20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/1

(1)

Az európai műholdas rádiónavigációs politika célja, hogy az Unió két műholdas rádiónavigációs rendszerrel: a Galileo program keretében megvalósított rendszerrel és az EGNOS rendszerrel (a továbbiakban: a rendszerek) rendelkezzen. E rendszerek egyrészt a Galileo, másrészt az EGNOS program keretében valósulnak meg. Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal magában.

(2)

A Galileo program célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan globális műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek, és amelyet Európában és világszerte a köz- és magánszféra számos szereplője igénybe vehet. A Galileo program alapján kialakított rendszer függetlenül működik a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó rendszerektől, így többek között – az Európai Parlament és a Tanács által hangsúlyozottaknak megfelelően – hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához.

(3)

Az EGNOS program célja a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerekből (Global Navigation Satellite Systems vagy GNSS), valamint rendelkezésre állását követően a Galileo program keretében létrehozott rendszer révén nyújtott nyilvános szolgáltatásból érkező nyílt jelek minőségének javítása. Az EGNOS program által nyújtott szolgáltatásoknak elsődlegesen ki kell terjedniük a tagállamok földrajzilag Európában található területére, ebben a tekintetben ideértve az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát.

(4)

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága folyamatosan feltétlen támogatást biztosított a Galileo és EGNOS programokhoz.

(5)

Mivel a Galileo és EGNOS programok a fejlesztés előrehaladott szakaszában vannak, és a rendszerek hasznosítási szakaszához vezetnek, olyan különös jogi eszköz elfogadása szükséges, amely megfelel az igényeiknek, nevezetesen az irányítás és a biztonság terén, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményének, és előmozdítja a rendszerek használatát.

(6)

A rendszerek transzeurópai hálózatokként megalkotott infrastruktúrák, amelyek használata jóval túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az említett rendszereken keresztül kínált szolgáltatások hozzájárulnak számos gazdasági és társadalmi tevékenységhez, többek között a transzeurópai hálózatok fejlődéséhez a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák területén.

(7)

A Galileo és EGNOS programok olyan iparpolitikai eszközök, amelyek az Európa 2020 stratégiába illeszkednek, miként ez kitűnik az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. november 17-i bizottsági közleményből. Az említett programok „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című 2011. április 4-i bizottsági közleményben is említésre kerülnek. E programok számos előnnyel járnak az Unió gazdasága és polgárai számára, amelyek összesített értékét a 2014–2034 közötti időszakban mintegy 130 milliárd euróra becsülik.

(8)

Egyre több gazdasági ágazat – különösen a közlekedési, a távközlési, a mezőgazdasági és az energetikai ágazat – növekvő mértékben használ műholdas navigációs rendszereket. A hatóságok is hasznosíthatják ezeket a rendszereket több területen is, többek között a sürgősségi szolgáltatások, a rendőrség, a válságkezelés vagy a határigazgatás keretében. A műholdas navigáció fejlesztése óriási haszonnal jár a gazdaság, a társadalom és a környezet számára. E társadalmi-gazdasági előnyök három fő kategóriába sorolhatók: az űrpiac növekedéséből eredő közvetlen előnyök, a GNSS-alapú alkalmazások és szolgáltatások értékesítési piacának növekedéséből eredő közvetlen előnyök, valamint a más ágazatokban kialakuló új alkalmazásokból, vagy más ágazatokba irányuló technológiaátadásból eredő közvetett előnyök, amelyek új piaci lehetőségeket nyitnak más ágazatokban, növelik az ipari termelékenységet és a szennyezés csökkenése vagy a biztonság és védelem magasabb szintje révén közösségi előnyökkel járnak.

(9)

Ezért fontos, hogy az Unió támogassa az e rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését. Ezáltal lehetővé válik az Unió polgárai számára, hogy kiélvezzék a rendszerekből származó előnyöket, valamint biztosítható, hogy a nyilvánosság bizalma töretlen maradjon a Galileo és EGNOS programok iránt. A GNSS-alapú alkalmazások fejlesztésével kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozását szolgáló megfelelő eszköz a 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: a „Horizont 2020” program). Mindazonáltal a kutatási és innovációs tevékenységek egy pontosan meghatározott kutatás-termelésirészét az e rendelet keretében a Galileo és EGNOS programok részére előirányzott költségvetésből kell finanszírozni, amennyiben ezek a tevékenységek olyan alapvető elemekre irányulnak, mint a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek, amelyek a gazdaság több ágazatában is elősegítik az alkalmazások fejlesztését. Ez a finanszírozás azonban nem veszélyeztetheti a programok keretében kialakított infrastruktúrák kiépítését vagy hasznosítását.

(10)

Tekintettel a műholdas rádiónavigáció számos tevékenységi területen történő egyre elterjedtebb használatára, a szolgáltatásnyújtás megszakadása jelentős károkat okozhat a modern társadalmakban és sok gazdasági szereplő számára okozhat veszteségeket. A műholdas rádiónavigációs rendszerek ezenfelül stratégiai vetületüknél fogva sebezhető infrastruktúrákat alkotnak, amelyek rosszhiszemű felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Ezek a tényezők veszélyeztethetik az Unió, a tagállamok és az Unió polgárainak a biztonságát. A Galileo és EGNOS programok keretében kialakított infrastruktúrák tervezése, fejlesztése, kiépítése és hasznosítása során tehát a biztonsági követelményeket a bevett gyakorlatoknak megfelelően kell figyelembe venni.

(11)

A Galileo program áll egy már lezárult meghatározási szakaszból, egy 2013-ig tartó fejlesztési és validálási szakaszból, egy kiépítési szakaszból, amely 2008-ban kezdődött, és amelynek 2020-ban kell lezárulnia, valamint egy hasznosítási szakaszból, amelynek 2014–15-ben kell fokozatosan elindulnia annak érdekében, hogy a rendszer 2020-ra teljes mértékben működőképes legyen. Az első négy üzemképes műholdat a fejlesztési és validálási szakasz során került megépítésre és pályára állításra, míg a műholdak teljes rendszerét a kiépítési szakasz során kell létrehozni, a szintre hozást pedig a hasznosítási szakaszban kell elvégezni. A kapcsolódó földi infrastruktúrát ennek megfelelően kell fejleszteni és üzembe helyezni.

(12)

Az EGNOS program a hasznosítási szakaszba lépett azóta, hogy nyilvános szolgáltatását és életvédelmi (safety-of-life) szolgáltatását 2009 októberében, illetve 2011 márciusában működőképesnek nyilvánították. A műszaki és pénzügyi kötöttségek határain belül, valamint nemzetközi megállapodások alapján az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások földrajzi lefedettsége kiterjeszthető a világ más régióira is, különösen a tagjelölt országok területére, az egységes európai égbolt projektben részt vevő harmadik országok területére, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok területére. Mindazonáltal a szolgáltatásoknak a világ egyéb régióira történő ilyen kiterjesztése nem finanszírozható a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) szerinti a Galileo és EGNOS programok számára elkülönített költségvetési előirányzatokból, és nem késleltetheti a lefedettségnek a tagállamok földrajzilag Európában található területére való kiterjesztését.

(13)

A Galileo életvédelmi szolgáltatásnak a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) szabályozott eredeti felépítését átalakították a más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitás és az életvédelmi szolgáltatások felhasználóinak igényeire való hatékony reagálás biztosítása, valamint a szükséges infrastruktúra komplexitásának, kockázatainak és költségeinek csökkentése érdekében.

(14)

Elterjedésének maximalizálása érdekében az EGNOS életvédelmi szolgáltatását a közvetlen felhasználók számára ingyenesen kell biztosítani. A Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatását (PRS) ugyancsak ingyenesen kell biztosítani az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (5) szerinti következő PRS-használatra jogosult felek számára: a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a megfelelően felhatalmazott uniós ügynökségek. Az ingyenesség ugyanakkor nem értelmezhető úgy, hogy érinti az 1104/2011/EU határozatban meghatározott illetékes PRS-hatóság működési költségeire vonatkozó rendelkezéseket.

(15)

A nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálása érdekében a Galileo és EGNOS programok alapján megvalósított rendszereknek, hálózatoknak és szolgáltatásoknak kompatibilisnek és interoperábilisnek kell lenniük egymás között, valamint lehetőség szerint más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben az ilyen kompatibilitásról és interoperabilitásról nemzetközi megállapodás rendelkezik, a stratégiai autonómiai célkitűzés sérelme nélkül.

(16)

Mivel a Galileo és EGNOS programok teljes finanszírozását főszabályként az Unió biztosítja, rendelkezni kell arról, hogy e programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi vagy immateriális eszköz tulajdonjoga az Uniót illesse. A tulajdonjoggal kapcsolatos alapjogok teljes tiszteletben tartása érdekében, és különösen az infrastruktúrák lényeges részei és biztonsága vonatkozásában a jelenlegi tulajdonosokkal meg kell állapodni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az immateriális eszközök tulajdonjogára vonatkozó e rendelet szerinti rendelkezések nem terjednek ki azokra az immateriális jogokra, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem átruházhatók. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió kiváltképp a Galileo és EGNOS programok keretében végzett munka során létrejövő szellemi tulajdonjogokat ruházhatja át vagy adhatja licencbe. Annak elősegítése érdekében, hogy a piacokon elterjedjenek a műholdas rádiónavigációs rendszerek, biztosítani kell, hogy harmadik felek – többek között gazdasági-társadalmi téren – a legjobban használhassák fel különösen a Galileo és EGNOS programok keretében létrejövő és az Unió tulajdonát képező szellemi tulajdonjogokat.

(17)

Az e rendeletben szereplő tulajdonjogi rendelkezések nem érintik a Galileo és EGNOS programoktól függetlenül létrehozott vagy kifejlesztett eszközöket. Előfordulhat azonban, hogy az ilyen eszközök fontosak a programok eredményei tekintetében. Annak érdekében, hogy elősegítse az új technológiák Galileo és EGNOS programokon kívüli fejlesztését, a Bizottságnak ösztönöznie kell a harmadik feleket arra, hogy a figyelmébe ajánlják az érintett immateriális eszközöket és – amennyiben ez a programok szempontjából előnyös – tárgyalnia kell a feltételekről azok megfelelő felhasználása érdekében.

(18)

A Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszát, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszát teljes mértékben az Uniónak kell finanszíroznia. Azonban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelő megállapodások alapján további pénzügyi forrásokat vagy természetbeni hozzájárulást bocsássanak a Galileo és EGNOS programok rendelkezésére a programok olyan többletelemeinek a finanszírozásához, amelyek az érintett tagállamok esetleges saját céljaihoz kapcsolódnak. Harmadik országoknak és a nemzetközi szervezeteknek is biztosítani kell a lehetőséget a programokhoz történő hozzájárulásra.

(19)

A Galileo és EGNOS programok folytonosságának és stabilitásának biztosítása érdekében, illetve tekintettel a programok európai dimenziójára és jellegükből fakadó európai hozzáadott értékükre, a pénzügyi tervezési időszakok során megfelelő és következetes finanszírozásra van szükség. Azt is meg kell jelölni, hogy a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban mekkora összeg szükséges a Galileo program kiépítési szakasza, valamint a Galileo és az EGNOS programok hasznosítási szakasza befejezésének a finanszírozásához.

(20)

A 1311/2013/EU, Euratom rendelet úgy határozott, hogy folyó áron legfeljebb 7 071,73 millió eurót különít el a Galileo és EGNOS programokkal kapcsolatos tevékenységeknek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő finanszírozására. Az egyértelműség és a költségellenőrzés elősegítése érdekében a teljes összeget különböző kategóriákra kell bontani. Mindazonáltal a rugalmasság kedvéért és a programok zökkenőmentes működése érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy az egyik kategóriából egy másik kategóriába forrásokat csoportosíthasson át. A programtevékenységeknek továbbá magukban kell foglalniuk a rendszerek és működésük védelmét is, a műholdak fellövése során is. E tekintetben az ilyen védelmet nyújtó szolgáltatásokkal járó költségekhez való hozzájárulást a Galileo és EGNOS programokra előirányzott költségvetésből lehetne finanszírozni, amennyiben – az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben megállapított maximális összeget betartva – a szigorú költséggazdálkodás eredményeként erre fedezet áll rendelkezésre. Ezt a hozzájárulást kizárólag adatszolgáltatás és szolgáltatásnyújtás céljára lehet felhasználni, infrastruktúra beszerzésére nem. Ez a rendelet a Galileo és EGNOS programok folytatásához pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében fő hivatkozási pontot képező pénzügyi keretet állapít meg.

(21)

Meg kell nevezni e rendeletben azokat a tevékenységeket, amelyekre a Galileo és EGNOS programokon belül a 2014–2020 közötti időszakra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok odaítélésre kerülnek. Ezen előirányzatokat elsősorban a Galileo program kiépítési szakaszával kapcsolatos tevékenységekre kell odaítélni, ideértve e szakasz irányításával és nyomon követésével kapcsolatos tevékenységeket is, továbbá a Galileo program keretében megvalósuló rendszer hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre, ideértve a hasznosítási szakaszt megelőző vagy előkészítő tevékenységeket is, valamint az EGNOS rendszer hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre. Az előirányzatokat a Galileo és EGNOS programok irányításához és céljainak megvalósításához szükséges egyes egyéb tevékenységek finanszírozásához is meg kell adni, különösen az alapvető elemekre – például a Galileo-kompatibilis lapkakészletekre és vevőkészülékekre, adott esetben a helymeghatározó és integritásfigyelő szoftvermodulokkal együtt – vonatkozó kutatás és fejlesztés támogatását. Ezek az elemek alkotják az infrastruktúrák és a földfelszíni alkalmazások által nyújtott szolgáltatások közötti interfészt, továbbá elősegítik az alkalmazások kidolgozását a gazdaság különböző ágazataiban. Fejlesztésük katalizátorként hat a társadalmi-gazdasági előnyök maximalizálására, mivel elősegíti a kínált szolgáltatások piaci elterjedését. A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségkezelési stratégiájáról.

(22)

Fontos jelezni, hogy a rendszereknek a 2014–2020 közötti időszakra becsült beruházási és üzemeltetési költségei nem számolnak azon előre nem látható pénzügyi kötelezettségekkel, amelyek az Unióra hárulhatnak, nevezetesen a szolgáltatások teljesítéséből vagy a rendszerek uniós tulajdoni jellegéből adódó, különösen a rendszer esetleges működési zavaraival összefüggő kötelezettségekkel. E kötelezettségek a Bizottság részéről külön elemzés tárgyát képezik.

(23)

Azt is jelezni kell, hogy az e rendelet által előirányzott költségvetési források nem nyújtanak fedezetet a Horizont 2020-ra elkülönített pénzeszközök által finanszírozott, például a rendszerek másodlagos alkalmazásainak fejlesztésével összefüggő munkákra. Az ilyen munkák lehetővé teszik a Galileo és EGNOS programok keretében nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálását, az Unió által eszközölt beruházásoknak a társadalmi és gazdasági előnyök terén való megfelelő megtérülését, továbbá az uniós vállalkozásoknak a műholdas rádiónavigációs technológia tekintetében meglévő know-how-jának gyarapítását. A Bizottságnak biztosítania kell az átláthatóságot és egyértelműséget a programok különböző aspektusaira irányuló különféle finanszírozási források tekintetében.

(24)

A rendszerek által generált – különösen a Galileo program keretében létrehozott rendszer által nyújtott kereskedelmi szolgáltatásból származó – bevételeknek egyébként az Uniót kell illetniük; az Uniónak az általa előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében, és e bevételeket fel kell használni a Galileo és EGNOS programok célkitűzéseinek támogatására. A magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződésekben bevétel-megosztási mechanizmust is ki lehet kötni.

(25)

A Galileo és EGNOS programok lebonyolítását korábban sújtó költségtúllépések és időbeli csúszások elkerülése érdekében fokozni kell az esetlegesen többletköltségekhez és/vagy késésekhez vezető kockázatok ellenőrzését lehetővé tevő erőfeszítéseket, miként ezt az Európai Parlament „Az európai műholdas navigációs programok félidős felülvizsgálatáról: a végrehajtás értékelése, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások” című, 2011. június 8-i állásfoglalásában (8) és a Tanács 2011. március 31-i következtetéseiben kéri, és miként ez a „Költségvetés az Európa 2020 stratégiához” című, 2011. június 29-i Bizottság által tett közleményből is kitűnik.

(26)

A Galileo és EGNOS programok felelősségteljes közszféra általi irányítása egyrészt a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti szigorú felelősség- és feladatmegosztást, másrészt az irányításnak a rendszerek üzemeltetési igényeihez való fokozatos hozzáigazítását kívánja meg.

