31998R0850

A Tanács 850/98/EK rendelete

(1998. március 30.)

a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

(1) mivel a 894/97/EK rendelet [4] a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló, gyakran és lényegesen módosított 3094/86/EGK rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata;

(2) mivel a 3094/86/EGK rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok rámutattak bizonyos fogyatékosságokra, amelyek problémát okoznak az alkalmazásban és a végrehajtásban, és amelyeket ki kell igazítani nevezetesen a szembőségre vonatkozó meghatározások számának csökkentésével, a védett fajok fogalmának elhagyásával és korlátozva a fedélzeten tartható különböző szembőségű hálók számát; mivel ezért helyénvaló a 894/97/EK rendelet szövege helyébe új rendelkezéseket léptetni, kivéve annak 11., 18., 19. és 20. cikkét;

(3) mivel szükséges bizonyos elveket és eljárásokat meghatározni a technikai védelmi intézkedések közösségi szinten történő kialakításához azért, hogy minden egyes tagállam irányítani tudja a felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vizeken a halászati tevékenységeket;

(4) mivel egyensúlyba kell hozni a technikai védelmi intézkedéseknek a halászati tevékenységek sokféleségéhez való igazítását és a könnyebben alkalmazható, egységes szabályozás szükségességét;

(5) mivel a Szerződés 130r. cikkének (2) bekezdése lefektette azt az elvet, hogy minden közösségi intézkedésbe integrálni kell a környezetvédelmi követelményeket, különösen az elővigyázatosság elvének fényében;

(6) mivel a tengeri élőlények tengerbe történő visszadobásának gyakorlatát a lehető legerőteljesebben vissza kell szorítani;

(7) mivel rendelkezni kell az ivadéknevelő területek védelméről, figyelembe véve a különböző érintett zónák sajátos biológiai feltételeit;

(8) mivel a 92/43/EGK tanácsi irányelv [5] intézkedéseket írt elő a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmére; mivel az e rendelet hatálya alá tartozó tengeri élőlények jegyzéke tartalmaz olyan fajokat, amelyek az említett irányelv követelményei alapján védettek;

(9) mivel 1996. október 25-én az Európai Parlament határozatban fogadta el a Bizottságnak a közös halászati politikában alkalmazott technikai intézkedések végrehajtásáról szóló jelentését;

(10) mivel a tengeri biológiai erőforrások védelmének és a halászati erőforrások mind a halászok, mind pedig a fogyasztók érdekében való kiegyensúlyozott kihasználásának biztosítása végett technikai intézkedéseket kell előírni, melyek többek között megszabják a hálók szembőségét, azok bizonyos fajok kifogására alkalmas kombinációját, illetve a halászati felszerelések egyéb jellemzőit, a tengeri élőlények legkisebb fogható méreteit, a halászatnak bizonyos területeken és időszakokban, illetőleg bizonyos eszközökkel való korlátozását;

(11) mivel a tudományos tanácsok fényében rendelkezni kell a bizonyos fajú tengeri élőlények halászatakor használt vontatott halók szembőségének növeléséről, illetve a négyzetes szemű hálóanyag kötelező használatáról, minthogy ez jelentős szerepet tölthet be az ivadék tengeri élőlények kifogásának csökkentésében;

(12) mivel annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a rögzített felszerelések szembőségének fokozódó csökkenését, amely az érintett halászati tevékenységek célfajai növendékeinek mortalitási arányát erősen növeli, a rögzített hálók esetében elő kell írni a szembőségeket;

(13) mivel a zsákmányok faj szerinti összetétele és a megszerzésükhöz szükséges halászati gyakorlat földrajzi térségenként más és más; mivel ezek a különbségek indokolják, hogy a különböző, a térségekben eltérő intézkedéseket alkalmazzanak;

(14) mivel a hallisztté vagy halolajjá feldolgozandó fajok esetében a halászat folyhat kis szembőséggel, feltéve, hogy az ilyen halászati művelet nincs káros hatással más fajokra;

(15) mivel a legkisebb fogható méreteket kell alkalmazni az olyan fajok tekintetében, amelyek a közösségi flották partra vitt zsákmányának legnagyobb hányadát képezik, valamint a tengerbe visszadobott és így életben maradó fajok tekintetében;

(16) mivel valamely faj legkisebb fogható méretének összhangban kell lennie az e faj fogására alkalmazandó szembőségek szelektivitásával;

(17) mivel a tengeri élőlények méretmeghatározásának módját definiálni kell;

(18) mivel a növendék heringek védelme érdekében különleges rendelkezésekkel kell szabályozni a spratt fogását és fedélzeten tartását;

(19) mivel bizonyos térségekben a hagyományos halászati gyakorlatra tekintettel különleges rendelkezésekkel kell szabályozni a szardella és tonhal fogását, illetve fedélzeten tartását;

(20) mivel némely különleges feltételnek eleget tevő hajók bizonyos térségekben folyó halászati tevékenységének az ellenőrzése végett az ilyen térségekben való belépést külön halászati engedélyhez kell kötni, miként ezt a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1627/94/EK tanácsi rendelet [6] előírja;

(21) mivel az erszényes kerítőhálóknak némely tengeri emlőssel együtt előforduló halraj esetében történő használata az ilyen emlősök kifogásával és pusztulásával járhat; mivel azonban az erszényes kerítőháló szakszerű használata igen hatékonyan biztosítja a célfajok kizárólagos fogását; mivel ezért a tengeri emlősöknek az erszényes kerítőhálóval történő körülkerítését meg kell tiltani;

(22) mivel elkerülendő a tudományos kutatás, a mesterséges telepítés és áttelepítés akadályozása, ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az ilyen tevékenység folytatásához szükséges műveletekre;

(23) mivel a halászhajók jellegzetességeinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelet [7] és a közös halászati politika ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet [8] tartalmaz bizonyos, a megóvás érdekében szükséges intézkedéseket, és így azok megismétlésére nincs szükség;

(24) mivel a megóvás súlyos veszélyeztetése esetén a Bizottságot és a tagállamokat fel kell hatalmazni, hogy megfelelő ideiglenes intézkedéseket tegyenek;

(25) mivel további, szigorúan helyi jellegű nemzeti intézkedések fenntarthatók és elfogadhatók azzalafeltétellel, hogy a Bizottság megvizsgálhatja a közösségi joggal való összeegyeztethetőségüket és a közös halászati politikához való igazodásukat;

(26) mivel e rendelet végrehajtása részletes szabályokat igényelhet, az ilyen szabályokat a 3760/92/EGK rendeletben [9] megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a technikai védelmi intézkedéseket előíró rendelet alkalmazandó a halászati erőforrások azon fogására és partra vitelére, amely a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó tengervizeken zajlik, és amelyek a 2. cikk által részletezett valamely térségben helyezkednek el, kivéve, ha a 26. és a 33. cikk másképpen rendelkezik.

I. CÍM

MEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

(1) E rendelet céljaira a tengervizek következő meghatározásait kell alkalmazni:

a) 1. régió

Minden olyan vízterület, amely az északi szélesség 48° és a nyugati hosszúság 18° pontjától induló, észak felé az é. sz. 60°-ig, onnan pedig kelet felé a ny. h. 5°-ig, onnan észak felé é. sz. 60° 30′-ig, onnan kelet felé a ny. h. 4°-ig, onnan észak felé é. sz. 64°-ig, onnan pedig kelet felé Norvégia partjáig húzódó vonaltól északra és nyugatra esik.

b) 2. régió

Minden olyan vízterület, amely az é. sz. 48°-tól északra esik, az 1. régiónak és az ICES III/b., III/c. és III/d. körzetének a kihagyásával.

c) 3. régió

Minden, az ICES VIII. és IX. altérségével egybeeső vízterület.

d) 4. régió

Minden, az ICES X. altérségével egybeeső vízterület.

e) 5. régió

Minden olyan vízterület, amely az Atlanti-óceán keleti-közép, a CECAF régió 34. halászati zónájának 34.1.1, 34.1.2., 34.1.3. körzetéből és 34.2.0. altérségéből álló részén helyezkedik el.

f) 6. régió

Minden Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vízterület Guyana, Franciaország tengerentúli megyéje partjainál.

g) 7. régió

Minden vízterület Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó Martinique és Guadeloupe, Franciaország tengerentúli megyéi partjainál.

h) 8. régió

Minden Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vízterület Réunion, Franciaország tengerentúli megyéje partjainál.

(2) Az e rendeletben az "ICES" és "CECAF" betűszókkal jelölt földrajzi térségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács, illetve a Keletközép-atlanti Halászati Bizottság határozta meg. Ezeket, a későbbi módosítások nélkül, a Bizottság 85/C 335/02 [10] és a 85/C 347/05 [11] közleménye írja le.

(3) Az (1) bekezdésben említett régiók feloszthatók földrajzi térségekre, különösen a (2) bekezdésben említett meghatározások alapján és a 48. cikkben említett eljárással összhangban.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak ellenére, ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

- a Kattegatot északon a skageni és a tistlarnai világítótorony, illetve a svéd tengerpart legközelebbi pontja között húzott vonal határolja, délen pedig a Hasenoere-től Gniben-fokig, a Korshage-tól Spodsbjergig és a Gilbjergtől Kullenig húzódó vonal,

- a Skagerrakot nyugaton a hanstholmi világítótoronytól a lindesnesi világítótoronyig, délen a skageni világítótoronytól a tistlarnai világítótoronyhoz, illetve onnan a svéd tengerpart legközelebbi pontjához húzódó vonal határolja körül,

- az Északi-tenger magában foglalja az ICES IV. altérséget, a mellette lévő, az é. sz. 64°-tól délre elhelyezkedő ICES II/a. körzetet, és az ICES III/a. körzetnek azt a részét, amelyet nem tartalmaz a Skagerraknak a második francia bekezdésben foglalt meghatározása.

3. cikk

E rendelet az alkalmazásában:

a tengeri élőlény minden tengeri hal, beleértve az anadróm és katadróm vándorló fajokat is tengeri életük ideje alatt, továbbá a rákfélék és a puhatestűek, illetve ezek testrészei;

valamely vontatott háló szembősége a halászhajón talált és bármely vonatatott hálóhoz csatolt vagy csatolható zsákvégnek vagy kiegészítő szárnynak a szembősége. A szembőséget a 2108/84/EGK rendeletben [12] részletezett eljárás szerint kell megállapítani. A szembőségnek ez a meghatározása nem alkalmazandó négyzetes szemű hálók esetében;

a többfonalú háló két vagy több fonálból kötött léhést jelent, ahol a fonalakat két csomó között el lehet egymástól választani a fonálszerkezet sérülése nélkül;

a négyzetes szemű háló olyan háló, amelyben a szemek szárai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból az egyik merőlegesen, a másik pedig párhuzamosan helyezkedik el a háló hosszú tengelyéhez képest;

a négyzetes szemű hálópanel vagy -szárny szembősége valamely ilyen, vontatott hálóra illesztett panel vagy szárny legnagyobb megállapítható szembősége. A szembőséget a 2108/84/EGK rendeletben előírt eljárás szerint kell megállapítani;

a csomó nélküli háló olyan háló, amely hozzávetőleg egyenlő oldalú szemekből áll, amelyek sarkát két egymás mellett elhelyezkedő szem oldalának fonadéka képezi;

a fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló olyan rögzített halászfelszerelés, amely a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető, egy darab hálóból áll;

a tükörháló olyan rögzített halászfelszerelés, amely két vagy több párhuzamosan, egy kötélre felfüggesztett, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető hálóból áll.

II. CÍM

A HÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI

I. FEJEZET

VONTATOTT FELSZERELÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

4. cikk

(1) Az I–V. mellékletben említett régiók vagy földrajzi térségek mindegyikében, illetve ha érvényes, az időszaktól függően minden egyes szembőség-tartományhoz tartozó célfajokat a vonatkozó melléklet határozza meg.

(2) Az I–V. mellékletben említett régiók vagy földrajzi térségek mindegyikében, bármilyen halászúton tilos a fedélzeten tartani vagy használni olyan szembőségű vontatott hálót, amely nem felel meg a vonatkozó mellékletben megadott méreteknek.

(3) a) A VIII. és a IX. mellékletben említett régiók vagy földrajzi térségek mindegyikében, illetve, ha érvényes, az időszaktól függően bármilyen halászúton tilos a fedélzeten tartani vagy használni mindenfajta fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót, kivéve, ha a fedélzeten lévő felszerelések szembősége megfelel a vonatkozó mellékletben előírt feltételeknek.

b) Mindenesetre a közösségi hajók fedélzetükön magukkal vihetnek közösségi halászvizeken és bármilyen halászúton 120 milliméteresnél kisebb szembőségű hálókat, amelyek nem felelnek meg a VIII. és a IX. mellékletben foglalt feltételeknek, feltéve, hogy:

- bemutatható engedélyük van rá, hogy ezen az útjukon a közösségi vizeken kívül halásszanak, és

- amíg a közösségi vizeken belül tartózkodnak, a VIII. és a IX. mellékletben foglalt feltételeknek meg nem felelő szembőségű hálóikat a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

(4) A fedélzeten tartott és az I–V., és a X. és XI. mellékletben felsorolt régiókban és földrajzi térségekben kiemelt zsákmányt tilos partra szállítani, hacsak százalékos összetételük meg nem felel a vonatkozó mellékletben előírt feltételeknek.

(5) A célfajok és egyéb fajok százalékos arányát a fedélzeten tartott vagy átrakodott összes célfaj vagy egyéb faj mennyiségének az összesítésével kell kiszámítani, ahogyan az I–V. melléklet előírja.

5. cikk

(1) Az I–V., és a X. és XI. mellékletben említett százalékos arányokat a fedélzeten válogatás után vagy partraszálláskor tárolt összes tengeri élőlény élősúlya arányában kell kiszámítani.

(2) Amikor azonban az (1) bekezdésben említett százalékos arányok kiszámítása folyik valamely olyan halászhajó számára, amelyről valamilyen mennyiségű tengeri élőlényt más hajóra már átrakodtak, ezt a mennyiséget is számításba kell venni.

(3) Azok a halászhajó-kapitányok, akik nem vezetnek a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban hajónaplót, nem rakodhatnak át más hajóra tengeri élőlényeket, továbbá nem vehetnek fel más hajóról tengeri élőlény-rakományokat.

(4) Az (1) bekezdésben említett százalékos arányok egy vagy több reprezentatív minta alapján számíthatók ki.

(5) Az (1) bekezdés ellenére, a fedélzeten tartott és 16 mm-esnél kisebb szembőségű hálóval kiemelt homokiangolna-zsákmányok százalékos aránya válogatás előtt is kiszámítható.

(6) Ennek a cikknek az alkalmazásakor a norvég homár egyenértékű súlyát a farka súlyának hárommal való megszorzásával kell kiszámítani.

6. cikk

(1) a) Tilos olyan fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót a fedélzeten tartani vagy használni, amelynek legkisebb szembősége 90 mm vagy annál nagyobb, és amelynek 100-nál több szeme van a szigorúan vett zsákvég kerületén, tehát a kötéseket és a szegélyt leszámítva. Ez a rendelkezés az olyan fenéken vontatott zsákhálókra, dán kerítőhálókra vagy hasonló vontatott hálókra vonatkozik, amelyek szembősége a 90-119 milliméteres tartományon belül van.

b) Az első albekezdés nem vonatkozik a feszítőrudas zsákhálókra.

(2) Bármely egyetlen szigorúan vett zsákvégen belül a zsákvég bármely kerületén lévő szemek száma nem növekedhet a szájtól a fenékig befelé. Ez a rendelkezés minden olyan vontatott hálóra vonatkozik, amelynek a szembősége 55 milliméter vagy nagyobb.

(3) A szegélyekben lévő szemeket leszámítva, valamely toldalék vagy hosszabbító darab bármely kerületén és bármely pontján lévő szemek száma nem haladhatja meg a szigorúan vett zsákvég szájának kerületén, de nem a szegélyekben lévő szemek maximális számát. Ez a rendelkezés minden olyan vontatott hálóra vonatkozik, amelynek a szembősége 55 milliméter vagy nagyobb.

7. cikk

(1) a) Négyzetes szemű és legalább 80 milliméteres szembőségű panelek csatlakoztathatók bármely vontatott hálóra.

b) Ellenben minden 100 milliméteres vagy nagyobb szembőségű fenéken vontatott zsákháló, dán kerítőháló vagy hasonló vontatott háló fölszerelhető olyan szárnyakkal, amelyeket a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló 1986. június 12-i 1866/86/EGK tanácsi rendelettel [13] összhangban engedélyeztek.

(2) A négyzetes szemű panelek:

a) valamely háló felső részén vagy felső rétegén helyezendők el, bármely toldalékrész előtt vagy a toldalékrész eleje és a zsákvég feneke között;

b) nem zárhatóak el semmilyen módon, sem belső, sem külső toldalékok által;

c) legalább három méter hosszúak, kivéve, amikor 112 kilowattnál kisebb teljesítményű hajók által vontatott hálókba vannak beillesztve, ez esetben legalább két méter hosszúnak kell lenniük;

d) csomó nélküli hálóból vagy nem csúszós csomókkal font hálóból állnak, és úgy lesznek beillesztve, hogy a szemek halászat közben mindvégig nyitva maradnak;

e) úgy vannak megszerkesztve, hogy a panel elülső szemsorában lévő szemek száma ugyanaz vagy nagyobb, mint a panel végén lévő sorban lévő szemek száma.

(3) Ha valamely hálót négyzetes szemű panellel szerelnek föl a háló el nem vékonyodó szakaszán, legfeljebb öt nyitott rombusz alakú hálószem lehet a panel szélei és a háló érintkező szegélye között.

Ha valamely hálót részlegesen vagy egészben négyzetes szemű panellel szerelnek föl a háló elvékonyodó szakaszán, legfeljebb öt nyitott rombusz alakú szem lehet a négyzetes szemű panel végén lévő szemek sora és a háló érintkező szegélye között.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának és a (2) bekezdés a) pontjának ellenére, minden 70-79 milliméteres szembőségű fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót föl kell szerelni egy 80 milliméteres vagy nagyobb szembőségű, négyzetes szemű panellel a zsákvég elé.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja ellenére, tilos a Pandalus nemhez tartozó és 32-54 milliméteres szembőségű vontatott fenéken vontatott zsákhálóval kifogott rákból bármilyen mennyiséget a fedélzeten tartani, kivéve, ha a háló föl van szerelve egy 70 milliméteres vagy nagyobb szembőségű, négyzetes szemű panellel.

(6) A (4) és az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések csak az 1. és a 2. régióban alkalmazandók.

(7) Valamely hálóra fölszerelt négyzetes szemű hálópanel szembőségét tilos figyelembe venni a vonatott háló szembőségének a megállapításakor.

8. cikk

(1) Tilos a fedélzeten tartani vagy használni nyolc milliméternél vastagabb, a zsákvégnél egészben vagy részben egyszálas fonálanyagból kötött vontatott hálót.

(2) Tilos a fedélzeten tartani vagy használni a zsákvégnél egészben vagy részben többszálas fonálanyagból kötött vontatott hálót, hacsak a szálak hozzávetőlegesen nem egyenlő vastagságúak és a szál összvastagsága nem haladja meg a 12 millimétert egyetlen szem egyetlen oldalán sem.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a nyílttengeri zsákhálók esetében.

9. cikk

(1) Tilos a fedélzeten tartani vagy használni bármilyen vontatott hálót, amelynek zsákvége részben vagy egészben nem négyzetes vagy nem rombusz alakú hálószemekből készült.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik olyan vontatott hálókra, amelyeknek 31 milliméteres vagy kisebb szembőségű zsákvége van.

10. cikk

A kotróhálók mentesülnek a 4. cikk rendelkezéseinek hatálya alól, feltéve, hogy a fedélzeten tartott, és ezekkel a hálókkal kifogott tengeri élőlények mennyisége, a kéthéjú puhatestűekét kivéve, nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.

II. FEJEZET

RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

(1) A VI. és a VII. mellékletben említett minden egyes régióban vagy földrajzi térségben, és adott esetben, az időszaktól függően, tilos a fenékrögzítéses eresztő-, állító- és tükörhálók használata vagy fedélzeten tartása, kivéve:

a) ha az ilyen hálóval kiemelt zsákmánynak legalább a 70 %-át képezik a célfajok; és

b) - fenéken rögzített kopoltyúhálók, illetve állítóhálók esetében a szembőség egyezik a vonatkozó mellékletben előírt kategóriák egyikével,

- tükörhálók esetében a háló legkisebb szembőségű részében a szembőség megfelel a vonatkozó melléklet előírt kategóriák egyikének.

(2) A célfajok minimális százalékaránya a kifogott célfajok mennyiségének az összesítésével kapható meg.

12. cikk

(1) Az 11. cikk (1) bekezdésében említett százalékarányt a fedélzeten lévő, válogatás után vagy partra emeléskor mért összes tengeri élőlény arányában kell kiszámítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján is kiszámítható.

13. cikk

A 11. és a 12. cikk nem vonatkozik a lazacfélékből, ingolákból és nyálkahalakból álló zsákmányokra.

III. FEJEZET

A HÁLÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A HÁLÓK HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI

14. cikk

A válogatást a háló vagy hálók kiürítése után haladéktalanul végre kell hajtani.

15. cikk

(1) Az I–VII., a X. és XI. mellékletben engedélyezett százalékos arányokon túl kifogott tengeri élőlényeket a kikötőbe való visszatérés előtt vissza kell engedni a tengerbe.

(2) A fedélzeten tartott célfajoknak az I–VII., a X. és XI. mellékletben meghatározott százalékos arányának a kikötőbe való visszatérés előtt mindig el kell érnie az említett mellékletekben meghatározott százalékos aránynak legalább a felét.

(3) Valamely halászút első huszonnégy órájának az elmúlta után a célfajoknak az I–VII., a X. és XI. mellékletben megszabott százalékos arányát a hajónaplónak a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkének meghatározott feltételeknek megfelelő napi kitöltésekor kell elérni.

16. cikk

Semmilyen, a halászháló szemeit elzáró vagy máskülönben hatékonyan kisebbítő eszköz nem használható.

Ez a rendelkezés nem zárja ki az olyan eszközök használatát, amelyek listáját és meghatározását a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell összeállítani.

III. CÍM

A TENGERI ÉLŐLÉNYEK LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETE

17. cikk

Valamely tengeri élőlény akkor méreten aluli, ha méretei kisebbek a XII. mellékletben az érintett faj és az érintett földrajzi térség tekintetében meghatározott minimális dimenzióknál.

18. cikk

(1) Valamely tengeri élőlény méreteit a XIII. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) A legkisebb fogható méret megállapításának több előírt módszere esetén valamely tengeri élőlény akkor tekintendő fogható méretűnek, ha az egyik ilyen módszer alkalmazása a megfelelő legkisebb fogható mérettel azonos vagy nagyobb méretet mutat ki.

(3) Azon homárok, langusztarákok, illetve kagylók és csigák amelyek a XII. mellékletben meghatározott legkisebb fogható méretű fajok közé tartoznak, csak egészben tárolhatók fedélzeten és csak egészben tehetők partra.

(4) a) A nagy tarisznyarákok csak egészben tarthatók a fedélzeten és csak egészben tehetők ki a partra.

b) Ennek ellenére a nagy tarisznyarákok és testrészeik fedélzeten tartott vagy partra tett összsúlyának az 5 %-a állhat leválasztott ollókból.

19. cikk

(1) Az előírtnál kisebb méretű tengeri élőlényeket tilos a fedélzeten tartani, más hajókra átrakodni, partra tenni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, hanem azonnal vissza kell engedni azokat a tengerbe.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:

a) a szardíniára, szardellára, heringre, fattyúmakrélára és makrélára az e fajok fedélzeten tartott egyenkénti összes élősúlyának a 10 %-os határán belül. Az előírt minimális méretnél kisebb szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla százalékos arányát fedélzeten lévő összes tengeri élőlény élősúlya szerint válogatás után vagy partra rakodáskor kell kiszámítani. A százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján számítható ki. A 10 %-os határt átrakodáskor, partra rakodáskor, raktározáskor, kiállításkor vagy értékesítéskor is tilos meghaladni;

b) azon tengeri élőlényekre, amelyeket az I–V. melléklet nem mint a 16 milliméteresnél kisebb vagy a 16-31 milliméteres szembőség-kategóriákhoz tartozó célfajokat ad meg, és amelyeket 32 milliméteresnél kisebb szembőségű vontatott hálóval fogtak ki, feltéve, hogy az említett élőlényeket nem válogatják vagy adják el, állítják ki vagy kínálják fel eladásra emberi fogyasztás végett.

(3) Az előírt legkisebb fogható méretnél kisebb, élő csalinak kifogott szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla a fedélzeten tartható, feltéve, hogy élve tárolják őket.

IV. CÍM

BIZONYOS TENGERI ÉLŐLÉNYEK HALÁSZATÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A heringhalászat korlátozásai

(1) Az alábbi időszakokban és földrajzi térségekben kifogott heringet tilos a fedélzeten tartani:

a) január 1-jétől április 30-ig a Mull of Kintyre és a Corsewall Point között húzott vonaltól északkeletre eső földrajzi térségben;

b) július 1-jétől október 31-ig a következő koordináták által határolt földrajzi térségben:

- Dánia nyugati partja az é. sz. 55° 30′-nél,

- é. sz. 55° 30′, k. h. 7° 00′,

- é. sz. 57° 00′, k. h. 7° 00′,

- Dánia nyugati partja a é. sz. 57° 00′-nél.

c) augusztus 15. és szeptember 30. között az Egyesült Királyság partjától számított 6-12 mérföld széles, az alapvonaltól az é. sz. 55° 30′ és az é. sz. 55° 45′ között mért zónában;

d) augusztus 15-től szeptember 30-ig a következő pontokat összekötő vonallal körülhatárolt földrajzi térségen belül:

- Butt of Lewis,

- Cape Wrath,

- é. sz. 58° 55″, ny. h. 5° 00″,

- é. sz. 58° 55″, ny. h. 7° 10″,

- é. sz. 58° 20″, ny. h. 8° 20″,

- é. sz. 57° 40″, ny. h. 8° 20″,

- Észak-Uist nyugati partja az é. sz. 57° 40′-nél, onnan pedig a sziget északi partján egészen az é. sz. 57° 40′ 36″, ny. h. 7° 20′ 39″-ig,

- é. sz. 57° 50′ 3″, ny. h. 7° 08′ 6″,

- a Lewis-sziget nyugati partja mentén északkeletre egészen a kiindulási pontig (Butt of Lewis);

e) augusztus 15. és szeptember 30. között az Egyesült Királyság partjától számított 6-12 mérföld széles, az alapvonaltól az é. sz. 54° 10′ és az é. sz. 54° 45′ között mért zónában;

f) szeptember 21. és december 31. között az ICES VII/a körzet következő koordináták által határolt részén:

i. - az Isle of Man keleti partja az é. sz. 54° 20′-nél,

- é. sz. 54°20′, ny. h. 3° 40′,

- é. sz. 53° 50′, ny. h. 3° 50′,

- é. sz. 53° 50′, ny. h. 4° 50′,

- az Isle of Man nyugati partja a ny. h. 4° 50′-nél;

és

ii. - Észak-Íroszág keleti partja az é. sz. 54° 15′-nél,

- é. sz. 54° 15′, ny. h. 5° 15′,

- é. sz. 53° 50′, ny. h. 5° 50′,

- Írország keleti partja az é. sz. 53° 50′-nél.

g) egész évben az Ír-tengerben az ICES VII/a körzetben a Skócia, Anglia és Wales között, illetve az e partok alapvonalától 12 mérföldre húzódó vonal között, melyet délen az é. sz. 53° 20′, valamint északnyugaton a Mull of Galloway (Skócia) és a Point of Ayre (Isle of Man) között húzódó vonal határol;

h) egész évben a Logan-öbölben, azaz az é. sz. 54° 44′ és a ny. h. 4° 59′-nél lévő Mull of Logantől az é. sz. 54° 41′ és ny. h. 4° 58′-nél elhelyezkedő Laggantalluch Headig húzódó vonaltól keletre eső vízterületként van meghatározva;

i) 1997. és a rá következő minden harmadik év januárjának második péntekétől számított egymást követő 16 napon keresztül a következő koordináták által határolt területen:

- Írország délkeleti partja az é. sz. 52° 00′-en,

- é. sz. 52° 00′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 52° 30′, ny. h. 6° 00′,

- Írország délkeleti partja az é. sz. 52° 30′-nél;

j) 1997. és a rá következő minden harmadik év novemberének első péntekétől számított egymást követő 16 napon keresztül a következő koordináták által határolt területen:

- Írország déli partja a ny. h. 9° 00′ mentén,

- é. sz. 51° 15′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 51° 15′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 52° 30′, ny. h. 11° 00′,

- Írország nyugati partja az é. sz. 52° 30′-nál;

k) 1998. és a rá következő minden harmadik év novemberének első péntekétől számított egymást követő 16 napon keresztül a következő koordináták által határolt területen:

- Írország déli partja a ny. h. 9° 00′ mentén,

- é. sz. 51° 15′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 51° 15′, ny. h. 7° 30′,

- Írország déli partja az é. sz. 52° 00′-nál.

(2) Azonban az említett térségek bármelyikében kifogott heringet tarthatnak fedélzetükön a hajók, ha annak mennyisége nem haladja meg a fedélzetükön lévő és minden egyes különböző térségben, a meghatározott időszakokban kifogott tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontja és a h) pontja ellenére, a 12,2 méter hosszúságot meg nem haladó hajók, amelyeknek Írország és Észak-Írország keleti partján, az é. sz. 53° 00′ és az é. sz. 55° 00′ közötti szakaszon van az anyakikötőjük, tarthatnak fedélzetükön az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontja és a h) pontja szerinti térségben kifogott heringet. A halászat egyetlen engedélyezett módszere a húzóháló, és a hálók szembősége 54 milliméter vagy nagyobb lehet.

21. cikk

A spratthalászat korlátozása a hering védelmében

(1) Tilos az alábbi földrajzi térségekben és időszakokban kifogott sprattot a fedélzeten tartani:

a) január 1. és március 31., illetve október 1. és december 31. között a ICES 39E8-as statisztikai területen. E rendelet alkalmazásában ezt az ICES területet az Egyesült Királyság keleti partjától az é. sz. 55° 00′ mentén kelet felé a ny. h. 1° 00′-en lévő pontig tartó, onnan észak felé az é. sz. 55° 30′-en lévő pontig, onnan pedig nyugat felé, az Egyesült Királyság partjáig tartó vonal határolja;

b) január 1. és március 31., illetve október 1. és december 31. között a ny. h. 3° 30′-től nyugatra lévő Moray Firth belső vizein és a ny. h. 3° 00′-től nyugatra eső Firth of Forth belső vizein;

c) július 1. és október 31. között a következő pontok által körülhatárolt térségben:

- Dánia nyugati partjainál az é. sz. 55° 30′,

- é. sz. 55° 30′, k. h. 7° 00′,

- ész 57° 00′, k. h. 7° 00′,

- Dánia nyugati partjainál a 57° 00′-nál.

(2) A hajók azonban az említett térségek bármelyikében kifogott sprattot tarthatnak fedélzetükön, ha annak mennyisége nem haladja meg a fedélzetükön lévő és minden egyes különböző térségben, a meghatározott időszakokban kifogott tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.

22. cikk

A makrélahalászat korlátozása

(1) Tilos az alábbi koordináták által körülhatárolt földrajzi térségben kifogott makrélát fedélzeten tartani:

- az Egyesült Királyság déli partján, a ny. h. 2° 00′-en lévő pont,

- é. sz. 49° 30′, ny. h. 2° 00′,

- é. sz. 49° 30′, ny. h. 7° 00′,

- é. sz. 52° 00′, ny. h. 7° 00′,

- az Egyesült Királyság nyugati partján, az é. sz. 52° 00′-en lévő pont,

kivéve ha a makréla súlya nem haladja meg a fedélzeten lévő és ebben a térségben kifogott makréla és egyéb tengeri élőlények összsúlyának a 15 %-át.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:

a) a kizárólag kopoltyúhálóval és/vagy kézi horogsorral halászó hajókra;

b) a nyílttengeri zsákhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval halászó hajókra, feltéve, hogy a fedélzeten lévő összes faj élősúlyából legalább 75 %-ot tesznek ki a szardella, hering, fattyúmakréla, makréla, nyílttengeri lábasfejűek és szardínia nélkül számolt tengeri élőlények, a fedélzeten lévő minden tengeri élőlény összes élősúlyának százalékos arányában számítva;

c) halászatra fel nem szerelt hajókra, illetve olyan hajókra, amelyekre makrélát rakodnak át.

(3) Minden fedélzeten lévő makrélát olyannak kell tekinteni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott területen fogtak kik, kivéve azokat, amelyeket a következő albekezdésekben leírt eljárással összhangban készült bevallás szerint a térségbe való belépés előtt is a hajón tároltak.

Az e területre halászati szándékkal belépni kívánó hajó kapitányának értesítenie kell annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek a fennhatósága alá tartozó területen halászni szándékozik, közölve érkezésének várható idejét és helyét legföljebb 36 órával, de legalább 24 órával a területre történő belépés előtt.

A terültre való belépéskor a kapitány köteles értesíteni az illetékes ellenőrző hatóságot a fedélzeten tárolt makrélának a hajónaplóban rögzített mennyiségéről. A kapitány kötelezhető rá, hogy a hajónaplót és a fogásokat ellenőrzés végett az illetékes hatóság által meghatározott időben és helyen bemutassa. Az időpont nem lehet a hajó fedélzetén lévő makrélamennyiségről szóló értesítés átvételétől számított hat óránál később, a helynek pedig a területre való belépés helyéhez a lehető legközelebbinek kell lennie.

A halászhajó kapitánya, aki azzal a szándékkal akar a területre belépni, hogy hajójára makrélát rakodjanak át, köteles az átrakodás megkezdése előtt legfeljebb 36 órával, de legalább 24 órával értesíteni annak a tagállamnak az ellenőrző hatóságát, amelynek zónájában sor kerül az átrakodásra, hogy várhatóan mely időpontban és helyen kerül sor az átrakodásra. Az átrakodás után a kapitánynak azonnal értesítenie kell az illetékes ellenőrző hatóságot a hajójára átrakodott makréla mennyiségéről.

Az illetékes hatóságok a következők:

- Franciaországban:

Mimer, telex: Paris 25 08 23

- Írországban:

Department of Marine (Tengerészeti Minisztérium), telex: Dublin 91798 MRNE,

- az Egyesült Királyságban:

Ministry of Agriculture, Fisheries and Food (Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési Minisztérium), telex: London 21274.

23. cikk

A szardellahalászat korlátozása

(1) Tilos az ICES VIII/c körzetben, nyílttengeri zsákhálóval kifogott szardellát a fedélzeten tartani, illetve nyílttengeri zsákhálóval ebben a körzetben szardellára halászni.

(2) Az (1) bekezdésben említett körzetben tilos nyílttengeri zsákhálót és erszényes kerítőhálót egyszerre a fedélzeten tárolni.

24. cikk

A tonhalhalászat korlátozása

(1) Tilos a Portugália felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vizeken, az é. sz. 36° 30′ fölötti ICES X. altérségen vagy az é. sz. 31°-tól északra és a ny. h. 17° 30′-tól keletre eső CECAF területeken erszényes kerítőhálóval kifogott bonítót, hosszúszárnyú és nagyszemű tonhalat a fedélzeten tartani, illetve az említett felszereléssel és az említett térségekben tonhalra halászni.

(2) Tilos a Spanyolország vagy Portugália felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó ICES VIII., IX. és X. altérségen vagy a Kanári-szigeteket körülvevő CECAF területeken húzóhálóval fogott tonhalat a fedélzeten tartani, illetve az említett felszereléssel és említett térségekben tonhalra halászni.

25. cikk

A garnélarákok halászatának korlátozása a lepényhalak védelmében

(1) Tilos bármilyen 16-31 milliméteres szembőségű nyílttengeri vontatott hálóval kifogott közönséges garnélákat és rózsás garnélarákot a fedélzeten tartani, kivéve, ha a hajó fel van szerelve a közönséges és a rózsás garnélarákot a lepényhaltól a kifogás után elválasztó berendezéssel.

(2) Elválasztó zsákhálóval vagy válogató ráccsal felszerelt hálóval kell közönséges és rózsás garnélarákot kifogni. E bekezdés végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell kidolgozni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek meg nem felelő közönséges és rózsás garnélarákok bizonyos mennyiségét azonban meg lehet tartani a fedélzeten, feltéve, ha ez a mennyiség nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összes élősúlyának az 5 %-át.

26. cikk

A lazac- és a tengeri pisztráng-halászat korlátozása

(1) Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos, azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe, ha

- a tagállamok alapvonalától számított 6 mérföldes határon belül fogták ki azokat az 1., 2., 3. és 4. régióban.

- az 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok fennhatósága alá nem tartozó vizeken fogták ki azokat az 1., 2., 3. és 4. régióban, kivéve a Grönland és a Feröer-szigetek fennhatósága alá tartozó vizeken

- bármilyen vontatott hálóval történik a halászat.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a Skagerrakban és a Kattegatban kifogott lazacra és tengeri pisztrángra.

