11.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/34

(1)

Szabályozástechnikai standardokat kell megállapítani a 2002/87/EK irányelv 2. cikkében megállapított fogalommeghatározások pontosabb megfogalmazása, valamint az említett irányelv 7. és 8. cikke és II. melléklete szerint elfogadott, a kiegészítő felügyeletre vonatkozó rendelkezések megfelelő összehangolásának biztosítása céljából.

(2)

Fontos meghatározni a csoporton belüli jelentős ügyletekre és a jelentős kockázati koncentrációkra vonatkozó beszámolók céljából figyelembe veendő elemek további részleteit.

(3)

A 2002/87/EK irányelv 7. és 8. cikke rendelkezik arról, hogy a tagállamok írjanak elő bizonyos beszámolási kötelezettségeket a szabályozott vállalkozások vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok számára. A beszámolásnak összehangolt módon kell történnie, hogy segítse a koordinátorokat és az egyéb érintett illetékes hatóságokat a megfelelő kérdések azonosításában, valamint előmozdítsa a hatékonyabb információcserét. A csoporton belüli jelentős ügyletekre és a jelentős kockázati koncentrációkra vonatkozó beszámolók nagyobb összhangjának megvalósításához a szabályozott vállalkozásoknak és a vegyes pénzügyi holdingtársaságoknak legalább bizonyos egységesített minimuminformációkat kell közölniük a koordinátorokkal.

(4)

A 2002/87/EK irányelv 7. és 8. cikke felhatalmazza továbbá a koordinátorokat arra, hogy kövessék nyomon a jelentős kockázati koncentrációkat és a csoporton belüli jelentős ügyleteket, és azonosítsák azokat a kockázat- és ügylettípusokat, amelyekről a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásainak be kell számolniuk. A koordinátorok felhatalmazást kapnak továbbá küszöbértékek meghatározására is. Az említett rendelkezések összehangolásához meg kell határozni a koordinátorokat és az egyéb érintett illetékes hatóságokat feladataik elvégzése során segítő módszereket.

(5)

Az Unióban eltérnek a kockázati koncentráció és a csoporton belüli ügyletek kiegészítő felügyeletére alkalmazandó intézkedések. A meglévő uniós és nemzeti jogi keretek elismerése mellett meg kell határozni bizonyos felügyeleti minimumintézkedéseket a kockázati koncentráció és a csoporton belüli ügyletek kiegészítő felügyeletéhez. Az említett minimumintézkedések figyelembevételével az illetékes hatóságok biztosítani fogják az egyenlő versenyfeltételeket és elő fogják mozdítani az összehangolt felügyeleti gyakorlatot az Unióban.

(6)

A szabályozott vállalkozásokra és a vegyes pénzügyi holdingtársaságokra vonatkozó követelmények a kockázati koncentráció és a csoporton belüli ügyletek tekintetében fennálló hatályos ágazati előírásokra épülnek és nem tekinthetők az említett követelmények megkettőzésének.

(7)

Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóságok (az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az európai felügyeleti hatóságok nyilvános konzultációt folytattak az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezték az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérték az 1093/2010/EU (2), az 1094/2010/EU (3) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott érdekképviseleti csoportjaik véleményét,

a)

a csoporton belüli ügyletre és a kockázati koncentrációra vonatkozó, a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 18. és 19. pontja szerinti fogalommeghatározások pontosabb megfogalmazása azon kritériumok rögzítése révén, amelyek alapján azokat jelentősként kell értékelni;

b)

a 2002/87/EK irányelv 7. és 8. cikke, valamint II. melléklete szerint elfogadott rendelkezések összehangolása a következők tekintetében:

a)

befektetések és vállalatközi egyenlegek, többek között ingatlan, kötvények, saját tőke, hitelek, hibrid és alárendelt instrumentumok, fedezett adósságkötelezvények, az eszközök vagy készpénz kezelésének centralizálását, illetőleg a költségek megosztását célzó megállapodások, nyugdíjrendszerek, igazgatási, back office és egyéb szolgáltatások nyújtása, osztalékok, kamatfizetés és egyéb követelések;

b)

garanciák, kötelezettségvállalások, akkreditívek és egyéb mérlegen kívüli ügyletek;

c)

származtatott ügyletek;

d)

eszközök és kötelezettségek vétele, értékesítése vagy lízingje;

e)

forgalmazási szerződésekhez kapcsolódó csoporton belüli díjak;

f)

a pénzügyi konglomerátumon belül a kockázati kitettségek vállalkozások közötti áthelyezését célzó ügyletek, ideértve a különleges célú gazdasági egységekkel vagy járulékos vállalkozásokkal lebonyolított ügyleteket;

g)

biztosítási, viszontbiztosítási és továbbengedményezési műveletek;

h)

több összekapcsolódó ügyletből álló tranzakciók, amelyek esetében eszközöket vagy kötelezettségeket adnak át a pénzügyi konglomerátumon kívüli vállalkozásoknak, de a kockázati kitettség végső soron visszakerül a pénzügyi konglomerátumon belülre.

a)

a pénzügyi konglomerátum egyedi struktúrája, a csoporton belüli ügyletek összetettsége, a partner konkrét földrajzi elhelyezkedése, valamint hogy a partner szabályozott vállalkozás-e;

b)

esetleges átterjedési hatások a pénzügyi konglomerátumon belül;

c)

