Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Európai Unió közös hozzáadottértékadó-rendszere (héa-rendszere)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2006/112/EK irányelv – az Európai Unió közös hozzáadottértékadó-rendszere

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv az Európai Unió (EU) jelenleg hatályos héa-szabályozásának egyértelműsítése céljából átdolgozza és hatályon kívül helyezi a hozzáadottérték‐adóról (héa) szóló hatodik irányelvet.

FŐBB PONTOK

A hozzáadottérték-adót az EU-ban fizetés fejében végzett valamennyi ügyletre alkalmazzák az adóalanyként eljáró személyek, azaz minden olyan magánszemély vagy üzleti vállalkozás, amely munkája keretében adóköteles termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végez. Az ilyen személyek által végzett behozatalok is héa-kötelesek.

Az adóköteles ügyletek közé tartozik az EU-n belüli termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, az uniós tagállamok közötti termékbeszerzés (áruk egyik tagállamban található vállalkozás által valamely másik tagállamban található vállalkozás részére történő értékesítése és feladása vagy szállítása), valamint az áruk nem uniós országból történő behozatala az EU-ba.

  • Az adóztatás helye az ügylet jellegétől, az értékesített termék típusától, valamint attól függ, hogy fuvarozásra is sor kerül-e.
    • Termékértékesítés. Az az adózás helye, ahol a terméket értékesítik.
    • Tagállamok közötti termékbeszerzés. Az az adózás helye, ahová a termékeket fuvarozzák, vagyis az a tagállam, ahová a termékek a másik tagállamból való fuvarozást követően érkeznek.
    • Termékbehozatal. Rendszerint az a tagállam az adózás helye, ahová a termékek megérkeznek.
    • Szolgáltatásnyújtás. Az az adózás helye, amit a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének mondanak. Ez nem csupán az adott szolgáltatás típusától függ, hanem a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél típusától is. Általános szabály, hogy egy szolgáltatást a vevő helyén kell megadóztatni, ha üzleti vállalkozás, vagy a szolgáltató helyén, ha a vevő magánszemély. Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatást azon a helyen adóztassák meg, ahol azt ténylegesen igénybe veszik, vannak bizonyos kivételek ezen általános szabályok alól, többek között a következők:
      • ingatlannal összefüggő szolgáltatások;
      • utasszállítás;
      • kultúrával, sporttal, oktatással és szórakoztatással kapcsolatos tevékenységek;
      • éttermi szolgáltatások.
  • Héa felszámítására termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során, az ügylet jellegének megfelelően kerül sor. Hozzáadottérték-adót egy uniós tagállamok közötti termékbeszerzés esetén akkor lehet felszámítani, amikor az adott uniós tagállamba irányuló termékértékesítés teljesítésre került. Az EU-ba történő behozatal esetén héa felszámítására akkor kerül sor, amikor a termékeket behozzák egy uniós tagállamba.
  • Az adóalapnak a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint a tagállamok közötti termékbeszerzés esetén az eladó vagy a szolgáltatás nyújtója részére teljesített valamennyi kifizetés részét képezi. Termékbehozatal esetén az adóalap a termék vámértéke. A díjak, adók és más jellegű befizetések az adóalap részét képezik, maga a héa, az ügyfélnek nyújtott árengedmények és visszatérítések azonban nem.
  • Az áruk és szolgáltatások tekintetében valamennyi uniós tagállamban alkalmazandó normál héamérték legalább 15 %. Az uniós tagállamok az irányelv III. mellékletében felsorolt meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében egy vagy két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak. Meghatározott körülmények fennállása esetén e szabályok alól számos kivétel alkalmazására is sor kerülhet (pl. alacsonyabb adómérték egyéb áruk és szolgáltatások tekintetében).
  • Az irányelv a héa alóli mentességekről is rendelkezik. Ezek közül a legtöbb adólevonási jog nélküli mentesség, pl. orvosi ellátás, szociális szolgáltatások vagy pénzügyi és biztosítási szolgáltatások. Léteznek azonban adólevonási joggal bíró mentességek is, pl. a tagállamok közötti termékértékesítés vagy a nem uniós országba történő termékkivitel. A legtöbb mentesség kötelező a tagállamokra nézve, néhány azonban választható.
  • Az adóalanyok levonhatják az adóköteles ügyletekre felhasznált megvásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra kifizetett héa összegét abban a tagállamban, ahol ezen ügyletekre sor kerül. Ez az előzetesen felszámított héa levonható az adóköteles ügyletekre kifizetendő héa összegéből, pl. a belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetében. Általában nem keletkezik adólevonási jog mentességet élvező gazdasági tevékenységek esetében, illetve akkor, ha az adóalany valamilyen különös szabályozást alkalmaz. Bizonyos esetekben az adólevonási jog korlátozható, illetve a levonás korrekciójára kerülhet sor.
  • Az irányelv meghatározza az adóalanyokra és bizonyos nem adóalanyokra vonatkozó kötelezettségeket. Héa általában véve valamennyi adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany által fizetendő. A kivételek közé tartoznak azok a meghatározott ügyletek, ahol az ügyfél fizeti a héát, pl. egy másik országbeli szolgáltató által üzleti vállalkozásnak nyújtott szolgáltatások, valamint azok az ügyletek, ahol a tagállam dönthet úgy, hogy az ügyféllel fizetteti meg a héát, például egyes adócsalás szempontjából érzékeny értékesítések.
  • Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok kivételeket alkalmazzanak a normál héa-szabályok alól, például az adócsalás bizonyos típusainak a megelőzése érdekében. Olyan különös héa-szabályozások is vannak, amelyek célja a papírmunka mennyiségének csökkentése, például a kisvállalkozások és gazdálkodók számára.
  • Ezen túlmenően az adócsalás szempontjából leginkább érintett tagállamok számára lehetővé teszi az általános fordított héakivetési mechanizmus ideiglenes alkalmazását. Ennek keretében a héafizetési-kötelezettség az értékesítőről az ügyfélre terhelődik. A tagállamok ezt az intézkedést kizárólag a saját országukban történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ügyletenként 17 500 EUR-t meghaladó összeg esetén, kizárólag 2022. június 30-áig és rendkívül szigorú feltételek mellett alkalmazhatják.

A 2006/112/EK irányelvet számos alkalommal módosították, ideértve néhány módosítást a Covid19-világjárvány következtében.

  • Az (EU) 2020/284 irányelv módosítja az irányelvet, bizonyos követelményeket bevezetve a pénzforgalmi szolgáltatók számára az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos, határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozó nyilvántartások vezetésére. Ezután az adatokat szigorú feltételek mellett, ideértve az adatvédelemmel kapcsolatos feltételeket is, a nemzeti adóhatóságok rendelkezésére bocsátják. Ezeket a követelményeket 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
  • Az (EU) 2020/285 módosító irányelv egyszerűsített szabályokat vezet be a kisvállalkozások adminisztratív terheinek és az előírások betartása költségeinek csökkentése, valamint egy olyan kedvezőbb adózási környezet megteremtése érdekében, amely elősegíti számukra a növekedést és a hatékonyabb határokon átnyúló kereskedelmet. A kisvállalkozások akkor jogosultak alkalmazni az egyszerűsített héa-megfelelési szabályokat, ha éves forgalmuk az érintett tagállam által meghatározott küszöbérték alatt marad, amely nem haladhatja meg a 85 000 EUR-t. Bizonyos feltételek mellett azok a más tagállamokbeli kisvállalkozások, amelyek nem lépik túl ezt a küszöbértéket, szintén élvezhetik az egyszerűsített rendszer előnyeit, ha teljes éves forgalmuk az EU egész területén nem haladja meg a 100 000 EUR-t. Ezeket az új szabályokat 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
  • Az e-kereskedelemre vonatkozó héa-csomag (a 2006/112/EK irányelvet módosító (EU) 2017/2455 és (EU) 2019/1995 irányelv) új egyszerűsítéseket vezetett be az áruk határon átnyúló kereskedelmében vagy szolgáltatások nyújtásában részt vevő vállalkozások számára. Biztosítja, hogy az ilyen szállítások után fizetendő héát helyesen fizessék meg a vevő tagállamának, a céltagállamban történő adózás elvének megfelelően. Az első intézkedések 2015-ben léptek hatályba, és csak a távközlési, a műsor- és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkoztak. Azok a vállalkozások, amelyek az EU-ban vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást kínálnak, már egyszerűsített rendszerben (egyablakos ügyintézés) is bevallhatják és befizethetik a héát.
  • A Covid19-világjárvány megjelenése következtében az (EU) 2020/1109 határozat 2021. január 1-jéről 2021. július 1-jéig elhalasztja a második csomag hatálybalépését, hogy több időt engedjen a tagállamoknak és üzleti vállalkozásoknak az új szabályokra való felkészülésre.
  • Az (EU) 2020/1756 irányelv módosítja a 2006/112/EK irányelvet az Egyesült Királyság (UK) Unióból történő kilépése nyomán, Észak-Írországban külön héaazonosító számokat vezetve be külön előtaggal annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni:
    • azon adóalanyokat, illetve nem adóalany jogi személyeket, akik Észak-Írországban végzett termékértékesítések tekintetében a héára vonatkozó uniós jogi rendelkezések hatálya alá tartoznak;
    • azon személyeket, akik más olyan ügyleteket végeznek, amelyek tekintetében héaazonosító számmal rendelkeznek az Egyesült Királyságban.
  • Az (EU) 2020/2020 irányelv módosítja az irányelvet annak érdekében, hogy biztosítsa a Covid19-oltóanyagokhoz és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökhöz (tesztkészletek) való megfizethetőbb hozzáférést válaszul az európai Covid19-világjárványra. 2020. december 12-től 2022. december 31-ig megengedi a tagállamok számára, hogy:
    • héa levonásának jogával héamentességet biztosítsanak a Covid19-oltóanyagok és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök értékesítése vagy az ilyen oltóanyagokhoz és eszközökhöz szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tekintetében;
    • kedvezményes héamértéket alkalmazzanak a Covid19 in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében, ahogy ez az oltóanyagok esetében már megvalósult.
  • Az (EU) 2021/1159 irányelv az importra, valamint bizonyos szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében módosítja a 2006/112/EK irányelvet. Ez megkönnyíti az Európai Bizottság és az uniós ügynökségek számára az áruk és szolgáltatások megvásárlását annak érdekében, hogy azokat a folyamatban lévő közegészségügyi válsággal összefüggésben ingyenesen (azaz adományként) szétoszthassák a tagállamok között.

A hozzáadottértékadó-rendszer megújítása

A Bizottság 2016. évi, héára vonatkozó cselekvési tervében javasolt reform részeként az (EU) 2022/542 módosító irányelv a következők révén módosítja a 2006/112/EK irányelvet:

  • azon termékek és szolgáltatások jegyzékének naprakésszé tétele, amelyek esetén kedvezményes héamértékek alkalmazhatók (III. melléklet); a kedvezményes héamértékek túlzottan széles körű alkalmazásának megakadályozása céljából azonban a kedvezményes héamértékek alá tartozó tételek száma korlátozott;
  • a jelenlegi mentességek körének kibővítése, lehetővé téve, hogy egyes tagállamok preferenciális kulcsokat alkalmazzanak bizonyos termékekre valamennyi tagállam számára, feltéve, hogy azok megfelelnek az elfogadott elveknek;
  • a környezetre kedvezőtlen hatást gyakorló termékekre vonatkozó kedvezményes héamértékek vagy mentességek fokozatos kivezetése (például a fosszilis tüzelőanyagok és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra hasonló hatással bíró egyéb áruk tekintetében, amelyek esetén e kedvezményes héamértékek vagy mentességek legkésőbb 2030. január 1-jétől, a vegyi peszticidek és műtrágyák esetében pedig legkésőbb 2032. január 1-jétől nem alkalmazandók);
  • kedvezményes adómértékek alkalmazásának lehetővé tétele a tagállamok számára, különösen a következők tekintetében:
    • internet-hozzáférési szolgáltatások, e szolgáltatások korlátozott elérhetőségének kezelése és fejlesztésük előmozdítása céljából,
    • szolárpanelek, elektromos kerékpárok és azon hulladékfeldolgozási szolgáltatások, amelyek környezetbarát termékeknek és szolgáltatásoknak minősülnek,
    • egyedi szociális és kulturális politikai célokat szolgáló termékek és szolgáltatások.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

A 2006/112/EK irányelv 2007. január 1. óta hatályos, a tagállamok nemzeti jogába pedig 2008. január 1-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

  • VAT (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1–118. o.)

A 2006/112/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2020/285 irányelve (2020. február 18.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 62., 2020.3.2., 13–23. o.)

A Tanács (EU) 2020/284 irányelve (2020. február 18.) a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 62., 2020.3.2., 7–12. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak egy, a héára vonatkozó cselekvési tervről – Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek (COM(2016) 148 final, 2016.4.7.)

A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1–18. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2009/132/EK irányelve (2009. október 19.) a 2006/112/EK irányelv 143. cikke b) és c) pontja hatályának meghatározásáról bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében (HL L 292., 2009.11.10., 5–30. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról (HL L 44., 2008.2.20., 23–28. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2007/74/EK irányelve (2007. december 20.) a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről (HL L 346., 2007.12.29., 6–12. o.)

A Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.) a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jellegű kisebb küldemények behozatalának adómentességéről (HL L 286., 2006.10.17., 15–18. o.)

utolsó frissítés 26.04.2022

Top