27. cikk

A norvég tőkehal halászatának a korlátozása egyéb tőkehalak védelmében

(1) Tilos bármilyen vontatott felszereléssel a következő pontokat összekötő vonal által körülhatárolt térségben kifogott norvég tőkehalat a fedélzeten tartani:

- az Egyesült Királyság keleti partján, az é. sz. 56°-on lévő ponttól a k. h. 2°-ig,

- északra haladva az é. sz. 58°, nyugatra ny. h. 0° 30′-ig, északra az é. sz. 59° 15′-ig, keletre a k. h. 1°, északra a ny. h. 60°-ig, nyugatra a ny. h. 0° 00′-ig,

- onnan északra a 60° 30′-ig, nyugtra a Shetland-szigetekig, onnan, az é. sz. 60°-tól nyugtra a Shetland-szigetek partján a ny. h. 3°-ig, majd pedig délre az é. sz. 58° 30′-ig,

- végül pedig nyugtra az Egyesült Királyság partjáig.

(2) Megtartható azonban a hajók fedélzetén az (1) bekezdésben leírt térségben és eszközzel kifogott norvég tőkehal bizonyos mennyisége, ha ez a mennyiség nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összes élősúlyának az 5 %-át.

28. cikk

A szürke tőkehal halászatának a korlátozása

(1) Tilos mindenfajta fenéken vontatott zsákhálóval, dán kerítőhálóval vagy egyéb hasonló vontatott hálóval halászni az alábbi földrajzi térségekben és időszakokban:

a) szeptember 1. és december 31. között a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:

- a Spanyolország északi partján lévő Cabo Priornak nevezett pont (é. sz. 43° 34′, ny. h. 8° 19′),

- é. sz. 43° 50′, ny. h. 8° 19′,

- é. sz. 43° 25′, ny. h. 9° 12′,

- a Spanyolország nyugati partján lévő Cabo Villanónak nevezett pont (é. sz. 43° 10′, ny. h. 9° 12′);

b) október 1. és december 31. között a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:

- a Spanyolország nyugati partján lévő, Cabo Corrubedónak nevezett pont (é. sz. 42° 35′, ny. h. 9° 05′),

- é. sz. 42° 35′, ny. h. 9° 25′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 30′,

- Spanyolország nyugati partján, az é. sz. 43° 00′-on lévő pont.

c) december 1. és a rákövetkező év február utolsó napja között a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:

- Portugália nyugati partján, az é. sz. 37° 50′-en lévő pont,

- é. sz. 37° 50′, ny. h. 9° 08′,

- é. sz. 37° 00′, ny. h. 9° 07′,

- a Portugália nyugati partján, az é. sz. 37° 00′-en lévő pont.

(2) Az (1) bekezdésben említett zónákban és időszakokban tilos a fedélzeten tartani mindfajta fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy egyéb hasonló vontatott hálót, kivéve, ha az ilyen felszereléseket a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

29. cikk

A sima lepényhal halászatának a korlátozásai

(1) Semmilyen nyolc méternél hosszabb halászhajó nem használhat semmilyen fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy egyéb hasonló vontatott hálót a következő földrajzi térségekben:

a) Franciaországnak az é. sz. 51° 00′-től északra eső partjától, továbbá Belgium és Hollandia partjától az é. sz. 53° 00′-ig terjedő, az alapvonaltól mért tizenkét mérföldes területen belül;

b) következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt terület:

- Dánia nyugati partjának pontja az é. sz. 57° 00′-nál,

- é. sz. 57° 00′, k. h. 7° 15′,

- é. sz. 55° 00′, k. h. 7° 15′,

- é. sz. 55° 00′, k. h. 7° 00′,

- é. sz. 54° 30′, k. h. 7° 00′,

- é. sz. 54° 30′, k. h. 7° 30′,

- é. sz. 54° 00′, k. h. 7° 30′,

- é. sz. 54° 00′, k. h. 6° 00′,

- é. sz. 53° 50′, k. h. 6° 00′,

- é. sz. 53° 50′, k. h. 5° 00′,

- é. sz. 53° 30′, k. h. 5° 00′,

- é. sz. 53° 30′, k. h. 4° 15′,

- é. sz. 53° 00′, k. h. 4° 15′,

- Hollandia partján egy pont az é. sz. 53° 00′-nál;

c) Dániának a nyugatra eső partjától, az é. sz. 57° 00′-tól a hirtshalsi világítótoronyig terjedő, az alapvonaltól mért tizenkét mérföldes területen belül.

(2) a) Ennek ellenére az 1627/94/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésével összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók halászhatnak az (1) bekezdésben említett térségekben feszítőrudas fenékhálót használva. Tilos azonban olyan feszítőrudas fenékhálót használni, amelynek feszítőrúd-hossza, vagy a feszítőrudak összesített hossza, azaz a feszítőrudak hosszának összege meghaladja a kilenc métert vagy kilenc méteren túl is meghosszabbítható, hacsak az eszköz szembősége nem 16-31 milliméteres. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden toldalékát.

b) Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdése ellenére, különleges halászati engedély adható ki a nyolc méternél hosszabb hajóknak az a) pontban említett célból.

c) Az a) és a b) pontban említett különleges engedéllyel rendelkező hajóknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

- szerepelnek az egyes tagállamok által készített és a Bizottságnak benyújtott listán, mely kimutatja, hogy a listán szereplő hajók összes motorteljesítménye nem haladja meg az egyes tagállamoknak az 1998. január 1-jén meglévő összes motorteljesítményét,

- a motorteljesítmény nem haladja meg semmilyen időben a 221 kilowattot (kW), illetve teljesítménycsökkentett motor esetén az eredeti teljesítmény nem haladja meg 300 kW-ot.

d) A listán szereplő bármely hajó lecserélhető bármely más hajóval vagy hajókkal, feltéve, hogy:

- egyetlen csere sem eredményezi a tagállamnak a c) pont első francia bekezdésében említett összes motorteljesítményének a növekedését,

- a cserehajó motorteljesítménye sosem haladja meg a 221 kW-os motorteljesítményt,

- a cserehajó motorja nem teljesítménycsökkentett motor, és

- a cserehajó teljes hossza nem haladja meg 24 métert.

e) Az egyes tagállamok listáján szereplő hajók motorja lecserélhető, feltéve, hogy:

- a csere nem eredményezi semmilyen időben a hajó motorteljesítményének a 221 kW fölé emelkedését,

- a cseremotor nem teljesítménycsökkentett motor, és

- a cseremotor teljesítménye nem olyan, hogy a csere folytán növekedjék a tagállamnak a c) pont első francia bekezdésében említett összes motorteljesítménye.

f) Az e bekezdésben meghatározott kritériumoknak meg nem felelő hajók különleges halászati engedélyét vissza kell vonni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja ellenére, a különleges halászati engedéllyel rendelkező és elsődlegesen tevékenységükként homoki garnélára halászó hajók használhatnak feszítőrudas fenékhálókat, amelyek összesített rúdhosszúsága, az egyes rudak hosszúságának összege, nagyobb kilenc méternél, amikor 80–90 milliméteres szembőségű felszereléssel működnek, feltéve, hogy ezek a hajók erre vonatkozó kiegészítő külön engedéllyel rendelkeznek. Ezt a kiegészítő engedélyt évente felül kell vizsgálni.

Az ilyen kiegészítő külön engedéllyel rendelkező hajó vagy hajók lecserélhetők más hajókkal, feltéve, hogy:

- a cserehajó nem haladja meg a 70 BRT súlyt, és nem haladja meg a 20 méter hosszúságot, vagy

- a cserehajó teljesítménye nem haladja meg a 180 kW-ot és a teljes hosszúsága nem haladja a 20 métert.

Az e bekezdésben taglalt kritériumoknak meg nem felelő halászhajók kiegészítő külön halászati engedélyét végleg vissza kell vonni.

(4) a) Az (1) bekezdéstől eltérve:

- azok a hajók, amelyek teljesítménye semmilyen időben nem haladja meg a 221 kW-ot, illetve csökkentett teljesítményű motorok esetében teljesítményük eredetileg nem érte el a 300 kW-ot, halászhatnak az ebben a bekezdésben említett térségekben mélytengeri, kitámasztott szájú fenékhálóval,

- párosan halászó hajók, amelyek együttes teljesítménye semmilyen időben nem haladja meg a 221 kW-ot, illetve csökkentett teljesítményű motorok esetében teljesítményük eredetileg nem érte el a 300 kW-ot, halászhatnak az ebben a bekezdésben említett térségekben mélytengeri páros fenékzsákhálóval.

b) Ennek ellenére a 221 kW-nál nagyobb teljesítményű hajók használhatnak mélytengeri fenékzsákhálót, vagy párosan halászó hajók, amelyek együttes teljesítménye meghaladja a 221 kW-ot, használhatnak mélytengeri páros fenékzsákhálót, feltéve, hogy:

i. - a fedélzeten tartott és az említett térségekben kiemelt homoki angolna- és/vagy sprattfogás a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri élőlény teljes élősúlyának a 90 %-át teszi ki, és

- a fedélzeten tartott és az említett térségekben kifogott sima lepényhal és/vagy nyelvhal nem haladja meg a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri élőlény teljes élősúlyának a 2 %-át;

vagy

ii. - a használt szembőség legalább 100 milliméter, és

- a fedélzeten tartott és az említett térségekben kifogott sima lepényhal és/vagy nyelvhal nem haladja meg a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri élőlény teljes élősúlyának az 5 %-át;

vagy

iii. - a használt szembőség legalább 80 milliméter, és

- az ilyen szembőség használatata a Franciaország partjától északra, az é. sz. 51° 00′-től számított tizenkét mérföldes sávra korlátozódik, és

- a fedélzeten tartott és az említett térségekben kifogott sima lepényhal és nyelvhal nem haladja meg a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri organizmus teljes élősúlyának az 5 %-át;

(5) Azokban a térségekben, ahol feszítőrudas fenékhálók, fenékzsákhálók vagy páros fenékhálók használata tilos, ott az ilyen hálók fedélzeten tartása ugyancsak tilos, kivéve, ha a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban össze nem kötözik, és el nem raktározzák azokat.

(6) E bekezdés végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell kidolgozni.

V. CÍM

BIZONYOS HALÁSZATI MÓDOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZÁSA

30. cikk

A mélytengeri vontatott hálók használatának korlátozása

(1) A hajóknak tilos a fedélzeten tartani vagy használni olyan feszítőrudas fenékhálót vagy feszítőrudas fenékhálókat, amelyek teljes rúdhossza, vagyis minden egyes rúd összesített hossza nagyobb 24 méternél vagy 24 méternél hosszabbra bővíthető. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden bővítményét.

(2) A hajóknak tilos 32-99 milliméteres szembőségű feszítőrudas fenékhálót a fedélzeten tartani vagy használni a következő föld rajzi térségen belül:

a) az Északi-tenger a következő pontokat összekötő vonaltól északra:

- az Egyesült Királyság keleti partján, az é. sz. 55°-on lévő pont,

- onnan keletre az é. sz. 55°, k. h. 5°-ig,

- onnan északra az é. sz. 56°,

- és végül keletre Dánia nyugati partján, az é. sz. 56°-ig;

b) az ICES V/b. körzet, az é. sz. 56°-tól északra eső ICES VI. altérség és az é. sz. 56°-tól északra eső ICES XII. altérség.

Az a) és b) pontban említett térségeken belül tilos 32-99 milliméteres szembőségű feszítőrudas fenékhálót a fedélzeten tartani, kivéve, ha az ilyen a hálót a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

(3) A hajóknak tilos 80-99 milliméteres szembőségű kitámasztott szájú fenékhálót, mélytengeri páros fenékhálót vagy dán kerítőhálót használni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott földrajzi térségben. Ebben a térségben tilos 80-99 milliméteres szembőségű fenékzsákhálót, páros fenékzsákhálót vagy dán kerítőhálót a fedélzeten tartani, kivéve, ha az ilyen a hálót a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

31. cikk

Nem szokványos halászati módszerek

(1) Tilos robbanószert, mérgező vagy kábítószereket és elektromos áramot alkalmazó módszerekkel tengeri élőlényeket kifogni.

(2) Tilos olyan tengeri élőlényt értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, amelyet olyan módszerrel fogtak, amely hajítófegyvert is magában foglal.

32. cikk

Az automatikus osztályozó berendezések használatának korlátozása

(1) Tilos heringet, makrélát vagy fattyúmakrélát nem és nagyság szerint osztályozni képes berendezést a fedélzeten tartani vagy használni.

(2) Az ilyen berendezés azonban a fedélzeten tartható vagy használható, feltéve, hogy:

a) a hajó nem tart a fedélzetén vagy használ 70 milliméteresnél kisebb szembőségű vontatott felszerelést, illetve egy vagy több erszényes kerítőhálót vagy egyéb hasonló halászfelszerelést;

vagy

b) i. a fedélzeten jogszerűen tartott zsákmány egészét fagyasztott állapotban tárolják, az osztályozott halakat osztályozás után azonnal megfagyasztják, és semmilyen osztályozott halat nem dobnak vissza a tengerbe, kivéve a 19. cikk által előírtakat;

és

ii. a berendezés úgy van beszerelve és elhelyezve a hajón, hogy biztosítsa a tengeri élőlények azonnali fagyasztását, és nem engedi azoknak a tengerbe való visszadobását.

(3) A Balti-tengerben, a Bæltsben és a Sundban való halászathoz engedéllyel rendelkező hajók vihetnek magukkal automatikus osztályozó berendezést a Kattegatban, feltéve, hogy a halászati engedély ilyen értelemben van kiadva.

A különleges halászati engedélynek meg kell határoznia, hogy mely fajokra, térségekre és időszakokra, illetve egyéb feltételekre alkalmazható a fedélzeten lévő osztályozó berendezés.

33. cikk

Az erszényes kerítőhálók használatának korlátozása

(1) Tilos mindenfajta tengeri emlőscsoportot vagy -rajt erszényes kerítőhálóval körülfogni.

(2) Az 1. cikk ellenére az (1) bekezdést alkalmazni kell minden, valamely tagállam zászlaja alatt közlekedő vagy tagállamban nyilvántartott hajóra minden vízterületen.

34. cikk

A halászati tevékenységek korlátozása az Egyesült Királyságot és Írországot körülvevő 12 mérföldes zónában

(1) A hajóknak tilos mindenfajta feszítőrudas fenékhálót használni az Egyesült Királyság és Írország partjától, a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért 12 mérföldes területen belül.

(2) A következő kategóriák valamelyike alá tatozó hajók azonban halászhatnak feszítőrudas fenékhálóval az (1) bekezdésben említett területen:

a) 1987. január 1. előtt szolgálatba állított hajó, amelynek motorteljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, és csökkentett teljesítményű motor esetén eredeti teljesítménye nem haladta meg a 300 kW-ot;

b) 1986. december 31. után szolgálatba állított hajó, amelynek nem csökkentett teljesítményű a motorja és annak teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, a hossza pedig nem haladja meg 24 métert;

c) olyan hajó, amelynek motorját 1986. december 31. után nem csökkentett teljesítményű a motorral lecserélték, és teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot.

(3) A (2) bekezdés ellenére tilos használni bármilyen olyan feszítőrudas fenékhálót vagy bármilyen olyan feszítőrudas fenékhálókat, amelyek teljes rúdhossza, az egyes rudak összegzett hoszsza nagyobb kilenc méternél vagy kilenc méternél hosszabbra bővíthető, hacsak 16-31 milliméteres szembőségű eszközt nem alkalmaznak. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden bővítményét.

(4) Azok a halászhajók, amelyek nem tesznek eleget a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, nem kaphatnak engedélyt az e bekezdésekben említett halászati tevékenység folytatására.

(5) Azok a hajóknak, amelyek nem használhatnak feszítőrudas fenékhálót, tilos ilyen hálót a fedélzeten tartaniuk az e cikkben említett földrajzi térségben, kivéve, ha azt a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

(6) E cikk végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell kidolgozni.

VI. CÍM

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A SKAGERRAK ÉS A KATTEGAT TEKINTETÉBEN

35. cikk

A 19. cikk (1) bekezdésének ellenére, a Skagerrakban és a Kattegatban kifogott, az előírtnál kisebb tengeri élőlények megtarthatók a fedélzeten, átrakodhatók, partra tehetők, szállíthatók, raktározhatók, értékesíthetők, eladásra kiállíthatók és felkínálhatók, ha azok nem érik el a fedélzeten lévő összes fogás élősúlyának a 10 %-át.

36. cikk

Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos; azokat azonnal vissza kell dobni a tengerbe, ha az ilyen fogást a Skagerrak és a Kattegat bármely, a tagállamok alapvonalától számított négy mérföldes határán kívüli részén emelték ki.

37. cikk

(1) Tilos 32 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálót használni július 1. és szeptember 15. között a Skagerrakban és a Kattegatban az alapvonalaktól számított három mérföldön belül.

(2) Ezeken a vizeken és az (1) bekezdésben említett időszakban azonban:

- norvég garnélarákra (Pandalus borealis) lehet minimálisan 30 milliméteres szembőségű hálóval halászni,

- csalinak való elevenszülő anyaangolnára (Zoarces viviparus), gébfélékre (Gobiidae) és kölöntefajokra (Cottus spp.) pedig bármilyen szembőségű hálóval lehet halászni.

38. cikk

A vonóhálóval vagy erszényes kerítőhálóval a Skagerrakban szombat éjféltől vasárnap éjfélig, a Kattegatban pedig péntek éjféltől vasárnap éjfélig kifogott makrélát, sprattot és heringet tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani.

39. cikk

A Kattegatban tilos mindenfajta feszítőrudas fenékháló használata.

40. cikk

Az e rendelet 37., 38. és 39. cikkében említett térségekben és időszakokban, ahol és amikor vonóhálók vagy a feszítőrudas fenékhálók használata tilos, az ilyen hálókat tilos a fedélzeten tartani, kivéve, ha a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák azokat.

41. cikk

A 31. cikk ellenére a Skagerrakban és a Kattegatban tonhalak és óriáscápák (Cetorhinus maximus) kifogására szigonypuska és elektromos áram használható.

VII. CÍM

TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Feldolgozási műveletek

(1) A fedélzeten tilos mindenfajta fizikai vagy vegyi halfeldolgozást végezni halliszt, halolaj vagy egyéb hasonló termékek előállítása végett, illetve ilyen célból halfogást más hajóra átrakodni. Ez a tiltás nem vonatkozik a hulladék feldolgozására, illetve átrakodására.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a fedélzeten történő szurimi- és halpépgyártásra.

43. cikk

Tudományos kutatás

(1) Ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálódások céljából végzett halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre, és amelyekről a tagállam vagy tagállamok, amelyek felségvizein a kutatások zajlanak, a Bizottságot előzetesen értesítik.

(2) Az (1) bekezdésben említett célból kifogott tengeri élőlények értékesíthetők, tárolhatók, eladásra kiállíthatók vagy felkínálhatók, feltéve, hogy:

- megfelelnek a rendelet XII. mellékletében foglalt szabványoknak, illetve azoknak a forgalmazási előírásoknak, amelyeket a halászat és az akvakultúra piacának közös szervezéséről szóló, 1992. december 17-i 3759/92/EGK tanácsi rendelet [14] ír elő, vagy

- emberi fogyasztástól eltérő célokra kerülnek közvetlen értékesítésre.

44. cikk

Mesterséges telepítés és áttelepítés

(1) Ez a rendelet nem vonatkozik a tengeri élőlények mesterséges újratelepítése és áttelepítése közben végrehajtott halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre. Ha a tengeri élőlények mesterséges újratelepítésére és áttelepítésére valamely más tagállam vagy tagállamok vizein kerül sor, erről a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak előzetes értesítést kell kapniuk.

(2) E cikk (1) bekezdésében meghatározott célból kifogott és később a tengerbe élve visszajuttatott tengeri élőlények értékesíthetők, raktározhatók, eladásra kiállíthatók és felkínálhatók a 3759/92/EGK rendelet 2. cikkében foglalt forgalmazási előírások betartása esetén.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

(1) Ha a tengeri élőlények megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a Bizottság e rendeleten túlmenően vagy attól eltérve foganatosíthatja a szükséges intézkedéseket a 48. cikkben említett eljárással összhangban.

(2) Ha bizonyos fajok vagy halászterületek megóvását komoly veszély fenyegeti, és ha a késlekedés nehezen orvosolható károkat eredményezne, valamely tagállam megfelelő, megkülönböztetéstől mentes intézkedéseket hozhat a megóvás érdekében a fennhatósága alá tartozó vizeken.

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedésekről elfogadásukkal egyidejűleg magyarázó nyilatkozattal kiegészített értesítést kell átadni a Bizottságnak és a tagállamoknak.

Az ilyen értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül a Bizottság az intézkedéseket jóváhagyja, illetve visszavonásukat vagy módosításukat követeli. A Bizottság a döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállamokat.

A tagállamok a Bizottság döntését a Tanács elé terjeszthetik az értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül.

A Tanács egy hónapon belül minősített többségi szavazással ettől eltérő döntést is hozhat.

46. cikk

(1) A tagállamok intézkedhetnek az állományok megóvásáról és az azokkal való gazdálkodásról:

a) a szigorúan helyi, kizárólag az érintett tagállamok halászainak érdekkörét képező állományok esetében; vagy

b) a fogásokat technikai intézkedésekkel csökkenteni hivatott olyan feltételek és részletes megoldások formájában, amelyek

i. kiegészítik a halászattal kapcsolatos közösségi jogszabályokban előírt intézkedéseket; vagy

ii. továbbmennek az említett jogszabályokban előírt minimális követelményeknél;

feltéve, hogy az ilyen intézkedések kizárólag az érintett tagállam halászaira vonatkoznak, összeegyeztethetők a közösségi joggal, és igazodnak a közös halászati politikához.

(2) Valamely nemzeti technikai intézkedés tervezett bevezetéséről vagy módosításáról értesíteni kell a Bizottságot, kellő időben ahhoz, hogy az észrevételeit megtehesse.

Ha az ilyen értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság kéri, az érintett tagállamnak az említett értesítéstől számított három hónapig fel kell függesztenie a tervezett intézkedések hatályba léptetését azért, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.

Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, amiről értesíti a tagállamokat, az érintett tagállam nem léptetheti hatályba az intézkedést a szükséges módosítások nélkül.

Miután az érintett tagállam a szükséges módosításokat végrehajtotta, erről haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) Kérésre a tagállamok kötelesek a Bizottságot ellátni minden, annak megállapításához szükséges részlettel, hogy a technikai intézkedéseik eleget tesznek-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek.

(4) A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére, a kérdés, hogy vajon valamely tagállam nemzeti technikai intézkedése eleget tesz-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek, tárgya lehet a 48. cikkben előírt eljárással összhangban hozott döntésnek. Ha ilyen döntésre sor kerül, a (2) bekezdés harmadik és negyedik albekezdését kell alkalmazni.

(5) Partról való halászattal kapcsolatos intézkedésekről az érintett tagállam csupán tájékoztatás végett értesíti a Bizottságot.

47. cikk

(1) E rendelet hatálybalépésétől számított legkésőbb egy év elmúltával a Bizottság javaslata alapján a Tanács döntést hoz az e rendelet alkalmazási dátumától alkalmazandó szembőség-kombinációk használati szabályainak megállapításáról.

E rendelet hatálybalépésétől számított legkésőbb három év elmúltával a Bizottság javaslata alapján a Tanács döntést hoz az I–XI. mellékletben lefektetett feltételek kiigazításáról és módosításáról, amelyet e döntés meghozatala után eltelt egy éven belül kell alkalmazni.

(2) 1998., 1999. és 2000. év folyamán a tagállamok, amikor kísérleti projekteknek a bizottsági finanszírozásáért pályáznak, olyan kísérleti projekteket kell előtérbe állítaniuk, amelyek a négyzetszemes panelek alkalmazását vagy a vontatott felszerelések szelektáló képességét hivatottak növelni. A finanszírozandó projektek értékelésekor a Bizottság az ilyen projekteket előnyben részesíti.

A Bizottság legkésőbb e rendelet elfogadásától számított négy év elmúltával jelentést, illetve megfelelő javaslatokat terjeszt be a Tanács elé az említett kísérleti projektek eredményeiről.

A Tanács legkésőbb egy évvel a beterjesztésük után dönt a javaslatokról.

48. cikk

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 3760/92/EGK rendelet 18. cikkében leírt eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek a szabályok egyebek közt magukban foglalhatják a következőket:

- a fonálvastagság megállapításának technikai szabályai,

- a szembőség megállapításának technikai szabályai,

- a mintavétel szabályai,

- a hálókhoz csatlakoztatható felszerelések listái és technikai leírásai,

- motorteljesítmény mérésének technikai szabályai,

- a négyzetszemes hálókkal kapcsolatos technikai szabályok,

- a léhésanyagokkal kapcsolatos technikai szabályok,

- a szembőség-kombinációk használati szabályainak módosításai.

49. cikk

A 894/97/EK rendelet következő cikkei és mellékletei 2000. január 1-jével hatályukat vesztik:

- 1–10. cikk,

- 12–17. cikk,

- I–VII. melléklet.

