31999R1726

A Bizottság 1726/1999/EK rendelete

(1999. július 27.)

a munkaerőköltségre vonatkozó információ meghatározására és továbbítására, tekintettel a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikáról szóló 530/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikáról szóló, 1999. március 9-i 530/1999/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 11. cikkére,

(1) mivel az 530/99/EK rendelet 11. cikke szerint végrehajtási intézkedésekre van szükség a szolgáltatandó adatok meghatározásához és tagolásához, és az eredmények továbbításának technikai megjelenítéséhez;

(2) mivel az e rendeletben előirányzott intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK–Euratom tanácsi határozattal [2] létrehozott Statisztikai Programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az információ meghatározása és tagolása

Az 530/1999/EK rendelet 6. cikke alapján a tagállamok információt adnak az e rendelet I. mellékletében felsorolt változókról.

E célból a változók meghatározását e rendelet II. melléklete rögzíti.

2. cikk

Az eredmények továbbításának technikai megjelenítése

Az eredmények továbbításának technikai megjelenítését e rendelet III. melléklete rögzíti.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. július 27-én.

a Bizottság részéről

Yves-Thibault De Silguy

a Bizottság tagja

[1] HL L 63., 1999.3.12., 6. o.

[2] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A VÁLTOZÓK JEGYZÉKE

Strukturális statisztika a munkaerőköltségekről

A. - Táblázat – Nemzeti adatok

B. - Táblázat – Nemzeti adatok a vállalkozás méretosztálya szerint

C. - Táblázat – Regionális adatok

"A tagállamok különbséget tehetnek a fizikai és szellemi dolgozók között, és részletesebb adatokat közölhetnek a következő változókra:

A. Munkavállalók összesen

D.11112 Jutalmak

D.111121 Meghatározott időközönként fizetett jutalmak

D.1113 Le nem dolgozott napok kifizetése

D.1114 Bruttó bér és fizetés természetben

D.11144 Egyéb bér és fizetés természetben

D.1211 A munkáltató törvényben előírt társadalombiztosítási járulékai

D.12111 Öregségi nyugdíj, táppénz, anyaság, rokkantság; munkanélküliség, üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések

D.12112 Családi támogatások

D.121113 Egyéb

D.1212 Kollektív szerződésben, szerződésben foglalt és önkéntes munkaadói társadalombiztosítási járulékok

D.12121 Kiegészítő nyugdíjbiztosítás

D.12122 Kiegészítő betegbiztosítás

D.12123 Kiegészítő munkanélküliségi biztosítás

D.12124 Egyéb

D.1221 Garantált javadalmazás betegség esetén

D.1224 A munkáltató imputált szociális juttatásai

D.2 A munkáltatónál felmerülő szakképzési költségek

D.3 A munkáltató egyéb költségei

D.31 Munkaerő-felvételi költségek

D.32 Egyéb"

Változók | A | B | C |

A.Munkavállalók összesen

A.1 Összes munkavállaló | X | X | X |

A.11 Teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

A.12 Részmunkaidőben foglalkoztatottak (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

A.121 Részmunkaidőben foglalkoztatottak átszámítva teljes munkaidőben foglalkoztatottakra | X | X | X |

A.13 Képzésben részt vevők | X | X | X |

A.131 Képzésben részt vevők átszámítva teljes munkaidőben foglalkoztatottakra | X | X | X |

B.Ledolgozott munkaórák száma

B.1 Az összes foglalkoztatott által ledolgozott óraszám | X | X | X |

B.11 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak által ledolgozott óraszám (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

B.12 A részmunkaidőben foglalkoztatottak által ledolgozott óraszám (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

B.13 A képzésben részt vevők által ledolgozott óraszám | X | X | x |

C.Fizetett munkaórák száma

C.1 Fizetett órák száma az összes foglalkoztatott esetében | X | | |

C.11 Fizetett órák száma a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | | |

C.12 Fizetett órák száma a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | | |

C.13 Fizetett órák száma a képzésben részt vevők esetében | X | | |

D.Összes munkaerőköltség

D.1 Az alkalmazottak keresete | X | X | X |

D.11 Bruttó bérek és fizetések (összesen) | X | X | X |

D.111 Bruttó bér és fizetés (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

D.1111 Közvetlen díjazás és jutalom | X | X | X |

D.11111 Közvetlen díjazás | X | | |

D.11112 Jutalom | X | | |

D.111121 Meghatározott időközönként fizetett jutalmak (választható) | X | | |

D.1112 Befizetések a munkavállalói megtakarítási alapokba | X | X | X |

D.1113 Le nem dolgozott napok kifizetése | X | X | X |

D.1114 Bruttó bér és fizetés természetben | X | X | X |

D.11141 A vállalkozás termékei (választható) | X | | |

D.11142 Lakástámogatás (választható) | X | | |

D.11143 Cégautó (választható) | X | | |

D.11144 Egyéb (választható) | X | | |

D.112 A képzésben részt vevők bére és fizetése | X | X | X |

D.12 A munkáltató társadalombiztosítási járulékai (összesen) | X | X | X |

D.121 A munkáltató tényleges társadalombiztosítási járulékai (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

