(1)

Az (EU) 2020/427 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) nemrégiben módosította az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.3. pontját az ökológiai eredetű csíráztatott magok tekintetében annak biztosítására, hogy a csíráztatás ökológiai termelésből származó magokból történjen. Tekintettel arra, hogy a csíráztatott magok fogalma magában foglalja a csírákat, a hajtásokat és a zsázsát (3), amelyek kizárólag a magban lévő tápanyagokat hasznosítják a növekedéshez, az ökológiai termelés keretében csak vizet szabad felhasználni. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a csíráztatott magok talajhoz kapcsolódó termesztésétől való eltérés a magok nedvesítésére korlátozódik, valamint kifejezetten elő kell írni, hogy a termesztőközeg használata nem megengedett, kivéve a semleges tápközeg használatát a magok nedvesen tartása érdekében, ha a semleges tápközeg összetevőit az (EU) 2018/848 rendelet 24. cikkének megfelelően engedélyezték.

(2)

A cikóriafejek sajátos termesztési ciklusa két fázisból állhat: talajban történő termesztésből és hajtatásból, amely utóbbi történhet talajban, de vízben vagy szubsztrátumokban is. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a cikóriafejek talajhoz kapcsolódó termesztésétől való eltérés magában foglalja a tiszta vízben való hajtatást, valamint hogy a termesztőközeg használata csak akkor engedélyezett, ha annak összetevőit az (EU) 2018/848 rendelet 24. cikkének megfelelően engedélyezték.

(3)

A 889/2008/EK bizottsági rendelet (4) 25l. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé tette az ökológiai forrásból származó koleszterin használatát a természetes takarmányok kiegészítésére az ostoros garnéláknak és az édesvízi garnélaráknak (Macrobrachium spp.) a nyújtás szakaszában és a korai életszakaszokban történő takarmányozásakor. Ezért az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete III. részének 3.1.3.4. pontjában rendelkezni kell a takarmány ökológiai forrásból származó koleszterinnel történő kiegészítéséről az ostoros garnélák és az édesvízi garnélarák esetében.

(4)

2019-ben az (EU) 2020/427 felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetének megvitatása során egyes tagállamok kérték az ökológiai akvakultúrával kapcsolatban más szabályok felülvizsgálatát. A 2017/C 287/03 bizottsági határozattal (5) létrehozott, biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (EGTOP) megvizsgálta ezeket a kérelmeket. Figyelembe véve az EGTOP 2020 januárjában közzétett következtetéseit (6), a Bizottság megállapította, hogy naprakésszé kell tenni a tenyésztett víziállatokra vonatkozó hatályos termelési szabályokat, különösen az állatorvosi kezelések tekintetében.

(5)

A betegségek megelőzésével kapcsolatos követelmények ellenére – mint például az élősködők elleni biológiai védekezésre vonatkozó ajánlás szerint, amelynek értelmében lehetőség szerint tisztogatóhalakat, valamint édesvizet, tengervizet és nátrium-klorid oldatot kell használni –, az élősködők jelentős számú előfordulása esetén jelenleg általánosan valamennyi faj esetében korlátozott számú kezelés engedélyezett. Az EGTOP fent említett következtetései alapján helyénvaló módosítani az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete III. részének 3.1.4.2. pontjában foglalt, élősködők elleni kezelésekre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket egy fajspecifikusabb megközelítés bevezetésével annak érdekében, hogy a termelés ökológiai jellegének veszélyeztetése nélkül jobban kielégíthetők legyenek a tenyésztett víziállatok szükségletei.

(6)

Különös tekintettel a lazactól eltérő fajok tenyésztési ciklusának változó időtartamára és az élősködők növendék életkorban való lehetséges előfordulására, továbbá arra a tendenciára, hogy a piaci szereplők a kezelések számának korlátozása miatt a lehető legkésőbbre halasztják a kezeléseket, így az ivadékok és a növendék egyedek magas mortalitása figyelhető meg az életciklus első évében. Ezért a lazactól eltérő fajok esetében helyénvaló összehangolni az élősködők elleni kezelések gyakoriságát és maximális számát az egyéb kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítményekre vonatkozóan meghatározott gyakorisági korlátokkal annak érdekében, hogy be lehessen avatkozni olyan esetekben, amikor arra valóban szükség van, és hogy így elkerülhető legyen a magas mortalitás az életciklus első szakaszaiban.

(7)

A lazacot illetően figyelembe véve a tenyésztési ciklus időtartamát és annak szükségességét, hogy az egyedek édesvízi életszakaszában garantálható legyen a tengeri tetvektől való mentesség, indokolt fenntartani a jelenlegi gyakorisági korlátokat és az élősködők elleni kezelések maximális számát.

(8)

Fontos továbbá pontosítani a jelenlegi rendelkezéseket oly módon, hogy az érintett fajtól függetlenül egyértelmű általános határértéket kell meghatározni az élősködők elleni kezelések maximális számára vonatkozóan.

(9)

Az (EU) 2018/848 rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében ezt a rendeletet az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni,