8.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/28

1.1

Az EGSZB kezdettől fogva figyelemmel kísérte a Galileo elnevezésű műholdas rádiónavigációs program megszületését és fejlődését, felismerve annak alapvető stratégiai szerepét az európai versenyképességet illetően mind a gazdasági, szakmai és társadalmi innováció, mind a civil társadalom életminőségének javítása szempontjából (1). Továbbá az EGSZB hangsúlyozta a magánszektor bevonásának szükségességét a Galileo elnevezésű közös vállalkozás (2) elindításától kezdve a rendszer kifejlesztéséig és üzemeltetéséig, folyamatos támogatást biztosítva a fejlesztési és kiépítési szakaszok során (3).

1.2

Amint az EGSZB legutóbbi e tárgyban született véleményében (4) aláhúzta, „a GALILEO program végre ténylegesen beindult, az Európai Űrügynökség tanácsában 2003. május 26-án létrejött, az egyes tagállamok pénzügyi hozzájárulásairól szóló megegyezésnek köszönhetően”. Ahogy az EGSZB ebben a véleményében megállapítja, „a GALILEO program nagy kihívást jelent az Európai Unió függetlensége, technológiai és tudományos kapacitása, gazdasága és elsősorban űrszektora számára”.

2.1

Emlékeztetőül, a Galileo program négy szakaszból áll:

2.2

A meghatározási szakasz végére jutva 2002 májusában – négy éves időszakra – létrehozták a Galileo Közös Vállalkozást, melynek célja, hogy a „Galileo program kutatási, fejlesztési és demonstrációs szakaszaira vonatkozó terv gazdálkodásának páratlanságát és a pénzügyi ellenőrzést biztosítsa, és e célból a programhoz rendelt pénzeszközöket mobilizálja”.

2.3

A GNSS (globális műhold alapú rádiónavigációs rendszer) Európai felügyeleti hatóságát létrehozó 1321/2004 sz. rendelet (5) és a 2004/552/KKBP (6) együttes fellépés – mindkettőt 2004. július 12-én fogadták el –, egyúttal a rendszer működési struktúráit is felállította, amelynek célja a programmal kapcsolatos közérdekek kezelésének biztosítása, és a GALILEO rendszer biztonságának és védelmének biztosítása.

2.4

Nemzetközi szinten az Európai Unió és az Egyesült Államok2004. június 26-án – négyéves tárgyalási időszak végére jutva – óriási jelentőségű megállapodást kötött a GALILEO és a GPS (7) rendszerekről. Ez a megállapodás a két navigációs és műholdas helymeghatározó rendszer, valamint a kapcsolt alkalmazások szolgáltatásai terén – így a promóció, a beszerzés és a felhasználás vonatkozásában – teljes kompatibilitást és interoperabilitást biztosít: a két rendszer párhuzamosan fog működni anélkül, hogy a jelek interferálnának. Ezzel a Galileo a GNSS, a globális műhold alapú rádiónavigációs rendszereken belül a polgári és kereskedelmi célú – a GPS katonai célú – felhasználás nemzetközi jelszabványává válhat, amely elérhető és vonzó még a jelenlegi GPS felhasználók számára is, mindez egyetlen vevőkészülék segítségével.

2.5

A nemzetközi együttműködés területén további megállapodás is született, 2004. július 13-án írták alá Izraellel az együttműködési megállapodást, amelyet a 2003. október 30-ánKínával aláírt megállapodás előzött meg. Hosszú ideje folynak tárgyalások a GLONASS  (8) orosz rendszerrel történő interoperabilitás biztosításáról. Ezek a tárgyalások már előrehaladottak, főleg ami az orosz kilövőrakéták használatát és a frekvencia-elosztást illeti, míg magával az Oroszországi Föderációval, Ukrajnával és Indiával is jó úton haladnak az együttműködési megállapodások. Továbbá megtörtént a kapcsolatfelvétel Ausztráliával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Koreával. Svájc, Norvégia és Kanada szintén vizsgálja a pénzügyi részvétel lehetőségét.

2.6

A Mediterrán térségben a külügyminiszterek 2002 áprilisában, Valenciában tartott Euro-mediterrán konferenciáján cselekvési tervet határoztak meg, amelyben szerepel a rádiónavigációs és műholdas helymeghatározás terén a mediterrán országokkal történő együttműködés. A Galileo közös vállalkozás nemrégiben Kairóban Euro-Med GNSS névvel elindította a regionális GNSS-terv demonstrációs, képzési és együttműködési projektjét, a célból, hogy a MEDA partnerekkel együttműködésben vizsgálja az EGNOS  (9) (a Galileo elődje, távközlési műhold) hatását.