D.1211 A munkáltató törvényben előírt társadalombiztosítási járulékai | X | | |

D.1212 Kollektív szerződésben, szerződésben foglalt és önkéntes munkaadói társadalombiztosítási járulékok | X | | |

D.122 A munkáltató imputált társadalombiztosítási járulékai (a képzésben részt vevőket kivéve) | X | X | X |

D.1221 Garantált javadalmazás betegség esetén | X | | |

D.1222 Garantált javadalmazás rövid idejű munkavégzés esetén | X | | |

D.1223 Végkielégítés | X | | |

D.1224 A munkáltató imputált szociális juttatásai | X | | |

D.123 A munkáltató társadalombiztosítási járulékai a képzésben részt vevők esetében | X | X | X |

D.2 A munkáltatói szakképzési költségek (kivéve a képzésben részt vevőket) | X | X | X |

D.3 A munkáltató egyéb költségei | X | X | X |

D.4 A munkáltató által befizetett adók | X | X | X |

D.5 A munkáltatónak folyósított támogatások | X | X | X |

E.Tájékoztató adatok az egységekről

E.1 A helyi egységek száma összesen | X | X | X |

E.2 A helyi egységek száma a mintában | X | X | X |

F.Munkaerő-kölcsönző vállalkozás által foglalkoztatott személyek

F.1 A személyek száma (választható) | X | | |

F.2 A munkaerő-kölcsönző által rendelkezésre bocsátott munkavállaló költségei (választható) | X | | |

F.3 Ledolgozott munkaórák száma (választható) | X | | |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A VÁLTOZÓK MEGHATÁROZÁSA

A. MUNKAVÁLLALÓK ÖSSZESEN

Munkavállaló az a vállalkozásnál vagy helyi egységnél foglalkoztatott személy, aki a vállalkozással közvetlen munkaviszonyban áll és díjazást kap, tekintet nélkül a végzett munka típusára, a munkaidőre (teljes- vagy részmunkaidős) és a szerződés időtartamára (határozatlan vagy határozott időre szóló). A bedolgozót [1] akkor kell figyelembe venni, ha vele kifejezett szerződést kötöttek a végzett munka alapján – azaz az adott termelési folyamathoz való hozzájárulásaként végzett munka mennyisége alapján – történő díjazásáról. A következő személyek nem vehetők figyelembe: vezetők, akiknek a díjazása főként nyereségrészesedés vagy átalányösszeg formájában történik, valamint a segítő családtagok és a kereskedelmi képviselők.

Hivatkozás: ESA 95: 11.12–11.14

A.1 Összes munkavállaló [2]

A.11 Teljes munkaidőben foglalkoztatottak

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló (a képzésben részt vevők nélkül) az a munkavállaló, akinek a rendes munkaideje megegyezik a kollektív szerződésben foglaltakkal vagy a helyi egység rendes munkaidejével, még abban az esetben is, ha a munkaszerződés egy évnél rövidebb időre szól.

A.12 Részmunkaidőben foglalkoztatottak

Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló (a képzésben részt vevők nélkül) az a munkavállaló, akinek a rendes munkaideje rövidebb a kollektív szerződésben foglaltnál vagy a helyi egység rendes munkaidejénél, akár napi, akár heti vagy havi alapon (munkaideje a munkanap fele, háromnegyede, négyötöde stb.).

A.121 Részmunkaidőben foglalkoztatottak átszámítva teljes munkaidőben foglalkoztatottakra

Ezt az átszámítást vagy közvetlenül a vállalkozás, vagy az adatszolgáltató helyi egység, vagy a nemzeti statisztikai szolgálat végzi az adott vállalkozásnál/helyi egységnél teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendes munkaideje alapján a legmegfelelőbbnek ítélt módszer alkalmazásával.

Hivatkozás: ESA 95: 11.32–11.34

A.11 + 121 Teljes munkaidőben foglalkoztatott összes munkavállaló

Ez a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat és a teljes munkaidőre átszámított, részmunkaidős foglalkoztatottakat foglalja magában.

A.13 Képzésben részt vevők

Szakmai képzésben részt vevő foglalkoztatott az a foglalkoztatott, aki még nem vesz részt teljes mértékben a termelési folyamatban, mivel képzésben vesz részt, amelyre vonatkozóan vele szerződést kötöttek, vagy munkavégzése során a szakképzés még nagyobb szerepet játszik, mint a termelékenység.

A.131 Részmunkaidős képzésben részt vevők átszámítva teljes munkaidőben foglalkoztatottakra

Ezt az átszámítást vagy közvetlenül a vállalkozás, vagy az adatszolgáltató helyi egység, vagy a nemzeti statisztikai szolgálat végzi (a munkahelyen vagy az iskolában képzéssel töltött órákat levonva) a legmegfelelőbbnek ítélt módszerrel.

Hivatkozás: ESA 95: 11.32–11.34

B. LEDOLGOZOTT MUNKAÓRÁK SZÁMA

A statisztika az év során az összes foglalkoztatott által ledolgozott teljes óraszámot foglalja magában [3]. A ledolgozott óraszámot külön kell megadni a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra (B.11), a részmunkaidőben foglalkoztatottakra (B.12) és a képzésben részt vevőkre (B.13) vonatkozóan.

