A Törvényszék eljárási szabályzata

FŐBB PONTOK

A Bírósággal együtt a Törvényszék az Európai Unió (EU) Bíróságát alkotó uniós bíróságok egyike. Céljuk az uniós jog egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása.

Joghatóság

A Törvényszéknek hatásköre van arra, hogy az alábbiakról határozzon:

• magánszemélyek vagy vállalkozások által az EU intézményeinek cselekedetei ellen benyújtott, hozzájuk címzett vagy őket közvetlenül vagy egyéni szinten érintő közvetlen keresetek, ideértve az alábbiakat:
  • az uniós intézmények és azok köztisztviselői közötti munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos ügyek,
  • szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos eljárások;
• az európai uniós tagállamok által az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetek;
• a tagállamok által az Európai Unió Tanácsa bizonyos jogi aktusai ellen benyújtott keresetek;
• uniós intézmények vagy szervek által okozott károk megtérítésére irányuló keresetek; és
• 2024. október 1-jétől előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a következő hat területen:
  • a közös hozzáadottértékadó-rendszer,
  • jövedéki adók,
  • az Uniós Vámkódex,
  • az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális osztályozása,
  • az uniós légi utasok jogai a beszállás visszautasítása, járat késése vagy járat törlése esetén, és
  • az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer.

A Törvényszék szervezete

Felépítés

A Törvényszéket minden egyes tagállamból két bíró alkotja. Saját tagjaik közül a bírák három évre elnököt és alelnököt választanak. A bíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük hatáskörük gyakorlása során. Kivételes esetekben előfordulhat, hogy egy bíró főtanácsnok¹ lesz. A bírák hatéves időtartamra hivatalvezetőt² választanak.

A tanácsok összetétele

A Törvényszék az elé kerülő ügyekben három vagy öt bíróval eljáró tanácsokban, vagy egyszerű ügyekben egyesbíró révén határoz. A tanácsok elnökeit a bírák választják meg. Minden ügyben az egyik bírót előadó bírónak nevezik ki (ő készíti el a határozat első tervezetét). A Törvényszék nagytanácsban (15 bírával) is eljárhat, ha az ügy jogi bonyolultsága vagy jelentősége azt szükségessé teszi.

A szabályzatot 2023-ban módosították annak biztosítása érdekében, hogy a tanácsoknak a Törvényszék által elhatározott részleges szakosodását a tanácsok összetételének háromévenkénti megváltozása során ne fosszák meg a hatékony érvényesülésétől.

A szabályok 2024-es módosításának eredményeként rendelkezés született a 15 bíróból álló nagytanács és az öt bíróból álló tanács közötti köztes létszámú tanács létrehozásáról. A köztes létszámú tanácsban, mely kilenc bíróból áll, a nagytanács elnökhelyettese elnököl.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket az ilyen tárgyalás és döntéshozatal tekintetében különös felelősséggel rendelkező tanácsokhoz kell utalni. E tanácsoknak – a más bírósági testülethez való utalás lehetőségének sérelme nélkül – öt bíróból kell állniuk, amennyiben az ügy bonyolultsága és jelentősége úgy kívánja. A Törvényszék munkáját a hozzá továbbított előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálása során egy vagy több főtanácsnok segíti. A Bírósághoz hasonlóan az előzetes döntéshozatal iránti eljárásokban a főtanácsnok feladatainak ellátására felkért bírákat, illetve akadályoztatás esetén a főtanácsnok helyébe lépő bírákat a Törvényszék választja meg, és ők segítik a hatáskörrel rendelkező bíróságot valamennyi előzetes döntéshozatali eljárásban. A szabályok magukban foglalják a főtanácsnokok kiválasztására irányuló eljárásokat, valamint az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására és feladataik ellátására történő kijelölésüket.

A Törvényszék tanácskozásai

A Törvényszék zárt ajtók mögött tanácskozik. E megbeszéléseket követően a bírák egységes határozatot hoznak.

Nyelv

A kérelmező az EU 24 hivatalos nyelve közül bármelyiket kérheti, hogy az eljárás nyelve legyen. Ez lesz a felek – írásbeli vagy szóbeli – érveinek, valamint a Törvényszék és a felek közötti kommunikáció nyelve.

Amennyiben egy intézmény által benyújtott kérelem az Unió által vagy nevében kötött szerződés valamely pontjára vonatkozik – függetlenül attól, hogy az adott szerződésre a közjog vagy a magánjog irányadó – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 272. cikkének bekezdésével összhangban az eljárás nyelvének a szerződés nyelvével azonosnak kell lennie. Amennyiben a szerződést egynél több nyelven fogalmazták meg, a felperes választhat.

A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek jogai és kötelezettségei

A (tagállamokat vagy uniós intézményeket képviselő) meghatalmazottak és ügyvédek mentességet élveznek az általuk az üggyel kapcsolatban – szóban vagy írásban – tett nyilatkozatok tekintetében. Az eljárásokkal kapcsolatos iratok és dokumentumok vizsgálata vagy lefoglalása tilos.

Az ügyvédeknek olyan igazolást kell felmutatniuk, amely szerint jogosultak eljárni valamely tagállam bírósága előtt.

Eljárás

Az eljárás az alábbi lépések mindegyikét, vagy csak egy részét tartalmazhatja.

• Írásbeli szakasz (a beadványok felek közötti cseréje).
  • Egy ügyvéd vagy meghatalmazott írásbeli kérelmet küld a Hivatalhoz³, ez nyitja meg az eljárást. A kereset fő pontjai közleményben jelennek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában valamennyi hivatalos nyelven.
  • A Hivatalvezető kézbesíti a keresetlevelet az ellenérdekű félnek, akinek két hónap áll rendelkezésére ellenkérelmének előterjesztésére.
  • Közvetlen keresetek esetén – főszabály szerint – a kérelmező meghatározott időkereten belül választ nyújthat be, amelyre az alperes viszontválasszal reagálhat.
• Vannak különleges szabályok a bizalmas információk kezelésére, illetve az uniós biztonsággal vagy valamely tagállam biztonságával vagy nemzetközi kapcsolataival kapcsolatos dokumentumokra vonatkozóan.
• Ha egy fél úgy véli, hogy személyazonosságát nem szükséges közzétenni, akkor kérheti a Törvényszéket arra, hogy egészben vagy részben anonimizálja a megfelelő ügyet.
• A Törvényszék határozhat úgy, hogy kihagyja az alábbiakat:
  • a természetes személyek – akár felek, akár pedig harmadik személyek – vezetéknevét és keresztnevét, valamint e természetes személyek bármely egyéb, az ügyre vonatkozó azon dokumentumokban és tájékoztatásokban említett személyes adatát, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők; és
  • a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban és tájékoztatásokban említett, a természetes személyek személyes adatain kívüli egyéb adatokat, ha jogos érdek fűződik ahhoz, hogy ezek az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra.
• Ezenkívül bárki beavatkozhat az eljárás menetébe, aki be tudja bizonyítani a Törvényszék elé terjesztett ügy eredményével kapcsolatos jogi érdekeltségét, mint ahogy a tagállamok intézményei is. Az adott személy benyújthat az egyik fél által beadott dokumentumokat alátámasztó vagy elutasító nyilatkozatot, amelyre aztán a felek reagálhatnak.
• Szóbeli szakasz.
  • A Törvényszék az egyik fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a tárgyalás megtartása mellett határozhat. A tárgyaláson a bírók kérdéseket tehetnek fel a felek képviselőinek. A bírák ezután tanácskozást folytatnak az előadó bíró által készített határozattervezet alapján, majd a határozatot nyilvánosságra hozzák.
  • A Törvényszék előtti jogi képviselet költségeinek fedezéséhez költségmentesség biztosítható.
• Gyorsított eljárás.
  • Az ilyen eljárás révén a Törvényszék gyorsan és érdemben tud határozni valamely jogvitával kapcsolatban a különösen sürgősnek minősített ügyekben. Gyorsított eljárást a felperes vagy az alperes kérelmezhet. Erről a Törvényszék saját kezdeményezésére is dönthet.

Felfüggesztés vagy más ideiglenes intézkedés

• A Törvényszék előtti eljárás nem függeszti fel a megtámadott jogi aktust. A Törvényszék azonban elrendelheti a felfüggesztést vagy ideiglenes intézkedéseket hozhat bizonyos feltételek teljesülése esetén. A végzés ilyen esetben ideiglenes és nem érinti a Törvényszék által a fő eljárás során hozott határozatot.

Szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos peres eljárás

• Az ilyen típusú eljárás az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által a szellemitulajdon-jogok alkalmazásával, valamint a Közösségi Növényfajta-hivatal által a növényfajta-oltalmi jogokkal kapcsolatban meghozott döntések ellen folytatható le.
• Az eljárási szabályzat az eljárások feleivel, a kérelemmel és a válaszokkal kapcsolatos eljárásokat határozza meg.
• A beavatkozók – a felperesek kivételével – beavatkozhatnak az eljárásba, és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint maguk a felek.

Az irányadó ügyek mechanizmusa és a közös tárgyalások

Ha a Törvényszék előtt folyamatban lévő több ügy ugyanazt a jogkérdést veti fel, és a Törvényszék szándéka szerint kerülendő, hogy ezen ügyeket párhuzamosan dolgozzák fel, lehetséges egy vagy több ügy halasztása addig, amíg sor nem kerül annak az ügynek az elbírálására, amely a legalkalmasabb a szóban forgó kérdés vizsgálatára, és amelyet irányadó ügyként határoznak meg.

Bizonyos ügyek hatékonyabb kezelése érdekében két vagy több hasonló ügy esetében közös tárgyalásra is sor kerülhet.

Részvétel tárgyaláson videokonferencia útján

Ha egészségügyi okokból, továbbá a biztonsággal összefüggő indokok vagy egyéb komoly indokok alapján egy fél akadályoztatva van abban, hogy a tárgyaláson fizikailag jelen legyen, kérelmére engedélyezhető számára, hogy a tárgyaláson videokonferencia útján vegyen részt.

Közvetítés

Lehetőség van a tárgyalások közvetítésére. Amikor a Törvényszék élni kíván ezzel a lehetőséggel, a Hivatalnak tájékoztatnia kell az érintett feleket. Ha van olyan fél, amely szerint a tárgyalást nem lenne szabad közvetíteni, az a lehető leghamarabb tájékoztatja a Törvényszéket erről, részletesen kifejtve azokat a körülményeket, amelyek a tárgyalás közvetítésétől való tartózkodásra vonatkozó döntést indokolják. A Törvényszéknek e kérelemről a lehető leghamarabb határoznia kell.

A Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezései

Ezek az eljárási szabályzat egyes rendelkezéseit magyarázzák, részletezik és egészítik ki. E rendelkezések között számos foglalkozik olyan aspektusokkal, mint például az eljárási iratok és tárgyak benyújtása, azok bemutatása és fordítása, valamint a tárgyaláson igénybe vehető tolmácsolás.

2015 óta ezeket többször módosították, legutóbb 2024-ben, a személyes adatok védelmének, bizonyos adatoknak a közvetlen keresetek során történő bizalmas kezelésére, az eljárási dokumentumok és mellékleteik benyújtására, valamint a meghallgatásokon való részvételre vonatkozó új szabályok kiegészítése vagy az azokhoz való alkalmazkodás céljából (beleértve a videokonferenciát is).