Az uniós jog

Szigorú értelemben véve, az uniós jog az alapító szerződésekből (elsődleges jogszabályok) és az európai intézmények által elfogadott jogi aktusokból áll, amelyek lehetővé teszik az EU számára hatáskörének gyakorlását (másodlagos jogszabályok: rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények).

Tágabb értelemben az uniós jog magában foglalja az EU jogrendjének összes szabályát, ideértve az Alapjogi Chartát (a Lisszaboni Szerződés óta) és az Európai Unió Bírósága által kialakított általános jogi alapelveket.

A nem uniós országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szintén az uniós jog részét képezik. Ezek a megállapodások elkülönülnek az elsődleges és másodlagos jogtól, és egy önálló, ún. sui generis kategóriát képeznek. Az EUB néhány ítélete szerint a megállapodásoknak közvetlen hatálya lehet, a hierarchiában pedig magasabban helyezkednek el a másodlagos jogi aktusoknál, amelyeknek ezért összhangban kell lenniük e megállapodásokkal.