A ledolgozott éves óraszám meghatározása: a ténylegesen ledolgozott órák száma.

MEGJEGYZÉS:

A rendes munkaidőn túl ledolgozott órákat az értük kifizetett órabér mértékétől függetlenül egy munkaóraként kell figyelembe venni.

A ledolgozott órák száma a következőket is magában foglalja:

a) az olyan feladatokkal töltött idő, mint például a munka előkészítése, az eszközök és gépek karbantartása és tisztítása, valamint a jelenléti ívek kitöltése és a jelentések elkészítése;

b) a munkahelyen töltött olyan idő, amelynek során nem történik munkavégzés, például a gépek leállása, balesetek vagy esetenként a munka hiánya miatt, amely időre azonban a munkaszerződés szerint fizetnek;

c) a munkahelyen töltött rövid pihenőidő, beleértve a tea- és kávészüneteket;

d) a képzésben részt vevők által ténylegesen ledolgozott órák.

A ténylegesen ledolgozott órák azonban nem tartalmazzák a következőket:

a) kifizetett, de le nem dolgozott órák, például rendes szabadság, munkaszüneti napok, betegállomány stb.;

b) étkezési szünetek;

c) a lakás és a munkahely közötti utazással töltött idő;

d) a képzésben részt vevők szakképzésének órái.

Hivatkozás: ESA 95: 11.26–11.29

C. FIZETETT MUNKAÓRÁK SZÁMA

A statisztika magában foglalja az év során az alkalmazottaknak kifizetett órák számát (lásd a munkaerőkölcsönző vállalkozásokra vonatkozó lábjegyzetet). A kifizetett munkaórák összegzett számát külön kell megadni a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra (C.11), a részmunkaidőben foglalkoztatottakra (C.12) és a képzésben részt vevőkre (C.13) vonatkozóan.

A fizetett munkaórák éves számának meghatározása:

a) az év során fizetett rendes munkaórák és túlórák;

b) minden óra, amelyre az alkalmazott csökkentett mértékű fizetést kapott, még akkor is, ha a különbséget a társadalombiztosítási alapokból pótolták;

c) a tárgyidőszakban le nem dolgozott, mégis fizetett munkaórák (rendes szabadság, betegállomány, törvényes munkaszüneti napok és egyéb fizetett órák, például orvosi vizsgálat esetén).

Az éves munkaidő helyes becslése érdekében célszerű nem közvetlenül a ledolgozott munkaórák összegzett számát (B.1), vagy a fizetett munkaórák összegzett számát (C.1) kérdezni, hanem jobb külön feltenni a következő kérdéseket:

a) a vállalkozásnál vagy a helyi egységben teljes munkaidőben foglalkoztatottak évi rendes fizetett munkaóráinak száma;

b) az év során a fizetett szabadság napjainak és a munkaszüneti napoknak az egy alkalmazottra jutó átlaga;

c) a rövid idejű, fizetett hiányzási napok egy alkalmazottra jutó átlaga (költözés, az alkalmazott házasságkötése, feleségének szülése, családtagjának halála stb. miatti távollét);

d) az év során ledolgozott összes túlóra;

e) az összes rövidített munkanap;

f) betegállományban és szülési szabadságon töltött napok;

g) egyéb hiányzási napok.

D. ÖSSZES MUNKAERŐKÖLTSÉG

A munkaerőköltség a munkáltatók által a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban viselt összköltséget jelenti, amely fogalmat a Közösség elfogadta, és amely összhangban van a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Konferenciája (Genf, 1966) által elfogadott nemzetközi meghatározással. A munkaerőköltség magában foglalja az alkalmazottak keresetét, beleértve a készpénzben és természetben adott bruttó bért és bruttó fizetést, a munkáltatók társadalombiztosítási járulékait (D.1); a szakképzési költségeket (D.2), az egyéb költségeket (D.3), a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, munkaerőköltségnek tekintett adókat (D.4), levonva minden kapott támogatást (D.5). A munkaerő-kölcsönző vállalkozások révén foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos költségeket abban az ágazatban kell figyelembe venni, amelybe az őket foglalkoztató vállalkozás tartozik (NACE Rev. 1, 74.50) és nem abban az ágazatban, amelyhez az a vállalkozás tartozik, ahol ténylegesen dolgoznak.

D.1 Az alkalmazottak keresete

Az alkalmazottak keresetébe tartozik a munkáltató által a munkavállalónak a tárgyidőszakban végzett munkájáért készpénzben vagy természetben adott díjazás. Ez a következőkre oszlik:

- bruttó bér és fizetés (D.11): bruttó bér és fizetés készpénzben kivéve a képzésben részt vevőket (D.111); bruttó bér és fizetés természetben (D.1114) és a képzésben részt vevők bruttó bére és fizetése (D.112),

- a munkáltatók társadalombiztosítási járulékai (D.12): a munkáltatók tényleges társadalombiztosítási járulékai (a képzésben részt vevőket kivéve) (D.121); a munkáltatók imputált társadalombiztosítási járulékai (a képzésben részt vevőket kivéve) (D.122): a munkáltatók tényleges társadalombiztosítási járulékai a képzésben részt vevők esetében (D.123).

