Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31990L0270

    A Tanács irányelve (1990. május 29.) a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

    HL L 156., 1990.6.21, p. 14–18 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (FI, SV, CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 26/07/2019

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1990/270/oj

    31990L0270



    Hivatalos Lap L 156 , 21/06/1990 o. 0014 - 0018
    finn különkiadás fejezet 5 kötet 4 o. 0203
    svéd különkiadás fejezet 5 kötet 4 o. 0203


    A Tanács irányelve

    (1990. május 29.)

    a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

    (90/270/EGK)

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 118a. cikkére,

    tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslatára [1],

    az Európai Parlamenttel együttműködve [2],

    tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

    mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében, javításokat ösztönözzön a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége védelmének magasabb szintű biztosítása érdekében;

    mivel az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

    mivel a Bizottság a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi programjáról szóló közleményében [4] előírja az új technológiákat érintő intézkedések bevezetését; mivel ezt a Tanács tudomásul vette a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló, 1987. december 21-i állásfoglalásában [5];

    mivel a munkavállalók egészsége védelmének és biztonságának biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a képernyős munkaállomásokon a biztonság magasabb szintjének biztosítása;

    mivel ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv [6] 16. cikke (1) bekezdésének értelmében; mivel ily módon az említett irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a képernyők munkavállalók általi munkahelyi használatára az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

    mivel a munkáltatók kötelesek tájékozódni a munkahelyek kialakítását érintő technológiai fejlesztések és tudományos felfedezések legfrissebb eredményeiről, hogy végrehajthassák a szükséges változtatásokat, amelyek biztosítani tudják a munkavállalók biztonságának és egészségének magasabb szintű védelmét;

    mivel az ergonómiai szempontok különösen fontosak a képernyős munkaállomások esetében;

    mivel ez az irányelv gyakorlati hozzájárulást jelent a belső piac szociális dimenzióinak megvalósításához;

    mivel a legutóbb az 1985-ös csatlakozási okmánnyal módosított 74/325/EGK határozat [7] értelmében a Bizottság konzultál a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal az e területre vonatkozó javaslatok kidolgozásáról,

    ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

    I. SZAKASZ

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    1. cikk

    Tárgy

    (1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében az ötödik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikkben meghatározott képernyő előtt végzett munkára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket.

    (2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

    (3) Ez az irányelv nem vonatkozik:

    a) járművek vagy gépek vezetőfülkéjére vagy kezelőfülkéjére;

    b) közlekedési eszközök fedélzetén működő számítógépes rendszerekre;

    c) főként nyilvános használatra szánt számítógépes rendszerekre;

    d) "hordozható" rendszerekre, amelyeket a munkaállomáson nem tartósan használnak;

    e) számológépekre, pénztárgépekre és bármely olyan eszközre, amely kevés adatot vagy mértéket megjelenítő kijelzővel rendelkezik, ami az eszköz közvetlen használatához szükséges;

    f) hagyományos kivitelű írógépekre, amelyek "kijelzővel ellátott elektromos írógép" típusként ismertek.

    2. cikk

    Fogalommeghatározások

    Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

    a) képernyő: alfanumerikus vagy grafikus képernyő az alkalmazott megjelenítési módszertől függetlenül;

    b) munkaállomás: munkaeszközök összessége, amely magában foglal képernyőt billentyűzettel vagy beviteli egységgel, illetve ember–gép interfészt meghatározó szoftverrel, választható kiegészítőket, perifériákat, beleértve a mágneslemezes meghajtót, valamint telefont, modemet, nyomtatót, irattartót, munkaszéket és munkaasztalt, vagy munkafelületet és a közvetlen munkakörnyezetet is;

    c) munkavállaló: a 89/391/EGK irányelv 3. cikkének a) pontjában meghatározott munkavállaló, aki szokásos munkáját rendszeresen képernyő előtt végzi.

    II. SZAKASZ

    A MUNKÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

    3. cikk

    A munkaállomások elemzése

    (1) A munkáltatók kötelesek elvégezni a munkaállomások elemzését, a munkavállalók számára biztosított biztonsági és egészségvédelmi feltételek értékelése céljából, különös tekintettel a látást érintő lehetséges kockázatokra, fizikai problémákra és mentális megterhelésre.

    (2) A munkáltatók megfelelő intézkedéseket hoznak a feltárt kockázatok orvoslására az (1) bekezdésben említett értékelés alapján, figyelembe véve az így feltárt kockázatok járulékos, illetve együttes hatásait.

