2.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 351/73

A.

mivel az Európai Unióról szóló Szerződés 49. cikkének megfelelően „bármely európai állam […] kérheti felvételét az Unióba”,

B.

mivel minden ország EU-tagság felé tett előrelépése az érdemeken alapul és a csatlakozási kritériumoknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseinek függvénye, miközben az Unió integrációs kapacitását is tiszteletben kell tartani,

C.

mivel 2009. július 17-én Izland benyújtotta európai uniós tagságra irányuló kérelmét,

D.

mivel 2010. február 24-én a Bizottság ismertette véleményét, javasolva, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Izlanddal,

E.

mivel a korábbi bővítések kétségtelenül sikeresek voltak mind az EU, mind pedig a hozzá csatlakozott tagállamok számára, és hozzájárultak Európa egészének stabilitásához, fejlődéséhez és jólétéhez, fontos az Izland csatlakozási folyamatának lezárásához szükséges feltételek megteremtése és sikeres, a koppenhágai kritériumokkal összhangban álló csatlakozásának biztosítása,

F.

mivel Izland és az EU közötti kapcsolatok 1973-ig nyúlnak vissza, amikor a felek kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá,

G.

mivel Izland az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként, valamint a schengeni megállapodás és a dublini rendelet aláírójaként már szorosan együttműködik az EU-val, és ezért már sikeresen átültette a közösségi vívmányok jelentős részét,

H.

mivel Izland szilárd alapokra helyezett demokratikus hagyománnyal rendelkezik, jogszabályai pedig a vívmányokkal már nagyrészt összhangban vannak,

I.

mivel 1994 óta Izland jelentősen hozzájárult az európai kohézióhoz és szolidaritáshoz az EGT pénzügyi mechanizmusán keresztül,

J.

mivel Izland mint hagyományosan katonaságmentes ország polgári kapacitásaival hozzájárul az EU békefenntartó misszióihoz és rendszeresen igazodik az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájához,

K.

mivel Izlandot és lakosságát súlyosan érintette a globális pénzügyi és gazdasági válság, amely az izlandi bankrendszer összeomlásához vezetett 2008-ban,

L.

mivel az Egyesült Királyság és Hollandia kormánya 2009 júniusában és októberében két megállapodást írt alá Izland kormányával egy, Hollandiától felvett 1,3 milliárd eurós és egy, az Egyesült Királyságtól felvett 2,4 milliárd eurós kölcsön visszafizetési feltételeiről; mivel a 2010. március 6-i népszavazást követően az októberi megállapodást elutasították, és a felek várhatóan új megállapodást kötnek az izlandi betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó kifizetésekről,

M.

mivel az EFTA Felügyeleti Hatósága 2010. május 26-i hivatalos értesítő levelében kinyilvánította, hogy Izland köteles biztosítani az Icesave betéteseinek minimális kárpótlását az Egyesült Királyságban és Hollandiában,

N.

mivel a közvélemény és a politikai pártok megosztottak az EU-tagsággal kapcsolatban; mivel a közvélemény a politikai és gazdasági válság fényében az EU-tagsággal kapcsolatban 2009 nyara óta egyértelműen negatív irányban változott,

1.

üdvözli az Európai Tanács határozatát az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról;

2.

üdvözli, hogy a kilátások szerint az EU egy erős demokratikus kultúrával rendelkező új tagállammal gyarapodhat; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy Izland csatlakozása mind az ország, mind pedig az EU számára előnyös lehet, és tovább fogja erősíteni az EU-nak az emberi jogok és alapvető szabadságok globális előmozdítójaként és védelmezőjeként betöltött szerepét;

3.

hangsúlyozza az Európai Parlament képviselői és az Althingi tagjai közötti kiváló együttműködést az EGT közös parlamenti bizottsága munkájának keretében, és ugyanilyen gyümölcsöző együttműködést vár az új EP–Izland közös parlamenti bizottságban

4.

különösen üdvözli az „Izlandi modern média kezdeményezést”, amely lehetővé teszi mind Izland, mind pedig az EU számára, hogy határozott álláspontot foglaljanak el a véleménynyilvánításhoz és a tájékoztatáshoz való jog védelme tekintetében;

5.

kéri az izlandi hatóságokat, hogy szüntessék meg az uniós polgárok jelenlegi megkülönböztetését az izlandi helyhatósági választásokkal kapcsolatos szavazati és jelöltségi jogaik tekintetében;

6.

rámutat arra, hogy az EU új bővítési stratégiájában a tagfelvételét kérelmező ország igazságügyi rendszere az egyike azoknak a területeknek, amelyekre az EU már az előcsatlakozási folyamat korai szakaszában különös figyelmet fordít; véleménye szerint az izlandi kormánynak a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban meg kell hoznia az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához szükséges intézkedéseket, megfelelően megoldást találva a bírák, ügyészek és legfelsőbb igazságügyi hatóságok kinevezései tekintetében az igazságügyi és emberi jogi miniszterre ruházott döntő szereppel kapcsolatos kérdésre; erősen bízik abban, hogy az izlandi hatóságok elfogadják majd a szükséges változtatásokat;

7.

bátorítja Izlandot, hogy ratifikálja az ENSZ korrupcióellenes egyezményét és az Európa Tanács korrupcióval kapcsolatos polgárjogi egyezményét;

8.

elismerését fejezi ki az emberi jogok izlandi jó helyzetével kapcsolatban; kéri azonban az izlandi hatóságokat, hogy ratifikálják az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét, valamint a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt;

9.

bátorítja Izlandot, hogy kövesse az EBESZ/ODIHR 2008. évi, a gyűlölet által motivált bűncselekményekről szóló ajánlásait;

10.

megállapítja, hogy Izland általánosan értelemben kielégítő módon hajtja végre az EGT-vel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint megfelelő képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy ellenállhasson az EU-n belüli verseny nyomásának és a piaci erőknek; megállapítja ugyanakkor, hogy a megfelelőségértékelés, az akkreditáció és a piacfelügyelet terén az általános elvekhez való alkalmazkodás és a közösségi vívmányoknak való teljes mértékű megfelelés tekintetében további erőfeszítésekre van szükség; tudomásul veszi az EFTA 2010. május 26-i, az izlandi kormánynak címzett levél formájában küldött hivatalos értesítését – ami az első lépés az ellene indítandó jogsértési eljárásban, amiért nem teljesítette az EU betétbiztosítási irányelve (94/19/EK) végrehajtására irányuló, az EGT keretében vállalt kötelezettségeit –, és üdvözli az izlandi kormány reagálását, amely szerint kész az Icesave-tárgyalások lehető legrövidebb időn belül történő lezárására;

11.

üdvözli azokat a politikákat, amelyek még változatosabbá teszik Izland gazdaságát, ami az ország hosszú távú gazdasági jólétéhez szükséges lépés;

12.

rámutat, hogy a környezetvédelem az EU prioritása, és üdvözli Izland erőteljes részvételét a környezetvédelmi politikákban;

13.

megjegyzi, hogy bár a költségvetési konszolidáció továbbra is kulcsfontosságú kihívás, Izland a gazdasági stabilizáció biztató jeleit mutatja; a meghozott monetáris intézkedéseket a pénzügyi és gazdasági stabilitást javító, helyes irányban tett lépéseknek tekinti;

14.

üdvözli a Különleges Vizsgálóbizottság jelentését, amely hozzájárulhat a nemzeti bizalom újjáépítéséhez; arra ösztönöz, hogy e bizottság munkáját további intézkedések kövessék az e jelentésben leírt sürgető politikai, gazdasági és intézményi hiányosságok kezelése érdekében;

15.

üdvözli, hogy az Izlandi Nyugdíjalapok Szövetsége (INYASZ) hozzájárult ahhoz, hogy megszervezzék a nyugdíjrendszerek gazdasági összeomlás előtti időszakban alkalmazott működési módszereinek és befektetési politikáinak független vizsgálatát;

16.

kéri kétoldalú megállapodás aláírását az összesen 3,9 milliárd eurós kölcsönöknek az Egyesült Királyság és Hollandia kormányai számára történő visszafizetéséről; hangsúlyozza, hogy ha sikerül valamennyi fél számára elfogadható megállapodásra jutni, akkor ez visszaállítja a bizalmat a tekintetben, hogy Izland képes eleget tenni kötelezettségvállalásainak – ideértve az EGT keretében Izlandra háruló valamennyi kötelezettséget is –, és erősíti a közvélemény támogatását az izlandi csatlakozási folyamat tekintetében, Izlandon és az EU-ban egyaránt;

17.

tudomásul veszi, hogy Izland az euróövezet tagjává szeretne válni, amely törekvés az EU-tagságot és a szükséges feltételek teljesítését követően megvalósítható;

18.

üdvözli a valuta stabilizációját, a bankrendszer újrastrukturálását és a költségvetés konszolidációját célzó készenléti IMF-megállapodás második felülvizsgálatának jóváhagyását;

19.

aggódik a munkanélküliség és az infláció magas szintje miatt, de megjegyzi, hogy az utóbbi időben már láthatók a javulás jelei;

20.

helyesli, hogy Izland jelentős összegeket fordít az oktatásra, a kutatásra és a fejlesztésre;

21.

megjegyzi, hogy Izland EGT-tagként a tárgyalási fejezetek közül 10 fejezet követelményei teljesítésének vonatkozásában előrehaladott szakaszban tart, 11 követelményeit részben teljesíti, így csak olyan 12 fejezet maradt, amelyre az EGT nem terjed ki és amely teljes körű tárgyalásokat igényel; hangsúlyozza, hogy a Bizottság kiemelte annak szükségességét, hogy Izland továbbra is komoly erőfeszítéseket tegyen jogszabályainak a közösségi vívmányokkal való harmonizálása érdekében számos területen, és hogy azokat középtávon a csatlakozási kritériumok teljesítése érdekében hatékonyan hajtsa végre és tartassa be; hangsúlyozza, hogy az EGT keretében Izlandra háruló kötelezettségek, valamint Izlandnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásával kapcsolatos megállapodás teljesítése a csatlakozási tárgyalások fontos követelményei;

22.

kéri az izlandi hatóságokat, hogy tűzzék napirendre az ország gazdaságának legfontosabb intézményi gyengeségeinek orvosolását, nevezetesen a pénzügyi felügyeleti rendszer és a betétbiztosítási rendszer szervezete és működése tekintetében;

23.

ösztönzi Izlandot, hogy fogadjon el mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikát az EU politikáival összhangban, valamint hozza létre az e politikák végrehajtásához szükséges adminisztratív struktúrákat; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az EU politikáiban figyelembe kell venni Izland sajátos természeti környezetét, állat- és növényvilágát, valamint azt a földrajzi távolságot, amely az európai földrész többi országától elválasztja;

24.

felszólítja a Bizottságot, hogy vonja be az izlandi hatóságokat a közös agrárpolitika reformjáról jelenleg zajló vitákba;

25.

elismeri, hogy Izland felelősségteljes és fenntartható módon kezeli tengeri erőforrásait, és elvárja, hogy az EU és az izlandi hatóságok egyaránt építő jellegű hozzáállással folytassák a tárgyalásokat Izlandnak a közös európai halászati politika (KHP) elfogadásával kapcsolatos kötelezettségéről, és e tárgyalások eredményeként kölcsönösen kielégítő megoldás szülessen, amelynek alapját a legjobb gyakorlatok, illetve mind az európai, mind pedig az izlandi halászok és fogyasztók érdekeinek védelme képezi;

26.

bátorítja Izlandot, hogy fogadjon el olyan intézkedéseket a halászati politikában, amelyek lehetővé teszik számára a KHP-ra való átállást;

27.

nyomatékosan felszólítja Izlandot, hogy hagyja abba a bálnavadászatot, és vonja vissza a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság elé tárt valamennyi fenntartását;

28.

megjegyzi, hogy Izland a megújuló – különösen a geotermikus – energiák, a környezetvédelem az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén szerzett tapasztalatai révén értékes hozzájárulást adhat az EU környezetvédelmi és energiapolitikáihoz;

29.

úgy véli, hogy Izland EU-csatlakozása – amely tovább erősíti az Európai Unió jelenlétét az Északi-sarkvidéki Tanácsban – stratégiai lehetőség az EU számára ahhoz, hogy aktívabb és konstruktívabb szerepet játsszon, valamint járuljon hozzá az északi-sarkvidéki régió multilaterális kormányzásához is; rámutat, hogy ez segíti majd a közös környezetvédelmi kérdések megoldását, és fokozhatja az EU érdeklődését az Északi-sarkvidék, illetve annak regionális és nemzetközi szintű védelme iránt;

30.

üdvözli, hogy Izland uniós csatlakozása megerősítené az Unió külpolitikájának észak-atlanti dimenzióját;

31.

ösztönzi az izlandi hatóságokat széles körű nyilvános vita szervezésére, kezdettől bevonva a civil társadalmat a folyamatba, eloszlatva az izlandi polgárok EU-tagsággal kapcsolatos aggodalmait, és tekintetbe véve, hogy a tárgyalások sikeréhez határozott kötelezettségvállalásra van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy az izlandi hatóságok esetleges felkérése esetén biztosítson anyagi és technikai támogatást számukra az átláthatóság és az elszámoltathatóság javításának segítése érdekében, valamint szervezzen alapos és széles körű tájékoztatási kampányt az EU-tagság következményeiről, hogy a csatlakozással kapcsolatos jövőbeni népszavazáson az izlandi polgárok tájékozott döntést hozhassanak;

32.

úgy véli, hogy alapvető fontosságú az EU polgárai számára egyértelmű és átfogó tájékoztatást adni Izland csatlakozásának következményeiről; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket e célból, és ugyanilyen fontosnak tartja a polgárok aggodalmainak és kérdéseinek meghallgatását és kezelését, valamint a nézeteiknek és érdekeiknek való megfelelést;

33.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Althingi elnökének és Izland kormányának.