Hivatkozás: ESA 95: 4.02 (D.1 kód)

D.11 Bruttó bérek és fizetések (összesen)

A béreket és fizetéseket arra az időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, amikor a munkavégzés történt. Az eseti jellegű jutalmakat vagy egyéb kivételes fizetéseket, 13. havi fizetést stb. akkor kell a nyilvántartásban szerepeltetni, amikor kifizetésük esedékes.

Hivatkozás: ESA 95: 4.03–4.07 és 4.12 (a) (D.11 kód)

D.111 Bruttó bérek és fizetések (kivéve a képzésben részt vevőket)

D.1111 Közvetlen díjazás és jutalom

Ez a munkavállaló által fizetendő összes társadalombiztosítási járulékot, jövedelemadót stb. foglalja magában, még akkor is ha ezeket a munkáltató ténylegesen visszatartja és közvetlenül a társadalombiztosítási alapokba, az adóhatóságoknak stb. fizeti be a munkavállaló nevében. Ide tartozik a közvetlen díjazás és a jutalom is.

D.11111 Közvetlen díjazás

Ez az év során az egyes bérfizetéssel együtt, rendszeresen, készpénzben fizetett bért és fizetést jelenti. Ezek bruttó összegek az alkalmazottak által fizetendő adók és társadalombiztosítási járulékok levonása előtt:

a) alapbér és -fizetés;

b) a ledolgozott idő, a teljesítmény- vagy darabbér alapján számított és az alkalmazottaknak a ledolgozott órák után kifizetett közvetlen díjazás;

c) a túlóra, az éjszakai munka, a vasárnap és ünnepnap végzett munka és a több műszakos munka után járó bérek és egyéb pótlékok;

d) a bérfizetésekkel együtt rendszeresen fizetett jutalmak és pótlékok, többek között:

- a zaj, a veszély, a nehéz munka, a több műszakos munka vagy a folyamatos munkavégzés, az éjszakai munka és a vasárnap és ünnepnap végzett munka után fizetett munkahelyi pótlék,

- egyéni teljesítmény utáni jutalom, az elért teljesítmény, a termelés, a termelékenység, a felelősség, a szorgalom, a pontosság, a szolgálati idő, a szakképzettség és a szakismeret után fizetett jutalmak, illetve pótlékok.

D.11112 Jutalmak, levonva a munkavállalói megtakarítási alapokba történő befizetéseket

Az alkalmazottak számára történő minden olyan kifizetés, amelyet nem rendszeresen a bérfizetéssel együtt nyújtanak, beleértve a meghatározott időközönként fizetett jutalmakat, amelyeket nem rendszeresen a bérfizetéssel együtt nyújtanak, az egyéni vagy kollektív teljesítményhez kapcsolódó jutalmakat.

D.11121 Meghatározott időközönként fizetett jutalmak

Nem a bérfizetéssel együtt, rendszeresen fizetett jutalmak, amelyek mértékét és rendszerességét előre határozzák meg az eredményektől, a vállalkozás tevékenységétől vagy az egyéni vagy a kollektív teljesítménytől függetlenül, például 13. vagy 14. havi fizetés, üdülési hozzájárulás stb.

D.1112 Befizetések a munkavállalói megtakarítási alapokba

A munkavállalói megtakarítási alapokba befizetett összegek (a vállalkozás megtakarítási konstrukciói, részvényvásárlási konstrukciók stb.). A társaság részvényeinek megvásárlását vagy az alkalmazottak számára egyéb tulajdoni részesedés megszerzését célzó speciális alapba történt befizetések, még akkor is, ha ezekről az alkalmazottak nem rendelkezhetnek azonnal, az utánuk járó esetleges adókedvezményt figyelembe kell venni.

A munkavállalóknak nyújtott ingyenes vagy kedvezményes részvénykibocsátás, vagy részvények speciális alapok részére történő értékesítése csak abban az esetben tekinthető költségnek, ha a kérdéses részvények a piacon visszavásárolhatók. A társaság számára jelentkező költséget a visszavásárlási ár és az eladási vagy az átruházási ár különbözetével kell meghatározni.

D.1113 Le nem dolgozott napok kifizetése

A törvényben előírt, szerződésben rögzített vagy önkéntesen adott szabadság és az ünnepnapok idejére fizetett bér, illetve fizetés, vagy más, le nem dolgozott, de fizetett napok.

D.1114 Bruttó bér és fizetés természetben

Ez minden olyan árura és szolgáltatásra vonatkozik, amit az alkalmazottak a vállalkozás vagy helyi egysége révén kapnak, beleértve a vállalkozás termékeit, lakást és cégautót.

Hivatkozás: ESA 95: 4.04, 4.05, 4.06 (D.11 kód)

D.11141 A vállalkozás termékei

Ezeket az előállítás költségeinél alacsonyabb áron értékesítik az alkalmazottaknak, vagy ingyenesen adják át magáncélú felhasználásra. Például étkezés és italfogyasztás (kivéve az üzemi étkezdét és az étkezési jegyeket), szén, gáz, villamos energia, fűtőolaj, fűtés, lábbeli és ruházat (kivéve a munkaruhát), mikroszámítógépek stb.