ágazati szabályok esetleges kijátszása;

d)

esetleges összeférhetetlenségek;

e)

a partner fizetőképességi és likviditási helyzete;

f)

a pénzügyi konglomerátum különböző ágazatokhoz tartozó vállalkozásai közötti ügyletek, amennyiben ágazati szinten még nem nyújtottak be ezekre vonatkozó beszámolót;

g)

valamely pénzügyi ágazaton belüli ügyletek, amelyekre vonatkozóan még nem nyújtottak be az ágazati szabályok rendelkezései szerinti beszámolót.

a)

a jelentős ügyletek időpontja és összege, az érintett csoportbeli vállalkozások és partnerek neve és cégnyilvántartási száma vagy egyéb azonosítója, beleértve adott esetben a jogalany-azonosítót (LEI);

b)

a csoporton belüli jelentős ügyletek rövid leírása az ügyletek (1) bekezdésben meghatározott típusai szerint;

c)

a pénzügyi konglomerátum valamennyi csoporton belüli jelentős ügyletének teljes volumene egy adott beszámolási időszakban;

d)

arra vonatkozó információ, hogy miként kezelik a pénzügyi konglomerátum szintjén a csoporton belüli jelentős ügyletek vonatkozásában felmerülő összeférhetetlenséget és az átterjedés kockázatát, figyelembe véve a pénzügyi konglomerátum banki, biztosítási és befektetési szolgáltatások terén végzett tevékenységeinek kombinálására vonatkozó stratégiát, illetve az ágazati saját kockázatértékelést, többek között az összeférhetetlenség és az átterjedés kockázatának kezelésére vonatkozó megfontolásokat a csoporton belüli jelentős ügyletek tekintetében.

a)

közvetett vagy közvetlen:

b)

mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli tétel;

c)

szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást, a pénzügyi konglomerátum azonos vagy különböző ágazathoz tartozó vállalkozásait érinti;

d)

az a), b) vagy c) pontban meghatározott kitettségek kombinációjából vagy azok kölcsönhatásából ered.

a)

a fizetőképességi és likviditási helyzet a pénzügyi konglomerátum, valamint a pénzügyi konglomerátumon belüli egyedi vállalkozások szintjén;

b)

a pénzügyi konglomerátum mérete, összetettsége és konkrét struktúrája, ideértve a különleges célú gazdasági egységek, járulékos vállalkozások és harmadik országbeli vállalkozások létét;

c)

a pénzügyi konglomerátum egyedi kockázatkezelési struktúrája és az irányítási rendszer jellemzői;

d)

a pénzügyi konglomerátum kitettségeinek és befektetési portfóliójának diverzifikációja;

e)

a pénzügyi konglomerátum pénzügyi tevékenységeinek földrajzi terület és üzletág szerinti diverzifikációja;

f)

a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai vonatkozásában a kockázati tényezők kapcsolata, korrelációja és kölcsönhatása;

g)

esetleges átterjedési hatások a pénzügyi konglomerátumon belül;

h)

ágazati szabályok esetleges kijátszása;

i)

esetleges összeférhetetlenségek;

j)

a kockázatok szintje és nagyságrendje;

k)

a pénzügyi konglomerátum különböző ágazatokhoz tartozó vállalkozásai kitettségeinek esetleges halmozódása és kölcsönhatásuk, amennyiben ágazati szinten még nem nyújtottak be ezekre vonatkozó beszámolót;

l)

a pénzügyi konglomerátum valamely pénzügyi ágazaton belüli kitettségei, amelyekre vonatkozóan nem nyújtottak be az ágazati szabályok szerinti beszámolót.

a)

a jelentős kockázati koncentráció rövid leírása az (1) bekezdésben meghatározott kockázattípusok szerint;

b)

a jelentős kockázati koncentráció bontása a partnerek és az összekapcsolt partnerek csoportjai, a földrajzi területek, a gazdasági ágazatok és a pénznemek szerint, megadva a pénzügyi konglomerátum érintett csoportbeli vállalatainak és azok partnereinek nevét, cégnyilvántartási számát vagy egyéb azonosítóját, beleértve adott esetben a jogalany-azonosítót (LEI);

c)

az egyes jelentős kockázati koncentrációknak az alkalmazandó ágazati szabályok alapján kiszámított teljes összege a meghatározott beszámolási időszak végén;

d)

adott esetben a jelentős kockázati koncentráció összege a kockázatcsökkentési módszerek és a kockázatsúlyozási tényezők figyelembevételével;

e)

arra vonatkozó információ, hogy miként kezelik a pénzügyi konglomerátum szintjén a jelentős kockázati koncentráció vonatkozásában felmerülő összeférhetetlenséget és az átterjedés kockázatát, figyelembe véve a pénzügyi konglomerátum banki, biztosítási és befektetési szolgáltatások terén végzett tevékenységeinek kombinálására vonatkozó stratégiát, illetve az ágazati saját kockázatértékelést, beleértve az összeférhetetlenség és az átterjedés kockázatának kezelésére vonatkozó megfontolásokat a jelentős kockázati koncentráció tekintetében.

1.

adott esetben előírják a szabályozott vállalkozások vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságok számára, hogy:

2.

Meghatározzák a jelentős kockázati koncentráció és a csoporton belüli jelentős ügyletek azonosítására és felügyeletére szolgáló megfelelő küszöbértékeket.