17.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/27

1.1

A Schengeni Megállapodást, amelyet a személyek és az áruk szabad mozgásának elősegítésére hoztak létre, 1990-ben írták alá és 1995-ben lépett életbe. A Schengeni Megállapodás előírja, hogy mely hatóságoknak van hozzáférésük a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS), valamint hogy milyen célokra lehet felhasználni az adatokat. A megállapodás első szövege nem engedélyezte a jármű-nyilvántartási hatóságok számára a SIS-hez való hozzáférést.

1.2

2003. augusztus 21-én az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő a Schengeni Megállapodás végrehajtási egyezményének módosítására a tagállamokban a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférése vonatkozásában (1). A célkitűzés a lopott járművekre és pótkocsikra, eltulajdonított, kitöltetlen hivatalos dokumentumokra és kiadott, személyazonosságot igazoló okiratokra (útlevelek, személyi igazolványok, jogosítványok) vonatkozó SIS adatokhoz való hozzáférés biztosítása volt, annak érdekében, hogy a másodszori nyilvántartásba vételre bemutatott járműveket ellenőrizni lehessen, hogy esetükben fennáll-e lopás, jogellenes használat vagy elvesztés, valamint, hogy a forgalmi engedélyért folyamodó személyek lopott személyazonossági vagy jármű-nyilvántartási okiratot használnak-e erre a célra.

1.3

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2004. február 25-én adta ki a javaslatra vonatkozó véleményét (2). Az EGSZB egyetértett az Európai Bizottsággal abban, hogy a SIS-hez való hozzáférést ki kell terjeszteni a forgalmi engedélyek kiadásáért és ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságokra. Az EGSZB azt is örömmel vette tudomásul, hogy a javaslat – figyelembe véve azt a tényt, hogy számos tagállamban magánszolgáltatók felelősek a járművek nyilvántartásáért – arra irányult, hogy ezek a magánnyilvántartók a munkájuk megfelelő elvégzéséhez szükséges információkat közvetve beszerezhessék valamelyik SIS hozzáféréssel rendelkező hatóságtól, feltéve, hogy az adatvédelem garantált.

1.4

Később és a bővítést követően világossá vált, hogy egy második generációs SIS (azaz SIS II) rendszer fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az új tagállamok kapcsolódhassanak a rendszerhez és a schengeni térséget ki lehessen terjeszteni ezen tagállamok területére is.

1.5

Mivel a SIS II létrehozásához megfelelő jogi keretre és különböző politikai területek bevonására van szükség, az Európai Bizottságnak három javaslatot kellett benyújtania: az első a személyek szabad mozgásához kapcsolódik, a második a rendőrségi és igazságügyi együttműködéshez büntetőügyekben, míg a harmadik a két másik ajánlást egészíti ki, és célja a járműnyilvántartó hatóságok számára a SIS II rendszerhez való hozzáférés biztosítása.

1.6

Ezzel a harmadik javaslattal kapcsolatban – amely a Tanács által 2005. július 6-án elfogadott, fent említett korábbi rendelet (3) szükséges utókövetését jelenti – nemrég kérték ki az EGSZB véleményét.

2.1

Az Európai Bizottság új javaslatának célja a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) létrehozásához, működtetéséhez és használatához szükséges új jogi eszközökkel való összhang biztosítása. Az Európai Bizottság állítása szerint a jelenlegi javaslat fő célkitűzése megegyezik a 2003 augusztusában benyújtott javaslatéval, azaz a tagállamok közötti együttműködés hatékony információcserére alapuló erősítése a lopott járművekkel kapcsolatos csalás és illegális kereskedelem elleni harc érdekében. Az Európai Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a cél az, hogy a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező szolgálatok a SIS II új jogi keretei között is garantáltan hozzáférhessenek ugyanazokhoz a SIS-adatokhoz, amelyekhez 2005 júniusa, a 2003-as rendeletjavaslat hatályba lépése óta hozzáféréssel rendelkeznek.

2.2

Ez a téma még mindig fontos, mivel az Európai Unióban évente mintegy 1,3 millió járművet lopnak el és kb. 500 000 jármű tűnik el véglegesen (4). A járművekkel kapcsolatos bűncselekmények más bűncselekményekkel – mint például az emberkereskedelem, csempészet és a terrorizmus (gépjárművekbe rejtett bombák) – is összefonódnak.

2.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a SIS II rendszerhez való hozzáférést ki kell terjeszteni a fenti dokumentumok (lásd az 1.2 pontot) kiadásáért és ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságokra. Ezenkívül a járműregisztrációért felelős magánszolgálatok az információkat közvetve kaphassák meg valamelyik SIS II hozzáféréssel rendelkező hatóságtól, feltéve hogy az adatvédelem garantált. Különösen fontos a rendszerben lévő más, a Schengeni Egyezmény 101. cikkében meghatározott hatóságok számára fenntartott információkhoz való hozzáférést korlátozó mechanizmusok biztosítása.

2.4

Mindazonáltal tekintetbe kell venni az általános megjegyzéseket és egyéb észrevételeket, amelyeket az EGSZB a 2004. február 25-i véleményében fogalmazott meg. Egyes észrevételeket újra le lehet szögezni. Például az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat növelné a biztonságot és felgyorsítaná az igazságügyi eljárásokat. A tagállamokat ösztönözni fogja, hogy tegyék lehetővé a járművek szabadabb mozgását az Unión belül. Mindazonáltal fontos, hogy a javaslat összeegyeztethető legyen a tagállamok hazai szabályozásával. Szintén fontos, hogy azok a tagállamok is megkapják a hozzáférést, amelyek nem voltak a Schengeni Egyezmény aláírói között, valamint hogy az Interpollal és az Europollal való együttműködés növelése révén a lopott vagy jogellenesen használt járművekkel történő kereskedelemmel szemben a SIS II hozzáféréssel rendelkező országokon kívül is fel lehessen venni a harcot. Az EGSZB rámutat az ilyen jellegű bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtésének, feldolgozásának és közzétételének fontosságára is, annak érdekében, hogy a bűnüldözés megközelítése minél hatékonyabb legyen.

3.1

A Bizottság javaslata összhangban van a határokon átnyúló vonatkozású, járművekkel kapcsolatos bűncselekmények üldözéséről szóló 2004. december 22-i tanácsi határozattal (2004/919/EK) (5). A határozat megállapítja, hogy „különösen fontos a bűnüldöző hatóságok és a járműnyilvántartó hatóságok közötti együttműködés, valamint az érintett felek tájékoztatása is”. A határozat 7. cikke kijelenti, hogy a bűnüldöző hatóságoknak tájékoztatniuk kell a nemzeti járműnyilvántartó hatóságokat arról, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás alatt álló jármű lopottként ismert-e, valamint hogy az adatbázisokhoz e célból való hozzáférés a közösségi jog rendelkezéseinek megfelelő tiszteletben tartásával történjen. Az EGSZB üdvözli, hogy a tanácsi határozatban megfogalmazott gondolatok már részét képezik az Európai Bizottság javaslatának.

3.2

Bár az Európai Bizottság javaslata csak a SIS II rendszerben található bizonyos információkhoz való, járműnyilvántartó hatóságok általi hozzáférésre vonatkozik, a járművekkel kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni küzdelem érdekében az EGSZB hangsúlyozza a nagyobb együttműködés szükségességét. Ahogyan a tanácsi határozat 4. cikke kijelenti: „a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy adott esetben, a nemzeti joggal összhangban rendszeres konzultációkat szervezzenek az illetékes nemzeti hatóságok között, amelybe bevonhatják a magánszektor (például az eltűnt járművek magánnyilvántartói, a biztosítók és az autókereskedelem) képviselőit az e területre vonatkozó információk koordinálása és a tevékenységek egyeztetése céljából”. Az EGSZB meglátása szerint a járművekkel kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni küzdelem érdekében az Európai Bizottságnak a jövőbeli munka során tekintettel kell lennie az ilyen észrevételekre.

3.3

Az EGSZB példaként említené az Interpol korábbi Stop register stolen cars (StoreSto Car, később „Járműazonosítás, kutatás és elemzés” – VIRA 17 – nevű) korábbi projektjét. E projekt célkitűzése a gépkocsikkal kapcsolatos valamennyi információ egy adatbázisban történő összegyűjtése volt, amelyben jármű-azonosítási szám (VIN) alapján lehet keresni, ha egy gépkocsit lopottként jelentettek be, illetve az nyilvántartásba, kivitelre vagy behozatalra, gyártásra vagy leselejtezésre került. Egy ilyen adatbázis a bűnüldöző, járműnyilvántartó és vámhatóságok, autógyártók és biztosítótársaságok közötti együttműködés alapját képezi.

3.4

A jelen javaslat tekintetében az EGSZB szintén fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy általában nincs sok lehetőség a gépkocsik beazonosítása céljából végzett fizikai vizsgálatra és annak megállapítására, hogy az adott gépkocsit lopottként jelentették-e be. Sok országban egy jármű nyilvántartása vizsgálattal jár együtt. Így amikor egy gépkocsi nyilvántartásba kerül, lehetőség nyílik arra is, hogy ellenőrizzék, lopott-e. Ezért tehát fontos a járműnyilvántartó hatóságok számára biztosítani a lopott, jogellenesen használt vagy elveszett járművek felderítésének ezt a módját.

3.5

Ahogyan a fenti 3.2 pont is említi, a járművekkel kapcsolatos bűnözéssel szembeni küzdelem céljából nagyobb együttműködésre van szükség. Újabb lehetőség nyílik a jármű fizikai vizsgálatára, amikor a jármű kivitelre és behozatalra kerül. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a vámhatóságok – mind a járművek behozatala, mind kivitele esetén – ugyanazon SIS II adatok között végezzenek ellenőrzést, mint a járműnyilvántartó hatóságok.

3.6

A járművek ellenőrzése alkalmával, amikor azt vizsgálják, hogy esetükben történt-e bejelentés lopásról vagy sem, lehetővé kell tenni az azonosítást is. Egy jármű azonosítását gyakran a jármű-azonosítási szám (VIN) alapján végzik. A lopott járművek azonosságának meghamisítása vagy másolása sem ritka. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jövőben fontos növelni a járművek azonossága ellenőrzésének lehetőségeit. Az olyan javaslatokat, mint például az elektronikus jármű-azonosítás (EVI) vagy a pótalkatrészek jobb megjelölése, alaposan meg kell vizsgálni és értékelni kell.

3.7

Végezetül a rendelet hatályának kiterjesztése érdekében az EGSZB további lépés megtételét javasolja a közeljövőben. A jelen európai bizottsági javaslatnak, amely annak ellenőrzésére irányul, hogy egy jármű esetén fennáll-e lopás, jogellenes használat vagy eltűnés, együtt kell járnia a járművek hazaszállításának lehetőségével is. Ez a lehetőség jelentősen eltér a tagállamok között, és függ az országok különféle bona fide rendelkezéseitől. Néhány országban lehetséges a lopott jármű tulajdonjogának megszerzése, ha a járművet jóhiszeműen vásárolták, míg más országokban erre nincs lehetőség. Ezenfelül a jövőben meg kell vizsgálni és értékelni kell a lopottnak minősített járművek hazaszállításának lehetőségeit.