A vállalkozásnál jelentkező nettó árat kell megadni, azaz az ingyenesen adott termékek előállítási költségét, vagy az előállítási költség és az alkalmazottak számára történő értékesítés során felszámított ár különbözetét. A természetbeni juttatások megváltását és az igénybe nem vett természetbeni juttatásokat is meg kell adni.

D.11142 Lakástámogatás

Ez a vállalkozás által az alkalmazottai számára nyújtott lakások költségeire vonatkozik, többek között: a vállalkozás tulajdonában álló lakások költségei (a lakások fenntartásának és kezelésének költségei, valamint az ilyen lakásokkal kapcsolatos adók és biztosítások), és kedvezményes kamatozású kölcsönök az alkalmazottak lakásépítéséhez vagy lakásvásárlásához (a piaci kamatlábak és a nyújtott kölcsön kamatlába közötti különbözet), az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb segélyek és támogatások, lakásberendezési, -felszerelési segélyek, a költözési segélyek nélkül.

D.11143 Cégautó

A cégautók, vagy a magáncélú használatra az alkalmazottaknak átadott cégautóknak a vállalkozásnál felmerülő költsége. Itt kell feltüntetni a vállalkozásnál jelentkező nettó üzemeltetési költségeket (az éves lízing és kamat költség – értékcsökkenés, biztosítás, karbantartás, javítás és parkolási díjak). Nem lehet itt elszámolni a járművek vásárlásával kapcsolatos költségeket, a viszonteladásból származó bevételt, vagy a munkával kapcsolatos használat miatti arányos költséget.

A becsléseket a vállalkozás rendelkezésére álló adatok alapján kell végezni, például az ilyen típusú járműpark adatai, a járművenkénti átlagos üzemeltetési költség becslése, és az alkalmazott által a jármű magáncélú használata miatti arányos költség becslése alapján.

D.11144 Egyéb

Ez elsősorban a szociális kiadások azon részére vonatkozik, amelyek a munkáltatót terhelő közvetlen juttatásokat fedezik:

a) üzemi étkezde és étkezési jegyek;

b) kulturális, sport és szabadidős létesítmények és szolgáltatások;

c) óvoda és bölcsőde;

d) alkalmazottakat kiszolgáló üzletek;

e) a lakás és a munkahely közötti közlekedés költségtérítése;

f) befizetés szakszervezeti alapokba és az üzemi tanácsok költségei.

Minden ilyen költség tartalmazza a megadott célra kijelölt épületek és felszerelések értékcsökkenését, javítási és rendszeres karbantartási költségeit. Az e célból foglalkoztatottak bére és fizetése nem tartozik ide, amennyiben ezt a bért és fizetést közvetlenül a vállalkozás nyújtja.

D.112 A képzésben részt vevők bére és fizetése

Lásd a D.11-et.

D.12 A munkáltató társadalombiztosítási járulékai

Az alkalmazottak szociális juttatásokra való jogosultságának biztosítása céljából a munkáltató által fizetett társadalombiztosítás értékével megegyező összeg. A munkáltató társadalombiztosítási járulékai lehetnek ténylegesek vagy imputáltak.

Hivatkozás: ESA 95: 4.08 (D.12 kód)

D.121 A munkáltató tényleges társadalombiztosítási járulékai (a képzésben részt vevőket kivéve)

A munkáltatók által az alkalmazottaik érdekében a biztosítóknak fizetett összegek (társadalombiztosítási alapok és magán biztosítási alapok). Ezek a fizetések a szociális kockázatokra vagy szükségletekre vonatkozó, jogszabályban előírt, szokványos, szerződésben rögzített és önkéntes biztosítási járulékokat foglalják magukban.

A munkáltatók tényleges társadalombiztosítási járulékait abban az időszakban kell számba venni, amikor a munkavégzés történt.

Hivatkozás: ESA 95: 4.09 (D.121 kód) és 4.12 b)

D.1211 A munkáltató törvényben előírt társadalombiztosítási járulékai

A munkáltató által a társadalombiztosítási intézményeknek fizetendő, törvényben előírt járulékok. Az ilyen járulékok összegét a támogatásokat levonva, nettó összegben kell megadni. A következők tartoznak ide:

a) járulékbefizetések az öregségi és rokkantsági nyugellátást, betegségi illetve anyasági ellátást nyújtó biztosítási alapokba;

b) törvényben előírt járulékbefizetések a munkanélküliségi biztosítási alapokba;

c) törvényben előírt járulékbefizetések a munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés biztosítási alapokba;

d) törvényben előírt járulékok a családi támogatások rendszeréhez;

e) minden egyéb, máshol még nem említett, törvényben előírt járulékbefizetések.

D.1212 Kollektív szerződésben, szerződésben foglalt és önkéntes munkaadói társadalombiztosítási járulékok

A törvényben meghatározott összegen felül, a munkáltató által önkéntesen fizetett társadalombiztosítási járulékok. Figyelembe kell venni minden vonatkozó adókedvezményt.

A következők tartoznak ide:

a) kiegészítő nyugdíjbiztosítás (biztosítási programok, önsegélyező pénztárak, könyv szerinti tartalékok vagy céltartalékok, kiegészítő nyugdíjbiztosítási rendszer finanszírozását szolgáló minden egyéb költség);

b) kiegészítő betegbiztosítás;

c) kiegészítő munkanélküliségi biztosítás;

d) minden egyéb, máshol még nem említett önkéntes kiegészítő társadalombiztosítás.

D.122 A munkáltató [4] imputált társadalombiztosítási járulékai (a képzésben részt vevőket kivéve)

A munkáltató imputált társadalombiztosítási járulékai a szociális juttatások ellenértékét képezik (levonva az alkalmazottak által esetlegesen fizetett tényleges társadalombiztosítási járulékokat), amelyet a munkáltatók közvetlenül fizetnek az alkalmazottaiknak vagy volt alkalmazottaiknak és egyéb jogosult személyeknek biztosítótársaság vagy jogilag önálló nyugdíjpénztár bevonása nélkül, és e célra külön alap létrehozása vagy elkülönített tartalék képzése nélkül. Az a tény, hogy bizonyos szociális juttatásokat a munkáltatók közvetlenül fizetnek és nem társadalombiztosítási alapokon vagy más biztosítókon keresztül, nem csorbítja e juttatások szociális jóléti jellegét.

A munkáltató imputált társadalombiztosítási járulékait, amelyek a kötelező közvetlen társadalombiztosítási járulékok ellenértékét képezik, abban az időszakban kell figyelembe venni, amikor a munkavégzés történt.

A munkáltatók imputált társadalombiztosítási járulékait, amelyek az önkéntes közvetlen társadalombiztosítási járulékok ellenértékét képezik, abban az időszakban kell figyelembe venni, amikor ezeket a juttatásokat nyújtották.

Hivatkozás: ESA 95: 4.10 (D.122 kód) és 4.12 c)

D.1221 Garantált javadalmazás betegség esetén

A munkáltató által közvetlenül az alkalmazottaknak fizetett betegség, szülési szabadság vagy üzemi baleset esetén fizetett javadalmazás a kieső kereset pótlására, levonva a társadalombiztosítási intézmények által folyósított összegeket.

D.1222 Garantált javadalmazás rövid idejű munkavégzés esetén

A munkáltató által közvetlenül az alkalmazottaknak fizetett bér és fizetés rövid idejű munkavégzés esetén, levonva a társadalombiztosítási intézmények által a munkáltatónak folyósított összegeket.

D.1223 Végkielégítés

Az elbocsátott munkavállalónak ténylegesen kifizetett összeg: végkielégítés és a felmondási időre járó kereset.

D.1224 A munkáltató imputált szociális juttatásai

Mint például:

- jóléti szolgáltatások,

- munkaegészségügyi szolgáltatások,

- ösztöndíjak az alkalmazottak és családjuk számára, és minden egyéb, máshol még nem említett, imputált munkáltatói társadalombiztosítási járulék.

D.123 A munkáltató társadalombiztosítási járulékai a képzésben részt vevők esetében

Lásd a D.121-et.

D.2 A munkáltatónál felmerülő szakképzési költségek

A következők tartoznak ide: a szakképzési szolgáltatások és létesítmények költségei, értékcsökkenés, az épületek és berendezések javítása és karbantartása, kivéve az alkalmazottak költségeit; a tanfolyamokon való részvétel költségei; a külső oktatók díja; az oktatási segédletek és a képzéshez felhasznált eszközök költségei; a vállalkozás által a szakképzési szervezeteknek fizetett összegek stb. A szakképzéssel kapcsolatos támogatásokat le kell vonni.

Hivatkozás: ESA 95: Egyéb ráfordítás

D.3 A munkáltató egyéb költségei

Ez elsősorban a következőket foglalja magában:

a) felvételi költségek (a személyzeti tanácsadóknak fizetett összegek, a sajtóban megjelentetett álláshirdetések költségei, a felvételi elbeszélgetésre behívott jelölteknek fizetett utazási költségtérítés, az újonnan felvetteknek kifizetett munkába állási támogatás stb. Ez nem foglalja magában az igazgatási költségeket (irodai költségek, az alkalmazottak bére stb.);

b) a munkáltató által biztosított munkaruha.

Hivatkozás: ESA 95: Egyéb ráfordítás

D.4 Munkáltató által befizetett adók

Ez a munkaerőköltségen vagy a foglalkoztatotti létszámon alapuló összes adót jelenti. Ezek az adók beszámítanak a munkaerőköltségbe.

Hivatkozás: ESA 95: 4.23 (c) (D.29 kód)

D.5 A munkáltatónak folyósított támogatások

Támogatások formájában kapott pénzforrások a bérek és fizetések teljes vagy részleges finanszírozására, melyek nem a társadalombiztosítási vagy szakképzési költségek finanszírozására szolgálnak. Nem kell figyelembe venni a társadalombiztosítási intézmények vagy a kiegészítő biztosítási alapok által a munkáltatónak visszafizetett összegeket.

Hivatkozás: ESA 95: 4.37 a) (D.39 kód)

E. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK AZ EGYSÉGEKRŐL

E.1 A helyi egységek száma összesen

E.2 A helyi egységek száma a mintában

F. MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐ VÁLLALKOZÁS ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLYEK

Ez más vállalkozások vagy munkaerő-kölcsönző által rendelkezésre bocsátott munkaerő. Nem lehet közvetlen szerződéses viszony az ilyen munkavállaló és a között a vállalkozás között, amelynek a számára dolgozik.

F.1 A személyek száma

F.2 Munkaerő-kölcsönző vállalkozás által rendelkezésre bocsátott munkavállaló költségei: a munkáltató által a munkaerőkölcsönző vállalkozásnak a végzett munkáért fizetett összegek

F.3 A vállalkozás vagy a helyi egység által fizetett, a munkaerő-kölcsönző vállalkozás által rendelkezésre bocsátott munkavállaló által ledolgozott munkaórák száma

[1] Bedolgozó az, aki vállalja, hogy egy adott vállalkozás számára dolgozik, vagy bizonyos mennyiségű árut szállít vagy szolgáltatást nyújt az adott vállalkozás számára az e vállalkozással kötött előzetes megállapodás vagy szerződés alapján, de akinek a munkahelye nem e vállalkozásnál van. (Hivatkozás: ESA 95: 11.13 g)).

[2] A munkaerő-kölcsönző vállalkozások révén foglalkoztatott személyeket abban az ágazatban kell figyelembe venni, amelybe az őket foglalkoztató vállalkozás tartozik (NACE Rev. 1, 74.50) és nem abban az ágazatban, amelyhez az a vállalkozás tartozik, ahol ténylegesen dolgoznak.

[3] A munkaerő-kölcsönző vállalkozások révén foglalkoztatott személyek által ledolgozott óraszámot abban az ágazatban kell figyelembe venni, amelybe az őket foglalkoztató vállalkozás tartozik (NACE Rev. 1, 74.50) és nem abban az ágazatban, amelyhez az a vállalkozás tartozik, ahol ténylegesen dolgoznak.

[4] A munkáltató imputált társadalombiztosítási járulékai magukban foglalják az olyan bérekkel és fizetésekkel azonos mértékű összeget, melyet a munkáltatók ideiglenesen fizetnek alkalmazottaik betegsége, szülési szabadsága, foglalkozási megbetegedése, rokkantsága, létszámfölöttivé válása stb. esetén.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ EREDMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSÁNAK TECHNIKAI MEGJELENÍTÉSE

A három táblázatnak megfelelően három adatállomány van:

- az A. táblázat a nemzeti adatokat tartalmazza (egy mező gazdasági tevékenységenként),

- a B. táblázat a nemzeti adatokat méretosztály szerint tartalmazza (egy mező X méretosztály gazdasági tevékenységenként),

- a C. táblázat a regionális adatokat tartalmazza. Egy mező gazdasági áganként. A mezők száma az ország régióinak (NUTS 1) számától függ.

A mező azonosítása

A mezők azonosítása sorszámmal történik, mely a következőket tartalmazza:

- a felmérés éve,

- a táblázat típusa,

- az ország vagy régió kódja,

- gazdasági tevékenység, és

- méretosztály.

Jelzés

Minden mezőben feltüntetik az adatok titkosságának és hozzáférhetőségének mértékét. A lehetséges értékek a következők:

"1" – ha a gazdasági tevékenység bizalmas;

"2" – ha a gazdasági tevékenység nem hozzáférhető;

"3" – ha a cella rejtve marad a nemzeti jelentésben az aggregált értékek nyilvánosságra hozatalánál a bizalmas értékek védelme céljából;

"" – nincs megjegyzés.

Változók

A szükséges változókat e rendelet I. melléklete határozza meg.

A hiányzó változókat üresen kell hagyni.

Az alkalmazottak számára, a munkaidőre, a statisztikai egységek számára vonatkozó változókat természetes számokkal kell megadni.

A költséggel kapcsolatos változókat nemzeti pénznemben kell megadni.

A mező szerkezete

Megjegyzés:

Az "azonosítás" részben minden kódot balra kell zárni.

A "változók" részben valamennyi értéket jobbra kell zárni.

| Kezdet | Hossz | Megjegyzés |

Azonosítás

A felmérés éve | 1 | 4 | |

A táblázat típusa | 5 | 1 | A, B vagy C |

Ország vagy régió | 6 | 5 | Lásd a kódokat |

Gazdasági tevékenység | 11 | 4 | Lásd a kódokat az 1. függelékben |

Méretosztály | 15 | 8 | Lásd a kódokat a 2. függelékben |

Jelzés | 23 | 1 | "1", "2", "3" vagy "" |

Változók | | | Lásd a felsorolást az 1. mellékletben |

Minden változó 18 karakter hosszú | 24 | 18 |

42 | 18 |

60 | 18 |

… | … | … |

--------------------------------------------------

1. FÜGGELÉK

A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK KÓDJAI (NACE REV. 1)

NACE REV. 1 | Cím | Kód |

C. szakasz | Bányászat és külszíni fejtés | RC |

10 | Szén- és lignitbányászat; tőzeg kitermelés | R10 |

11 | Kőolaj- és földgázkitermelés; ezzel összefüggő szolgáltatások | R11 |

12 | Urán- és tórium ércbányászat | R12 |

13 | Ércbányászat | R13 |

14 | Kő-és földkitermelés, egyéb bányászat | R14 |

D. szakasz | Feldolgozóipar | RD |

15 | Élelmiszeripar | R15 |

16 | Dohányipar | R16 |

17 | Textilipar | R17 |

18 | Ruha- és szőrmeipar | R18 |

19 | Bőr- és cipőipar | R19 |

20 | Fa- és fafeldolgozóipar, kivéve a bútorgyártást | R20 |

21 | Papíripar | R21 |

22 | Kiadói tevékenység, nyomdaipar, hang-, kép- és adathordozók sokszorosítása | R22 |

23 | Kokszosítás, olajfinomítás és nukleáris fűtőanyag gyártása | R23 |

24 | Vegyipar | R24 |

25 | Gumi és műanyag termékek gyártása | R25 |

26 | Egyéb, nem fém ásványi termékek gyártása | R26 |

27 | Fémgyártás és -feldolgozás | R27 |

28 | Fémtermékek gyártása | R28 |

29 | Gépek és berendezések gyártása | R29 |

30 | Irodagépek és számítógépek gyártása | R30 |

31 | Villamos gépek és készülékek gyártása | R31 |

32 | Rádió, televízió és hírközlési berendezések és készülékek gyártása | R32 |

33 | Orvosi műszerek, precíziós műszerek, optikai eszközök és óragyártás | R33 |

34 | Gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás | R34 |

35 | Egyéb szállítóeszközök gyártása | R35 |

36 | Bútorgyártás; ékszer, hangszer, sportszerkészítés, játékgyártás stb. | R36 |

37 | Újrahasznosítás | R37 |

E. szakasz | Villamos energia-, gáz- és vízszolgáltatás | RE |

40 | Villamos energia-, gáz-, gőz- és melegvíz-szolgáltatás | R40 |

41 | Vízgyűjtés, -tisztítás és -szolgáltatás | R41 |

F. szakasz | Építőipar | RF |

G. szakasz | Gépjármű kereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, valamint háztartási cikkek javítása | RG |

50 | Gépjárművek és motorkerékpárok értékesítése, karbantartása és javítása; benzinkutak | R50 |

51 | Nagykereskedelem és bizományi kereskedelem, kivéve a gépjárműveket és motorkerékpárokat | R51 |

52 | Kiskereskedelem, kivéve a gépjárműveket, motorkerékpárokat és benzinkutakat; háztartási cikkek javítása | R52 |

H.szakasz | Vendéglátóipar | RH |

I. szakasz | Szállítás és hírközlés | RI |

60 | Közúti szállítás; csővezetékes szállítás | R60 |

61 | Vízi szállítás | R61 |

62 | Légi szállítás | R62 |

63 | Kiegészítő szállítási tevékenységek; utazási irodák tevékenysége | R63 |

64 | Posta és távközlés | R64 |

J. szakasz | Pénzügyi tevékenység | RJ |

65 | Pénzügyi tevékenység, kivéve a biztosítást és a nyugdíjalapokat | R65 |

66 | Biztosítás és nyugdíjalapok, kivéve a kötelező társadalombiztosítást | R66 |

67 | A pénzügyi tevékenységek kiegészítő tevékenységei | R67 |

K. szakasz | Ingatlan és bérleti tevékenység, valamint a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységek | RK |

70 | Ingatlannal kapcsolatos tevékenységek | R70 |

71 | Ingó tárgyak bérbeadása (kezelő személyzet nélkül) | R71 |

72 | Adatfeldolgozás, adatkezelés | R72 |

73 | Kutatás és fejlesztés | R73 |

74 | Vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások | R74 |

M. szakasz | Oktatás | RM |

N. szakasz | Egészségügy, szociális munka | RN |

O. szakasz | Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatási tevékenységek | RO |

90 | Szennyvízelvezetés és szemétszállítás, ártalmatlanítás és hasonló tevékenységek | R90 |

91 | Érdekképviseleti, vallási szervezetek tevékenységei | R91 |

92 | Rekreációs-, kulturális- és sporttevékenységek | R92 |

93 | Egyéb szolgáltatások | R93 |

Aggregált

C–O | Ipar és szolgáltatások, C–O | RC–O |

C–K | Ipar és szolgáltatások, C–K | RC–K |

C + D + E + F | Ipar, beleértve az építőipart, C–F | RC–F |

C + D + E | Ipar, C–E | RC–E |

G + H + I | Nagy- és kiskereskedelem, vendéglátóipar, szállítás és hírközlés, G–I | RG–I |

J + K | Pénzügyi, ingatlan, bérleti tevékenységek és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, J–K | RJ–K |

G–O | Szolgáltatások, G–O | RG–O |

G–K | Szolgáltatások, G–K | RG–K |

--------------------------------------------------

2. FÜGGELÉK

A MÉRETOSZTÁLYOK KÓDJAI

Kód | Méretosztály |

E1–10 | 10 alkalmazottnál kevesebb |

E10–49 | 10-49 alkalmazott |

E50–249 | 50-249 alkalmazott |

E250–499 | 250-499 alkalmazott |

E500–999 | 500-999 alkalmazott |

E 1000 | legalább 1000 alkalmazott |

--------------------------------------------------