2.7

Amikor teljesen működőképes lesz, a GALILEO ötféle szolgáltatást fog nyújtani:

2.8

Tekintettel a Galileo rendszer – amely főként kereskedelmi és professzionális felhasználásra szolgál – polgári felhasználásának és kezelésének jellegzetességeire, az Európai Bizottság úgy véli, hogy a program potenciális piaca 2010-re elérheti a megközelítőleg 3 milliárd vevőkészüléket, 250 milliárd euró éves megtérüléssel, valamint új vállalkozások és magasan képzett munkaerőt igénylő munkahelyek százezreinek – ebből több mint 150 000 Európában –létesítésével.

2.9

A Galileo közös vállalkozás 2004 szeptemberében lezárta a versenytárgyalási szakaszt, amelynek során két koncesszióra jelentkező konzorciumtól (Eurely (11) és Inavsat (12)) kapott végső ajánlatot. Ezeket az ajánlatokat három kritérium alapján vizsgálta: üzleti és pénzügyi lehetőségek köre; technikai kapacitás; jogi és szerződéses szempontok.

2.10

Megbízásának megfelelően a közös vállalkozás – miután benyújtotta jelentését az Európai Bizottságnak, és miután az közleményt (13) jelentetett meg a Parlament és a Tanács számára a kiépítési és üzemeltetési szakaszokra történő átmenetről – meg fogja kapni „a program elkövetkezendő szakaszainak közfinanszírozásához és a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges politikai irányelveket, nevezetesen a szolgáltatások meghatározását”. Következésképpen benyújthatja a koncessziós szerződés aláírására vonatkozó javaslatát a Felügyeleti hatóságnak, amely a fentebb említett 1321/2004/EK rendelet értelmében a szerződés végrehajtásáért felelős aláíró hatóság.

2.11

Az EGSZB-t foglalkoztatja a kérdés, hogy ez az eljárás nem bizonyul-e túl bonyolultnak, mivel az ellentmondások és a kettős ellenőrzés problémák forrásává válhat és az átláthatóság hiányához vezethet.

2.12

Másfelől a vizsgált rendeletjavaslatban megnevezett Felügyeleti hatóság, – a műholdas rádiónavigációs programokkal kapcsolatos közérdekek kezelésének közösségi ügynökségeként, mint azt a 1321/2004/EK rendelet meghatározta,– csupán 2005-ben kezd el majd működni.

3.1

A vizsgált javaslat kielégíti a „specifikus jogi eszköz” iránti szükségletet, amely jogi eszköz saját költségvetési tételt biztosítva a programnak, a kiépítési és üzemeltetési szakaszok pénzügyi szempontból hatékonyabb kezelését és ellenőrzését teszi lehetővé, a koncessziós partner vonatkozásában is.

3.2

A vizsgált rendeletjavaslat célja tehát a kiépítési és üzemeltetési szakaszokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás módozatainak felállítása, különös tekintettel a következő területekre:

3.2.1

a közösségi intézkedések szükségessége, amelyeknek biztosítaniuk kell a pénzügyi keret kongruenciáját a Közösség által odaítélt és a koncessziót elnyerő forrásai között:

3.2.2

a Felügyeleti hatóság megfelelő gazdálkodási és ellenőrzési intézményi rendszere.

4.1

Az EGSZB úgy véli, már most érdemes lenne pontosabban meghatározni a különböző típusú szolgáltatások nyújtásának technikai jellemzőit a nyílt szabványok biztosítása érdekében, ezzel lehetővé téve a más szolgáltatókhoz és innovatív szolgáltatásformákhoz való hozzáférést. Így az új, különösen kisebb piaci szereplőket nem akadályoznák mesterséges korlátok vagy költséges díjfizetés sem.

4.2

A pénzügyi referenciakeret összeegyeztetéséről lévén szó, az EGSZB a közösségi költségvetés új pénzügyi tervének mielőbbi jóváhagyását szorgalmazza, és támogatja az Európai Bizottság azon kérését, hogy a Galileo program egymilliárd eurót kapjon, mégpedig más tételektől független külön költségvetési tétel formájában. Az EGSZB továbbá ezen összeg megfelelő emelését kéri az EGNOS fejlesztése és Galileo programba történő integrálása érdekében. Az EGSZB szintén indokoltnak tartja, hogy a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram tartalmazza a GNSS műholdas helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos kutatási tevékenységeket és ennek megfelelően hiteleket irányozzon elő.

4.3

Az EGSZB úgy véli, hogy tisztázni kellene, hogyan illeszthetők ebbe a keretbe az esetleges nem uniós országbeli közalapok, amelyek már jelezték a GALILEO programban való pénzügyi részvételi szándékukat.

