 
    2021/0367 (COD) 
    2021.11.17.

    17.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az (EU) 2015/1814 határozatnak a 2030-ig az uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerhez tartozó piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek mennyisége tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 571 final
    2021/0202 (COD)

    2021.7.14.

    18.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Szociális Klímaalap létrehozásáról

    COM(2021) 568 final
    2021/0206 (COD)

    2021.7.14.

    19.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2003/87/EK irányelvnek az Unióban székhellyel rendelkező légijármű-üzemeltetőkre vonatkozó piaci alapú globális intézkedés kapcsán a kibocsátáskompenzációról szóló értesítés tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 567 final
    2021/0204 (COD)

    2021.7.14.

    20.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról

    COM(2021) 564 final
    2021/0214 (COD)

    2021.7.14.

    21.

    Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az energiatermékek és a villamos energia uniós adóztatási keretének átszervezéséről (átdolgozás)

    COM(2021) 563 final
    2021/0213 (CNS)

    2021.7.14.

    22.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról

    COM(2021) 562 final
    2021/0210 (COD)

    2021.7.14.

    23.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról

    COM(2021) 561 final
    2021/0205 (COD)

    2021.7.14.

    24.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 559 final
    2021/0223 (COD)

    2021.7.14.

    25.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiahatékonyságról (átdolgozás)

    COM(2021) 558 final 
    2021/0203 (COD) 
    2021.7.14.

    26.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a megújuló energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 557 final
    2021/0218 (COD)

    2021.7.14.

    27.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2019/631 rendeletnek az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásoknak az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseivel összhangban zajló megerősítése tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 556 final
    2021/0197 (COD)

    2021.7.14.

    28.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet módosításáról

    COM(2021) 555 final
    2021/0200 (COD)

    2021.7.14.

    29.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 554 final
    2021/0201 (COD)

    2021.7.14.

    30.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása tekintetében történő módosításáról és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtásáról

    COM(2021) 552 final
    2021/0207 (COD)

    2021.7.14.

    31.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat és az (EU) 2015/757 rendelet módosításáról

    COM(2021) 551 final
    2021/0211 (COD)

    2021.7.14.

    32.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás)

    COM(2020) 579 final
    2020.9.22.

    COM(2013) 410 final
    2013/0186 (COD)

    2013.6.11.

    33.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2018/1139 rendeletnek az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szerveként való működésre vonatkozó képessége tekintetében történő módosításáról

    COM(2020) 577 final
    2020/0264 (COD)

    2020.9.22.

    34.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 768/2005/EK, az 1967/2006/EK és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet halászati ellenőrzések tekintetében történő módosításáról

    COM(2018) 368 final
    2018/0193 (COD)

    2018.5.30.

    35.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról

    COM(2013) 130 final
    2013/0072 (COD)

    2013.3.13.

    A digitális korra felkészült Európa

    36.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szerződésen kívüli polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályoknak a mesterséges intelligenciához való hozzáigazításáról (a mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelv)

    COM(2022) 496 final

    2022/0303(COD)

    2022.9.28.

    37.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a hibás termékekkel kapcsolatos felelősségről

    COM(2022) 495 final

    2022/0302 (COD)

    2022.9.28.

    38.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2019/1009 és az 305/2011/EU rendeletnek az egységes piaci szükséghelyzet miatti, megfelelőségértékelésre, közös előírásokra és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelvnek az egységes piaci szükséghelyzet miatti, megfelelőségértékelésre, közös előírásokra és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról

    COM(2022) 459 final
    2022/0278 (COD)

    2022.9.19.

    COM(2022) 461 final

    2022/0279 (COD)

    2022.9.19.

    COM(2022) 462 final

    2022/0280 (COD)

    2022.9.19.

    39.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról

    COM(2022) 454 final
    2022/0272 (COD)

    2022.9.15.

    40.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz

    COM(2022) 349 final

    2022/0219(COD)

    2022.7.19.

    41.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály)

    COM(2022) 68 final
    2022/0047 (COD)

    2022.2.23.

    42.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról

    COM(2022) 57 final
    2022/0039 (COD)

    2022.2.15.

