Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31990L0270

A Tanács irányelve (1990. május 29.) a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

OJ L 156, 21.6.1990, p. 14–18 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)
Special edition in Finnish: Chapter 05 Volume 004 P. 203 - 207
Special edition in Swedish: Chapter 05 Volume 004 P. 203 - 207
Special edition in Czech: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Estonian: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Latvian: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Lithuanian: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Hungarian Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Maltese: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Polish: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Slovak: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Slovene: Chapter 05 Volume 001 P. 391 - 395
Special edition in Bulgarian: Chapter 05 Volume 002 P. 130 - 134
Special edition in Romanian: Chapter 05 Volume 002 P. 130 - 134
Special edition in Croatian: Chapter 05 Volume 004 P. 58 - 62

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1990/270/oj

31990L0270



Hivatalos Lap L 156 , 21/06/1990 o. 0014 - 0018
finn különkiadás fejezet 5 kötet 4 o. 0203
svéd különkiadás fejezet 5 kötet 4 o. 0203


A Tanács irányelve

(1990. május 29.)

a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

(90/270/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 118a. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel együttműködve [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében, javításokat ösztönözzön a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége védelmének magasabb szintű biztosítása érdekében;

mivel az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

mivel a Bizottság a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi programjáról szóló közleményében [4] előírja az új technológiákat érintő intézkedések bevezetését; mivel ezt a Tanács tudomásul vette a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló, 1987. december 21-i állásfoglalásában [5];

mivel a munkavállalók egészsége védelmének és biztonságának biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a képernyős munkaállomásokon a biztonság magasabb szintjének biztosítása;

mivel ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv [6] 16. cikke (1) bekezdésének értelmében; mivel ily módon az említett irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a képernyők munkavállalók általi munkahelyi használatára az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

mivel a munkáltatók kötelesek tájékozódni a munkahelyek kialakítását érintő technológiai fejlesztések és tudományos felfedezések legfrissebb eredményeiről, hogy végrehajthassák a szükséges változtatásokat, amelyek biztosítani tudják a munkavállalók biztonságának és egészségének magasabb szintű védelmét;

mivel az ergonómiai szempontok különösen fontosak a képernyős munkaállomások esetében;

mivel ez az irányelv gyakorlati hozzájárulást jelent a belső piac szociális dimenzióinak megvalósításához;

mivel a legutóbb az 1985-ös csatlakozási okmánnyal módosított 74/325/EGK határozat [7] értelmében a Bizottság konzultál a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal az e területre vonatkozó javaslatok kidolgozásáról,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében az ötödik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikkben meghatározott képernyő előtt végzett munkára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

(3) Ez az irányelv nem vonatkozik:

a) járművek vagy gépek vezetőfülkéjére vagy kezelőfülkéjére;

b) közlekedési eszközök fedélzetén működő számítógépes rendszerekre;

c) főként nyilvános használatra szánt számítógépes rendszerekre;

d) "hordozható" rendszerekre, amelyeket a munkaállomáson nem tartósan használnak;

e) számológépekre, pénztárgépekre és bármely olyan eszközre, amely kevés adatot vagy mértéket megjelenítő kijelzővel rendelkezik, ami az eszköz közvetlen használatához szükséges;

f) hagyományos kivitelű írógépekre, amelyek "kijelzővel ellátott elektromos írógép" típusként ismertek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) képernyő: alfanumerikus vagy grafikus képernyő az alkalmazott megjelenítési módszertől függetlenül;

b) munkaállomás: munkaeszközök összessége, amely magában foglal képernyőt billentyűzettel vagy beviteli egységgel, illetve ember–gép interfészt meghatározó szoftverrel, választható kiegészítőket, perifériákat, beleértve a mágneslemezes meghajtót, valamint telefont, modemet, nyomtatót, irattartót, munkaszéket és munkaasztalt, vagy munkafelületet és a közvetlen munkakörnyezetet is;

c) munkavállaló: a 89/391/EGK irányelv 3. cikkének a) pontjában meghatározott munkavállaló, aki szokásos munkáját rendszeresen képernyő előtt végzi.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

A munkaállomások elemzése

(1) A munkáltatók kötelesek elvégezni a munkaállomások elemzését, a munkavállalók számára biztosított biztonsági és egészségvédelmi feltételek értékelése céljából, különös tekintettel a látást érintő lehetséges kockázatokra, fizikai problémákra és mentális megterhelésre.

(2) A munkáltatók megfelelő intézkedéseket hoznak a feltárt kockázatok orvoslására az (1) bekezdésben említett értékelés alapján, figyelembe véve az így feltárt kockázatok járulékos, illetve együttes hatásait.

4. cikk

Először üzembe helyezett munkaállomások

A munkáltatók megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az 1992. december 31-e után először üzembe helyezett munkaállomások megfeleljenek a mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

5. cikk

Már üzembe helyezett munkaállomások

A munkáltatók megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az 1992. december 31-e előtt már üzembe helyezett munkaállomásokat átalakítsák úgy, hogy azok legkésőbb ezt az időpontot követő négy éven belül megfeleljenek a mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

6. cikk

A munkavállalók tájékoztatása és oktatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók, illetve képviselőik tájékoztatást kapnak a munkaállomásukra vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi szempontokról, különösen a 3., 7. és 9. cikkek szerint kialakított munkaállomásokra alkalmazandó intézkedésekről.

A munkavállalók, illetve képviselőik minden esetben tájékoztatást kapnak az ennek az irányelvnek megfelelően hozott valamennyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedésről.

(2) A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók oktatásban részesülnek a munkaállomás használatáról, mielőtt az ilyen jellegű munkát megkezdenék, illetve amikor a munkaállomás kialakítása lényegesen módosul.

7. cikk

A napi munkamenet

A munkáltatónak oly módon kell megtervezni a munkavállalók tevékenységét, hogy a képernyő előtt végzett napi munkát szünetekkel vagy a tevékenység megváltoztatásával időszakonként szakítsák meg a képernyőnél jelentkező munkateher csökkentése érdekében.

8. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

9. cikk

A munkavállalók szemének és látásának védelme

(1) A munkavállalók megfelelő szem- és látásvizsgálatra jogosultak, amelyet a szükséges képesítéssel rendelkező személy végez:

- a képernyő előtt végzett munka megkezdése előtt,

- azt követően rendszeres időközönként, és

- olyan látási problémák észlelése esetén, amelyek a képernyő előtt végzett munkának tulajdoníthatók.

(2) Amennyiben az első bekezdésben említett vizsgálat eredményei szükségessé teszik, a munkavállalók szemészeti vizsgálatra jogosultak.

(3) Amennyiben az első és második bekezdésben említett vizsgálat eredményei szükségessé teszik és ha a szokásos korrekciós eszközök nem alkalmazhatók, a munkavállalókat a végzett munkának megfelelő különleges korrekciós eszközökkel kell ellátni.

(4) Az e cikk alapján megtett intézkedések nem terhelhetik a munkavállalókat járulékos költségekkel.

(5) A munkavállalók szem- és látásvédelme a nemzeti egészségügyi ellátó rendszer részeként is megvalósulhat.

III. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

10. cikk

A melléklet kiigazítása

A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékletnek a képernyőkkel kapcsolatban végbemenő műszaki fejlődést és az e területre vonatkozó nemzetközi szabályozások, előírások vagy ismeretek változását figyelembe vevő, szigorúan technikai kiigazításait.

11. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1992. december 31-ig megfeleljenek.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

(3) A tagállamok négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak ezen irányelv rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a munkáltatók és a munkavállalók álláspontjait.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Munkahelyi Biztonsági, Higiéniai és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottságot.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés figyelembevételével a Bizottság időszakonként jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1990. május 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. Ahern

[1] HL C 113., 1988.4.29., 7. o. és HL C 130., 1989.5.26., 5. o.

[2] HL C 12., 1989.1.16., 92. o. és HL C 113., 1990.5.7.

[3] HL C 318., 1988.12.12., 32. o.

[4] HL C 28., 1988.2.3., 3. o.

[5] HL C 28., 1988.2.3., 1. o.

[6] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

[7] HL L 185., 1974.7.9., 15. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(4. és 5. cikk)

Előzetes megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket az ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kell alkalmazni és olyan mértékben, amennyiben, egyrészt a munkaállomás rendelkezik a megfelelő adottságokkal, másrészt, amennyiben azokat a feladattal járó követelmények vagy jellemzők nem zárják ki.

1. ESZKÖZÖK

a) Általános észrevétel

Az ilyen eszközök használata nem lehet a munkavállalókkal szembeni kockázat forrása.

b) Képernyő

A képernyőn látható jeleknek jól meghatározottnak, egyértelműen megformáltnak és megfelelő méretűnek kell lennie, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.

A képernyőn megjelenő képnek stabilnak, vibrálástól és az instabilitás egyéb megjelenési formáitól mentesnek kell lennie.

A kezelőnek könnyen be kell tudnia állítani a fényerőt, illetve a kontrasztot a jelek és a háttér között, és azoknak a környezeti viszonyokhoz is könnyen igazíthatónak kell lenniük.

A képernyőnek könnyen és szabadon elfordíthatónak és dönthetőnek kell lennie, alkalmazkodva a kezelő igényeihez.

A képernyőhöz különálló állványt vagy állítható asztalt kell biztosítani.

A képernyőnek mentesnek kell lennie a felhasználónak kényelmetlenséget okozó tükröződéstől és egyéb fényvisszaverődéstől.

c) Billentyűzet

A billentyűzetnek dönthetőnek és a képernyőtől különállónak kell lennie, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállaló kényelmes testhelyzetet találjon a karok és a kéz elfáradása nélkül.

A billentyűzet előtt elegendő helyet kell biztosítani a kezelő kezének és karjának alátámasztására.

A billentyűzet felületének mattnak kell lennie a tükröződés elkerülésére.

A billentyűzet elrendezésének és a billentyűk jellemzőinek meg kell könnyíteniük a billentyűzet használatát.

A billentyűkön található jeleknek elkülöníthetőnek és a szokásos testhelyzetből jól olvashatónak kell lenniük.

d) Munkaasztal vagy munkafelület

A munkaasztalnak vagy munkafelületnek megfelelő méretű és kevéssé fényvisszaverő felülettel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a képernyő, a billentyűzet, az iratok és a kapcsolódó eszközök rugalmas elhelyezését.

Az irattartónak stabilnak és állíthatónak kell lennie, továbbá úgy kell elhelyezkednie, hogy minimálisra csökkentse a kényelmetlen fej- és szemmozgásokat.

Elegendő helyet kell biztosítani a munkavállalóknak, hogy kényelmes testhelyzetet vehessenek fel.

e) Munkaszék

A munkaszéknek stabilnak kell lennie és biztosítania kell a kezelő számára a mozgást és a kényelmes testhelyzetet.

Az ülés magasságának állíthatónak kell lennie.

A háttámlának magasságában állíthatónak és dönthetőnek kell lennie.

Lábtartót kell biztosítani mindenkinek, aki igényt tart rá.

2. KÖRNYEZET

a) Helyigény

A munkaállomás mérete és elrendezése által elegendő helyet kell biztosítania a felhasználónak a testhelyzete és a mozgása változtatására.

b) Világítás

A helyiség világításának, illetve a helyi világításnak (munkalámpák) megfelelő megvilágítást és megfelelő kontrasztot kell biztosítania a képernyő és a háttérkörnyezet között, figyelembe véve a munka jellegét és a felhasználó látásigényeit.

A munkahely és a munkaállomás elrendezésének, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésének és műszaki jellemzőinek összehangolásával meg kell akadályozni az esetleges zavaró tükröződést és fényvisszaverődést a képernyőn vagy más eszközökön.

c) Tükröződés és fényvisszaverődés

A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a fényforrások, vagyis az ablakok és egyéb nyílások, az átlátszó vagy áttetsző falak, és a világos berendezések vagy falak ne okozzanak közvetlen tükröződést és zavaró fényvisszaverődést a képernyőn.

Az ablakokra megfelelően állítható árnyékoló rendszert kell felszerelni, amely a munkaállomásra eső nappali fényt mérsékli.

d) Zaj

A munkaállomás(ok) berendezésekor figyelembe kell venni azt a zajt, amit a munkaállomáshoz tartozó berendezések bocsátanak ki, főként azért, hogy ne vonja el a figyelmet vagy ne zavarja a beszédet.

e) Hő

A munkaállomás(ok)hoz tartozó berendezések nem termelhetnek olyan mennyiségű hőt, amely kényelmetlenséget okozna a munkavállalóknak.

f) Sugárzás

Az elektromágneses spektrum látható részének kivételével minden sugárzást a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme szempontjából elhanyagolható szintre kell csökkenteni.

g) Páratartalom

Biztosítani kell és fenn kell tartani a páratartalom megfelelő szintjét.

3. EMBER–GÉP INTERFÉSZ

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, valamint a képernyő előtt végzendő feladatok tervezése során a munkáltatónak figyelembe kell vennie a következő elveket:

a) a szoftvernek meg kell felelnie a feladatnak;

b) a szoftvernek könnyen használhatónak és ahol szükséges, a kezelő ismereteihez vagy tapasztalataihoz igazíthatónak kell lennie; a munkavállalók tudta nélkül mennyiségi vagy minőségi ellenőrzést nem lehet végezni;

c) a rendszereknek visszajelzést kell adniuk a munkavállalók számára a teljesítményükről;

d) a rendszereknek a kezelőkhöz alkalmazkodó formátumban és ütemben kell megjeleníteniük az információt;

e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatfeldolgozás tekintetében.

--------------------------------------------------

Top