    4. cikk

    Először üzembe helyezett munkaállomások

    A munkáltatók megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az 1992. december 31-e után először üzembe helyezett munkaállomások megfeleljenek a mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

    5. cikk

    Már üzembe helyezett munkaállomások

    A munkáltatók megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az 1992. december 31-e előtt már üzembe helyezett munkaállomásokat átalakítsák úgy, hogy azok legkésőbb ezt az időpontot követő négy éven belül megfeleljenek a mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

    6. cikk

    A munkavállalók tájékoztatása és oktatása

    (1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók, illetve képviselőik tájékoztatást kapnak a munkaállomásukra vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi szempontokról, különösen a 3., 7. és 9. cikkek szerint kialakított munkaállomásokra alkalmazandó intézkedésekről.

    A munkavállalók, illetve képviselőik minden esetben tájékoztatást kapnak az ennek az irányelvnek megfelelően hozott valamennyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedésről.

    (2) A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók oktatásban részesülnek a munkaállomás használatáról, mielőtt az ilyen jellegű munkát megkezdenék, illetve amikor a munkaállomás kialakítása lényegesen módosul.

    7. cikk

    A napi munkamenet

    A munkáltatónak oly módon kell megtervezni a munkavállalók tevékenységét, hogy a képernyő előtt végzett napi munkát szünetekkel vagy a tevékenység megváltoztatásával időszakonként szakítsák meg a képernyőnél jelentkező munkateher csökkentése érdekében.

    8. cikk

    Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

    A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

    9. cikk

    A munkavállalók szemének és látásának védelme

    (1) A munkavállalók megfelelő szem- és látásvizsgálatra jogosultak, amelyet a szükséges képesítéssel rendelkező személy végez:

    - a képernyő előtt végzett munka megkezdése előtt,

    - azt követően rendszeres időközönként, és

    - olyan látási problémák észlelése esetén, amelyek a képernyő előtt végzett munkának tulajdoníthatók.

    (2) Amennyiben az első bekezdésben említett vizsgálat eredményei szükségessé teszik, a munkavállalók szemészeti vizsgálatra jogosultak.

    (3) Amennyiben az első és második bekezdésben említett vizsgálat eredményei szükségessé teszik és ha a szokásos korrekciós eszközök nem alkalmazhatók, a munkavállalókat a végzett munkának megfelelő különleges korrekciós eszközökkel kell ellátni.

    (4) Az e cikk alapján megtett intézkedések nem terhelhetik a munkavállalókat járulékos költségekkel.

    (5) A munkavállalók szem- és látásvédelme a nemzeti egészségügyi ellátó rendszer részeként is megvalósulhat.

    III. SZAKASZ

    VEGYES RENDELKEZÉSEK

    10. cikk

    A melléklet kiigazítása

    A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékletnek a képernyőkkel kapcsolatban végbemenő műszaki fejlődést és az e területre vonatkozó nemzetközi szabályozások, előírások vagy ismeretek változását figyelembe vevő, szigorúan technikai kiigazításait.

    11. cikk

    Záró rendelkezések

    (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1992. december 31-ig megfeleljenek.

    Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

    (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

    (3) A tagállamok négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak ezen irányelv rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a munkáltatók és a munkavállalók álláspontjait.

    A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Munkahelyi Biztonsági, Higiéniai és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottságot.

    (4) Az (1), (2) és (3) bekezdés figyelembevételével a Bizottság időszakonként jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról.

    12. cikk

    Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, 1990. május 29-én.

    a Tanács részéről

    az elnök

    B. Ahern

    [1] HL C 113., 1988.4.29., 7. o. és HL C 130., 1989.5.26., 5. o.

    [2] HL C 12., 1989.1.16., 92. o. és HL C 113., 1990.5.7.

    [3] HL C 318., 1988.12.12., 32. o.

    [4] HL C 28., 1988.2.3., 3. o.

    [5] HL C 28., 1988.2.3., 1. o.

    [6] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

    [7] HL L 185., 1974.7.9., 15. o.

    --------------------------------------------------

    MELLÉKLET

    MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

    (4. és 5. cikk)

    Előzetes megjegyzés

    Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket az ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kell alkalmazni és olyan mértékben, amennyiben, egyrészt a munkaállomás rendelkezik a megfelelő adottságokkal, másrészt, amennyiben azokat a feladattal járó követelmények vagy jellemzők nem zárják ki.

    1. ESZKÖZÖK

    a) Általános észrevétel

    Az ilyen eszközök használata nem lehet a munkavállalókkal szembeni kockázat forrása.

    b) Képernyő

    A képernyőn látható jeleknek jól meghatározottnak, egyértelműen megformáltnak és megfelelő méretűnek kell lennie, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.

    A képernyőn megjelenő képnek stabilnak, vibrálástól és az instabilitás egyéb megjelenési formáitól mentesnek kell lennie.

    A kezelőnek könnyen be kell tudnia állítani a fényerőt, illetve a kontrasztot a jelek és a háttér között, és azoknak a környezeti viszonyokhoz is könnyen igazíthatónak kell lenniük.

    A képernyőnek könnyen és szabadon elfordíthatónak és dönthetőnek kell lennie, alkalmazkodva a kezelő igényeihez.

    A képernyőhöz különálló állványt vagy állítható asztalt kell biztosítani.

    A képernyőnek mentesnek kell lennie a felhasználónak kényelmetlenséget okozó tükröződéstől és egyéb fényvisszaverődéstől.

    c) Billentyűzet

    A billentyűzetnek dönthetőnek és a képernyőtől különállónak kell lennie, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállaló kényelmes testhelyzetet találjon a karok és a kéz elfáradása nélkül.

    A billentyűzet előtt elegendő helyet kell biztosítani a kezelő kezének és karjának alátámasztására.

    A billentyűzet felületének mattnak kell lennie a tükröződés elkerülésére.

    A billentyűzet elrendezésének és a billentyűk jellemzőinek meg kell könnyíteniük a billentyűzet használatát.

    A billentyűkön található jeleknek elkülöníthetőnek és a szokásos testhelyzetből jól olvashatónak kell lenniük.

    d) Munkaasztal vagy munkafelület

    A munkaasztalnak vagy munkafelületnek megfelelő méretű és kevéssé fényvisszaverő felülettel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a képernyő, a billentyűzet, az iratok és a kapcsolódó eszközök rugalmas elhelyezését.

    Az irattartónak stabilnak és állíthatónak kell lennie, továbbá úgy kell elhelyezkednie, hogy minimálisra csökkentse a kényelmetlen fej- és szemmozgásokat.

    Elegendő helyet kell biztosítani a munkavállalóknak, hogy kényelmes testhelyzetet vehessenek fel.

    e) Munkaszék

    A munkaszéknek stabilnak kell lennie és biztosítania kell a kezelő számára a mozgást és a kényelmes testhelyzetet.

    Az ülés magasságának állíthatónak kell lennie.

    A háttámlának magasságában állíthatónak és dönthetőnek kell lennie.

    Lábtartót kell biztosítani mindenkinek, aki igényt tart rá.

    2. KÖRNYEZET

    a) Helyigény

    A munkaállomás mérete és elrendezése által elegendő helyet kell biztosítania a felhasználónak a testhelyzete és a mozgása változtatására.

    b) Világítás

    A helyiség világításának, illetve a helyi világításnak (munkalámpák) megfelelő megvilágítást és megfelelő kontrasztot kell biztosítania a képernyő és a háttérkörnyezet között, figyelembe véve a munka jellegét és a felhasználó látásigényeit.

    A munkahely és a munkaállomás elrendezésének, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésének és műszaki jellemzőinek összehangolásával meg kell akadályozni az esetleges zavaró tükröződést és fényvisszaverődést a képernyőn vagy más eszközökön.

    c) Tükröződés és fényvisszaverődés

    A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a fényforrások, vagyis az ablakok és egyéb nyílások, az átlátszó vagy áttetsző falak, és a világos berendezések vagy falak ne okozzanak közvetlen tükröződést és zavaró fényvisszaverődést a képernyőn.

    Az ablakokra megfelelően állítható árnyékoló rendszert kell felszerelni, amely a munkaállomásra eső nappali fényt mérsékli.

    d) Zaj

    A munkaállomás(ok) berendezésekor figyelembe kell venni azt a zajt, amit a munkaállomáshoz tartozó berendezések bocsátanak ki, főként azért, hogy ne vonja el a figyelmet vagy ne zavarja a beszédet.

    e) Hő

    A munkaállomás(ok)hoz tartozó berendezések nem termelhetnek olyan mennyiségű hőt, amely kényelmetlenséget okozna a munkavállalóknak.

    f) Sugárzás

    Az elektromágneses spektrum látható részének kivételével minden sugárzást a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme szempontjából elhanyagolható szintre kell csökkenteni.

    g) Páratartalom

    Biztosítani kell és fenn kell tartani a páratartalom megfelelő szintjét.

    3. EMBER–GÉP INTERFÉSZ

    A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, valamint a képernyő előtt végzendő feladatok tervezése során a munkáltatónak figyelembe kell vennie a következő elveket:

    a) a szoftvernek meg kell felelnie a feladatnak;

    b) a szoftvernek könnyen használhatónak és ahol szükséges, a kezelő ismereteihez vagy tapasztalataihoz igazíthatónak kell lennie; a munkavállalók tudta nélkül mennyiségi vagy minőségi ellenőrzést nem lehet végezni;

    c) a rendszereknek visszajelzést kell adniuk a munkavállalók számára a teljesítményükről;

    d) a rendszereknek a kezelőkhöz alkalmazkodó formátumban és ütemben kell megjeleníteniük az információt;

    e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatfeldolgozás tekintetében.

    --------------------------------------------------

    Top