(27)

Mivel a Bizottság képviseli az Uniót, amely főszabály szerint egyedül biztosítja a Galileo és EGNOS programok finanszírozását, és amely a rendszerek tulajdonosa, a Bizottságnak kell felelnie e programok lebonyolításáért és átfogó felügyeletéért. A Bizottságnak kezelnie kell az e rendelet értelmében a programokra elkülönített pénzeszközöket, és ügyelnie kell a programok valamennyi tevékenységének megvalósítására, továbbá biztosítania kell az egyértelmű felelősség- és feladatmegosztást, különösen az Európai GNSS Ügynökség és az ESA között. Ezzel összhangban az említett általános kötelezettségekkel összefüggő feladatokon, valamint az e rendelet értelmében a Bizottságra háruló egyéb feladatokon kívül a Bizottság részére egyes különleges feladatokat is ki kell jelölni. A különböző érdekelt felek forrásainak és szakértelmének optimalizálása érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos feladatokat hatáskör-átruházási megállapodások útján, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban átruházhasson.

(28)

Figyelembe véve a rendszerek földi infrastruktúráinak a Galileo és EGNOS programokat érintő jelentőségét és a rendszerek biztonságára gyakorolt hatását, ezen infrastruktúrák elhelyezkedésének meghatározása egyike kell, hogy legyen a Bizottságra ruházott konkrét feladatoknak. A rendszerek földi infrastruktúráinak kiépítését nyílt és átlátható folyamat keretében kell megvalósítani. Az ilyen infrastruktúrák elhelyezkedésének meghatározása során figyelembe kell venni a földi infrastruktúrák optimális földrajzi megoszlásával összefüggő földrajzi és műszaki korlátokat, valamint az adott feladatok ellátására alkalmas létesítmények és berendezések esetleges jelenlétét, továbbá gondoskodni kell az egyes földi állomások biztonsági igényeinek és az egyes tagállamok nemzetbiztonsági előírásainak való megfelelésről.

(29)

Az Európai GNSS Ügynökséget a 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hozta létre a Galileo és EGNOS programok céljainak megvalósítása, valamint e programok lebonyolításával összefüggő egyes feladatok végrehajtása céljából. Az Európai GNSS Ügynökség az Unió egyik ügynöksége, amelyre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott szervként az uniós ügynökségekre alkalmazandó kötelezettségek vonatkoznak. Az Európai GNSS Ügynökségre a programok biztonságával és az illetékes PRS-hatóságként történő esetleges kijelölésével összefüggő egyes feladatokat kell osztani. Az Európai GNSS Ügynökségnek hozzá kell járulnia a rendszerek népszerűsítéséhez és forgalmazásához, többek között úgy, hogy kapcsolatot épít ki a Galileo és EGNOS programok keretében nyújtott szolgáltatások felhasználóival és lehetséges felhasználóival, és tájékozódik a felhasználók igényeiről, valamint a műholdas navigációs piac fejleményeiről. Ezenfelül az Európai GNSS Ügynökségnek olyan feladatokat is el kell látnia, amelyeket a Bizottság a programokkal kapcsolatos különböző más különleges olyan feladatokra vonatkozó, egy vagy több hatáskör-átruházási megállapodás útján bíz rá, amelyek kiváltképp a rendszerek hasznosítási szakaszával összefüggő feladatok, ideértve a programok operatív irányítását, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak a műholdas rádiónavigációs piacon történő népszerűsítése, valamint a programhoz kapcsolódó alapvető elemek fejlesztésének elősegítése. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, e hatáskör-átruházási megállapodásoknak tartalmazniuk kell az Európai GNSS Ügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit.

A Galileo és EGNOS programok és üzemeltetésük operatív irányításával kapcsolatos feladatok tekintetében az Európai GNSS Ügynökségre történő kötelezettség-átruházásnak fokozatosnak kell lennie, és egy sikeresen elkészített, megfelelő átadási jelentésen, valamint a programok folytonosságának biztosítása érdekében az Európai GNSS Ügynökség ilyen feladatok vállalására irányuló hajlandóságán kell alapulnia. Erre az átadásra az EGNOS esetében 2014. január 1-jén sort kell keríteni, míg a Galileo esetében ez várhatóan 2016 folyamán valósul meg.

(30)

A Galileo program kiépítési szakaszát illetően az Uniónak az ESA-val az ESA erre a szakaszra vonatkozó feladatait meghatározó hatáskör-átruházási megállapodást kell kötnie. A Bizottságnak – amely az Uniót képviseli – mindent el kell követnie, hogy a szóban forgó hatáskör-átruházási megállapodást e rendelet alkalmazásának időpontjától számított hat hónapon belül megkösse. Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell az ESA-ra bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit. Minthogy kizárólag az Unió által finanszírozott tevékenységekről van szó, e feltételeknek ahhoz hasonló szintű ellenőrzést kell biztosítaniuk, mint amely akkor lenne előírás, ha az ESA az Unió egyik ügynöksége volna.

(31)

A Galileo és EGNOS programok hasznosítási szakaszát illetően az Európai GNSS Ügynökségnek munkamegállapodásokat kell kötnie az ESA-val, amelyek meghatározzák utóbbinak a rendszerek új generációinak fejlesztéséhez és a rendszerek jelenlegi generációjával összefüggő technikai támogatáshoz kapcsolódó feladatait. E megállapodásoknak összhangban kell állniuk a 966/2012/EU, Euratom rendelettel. Nem kell kiterjedniük az ESA által a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket illetően betöltött szerepre, valamint a Galileo és az EGNOS programok keretében létrehozott infrastruktúrákra vonatkozó tökéletesítés korai szakaszaira és kutatási tevékenységekre. E tevékenységeket a programok számára elkülönített költségvetésen kívül, például a Horizont 2020-ra elkülönített pénzeszközök útján kell finanszírozni.

(32)

A Galileo és EGNOS programok lebonyolításának felelőssége egyebek között a programok, a rendszerek és ezek üzemeltetése biztonságával kapcsolatos felelősséget foglalja magában. A 2004/552/KKBP együttes tanácsi fellépés (10) alkalmazásának esetét kivéve – amely fellépést felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az tükrözze a Galileo és EGNOS programok alakulását, azok irányítását, valamint a Lisszaboni Szerződésből következő, az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést érintő változásokat – a biztonsági felelősség a Bizottságot terheli, még akkor is, ha egyes biztonsági feladatok az Európai GNSS Ügynökségre hárulnak. A Bizottságra hárul különösen a biztonságért felelős különböző szervezetek közötti megfelelő koordináció biztosítására alkalmas mechanizmusok felállítása.

(33)

E rendelet alkalmazása során a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamok érintett biztonsági szakértőivel.

(34)

Tekintettel az EKSZ-nél rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi szervezetekkel, az EKSZ olyan szerv, amely a 2010/427/EU tanácsi határozattal (11) összhangban a külkapcsolatok terén képes segítséget nyújtani a Bizottságnak a rendszerek és a Galileo és EGNOS programok biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az EKSZ a biztonsággal összefüggő feladatoknak a külkapcsolatok terén történő ellátása tekintetében teljes mértékben bekapcsolódjon a munkájába. E célból minden technikai támogatást biztosítani kell az EKSZ számára.

(35)

Az információ biztonságos körforgásának biztosítása érdekében e rendelet alkalmazásában a vonatkozó biztonsági szabályozásnak az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelmet kell biztosítaniuk a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (12) mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat (13) mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzetbiztonsági szabályozásuk a területükön lakóhellyel rendelkező minden olyan természetes személy, illetve a területükön letelepedett minden olyan jogi személy esetében alkalmazandók legyen, aki/amely a Galileo és EGNOS programokkal kapcsolatos uniós minősített adatokkal foglalkozik. Az ESA biztonsági szabályzatát és az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 2011. június 15-i határozatát (14) egyenértékűnek kell tekinteni a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel.

(36)

E rendelet nem sérti a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és jövőbeli, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkével összhangban elfogadott szabályokat. Ezenkívül e rendelet nem értelmezendő úgy, hogy kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy eltekintsenek a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó alkotmányos követelményeiktől.

(37)

A Galileo és EGNOS programokra előirányzott pénzeszközök elkülönítése érdekében, amelyek olyan felső összeghatárt jelentenek, amelyet a Bizottság nem léphet túl, hatékony közbeszerzési eljárásokat kell alkalmazni, és különösen a szerződési feltételeket olyan módon kell meghatározni, amely biztosítja a források legjobb felhasználását, a kielégítő szolgáltatásokat, a programok megfelelő lefolytatását, a jó kockázatkezelést, továbbá a javasolt ütemterv betartását biztosító módon kell meghatározni. Az érintett ajánlatkérőnek törekednie kell e követelmények betartására.

(38)

Tekintettel arra, hogy a Galileo és EGNOS programokat főszabályként az Unió finanszírozza, a programok alapján kötött közbeszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós közbeszerzési szabályokat, s mindenekelőtt a legjobb ár-érték arány elérését, a költségek ellenőrzését, a kockázatok enyhítését, a hatékonyság fokozását és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentését kell célozniuk. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést, az egyenlő versenyt, a minden szinten kiegyensúlyozott részvételi lehetőségek kínálását a különböző iparágakon belül, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is. El kell kerülni az erőfölénnyel való visszaélés esetleges eseteit, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal összefüggő kockázatok enyhítése, a kizárólagos beszerzési forrástól való függés elkerülése, továbbá a program, a költségek és az ütemterv átfogóbb ellenőrzésének biztosítása érdekében szükség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenkívül az európai ipar fejlődését a műholdas navigációhoz kapcsolódó valamennyi területen meg kell őrizni és elő kell segíteni az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokkal összhangban. A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítésük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket.

Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők – különösen az adatok biztonságának biztosítása céljából – e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós iparágak számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyes anyagok és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez minőségi és költségviszonylatban bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a programok stratégiai jellegét, valamint a biztonságra és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásokat. Hasznosítani kell a közszféra általi beruházásokat, az iparági tapasztalatokat és szakértelmet, ideértve a programok meghatározási, fejlesztési és validálási szakaszában szerzett tapasztalatokat és szakértelmet is, és egyidejűleg ügyelni kell arra, hogy a versenyeztetésre vonatkozó szabályok ne sérüljenek.

(39)

A versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka teljes – a hosszú távú üzemeltetési költségeket is magában foglaló – költségének pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költséghatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. E célból az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának ellenőrzését.

(40)

A műholdas navigáció összetett, állandóan fejlődő technológia. Ebből a Galileo és EGNOS programok keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében bizonytalanságok és kockázatok adódnak, annál is inkább, mivel e közbeszerzési szerződések berendezésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásokkal járhatnak. E jellemzők a közbeszerzések terén a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt rendelkezéseken kívül különleges intézkedések végrehajtását követelik meg. Ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik – az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában kössön közbeszerzési szerződést, bizonyos feltételekkel a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Galileo és EGNOS programokra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan előrejelezni; ezért kívánatos lehet olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyfelől nincs kikötve rögzített és végleges ár, másfelől viszont az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(41)

Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek károsak lehetnek a Galileo és EGNOS programok, valamint a szolgáltatások szempontjából. Azt is le kell szögezni, hogy az érintett tagállamoknak minden kellő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Továbbá a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működnie egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a Galileo program keretében létrehozott rendszer számára szükséges rádióspektrum rendelkezésre álljon és védett legyen, lehetővé téve az e rendszeren alapuló alkalmazások teljes kifejlesztését és végrehajtását a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (15) összhangban.

(42)

Tekintettel a rendszerek globális rendeltetésére, lényeges, hogy az Unió a Galileo és EGNOS programok keretében, az EUMSZ 218. cikkével összhangban harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kössön a programok megfelelő lebonyolítása, a biztonsággal és a díjszabással kapcsolatos kérdések kezelése, az uniós polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálása, továbbá a harmadik országok és nemzetközi szervezetek igényeinek kielégítése céljából. Adott esetben célszerű lehet a meglévő megállapodásokat is a Galileo és EGNOS programok alakulásához igazítani. E megállapodások előkészítése és végrehajtása során a Bizottság igénybe veheti az EKSZ, az ESA és az Európai GNSS Ügynökség segítségét az e rendelet értelmében rájuk háruló feladatok határain belül.

(43)

Meg kell erősíteni, hogy a Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához adott esetben és a szükséges mértékig igénybe veheti egyes külső felek technikai segítségnyújtását. A Galileo és EGNOS programok közirányításába bevont egyéb szervezetek az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok ellátásához szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

(44)

Az Unió az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke kifejezetten elismeri a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. A Galileo és EGNOS programok keretében biztosítani kell a személyes adatok és a magánélet védelmét.

(45)

A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszett, helytelenül folyósított és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint adott esetben igazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(46)

A Galileo és EGNOS programok végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre és a teljesítésre. Ezenkívül a Galileo intézményközi panelről szóló, e rendelethez csatolt együttes nyilatkozatnak megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság a Galileo intézményközi panelen belül tanácskozni fog.

(47)

A Galileo és EGNOS programok célkitűzéseinek teljesítése céljából foganatosított intézkedések eredményességének és hatékonyságának értékelésére a Bizottságnak – közösen elfogadott mutatók alapján – értékeléseket kell készítenie.

(48)

A rendszerek és működésük biztonságának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a rendszerek és működésük biztonságának biztosításához szükséges magas szintű célkitűzések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítése és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(49)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni.

(50)

Minthogy a felelősségteljes közirányításra való törekvés megköveteli a Galileo és EGNOS programok egységes kezelését, a döntéshozatal felgyorsítását és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, az Európai GNSS Ügynökség és az ESA képviselői számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyenek a Bizottság segítésére felállított Európai GNSS-programok Bizottságának (a továbbiakban: GNSS bizottság) munkájában. Ugyanezen okokból az Unióval nemzetközi szerződést kötött harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői számára is lehetővé kell tenni, hogy biztonsági korlátozások mellett és az ilyen szerződés feltételeiben foglaltak szerint részt vegyenek a GNSS bizottság munkájában. Az Európai GNSS Ügynökség, az ESA, a harmadik országok és nemzetközi szervezetek említett képviselői a bizottság szavazásain nem jogosultak részt venni.

(51)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a műholdas navigációs rendszerek létrehozását és hasznosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanis e cél meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és műszaki képességeit, és ezért azok – nagyságrendjük és hatásuk miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(52)

A876/2002/EK tanácsi rendelet (17) által létrehozott Galileo Közös Vállalkozás 2006. december 31-én beszüntette a tevékenységét. A 876/2002/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(53)

Figyelemmel a Galileo és EGNOS programok értékelésének szükségességére, a 683/2008/EK rendeleten elvégzendő módosítások mértékére, valamint az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 683/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

a)

„nyilvános szolgáltatás” (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat főként nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat;

b)

a Galileo nyilvános szolgáltatásának keretében továbbított jelek révén és/vagy más műholdas navigációs rendszerekkel együttműködésben a nemzetközi szabályoknak megfelelő hozzájárulás nyújtása az életvédelmi alkalmazások használói számára az integritásfigyelő szolgáltatások terén;

c)

„kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial Service vagy CS) nyújtása, amely lehetővé teszi alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

d)

„kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás” (Public Regulated Service vagy PRS) nyújtása, amelyet kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználóknak, olyan érzékeny alkalmazások céljára tartanak fenn, amelyek a szolgáltatás magas fokú folytonosságát igénylik. Ez a szolgáltatás ingyenes a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és adott esetben az uniós ügynökségek számára, valamint erős és kódolt jeleket használ. Az 1104/2011/EU határozat 2. cikkében említett PRS-használatra jogosult felek díjfizetésének kérdése eseti alapon kerül elbírálásra, és helyénvaló megfelelő rendelkezéseket meghatározni e határozat 3. cikkének (5) bekezdése szerint megkötött megállapodásokban;

e)

a COSPAS-SARSAT rendszer „keresési és mentési támogatási szolgáltatásához” (Search and Rescue Support Service vagy SAR) való hozzájárulás oly módon, hogy érzékelik a jeladók által kibocsátott vészjelzéseket,és válaszüzenetek küldenek számukra.

a)

nyilvános szolgáltatás (OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat főleg nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat az EGNOS rendszer által lefedett területen;

b)

kereskedelmi jellegű adatok sugárzására irányuló szolgáltatás (EGNOS Data Access Service vagy EDAS) nyújtása, amely elősegíti alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

c)

„életvédelmi szolgáltatás” (safety-of-life service vagy SoL) nyújtása, olyan felhasználókat megcélozva, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a közvetlen felhasználók számára ingyenes szolgáltatás különösen az egyes ágazatok számára fontos folytonosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét elégíti ki, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely az EGNOS rendszer által megnövelt rendszerek elégtelen működése vagy a tűréshatár túllépésére vonatkozó jelzései esetén figyelmezteti a felhasználót lefedett területen;

a)

meghatározási szakasz, amelynek folyamán sor került a rendszer felépítésének megtervezésére és a rendszer elemeinek meghatározására; amely szakasz 2001-ben lezárult;

b)

a tervek szerint 2013. december 31-ig véget érő fejlesztési és validációs szakasz, amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az első földi infrastruktúrák kialakítását, valamint a rendszer keringési pályán való teszteléséhez szükséges valamennyi munkálatot és műveletet;

c)

kiépítési szakasz, amely 2020. december 31-ig lezárul és a következőkből áll:

d)

hasznosítási szakasz, amely magában foglalja:

a)

az űrbeli infrastruktúra irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

b)

a földi infrastruktúra – különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

c)

a rendszer jövőbeli generációinak kifejlesztése és a 2. cikk (5) bekezdésében említett fejlesztés;

d)

a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletek;

e)

a 2. cikk (5) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása és forgalmazása;

f)

a rendszer és hasznosítása megbízhatóságát igazoló összes tényező;

g)

a 2. cikk (5) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti konkrét célkitűzések teljesítésével összefüggő koordinációs tevékenységek.

