13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/46

(1)

Portugália 2004. május 5-i (2004. május 19-én iktatott) levelében értesítette a Bizottságot azon szándékáról, miszerint támogatást kíván nyújtani az ORFAMA, Organização Fabril de Malhas S.A. (a továbbiakban: ORFAMA) számára azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a vállalat Lengyelországban megvalósítandó beruházásának finanszírozásához. A Bizottság 2004. július 15-i levelében további információkat kért, amire Portugália 2004. szeptember 30-i (2004. október 5-én iktatott) levelében válaszolt.

(2)

A Bizottság 2004. december 6-i levelében tájékoztatta Portugáliát határozatáról, amely szerint a szóban forgó támogatás ügyében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

A portugál hatóságok 2005. február 4-i (2005. február 9-én iktatott) levelükben közölték a fent említett eljárással kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétételre került. A Bizottság felkérte az ügyben érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Az ügyre vonatkozólag semmilyen észrevétel nem került benyújtásra.

(5)

Az ORFAMA kötött ruhaneműket gyártó, bragai székhelyű vállalat, a régióra az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában leírtak vonatkoznak. A vállalatot 1970-ben alapították, 655 dolgozót foglalkoztat, és éves forgalma megközelíti a 25 millió eurót. Ezenfelül egy másik ruhaipari cég, a „Marrantex” résztulajdonosa 45 %-ban. A vállalat termékei nagy részét az Európai Unióban (50 %), az Egyesült Államokban és Kanadában (38 %), valamint Japánban (5 %) (3) értékesíti.

(6)

A projekt két lengyelországi, lódzi székhelyű textilipari vállalat, az Archimode SP és a Wartatex SP megszerzését foglalja magában. Mindkét vállalat ruhaipari termékek előállításával foglalkozik.

(7)

Az ORFAMA 1995-ben alvállalkozói keretek között kezdte meg az együttműködést a lengyel cégekkel, amelyek az ORFAMA forgalmának közel 30 %-át termelik ki. Ezt követően az ORFAMA úgy döntött, hogy megvásárolja a két lengyel vállalatot, hogy megszilárdítsa jelenlétét a lengyel és a kelet-európai piacokon.

(8)

A portugál hatóságok hangsúlyozták, hogy az ORFAMA továbbra is fenntartaná a jelenleg Portugáliában létrehozott termelői kapacitást, és nem kívánja azt Lengyelországba áthelyezni. A projekt célja növelni a termelés volumenét, termelői kapacitást felszabadítani Portugáliában nagyobb értékű termékek gyártására és bejutni Németország, valamint Kelet-Európa piacaira.

(9)

A portugál hatóságok megállapították, hogy a projekt elősegítené az Európai Unió textilipara versenyképességének erősítését, mivel mind az ORFAMA, mind pedig a lengyel vállalatok egyre erősödő ázsiai, elsősorban kínai konkurenciával kerülnek szembe. A projekt 1999 decemberében valósult meg.

(10)

A két vállalat megszerzéséhez szükséges beruházás 9 217 516 euro összeget tett ki az alábbi megoszlásban: 8 900 205 euro az Archimode és 317 311 euro a Wartatex részére. Az ORFAMA a beruházás 97 %-át banki kölcsönökből, a fennmaradó részt pedig saját tőke bevonásával finanszírozta.

(11)

Portugália az ORFAMA számára 921 752 euro összegű adójóváírást kíván biztosítani, amely a fenti projekttel kapcsolatos teljes támogatható beruházási költség 10 %-ának felel meg.

(12)

Az intézkedést egy portugál program keretében jelentették be, mely program a gazdasági szereplők (4) nemzetköziesedését és modernizálását célozza meg. Ez a program előírja, hogy a nagyvállalatoknak nyújtandó támogatások egyedi elbírálás alapján kerüljenek bejelentésre.

(13)

A portugál hatóságok kifejtették, hogy a támogatási kérelem 2000. március 31-én került benyújtásra. A projekt röviddel ezen dátum előtt valósult meg stratégiai okok miatt, feltételezvén, hogy az erre vonatkozó portugál jogi szabályozás keretében jogosult lesz a támogatásra. Belső (adminisztrációs) késedelmek miatt a portugál hatóságok csak 2004 januárjában jelentették be a támogatást.

(14)

A Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatában bejelentette, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szempontjából értékelni fogja a fent nevezett intézkedést, annak megállapítása céljából, hogy a támogatás gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítésére irányul-e anélkül, hogy ellentétben állva a közösségi érdekekkel kedvezőtlen hatást gyakorolna a kereskedelmi cserék feltételeire.

(15)

Hasonlóképpen, a Bizottság megerősítette, hogy megvizsgálja az intézkedést azon kritériumok alapján, amelyeket általában a nagyvállalatoknak közvetlen külföldi beruházási projektek finanszírozásához nyújtandó támogatások esetében mérlegel, figyelembe véve annak analógiáját más, az EU-n kívülre irányuló beruházási támogatási ügyekkel. Ilyen módon az intézkedés bejelentésre került azon portugál program keretében, amely a portugál vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzésére irányul. Megjegyzendő, hogy Lengyelország sem a projekt végrehajtása idején, sem pedig a támogatási kérelem benyújtásakor nem volt még az Európai Unió tagja. Ennek következtében a beruházás jogosult volt a közvetlen külföldi beruházás besorolásra az erre vonatkozó portugál támogatási program keretében.

(16)

Ilyen esetekben a Bizottság általában mérlegeli az intézkedés előnyeit abból a szempontból, hogy mennyiben járul hozzá a szóban forgó európai uniós ipari szektor nemzetközi versenyképességéhez, illetve milyen esetleges negatív hatásai lennének a Közösségre nézve az áthelyezés kockázatai, valamint a foglalkoztatás szempontjából. A Bizottság szintén figyelembe veszi a támogatás szükségszerűségét, a szóban forgó országban történő beruházással járó kockázati tényezőkre tekintettel, valamint a vállalat szükségleteit a KKV-k szükségleteivel szemben. Egy további kritérium az esetleges pozitív regionális hatásra vonatkozik. Végül a Bizottság minden, az exporttal kapcsolatos tevékenységre irányuló támogatást kizárt.

(17)

Ebben az összefüggésben a Bizottság arra következtetésre jutott, hogy mivel a beruházás az Európai Unió egyik tagállamában történik meg, valószínűsíthető, hogy a támogatás közösségi piacra gyakorolt hatása nagyobb lesz, mint egy harmadik országban megvalósítandó támogatási projekt esetében.

(18)

A Bizottság azt a kérdést is feltette, mi lenne a támogatás hatása a foglalkoztatásra és egyéb tényezőkre az érintett régiókban, illetve a szóban forgó iparágak számára a két országban, valamint hogy ugyanez a projekt nem kapott-e támogatást Lengyelországban.

(19)

Szintén kétséges, hogy valóban szükséges-e a támogatás és/vagy ösztönzőként szolgált-e a kérelmező részére, hogy megvalósítsa a beruházást, különösképpen tekintettel arra, hogy a projekt már azelőtt megvalósításra került, mielőtt az ORFAMA kérelmezte volna az állami támogatást. Végül a Bizottság megkérdőjelezte azt a tényt is, hogy tekinthető-e a beruházás „kezdeti beruházásnak”, a regionális célú állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (5) alapján. A Bizottság felkérte Portugáliát, hogy tegye meg észrevételeit és szolgáltasson kiegészítő információkat, amelyek elősegítik a szóban forgó ügy értékelését.

(20)

A portugál hatóságok megjegyezték, hogy a beruházás az Európai Unióban valósul meg, és hozzájárul a kelet-európai piacokkal ápolt gazdasági kapcsolatok erősítéséhez. A portugál hatóságok közölték, hogy az ORFAMA, az Archimode és a Wartatex cégek magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező régiókban működnek. A textilipar Lengyelországban 331 000, Portugáliában 95 446 munkahelyet biztosít. A szektor foglalkoztatottsági szintje Portugáliában 2000 és 2003 között 15 százalékpontos csökkenést mutatott. Portugália ezzel összefüggésben kijelentette, hogy az ORFAMA beruházása hozzájárul a foglalkoztatás szintjének fenntartásához mind a származási, mind pedig a fogadó országban, ami pozitív hatást gyakorol a szóban forgó régiókra.

(21)

A portugál hatóságok kijelentették, hogy a támogatás szükségességét az a tény is alátámasztja, hogy ez az ORFAMA első közvetlen külföldi beruházási projektje, mely jelentős, 9 217 516 euro összegű pénzügyi erőfeszítést igényel, és amelyből 8 978 362 eurót banki kölcsönök fedeztek, a maradék összeget pedig a vállalat saját forrásból biztosította. A támogatás kompenzálná az ORFAMA-t e pénzügyi erőfeszítés tekintetében.

(22)

Szintén e projekt célja modernizálni a lengyel vállalatok termelését és információs technológiáját, elősegítvén ezzel a termelékenység növelését, a termékek minőségének és az energiahatékonyság javítását. A vállalat az ipari parkot is bővíteni kívánja. A portugál hatóságok véleménye szerint a projekt ezzel hozzájárult az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában hivatkozott gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítéséhez.

(23)

Végül Portugália azzal érvelt, hogy a támogatás nem gyakorolna negatív hatást a közösségen belüli kereskedelemre. A szóban forgó beruházás csupán egy, már létező kereskedelmi kapcsolatot szilárdítana meg az alvállalkozói viszonyból a tulajdonosi keretek közé történő átmenet által. Ezt a tényt alátámasztandó, a portugál hatóságok statisztikákat bocsátottak rendelkezésre, amelyek azt mutatják, hogy az ORFAMA forgalma Lengyelországban az 1999-től (a beruházás megvalósításának éve) 2003-ig terjedő időszakban stabil maradt. Ugyanebben az időszakban az ORFAMA Európai Unióban realizált teljes forgalma csökkenést mutatott.

(24)

Hasonlóképpen a szóban forgó termékek exportja Lengyelországból az EU-ba szintén visszaesést mutatott ezen időszakban.

(25)

Az ügyre vonatkozólag semmilyen észrevétel nem került benyújtásra harmadik fél részéről.

(26)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében olvasható, hogy „egy tagállam részéről vagy állami eszközökből bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a gazdasági versenyt azzal, hogy előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos áruk gyártását, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet”.

(27)

A Bizottság 2004. december 6-i határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás az alábbi indokok alapján az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik: támogatván az ORFAMA-t lengyelországi beruházása megvalósításában, a hivatkozott intézkedés előnyben részesít egy adott vállalatot, illetve bizonyos áruk gyártását; az EU szóban forgó szektorának, azaz textiliparának kereskedelme jelentős, így a támogatás feltehetően torzulásokat okozna az EU-n belüli gazdasági versenyben; a támogatást állami eszközökből finanszírozzák. A portugál hatóságok a fenti megállapításokat nem vonták kétségbe, így azok ezáltal megerősítést nyertek.

(28)

A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a támogatás összeegyeztethetőségét az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szempontjából, amely jóváhagyja a „bizonyos gazdasági (…) tevékenységek fejlődésének elősegítésére irányuló” támogatásokat, amennyiben azok nem változtatnak a kereskedelmi cserék feltételein, ellentétben állva ilyen módon a közösségi érdekekkel. Következésképpen a Bizottság határozik afelől, hogy a támogatás hozzájárul-e a kötöttáruk gyártásának és/vagy más gazdasági tevékenységek fejlődéséhez az Európai Unióban, anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelem feltételeit.

(29)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe vesz számos kritériumot, amelyeket korábban már alkalmazott a nagyvállalatok közvetlen külföldi beruházási projektjeihez nyújtandó támogatási ügyek esetében (lásd a (16) preambulumbekezdést), és amelyek arra irányultak, hogy egyensúlyt teremtsenek a támogatás előnyei, amelyek hozzájárulnak az EU szóban forgó iparágának nemzetközi versenyképességéhez (pl. hogy a támogatás szükséges-e tekintetbe véve az adott országban megvalósítandó projekthez kapcsolódó kockázatokat) és annak az EU piacára gyakorolt lehetséges negatív hatásai között.

