EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R1250

A Tanács 1250/2009/EK rendelete ( 2009. november 30. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK rendelet módosításáról

HL L 338., 2009.12.19, p. 1–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013R1307

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1250/oj

19.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/1


A TANÁCS 1250/2009/EK RENDELETE

(2009. november 30.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK rendelet (1) létrehozza a pénzügyi fegyelemre vonatkozó eljárást, amelynek révén a közvetlen támogatások szintje kiigazításra kerül abban az esetben, ha az előrejelzések azt mutatják, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (2) I. mellékletének 2. fejezete alá tartozó, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések részösszegét – 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – egy adott pénzügyi évben túl fogják lépni.

(2)

A fent említett részösszeg a közvetlen kifizetésekre fordított kiadásoknak a vidékfejlesztési átcsoportosításokat és a modulációt megelőző finanszírozására vonatkozik. A 73/2009/EK rendelet szövegét ezért egyértelművé kell tenni annak érdekében, hogy a részösszeggel összehasonlítandó kiadások magukban foglalják a 73/2009/EK rendelet 136. cikkében említett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) javára történő lehetséges átcsoportosításokat, továbbá a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (3) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a borágazatban rendelkezésre álló összegeknek az EMVA-ba történő átcsoportosítására vonatkozó 190a. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásából származó összegeket is.

(3)

Az 1782/2003/EK rendelet (4) felhatalmazta a Bizottságot, hogy egyebek mellett rendelkezést fogadjon el az olyan helyzetek kezelésére, amelyekben a mezőgazdasági termelő rendkívüli nyereséghez jut azáltal, hogy támogatási jogosultságokat biztosítanak számára. Ilyen helyzet a 73/2009/EK rendelet értelmében is előállhat, következésképpen foglalkozni kell vele.

(4)

Az 1782/2003/EK rendelet értelmében néhány tagállam regionális szinten az egységes támogatási rendszer alkalmazását, továbbá a juh- és kecskehús, valamint a marha- és borjúhús ágazatában az egységes támogatási rendszer részleges alkalmazását választotta. A regionális vonatkozások az egységes támogatási rendszer említett ágazatokban való részleges alkalmazásának folytatására vagy kiigazítására vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet szerint meghozandó határozatok szempontjából is relevánsak. Lehetővé kell tehát tenni, hogy ezeket a határozatokat regionális szinten hozzák meg.

(5)

A 73/2009/EK rendelet támogatási jogosultságok odaítéléséről rendelkezik, amennyiben egy adott ágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelő nem rendelkezik semmilyen támogatási jogosultsággal. Ez a rendelkezés azonban nem kezeli megfelelően azt a helyzetet, amelyben a mezőgazdasági termelő a termeléshez kötött támogatás egységes támogatási rendszerbe történő integrálásának első évében bérbe vett támogatási jogosultságokat jelentett be. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő nem vagy csak részben tudja aktiválni a számára kiosztott új támogatási jogosultságokat, mivel a mezőgazdasági termelő támogatható hektárjainak egészét vagy egy részét már felhasználták a bérbe vett jogosultságok aktiválására. Következésképpen helyénvaló ideiglenes eltérésről rendelkezni, amelynek értelmében az érintett mezőgazdasági termelő számára támogatási jogosultságokat kell kiosztani a bérbe vett támogatási jogosultságok és/vagy a megfelelő hektárok bejelentése nélkül is támogatásra jogosító támogatási jogosultságok aktiválásához bejelentett hektárokon felüli bejelentett hektárokra. Az ilyen eltérés lehetőségét azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor a mezőgazdasági termelő továbbra is mezőgazdasági tevékenységet folytat.

(6)

A 73/2009/EK rendelet értelmében azon tagállamoknak, amelyek 2010-től az említett rendeletben foglalt különös támogatási intézkedéseket kívánnak hozni, 2009. augusztus 1-jéig határozniuk kell nemzeti felső határuk ezen intézkedések finanszírozására történő felhasználásáról. A Tanácsnak szóló, „A tejpiac helyzete 2009-ben” című, 2009. július 22-i bizottsági közleménynek megfelelően, és figyelemmel a tejpiac jelenlegi helyzetére, e határidőtől eltérést szükséges biztosítani annak érdekében, hogy a tagállamok meghatározott feltételek alapján 2010-től különleges támogatást tudjanak nyújtani a tejágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők részére.

(7)

A 73/2009/EK rendelet eltérést engedélyez az ugyanazon rendelet által a támogatásokra meghatározott felső határtól bizonyos olyan esetekre, amikor az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke alapján az anyatehenek tekintetében támogatást nyújtottak. Az eltérés célja, hogy biztosítsa a marha- és borjúhúságazatban alkalmazott különleges támogatásra vonatkozó új szabályokra való gördülékeny átálláshoz szükséges átmeneti időszakot. Ezért egyértelműen meg kell állapítani, hogy az eltérés azokra az esetekre korlátozódik, ahol az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkét elsősorban a marha- és borjúhúságazat támogatása érdekében alkalmazták.

(8)

A 2009. január 1-jétől alkalmazandó 73/2009/EK rendelet a hatálybalépésének időpontjától hatályon kívül helyezi az 1782/2003/EK rendeletet. A 73/2009/EK rendelet ugyanakkor az 1782/2003/EK rendelet alkalmazásának folytatásáról rendelkezik egyes különleges esetekben, többek között az egységes támogatási rendszernek a juh- és kecskehús ágazatban történő részleges alkalmazása esetében. Annak érdekében, hogy az említett ágazaton belül koherens megközelítést lehessen biztosítani, a 73/2009/EK rendeletben szereplő megfelelő rendelkezést már 2009-ben alkalmazni kell. Ezért a juh- és kecskefélékre vonatkozó 2009-es kiegészítő támogatások tekintetében indokolt átmeneti rendelkezést kidolgozni.

(9)

A 73/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 73/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Annak biztosítására, hogy a KAP szerinti, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozása céljából jelenleg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (5) I. mellékletének 2. fejezete alá tartozó összegek megfeleljenek a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2002. november 18-án elfogadott, a 2002. október 24–25-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseiről szóló 2002/929/EK határozatban (6) megállapított éves felső határoknak, meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását arra az esetre, ha egy adott pénzügyi év vonatkozásában a fent említett intézkedéseknek a 2. fejezetből történő finanszírozására vonatkozó előrejelzések – megnövelve azokat az 1234/2007/EK rendelet 190a. cikkében szereplő összegekkel, az e rendelet 134. és 135. cikkében előírt, valamint 136. cikkében említett összegekkel, továbbá az e rendelet 7. és 10. cikkében és a 378/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében előírt moduláció alkalmazása előtt – azt mutatják, hogy az alkalmazandó említett felső határt – a határ alatti 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – túl fogják lépni.

2.

A 41. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)   Amennyiben egy tagállam alkalmazza az 59. vagy 63. cikket, objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon rendelkezhet úgy, hogy egy mezőgazdasági üzem vagy a támogatási jogok bérbeadása, egészének vagy részének eladása, átruházása vagy lejárata esetén az érintett mezőgazdasági termelő számára kiosztandó támogatási jogosultságok vagy a támogatási jogosultságok által realizált értéknövekedés egy részét vagy egészét vissza kell utalni a nemzeti tartalékba, amennyiben a támogatási jogosultság megítélése vagy az értéknövekedés rendkívüli nyereséghez juttatná az érintett mezőgazdasági termelőt. A kritériumoknak legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a)

a bérbeadás minimális időtartama;

b)

az az időszak, amelyen belül úgy tekinthető, hogy a bérlet eladása, átruházása vagy lejárta rendkívüli nyereséghez vezet. Ez az időszak legkorábban a támogatás termeléstől való elválasztása megfelelő bázisidőszakának elején kezdődik és legkésőbb akkor ér véget, amikor az érintett mezőgazdasági termelőt értesítették a támogatás termeléstől való elválasztásáról és a megfelelő feltételekről;

c)

a kifizetett támogatás azon hányada, amelyet vissza kell utalni a nemzeti tartalékba.”

3.

Az 51. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 2. szakaszában az egységes támogatási rendszer regionális szinten történő alkalmazására vonatkozóan biztosított lehetőséggel élő tagállamok az első és a második albekezdést is alkalmazhatják regionális szinten.”

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az (1) bekezdés ötödik albekezdésében említett lehetőséggel élő tagállamok 2009. december 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a következő adatokat:

a)

az érintett intézkedésekre előirányzott összegek régiónkénti bontása a 2010–2012-es időszakra, objektív kritériumok alapján;

b)

az a) pontban említett összegek megállapítására használt statisztikai és egyéb háttéradatok.

Amennyiben a Bizottság a benyújtott adatokkal kapcsolatban további pontosítást kér, úgy a Bizottság kérésére a tagállamok egy hónapon belül válaszolnak.

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett összegeket veszi alapul az 52. és az 53. cikkben említett minden egyes közvetlen kifizetést illetően az érintett tagállamokra vonatkozó felső határ megállapításához, az ezen cikk (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően.”

4.

A 64. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A harmadik albekezdéstől eltérve, amennyiben az érintett ágazat valamely mezőgazdasági termelője nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, de a termeléstől függő támogatás integrálásának első évében bérbe vett támogatási jogosultságokat jelent be, az általa bejelentett támogatható hektárok száma és a bejelentett bérbe vett támogatási jogosultságok száma közötti különbözetnek megfelelő számú támogatási jogosultságot kell kiosztani számára. A kiosztott jogosultságok értékének kiszámítása úgy történik, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának eredményeként kialakult összeget elosztják a kiosztandó jogosultságok számával. Ugyanakkor az egyes odaítélt jogosultságok értéke nem haladhatja meg az 5 000 EUR-t.

Annak érdekében, hogy biztosítsák az (1) bekezdés alkalmazása eredményeként kialakult összegnek az e bekezdés negyedik albekezdésének alkalmazását követő teljes kiosztását, az érintett ágazat mezőgazdasági termelője számára támogatási jogosultságot osztanak ki, jogosultságonként legfeljebb 5 000 EUR értékben. A 35. cikktől eltérve a támogatási jogosultság az egységes támogatási rendszer szerinti éves támogatásra jogosít fel a megfelelő hektárok bejelentése nélkül. Az eltérés alkalmazásával aktivált támogatási jogosultságok száma azonban egy adott évben nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő által a 35. cikkel összhangban aktivált támogatási jogosultságok számát. Ennek az eltérésnek az alkalmazását meg kell szüntetni az első évtől kezdődően, amelyben – és olyan mértékben, amennyiben – az érintett ágazat mezőgazdasági termelője a 35. cikknek megfelelően elegendő számú támogatható hektárt jelent be a támogatási jogosultságok vagy azok egy részének aktiválásához. A támogatási jogosultságokat a rendelkezésre álló támogatható hektárok száma alapján aktiválni kell még azelőtt, hogy a támogatási jogosultságok ezen albekezdés első mondata értelmében történő kiosztását követően támogatási jogosultságot ruháznának át a mezőgazdasági termelő javára.

A támogatási jogosultságoknak az e bekezdés ötödik albekezdésének eredményeképpen történő átruházása esetén – a tényleges vagy várható örökség és a jogi státus megváltozásának következményeként kialakult eseteket kivéve – a 35. cikk alkalmazandó, amennyiben az átruházás kedvezményezettje aktiválja a támogatási jogosultságokat.”

5.

A 67. cikk jelenlegi szövege (1) bekezdésként számozódik, és a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2)   Az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 1. szakaszában az egységes támogatási rendszer regionális szinten történő alkalmazására biztosított lehetőséggel csak területük bizonyos részeire vonatkozóan élő tagállamok ugyanazon a regionális szinten alkalmazhatják ezt a cikket.

Az első albekezdésben említett lehetőséggel élő tagállamok 2009. december 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a következő adatokat:

a)

az érintett intézkedésekre előirányzott összegek régiónkénti bontása a 2010–2012-es időszakra, objektív kritériumok alapján;

b)

az a) pontban említett összegek megállapítására használt statisztikai és egyéb háttéradatok.

Amennyiben a Bizottság a benyújtott adatokkal kapcsolatban további pontosítást kér, úgy a Bizottság kérésére a tagállamok egy hónapon belül válaszolnak.

A Bizottság az e bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett összegeket veszi alapul az érintett tagállamok tekintetében a 40. cikkben említett nemzeti felső határok megállapításához, az ezen cikkben előírtaknak megfelelően.”

6.

A 69. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az előző albekezdésben említett, 2009. augusztus 1-jei határidő helyébe 2010. január 1-je lép azon tagállamok esetében, amelyek úgy határoznak, hogy 2010-től biztosítják a tejágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők részére az e rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt támogatást, feltéve, hogy – e rendelet 69. cikkének (6) bekezdésétől eltérve – a támogatást kizárólag a nemzeti tartalékból származó összegek felhasználásával finanszírozzák.”;

b)

az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdéstől eltérve, a 2010-től 2013-ig terjedő naptári évek során, amennyiben valamely tagállam az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkével összhangban az anyatehenek tekintetében támogatást nyújtott, ugyanakkor nem alkalmazta az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott lehetőséget, és ezáltal az említett rendelet 69. cikke alapján a marha- és borjúhúságazat vonatkozásában megállapított összegek több mint 50 %-át felhasználta, az e cikk (4) bekezdésében foglalt határ a tagállamra vonatkozó, az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határ 6 %-a. Ezenkívül azokban a tagállamokban, ahol a tejtermelés több mint 60 %-a a 62. szélességi körtől északra zajlik, a támogatási határ az adott tagállamra vonatkozó, az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határ 10 %-a.”

7.

A 131. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben említett, 2009. augusztus 1-jei határidő helyébe 2010. január 1-je lép azon új tagállamok esetében, amelyek úgy határoznak, hogy 2010-től biztosítják a tejágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők részére a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt támogatást, feltéve, hogy a támogatást e cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban finanszírozzák.”

8.

A VII. cím 2. fejezete a következő cikkel egészül ki:

„146a. cikk

Juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás 2009-ben

Azok a tagállamok, amelyek az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezete 2. szakaszának megfelelően támogatást nyújtottak a juh- és kecskehús ágazatban, 2009-ben visszatarthatják az e rendelet 41. cikkében említett nemzeti felső határaiknak az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében felsorolt, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatásoknak megfelelő összetevője legfeljebb 50 %-át.

Ebben az esetben az érintett tagállam – az 1782/2003/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – 2009-ben kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 11. fejezetében meghatározott feltételek mellett juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelők számára kell nyújtani.”

9.

A 146. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Azonban az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdése, 64. cikkének (2) bekezdése, 66., 68., 68a., 68b., 69. cikke, valamint 70. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 70. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. címének 1. fejezete (durumbúza), 5. fejezete (energianövények), 7. fejezete (tejtámogatás), 10. fejezete (szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás), 10b. fejezete (olajfaligetekre vonatkozó támogatás), 10c. fejezete (dohánytermelésre vonatkozó támogatás) és 10d. fejezete (komlóra vonatkozó területalapú támogatás) 2009-ben továbbra is alkalmazandó.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 8. és 9. pontját azonban 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. O. LITTORIN


(1)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(2)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(3)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(4)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(5)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(6)  HL L 323., 2002.11.28., 48. o.”


Top