4.4

Az EGSZB megjegyzi, hogy a pénzügyi keret a nyertes ajánlattevőt illetően tartalmazza annak szolgáltatói megbízatásából eredő, valamint az ingyenesen megszerzett szellemi tulajdonjogok (14) és használati engedélyek kedvezményezettjeként élvezett hasznokat. Ezzel kapcsolatban az EGSZB kénytelen aggodalmát kifejezni a felett, hogy a nyertes ajánlattevő esetleg uralkodó vagy monopolhelyzetbe kerülhet, ami a versenyhelyzet torzulását és a szabad kereskedelem korlátozását vonná maga után.

4.5

Egy európai ügynökséghez (globális műhold alapú rádiónavigációs rendszerek európai felügyeleti hatósága) kiszervezett gazdálkodási és ellenőrzési intézményi keret megfelelőségéről lévén szó az EGSZB a következő szempontokat emeli ki:

4.5.1

A GNSS Európai ügynökség igazgatótanácsában nincs képviselője az Európai Űrügynökségnek, pedig az a közös vállalkozás jelenlegi igazgatótanácsában is képviselteti magát.

4.5.2

A gazdálkodási és ellenőrzési felelősség a közös vállalkozásról az Európai GNSS ügynökségre tevődik át, amely a Galileo-nak nyújtott pénzeszközöket kezelő, a koncessziós szerződések odaítéléséért felelős hatóság, őrködik a szerződéses kötelezettségek betartásán, a szerződés időtartamára átadja a nyertes ajánlattevőnek a javak használatának jogát, kezeli az EGNOS szolgáltatójával kötött megállapodást, összehangolja a tagállamok tevékenységét a rendszer működtetéséhez szükséges frekvenciákat illetően, garantálja az alkotórészek hitelesítésének megfelelő voltát és alkalmaztatja a biztonsági előírásokat, ide értve a 2004/552/KKBP együttes fellépésből eredőket is.

4.5.3

Az EGSZB nem hallgathatja el aggodalmát azon különösen kényes időszakot illetően, amikor a 2006 májusában feloszló közös vállalkozás felelősségét a várhatóan 2005 első félévében működését megkezdő új Európai GNSS felügyeleti hatóság hatáskörébe ruházzák át.

4.5.4

Az EGSZB felkéri tehát az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy felügyelje ezt az átmeneti „kohabitációs”szakaszt a közös vállalkozás és a felügyeleti hatóság között.

4.5.5

A Galileo belső biztonságának kérdését a 2004/552/KKBP együttes fellépés rendelkezései és az Európai GNSS felügyeleti hatóságot létrehozó rendelet szabályozza, amely egy Biztonsági és rendszerbiztonsági bizottság felállítását is előirányozza.

Az EGSZB úgy véli, hogy már most mélyíteni kellene a Galileo rendszer és a többi európai kezdeményezés közötti kapcsolatokat, lásd „Global Monitoring for Environment and Security” (GMES), COSPAS-SARSAT (15) kutatási és mentőrendszer, az igazságügy és belügyek területén kiépült kapcsolatok, GRID multimédiás hálózatok stb.

4.5.6

Mint azt előző véleményében (16) már kifejtette, az EGSZB továbbra is hangsúlyozza annak szükségességét, hogy párhuzamosan kellene kezelni a biztonsági kérdéseket valamint a titoktartás és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat, és amikor lehetséges, konzultálni kellene az Alapvető Jogok Európai Ügynökségével  (17) , vagy pedig speciális konzultatív szervezet felállítását kellene előirányozni. Valójában nem elégedhetünk meg a 45/2001/EK rendeletre való hivatkozással, mint az Európai GNSS felügyeleti hatóságot létrehozó rendelkezés 19. cikke esetében. Ha a civil társadalom teljes körű támogatásával akarjuk biztosítani a Galileo program sikerét, az EGSZB véleménye szerint a titoktartás és a személyes adatok megfelelő védelmének kifejezett biztosítása nem lehet kevésbé fontos, mint a biztonsági garanciák nyújtása.

4.5.7

Máskülönben, a civil társadalom bevonásáról lévén szó, az EGSZB rámutat, hogy a Galileo program az európai polgárok többsége számára még gyakorlatilag ismeretlen, pedig az Európa számára különös fontossággal bír. E tekintetben az EGSZB reméli, hogy a közösségi intézmények a nemzeti kormányokkal egyetértésben a lehető leghamarabb tájékoztató és tudatosság-növelő kampányba kezdenek, amelynek célja az európai ipar ezen kitűnő kutatási termékének megismertetése és annak elérése, hogy a polgárok értékeljék azt, egyúttal az európai polgárok megnyugtatása a titoktartással kapcsolatos jogaik tiszteletben tartását illetően.

5.1

Az előbbi észrevételek fényében az EGSZB javasolja, hogy a rendeletjavaslat preambulumbekezdéseibe illesszék be a következő pontokat:

5.1.1

új 3. a) preambulumbekezdés: „A programnak az európai polgárok életére várhatóan gyakorolt hatására való tekintettel az Európai Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a Galileo rendszer által nyújtott szolgáltatások keretében az Alapvető Jogok Európai Ügynöksége vagy egy ad hoc konzultatív szerv meg legyen bízva a titoktartás és a személyes adatok védelmével, az átláthatóság valamint a lehetséges felhasználókkal és a civil társadalommal történő folyamatos párbeszéd érdekében”,

5.1.2

kiegészíteni a 12. preambulumbekezdést: „ugyanabban a költségvetési tételben további közösségi forrásokat előirányozni az EGNOS fejlesztése és Galileo programba történő integrálása érdekében, valamint a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramban helyet biztosítani, és megfelelő erőforrásokkal ellátni a műholdas rádiónavigációt a létező hálózatok integrációjával”;

5.1.3

új 13. a) preambulumbekezdés: „az Európai Bizottság és a Tanács szem előtt tartja, hogy a közös vállalkozás és az új Európai GNSS felügyeleti hatóság közötti átmenet folyamata a legteljesebb transzparencia jegyében menjen végbe, oly módon, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges ellentmondások, működésbeli késedelmek, vagy még rosszabb esetben az esetleges kereskedelmi korlátozások”;

5.1.4

új 14. a) preambulumbekezdés: „az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy Európai GNSS felügyeleti hatóság pénzalapjában esetleges harmadik országbeli szervezetek részéről történő pénzügyi hozzájárulások és részesedések a kölcsönös érdekek, valamint a meglévő egyensúly tiszteletben tartásával valósuljanak meg, megfelelő megállapodások útján, amelyeket a Tanács és az Európai parlament elé kell beterjeszteni”;

6.1

Az EGSZB újra megerősíti a Galileo program feltétel nélküli támogatását és a két utolsó szakasz megvalósításának felgyorsítását szorgalmazza annak érdekében, hogy a program ténylegesen teljesen működőképes legyen 2008-ra.

6.2

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy végezze el azon kiegészítő kedvezmények ex-ante értékelését, amelyek a nyertes ajánlattevő számára a szolgáltatásnyújtásból és a szellemi tulajdonjogból adódnak, valamint hogy világos és pontos információkat tegyen közzé ezen értékelés végkövetkeztetéseiről.

6.3

Az EGSZB úgy véli, hogy meghatározó előrelépések történtek a globális infrastruktúra létrehozása irányában, mégpedig az EU és az Egyesült Államok között létrejött együttműködési megállapodásnak köszönhetően, amely teljes kompatibilitást és interoperabilitást biztosít a világpiacon jelen lévő rádiónavigációs és műholdas helymeghatározó rendszerek között.

6.4

Az EGSZB kiemeli a Kínával és Izraellel történő nemzetközi együttműködés jelentőségét, és úgy véli, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kölcsönös érdekeken alapuló megállapodások szülessenek Svájccal, Norvégiával, az Oroszországi Föderációval, Ukrajnával, Indiával, Ausztráliával, Mexikóval, Brazíliával és Dél-Koreával. Az EGSZB azon a véleményen van, hogy a Mediterrán térségnek kiemelt területet kell alkotnia, amennyiben már élvezheti az EGNOS szolgáltatásait, és mivel e területnek stratégiai szerepe van a béke, a stabilitás és a fenntartható fejlődés vonatkozásában Európában.

6.5

E tekintetben az EGSZB meg van győződve arról, hogy a nem uniós országok felé történő nyitás érezhetően erősíteni fogja az Európai Unió politikájának nemzetközi dimenzióját.

6.6

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság költségvetési tétellel rendelkezhessen egy tájékoztató és tudatosság-növelő kampány megszervezéséhez, amelynek célja az európai ipar ezen kitűnő kutatási termékének megismertetése és annak elérése, hogy a polgárok értékeljék azt, egyúttal az európai polgárok megnyugtatása a titoktartással kapcsolatos jogaik tiszteletben tartását illetően.

6.7

Végezetül az EGSZB reméli, hogy figyelembe veszik a vizsgált rendelet egyes preambulumbekezdéseit érintő fenti észrevételeit (titoktartási védelem, pénzügyi források emelése, átmeneti időszak és harmadik ország tőke-hozzájárulása). E javaslatok világosabbá és átláthatóbbá tehetik a kezdeményezést, egyúttal megfelelő forrásokat is biztosítanak; és ezzel mind az európai intézmények, mind a civil társadalom érdekeit szolgálják.