(30)

Az állami támogatásokra vonatkozó jogszabály alapelvként kezeli, hogy ahhoz, hogy egy támogatás a közös piaccal összeegyeztethető legyen, bizonyítani kell, hogy a kedvezményezett részéről ez egy olyan kiegészítő tevékenységre irányul, amely a támogatás nem folyósítása esetén nem kerülne megvalósításra. Ellenkező esetben a támogatás csak a versenyhelyzet torzítására korlátozódna bármilyen pozitív hatás kifejtése nélkül.

(31)

A Bizottság már az eljárás megindítására vonatkozó határozatában megfogalmazta kétségeit afelől, hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy az ORFAMA megvalósítsa a hivatkozott beruházást.

(32)

A rendelkezésre álló információk alapján az ORFAMA az EU piacán szilárd alapokkal bíró gyártó cég, amely neves márkák részére, ugyanakkor saját márkanév alatt is állít elő termékeket. A portugál hatóságok ezzel kapcsolatban azzal érveltek, hogy az ORFAMA első közvetlen külföldi beruházási projektjéről van szó, amely egyrészt a lengyel piac szerkezeti és konjunkturális adottságait (nevezetesen, hogy Lengyelország akkoriban az EU-csatlakozás egyeztetési fázisában volt), másrészt maga a kérelmező és annak származási országa gazdaságának szerkezeti tényezőit tekintve is kockázatokat hordoz magában. Mindezek ellenére Portugália nem részletezte, miből állnak ezek a kockázatok.

(33)

A portugál hatóságok kijelentették, hogy a támogatás szükségességét az a tény is alátámasztja, hogy ez az ORFAMA első közvetlen külföldi beruházási projektje. Mindazonáltal a Bizottság erre vonatkozóan hangsúlyozza, hogy az ORFAMA kereskedelmi kapcsolatai az Archimode és a Wartatex cégekkel még a 90-es években jöttek létre; egy olyan időszakban, amikor az ORFAMA alvállalkozói keretek között kezdte gyártatni ruházati termékeit ezekkel a cégekkel. 1995-ben e két lengyel cég termelése az ORFAMA forgalmának már közel 30 %-át tette ki. Ebből következően az ORFAMA már azelőtt elég tapasztalatot szerzett e két cég működéséről, mielőtt megkezdte volna a projekt végrehajtását, valamint elég információval rendelkezett mind a lengyel, mind pedig a nemzetközi piacról. Így a támogatás kedvezményezettje részben már elérte célját a termelés kiterjesztésére és a lengyel, illetve a szomszédos piacokra való bejutást illetően még azelőtt, mielőtt megszerezte volna a fenti cégeket vagy kérelmezte volna a támogatást. Portugália megerősíteni látszik ezt az állítást arra a megállapításra reagálva, hogy az ORFAMA döntése a lengyelországi beruházásról részben ahhoz a tényhez kapcsolódik, miszerint már rendelkezett ismeretekkel a lengyel piacról és a megszerzett cégekről, csökkentvén ezzel a beruházással járó kockázatokat. Ennek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kérdéses beruházás alapvetően a szóban forgó lengyel vállalatok megszerzésének pénzügyi műveletét foglalta magában egy már meglévő kereskedelmi kapcsolat alapján, nem pedig első jelentős külföldi beruházásként (6).

(34)

A Bizottság hangsúlyozza azt is, hogy a tény, miszerint az ORFAMA csak a projekt befejezése után kérelmezte a támogatást, nem teljesíti az „ösztönzés hatása” kritériumát, amelyet a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások (7) rendszerint előírnak. Másrészről a Bizottság megállapítja, hogy az ORFAMA láthatólag képes volt finanszírozni a beruházást saját erő bevonásával és kereskedelmi kölcsönök útján, amelyekhez még a támogatás kérelmezése előtt hozzájutott.

(35)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapítja, hogy Portugália nem bizonyította, hogy a javasolt támogatás szükséges a projekthez kapcsolódó bármilyen speciális kockázat ellensúlyozására.

(36)

A Bizottság már korábbi esetekben is kijelentette, hogy a közvetlen külföldi beruházásokhoz nyújtott támogatás valószínűsíthetően erősíti a kedvezményezett pénzügyi helyzetét és globális stratégiáját, befolyásolván ilyen módon annak pozícióját az EU piacán működő versenytársakkal szemben (8).

