23.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/78

1.1

2000. december 20-án az Európai Tanács úgy határozott, hogy „többéves programot indít a vállalkozások és a vállalkozói szféra, különösen a kis- és a középvállalkozások javára” (1). Ezzel az új hivatkozási kerettel az Európai Unió javítani kívánta a tudásalapú gazdaságban a vállalkozások versenyképességét, egyszerűsíteni és megkönnyíteni a jogszabályi, közigazgatási és pénzügyi környezetet, főként a kutatás és az innováció elősegítése érdekében, valamint megkönnyíteni hozzáférésüket a szolgáltatásokhoz, a közösségi programokhoz, továbbá támogatni a vállalkozói szellemet.

1.2

2003 elején az Európai Bizottság bemutatta a „Zöld könyv – A vállalkozói szféra Európában” (2) című dokumentumot, amelyben hangoztatta a célzott támogatás szükségességét, és sürgette a stratégiai szakpolitikák kialakítását az ipari és feldolgozóipari ágazat számára, amelyek dinamikája Európában már évek óta veszélyesen lefékeződött, főként a világ egyéb térségeihez képest.

1.2.1

A vállalkozói szellem Európában való támogatása és fejlesztése érdekében javasolt fő kezdeményezések az alábbiak voltak:

1.3

Az érdekelt felek zöld könyvön alapuló konzultációját követően, 2004-ben az Európai Bizottság a vállalkozói kultúra ösztönzéséről szóló cselekvési tervet (3) mutatott be, amely tekintetbe veszi a beérkezett új javaslatokat, és kiegészíti a vállalkozások és a vállalkozói kultúra javára kialakítandó többéves tervet.

1.4

A kulcsfontosságú témák, mint az iparpolitika, a szolgáltatások támogatása, a foglalkoztatás mint a gazdasági növekedés motorja, nemzeti és európai szinten egyaránt szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatási és szociális jellegű prioritásokhoz, amelyek az Európai Unió politikai döntéseinek fontos célkitűzését képezik. Az utóbbi években az európai intézmények ezen a területen is különböző kezdeményezéseket indítottak, köztük az éves terv tagállamok általi bemutatását.

1.5

Az 1997-es luxemburgi csúcs elindította az európai foglalkoztatási stratégiát (EFS), amely később a lisszaboni stratégia kulcsfontosságú elemévé vált. A lisszaboni stratégia ugyanis az európai gazdaság korszerűsítését tűzi ki célul, mégpedig a munkanélküliségi ráta csökkentése és a magasan képzett munkaerőt igénylő munkahelyek teremtése révén. E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen a szociális politikákra és a lakosság különböző szintjei közötti esélyegyenlőségre fordított figyelem. Ez utóbbi célkitűzés egyfajta előfeltétel a gazdasági rendszer mélyreható szerkezetátalakítása kezdetén, tekintettel a pozitív előjelű növekedési ráta és az „egészséges” gazdasági környezet elérésének célkitűzésére.

1.6

Ezen ambiciózus projekt egyéb elemei az „Európai Kutatási Térség”, a piacok teljes integrációja, és a kis- és középvállalkozások számára kedvező környezet megteremtése. A „versenyképességi és innovációs” keretprogramra (2007–2013) vonatkozó javaslatban (4) az Európai Bizottság kijelenti, hogy a technológiák és a kutatás előmozdítása közvetlen kapcsolatban áll a piac által a termékek, a szolgáltatások és az új üzleti folyamatok vonatkozásában nyújtott lehetőségek kihasználásával. Ezenkívül serkenteni kell a kockázatvállalási kedvet és új ötleteket kell kikísérletezni a piacon. Az európai növekedés kiábrándító eredményeinek egyik fő oka az elégtelen innováció.

1.7

A szociális kohéziót illetően közvetlen intézkedéseket irányoztak elő a képzés és a szociális védelem területén. A tagállami szakpolitikák koordinálásának biztosítása céljából hozták létre a nyílt koordinációs mechanizmus lehetőségét, amely a best practices cseréjén keresztül minden területen hozzáférhetővé teszi a bevált gyakorlatokat és eredményeket.

