(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése értelmében kérelem érkezett a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett biodízel behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések alóli, a Verbio Diesel Canada Corporation (a továbbiakban: kérelmező) vállalatra vonatkozó mentesség iránt.

(2)

A kérelmet a kérelmező, a biodízel kanadai exportáló gyártója 2020. július 13-án nyújtotta be.

(3)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett, jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209821), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009121), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009921), ex 2710 19 43 (TARIC-kód: 2710194321), ex 2710 19 46 (TARIC-kód: 2710194621), ex 2710 19 47 (TARIC-kód: 2710194721), ex 2710 20 11 (TARIC-kód: 2710201121), ex 2710 20 16 (TARIC-kód: 2710201621), ex 3824 99 92 (TARIC-kód: 3824999210), ex 3826 00 10 (TARIC-kódok: 3826001020, 3826001050, 3826001089) és ex 3826 00 90 (TARIC-kód: 3826009011) KN-kódok alá tartozó, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén: biodízel) tiszta formában vagy olyan keverékben, amely 20 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat.

(4)

A Tanács az 598/2009/EK (5) és az 599/2009/EK rendelettel (6) végleges kiegyenlítő és dömpingellenes vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára.

(5)

Ezeket az intézkedéseket a 443/2011/EU (7) és 444/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (8) kiterjesztette a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett biodízel behozatalára.

(6)

A jelenleg hatályos intézkedéseket a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az (EU) 2015/1518 végrehajtási rendelet, a szubvencióellenes alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően pedig az (EU) 2015/1519 bizottsági végrehajtási rendelet (9) vezeti be.

(7)

A Bizottság 2020. szeptember 14-én két hatályvesztési felülvizsgálatot indított a dömpingellenes alaprendelet (10) 11. cikke (2) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet (11) 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ezek a felülvizsgálatok folyamatban vannak.

(8)

A kérelmező azt állította, hogy a 443/2011/EU és a 444/2011/EU végrehajtási rendelettel elfogadott kiterjesztett intézkedésekhez vezető vizsgálat vizsgálati időszaka (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) alatt – azaz 2009. április 1. és 2010. június 30. között – nem exportálta az Unióba a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A kérelmező jogszerű létrehozására csak 2019-ben került sor. Az üzem még az eredeti vizsgálati időszakban sem létezett, azt 2012-ben építették és nyitották meg.

(9)

A kérelmező emellett bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy valódi gyártó, és állítása szerint nem játszotta ki a meglévő intézkedéseket.

(10)

A kérelmező továbbá azt állította, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően 2019 decemberében, illetve 2020 júniusában exportálta az érintett terméket az Unióba.

(11)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat és arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (6) bekezdése szerinti, arra vonatkozó vizsgálat megindításához, hogy mentesség adható-e a kérelmezőnek a kiterjesztett intézkedések alól.

(12)

Az érintettként ismert uniós gazdasági ágazatot a Bizottság tájékoztatta a felülvizsgálati kérelemről és megadta a lehetőséget számukra észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett.

(13)

A Bizottság a vizsgálat során különös figyelmet fog fordítani a kérelmező és a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó vállalatok közötti kapcsolatra, hogy meggyőződjön arról, hogy azt nem az intézkedések kijátszására hozták létre vagy használták. A Bizottság azt is fontolóra veszi, hogy – ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a mentesség megállapítása indokolt – szükséges-e különleges nyomonkövetési feltételek alkalmazása.

(14)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban a szóban forgó exportáló ország azon új exportőrei esetében, amelyek az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak alatt nem exportálták a terméket, a hatályos dömpingellenes vámot hatályon kívül kell helyezni a felülvizsgálat tárgyát képező, a kérelmező által gyártott és az Unióba irányuló exportra értékesített termék behozatala tekintetében.

(15)

Ezekre a behozatalokra ugyanakkor a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a felülvizsgálat a kérelmezőt illetően az intézkedések kijátszásának megállapításával zárul, e behozatalok nyilvántartásba vételének napjától kezdődően dömpingellenes vámokat lehessen kivetni. A kérelmező lehetséges jövőbeli kötelezettségeinek összege megegyezne az (EU) 2015/1518 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámmal (172,2 EUR/tonna).

(16)

mivel a szubvencióellenes alaprendelet nem rendelkezik a kiegyenlítő vámok hatályon kívül helyezéséről azokban az esetekben, amikor az exportőröket az eredeti vizsgálat során nem vizsgálták meg egyenként, ezek az intézkedések hatályban maradnak. A hatályban lévő szubvencióellenes intézkedéseket csak abban az esetben helyezik hatályon kívül a kérelmező vonatkozásában, ha a felülvizsgálat megállapítja, hogy a kérelmező jogosult a mentességre.

(17)

A vizsgálat a 2009. április 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozik.

(18)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a kérelmezőnek. A kérelmezőnek a dömpingellenes alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendelet hatálybalépésétől számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

(19)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy e rendelet rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

(20)

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat indítványozásának szakaszához kapcsolódó kérdések esetében a meghallgatás iránti kérelmet az e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

(21)

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(22)

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az e rendeletben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

(23)

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek a dömpingellenes alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

(24)

Amennyiben a „Sensitive” jelöléssel ellátott információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

(25)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket hordozható digitális adathordozón (például CD-ROM lemezen, DVD lemezen vagy USB adattároló egységen) személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf.

(26)

Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

(27)

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel. Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételeket az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani. A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

(28)

Az e rendeletben meghatározott határidők az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

(29)

Az e rendeletben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható. A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat. Az e rendeletben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

(30)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(31)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(32)

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(33)

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

(34)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közvetíthet annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjaikat és ellenérveiket.

(35)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához kapcsolódó kérdések esetében a meghallgatás iránti kérelmet az e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

(36)

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

(37)

A vizsgálat a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

(38)

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/,