Az említett rendeletre való hivatkozásokat úgy kell megfogalmazni, mint erre a rendeletre való hivatkozásokat, és a XV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell a korrelációit megállapítani.

Az e rendeletben említett tengeri élőlényeknek tudományos nevét a XIV. melléklet tartalmazza.

50. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet 2000. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 32. cikk (3) bekezdését, illetve a 47. cikket, amelyet e rendelet hatálybalépésének napjától kezdve kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. március 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

Lord Simon of Highbury

[1] HL C 292., 1996.10.4., 1. o., ésHL C 245., 1997.8.12., 10. o.

[2] HL C 132., 1997.4.28., 235. o.

[3] HL C 30., 1997.1.30., 26. o.

[4] HL L 132., 1997.5.23., 1. o.

[5] HL L 206., 1992.7.22., 7. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[6] HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

[7] HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 686/97/EK rendelettel (HL L 102., 1997. 4. 19., 1. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[10] HL C 335., 1985.12.24., 2. o.

[11] HL C 347., 1985.12.31., 14. o.

[12] HL L 194., 1984.7.24., 22. o.

[13] HL L 162., 1986.6.18., 1. o. A legutóbb az 1821/96/EK rendelettel (HL L 241., 1996.9.21., 8. o.) módosított rendelet.

[14] HL L 388., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 3318/94/EK (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) rendelettel módosított rendelet.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 1. és 2. régió a Skagerrak és Kattegat kivételével

Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok

Célfajok | A hálók szembőség-tartománya (mm-ben) |

| | < 16 | 16–31 | 32–54 | 55–69 | 70–79 | 80–99 | ≥ 100 |

A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka |

95 | 90/60 [3] [5] | 60 | 30 | 90/60 [4] | 90 | 35 | 30 | 70 [6] | Nincs |

Homoki angolna (Ammodytidae) [1] | x | x | | | x | | x | x | x | x |

Homoki angolna (Ammodytidae) [2] | | x | | | x | | x | x | x | x |

Norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Kalászhal és viaszlazac (Atherina spp. és Osmerus spp.) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Törpe tőkehal (Trisopterus minutus) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Földközi-tengeri három-tapogatószálas menyhal (Gadus argenteus) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Szalaghal-félék (Cepolidae) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Spratt (Sprattus sprattus) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Folyami angolna (Anguilla anguilla) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Szardella (Engraulis encrasicholus) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Ezüstlazac (Argentinidae) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Szardínia (Sardina pilchardus) | | | x | | | x | | x | x | x | x |

Garnéla/fűrészes garnéla (Pandalus montagui, Crangon spp., Palaemon spp.) | | | | x | x | x | | x | x | x | x |

Makréla (Scomber spp.) | Ø | | | | | x | x | x | x | x | x |

Fattyúmakréla (Trachurus spp.) | | | | | | x | | x | x | x | x |

Hering (Clupea harengus) | | | | | | x | | x | x | x | x |

Valódi kalmárok (Loliginidae, Ommastrephidae) | Ø | | | | | x | | x | x | x | x |

Csőrös csuka (Belone spp.) | Ø | | | | | x | | x | x | x | x |

Francia tőkehal (Trisopterus luscus) | Ø | | | | | x | | x | x | x | x |

Fűrészes garnéla (Pandalus spp., Parapenaeus longirostris) | Ø | | | | x | | | x | x | x | x |

Tengeri angolna (Conger conger) | Ø ÿ | | | | | | | x | x | x | x |

Sárkányhal-félék (Trachinidae) | Ø ÿ | | | | | | | x | x | x | x |

Morgóhal-félék (Triglidae) | ÿ | | | | | | | x | x | x | x |

Polip (Octopus vulgaris) | Ø ÿ | | | | | | | x | x | x | x |

Söprögetőrákok (Galatheidae) | Ø ÿ | | | | | | | x | x | x | x |

Norvég homár (Nephrops norvegicus) | Ø ÿ | | | | | | | x | x | x | x |

Nyelvhal (Solea vulgaris) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp .) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Közönséges lepényhal (Limanda limanda) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Tintalhal (Sepia officinalis) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Kisfejű lepényhal (Microstomus kitt) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Macskacápa (Scyliorhinidæ) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Vörös lepényhal (Glyptocephalus cynoglossus) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Kakashal (Zeus faber) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Csíkos fésűkagyló (Chlamys opercularis) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Tarka fésűkagyló (Chlamys varia) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Vörösmárna (Mullidae) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Tengeri pérhal (Mugilidae) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Patkányhal (Nezumia spp., Trachyrhynchus spp., Malococephalus spp.) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Abroncshal-félék (Trichiuridae) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Ördöghal-félék (Lophiidae) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Valódi rájafélék (Rajidae) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Tengeri durbincsok (Sparidae) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Óriás rombuszhal (Psetta maxima) | Ø ÿ | | | | | | | | | x | x |

Minden egyéb tengeri élőlény | | | | | | | | | | | x |

[1] A 2. lábjegyzetben meghatározott területeken és évszakokon kívül.

[2] Az Északi-tengerben november 1-től február utolsó napjáig.

[3] A fedélzeten tartott zsákmánynak a következőkből kell állnia:

- legalább 90 %-ban két vagy több célfaj elegye, vagy

- legalább 60 %-ban valamelyik célfaj, és 5 %-ot meg nem haladó mértékben a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal valamilyen elegye, valamint 15 %-ot meg nem haladó mértékben a "Ø" jellel megjelölt fajok.

[4] A fedélzeten tartott zsákmánynak az alábbiakból kell állnia:

- legalább 90 %-ban két vagy több célfaj elegye, vagy

- legalább 60 %-ban valamelyik célfaj, és 5 %-ot meg nem haladó mértékben a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete lazac valamilyen elegye, valamint 15 %-ot meg nem haladó mértékben az "ÿ" jellel megjelölt fajok.

[5] A 16-31 mm-es halóval fogott, a fedélzeten tartható heringzsákmányra vonatkozó korlátozásokat érintő rendelkezéséket az egyes halállományokra és halállomány-csoportokra a teljes megengedett zsákmányt és bizonyos halászati feltételeket előíró közösségi jogszabályok állapítanak meg.

[6] E rendelet alkalmazásának időpontját követő első év során a célfajok esetében 50 %-os minimális százalék alkalmazandó 2. régióban halászott zsákmányokra és az Északi-tengeren az ICES V/b körzet, VI. altérség kivételével az é. sz. 56o-tól északra és a XII. altérség kivételével az é. sz. 56o-tól északra.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 3. régió, kivéve az ICES IX/a körzetet a ny. h. 7° 23′48″ –tól keletre

Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok

Célfajok | A hálók szembőség-tartománya (mm-ben) |

16–31 | 32–54 | 55–59 | 60–69 | ≥ 70 |

A célfajok minimális százalékos aránya | A célfajok minimális százalékos aránya | A célfajok minimális százalékos aránya | A célfajok minimális százalékos aránya | A célfajok minimális százalékos aránya |

50 % | 90 % | 90 % | 90 % | 30 % | 70 % | 70 % | Egyik sem |

Homoki angolna (Ammodytidae) | | x | | x | | x | x | x |

Norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) | | x | | x | | x | x | x |

Spratt (Sprattus sprattus) | | x | | x | | x | x | x |

Folyami angolna (Anguilla anguilla) | | x | | x | | x | x | x |

Szardella (Engraulis encrasicolus) | | x | | x | | x | x | x |

Kalászhal és viaszlazac (Atherina spp. és Osmerus spp .) | | x | | x | | x | x | x |

Törpe tőkehal (Trisopterus minutus) | | x | | x | | x | x | x |

Földközi-tengeri három-tapogatószálas menyhal (Gadus argenteus) | | x | | x | | x | x | x |

Szalaghal-félék (Cepolidae) | | x | | x | | x | x | x |

Szardínia (Sardina pilchardus) | | x | | x | | x | x | x |

Falánk tarisznyarák (Polybius henslowi) | x | | | x | | x | x | x |

Garnélák (Pandalus mantagui, Crangon spp., Palaemon spp .) | x | | x | x | x | x | x | x |

Makréla (Scomber spp .) | | | | x | | x | x | x |

Fattyúmakréla (Trachurus spp .) | | | | x | | x | x | x |

Hering (Clupea harengus) | | | | x | | x | x | x |

Kék puha tőkehal (Micromesisius poutassou) | | | | x | | x | x | x |

Ezüstlazac (Argentinidae) | | | | x | | x | x | x |

Valódi kalmárok (Loliginidae, Ommastrephidae) | | | | x | | x | x | x |

Csőrös csuka (Belone spp .) | | | | x | | x | x | x |

Tőkehal (Trisopterus spp .) | | | | x | | x | x | x |

Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) | | | | x | | x | x | x |

Fűrészes garnéla (Pandalus spp .) | | | x | | x | x | x | x |

Durbincsfélék (Bramidae, Berycidae) | | | | | | x | x | x |

Tengeri angolna (Conger conger) | | | | | | x | x | x |

Tengeri durbincs (Sparidae a Spondyliosoma cantharus kivételével ) | | | | | | x | x | x |

Sárkányfejűek (Scorpaenidae) | | | | | | x | x | x |

Nyelvhal (Microchirus azevia, Microchirus variegatus) | | | | | | x | x | x |

Villás tőkehal (Phycis spp .) | | | | | | | x | x |

Sárkányhal-félék (Trachinidae) | | | | | | x | x | x |

Morgóhal-félék (Triglidae) | | | | | | x | x | x |

Ménolák (Centracanthidae) | | | | | | x | x | x |

Polip (Octopus vulgaris, Eledone cirrosa) | | | | | | x | x | x |

Ajakoshal-félék (Labridae) | | | | | | x | x | x |

Garnélák (Aristeus antennatus, Aristaeomorpha foliacea, Parapenaeus longirostris) | | | | | x | | x | x |

Tintalhal (Sepia officinalis) | | | | | | | x | x |

Patkányhal (Malacocephalus spp., Nezumia spp., Trachyrhynchus spp.) | | | | | | | x | x |

Macskacápa (Scyliorhinidae) | | | | | | s | x | x |

Lágyhal (Mora moro) | | | | | | | x | x |

Söprögetőrákok (Galatheidae) | | | | | | | x | x |

Kakashal (Zeus faber) | | | | | | | x | x |

Vörösmárna (Mullidae) | | | | | | | x | x |

Minden egyéb tengeri élőlény | | | | | | | | x |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 3. régió, ICES IX/a. körzet, a ny. h. 7° 23′ 48-tól keletre

Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok

Célfajok | A hálók szembőség-tartománya (mm-ben) |

40–54 | ≥ 55 |

A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka |

60 % [1] | Egyik sem |

Tengeri pérhal (Mugilidae) | x | x |

Tengeri durbincs (Sparidae) | x | x |

Vörösmárna (Mullidae) | x | x |

Morgóhal-félék (Triglidae) | x | x |

Sárkányhal-félék (Trachinidae) | x | x |

Ajakoshal-félék (Labridae) | x | x |

Villás tőkehal (Phycis spp .) | x | x |

Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) | x | x |

Foltos lepényhal (Citharus linguatula) | x | x |

Tengeri angolna (Conger conger) | x | x |

Éti sáskarák (Squilla mantis) | x | x |

Garnélák (Parapenaeus longirostris, Pandalus spp .) | x | x |

Valódi kalmárok (Ommastrephidae, Loliginidae Alloteuthis spp .) | x | x |

Polip (Octopus vulgaris) | x | x |

Tintalhal (Sepia spp .) | x | x |

Makréla (Scomber spp .) | x | x |

Fattyúmakréla (Trachurus spp .) | x | x |

Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) | x | x |

Angolna (Anguilla anguilla) | x | x |

Kalászhal és viaszlazac (Atherina spp., Osmerus spp .) | x | x |

Csőrös csuka (Belone spp .) | x | x |

Minden egyéb tengeri élőlény | | x |

[1] A fedélzeten tartott, a XII. mellékletben említett egyéb fajok bármilyen elegyének a mennyisége súlyszázalékban nem haladhatja meg a fedélzeten lévő teljes zsákmány 10 %-át.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉS: Skagerrak és Kattegat

Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok

Célfajok | A hálók szembőség tartománya (mm-ben) |

< 16 | 16–31 | 32–69 | 70–89 | ≥ 90 |

A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka |

50 % | 50 % | 20 % | 50 % | 20 % | 50 % | 30 % | Nincs |

Homoki angolna (Ammodytidae) [3] | x | x | x | x | x | x | x | x |

Homoki angolna (Ammodytidae) [4] | | x | | x | x | x | x | x |

Norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) | | x | | x | x | x | x | x |

Kék puha tőkehal (Micromesisius poutassou) | | x | | x | x | x | x | x |

Mérges pókhal (Trachinus draco) [1] | | x | | x | x | x | x | x |

Puhatestűek (a Sepia kivételével) [1] | | x | | x | x | x | x | x |

Csőrös csuka (Belone belone) [1] | | x | | x | x | x | x | x |

Szürke morgóhal (Eutrigla gurnardus) [1] | | x | | x | x | x | x | x |

Ezüstlazac (Argentina spp.) | | x | | x | x | x | x | x |

Spratt (Sprattus sprattus) | | x | | x | x | x | x | x |

Folyami angolna (Anguilla anguilla) | | | x | x | x | x | x | x |

Homoki garnéla/balti-tengeri garnéla (Crangon spp., Palaemon adspersus) [2] | | | x | x | x | x | x | x |

Makréla (Scomber spp.) | | | | x | | x | x | x |

Fattyúmakréla (Trachurus spp.) | | | | x | | x | x | x |

Hering (Clupea harengus) | | | | x | | x | x | x |

Norvég garnéla (Pandalus borealis) | | | | | x | x | x | x |

Homoki garnéla/balti-tengeri garnéla (Crangon spp., Palaemon adspersus) [1] | | | | | x | x | x | x |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | | | | | | | x | x |

Norvég homár (Nephrops norvegicus) | | | | | | | x | x |

Minden egyéb tengeri élőlény | | | | | | | | x |

[1] Csak az alapvonaltól számított 4 mérföldön belül.

[2] Az alapvonaltól számított 4 mérföldes vonalon kívül.

[3] Március 1-jétől július 1-jéig a Kattegatban.

[4] A Skagerrakban november 1-jétől február utolsó napjáig. A Kattegatban augusztus 1-jétől február utolsó napjáig.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 4., 5. és 6. régió

A. 4. és 5. régió

Fajok | A hálók szembőség tartománya (mm-ben) |

20–39 | 40–64 | ≥ 65 |

A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka |

50 % | 80 % | Nincs |

Nagyszemű durbincs (Boops boops) | * | * | * |

Szardínia (Sardina pilchardus) | * | * | * |

Makréla (Scomber spp .) | | * | * |

Fattyúmakréla (Trachurus spp .) | | * | * |

Minden egyéb tengeri élőlény | | | * |

B. 6. régió

Fajok | A hálók szembőség tartománya (mm-ben) |

40–50 | ≥ 100 |

A célfajok minimális százaléka | A célfajok minimális százaléka |

30 % | Nincs |

Garnélák (Penaeus subtilis, Penaeus brasiliensis, Xiphopenaeus kroyeri) | * | * |

Minden egyéb tengeri élőlény | | * |

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEK: 1. és 2. régió

SzembőségFajok | | 10–30 mm | 50–70 mm | 90–99 mm | 100–119 mm | 120–219 mm | ≥ 220 mm |

Szardínia (Sardina pilchardus) | * | * | * | * | * | * |

Folyami angolna (Anguilla anguilla) | * | * | * | * | * | * |

Spratt (Sprattus sprattus) | * | * | * | * | * | * |

Fattyúmakréla (Trachurus spp .) | | * | * | * | * | * |

Hering (Clupea harengus) | | * | * | * | * | * |

Makréla (Scomber spp .) | | * | * | * | * | * |

Vörösmárna (Mullidae) | | * | * | * | * | * |

Csőrös csuka (Belone spp .) | | * | * | * | * | * |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | | | * | * | * | * |

Tengeri pérhal (Mugilidae) | | | * | * | * | * |

Közönséges lepényhal (Limanda limanda) | | | | * | * | * |

Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) | | | | * | * | * |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) [2] | | | | * | * | * |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | | | | * | * | * |

Nyelvhal (Solea vulgaris) | | | | * | * | * |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | | | | * | * | * |

Tintalhal (Sepia officinalis) | | | | * | * | * |

Közönséges tőkehal (Gadus morhua) | | | | | * | * |

Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) [3] | | | | | * | * |

Északi menyhal (Molva molva) | | | | | * | * |

Fekete tőkehal (Pollachius virens) | | | | | * | * |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) [3] | | | | | * | * |

Közönséges macskacápa (Squalus acanthias) | | | | | * | * |

Macskacápa (Scyliorhinus spp .) | | | | | * | * |

Rombuszhal (Lepidorhombus spp .) | | | | | * | * |

Tengeri nyúlhal (Cyclopterus lumpus) | | | | | * | * |

Minden egyéb tengeri élőlény | | | | | | * [1] |

[1] Az ICES VI. és VII. altérségén kifogott és a fedélzeten lévő teljes zsákmány 30 %-át meghaladó mennyiségben, az előbbi területekről származó és a fedélzeten megtartott ördöghalakat (Lophius spp .) legalább 250 mm-es vagy nagyobb szembőségű hálóval kell kifogni.

[2] Az ICES VII/e és VII/d altérségén a minimális szembőség 90 mm 1999. december 31-től.

[3] Az ICES VII/e és VII/d altérségén a minimális szembőség 110 mm lesz 1999. december 31-től.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEK: 3. régió

SzembőségFajok | | < 40 mm | 40–49 mm | 50–59 mm | 60–79 mm | 80–99 mm | ≥ 100 mm |

Szardínia (Sardina pilchardus) | * | * | * | * | * | * |

Garnélák (Palaemon spp.) | * | * | * | * | * | * |

Közönséges szivárványhal (Coris julis) | * | * | * | * | * | * |

Nagyszemű durbincs (Boops boops) | * | * | * | * | * | * |

Garnélák (Penaeus spp.) | | * | * | * | * | * |

Éti sáskarák (Squilla mantis) | | * | * | * | * | * |

Vörösmárna (Mullidae) | | * | * | * | * | * |

Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) | | * | * | * | * | * |

Ajakoshal-félék (Labridae) | | * | * | * | * | * |

Fattyúmakréla (Trachurus spp.) | | | * | * | * | * |

Makréla (Scomber spp.) | | | * | * | * | * |

Francia tőkehal (Trisopterus luscus) | | | * | * | * | * |

Tintalhal (Sepia officinalis) | | | * | * | * | * |

Morgóhal-félék (Triglidae) | | | * | * | * | * |

Tengeri durbincs (Sparidae) | | | | * | * | * |

Sárkányfejűek (Scorpaenidae) | | | | * | * | * |

Portugál nyelvhal (Microchirus acevia) | | | | * | * | * |

Valódi kalmárok (Ommastrephidae) | | | | * | * | * |

Tengeri angolna (Conger conger) | | | | * | * | * |

Villás tőkehal (Phycis spp.) | | | | * | * | * |

Sima rombuszhal (Scophtalmus rhombus) | | | | * | * | * |

Sárkányhal-félék (Trachinidae) | | | | * | * | * |

Ménolák (Centracanthidae) | | | | * | * | * |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | | | | | * | * |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | | | | | * | * |

Óriás rombuszhal (Psetta maxima) | | | | | * | * |

Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) | | | | | * | * |

Lepényhalak (Pleuronectidae) | | | | | * | * |

Nyelvhal (Solea vulgaris) [1] | | | | | | * |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) [1] | | | | | | * |

Minden egyéb tengeri élőlény [2] | | | | | | * |

[1] Az ICES VIII/c és IX körzetben a minimális szembőség 60 mm. 1999. december 31-i hatállyal azonban a minimális szembőség 80–90 mm.

[2] A fedélzeten lévő teljes zsákmány 30 %-át meghaladó mennyiségben a fedélzeten tartott ördöghalakat (Lophius spp .) legalább 220 mm-es vagy nagyobb szembőségű hálóval kell kifogni.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A szembőség-tartományok 1. és 2. régióban megengedett kombinációi, a Skagerrak és Kattegat kivételével

Milliméterben

< 16 + 16–31

16–31 + 32–54

16–31 + 70–79

16–31 + 80–99

16–31 + ≥ 100

32–54 + 70–79

32–54 + 80–99

32–54 + ≥ 100

70–79 + 80–99

70–79 + ≥ 100

80–99 + ≥ 100

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

A szembőség-tartományok 3. régióban megengedett kombinációi, az ICES IX/a. körzet kivételével a ny. h. 7° 23′ 48″-tól keletre

Milliméterben

16–31 + 32–54

16–31 + ≥ 70

32–54 + ≥ 70

55–59 + ≥ 70

70–79 + ≥ 70

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

A szembőség-tartományok alkalmazási feltételei az 1. és 2. régióban, a Skagerrak és Kattegat kivételével

Nyilvántartásba.

--------------------------------------------------

XI. MELLÉKLET

A szembőség-tartományok alkalmazási feltételei a 3. régióban, az ICES IX/a. körzet kivételével, a ny. h. 7° 23′ 48″-tól keletre

Nyilvántartásba.

--------------------------------------------------

XII. MELLÉKLET

LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETEK

Fajok | Legkisebb fogható méretek |

1–5. régió a Skagerrak/Kattegat kivételével | Skagerrak/Kattegat |

Közönséges tőkehal (Gadus morhua) | 35 cm | 30 cm |

Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) | 30 cm | 27 cm |

Fekete tőkehal (Pollachius virens) | 35 cm | 30 cm |

Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) | 30 cm | – |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) | 27 cm | 30 cm |

Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) | 20 cm | 25 cm |

Nyelvhal (Solea spp.) | 24 cm | 24 cm |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | 22 cm | 27 cm |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | 27 cm | 23 cm |

Északi menyhal (Molva molva) | 63 cm | – |

Kék menyhal (Molva dipterygia) | 70 cm | – |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | 36 cm | – |

Norvég homár (Nephrops norvegicus) [1]Norvég homár-farok | | 130 (40) mm [1] |

Makréla (Scomber scombrus) | | 20 cm [2] |

Hering (Clupea harengus) | 20 cm | 18 cm |

Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) | 15 cm | 15 cm |

Szardínia (Sardina pilchardus) | 11 cm | – |

Homár (Homarus gammarus) | 85 mm [3] | 220 (78) mm [1] |

Nagy tengeripók (Maia squinado) | 120 mm | – |

Csíkos fésűkagyló (Chlamys spp.) | 40 mm | – |

Ráncos Vénusz-kagyló (Ruditapes decussatus) | 40 mm | – |

Kis Vénusz-kagyló (Venerupis pullastra) | 40 mm | – |

Rövid Vénusz-kagyló (Ruditapes philippinarum) | 40 mm | – |

Vénusz-kagyló (Venus verrucosa) | 40 mm | – |

Pénzkagyló (Callista chione) | 5 cm | |

Kis palloskagyló (Ensis spp., Pharus legumen) | 10 cm | |

Északi vájókagyló (Spisula solidissima) | 25 mm | |

Ugrókagyló (Donax spp.) | 25 mm | |

Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) | 45 mm | – |

Polip (Octopus vulgaris) | 750 gramm | |

Kardhal (Xiphias gladius) [4] | 25 kg vagy 125 cm (alsó állkapocs szerint mérve) | |

Nagy tonhal (Thunnus thynnus) [5] | 6,4 kg | |

Languszta (Palinurus spp.) | 110 mm | |

Fajok | Legkisebb fogható méret, 1–5. régió, a Skagerrak/Kattegat kivételével |

Norvég homár (Nephrops norvegicus) | Teljes terület, a 3. régió és az ICES VI/a., VII/a. kivételével: teljes hossz 85 mm, páncélhossz: 25 mm |

ICES VI/a., VII/a.; 3. régió: teljes hossz: 70 mm, páncélhossz: 20 mm |

Norvég homár-farok | Teljes terület, a 3. régió és az ICES VI/a., VII/a kivételével: 46 mm |

ICES VI/a., VII/a.; 3. régió: 37 mm |

Makréla (Scomber scombrus) | Teljes terület az Északi-tenger kivételével: 20 cm |

Északi-tenger: 30 cm |

Szardella (Engraulis encrasicolus) | Teljes terület az ICES IX/a. kivételével, a ny. h. 7o 23′ 48″-tól keletre: 12 cm |

ICES IX/a., ny. h. 7° 23′ 48″-tól keletre: 10 cm |

Nagy tarisznyarák (Cancer pagarus) | 1. és 2. régió, é. sz. 56o-tól északra: 140 mm |

2. régió, é. sz. 56°-tól délre, az ICES VII/d., e., f. és az ICES IV/b., c. körzet kivételével: 130 mm |

ICES IV/b., c. körzet, é. sz. 56°-tól délre: 115 mm |

ICES VII/d., e., f. körzet: 140 mm |

3. régió: 130 mm |

Fésűkagyló (Pecten maximus) | Teljes terület, az ICES VII/a. körzet kivételével az é. sz. 52° 30′-tól északra VII/d.: 100 mm |

ICES VII/a. é. sz. 52° 30′-tól északra, VII/d.: 110 mm |

[1] Teljes hossz (a páncél hossza)

[2] 30 cm, csak ipari célokra.

[3] 2002. január 1-jétől a 87 mm-es páncélhossz alkalmazandó.

[4] Tilos 15 %-nál több 25 kg, illetve 125 cm alatti kardhal partra vitele.

[5] Tilos 15 %-nál több, 6,4 kg vagy 70 cm alatti nagy tonhal partra vitele. Ezen felül tilos 1,8 kg alatti nagy tonhal egyedek partra vitele.

--------------------------------------------------

XIII. MELLÉKLET

A TENGERI ÉLŐLÉNYEK MÉRETÉNEK A MÉRÉSE

1. A halak méretét az 1. ábrában bemutatott módon, a fej csúcsától a farokúszó végéig kell megmérni.

2. A norvég homár méretét a 2. ábra szerint:

- a páncél esetében bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén, és/vagy

- a teljes hosszat a szájtól a farokvég túlsó végéig a sörte nélkül, és/vagy,

- a norvég homár leválasztott farka esetében az első szelvény elülső felétől a farokvég túlsó széléig, a sörte nélkül kell megmérni. A farkat kiegyenesítve, de nem kihúzva kell mérni, a hát felőli oldalon.

3. A Skagerrak/Kattegat kivételével az 1-5. régióból származó homárt vagy langusztát a 3. ábra szerint kell megmérni; a páncél hosszát bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén kell mérni.

4. A Skagerrakból vagy a Kattegatból származó homár méretét a 3. ábrában bemutatott módon:

- a páncél esetében bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén, és/vagy

- a teljes hosszat a szájtól a farokvég túlsó végéig, a sörte nélkül kell megmérni.

5. A nagy tengeripók vagy a nagy tarisznyarák méretét a 4/A. és a 4/B. ábra szerint, a páncél minimális szélességeként, a páncél középvonalára merőlegesen kell megmérni.

6. A kéthéjú puhatestűek méretét az 5. ábra szerint a kagyló leghosszabb részének mentén kell megmérni.

7. A közönséges kürtcsiga méretét a 6. ábra szerint a csigaház hossza mentén kell megmérni.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

a) Páncélhossz

b) Teljes hossz

+++++ TIFF +++++

a) Páncélhossz

b) Teljes hossz

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

XIV. MELLÉKLET

KÖZÖNSÉGES ÉS TUDOMÁNYOS NEVEK

KÖZÖNSÉGES NÉV | TUDOMÁNYOS NÉV |

Abroncshal-félék | Trichiuridae |

Rózsás garnéla | Pandalus montagui |

Ajakoshal-félék | Laridae |

Folyami angolna | Anguilla anguilla |

Nagyszemű durbincs | Boops boops |

Balti-tengeri garnélal | Palaemon adspersus |

Pénzkagyló | Mercenaria mercenaria |

Boníto | Katsuwonus pelamis |

Kisfejű lepényhal | Microstomus kitt |

Csigák | Gastropoda |

Csíkos fésűkagyló | Chlamys opercularis |

Csőrös csukák | Belone spp. |

Durbincsfélék | Bramidae, Berycidae |

Viaszlazacok | Osmerus spp. |

Érdes lepényhal | Platichthys flesus |

Északi menyhal | Molva molva |

Északi vájókagyló | Spisula solidissima |

Éti sáskarák | Squilla mantis |

Ezüstlazacok | Argentinidae |

Falánk tarisznyarák | Polybius henslowi |

Fekete tőkehal | Pollachius virens |

Félszegúszójú halak | Pleuronectidae |

Fésűkagyló | Pecten maximus |

Foltos tőkehal | Melanogrammus aeglefinus |

Földközi-tengeri három-tapogatószálas menyha | Gadus argenteus |

Francia tőkehal | Trisopterus luscus |

Garnélák | Pandalus spp. |

Fűrészes garnélák | Palaemon spp. |

Hering | Clupea harengus |

Homár | Homarus gammarus |

Ingolafélék | Petromyzonidae |

Kakashal | Zeus faber |

Kalászhalak, viaszlazacok | Atherina spp., Osmerus spp. |

Kalmárfélék | Loliginidae, Ommastrephidae, Alloteuthis spp. |

Norvég homár | Nephrops norvegicus |

Karcsú nyelvhal | Dicologoglossa cuneata |

Kardhal | Xiphias gladius |

Kék menyhal | Molva dipterygia |

Kék puha tőkehal | Micromesistius poutassou |

Kagylók | Bivalvia |

Kis palloskagyló | Ensis spp., Pharus legumen |

Kis Vénusz-kagyló | Venerupis pullastra |

Villás tőkehal | Phycis spp. |

Homoki garnélák | Crangon spp. |

Közönséges kürtcsiga | Buccinum undatum |

Közönséges szivárványhal | Coris juris |

Tőkehal | Gadus morhua |

Tüskéscápák | Squalus acanthias spp. |

Lágyhal | Mora moro |

Langusztarákok | Palinurus spp. |

Lazac | Salmo salar |

Lazacfélék | Salmonidae |

Tengeri pisztráng | Salmo trutta |

Közönséges lepényhal | Limanda limanda |

Fattyúmakrélák | Trachurus spp. |

Macskacápa-félék | Scyliorhinidae |

Makrélák, közönséges makréla | Scomber spp., Scomber scombrus |

Morgóhal-félék | Triglidae |

Nagy tengeripók | Maia squinado |

Tonhal | Thunnus thynnus |

Nagyszermű tonhal | Thunnus obesus |

Norvég garnéla | Pandalus borealis |

Norvég tőkehal | Trisopterus esmarkii |

Nyálkahal-félék | Myxinidae |

Közönséges nyelvhal | Solea solea/vulgaris |

Ménolák | Centracanthidae |

Nagy rombuszhal | Psetta maxima |

Óriásgarnéla | Aristaeomorpha foliacea |

Ostoros garnélák | Penaeus spp. |

Ördöghal-félék | Lophiidae |

Gránátoshalak | Malacocephalus spp., Nezumia spp., Trachyrhynchus spp. |

Pettyes lepényhal | Citharus linguatula |

Szardínia | Sardina pilchardus |

Piros ostorgarnéla | Parapenaeus longirostris |

Közönséges polip, északi pézsmapolip | Octopus vulgaris, Eledone cirrosa |

Portugál nyelvhal | Microchirus ocellatus |

Ráncos Vénusz-kagyló | Ruditapes decussatus |

Nyelvhalak | Lepidorhombus spp. |

Rövid Vénusz-kagyló | Ruditapes philipinarum |

Sávos tőkehal | Pollachius pollachius |

Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares |

Sárkányfejű halfélék | Scorpaenidae |

Sárkányhal-félék | Trachinidae |

Sima lepényhal | Pleuronectes platessa |

Sima rombuszhal | Scophthalmus rhombus |

Söprögetőrákok | Galatheidae |

Spratt | Sprattus sprattus |

Szalaghal-félék | Cepolidae |

Szardella | Engraulis encrasicolus |

Szardínia | Sardina pilchardus |

Szürke morgóhal | Eutrigla gurnardus |

Nagy tarisznyarák | Cancer pagurus |

Tarka fésűkagyló | Chlamys varia |

Tengeri angolna | Conger conger |

Szürke tőkehal | Merluccius merluccius |

Tengeri durbincsfélék | Sparidae |

Tengeri sügér | Dicentrarchus labrax |

Tengeri nyúlhal | Cyclopterus lumpus |

Tengeripér-félék | Mugilidae |

Közönséges tintahal, tintahalak | Sepia officinalis, Sepia spp. |

Homoki angolnafélék | Ammodytidae |

Tonhal-félék | Auxis spp ., Euthynnus spp ., Katsuwonus spp., Thunnus spp. |

Francia tőkehal | Trisopterus luscus |

Törpe tőkehal | Trisopterus minutus |

Ugrókagyló | Donax spp. |

Valódi rájafélék | Rajidae |

Vaskos nyelvhal | Microchirus variegatus |

Vékonybajszú tőkehal | Merlangius merlangus |

Vénusz-kagyló | Venus verrucosa |

Vörös lepényhal | Glyptocephalus cynoglossus |

Vörös ostorgarnéla | Aristeus antennatus |

Tengeri márna-félék | Mullidae |

--------------------------------------------------

XV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

894/97/EK rendelet | Ez a rendelet |

1. cikk | 1. és 2. cikk |

2. cikk (1) bekezdés | 4. cikk |

2. cikk (2) bekezdés | 10. cikk |

2. cikk (3) bekezdés | 5. cikk |

2. cikk (4) bekezdés | 14. és 15. cikk |

2. cikk (5) bekezdés | – |

2. cikk (6) bekezdés, első albekezdés | 5. cikk (1) bekezdés, 12. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (6) bekezdés, második albekezdés | 5. cikk (6) bekezdés |

2. cikk (7) bekezdés | – |

2. cikk (8) bekezdés | – |

2. cikk (9) bekezdés, első albekezdés | 6. cikk |

2. cikk (9) bekezdés, második albekezdés | 7. cikk |

2. cikk (9) bekezdés, harmadik albekezdés | 3. cikk d) pont |

2. cikk (10) bekezdés, első albekezdés a), b) és c) pont | 11. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (10) bekezdés, első albekezdés d) pont | 3. cikk g) és h) pont |

2. cikk (10) bekezdés, első albekezdés e) pont | 13. cikk |

2. cikk (10) bekezdés, második albekezdés | 48. cikk |

3. cikk | 48. cikk |

4. cikk | 16. cikk |

5. cikk (1) bekezdés | 17. és 18. cikk (2) bekezdés |

5. cikk (2) bekezdés | XIII. melléklet |

5. cikk (3) bekezdés, első albekezdés | 19. cikk (1) bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés a) pont | 19. cikk (2) bekezdés b) pont |

5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés b) pont, első és második franciabekezdés | 19. cikk (2) bekezdés a) pont |

5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés b) pont, harmadik franciabekezdés | 35. cikk |

5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés c) pont | 19. cikk (3) bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés | 19. cikk (2) bekezdés a) bekezdés, harmadik mondat |

5. cikk (4) bekezdés | 18. cikk (3) és (4) bekezdés |

5. cikk (5) bekezdés | – |

6. cikk (1) bekezdés | 26. cikk |

6. cikk (2) bekezdés | 36. cikk |

7. cikk | 20. cikk |

8. cikk (1) bekezdés | – |

8. cikk (2) bekezdés | 21. cikk |

9. cikk | 22. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | – |

10. cikk (2) bekezdés a) pont | 30. cikk (1) bekezdés |

10. cikk (2) bekezdés b) pont | 39. cikk |

10. cikk (3) bekezdés | 29. cikk |

10. cikk (4) bekezdés | 34. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |

10. cikk (5) bekezdés | 34. cikk (4) bekezdés |

10. cikk (6) bekezdés | 29. cikk (6) bekezdés, 34. cikk (5) bekezdés |

10. cikk (7) bekezdés | – |

10. cikk (8) bekezdés | – |

10. cikk (9) bekezdés | 37. cikk |

10. cikk (10) bekezdés | 23. cikk |

10. cikk (11) bekezdés | 28. cikk (2) bekezdés, 29. cikk (5) bekezdés, 30. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, 30. cikk (3) bekezdés, 34. cikk (5) bekezdés, és 40. cikk |

10. cikk (12) bekezdés, első albekezdés | 31. cikk |

10. cikk (12) bekezdés, második albekezdés | 41. cikk |

10. cikk (13) bekezdés | – |

10. cikk (14) bekezdés | 30. cikk (1) bekezdés, utolsó mondat |

10. cikk (15) bekezdés | 28. cikk (1) bekezdés |

10. cikk (16) bekezdés | 32. cikk |

10. cikk (17) bekezdés | 33. cikk |

10. cikk (18) bekezdés | 38. cikk |

10. cikk (19) bekezdés | 24. cikk (1) bekezdés |

11. cikk | – |

12. cikk | 24. cikk (2) bekezdés |

13. cikk | 42. cikk |

14. cikk | 43. cikk |

15. cikk | 44. cikk |

16. cikk | 45. cikk |

17. cikk | 46. cikk |

18. cikk | 48. cikk |

19. cikk | 49. cikk |

20. cikk | 50. cikk |

I. melléklet | I., II., III., IV. és V. melléklet |

II. melléklet | XIII. melléklet |

III. melléklet | XII. melléklet |

IV. melléklet | XIII. melléklet |

V. melléklet | VI. melléklet |

VI. melléklet | VII. melléklet |

VII. melléklet | XV. melléklet |

--------------------------------------------------