(37)

Portugália ezzel kapcsolatban úgy érvelt, hogy a beruházás célja magában foglalja az ORFAMA termelésének bővítését, amely Portugáliában időközben elérte a maximális kapacitáskihasználtságot, valamint azt is, hogy növekedjen a termelékenység a lengyelországi alacsonyabb költségek és az ottani rendszerint képzett és fiatalabb munkaerő kihasználása által. Ezenfelül a portugál hatóságok szerint ez a projekt szintén hozzájárulna a szóban forgó európai iparág erősítéséhez, bővítvén az EU-ból származó termékek kínálatát, és támogatván az európai uniós márkatermékeket az importálások növekvő konkurenciájával szemben. Portugália számára alapvetően fontos támogatásokat nyújtani hazai vállalatoknak, mint például az ORFAMA (és indirekt módon az Archmiode és a Wartatex cégeknek), hogy biztosítani lehessen az Európai Unió textiliparának versenyképességét az uniós piacon belül és a nemzetközi piacokon egyaránt.

(38)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelen beruházás olyan országban valósult meg, amely közben az Európai Unió tagjává vált. A támogatás olyan iparágat (textil) érintene, amely mostanában jelentős nyomásnak van kitéve az importtevékenységek 2005. januári liberalizálása óta. Az EU más vállalatainak is érdekében állhat tevékenységük átszervezése az ORFAMA példájához hasonlóan, és ebben a vonatkozásban a támogatás az ORFAMA-t versenyelőnyhöz juttatná azon cégekkel szemben, amelyek nem részesülnek ilyen jellegű támogatásból.

(39)

Portugália azt is kiemelte, hogy a támogatás a szóban forgó régiók foglalkoztatási helyzetén is javítana mind Portugáliában, mind Lengyelországban (Braga és Lódz városát illetően), amelyek magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező területek (lásd a (20) preambulumbekezdést), ugyanakkor nem részletezte, milyen formában hatna a támogatás a foglalkoztatási helyzetre e régiókban.

(40)

Végül a Bizottság megállapítja, hogy amennyiben az ORFAMA beruházása mégis pozitív hatást gyakorolna a szóban forgó régiókra (ami nem került bizonyításra), az tulajdonképpen nem a támogatásnak lenne tulajdonítható, mivel ahogy fentebb már említésre került, a támogatásnak a jelen ügyre nézve semmilyen ösztönző hatása nincs, mivel a projekt még azelőtt befejezésre került, hogy az ORFAMA kérelmezte volna a támogatást, amely valójában nem volt szükséges a beruházás megvalósításához.

(41)

A támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottság gondosan mérlegeli az intézkedés pozitív és negatív hatásai közötti egyensúlyt, valamint meghatározza, hogy a Közösségre gyakorolt pozitív hatások felülmúlják-e a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat. A fentiekre figyelemmel a Bizottság nem győződött meg arról, hogy az ORFAMA részére, annak lengyelországi beruházásához nyújtandó támogatás hozzájárulna az európai ipar versenyképességének javításához vagy a szóban forgó régiókra pozitív hatással lenne. Ellenben előfordulhat az is, hogy a támogatás a kedvezményezett helyzetén javít versenytársai kárára egy olyan piacon, amelyet intenzív verseny és kereskedelem jellemez, ahol a versenytársak nem részesülnek a támogatásból. Ebből következően a Bizottság megállapítja, hogy a támogatásnak nincsenek olyan pozitív hatásai a Közösségre, amelyek felülmúlnák annak a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatását.

(42)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a portugál hatóságok nem bizonyították, hogy a támogatás szükséges ahhoz, hogy az ORFAMA megvalósítsa a szóban forgó támogatást. A támogatás ennek következtében a közösségi piaci verseny torzítására korlátozódna anélkül, hogy a szóban forgó kedvezményezett részéről bármilyen kiegészítő tevékenység megtételéhez hozzájárulna. Ennek alapján nem lehet kijelenteni, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint a támogatás egy gazdasági tevékenység fejlődését segítené elő anélkül, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolna a kereskedelmi cserék feltételeire, ellentétben állva a közösségi érdekekkel, így az összeegyeztethetetlen a közösségi piaccal,