    43.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a csipekről szóló európai jogszabály)

    COM(2022) 46 final
    2022/0032 (COD)

    2022.2.8.

    44.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról

    COM(2021) 762 final
    2021/0414 (COD)

    2021.12.9.

    45.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 281 final
    2021/0136 (COD)

    2021.6.3.

    46.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról

    COM(2021) 206 final
    2021/0106 (COD)

    2021.4.21.

    47.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet)

    COM(2017) 10 final
    2017/0003 (COD)

    2017.1.10.

    Emberközpontú gazdaság

    48.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról

    COM(2022) 489 final
    2022/0298 (COD)

    2022.9.28.

    49.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról

    COM(2022) 453 final
    2022/0269 (COD)

    2022.9.14.

    50.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról [átdolgozás]

    COM(2022) 223 final
    2022/0162 (COD)

    2022.5.16.

    51.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról

    COM(2022) 184 final
    2022/0125 (COD)

    2022.4.22.

    52.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 909/2014/EU rendeletnek a kiegyenlítési fegyelem, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, a felügyeleti együttműködés, a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtása és a harmadik országbeli központi értéktárakra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

    COM(2022) 120 final
    2022/0074 (COD)

    2022.3.16.

    53.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

    COM(2022) 71 final
    2022/0051 (COD)

    2022.2.23.

    54.

    Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről

    COM(2021) 823 final
    2021/0433 (CNS)

    2021.12.22.

    55.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 549/2013/EU rendelet módosításáról és 11, a nemzeti számlákra vonatkozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 776 final
    2021/0407 (COD)

    2021.12.10.

    56.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Uniónak és tagállamainak a harmadik országok által alkalmazott gazdasági kényszerítéssel szembeni védelméről

    COM(2021) 775 final
    2021/0406 (COD)

    2021.12.8.

    57.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 600/2014/EU rendeletnek a piaci adatok átláthatóságának fokozása, az összesítettadat-szolgáltatás kialakulása előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés elfogadásának tilalma tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 727 final 
    2021/0385 (COD) 
    2021.11.25.

    58.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról

    COM(2021) 726 final 
    2021/0384(COD) 
    2021.11.25.

    59.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

    COM(2021) 723 final 
    2021/0378 (COD) 
    2021.11.25.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE egyes rendeleteknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról

    COM(2021) 724 final 
    2021/0379 (COD) 
    2021.11.25.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról

    COM(2021) 725 final 
    2021/0380 (COD) 
    2021.11.25.

    60.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2015/760 rendeletnek az elfogadott eszközök és befektetések köre, a portfólió-összetételre és diverzifikációra vonatkozó követelmények, a készpénzkölcsön-felvétel és az alapok egyéb szabályzatai tekintetében, valamint az európai hosszú távú befektetési alapok engedélyezésére, befektetési politikáira és működési feltételeire vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 722 final  
    2021/0377 (COD) 
    2021.11.25.

    61.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról (ABAK/ÁÉKBV)

    COM(2021) 721 final 
    2021/0376 (COD) 
    2021.11.25.

    62.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 664 final 
    2021/0342 (COD) 
    2021.10.27.

    63.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról és a 2014/59/EU irányelv módosításáról

    COM(2021) 663 final 
    2021/0341 (COD) 
    2021.10.27.

    64.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a biztosítók és viszontbiztosítók helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2009/138/EK és az (EU) 2017/1132 irányelv, valamint az 1094/2010/EU és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

    COM(2021) 582 final
    2021/0296 (COD)

    2021.9.22.

    65.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2009/138/EK irányelvnek az arányosság, a felügyelet minősége, a jelentéstétel, a hosszú távú garanciákra vonatkozó intézkedések, a makroprudenciális eszközök, a fenntarthatósági kockázatok, a csoportszintű és a határokon átnyúló felügyelet tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 581 final
    2021/0295 (COD)

    2021.9.22.

    66.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 579 final
    2021/0297 (COD)

    2021.9.22.

    67.

    Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról

    COM(2021) 570 final
    2021/0430 (CNS)

    2021.12.22.

    68.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 423 final
    2021/0250 (COD)

    2021.7.20.

    69.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

    COM(2021) 421 final
    2021/0240 (COD)

    2021.7.20.

    70.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről

    COM(2021) 420 final
    2021/0239 (COD)

    2021.7.20.

    71.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai zöldkötvényekről

    COM(2021) 391 final
    2021/0191 (COD)

    2021.7.6.

    72.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról

    COM(2016) 815 final
    2016/0397 (COD)

    2016.12.13.

    73.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról

    COM(2015) 586 final
    2015/0270 (COD)

    2015.11.24.

    Európa globális szerepének erősítése

    74.

    Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Feröer szigetek kormánya közötti, a Feröer szigetek uniós programokban való részvételéről szóló megállapodás megkötéséről

    COM(2022) 65 final 
    2022/0045 (NLE) 
    2022.2.24.

    Az európai életmód előmozdítása

    75.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 767/2008/EK, a 810/2009/EK és az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, az 1683/95/EK, a 333/2002/EK, a 693/2003/EK és a 694/2003/EK tanácsi rendeletnek, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a vízumeljárás digitalizálása tekintetében történő módosításáról

    COM(2022) 658 final
    2022/0132 (COD)

    2022.4.27.

    76.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (átdolgozás)

    COM(2022) 655 final
    2022/0131 (COD)

    2022.4.27.

    77.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról (átdolgozás)

    COM(2022) 650 final
    2022/0134 (COD)

    2022.4.27.

    78.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vagyonvisszaszerzésről és az elkobzásról

    COM(2022) 245 final
    2022/0167 (COD)

    2022.5.25.

    79.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról

    COM(2022) 209 final
    2022/0155 (COD)

    2022.5.11.

    80.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai egészségügyi adattérről

    COM(2022) 197 final
    2022/0140 (COD)

    2022.5.3.

    81.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendelet módosításáról (Kuvait Állam, Katar)

    COM(2022) 189 final
    2022/0135 (COD)

    2022.4.27.

    82.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségéről

    COM(2022) 18 final
    2022/0009 (COD)

    2022.1.12.

    83.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló (EU) 2016/399 rendelet módosításáról

    COM(2021) 891 final
    2021/0428 (COD)

    2021.12.14.

    84.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről

    COM(2021) 890 final
    2021/0427 (COD)

    2021.12.14.

    85.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcseréről („Prüm II”), valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

    COM(2021) 784 final
    2021/0410 (COD)

    2021.12.8.

    86.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 782 final
    2021/0411 (COD)

    2021.12.8.

    87.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (átdolgozás)

    COM(2020) 614 final
    2020.9.23.

    COM(2016) 272 final
    2016/0132 (COD)

    2016.5.4.

    88.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről

    COM(2020) 613 final
    2020/0277 (COD)

    2020.9.23.

    89.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról

    COM(2020) 612 final
    2020/0278 (COD)

    2020.9.23.

    90.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

    COM(2020) 611 final
    2020.9.23.

    COM(2016) 467 final
    2016/0224 (COD)

    2016.7.13.

    91.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv és az (EU) XXX/XXX rendeletre [Menekültügyi és Migrációs Alap] irányuló javaslat módosításáról

    COM(2020) 610 final
    2020/0279 (COD)

    2020.9.23.

    92.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (átdolgozás)

    COM(2018) 634 final
    2018/0329 (COD)

    2018.9.12.

    93.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

    COM(2016) 468 final
    2016/0225 (COD)

    2016.7.13.

    94.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról

    COM(2016) 466 final
    2016/0223 (COD)

    2016.7.13.

    95.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás)

    COM(2016) 465 final
    2016/0222 (COD)

    2016.7.13.



    Az európai demokrácia megerősítése

    96.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról

    COM(2022) 457 final
    2022/0277(COD)

    2022.9.16.

    97.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről

    COM(2022) 177 final
    2022/0117 (COD)

    2022.4.27.

    98.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről

    COM(2022) 105 final
    2022/0066 (COD)

    2022.3.8.

    99.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK irányelv felváltásáról

    COM(2021) 851 final
    2021/0422 (COD)

    2021.12.15.

    100.

    Inkluzívabb és védelmezőbb Európa: az uniós bűncselekmények listájának kibővítése a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel

    COM(2021) 777 final
    2021.12.9.

    101.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 767 final
    2021/0399 (COD)

    2021.12.1.

    102.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/8/EK tanácsi irányelvnek, a 2002/465/IB, a 2002/584/IB, a 2003/577/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB, a 2008/947/IB, a 2009/829/IB és a 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak, valamint a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az igazságügyi együttműködés digitalizálása tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 760 final
    2021/0395 (COD)

    2021.12.1.

    103.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról

    COM(2021) 759 final
    2021/0394 (COD)

    2021.12.1.

    104.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos digitális információcsere tekintetében történő módosításáról

    COM(2021) 757 final
    2021/0393 (COD)

    2021.12.1.

    105.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

    COM(2021) 756 final
    2021/0391 (COD)

    2021.12.1.

    106.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (átdolgozás)

    COM(2021) 734 final – 2021/0375 (COD)
    2021.11.25.

    107.

    Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (átdolgozás)

    COM(2021) 733 final
    2021/0373 (CNS)

    2021.11.25.

    108.

    Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (átdolgozás)

    COM(2021) 732 final
    2021/0372 (CNS)

    2021.11.25.

    109.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról

    COM(2021) 731 final
    2021/0381 (COD)

    2021.11.25.

    110.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a fogyasztói hitelekről

    COM(2021) 347 final
    2021/0171 (COD)

    2021.6.30.

    111.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az általános termékbiztonságról, 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

    COM(2021) 346 final
    2021/0170 (COD)

    2021.6.30.

    112.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről

    COM(2021) 93 final
    2021/0050 (COD)

    2021.3.4.

    113.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról

    COM(2018) 226 final
    2018/0107 (COD)

    2018.4.17.

    114.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról

    COM(2018) 225 final
    2018/0108 (COD)

    2018.4.17.

    115.

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogról

    COM(2018) 96 final
    2018/0044 (COD)

    2018.3.12.

    116.

    Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról

    COM(2008) 426 végleges
    2008/0140 (CNS)

    2008.7.2.



    IV. melléklet: Visszavonandó javaslatok 3

    Szám

    Hivatkozások

    Cím

    A visszavonás okai

    A digitális korra felkészült Európa

    1.

    COM(2019) 208 final – 2019/0101 (COD)

    Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK rendelet módosításáról

    Elavult a Bíróság C-177/19., C-178/19. és C-179/19. sz., a gépjárművek típusjóváhagyásáról ((EU) 2016/646 bizottsági rendelet, a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai [Euro 6] – A nitrogén‑oxid‑kibocsátások nem túllépendő értékeinek [NTE‑értékek] meghatározása valós vezetési feltételek melletti vizsgálatok [RDE‑vizsgálatok] során) szóló ítéletét követően.



    V. melléklet: A hatályon kívül helyezendő jogszabályok listája

    Szám

    Szakpolitikai terület

    Cím

    A hatályon kívül helyezés oka

    1.

    Közlekedés

    A Tanács 89/629/EGK irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról

    A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. melléklete 1. kötete II. részének 3. fejezete hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének szabályozásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) elfogadása és átültetése óta, amely szélesebb körű és szigorúbb megközelítést ír elő, a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló, 1989. december 4-i 89/629/EGK tanácsi irányelv feleslegessé vált.

    (1)    Ebben a mellékletben a Bizottság – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – további információkat nyújt a munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban. Az egyes kezdeményezések mellett zárójelben szereplő tájékoztatás csak jelzésértékű, és az előkészítő folyamat során módosulhat, különös tekintettel a hatásvizsgálati eljárások eredményeire.
    (2)    Ez a melléklet a Bizottság által 2023-ra tervezett legfontosabb REFIT-felülvizsgálatokat, értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat tartalmazza.
    (3)    A jegyzék azokat a függőben lévő jogalkotási javaslatokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság hat hónapon belül vissza kíván vonni.
    Top