1.8

Az Európai Bizottság – éppen a lisszaboni stratégia félidős értékelésének köszönhetően – 2005-ben a „Növekedésről és a foglalkoztatásról” (5) szóló közleményt mutatott be, amely két fontos pontra koncentrál: a szilárd és tartós gazdasági növekedés megvalósítására és az egyre jobb és egyre nagyobb számú munkahely teremtésére. Ezek a célkitűzések a közösségi és a nemzeti szint szinergiái révén elérhetőnek tűntek.

2.1

A gazdasági és a termelési szféra átalakulásai állandó és gyors folyamat során mennek végbe: a különböző ipari ágazatok és azok szereplői változnak, innovatívabbá válnak annak érdekében, hogy követni tudják a piac fejlődését; megpróbálják megőrizni versenyképességüket és egyre nagyobb növekedési és profitlehetőségeket teremteni.

2.1.1

Egy olyan piacon, mint az európai, ahol a vállalkozások hatalmas ütemben fejlődnek, és a hagyományos ágazatok (termelés, kereskedelem, forgalmazás stb.) egymásba olvadnak, előfordulhat, hogy a különböző tevékenységtípusok közötti választóvonalat nehéz meghatározni. Ezenkívül a vállalkozástípusok értékelése és osztályozása során egyre nehezebb meghatározni a fő tevékenységet (kereskedelmi, mezőgazdasági, feldolgozóipari, kézműipari, szolgáltatóipari, stb.).

2.1.2

Tekintettel a szociális gazdaság fejlődésére, amelynek százalékaránya az európai piacon egyre növekszik, a statisztikai felmérések nehezen tudnak lépést tartani a folyamatosan változó és megújuló valósággal. Az Eurostat képviselői kijelentik, hogy nehézségekbe ütköztek e terület meghatározása során, mert a szociális gazdaság tevékenységeit nem mindig tartják nyilván vállalkozói tevékenységekként. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy mindent meg kell tenni egy ilyen, a lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez kulcsfontosságú szektor fokozódó jelentőségének mérése érdekében. Az erre vonatkozó adatok hiánya gátolja az üzleti szféra és a piac eseményeinek jobb megértését.

2.1.3

Fontosnak bizonyult tehát az a célkitűzés, hogy az európai vállalkozásokra vonatkozó szerkezeti statisztikákkal rendelkezzünk. E statisztikák legyenek naprakészek, és mindenekelőtt az Európai Unió vállalkozásainak tevékenységére, versenyképességére, jövedelmezőségére és szerkezetére összpontosítsanak. A statisztikai adatok fontosságát hangoztatva nem szabad elfelejtenünk, hogy az adatgyűjtés és -feldolgozás emberi erőforrásokba való és pénzügyi befektetésekkel jár, amelyek különösen a kisvállalkozások számára jelentősek lehetnek.

2.1.4

A gazdasági növekedés abszolút prioritás az Európai Unió valamennyi országában, ahogyan ezt az Európai Tanács és egyéb európai intézmények számos alkalommal hangoztatták. E gazdasági növekedést szükségszerűen új és jobb munkahelyek teremtésének kell kísérnie. Ennek minden ágazatban, azonban különösen a feldolgozóiparban és a szolgáltatóiparban meg kell valósulnia, hogy ily módon egyszerre táplálhassuk a növekedést és adhassunk lehetőséget az európai polgároknak az ebből adódó kedvező hatások kiaknázására.

2.2

Az európai fejlődési modellt az különbözteti meg más modellektől, hogy jelentős szerepet tulajdonít a szociális alkotórésznek és a gazdasági növekedés fenntarthatóságának. Erre minden alkalommal figyelemmel kell lennünk, amikor az európai intézmények hatáskörükön belül jogalkotási javaslattal élnek.

2.3

Következésképpen a valóban hatékony, hasznos és következetes jogszabályok alkotásához szükséges, hogy pontos képpel rendelkezzünk az európai ipar jellemzőit illetően. A politikai döntések a valóság és a kapcsolódó problémák elemzésén alapulnak, és olyan megoldásokat javasolnak, amelyek a lehető legtöbb elem tekintetbevételével próbálják prognosztizálni a döntéseknek a politikai, gazdasági, jogi, szociális, nemzeti és területi adottságokra gyakorolt hatását.

2.4

A valóság hiánytalan és hatékony elemzésének alapvető feltétele bizonyosan a statisztikai eszköz. Az Eurostat által annak létrejötte óta végzett munka értékes és elengedhetetlen támogatást jelent az Európai Unió döntéshozatali és politikai folyamatában.

2.4.1

A statisztikai eszköz alapvető jelentőségű, mert számos különböző szempontból képes a jelenségeket megvizsgálni, tanulmányozni és leírni. A statisztikai információk rendelkezésre állása döntő jelentőségű a szakpolitikák kialakítása és értékelése, a közszolgáltatások és -feladatok irányítása, a jobb jogi szabályozás, valamint az alkalmazott politikák sikereinek és előrelépéseinek állandó és időszaki nyomon követése szempontjából.

2.5

Ez az Európai Unió hatáskörébe tartozó valamennyi területre igaz, következésképpen az Eurostat feladata a naprakész és hiteles adatok – a tagállamok statisztikai intézetei segítségével történő – kidolgozása és rendelkezésre bocsátása. Az utóbbi évek során alapvető jelentőségűek voltak a gazdaság, a pénzügy, a mezőgazdaság, a demográfiai politikák, a szociális biztonság, a kereskedelem, a tudományos kutatás, a környezet, a közlekedés, valamint – nem utolsósorban – az ipari szféra és vonatkozó piaci mutatóinak területén gyűjtött adatok.

2.5.1

Hogy elképzelésünk legyen arról, mennyire fontos az európai vállalkozói szféra és annak fejlődése, elegendő az Európai Bizottság és a Tanács által az utóbbi években elindított közelmúltbeli kezdeményezésekre gondolnunk.

3.1

A Tanács által 1996. december 20-án elfogadott 58/97/EK, Euratom rendeletet az utóbbi tíz év során négyszer módosították. A jelenlegi az utolsó átdolgozási javaslat, amely lehetővé tenné az elemzések fokozottabb következetességét, és az európai ipari és termelési szféra támogatására irányuló szakpolitikák és stratégiák jobb alkalmazhatóságát.

3.1.1

Hogy meg lehessen felelni a statisztikák iránti megnövekedett igénynek, az Európai Bizottság néhány korrekciót javasol, különös tekintettel a szolgáltatásokra, amelyek gazdasági jelentőségük és európai szinten még nem teljes mértékben kiaknázott potenciáljuk miatt az utóbbi hónapokban széleskörű vita középpontjába kerültek. Szükséges lenne továbbá a vállalkozások és a gazdasági szolgáltatások demográfiájára vonatkozó melléklet beillesztése.

3.2

Főként a gazdasági szolgáltatásokra vonatkozó számos tevékenységgel kapcsolatban az Európai Bizottság megbizonyosodott arról, hogy nem léteznek részletes és a közelmúltban készült statisztikák; az új javaslat tehát a hatályban lévő rendelkezések átdolgozásának lehetőségét jelenti, oly módon, hogy a vállalkozások gazdasági-termelési tevékenységét össze lehessen hasonlítani a szolgáltatási tevékenységgel.

3.2.1

Ezenkívül a vállalkozói szellemről szóló stratégiai ajánlások támogatása céljából, az Európai Bizottság szükségesnek tartotta a vállalkozások demográfiájával kapcsolatos (alapítás, tevékenység, megszűnés) harmonizált adatokkal való rendelkezést és azok hatását a foglalkoztatásra. A vállalkozások „demográfiai” adatai már részét képezik a lisszaboni stratégia által kitűzött célok figyelemmel kísérésére használt strukturális mutatóknak. Éppen ebben a keretben kell elemezni az Európai Bizottság felülvizsgálatra irányuló javaslatát.

3.3

A javaslat meghatározza a NACE nómenklatúra (6) szerinti statisztikai adatok gyűjtésére vonatkozó hivatkozási eszközt. A NACE nómenklatúrát általában az Európai Bizottság szolgálatai használják a gazdasági tevékenységekre vonatkozó valamennyi részletes statisztika céljaira. A NACE nómenklatúrát felülvizsgálták, valamint végrehajtották rajta azon korszerűsítéseket, amelyeket az EU-ban bekövetkezett gazdasági-termelési változások jobb megértését célzó igények tettek szükségessé.

3.4

A NACE Rev. 1.1 hivatkozási mutató csupán a NACE Rev. 1 egyszerű frissítése, és nem jár annak jelentős újraszervezésével. A frissítés célja az alábbiak mérlegelése volt:

3.4.1

Az elkövetkező hónapokban kerül elfogadásra – jelenleg az Európai Parlament vizsgálja második olvasatban – a NACE további felülvizsgálata, amely új módosításokat és frissítéseket eredményez majd.

3.5

Az alkalmazási kör (2. cikk) által meghatározott statisztikai adatgyűjtés a javasolt rendelet 3. cikkében felsoroltaknak megfelelően a következő modulokba van csoportosítva:

3.5.1

Az utolsó három modul e rendeletjavaslattal került beillesztésre, és valamennyi modullal kapcsolatban létezik egy melléklet, amely pontosítja az adott modul tartalmát és felhasználását.

3.6

Egyes modulokkal kapcsolatban ezenkívül kísérleti tanulmányok vannak előirányozva. E kísérleti tanulmányok mindig is kapcsolódtak a modulok révén való statisztikai adatgyűjtéshez; ebben az esetben kiemelendő az eseti kísérleti tanulmányok beillesztése az egészségügyi és az oktatási ágazat vonatkozásában. Önkéntes tanulmányokról van szó, amelyek az Eurostat szerint arra szolgálnak, hogy pontosabban értékeljék a piaci tevékenységek kihatását a fenti ágazatokban.

4.1

Az EGSZB elismeri a statisztikai eszköz alapvető hozzájárulását az iparpolitika prioritásainak meghatározásához a lisszaboni stratégia keretében. Szintén a „versenyképességi és innovációs program” (2007–2013) (7) keretében az Európai Bizottság szerint hasznos az összehasonlító jellegű elemzés a szakpolitikák kidolgozásának eszközeként, amelyhez tanulmányok, valamint a nemzeti és a regionális hatóságok közötti, a bevált gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatcsere társul.

4.2

Ezért az EGSZB fontosnak tartja az 58/97/EK, Euratom rendelet korszerűsítését, és ezzel kapcsolatban néhány módosítást javasol.

4.3

A közös modulban (I. melléklet) foglalt „társadalombiztosítási költségek” tétel, amely már a korábbi változatokban is szerepelt, a belső piacon megjelent újdonságok tükrében túlságosan tág és nehezen értelmezhető fogalom. A tagállamokban különbözik ugyanis a társadalombiztosítás szerkezete, a rendszereket és a gyakorlatokat tekintve egyaránt: nehéz az EU 25 tagállama számára a „társadalombiztosítási rendszer” fogalmát meghatározni, ezért ezt a tételt tovább kellene fejleszteni és árnyalni.

4.4

Szintén az I. mellékletben találhatók (azonban a következő mellékletekben is előfordulnak) a foglalkoztatásra vonatkozó adatok, amelyek rendkívül korlátozottak, és nem tükrözik az EU valamennyi országában ettől jóval összetettebb munkaerőpiac jellemzőit. Csupán a részmunkaidőben és a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma kerül felmérésre, holott a munkaviszonyoknak még számos más típusa is létezik. Ezenkívül hiányoznak a nemek szerinti bontásban szereplő adatok; ilyeneket csupán a bankszektorra vonatkozó modulban találunk (VI. melléklet).

4.4.1

Mivel már az 58/97/EK, Euratom rendelet korábbi változataiban szerepel (1. cikk), hogy a statisztikai adatgyűjtés egyik célja a „vállalkozáspolitika” elemzése, ez a felülvizsgálat alkalmat nyújthatott volna a vállalkozások foglalkoztatáspolitikájának gondosabb és elmélyültebb tanulmányozására és vizsgálatára, tekintettel a foglalkoztatáspolitika az Európai Unió szakpolitikái között betöltött jelentőségére.

4.5

Ami a kísérleti tanulmányokat illeti, nem tűnik megfelelőnek számunkra az Európai Bizottság által választott módozat, amely szerint elemezni kell az olyan ágazatokat, mint az egészségügy és az oktatás, „annak megállapítása érdekében, hogy megvalósítható-e a nemzetgazdaság [ezen] ágaiban folytatott piaci és nem piaci tevékenységek adatainak felvétele”. Hivatkozással az Európai Bizottság által javasolt, a „szolgáltatási” irányelvről szóló ideiglenes szövegre, amely ezen ágazatokat kizárja alkalmazási köréből, úgy véljük, hogy nem célravezető ezen érzékeny ágazatokat besorolni a vállalkozásokról szóló szerkezeti statisztikák körébe. Az EGSZB a belső piacon végzett szolgáltatások területére vonatkozó új irányelvjavaslatokra való tekintettel ésszerűnek tartja, hogy az Európai Bizottság kifejezetten ez említett ágazatokra vonatkozó új statisztikai felméréseket tervez.

4.6

A II. mellékletben (az ipari modul) az Európai Bizottság úgy döntött, hogy törli a statisztikai adatfelvételből a kutatásra és fejlesztésre szánt összes ráfordításra és a foglalkoztatott személyzetre vonatkozó adatokat. A lisszaboni stratégia fényében ezen adatok hiánya korlátot jelent a vállalkozói szféra fejlődésének, valamint a beruházások jellegének és végcéljának jobb megértésében.

4.7

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy törli az energiatermékek vásárlására vonatkozó adatokat. Ezen adatok azonban nagy jelentőségűek, mert általános képet nyújtanak a vállalkozások energiafogyasztásáról és –felhasználásáról. Ezenkívül a rendeletjavaslat 1. cikke kijelenti, hogy a statisztikák összeállításának célját képezi a „felhasznált termelési tényezők” elemzése, és az energia kétségkívül egyike ezeknek. Mindezeken túl, a Tanács és az Európai Parlament utóbbi nyilatkozatai szerint – amelyek közül utalunk a „Zöld könyv – Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” (8) című, nemrégiben készült dokumentumra – e mutatók elsődleges jelentőségűek.

4.8

A VIII. melléklet újonnan került beillesztésre, a vállalkozások szerkezetére, tevékenységére és teljesítményére vonatkozik, míg a IX. melléklet a vállalkozások demográfiájával foglalkozik. A statisztikai adatgyűjtés e két területen sokkal gyakoribb nyomon követést tenne szükségessé. A vállalatok demográfiájáról szóló modul sem tartalmaz a munkaviszony típusa és a nemek szerint bontott adatokat, azonban rendkívül hasznos lenne tájékozódni a foglalkoztatás alakulásáról és az alkalmazottak szakmai besorolásáról a vállalkozás létrehozásakor és megszűnésekor.

5.1

Az Európai Uniónak a jelenlegi ágazatspecifikus iparpolitikai intézkedések támogatásához jobb statisztikai adatokra van szüksége.

5.2

Ezért az EGSZB kiemeli az Eurostat mint az Európai Unió szakpolitikáinak ellenőrzésére szolgáló eszköz alapvető szerepét. Az EGSZB úgy véli, hogy meg kell erősíteni az Eurostat tevékenységét az egyes tagállamok statisztikai adatgyűjtési hálózatainak kiaknázása és fejlesztése révén.

5.3

Az EGSZB összességében támogatja az ipari statisztikákról szóló 58/97/EK, Euratom rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot.

5.4

A statisztikai felmérések fontos eszközt jelentenek közösségi és nemzeti szinten egyaránt; ezért szükséges olyan támogatási eszközöket találni, amelyek javítják e felmérések hatékonyságát, időszerűségét és megbízhatóságát.

5.4.1

A statisztikai felmérések alapjául lehetőség szerint a közigazgatási hatóságoknál vagy az engedélyezett szervezeteknél már rendelkezésre álló, aktualizált adatokat kell felhasználni. Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek összhangban kell lenniük az érintett vállalkozás méretével. Néhány országban a kkv-k adatgyűjtésével helyi vagy regionális ipari szervezeteket bíznak meg. Hasznos lehet ezeknek a bevált gyakorlatoknak a cseréje az egyes tagállamok között.

5.5

Fontos lenne még inkább célirányosabb és naprakészebb statisztikákkal rendelkezni a vállalkozások szerkezetéről és termelési tevékenységéről, tekintetbe véve méreteiket és az ugyanazon vállalat által végezhető különböző tevékenységeket (termelés, kereskedelem, forgalmazás).

5.6

Az EGSZB véleménye szerint fontos, hogy megfelelő konzultációs és tapasztalatcserére irányuló rendszer alakuljon ki az Eurostat, a szociális partnerek, a tudományos szféra és a szervezetek között. Ezt a mechanizmust tökéletesíteni és bővíteni kellene a CEIES-Eurostat keretében (tagállamonként a felhasználók egy képviselője).

5.7

A társadalombiztosítás költségeivel kapcsolatban például az Eurostat és a szociális partnerek közötti megerősített tapasztalatcsere lehetővé tenné a vállalkozások ezen szektorban való kötelezettségvállalásának jobb meghatározását (és nem csupán egyetlen tétel alatt), hiszen ez a kötelezettségvállalás különböző az EU 25 államában.

5.8

A foglalkoztatási adatok, noha egyéb célzott statisztikák tárgyát képezik, részletesebb formában világosabbá tennék a vállalkozások tevékenységeiről alkotott képet. Ami a foglalkoztatással kapcsolatos felméréseket illeti, az EGSZB megjegyzi, hogy a vállalkozások szerkezeti statisztikái (beleértve a demográfiáról szólókat) nem választhatók el a foglalkoztatás minőségének alapos elemzésétől. A foglalkoztatás a vállalkozói tevékenységek sikerének alapvető tényezője, ezért a munkaviszony minőségével kapcsolatos statisztikai adatok felvétele teljes mértékben elégtelen, ha csupán a teljes munkaidő és a részmunkaidő között teszünk különbséget, különösen a munkaerőpiac folyamatos fejlődésének tükrében. Ezenkívül az EGSZB nem tartja hasznosnak a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak teljes elválasztását a foglalkoztatással kapcsolatos felmérésektől, mivel e két terület nyilvánvalóan összefügg.

5.9

A szociális gazdaság részaránya az európai gazdaságon belül évről-évre növekszik. Következésképpen az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság az Eurostat-on keresztül a kísérleti tanulmány eszközével értékelhetné ezt az ágazatot és annak kihatását a vállalkozói szférára.

5.10

Az EGSZB kételyeit fejezi ki az egészségügyi és az oktatási ágazatnak a kísérleti tanulmány módszerével való megvizsgálását illetően. Tekintettel a fenti két ágazat kényes voltára és alapvető jelentőségükre valamennyi európai polgár számára, az EGSZB úgy véli, nem helyénvaló bevonni e területeket a vállalkozások szerkezeti statisztikái keretébe. Az EGSZB a belső piacon végzett szolgáltatások területére vonatkozó új irányelvjavaslatokra való tekintettel ésszerűnek tartja, hogy az Európai Bizottság kifejezetten ez említett ágazatokra vonatkozó új statisztikai felméréseket tervez.

5.11

Ami a kutatás és fejlesztés ágazatában az energiatermékek vásárlását és az emberi erőforrásba való beruházást illeti, az EGSZB úgy véli, hogy – noha rendelkezésre állnak eseti adatgyűjtésekre alkalmas eszközök – fontos lenne annak minőségi és mennyiségi szempontból való értékelése, hogy ezek milyen súlyt képviselnek a vállalkozások életében, mégpedig a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek, az Európai Unió legutóbbi aggodalmainak és az általa az energiapolitika terén végrehajtott intézkedéseknek a fényében.

5.12

A környezeti változókra vonatkozó statisztikákkal kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza az ipari hulladék feldolgozásával, a szennyvíz tisztításával és a szennyezett területek megtisztításával kapcsolatos adatok gyűjtésének fontosságát. Ezenkívül hasznos lenne felmérni, hogy az ipari tevékenység során keletkezett hulladék feldolgozásával összefüggő tevékenységeket vállalkozáson belüli eljárások keretében végzik-e el, illetve – a tevékenységek költsége miatt – külső cégeket bíznak-e meg azokkal.

5.13

Az építőiparra vonatkozó IV. mellékletben hasznos lenne megkülönböztetni a különféle tevékenységeket: lakóházak, illetve középületek építése, szállítási hálózatok, infrastruktúrák.

5.14

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a regionális alapú statisztikákra, amelyek jelzik, hogy mely területeken fejlődött az ipari és vállalkozói tevékenység, melyek a vezető tevékenységek, valamint, hogy mely régiókban koncentrálódnak a kutatásba történő befektetések, és mely területeken a legmagasabb a vállalkozások „születési és halálozási aránya”.