a)

a Galileo program 3. cikk c) pontja szerinti kiépítési szakaszának befejezése;

b)

a Galileo program 3. cikk d) pontja szerinti hasznosítási szakasza;

c)

az EGNOS program 4. cikk szerinti hasznosítási szakasza;

d)

Galileo és EGNOS a programok irányításával és nyomon követése.

a)

szakértői tanulmányok és megbeszélések;

b)

tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ideértve az Unió szakpolitikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is, amennyiben ezek e rendelet céljaival közvetlenül összefüggenek, különösen a más uniós szakpolitikákkal való együttműködés létrehozása érdekében;

c)

az információfeldolgozási vagy információcsere rendeltetésű információs technológiai (IT) hálózatok;

d)

minden egyéb, a programok irányítása céljából a Bizottság számára nyújtott technikai vagy adminisztratív segítségnyújtás.

a)

1 930 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységekre;

b)

3 000 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységekre;

c)

1 580 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre;

d)

561,73 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 7. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekre.

a)

a különböző érintett szervezetek, kiváltképp a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás, a Bizottság általános felelőssége mellett;

b)

az a) pontban említett szervezetek és a tagállamok közötti lojális együttműködés;

c)

a programok szoros ellenőrzése, ideértve annak ellenőrzését is, hogy a részt vevő szervezetek a felelősségi körükhöz tartozó területeken tiszteletben tartják a Galileo és EGNOS programok céljaihoz rendelt költségeket és ütemtervet;

d)

a meglévő struktúrák használatának optimalizálása és ésszerűsítése a műszaki szakértelem megkettőzésének elkerülése végett;

e)

bevált gyakorlatokon alapuló projektirányítási rendszerek és technikák alkalmazása a Galileo és EGNOS programok végrehajtásának felügyelete során, a különös előírások alapján és a terület szakértőinek támogatásával.

a)

gondoskodik a Galileo és EGNOS programokban részt vevő különböző szervezetek közötti egyértelmű feladatmegosztásról, és evégett az Európai GNSS Ügynökséget és az ESA-t hatáskör-átruházási megállapodások útján megbízza a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett feladatokkal,

b)

gondoskodik arról, hogy a Galileo és EGNOS programokat az elkülönített források keretein belül, a 2. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban és időben hajtsák végre.

E célból kialakítja és végrehajtja azokat a megfelelő eszközöket és strukturális intézkedéseket, amelyek szükségesek a programokkal összefüggő kockázatok azonosításához, ellenőrzéséhez, enyhítéséhez és nyomon követéséhez;

c)

az Unió nevében és saját hatáskörén belül intézi a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat;

d)

minden, a Galileo és EGNOS programok szempontjából releváns információt idejében megoszt a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a teljes költségre, a Galileo infrastruktúra minden egyes jelentős elemének éves működési költségeire, a bevételekre, az ütemtervre és az eredményekre, valamint a 11. cikk e) pontjában említett projektirányítási rendszerek és technikák végrehajtásáról szóló áttekintésre;

e)

felméri az európai műholdas navigációs rendszer használatának a gazdaság különböző ágazataiban való elősegítésére és biztosítására vonatkozó lehetőségeket, ideértve annak elemzését is, hogy a rendszerek által nyújtott előnyöket hogyan lehet kihasználni.

a)

a Galileo és EGNOS programok lebonyolításából szervesen következő kockázatok kezelése és csökkentése;

b)

a programok végrehajtásának nyomon követése és értékelése szempontjából meghatározó döntési szakaszok meghatározása;

c)

a rendszerek földi infrastruktúrái elhelyezésének meghatározása a biztonsági követelményeknek megfelelően, nyitott és átlátható eljárás keretében és ezen infrastruktúrák működésének biztosítása;

d)

a 2. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett funkciók ellátásához és a rendszerfejlesztések végrehajtásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírások meghatározása.

a)

figyelembe veszi a biztonsági követelmények és normák felügyeletének szükségességét és a programok egészébe történő beépítését;

b)

gondoskodik arról, hogy e követelmények és normák általánosságban hozzájáruljanak a programok sikeres lebonyolításához, különösen a költségek, a kockázatkezelés és az ütemterv vonatkozásában;

c)

kialakítja a különböző részt vevő szervek közötti koordinációt szolgáló mechanizmusokat;

d)

figyelembe veszi a hatályos biztonsági normákat és előírásokat annak érdekében, hogy a biztonság általános szintje ne csökkenjen, és hogy az e normákon és előírásokon alapuló, meglévő rendszerek működése sértetlen maradjon.

a)

a Galileo és EGNOS programok biztonsága vonatkozásában, valamint a 13. és a 16. cikk sérelme nélkül gondoskodik a következőkről:

b)

az 1104/2011/EU határozat 5. cikkében előírt feladatok ellátása, továbbá segítségnyújtás a Bizottság számára az említett határozat 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban;

c)

a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszának, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszának keretében hozzájárulás a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások népszerűsítéséhez és értékesítéséhez, többek között a szükséges piacelemzések elvégzése révén, különösen az Európai GNSS Ügynökség által az alkalmazások és szolgáltatások piacáról évente készített piaci jelentés, a rendszerek felhasználóival és potenciális felhasználóival való, a szükségleteikre vonatkozó információk begyűjtését célzó szoros kapcsolatok létrehozása, a műholdas navigáció értékesítési piacán bekövetkező fejlemények nyomon követése, valamint a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szolgáltatások felhasználói közösségen belüli elterjedését célzó cselekvési terv kidolgozása által, amely különösen a szabványosítással és a tanúsítással kapcsolatos releváns fellépéseket foglal magában.

a)

üzemeltetési tevékenységek, többek között a rendszer-infrastruktúra irányítása, a rendszerek karbantartása és folyamatos tökéletesítése, a tanúsítási és szabványosítási műveletek, valamint a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása;

b)

fejlesztési és telepítési tevékenységek a rendszerek és azok következő generációinak tökéletesítése érdekében, és a hozzájárulást a szolgáltatásfejlesztések meghatározásához, ideértve a beszerzési tevékenységeket is;

c)

a rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésének népszerűsítése, valamint az ilyen alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tudatosság növelése, ideértve a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások területén tevékenykedő európai kiválósági központok hálózatának feltérképezését, összefogását és koordinálását, a köz- és magánszféra szakértelmére építve, valamint az e népszerűsítéssel és tudatosságnöveléssel összefüggő intézkedések értékelését;

d)

az alapvető elemek, például a Galileo-jeleket használó lapkakészletek és vevőkészülékek fejlesztésének elősegítése.

a)

a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése keretében történő kidolgozás, tervezés, nyomon követés, beszerzés és validálás;

b)

a rendszerek jelenlegi generációinak üzemeltetése és karbantartása keretében történő technikai segítségnyújtás.

a)

valamennyi tagállam biztosítja, hogy a nemzetbiztonsági szabályozása az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelmet biztosítsanak a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel;

b)

a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az a) pontban említett nemzetbiztonsági szabályozásról;

c)

a harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett jogi személyek a Galileo és EGNOS programokra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályokkal legalább egyenértékű védelmet biztosít. A valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni;

d)

A 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az iparbiztonság tekintetében a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani EU-minősített adatokhoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

a)

az egész Unióban – többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén – elő kell segíteni minden vállalkozás és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b)

el kell kerülni az erőfölénnyel való esetleges visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c)

hasznosítani kell a korábbi közszféra általi beruházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, köztük a programok meghatározási, fejlesztési, validálási és kiépítési szakaszaiban megszerzett tapasztalatot és szakértelmet is, de ezzel egyidejűleg ügyelni kell a versenyeztetési szabályok betartására;

d)

a Galileo és EGNOS programok, azok költségei és ütemtervei átfogóbb ellenőrzése érdekében lehetőség szerint több forrásból való finanszírozást kell alkalmazni;

e)

lehetőség szerint a versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget figyelembe kell venni.

a)

e vállalkozás számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás elvének tiszteletben tartása vonatkozásában aggályokat vethet fel; vagy

b)

kihat a rendes versenyfeltételekre vagy az odaítélés pártatlanságára és tárgyilagosságára, illetve a szerződések teljesítésére.

a)

a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b)

a szerződés tárgyát képező tevékenységeket üzemeltetési okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

a)

a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van szó;

b)

a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c)

a legfelső összeghatár;

d)

az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük a becsült teljes költségvetés hitelességének, a megtérítendő költségeknek, e költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az értékelendő ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e)

az (1) bekezdésben említett közvetlen kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f)

a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g)

azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h)

olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetén, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az átalakítás paraméterei.

a)

ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b)

szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosított becsült teljes költségvetésben;

c)

szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d)

a szerződés teljesítéséből adódnak, és ennek tudhatók be;

e)

beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá a műszaki előírásban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f)

megfelelnek a vonatkozó adóügyi és szociális jog előírásainak;

g)

nem sértik a szerződési feltételeket;

h)

ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

a)

meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, lehetőséget nyújtva a műszaki nehézségek figyelembe vétele érdekében megkívánt rugalmasságra;

b)

mihelyt a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Evégett meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c)

olyan nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy becsült költség-előrejelzési rendszerről;

d)

meghatározza a szerződések teljesítésére, különösen a vállalkozó vagy ennek alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e)

ellenőrzi, hogy a vállalkozó és ennek alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a megbízható és valós képet mutató számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f)

a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban írt elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

a)

nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b)

nem borítja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát;

c)

nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna a szerződési dokumentumok között, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

a)

a programok számára a 7. cikk (4) bekezdése szerint elkülönített források kiosztásának és felhasználásának áttekintése;

b)

tájékoztatás a Bizottság által a 9. cikk (6) bekezdése szerinti folytatott költségkezelési stratégiáról;

c)

a szellemi tulajdonjogok kezelésének értékelése;

d)

a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti projektirányítási rendszerek és technikák – köztük a kockázatkezelési rendszerek és technikák – végrehajtásáról szóló áttekintés;

e)

a programok társadalmi-gazdasági előnyeinek maximalizálása érdekében hozott intézkedések értékelése.

a)

a 9. cikk (3) bekezdése értelmében elvégzett, a kiadási kategóriák közötti átcsoportosításokról;

b)

azokról a 8. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából eredő hatásokról, amelyek a Galileo és az EGNOS programokat érinthetik.

a)

ezen intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása mind az eredmények, mind pedig a hatások szemszögéből;

b)

a források felhasználásának hatékonysága;

c)

az európai hozzáadott érték.

a)

a Galileo és az alábbiak tekintetében:

b)

az EGNOS és az alábbiak tekintetében: