(1)

A Covid19-válság a légi közlekedés hirtelen visszaeséséhez vezetett a kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és harmadik országok által a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések eredményeként. 2020. március 1. óta a légi fuvarozók súlyos károkat szenvednek el, és mindez valószínűleg az elkövetkezendő években is folytatódik majd.

(2)

E körülményekre a légi fuvarozóknak nincs befolyásuk, és azok a légi járataik önkéntes vagy kötelező törléséhez vezettek. Különösen az önkéntes járattörlések védik a légi fuvarozók pénzügyi stabilitását, és elkerülik a kizárólag az érintett repülőtéri résidők megtartása céljából üzemeltetett üres vagy nagyrészben üres járatok által okozott negatív környezeti hatást.

(3)

Az egységes európai égbolt légiforgalmi hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok szerint 2020. június közepén a légi forgalom az előző évi szinthez viszonyítva 74 %-kal csökkent.

(4)

Az előzetes foglalások, az Eurocontrol előrejelzései és a járványügyi prognózisok alapján lehetetlen megjósolni, hogy a Covid19-válság okozta jelentős kereslet-visszaesés jellemezte időszak mikor fog véget érni. Az Eurocontrol legfrissebb előrejelzései szerint a légi forgalom 2021 februárjában várhatóan fele lesz a 2020. februári szintnek. A távolabbi előrejelzések számos ismeretlen tényezőtől – például a Covid19 elleni védőoltás rendelkezésre állásától – függenek. E körülmények között nem lenne helyénvaló, ha azok a légi fuvarozók, amelyek nem használják fel résidejeiket a 95/93/EGK tanácsi rendeletben (3) meghatározott résidő-felhasználási aránnyal összhangban, automatikusan elveszítenék a résidő-sorozatok tekintetében az említett rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése szerint szerzett elsőbbségüket, amelyre egyébként igényt tarthatnának. E rendeletnek e célból konkrét szabályokat kell meghatároznia.

(5)

E szabályoknak ugyanakkor foglalkozniuk kell a légi fuvarozók közötti versenyre gyakorolt lehetséges negatív hatásokkal is. Különösen, gondoskodni kell arról, hogy a szolgáltatásnyújtásra kész légi fuvarozók felhasználhassák a kihasználatlan kapacitást és lehetőségük legyen az érintett résidőket hosszú távon is megtartani. Ez várhatóan folyamatosan arra ösztönzi a légi fuvarozókat, hogy éljenek a kihasználatlan repülőtéri kapacitással, ami ugyanakkor előnyös lenne a fogyasztók számára is.

(6)

Ezért ezen elvekkel összhangban és korlátozott időtartamra meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi fuvarozók továbbra is jogosultak résidő-sorozatokra a 95/93/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és a 10. cikkének (2) bekezdése szerint, továbbá követelményeket kell megállapítani az érintett légi fuvarozók számára a kihasználatlan kapacitás visszaszolgáltatására.

(7)

A Covid19-válság légi közlekedésre gyakorolt negatív hatásának idejére az „új belépő” fogalmának meghatározását ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az több légi fuvarozóra terjedjen ki, és így több légi fuvarozónak legyen lehetősége – ha úgy kívánja – üzemelés megkezdésére és bővítésére. Az e fogalom alá tartozó légi fuvarozókat megillető elsőbbségi jogokat azonban a valódi új belépőkre kell korlátozni, így azokból ki kell zárni minden olyan légi fuvarozót, amely anyavállalatával, saját leányvállalataival vagy anyavállalatának leányvállalataival együtt valamely repülőtéren az adott napon kiosztott összes résidő több mint 10 %-ával rendelkezik.

(8)

A résidő-felhasználási szabályokra vonatkozó könnyítés alkalmazásának időszakában a résidőkiosztási rendszernek el kell ismernie azon légi fuvarozók erőfeszítéseit, amelyek egy másik légi fuvarozó által a 95/93/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és a 10. cikkének (2) bekezdése értelmében megszerzett jogosultság szerinti résidő-sorozatok részét képező, ugyanakkor ideiglenes újrakiosztás céljából a résidő-koordinátor rendelkezésére bocsátott résidőket felhasználva üzemeltetnek járatokat. Ezért azoknak a légi fuvarozóknak, amelyek egy sorozatból legalább öt résidőt felhasználnak, elsőbbségben kell részesülniük a szóban forgó sorozatnak a következő azonos menetrendi időszakra való kiosztása tekintetében, ha az említett cikkek értelmében a sorozatra jogosult légi fuvarozó nem tart igényt az érintett sorozatra.

(9)

A Covid19 miatt a repülőtereken bevezetett speciális egészségügyi intézkedések csökkenthetik a rendelkezésre álló kapacitást, és emiatt szükség lehet különleges Covid19 koordinációs paraméterekről rendelkezni. Ilyen helyzetekben és e paraméterek megfelelő alkalmazásának előmozdítása érdekében a koordinátorok számára lehetővé kell tenni, hogy kiigazíthassák a légi fuvarozóknak a 95/93/EGK rendelet 8. cikke szerint kiosztott résidők időbeosztását vagy törölhessék ezeket a résidőket arra a menetrendi időszakra, amely során a Covid19 elleni speciális egészségügyi intézkedések alkalmazandók.

(10)

A 2021. nyári menetrendi időszakban a repülőtéri kapacitás kihasználásának megkönnyítése érdekében a légi fuvarozók számára lehetővé kell tenni, hogy a menetrendi időszak kezdete előtt visszaadják a koordinátornak a történeti résidőket annak érdekében, hogy azok eseti alapon újra eloszthatók legyenek. A teljes résidő-sorozatot az e rendelet által meghatározott határidő előtt visszaadó légi fuvarozóknak meg kell tartaniuk a jogukat ugyanarra a résidő-sorozatra ugyanazon a repülőtéren a 2022. nyári menetrendi időszakban. Tekintettel az e rendeletben a résidő-felhasználási könnyítés tekintetében foglalt egyéb intézkedésekre, az adott repülőtéren jelentős számú résidővel rendelkező légi fuvarozók számára lehetővé kell tenni, hogy résidőik legfeljebb felét ilyen módon visszaszolgáltassák.

(11)

A légi fuvarozók – a tagállamok uniós jognak, különösen a Szerződésekben és az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított szabályoknak való megfelelésre irányuló kötelezettségének sérelme nélkül – nem felelősek a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai által a Covid19 terjedésének kezelése céljából és az utazás lehetőségét korlátozó, nagyon rövid határidővel bevezetett intézkedések negatív következményeiért, és mérsékelni kell e következményeket, amennyiben az említett intézkedések jelentős hatást gyakorolnak az érintett útvonalak fenntarthatóságára vagy az utazás lehetőségére, illetve az érintett útvonalak iránti keresletre. Ennek olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, amelyek a határok vagy légterek részleges vagy teljes lezárásához vagy az érintett repülőterek részleges vagy teljes lezárásához vagy kapacitásának csökkenéséhez, a légi személyzet mozgására vonatkozó, a légi járatok üzemeltetését jelentősen akadályozó korlátozásokhoz, vagy az utasok azon képességének korlátozásához vezetnek, hogy az érintett útvonalon bármely fuvarozóval utazzanak, ideértve az utazási korlátozásokat, a mozgás korlátozását és a karanténintézkedéseket a célországban vagy -régióban, valamint a légi járat üzemeltetését közvetlenül támogató, alapvető szolgáltatások elérhetőségének korlátozását. Az enyhítésnek biztosítania kell, hogy ne szankcionálják azokat a légi fuvarozókat, amelyek a résidők kiosztásakor még nem ismert, fent említett korlátozó intézkedések miatt nem használták fel a szóban forgó résidőket. Az ilyen intézkedések hatásait ellensúlyozó különleges könnyítés időtartamának korlátozottnak kell lennie, és az semmilyen esetben sem haladhatja meg két egymást követő menetrendi időszak időtartamát.

(12)

Azokban az időszakokban, amikor a Covid19-válság jelentős hatást gyakorol a keresletre, a légi fuvarozókat a szükséges mértékben mentesíteni kell azon követelmények alól, hogy a következő azonos menetrendi időszakra vonatkozó résidő-jogosultság megtartása érdekében felhasználják résidejeiket. Ez lehetővé tenné a légi fuvarozók számára, hogy amint a körülmények ezt lehetővé teszik, fokozzák szolgáltatásaikat. Az e célból meghatározott alacsonyabb minimális felhasználási aránynak 2021 kezdetétől figyelembe kell vennie a légi forgalom 2021. évi – a 2019-es szint mindössze 50 %-át elérő mértékű forgalmat előrejelző – kilátásait, a Covid19-válságot övező bizonytalanságot, a fogyasztói bizalom helyreállását és a forgalom korábbi szintre való visszaállását.

(13)

A Covid19-válság folyamatosan változó hatásának, és az ebből eredő, a forgalmi szintek középtávú alakulását övező bizonytalanságnak a kezelése érdekében, valamint hogy – amennyiben feltétlenül szükséges és indokolt – rugalmas választ lehessen adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a légi közlekedési ágazat a fentiek következményeként szembenéz, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a résidő-felhasználási szabályra vonatkozó könnyítés alkalmazási időszakának módosítására és a minimális felhasználási arány százalékos értékének bizonyos tartományon belüli módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(14)

A szükséges előkészületek kellő időben történő megtételének lehetővé tétele érdekében a légi fuvarozóknak és a koordinátoroknak tisztában kell lenniük az adott menetrendi időszakban a résidők üzemeltetésére vonatkozó feltételekkel. A Bizottságnak ezért törekednie kell arra, hogy a lehető leghamarabb elfogadja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, továbbá az ilyen jogi aktusokat mindenképpen a résidők visszaszolgáltatására vonatkozóan a 95/93/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő előtt kell elfogadnia.

(15)

A repülőtereknek, repülőtéri szolgáltatóknak és légi fuvarozóknak a megfelelő tervezés érdekében ismerniük kell a rendelkezésre álló kapacitást. Az adott résidőt felhasználni nem kívánó légi fuvarozóknak a más légi fuvarozó részére történő esetleges újrakiosztás érdekében a lehető leghamarabb, de legkésőbb a résidő felhasználásának tervezett időpontját három héttel megelőzően a koordinátor rendelkezésre kell bocsátaniuk azt. Az említett követelménynek vagy a 95/93/EGK rendelet bármely egyéb követelményének ismételten és szándékosan eleget nem tevő légi fuvarozót megfelelő szankcióval vagy azzal egyenértékű intézkedéssel kell sújtani.

(16)

Ha a koordinátor meggyőződik arról, hogy egy légi fuvarozó beszüntette működését egy adott repülőtéren, haladéktalanul vissza kell vonnia a résidőket a szóban forgó légi fuvarozótól, és azokat más légi fuvarozóknak való újrakiosztás céljából vissza kell juttatnia a résidőalapba.

(17)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a Covid19-válság légi forgalomra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében konkrét szabályok és az általános résidő-kihasználási szabályok alóli, korlátozott időszakra szóló mentesség létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

Tekintettel a Covid19-válsághoz kapcsolódó rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnik kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 8a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 10a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 12a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 14. cikk a következőképpen módosul: