Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1182

    A Bizottság (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről

    C/2017/2411

    HL L 171., 04/07/2017, p. 74–99 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 04/07/2017

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2017/1182/oj

    4.7.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 171/74


    A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1182 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2017. április 20.)

    az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (6) bekezdésének a)–d) pontjára, 223. cikke (1) bekezdésére, valamint 223. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

    mivel:

    (1)

    Az 1308/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (2). Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe I. fejezetének 1. szakasza az állami intervencióval és a magántárolási támogatással kapcsolatos szabályokat foglal magában, ideértve a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének osztályozásával, valamint a hasított testek árainak bejelentésével kapcsolatos rendelkezéseket, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el mindezek tekintetében. Annak érdekében, hogy az új jogi keretben biztosított legyen a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének osztályozására szolgáló uniós rendszerek zökkenőmentes működése, és összehasonlítható piaci árakat lehessen megállapítani a hasított testek és az élő állatok vonatkozásában, szükség van bizonyos szabályoknak az említett jogi aktusok útján történő elfogadására. Indokolt, hogy az új szabályok a 315/2002/EK (3), az 1249/2008/EK (4) és a 807/2013/EU (5) bizottsági rendeletben foglalt végrehajtási szabályok helyébe lépjenek.

    (2)

    Az 1308/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék esetében a hasított testekre vonatkozóan a szóban forgó rendelet IV. mellékletének A. pontjában meghatározott uniós osztályozási rendszert kell alkalmazni. Az egységes alkalmazás biztosítása érdekében célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy az uniós osztályozási rendszer alkalmazását a szarvasmarhafélék hasított testének esetében egy, az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) előírt azonosítási és nyilvántartási rendszer alapján meghatározott életkortól tegyék kötelezővé. Indokolt ezt az azonosítási és nyilvántartási rendszert használni a hasított testeknek az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.II. pontja szerinti kategóriákba történő besorolásakor is.

    (3)

    Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok eltéréseket engedélyezzenek a kisméretű létesítmények számára a hasított testek osztályozására vonatkozó általános kötelezettség tekintetében. Az uniós osztályozási rendszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján ilyen eltéréseket azon vágóhidak számára indokolt biztosítani, amelyek éves átlagban hetente 150-nél kevesebb legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélét vagy 500-nál kevesebb sertést vágnak. Mindazonáltal a tagállamok hazai viszonyaik függvényében alacsonyabb határértékeket is meghatározhatnak, különösen az árakra vonatkozó jelentéstétel reprezentativitásának biztosítása érdekében.

    (4)

    Tekintve, hogy egyes vágóhidak maguk is foglalkoznak sertések és legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hízlalásával saját létesítményükben, az ilyen állatok hasított testére vonatkozóan nincs feljegyzendő piaci ár. Ezért ezekben az esetekben nem szükséges az uniós osztályozási rendszerek alkalmazását kötelezővé tenni. Következésképpen helyénvaló engedélyezni azon tagállamok számára, amelyekben e gyakorlat meghonosodott, hogy az érintett hasított testek tekintetében eltérjenek a hasított testek kötelező osztályozására vonatkozó szabályoktól. Indokolt továbbá engedélyezni ezt az eltérést a sajátos anatómiai testfelépítésű vagy különleges módokon forgalmazott helyi sertésfajták vonatkozásában is, amennyiben ezek esetében nincs mód a hasított testek egységes és szabványos osztályozására.

    (5)

    A létesítmények és a szezonális juhvágás sajátosságainak figyelembevétele érdekében helyénvaló lehetővé tenni az 1308/2013/EU rendelet 10. cikkében a juhok hasított testére vonatkozóan előírt osztályozást alkalmazó tagállamok számára, hogy objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján mentesítsenek egyes vágóhidakat ezen osztályozás alól.

    (6)

    Annak érdekében, hogy a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék és a juhok hasított testének egységes osztályozását Unió-szerte biztosítani lehessen, a húsossági és faggyúborítottsági osztályokra, a hasított test súlyára és a hús színére vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.III. pontja, illetve C.III. pontja szerinti meghatározásokat pontosítani kell. A 13 kg-nál kisebb súlyú bárányok hasított testének tekintetében azonban más kritériumok is alkalmazhatók.

    (7)

    Az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.III. pontja értelmében a szarvasmarhafélékből nyert, túlizmolt (dupla izmú) hasított testek az „S” húsossági osztályba sorolandók. Tekintettel arra, hogy az ebbe a kivételes húsossági osztályba tartozó hasított testek forgalmazása csupán néhány tagállamra korlátozódik, a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni az „S” húsossági osztály alkalmazásának mellőzését.

    (8)

    mivel a sertések hasított testének színhúsaránya folyamatosan nőtt, a hasított sertések többsége jelenleg csupán két osztály valamelyikébe sorolódik be. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy alosztályokra bontsák az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének B.II. pontjában a sertések hasított testére vonatkozóan meghatározott osztályokat, és ezáltal biztosítsák a hasított sertések megfelelő differenciálását.

    (9)

    Tekintettel a hasított sertés kereskedelmi értékének meghatározásához kapcsolódó piaci igényekre, a súly és a becsült színhústartalom mellett további értékelési kritériumok alkalmazását is célszerű engedélyezni.

    (10)

    Az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.IV. pontja a piaci árak összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meghatározza a hasított testek szabványos előkészítését. A hasított testek előkészítésére vonatkozó bizonyos piaci igények érvényre juttatása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a piaci árak megállapítása céljából – korrekciós tényezők alkalmazása révén – a hasított testek tekintetében az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.IV. pontjában meghatározottaktól eltérő előkészítésről rendelkezzenek.

    (11)

    Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni egyes tagállamoknak a külső faggyú eltávolításával kapcsolatos hagyományos gyakorlatait, helyénvaló engedélyezni, hogy az érintett tagállamok továbbra is alkalmazhassák ezeket a gyakorlatokat, feltéve, hogy bizonyos követelmények teljesülnek.

    (12)

    Az uniós osztályozási rendszerek helyes alkalmazásának biztosítása és a piaci átláthatóság javítása érdekében pontosan meg kell határozni a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék, a sertések és a juhok hasított testének osztályozására, a hasított testek súlyának mérésére és megjelölésére alkalmazandó feltételeket és gyakorlati módszereket.

    (13)

    Az automatizált osztályozási módszer alkalmazása során esetleg fellépő műszaki problémák esetére indokolt eltérésekről rendelkezni, különösen a hasított testek osztályozására és a súlyuk mérésére vonatkozó időkorlát tekintetében.

    (14)

    A hasított testek megjelölését az osztályozással egyidejűleg kell elvégezni. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem kell megjelölni a hasított testeket, amennyiben hivatalos nyilvántartás vezetése révén megállapítható a hasított testek és az osztályozási eredmények közötti kapcsolat, különösen akkor, ha a hasított testeket osztályozásuk után azonnal feldarabolják, ami szükségtelenné teszi a hasított testek megjelölését.

    (15)

    Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélékből, a sertésekből és a juhokból nyert hasított testek osztályozásának pontosságát és megbízhatóságát, indokolt úgy rendelkezni, hogy az osztályozást csak a szükséges engedéllyel vagy jóváhagyással rendelkező képzett minősítő személyek végezhessék el, illetve arra csupán valamely engedélyezett osztályozási módszer alkalmazásával kerülhessen sor.

    (16)

    A legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélékből és a juhokból nyert hasított testek húsosságának és faggyúborítottságának, valamint a hasított sertések színhúsarányának közvetlen megállapítására szolgáló osztályozási módszerek engedélyezése céljából statisztikailag igazolt módszereken alapuló osztályozási módszerek vezethetők be. Az osztályozási módszerek engedélyezését bizonyos feltételek és követelmények teljesüléséhez kell kötni.

    (17)

    Indokolt úgy rendelkezni, hogy az engedély megadását követően a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék és a juhok hasított testének osztályozására szolgáló automatizált módszerek műszaki előírásai – ezen előírások pontosságának biztosítása céljából – módosíthatók legyenek.

    (18)

    A hasított sertés értékét elsősorban a színhúsnak a hasított test súlyához viszonyított aránya adja meg. A színhúsarány megállapítása egy automatizált, félig automatizált vagy manuális osztályozási technikából és egy, a színhúsarány kiszámítására szolgáló képletből álló osztályozási módszer segítségével történik. A képlet a hasított test bizonyos anatómiai testrészein, engedélyezett és statisztikailag igazolt módszerrel végzett méréseken alapul. Annak biztosítására, hogy a statisztikailag igazolt módszerek objektív alapon kerüljenek alkalmazásra, jegyzőkönyvek útján tájékoztatni kell a tagállami szakértőket az engedélyezés céljából végzett vizsgálatokról, és ezek eredményeiről konzultálni kell az említett szakértőkkel. A hasított sertés színhúsarányának megállapítására különböző módszerek használhatók, azonban biztosítani kell, hogy a választott módszer ne befolyásolja a becsült színhúsarányt.

    (19)

    A hasított testek és az élő állatok összehasonlítható piaci árainak nyomon követése céljából indokolt előírni, hogy a piaci árakat egy jól meghatározott értékesítési szakaszra vonatkozóan jegyezzék fel. Szükség van azon állattípusok meghatározására, amelyekre vonatkozóan be kell jelenteni az árakat.

    (20)

    A különböző állattípusok piaci árait az (EU) 2017/1184 bizottsági végrehajtási rendeletnek (7) megfelelően kell bejelenteni a Bizottságnak, és ezen árakat kell alapul venni a súlyozott átlagárak uniós szinten történő meghatározásához.

    (21)

    Ha valamely tagállam régiókat határozott meg e rendelet alkalmazása céljából, a nemzeti árakat a régiók szerint meghatározott árak figyelembevételével kell kiszámítani. Az árbejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó létesítményeket és személyeket kötelezni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor az állatokat beszállító gazdasági szereplők kiegészítő kifizetésben részesülnek, a nemzeti átlagár kiigazítása érdekében tájékoztassák az illetékes hatóságot a kiegészítő kifizetésről.

    (22)

    A piaci fejlemények nyomon követésének biztosítása és az árak alakulásának bizonyos, az 1308/2013/EU rendeletben megállapított referenciaárakkal való összehasonlítása érdekében a tagállamok által évente benyújtott vonatkozó információkra támaszkodva ki kell számítani egyes hasított testek és élő állatok uniós átlagárait.

    (23)

    A legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék és a sertések hasított testének áraira vonatkozó jelentéstétel nyomon követése és az egyes kategóriákra alkalmazandó súlyozási együtthatók kiszámítása céljából indokolt kötelezni a tagállamokat arra, hogy az (EU) 2017/1185 bizottsági végrehajtási rendeletnek (8) megfelelően rendszeres időközönként bejelentsenek bizonyos információkat a Bizottságnak, kivéve a helyszíni ellenőrzések szervezéséhez szükséges vagy a húspiac teljeskörű áttekintésének alapjául szolgáló értesítéseket.

    (24)

    Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 315/2002/EK, az 1249/2008/EK és a 807/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

    (25)

    Tekintve, hogy lehetővé kell tenni a tagállamok számára az új jogi kerethez való alkalmazkodást, indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet a hatálybalépésétől számított 12 hónap elteltével váljék alkalmazandóvá,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    I. FEJEZET

    A HASÍTOTT TESTEKRE VONATKOZÓ UNIÓS OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK

    1. cikk

    A szarvasmarhafélék életkorának és kategóriájának meghatározása

    A szarvasmarhafélék életkorát az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.II. pontjában említett kategóriák meghatározása céljából az egyes tagállamokban az 1760/2000/EK rendelet I. címének megfelelően létrehozott, a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerben rendelkezésre álló információk alapján kell ellenőrizni.

    2. cikk

    A hasított testek kötelező osztályozásától való eltérés

    (1)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szarvasmarhafélék és a sertések hasított testének osztályozására vonatkozóan az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.V., illetve B.II. pontjában megállapított követelmények teljesítése nem kötelező azon vágóhidak számára, amelyek:

    a)

    éves átlagban hetente 150-nél kevesebb legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélét vágnak;

    b)

    éves átlagban hetente 500-nál kevesebb sertést vágnak.

    A tagállamok alacsonyabb alsó határértéket is meghatározhatnak, különösen annak biztosítása céljából, hogy az áraknak az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti feljegyzése reprezentatív legyen.

    (2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szarvasmarhafélék és a sertések hasított testének osztályozására vonatkozó követelmények teljesítése nem kötelező:

    a)

    a vágóhíd tulajdonában lévő szarvasmarhafélék és sertések hasított teste esetében, amennyiben ezen állatok beszerzése nem kereskedelmi ügylet során történik;

    b)

    az egyértelműen meghatározott helyi fajtákhoz tartozó vagy különleges módokon forgalmazott sertések hasított teste esetében, amennyiben e sertések anatómiai testfelépítése nem teszi lehetővé a hasított testek egységes és szabványos osztályozását.

    (3)   Azok a tagállamok, amelyek alkalmazzák az 1308/2013/EU rendelet 10. cikkének második bekezdésében a juhok hasított testére vonatkozóan előírt osztályozást, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján dönthetnek úgy, hogy egyes vágóhidakat mentesítenek a juhok hasított testének osztályozására vonatkozó követelmények teljesítése alól.

    (4)   Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított eltérések bármelyikét, arról értesítik a Bizottságot.

    3. cikk

    A szarvasmarhafélék és a juhok hasított testének húsossági, faggyúborítottsági, valamint súly szerinti osztályaira vonatkozó kiegészítő rendelkezések

    (1)   A legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék és a juhok hasított testére vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete A.III. pontjában, illetve C.III. pontjában említett húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározásával kapcsolatos kiegészítő rendelkezéseket e rendelet I. és II. melléklete tartalmazza.

    (2)   A bárányok 13 kg-nál kisebb súlyú hasított testének osztályozására vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket e rendelet III. melléklete tartalmazza.

    4. cikk

    Az „S” húsossági osztály

    A tagállamok a szarvasmarha-állományaik különleges jellemzőit figyelembe véve dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a szarvasmarhák hasított testére vonatkozóan az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.III. pontjában említett „S” húsossági osztályt.

    5. cikk

    A sertések hasított testének osztályozása

    A tagállamok alosztályokra bonthatják az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének B.II. pontjában a sertések hasított testére vonatkozóan meghatározott osztályokat.

    A tagállamok a hasított sertések kereskedelmi értékének meghatározása céljából az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének B.II. pontja szerinti, a súlyra és a becsült színhúsarányra vonatkozó kritériumok mellett engedélyezhetik további értékelési kritériumok alkalmazását is.

    6. cikk

    A hasított testek előkészítésére vonatkozó, összehasonlítható piaci árak megállapítását szolgáló kiegészítő követelmények

    (1)   Az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete A.IV., B.III. és C.IV. pontjának sérelme nélkül a mérés, az osztályozás és a megjelölés előtt semmilyen zsír-, izom- vagy egyéb szövet nem távolítható el a hasított testből, kivéve, ha azt állategészségügyi követelmények indokolják.

    (2)   A nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélék hasított testét az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete A.IV. pontjának megfelelően és a következők nélkül kell előkészíteni:

    a)

    sovány dagadó;

    b)

    zsíros dagadó.

    (3)   A legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testét a következők nélkül kell előkészíteni:

    a)

    vesék;

    b)

    vesefaggyú;

    c)

    medencei zsírszövet;

    d)

    sovány dagadó;

    e)

    zsíros dagadó;

    f)

    farok;

    g)

    gerincvelő;

    h)

    a herezacskó faggyúja;

    i)

    a lágyhús belső részének faggyúja;

    j)

    torkolati véna és a körülötte lévő faggyú.

    (4)   Az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete A.V. pontja második bekezdésének alkalmazása céljából és e cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a külső faggyúnak a hasított test mérése, osztályozása és megjelölése előtt történő eltávolítását, feltéve, hogy az lehetővé teszi a húsosság objektívabb megítélését és nem befolyásolja a faggyúborítottságot. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy e gyakorlat nemzeti jogszabály útján kerüljön szabályozásra, és csupán a külső faggyúnak a hasított test következő részeiről történő részleges eltávolítására terjedjen ki:

    a)

    a comb felső része, a vesepecsenye és a középső bordák;

    b)

    a szegyhús hegyes vége, valamint a végbélnyílás és a nemi szervek környékének külső fele;

    c)

    a lágyhús.

    7. cikk

    Osztályozás és súlymérés

    (1)   Az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.II., A.III., B.II., C.II. és C.III. pontjában említett osztályozást a vágóhídon, a hasított test meleg súlyának meghatározásával egyidejűleg kell elvégezni.

    (2)   A Bizottság e rendelet 11. cikkének megfelelően engedélyezheti, hogy az osztályozásra a súly mérését megelőzően kerüljön sor, amennyiben az adott tagállam területén alkalmazott bizonyos osztályozási módszerek ezt szükségessé teszik.

    (3)   A hasított testek súlyát a vágást követően a lehető legrövidebb időn belül le kell mérni, de legkésőbb:

    a)

    az állat leszúrását követő 60 percen belül a szarvasmarhafélék és a juhok esetében;

    b)

    az állat leszúrását követő 45 percen belül a sertések esetében.

    (4)   Amennyiben egy adott vágóhídon a sertések esetében a szúrás és a mérés közötti 45 perces időtartam általában nem tartható, az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti, hogy a 14. cikk (3) bekezdésében említett 2 %-os csökkentés:

    a)

    minden további megkezdett negyedóra után 0,1 százalékponttal csökkenjen, ha a szúrás és a mérés között eltelt időtartam meghaladja a 45 percet;

    b)

    az érintett tagállam által meghatározott számú százalékponttal növekedjen, ha a szúrás és a mérés közötti időtartam 45 percnél rövidebb. Ebben az esetben a csökkentés mértékét tudományos adatokra támaszkodva indokolni kell.

    (5)   Azokban az esetekben, amikor a 10. cikkben említett, szarvasmarhákra, illetve juhokra vonatkozó automatizált osztályozási módszerek nem teszik lehetővé a hasított testek osztályozását, a szóban forgó hasított testek osztályozását a vágás napján vagy – ha a szúrás és a mérés közötti előírt időtartam a vágást követő napon jár le – ez utóbbi napon a lehető legkorábban el kell végezni.

    8. cikk

    A hasított testek megjelölése

    (1)   A hasított testek megjelölését az osztályozással egyidejűleg kell elvégezni.

    (2)   A megjelölést a legalább a következőket feltüntető bélyegző vagy címke használatával kell végezni:

    a)

    a szarvasmarhák és a juhok esetében az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.II., A.III., C.II. és C.III. pontja szerinti kategória, illetve húsossági és faggyúborítottsági osztály;

    b)

    a sertések esetében a hasított test osztálya vagy a becsült színhústartalom százalékos aránya az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének B.II. pontjában foglaltak szerint.

    (3)   A jelölést legalább a következők felületén el kell helyezni:

    a)

    a szarvasmarhák esetében a hasított test minden egyes negyede;

    b)

    a juhok esetében minden egyes hasított test vagy hasított féltest;

    c)

    a sertések esetében minden egyes hasított féltest.

    A bélyegzős jelölést a hasított test külső felületén kell elhelyezni. A címke a hasított test külső vagy belső felületén egyaránt elhelyezhető.

    (4)   A bélyegzős jelölésnek jól olvashatónak kell lennie, és a bélyegzéshez letörölhetetlen, nem mérgező és hőálló tintát kell használni.

    (5)   A címkének jól olvashatónak és meghamisíthatatlannak kell lennie, és azt erősen rögzíteni kell a hasított testhez.

    (6)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a hasított testek megjelölése nem kötelező a következő esetekben:

    a)

    hivatalos feljegyzés készül, amely minden egyes hasított test vonatkozásában legalább a következőket tartalmazza:

    i.

    a hasított test megváltoztathatatlan egyedi azonosítója;

    ii.

    a hasított test meleg súlya; és

    iii.

    az osztályozás eredménye;

    b)

    valamennyi hasított test feldarabolására folyamatos művelet keretében, egy, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően engedélyezett és a vágóhídhoz kapcsolt darabolóüzemben kerül sor.

    (7)   A tagállamok nemzeti rendelkezéseket fogadhatnak el a megjelöléssel kapcsolatos további követelményekről.

    9. cikk

    A szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének osztályozására szolgáló módszerek

    A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének osztályozása során teljesüljön a következő követelmények valamelyike:

    a)

    az osztályozást olyan képzett minősítő személyek végzik, akik rendelkeznek a hasított testek szemrevételezéses osztályozására vonatkozó engedéllyel. Az engedélyt a tagállam jóváhagyása is pótolhatja akkor, ha az ilyen jóváhagyás megfelel a képesítés elismerésének; vagy

    b)

    az osztályozás engedélyezett osztályozási módszer alkalmazásával történik, amely a 10. és a 11. cikkben előírt automatizált, félig automatizált vagy manuális osztályozási technikákat foglalhat magában. A tagállamok biztosítják, hogy az osztályozási technikákat szakképzett személyzet alkalmazza.

    10. cikk

    A szarvasmarhák és a juhok hasított testének osztályozására szolgáló automatizált módszerek engedélyezése

    (1)   A tagállamok engedélyezhetik a szarvasmarhák és a juhok hasított testének osztályozására szolgáló, valamely automatizált osztályozási technikából (műszerből) és egy egyenletből (képletből) álló automatizált módszereknek a területükön vagy annak egy részén történő alkalmazását.

    (2)   Az engedély megadásának feltétele az engedélyezési vizsgálatra vonatkozó, a IV. melléklet A. részében megállapított feltételek és minimumkövetelmények teljesülése.

    (3)   A tagállamok legalább két hónappal az engedélyezési vizsgálat megkezdése előtt közlik a Bizottsággal a IV. melléklet B. részében említett információkat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára az engedélyezési vizsgálatban való részvételt.

    (4)   A tagállamok kijelölnek egy független szervet az engedélyezési vizsgálat eredményeinek elemzésére. A tagállamok az engedélyezési vizsgálat befejezésétől számított két hónapon belül közlik a Bizottsággal a IV. melléklet C. részében említett információkat.

    (5)   Amennyiben a szarvasmarhák, illetve juhok hasított testére vonatkozó automatizált osztályozási módszerek engedélyezése olyan engedélyezési vizsgálaton alapul, amely során a hasított test előkészítésének egynél több módját alkalmazták, a hasított test előkészítési módjai közötti különbségek nem vezethetnek eltérő osztályozási eredményekhez.

    (6)   A tagállamok engedélyezési vizsgálat elvégzése nélkül is engedélyezhetnek szarvasmarhák és juhok hasított testére vonatkozó automatizált osztályozási módszereket, feltéve, hogy az adott osztályozási módszerek alkalmazását egy másik tagállamban már engedélyezték olyan engedélyezési vizsgálat alapján, amelynél a hasított testekből vett minta kellően reprezentatív volt az érintett tagállamok szarvasmarha- vagy juhállománya tekintetében.

    (7)   A szarvasmarhák vagy juhok hasított testére vonatkozóan engedélyezett automatizált osztályozási módszerek műszaki előírásainak módosítására csak az illetékes hatóságok jóváhagyásával kerülhet sor, és csak abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy a szóban forgó módosítás az engedélyezési vizsgálat tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelő vagy annál nagyobb pontosságot eredményez.

    A tagállamok minden általuk jóváhagyott módosításról tájékoztatják a Bizottságot.

    11. cikk

    A sertések hasított testének osztályozására szolgáló módszerek engedélyezése

    (1)   Az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének B.IV. pontjában említett osztályozási módszerek egy automatizált, félig automatizált vagy manuális osztályozási technikából (műszerből) és egy egyenletből (képletből) állnak, amelyek segítségével megbecsülhető a hasított sertés színhúsaránya.

    (2)   Az engedély megadásának feltétele az engedélyezési vizsgálatra vonatkozó, e rendelet V. mellékletének A. részében megállapított feltételek és minimumkövetelmények teljesülése.

    (3)   A tagállamok az e rendelet V. mellékletének B. része szerinti jegyzőkönyv útján tájékoztatják a Bizottságot a hasított sertésekre vonatkozó, a területükön való alkalmazásra engedélyeztetni kívánt osztályozási módszerekről.

    A jegyzőkönyvnek két részből kell állnia, és tartalmaznia kell az e rendelet V. mellékletének B. részében előírt elemeket.

    A jegyzőkönyv első részét az engedélyezési vizsgálat megkezdése előtt be kell nyújtani a Bizottsághoz. A tagállamok az engedélyezési vizsgálat befejezésétől számított két hónapon belül benyújtják a Bizottsághoz a jegyzőkönyv második részét.

    (4)   Miután a Bizottság kézhez veszi a jegyzőkönyvet, a többi tagállam számára is hozzáférhetővé teszi azt. A többi tagállam a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított három héten belül műszaki jellegű észrevételeket fűzhet hozzá. A jegyzőkönyvet benyújtó tagállam az első jegyzőkönyv benyújtásától számított nyolc héten belül kiigazíthatja és újból benyújthatja a jegyzőkönyvet.

    (5)   Az osztályozási módszerek alkalmazásának minden részletében meg kell egyeznie az adott módszereket engedélyező bizottsági határozatban leírtakkal.

    (6)   A Bizottság engedélyezési vizsgálat elvégzése nélkül is engedélyezhet osztályozási módszereket, feltéve, hogy az adott osztályozási módszerek alkalmazását egy másik tagállamban már engedélyezték olyan engedélyezési vizsgálat alapján, amelynél a hasított testekből vett minta kellően reprezentatív volt az érintett tagállamok sertésállománya tekintetében.

    12. cikk

    Az automatizált osztályozási technikákkal történő osztályozásra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

    (1)   A 10. cikk (1) bekezdése és a 11. cikk (1) bekezdése szerinti automatizált osztályozási technikákat alkalmazó vágóhidak:

    a)

    a szarvasmarhák hasított testének esetében a hasított test kategóriáját az 1. cikk értelmében létrehozott, szarvasmarhafélékre vonatkozó azonosítási és nyilvántartási rendszer alkalmazásával határozzák meg;

    b)

    naponta frissített ellenőrzési naplót vezetnek az automatizált osztályozási módszerek működéséről, amelyben feljegyzik többek között a feltárt hiányosságokat és a szükség esetén meghozott intézkedéseket.

    (2)   Az automatizált osztályozási technikák alkalmazásával végzett osztályozás csak akkor érvényes, ha:

    a)

    a hasított test előkészítési módja megegyezik az engedélyezési vizsgálat során használttal; vagy

    b)

    az érintett tagállam illetékes hatóságai számára hitelt érdemlően bizonyítást nyer, hogy a hasított testek más módon való előkészítése nincs befolyással az automatizált osztályozási módszer alkalmazásával kapott osztályozási eredményekre.

    II. FEJEZET

    A HASÍTOTT TESTEK ÉS AZ ÉLŐ ÁLLATOK PIACI ÁRAINAK BEJELENTÉSE

    13. cikk

    A piaci árak bejelentésére vonatkozó általános rendelkezések

    Bizonyos állatkategóriák piaci árainak megállapítása céljából a piaci árakat az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 15. cikkének megfelelően be kell jelenteni a következők vonatkozásában:

    a)

    az alábbi állatok hasított teste:

    i.

    legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék;

    ii.

    sertések;

    iii.

    nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélék;

    iv.

    12 hónaposnál fiatalabb juhok;

    b)

    az élő állatok közül a következők:

    i.

    nyolc nap és négy hét közötti életkorú bikaborjak;

    ii.

    hízómarhák;

    iii.

    körülbelül 25 kg élősúlyú malacok.

    14. cikk

    A legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék és a sertések hasított testére vonatkozó piaci árak bejelentése

    (1)   A bejelentendő piaci ár a vágóhíd kapujában fizetett ár, amely a hasított test értékét fejezi ki a hozzáadottérték-adó nélkül, a beszállító számára az alábbiak valamelyike által kiállított dokumentumoknak megfelelően:

    a)

    a vágóhíd; vagy

    b)

    az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az állatot levágás céljából a vágóhídra küldte.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett árat a 6. cikknek megfelelően előkészített, a vágóhídi húshorgon mért hasított test 100 kg-jára vonatkoztatva kell megadni.

    (3)   A hasított testnek a piaci ár bejelentéséhez figyelembe veendő súlya a hideg súly, amely a 7. cikk (1) bekezdésében említett meleg súly 2 %-os csökkentésével számított értéknek felel meg.

    (4)   Az osztályozott hasított testek árainak bejelentésekor a vágóhídnak vagy az állatot levágás céljából a vágóhídra küldő természetes vagy jogi személynek vagy az osztályonkénti átlagárakat kell megadniuk, vagy a hasított testek árait az egyes osztályok szerinti bontásban. A hasított testek árainak az egyes osztályok szerinti bontásban történő bejelentése esetén az illetékes hatóságnak ki kell számítania az osztályonkénti átlagárakat.

    15. cikk

    A nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélék és a 12 hónaposnál fiatalabb juhok hasított testére vonatkozó piaci árak bejelentése

    (1)   A nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélék és a 12 hónaposnál fiatalabb juhok hasított testének esetében a bejelentendő piaci ár a vágóhíd kapujában fizetett, a hasított test értékét kifejező, hozzáadottérték-adót nem tartalmazó árak meghatározott együtthatóval súlyozott átlaga. Az együttható a következőket tükrözi:

    a)

    az alábbiak viszonylagos aránya:

    i.

    a nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélék hasított testének a tagállamok által meghatározott különböző minőségi kategóriái; vagy

    ii.

    a 12 hónaposnál fiatalabb juhok hasított testének a tagállamok által meghatározott különböző súlykategóriái; és

    b)

    az egyes piacok viszonylagos fontossága.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett piaci árat a 6. cikknek megfelelően előkészített, a vágóhídi húshorgon mért hasított test 100 kg-jára vonatkoztatva kell megadni.

    (3)   A nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélék hasított testének a piaci ár bejelentéséhez figyelembe veendő súlya a hideg súly, amely a 7. cikk (1) bekezdésében említett meleg súly 2 %-os csökkentésével számított értéknek felel meg.

    (4)   A 12 hónaposnál fiatalabb juhok hasított testének a piaci ár bejelentéséhez figyelembe veendő súlya a hideg súly, amely a hasított test meleg súlyának a hűtéskor bekövetkező súlycsökkenésre tekintettel történő kiigazításával kapott értéknek felel meg.

    16. cikk

    Az élő állatok piaci árainak bejelentése

    (1)   A piaci árak bejelentése céljából a 13. cikk b) pontjában felsorolt élő állatokat az alábbi különböző típusok szerint kell csoportosítani:

    a)

    a nyolc nap és négy hét közötti életkorú bikaborjak esetében:

    i.   „tejhasznú bikaborjú”: tejelő fajtából származó bikaborjú;

    ii.   „húshasznú bikaborjú”: húsáért tartott fajtából származó, kettős hasznosítású fajtából származó, vagy húsáért tartott fajtával való keresztezésből született bikaborjú;

    b)

    a hízómarhák esetében:

    i.   „fiatal hízómarha”: olyan hímivarú vagy nőivarú, legalább hat hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhaféle, amelyet az elválasztás után hízlalási célból vásároltak;

    ii.   „éves hímivarú hízómarha”: olyan hímivarú, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhaféle, amelyet hízlalási célból vásároltak;

    iii.   „éves nőivarú hízómarha”: olyan nőivarú, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhaféle, amelyet hízlalási célból vásároltak;

    c)

    a sertések esetében: „malac”: olyan, átlagosan körülbelül 25 kg élősúlyú sertés, amelyet hízlalási célból vásároltak.

    (2)   A bejelentendő piaci ár az adott tagállamban az (1) bekezdésben említett állattípus esetében azonos nagykereskedelmi szakaszban fizetett, hozzáadottérték-adót nem tartalmazó árak együtthatókkal súlyozott átlaga. Az együtthatóknak tükrözniük kell az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett különböző minőségi típusokba tartozó állatok viszonylagos arányát és az egyes piacok viszonylagos fontosságát.

    17. cikk

    A hasított testek és az élő állatok piaci árainak bejelentésére vonatkozó kiegészítő rendelkezések

    (1)   Amennyiben valamely tagállam az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően régiókat határozott meg, a tagállam illetékes hatósága regionális átlagárakat állapít meg a hasított testeknek és az élő állatoknak az e rendelet 14., 15. és 16. cikkében említett minden egyes osztályára és minőségi kategóriájára, illetve minden egyes típusára és minőségi kategóriájára vonatkozóan.

    (2)   Ha az árbejelentésre kötelezett vágóhidak, illetve természetes vagy jogi személyek kiegészítő kifizetéseket folyósítanak a hasított testeket vagy élő állatokat beszállító gazdasági szereplőknek, a tagállamok figyelembe vehetik az ilyen kifizetések összegét és azt az időszakot, amelyre a kifizetés vonatkozik. Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy figyelembe veszi a hasított testeket vagy élő állatokat beszállító gazdasági szereplőknek folyósított kiegészítő kifizetéseket, az árbejelentésre kötelezett vágóhidaknak, illetve természetes vagy jogi személyeknek minden alkalommal, amikor kiegészítő kifizetést teljesítenek, értesíteniük kell az illetékes hatóságot az ilyen kifizetés összegéről.

    III. FEJEZET

    AZ UNIÓS ÁTLAGÁR KISZÁMÍTÁSA

    I. SZAKASZ

    A hasított testek uniós átlagára

    18. cikk

    A szarvasmarhákra vonatkozó uniós átlagár

    (1)   Az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A.II. pontjában meghatározott adott kategória vonatkozásában:

    a)

    az uniós átlagár az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 7. cikkében felsorolt valamennyi húsossági és faggyúborítottsági osztály esetében az adott osztályra vonatkozóan feljegyzett nemzeti piaci árak súlyozott átlaga. A súlyozást az egyes tagállamokban az adott osztályban végzett vágásoknak az Unióban ugyanazon osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg;

    b)

    az uniós átlagár valamennyi húsossági osztály esetében az adott húsossági osztályt alkotó faggyúborítottsági osztályok uniós átlagárainak súlyozott átlaga. A súlyozást az egyes faggyúborítottsági osztályokban végzett vágásoknak az Unióban az adott húsossági osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg;

    c)

    az uniós átlagár az a) pont szerinti uniós átlagárak súlyozott átlaga. A súlyozást az a) pontban említett egyes osztályokban végzett vágásoknak az Unióban az adott kategóriában végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg.

    (2)   Az összes kategóriára együttesen megállapított uniós átlagárat az (1) bekezdés c) pontja szerinti átlagárak súlyozott átlaga adja. A súlyozást az egyes kategóriákban vágott mennyiségeknek az Unióban levágott összes legalább nyolc hónapos szarvasmarhaféle mennyiségéhez viszonyított aránya határozza meg.

    19. cikk

    A sertésekre vonatkozó uniós átlagár

    Az uniós átlagár az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 9. cikkében felsorolt valamennyi osztály esetében az adott osztályra vonatkozóan feljegyzett nemzeti piaci árak súlyozott átlaga. A súlyozást az egyes tagállamokban az adott osztályban végzett vágásoknak az Unióban ugyanazon osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg.

    20. cikk

    A nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhafélékre vonatkozó uniós átlagár

    Az uniós átlagár a nyolc hónaposnál fiatalabb korukban levágott szarvasmarhafélék esetében a szóban forgó szarvasmarhafélékre vonatkozóan az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 10. cikkében foglaltak szerint feljegyzett árak átlaga. Ezt az átlagot az említett szarvasmarhafélékre vonatkozó uniós nettó termelési adatok alapján meghatározott együtthatókkal súlyozni kell.

    21. cikk

    A 12 hónaposnál fiatalabb juhokra vonatkozó uniós átlagár

    Az uniós átlagár a 12 hónaposnál fiatalabb juhok esetében a különböző súlykategóriákra vonatkozóan az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 11. cikkében foglaltak szerint feljegyzett árak átlaga. Ezt az átlagot az említett juhokra vonatkozó uniós nettó termelési adatok alapján meghatározott együtthatókkal súlyozni kell.

    II. SZAKASZ

    Az élő állatok uniós átlagára

    22. cikk

    A nyolc nap és négy hét közötti életkorú bikaborjak uniós átlagára

    (1)   A nyolc nap és négy hét közötti életkorú bikaborjak egyedenkénti uniós átlagára a tejhasznú bikaborjakra és a húshasznú bikaborjakra vonatkozóan az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 12. cikkének megfelelően feljegyzett árak átlaga.

    (2)   A feljegyzett árak átlagát a teheneknek az Unióban az 1165/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően feljegyzett, az alábbiak szerinti száma alapján meghatározott együtthatókkal kell súlyozni:

    a)

    a tejhasznú bikaborjak tekintetében: a tejelő tehenek száma;

    b)

    a húshasznú bikaborjak tekintetében: a tehenek száma.

    23. cikk

    A hízómarhák uniós átlagára

    (1)   A hízómarhák élősúlyra számított kilogrammonkénti uniós átlagára a fiatal hízómarhákra, az éves hímivarú hízómarhákra és az éves nőivarú hízómarhákra vonatkozóan az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 12. cikkének megfelelően feljegyzett árak átlaga.

    (2)   A feljegyzett árak átlagát a szarvasmarhaféléknek az Unióban az 1165/2008/EK rendeletnek megfelelően feljegyzett, az alábbiak szerinti száma alapján meghatározott együtthatókkal kell súlyozni:

    a)

    a fiatal hízómarhák tekintetében: az egyévesnél nem idősebb és nem levágásra szánt szarvasmarhafélék száma;

    b)

    az éves hímivarú hízómarhák tekintetében: az egyévesnél idősebb, de két év alatti életkorú hímivarú szarvasmarhafélék száma;

    c)

    az éves nőivarú hízómarhák tekintetében: az egyévesnél idősebb, de két év alatti életkorú nőivarú, még nem borjadzott szarvasmarhafélék száma.

    24. cikk

    A malacok uniós átlagára

    A körülbelül 25 kg élősúlyú malacok uniós átlagára a malacokra vonatkozóan az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 12. cikkének megfelelően feljegyzett árak átlaga. Ezt az átlagot a malacoknak az Unióban az 1165/2008/EK rendeletnek megfelelően feljegyzett száma alapján meghatározott együtthatókkal kell súlyozni.

    IV. FEJEZET

    ÉRTESÍTÉSEK

    25. cikk

    A tagállamok által a Bizottságnak küldendő értesítések

    (1)   Az e cikk szerinti értesítéseket az (EU) 2017/1185 végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell megküldeni.

    (2)   A tagállamok minden évben legkésőbb április 15-én értesítik a Bizottságot azon legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék, valamint azon sertések és juhok teljes számáról, amelyeket az előző naptári évben vágtak le; a szóban forgó számadatokat az alábbiak szerinti bontásban kell megadni:

    a)

    a szarvasmarhafélék esetében: az egyes kategóriákba, húsossági és faggyúborítottsági osztályokba tartozó állatok teljes száma;

    b)

    a sertések esetében: a hasított testek egyes osztályaiba tartozó állatok teljes száma;

    c)

    a juhok esetében: az egyes súlykategóriákba tartozó állatok teljes száma.

    (3)   A tagállamok kérésre eljuttatják a Bizottsághoz a következők jegyzékét:

    a)

    azon vágóhidak, amelyek az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 8. cikkének megfelelően feljegyzik az árakat, minden egyes vágóhíd vonatkozásában feltüntetve a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék előző naptári évi forgalmát, darabszámban kifejezve;

    b)

    azon természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 8. cikkének megfelelően feljegyzik az árakat, feltüntetve az e személyek által az előző naptári évben levágásra küldött, legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék számát.

    (4)   A tagállamok a Bizottság kérésére bejelentik a következő, az 1308/2013/EU rendelet I. melléklete XV., XVII. és XVIII. részének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

    a)

    a harmadik országokból behozott termékek piaci árai a tagállamokban;

    b)

    a harmadik országok reprezentatív piacain uralkodó árak.

    (5)   Az érintett tagállamok minden évben legkésőbb június 1-jén értesítést küldenek a Bizottságnak a hasított testekre és az élő állatokra vonatkozóan e rendelet 14., 15. és 16. cikkében említett minőségi kategóriákról és súlyozási együtthatókról, valamint az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 5., 10., 11. és 12. cikkében említett korrekciós tényezőkről és reprezentatív piacokról.

    (6)   A tagállamok a Bizottság kérésére értesítést küldenek az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából hozott intézkedésekről.

    V. FEJEZET

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    26. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 315/2002/EK, az 1249/2008/EK és a 807/2013/EU rendelet hatályát veszti.

    A hatályon kívül helyezett 315/2002/EK, 1249/2008/EK és 807/2013/EU rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre és az (EU) 2017/1184 végrehajtási rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

    27. cikk

    Hatálybalépés és alkalmazás

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

    Ezt a rendeletet 2018. július 11-től kell alkalmazni.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2017. április 20-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Jean-Claude JUNCKER


    (1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

    (2)  A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

    (3)  A Bizottság 315/2002/EK rendelete (2002. február 20.) a friss vagy hűtött juh vágott testek árának a Közösség reprezentatív piacain történő felméréséről (HL L 50., 2002.2.21., 47. o.).

    (4)  A Bizottság 1249/2008/EK rendelete (2008. december 10.) a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

    (5)  A Bizottság 807/2013/EU rendelete (2013. augusztus 26.) az egyes szarvasmarhafélék árának reprezentatív uniós piacokon történő felmérése tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 228., 2013.8.27., 5. o.).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

    (7)  A Bizottság (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelete (2017. április 20.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 103. oldalát).

    (8)  A Bizottság (EU) 2017/1185 végrehajtási rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbítása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint számos bizottsági rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 113. oldalát).

    (9)  Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

    (10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete (2008. november 19.) az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 1. o.).


    I. MELLÉKLET

    A 3. cikk (1) bekezdésében említett, a szarvasmarhák hasított testének húsossági és faggyúborítottsági osztályaira vonatkozó kiegészítő rendelkezések

    1.   HÚSOSSÁG

    A hasított test profiljainak fejlettsége, különösen a lényeges részeken (fartő, hát, lapocka)

    Húsossági osztály

    Kiegészítő rendelkezések

    S

    Elsőrendű

    Fartő: erősen kidomborodó, túlizmolt, a barázdák láthatóan elkülönülnek

    A lágyhús igen feltűnően ráterjed a medencecsonti összekapcsolódásra (szimfízis)

    Hát: nagyon széles és nagyon izmolt, egészen a lapockáig

    A far nagyon kidomborodik

    Lapocka: erősen kidomborodó

     

    E

    Kiváló

    Fartő: nagyon kidomborodó

    A lágyhús feltűnően ráterjed a medencecsonti összekapcsolódásra (szimfízis)

    Hát: széles és nagyon izmolt, egészen a lapockáig

    A far nagyon kidomborodik

    Lapocka: nagyon kidomborodó

     

    U

    Nagyon jó

    Fartő: kidomborodó

    A lágyhús ráterjed a medencecsonti összekapcsolódásra (szimfízis)

    Hát: széles és izmolt, egészen a lapockáig

    A far kidomborodik

    Lapocka: kidomborodó

     

    R

    Fartő: jól fejlett

    A lágyhús és a far enyhén kidomborodik

    Hát: még mindig izmolt, de a lapockánál kevésbé széles

     

    Lapocka: viszonylag jól fejlett

     

    O

    Közepes

    Fartő: átlagos fejlettségűtől a fejletlenig

     

    Hát: átlagos izmoltságútól az izomszegényig

    Far: egyenes profilú

    Lapocka: átlagos fejlettségűtől a majdnem laposig

     

    P

    Gyenge

    Fartő: gyengén fejlett

     

    Hát: keskeny, kilátszódó csontokkal

     

    Lapocka: lapos, kilátszódó csontokkal

     

    2.   A FAGGYÚBORÍTOTTSÁG MÉRTÉKE

    A hasított test külsején és a mellüregben található faggyú mennyisége

    Faggyúborítottsági osztály

    Kiegészítő rendelkezések

    1

    Alacsony

    A mellüregben nincs faggyú

    2

    Csekély

    A mellüregben a bordák között jól látható az izomzat

    3

    Közepes

    A mellüregben az izomzat a bordák között még látható

    4

    Erős

    A fartőn a faggyúpárnák tisztán láthatók. A mellüregben az izomzat a bordák között faggyúval átszőtt lehet

    5

    Igen erős

    A fartő szinte teljesen faggyúval fedett, így a faggyúpárnák külön már nem láthatók. A mellüregben a bordák között az izomzat faggyúval átszőtt


    II. MELLÉKLET

    A 3. cikk (1) bekezdésében említett, a juhok hasított testének húsossági és faggyúborítottsági osztályaira vonatkozó kiegészítő rendelkezések

    1.   HÚSOSSÁG

    A hasított test profiljainak fejlettsége, különösen a lényeges részeken (hátsó negyed, hát, lapocka)

    Húsossági osztály

    Kiegészítő rendelkezések

    S

    Elsőrendű

    Hátsó negyed: túlizmolt. A profilok rendkívül domborúak

    Hát: rendkívül domború, rendkívül széles és rendkívül izmolt

    Lapocka: rendkívül domború és rendkívül izmolt

    E

    Kiváló

    Hátsó negyed: nagyon izmolt. A profilok nagyon domborúak

    Hát: nagyon domború, nagyon széles és nagyon izmolt, egészen a lapockáig

    Lapocka: nagyon domború és nagyon izmolt

    U

    Nagyon jó

    Hátsó negyed: izmolt. A profilok domborúak

    Hát: széles és izmolt, egészen a lapockáig

    Lapocka: izmolt és domború

    R

    Hátsó negyed: a profilok nagyrészt egyenesek

    Hát: izmolt, de a lapockánál kevésbé széles

    Lapocka: jól fejlett, de kevésbé izmolt

    O

    Közepes

    Hátsó negyed: a profilok enyhén homorúak

    Hát: keskeny és izomszegény

    Lapocka: elkeskenyedő. Izomszegény

    P

    Gyenge

    Hátsó negyed: a profilok homorúak vagy nagyon homorúak

    Hát: keskeny, homorú, a csontok jól kivehetők

    Lapocka: keskeny, lapos, a csontok jól kivehetők

    2.   A FAGGYÚBORÍTOTTSÁG MÉRTÉKE

    A hasított test külső és belső részein található faggyú mennyisége

    Faggyúborítottsági osztály

    Kiegészítő rendelkezések (1)

    1

    Alacsony

    Kívül

    Faggyú nem, vagy csak nyomokban látható

    Belül

    Hasi üreg

    A veséken faggyú nem, vagy csak nyomokban látható

    Mellkasi üreg

    A bordák között faggyú nem, vagy csak nyomokban látható

    2

    Csekély

    Kívül

    A hasított test egy részét vékony faggyúréteg borítja, amely a végtagokon kevésbé észrevehető

    Belül

    Hasi üreg

    A vesék egy részét nyomokban vagy vékony rétegben faggyú borítja

    Mellkasi üreg

    A bordaközi izmok tisztán láthatók

    3

    Közepes

    Kívül

    A hasított test nagy részét vagy egészét vékony faggyúréteg borítja. A faroktőnél kissé megvastagodott faggyúréteg található

    Belül

    Hasi üreg

    A vesék egy részét vagy egészét vékony rétegben faggyú borítja

    Mellkasi üreg

    A bordaközi izmok még láthatók

    4

    Erős

    Kívül

    A hasított test nagy részét vagy egészét vastag faggyúréteg borítja, amely a végtagokon kevésbé vastag, a lapockán pedig vastagabb

    Belül

    Hasi üreg

    A vesék faggyúba ágyazódtak

    Mellkasi üreg

    A bordaközi izmok faggyúval átszőttek lehetnek. A bordákon faggyúlerakódás látszódhat

    5

    Igen erős

    Kívül

    Nagyon vastag faggyúréteg

    Egyes pontokon faggyúlerakódások figyelhetők meg

    Belül

    Hasi üreg

    A vesék vastag faggyúszövetbe ágyazódtak

    Mellkasi üreg

    A bordaközi izmok faggyúval átszőttek. A bordákon faggyúlerakódás látható


    (1)  A hasi üregre vonatkozó kiegészítő rendelkezések a III. melléklet céljából nem alkalmazandók.


    III. MELLÉKLET

    A 3. cikk (2) bekezdése szerinti, a bárányok 13 kg-nál kisebb súlyú hasított testének osztályozására szolgáló rendszer

    Kategória

    A

    B

    C

    Súly

    ≤ 7 kg

    7,1–10 kg

    10,1–13 kg

    Minőség

    1.

    2.

    1.

    2.

    1.

    2.

    Hússzín (*1)

    világos rózsaszín

    más szín vagy más faggyúborítottság

    világos rózsaszín vagy rózsaszín

    más szín vagy más faggyúborítottság

    világos rózsaszín vagy rózsaszín

    más szín vagy más faggyúborítottság

    Faggyúborítottsági osztály (*2)

    (2) (3)

    (2) (3)

    (2) (3)


    (*1)  A hússzínt a szegyen, az egyenes hasizom (rectus abdominis) mellett, egy standard színskála alapján kell megállapítani.

    (*2)  Az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének C.III. pontjában meghatározottak szerint.


    IV. MELLÉKLET

    A 10. cikkben említett, szarvasmarhák és juhok hasított testének osztályozására szolgáló automatizált módszerek engedélyezése

    A. RÉSZ

    Az engedély megadására vonatkozó feltételek és minimumkövetelmények

    1.

    Az érintett tagállam bírálóbizottság előtt lebonyolítandó engedélyezési vizsgálatot szervez, amely bizottság legalább öt, a szarvasmarhafélék, illetve juhfélék hasított testének osztályozására vonatkozó képesítéssel rendelkező szakértőből áll. A bírálóbizottság két tagjának a vizsgálatot végző tagállam képviselőjének kell lennie. A bírálóbizottság további tagjai másik tagállamok képviselői. A bírálóbizottság páratlan számú szakértőből áll. A Bizottság szolgálatainak képviselői és más tagállamok szakértői megfigyelőként jelen lehetnek az engedélyezési vizsgálaton.

    A bírálóbizottság tagjai függetlenül és nevük megjelölése nélkül végzik munkájukat.

    Az érintett tagállam kijelöli az engedélyezési vizsgálat koordinátorát, aki:

    a)

    nem lehet a bírálóbizottság tagja;

    b)

    megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkezik és teljesen független személynek minősül;

    c)

    ellenőrzi, hogy a bírálóbizottság tagjai tevékenységüket független és anonim módon végzik;

    d)

    összegyűjti a bírálóbizottság tagjai által végzett osztályozás eredményeit, valamint az automatizált osztályozási módszerek alkalmazásával nyert eredményeket;

    e)

    az engedélyezési vizsgálat teljes időtartama alatt biztosítja, hogy az automatizált osztályozási módszerek alkalmazásával nyert osztályozási eredmények sem a bírálóbizottság tagjai számára, sem más érdekelt felek számára ne legyenek elérhetők;

    f)

    validálja minden egyes hasított test osztályozási eredményét, és a későbbiekben meghatározandó objektív okokból dönthet úgy is, hogy egyes hasított testeket kizár az elemzéshez használt mintából.

    2.

    Az engedélyezési vizsgálathoz:

    a)

    minden egyes húsossági és faggyúborítottsági osztályt három alosztályra kell bontani;

    b)

    legalább 600 validált hasított testből álló mintára van szükség;

    c)

    azon hasított testek aránya, amely kapcsán hibát állapítottak meg, nem haladhatja meg az automatizált osztályozási módszer alkalmazásával végzett osztályozásra alkalmas hasított testek 5 %-át.

    3.

    Minden egyes validált hasított test esetében a bírálóbizottság tagjaitól kapott eredmények középértéke tekintendő az adott hasított test helyes osztályozásának.

    Az automatizált osztályozási módszer helyességének értékelésekor az automatizált osztályozási módszer alkalmazásával kapott eredményeket minden egyes validált hasított test esetében össze kell hasonlítani a bírálóbizottságtól kapott eredmények középértékével. Az automatizált osztályozási módszer alkalmazásával végzett osztályozás pontosságának megállapítása a következő pontrendszer alapján történik:

     

    Húsosság

    Faggyúborítottság

    Nincs hiba

    10

    10

    1 egységnyi hiba (azaz egy alosztállyal feljebb vagy lejjebb)

    6

    9

    2 egységnyi hiba (azaz két alosztállyal feljebb vagy lejjebb)

    – 9

    0

    3 egységnyi hiba (azaz három alosztállyal feljebb vagy lejjebb)

    – 27

    – 13

    Több mint 3 egységnyi hiba (azaz több mint három alosztállyal feljebb vagy lejjebb)

    – 48

    – 30

    Az engedélyezéshez az automatizált osztályozási módszernek mind a húsosság, mind a faggyúborítottság bírálata tekintetében el kell érnie a maximális pontszám 60 %-át.

    Továbbá az automatizált osztályozási módszer alkalmazásával végzett osztályozásnak a következő határértékeken belül kell lennie:

     

    Húsosság

    Faggyúborítottság

    Torzulás

    ± 0,30

    ± 0,60

    A regressziós egyenes meredeksége

    1 ± 0,15

    1 ± 0,30

    Amennyiben az engedélyezési vizsgálat során a hasított test előkészítésének egynél több módját alkalmazták, a hasított test előkészítési módjai közötti különbségek nem vezethetnek eltérő osztályozási eredményekhez.

    B. RÉSZ

    A tagállamok által az engedélyezési vizsgálat lebonyolításával kapcsolatban a Bizottságnak továbbítandó információk

    a)

    Az engedélyezési vizsgálat időpontja;

    b)

    a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testeinek az érintett tagállamban vagy annak egy részében való osztályozására vonatkozó részletes leírás;

    c)

    az érintett tagállamban vagy annak egy részében levágott legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélékből és juhokból nyert hasított testek kategória, valamint húsossági és faggyúborítottsági osztály tekintetében reprezentatívnak minősülő mintájának kiválasztásához használt statisztikai módszerek;

    d)

    azon vágóhíd/vágóhidak neve és címe, ahol az engedélyezési vizsgálatra sor kerül, valamint a feldolgozósor(ok) összeállításának és teljesítményének ismertetése, beleértve a feldolgozás óránkénti sebességét;

    e)

    a hasított test előkészítésének az engedélyezési vizsgálat során használt módja(i);

    f)

    az automatizált osztályozási technikának és műszaki funkcióinak leírása, különös tekintettel a műszer mindennemű illetéktelen beavatkozás elleni védelmének módjára;

    g)

    az érintett tagállam által kijelölt, az engedélyezési vizsgálatban a bírálóbizottság tagjaként részt vevő képesített szakértők;

    h)

    az engedélyezési vizsgálat koordinátora, megfelelő műszaki ismereteinek és teljes függetlenségének igazolásával;

    i)

    az érintett tagállam által az engedélyezési vizsgálat eredményeinek elemzésére kijelölt független szerv neve és címe.

    C. RÉSZ

    A tagállamok által az engedélyezési vizsgálat eredményeivel kapcsolatban a Bizottságnak továbbítandó információk

    a)

    Az osztályozási eredményeknek a bírálóbizottság tagjai és a koordinátor által az engedélyezési vizsgálat során aláírt összefoglalása;

    b)

    a koordinátor által az A. részben megállapított feltételek és minimumkövetelmények teljesülése szempontjából az engedélyezési vizsgálat lebonyolításáról készített jelentés;

    c)

    az engedélyezési vizsgálat eredményeinek egy, a Bizottság által jóváhagyandó módszer alapján végzett mennyiségi elemzése, feltüntetve az osztályozást végző egyes szakértőktől kapott, valamint az automatizált osztályozási módszer alkalmazásával nyert osztályozási eredményeket. Az elemzéshez használt adatokat a Bizottság által jóváhagyandó elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani;

    d)

    az automatizált osztályozási módszer pontossága, amelyet az A. rész 3. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani.


    V. MELLÉKLET

    A 11. cikkben említett, sertések hasított testének osztályozására szolgáló módszerek engedélyezése

    A. RÉSZ

    1.   AZ ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK ÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

    Az engedélyezési vizsgálat a következőket foglalja magában:

    a)

    A hasított sertések bontásos vizsgálat céljára használandó reprezentatív mintájának kiválasztása.

    A reprezentatív mintának tükröznie kell az érintett sertésállományt, és legalább 120 hasított testből kell állnia.

    b)

    A hasított sertések reprezentatív mintájára vonatkozó mérések (prediktor változók) feljegyzése.

    A színhúsarány megbecslésére végzett méréseket fel kell jegyezni az engedélyezendő osztályozási techniká(ka)t alkalmazó egy vagy több vágóhídon.

    c)

    A hasított sertések referencia-színhúsarányának az A. rész 2. pontjában ismertetett módon történő meghatározására irányuló bontásos vizsgálat.

    A vizsgálat részeként a mintát alkotó hasított sertéseket húsra, faggyúra és csontra bontják. A hasított sertés színhústartalma a vörös harántcsíkolt izmok teljes súlya – feltéve, hogy azok késsel leválaszthatók – és a hasított test súlya közötti összefüggés megadásával határozható meg. A vörös harántcsíkolt izmok teljes súlya a következő eljárások valamelyikével állapítható meg:

    i.

    a hasított test teljes bontásával az A. rész 2.2. pontjában foglaltak szerint; vagy

    ii.

    a hasított test részleges bontásával az A. rész 2.3. pontjában foglaltak szerint; vagy

    iii.

    a teljes vagy részleges bontás és valamely jóváhagyott statisztikai módszeren alapuló nemzeti gyorsmódszer kombinálásával.

    A színhúsarány megállapítása az i. alpontban említett teljes bontás helyett komputertomográf (CT) készülékkel végzett vizsgálat révén is történhet azzal a feltétellel, hogy a kapott vizsgálati eredmények összehasonlíthatósága megfelelő.

    Ha a iii. pontban foglaltaknak megfelelően a bontás és valamely nemzeti gyorsmódszer kombinációját alkalmazzák, a teljes vagy részleges bontásnak alávetett hasított testek száma 50-re csökkenthető, amennyiben a tagállam igazolni tudja, hogy a vizsgálat legalább olyan pontos, mint a szabványos statisztikai módszer 120 hasított testre történő alkalmazásával végzett vizsgálat.

    d)

    Az engedélyezendő osztályozási módszerhez tartozó egyenlet (képlet) kiszámítása.

    A hasított testek reprezentatív mintájára vonatkozó színhúsarány megbecslése céljából a szóban forgó hasított testeken mért prediktor változókon alapuló egyenletet kell felállítani.

    A bontásos vizsgálat által érintett valamennyi hasított test színhúsarányát e képlet alkalmazásával kell megbecsülni.

    e)

    A bontásos vizsgálat eredményének értékelésére szolgáló szabványos statisztikai elemzés.

    Az érintett osztályozási módszer alkalmazásával megbecsült színhúsarányt össze kell hasonlítani a bontásos vizsgálat eredményeként kapott referencia-színhúsaránnyal.

    f)

    A hasított sertés színhúsarányának megbecslésére szolgáló osztályozási módszerhez tartozó egyenlet bevezetése vagy módosítása.

    Az egyenletet azt követően kell beépíteni az osztályozási technikába, hogy a Bizottság engedélyezte az adott osztályozási módszer alkalmazását.

    Az osztályozási módszerek csak akkor engedélyezhetők, ha a becsült és a valós értékek közötti átlagos négyzetes gyökeltérés (RMSEP) értéke, amelyet teljeskörű keresztellenőrzéssel vagy egy legalább 60 hasított testre kiterjedő hiteles reprezentatív minta alapján számítanak ki, kevesebb, mint 2,5. Az RMSEP kiszámításánál ezenkívül valamennyi kiugró értéket figyelembe kell venni.

    Amennyiben az engedélyezési vizsgálat során a hasított test előkészítésének egynél több módját alkalmazták, a hasított test előkészítési módjai közötti különbségek nem vezethetnek eltérő osztályozási eredményekhez.

    2.   A HASÍTOTT SERTÉS REFERENCIA-SZÍNHÚSARÁNYÁNAK MEGBECSLÉSÉRE SZOLGÁLÓ BONTÁSOS VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

    2.1.

    A referencia-színhúsarányt a bal oldali hasított féltest teljes bontása alapján, az 1. rész c) pontjában megállapított referencia-módszernek megfelelően kell megbecsülni.

    2.2.

    Amennyiben teljes bontásra kerül sor, a referencia-színhúsarányt (YTD) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

    Formula

    A színhús súlyának kiszámításához a nem színhús elemek teljes súlyát ki kell vonni a hasított test bontás előtti teljes súlyából. A lábakat és a fejet – a pofa kivételével – nem bontják.

    2.3.

    Amennyiben részleges bontásra kerül sor, a referencia-színhúsarány (YPD) megbecslése a négy fő testtáj (lapocka, karaj, sonka és dagadó) bontásán, valamint a vesepecsenye súlyán alapul. Részleges bontás esetén a színhúsarányt az alábbiak szerint kell kiszámítani:

    Formula

    A négy fő testtájban (lapocka, karaj, sonka és dagadó) található színhús súlyának kiszámításához a négy fő testtájon található nem színhús elemek teljes súlyát ki kell vonni a négy testtáj bontás előtti teljes súlyából.

    A teljes és a részleges bontás eredménye közötti torzulás kiigazítása egy teljes bontásnak alávetett alminta alapján történik.

    2.4.

    A színhúsarány a bal oldali hasított féltest komputertomográffal végzett szkennelésén alapuló vizsgálati eljárással becsülhető meg. Ha az adott komputertomográfiai eljárás nem a hasított testek teljes bontása tekintetében került hitelesítésre, a teljes bontáshoz viszonyított esetleges torzulás kiigazítása a referencia-módszernek megfelelően teljes bontásnak alávetett alminta alapján történik. A bal oldali hasított féltestnek kizárólag a teljes bontásos módszer által meghatározott, színhúst tartalmazó részét kell leszkennelni, azaz a lábakat és a fejet – a pofa kivételével – nem szükséges szkennelésnek alávetni.

    2.5.

    A torzulásnak a részleges bontás, illetve a komputertomográfiai eljárás esetében végrehajtandó kiigazítása olyan reprezentatív alminta alapján történik, amely a teljes minta kiválasztásához használt rétegezési tényezők – például a fajta, a nem vagy a faggyússág – minden kombinációjára kiterjed. A torzulás kiigazításának céljára legalább 10 hasított testet ki kell választani.

    Ha azon vágósertés-állomány, amelyből mintát kell venni, ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az az állomány, amelynek esetében a részleges bontás vagy a komputertomográfiai eljárás eredményeinek torzulása előzőleg kiigazításra került, nincs szükség további teljes bontás elvégzésére.

    Ha valamely komputertomográfiai eljárás ismertetésre kerül és mérések révén visszavezethető a teljes bontásra vagy egy másik olyan komputertomográfiai eljárásra, amely tekintetében megtörtént a torzulás kiigazítása, nincs szükség további teljes bontás elvégzésére.

    B. RÉSZ

    Az érintett tagállam által az engedélyezési vizsgálatra vonatkozó jegyzőkönyvek útján a Bizottságnak és más tagállamoknak továbbítandó információk

    1.

    A jegyzőkönyv első része a bontásos vizsgálat részletes leírását tartalmazza és különösen az alábbiakra tér ki:

    a)

    a vizsgálat időtartama és a teljes engedélyezési eljárás időbeli ütemezése;

    b)

    a vágóhidak száma és helye;

    c)

    az értékelési módszer által érintett sertésállomány leírása;

    d)

    a kiválasztott bontási módszer megjelölése (teljes vagy részleges);

    e)

    amennyiben az e melléklet A. részének 1. pontjában említett komputertomográf készülék használatára kerül sor, az eljárás bemutatása;

    f)

    a választott mintavételi módszerrel kapcsolatban használt statisztikai módszerek bemutatása;

    g)

    a nemzeti gyorsmódszer leírása, ha alkalmaznak ilyet;

    h)

    a felhasználni kívánt hasított sertések előkészítési módjának pontos ismertetése.

    2.

    A jegyzőkönyv második része a bontásos vizsgálat eredményeinek részletes leírását tartalmazza és különösen az alábbiakra tér ki:

    a)

    a választott mintavételi módszerrel kapcsolatban használt statisztikai módszerek bemutatása;

    b)

    a bevezetendő vagy módosított egyenlet;

    c)

    az eredmények számszerű és grafikus megjelenítése;

    d)

    az érintett műszer(ek) leírása;

    e)

    a sertésekre vonatkozó azon súlyhatár, amelynél az új módszer használható, valamint a módszer gyakorlati alkalmazását korlátozó bármely egyéb tényező;

    f)

    az elemzéshez használt adatokat elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani.


    VI. MELLÉKLET

    Megfelelési táblázat

    1.   1249/2008/EK rendelet

    1249/2008/EK rendelet

    Ez a rendelet

    (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet

    2. cikk, (4) bekezdés

    1. cikk

     

    3. cikk

    3. cikk, (1) bekezdés

     

    4. cikk

    4. cikk

     

    5. cikk

    2. cikk, (1) bekezdés

     

    6. cikk, (1) bekezdés

    7. cikk, (1) bekezdés

     

    6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

    7. cikk, (3) bekezdés, a) pont

     

    6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

    7. cikk, (5) bekezdés

     

    6. cikk, (3) bekezdés

    8. cikk, (2) bekezdés, a) pont

     

    6. cikk, (3) bekezdés, második és harmadik albekezdés

    8. cikk, (3) bekezdés, a) pont

     

    6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

    8. cikk, (4) bekezdés

     

    6. cikk, (4) bekezdés, c) pont

    8. cikk, (4) bekezdés

     

    6. cikk, (4) bekezdés, d) pont

    8. cikk, (5) bekezdés

     

    6. cikk, (7) bekezdés

    8. cikk, (6) bekezdés, b) pont

     

    7. cikk

     

    1. cikk

    8. cikk

    9. cikk

     

    9. cikk

    10. cikk

     

    10. cikk

    12. cikk

     

    11. cikk, (1) bekezdés

     

    2. cikk, (2) bekezdés

    11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

     

    2. cikk, (1) bekezdés és 3. cikke (2) bekezdés, a) pont

    11. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

     

    3. cikk, (2) bekezdés, c) pont, i. alpont

    11. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

    25. cikk, (5) bekezdés

     

    11. cikk, (3) bekezdés

     

    3. cikk, (3) bekezdés

    11. cikk, (4) bekezdés

     

    2. cikk, (3) bekezdés

    12. cikk

     

    4. cikk

    13. cikk, (1) bekezdés

    14. cikk, (1) és (2) bekezdés

     

    13. cikk, (2) bekezdés

    14. cikk, (3) bekezdés

     

    13. cikk, (3) bekezdés

    6. cikk, (3) bekezdés

     

    13. cikk, (4) bekezdés

    6. cikk, (4) bekezdés

     

    13. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

     

    5. cikk, (1) bekezdés

    13. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés

     

    5. cikk, (2) bekezdés

    14. cikk, (1) bekezdés

     

    7. cikk

    14. cikk, (2) bekezdés

     

    6. cikk

    15. cikk

     

    8. cikk

    16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

     

    14. cikk

    16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

     

    13. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

    16. cikk, (2) bekezdés

    14. cikk, (4) bekezdés

     

    16. cikk, (3) bekezdés

    17. cikk, (2) bekezdés

     

    16. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

    17. cikk, (1) bekezdés

     

    16. cikk, (5) bekezdés

     

    13. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés

    16. cikk, (7) bekezdés, a) pont

     

    13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

    18. cikk

    18. cikk

     

    19. cikk

    25. cikk, (1) és (2) bekezdés

     

    20. cikk, (2) bekezdés, a) pont

    2. cikk, (1) bekezdés, b) pont

     

    20. cikk, (2) bekezdés, b) pont

    2. cikk, (2) bekezdés, a) pont

     

    21. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

    7. cikk, (1) bekezdés

     

    21. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

    7. cikk, (2) bekezdés

     

    21. cikk, (2) bekezdés

    5. cikk, második bekezdés

     

    21. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

    8. cikk, (1) bekezdés és 8. cikke (2) bekezdés, b) pont

     

    21. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

    8. cikk, (4) bekezdés

     

    21. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés

    8. cikk, (3) bekezdés, c) pont

     

    21. cikk, (4) bekezdés

    8. cikk, (6) bekezdés, a) pont

     

    21. cikk, (5) bekezdés

    6. cikk, (1) bekezdés

     

    22. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

    7. cikk, (3) bekezdés, b) pont

     

    22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

    14. cikk, (3) bekezdés

     

    22. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

    7. cikk, (4) bekezdés, a) pont

     

    23. cikk, (4) bekezdés

    11. cikk, (3) bekezdés

     

    23. cikk, (5) bekezdés

    11. cikk, (5) bekezdés

     

    24. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

     

    2. cikk, (1) bekezdés és 3. cikke (2) bekezdés, b) pont

    24. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

     

    3. cikk, (2) bekezdés, c) pont, ii. alpont

    24. cikk, (4) bekezdés

     

    2. cikk, (3) bekezdés

    25. cikk, (2) bekezdés

     

    9. cikk

    26. cikk, (1) bekezdés

    14. cikk, (1) bekezdés

     

    26. cikk, (2) bekezdés

    14. cikk, (2) és (3) bekezdés

     

    26. cikk, (3) bekezdés

    19. és 25. cikk

     

    27. cikk, (3) bekezdés

    25. cikk, (3) bekezdés

     

    28. cikk

    3. cikk, (2) bekezdés

     

    29. cikk

    3. cikk, (1) bekezdés

     

    30. cikk, (2) bekezdés

    7. cikk, (3) bekezdés, a) pont

     

    30. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

    8. cikk, (2) bekezdés, a) pont és (3) bekezdés, b) pont

     

    30. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

    8. cikk, (4) bekezdés

     

    30. cikk, (4) bekezdés

    8. cikk, (5) bekezdés

     

    31. cikk

    9. cikk

     

    33. cikk, (1) bekezdés

    15. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

     

    33. cikk, (2) bekezdés

    15. cikk, (4) bekezdés

     

    35. cikk

    21. cikk

     

    38. cikk

     

    16., 17. és 18. cikk

    2.   315/2002/EK rendelet

    315/2002/EK rendelet

    Ez a rendelet

    (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet

    2. cikk

    15. cikk, (1) bekezdés, b) pont

     

    3.   807/2013/EU rendelet

    807/2013/EU rendelet

    Ez a rendelet

    (EU) 2017/1184 végrehajtási rendelet

    1. cikk, (1) bekezdés

    22. cikk

     

    1. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

     

    22. cikk

    1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

    16. cikk, (2) bekezdés

     

    1. cikk, (3) bekezdés

    16. cikk, (1) bekezdés, a) pont

     

    2. cikk, (1) bekezdés

    23. cikk

     

    2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

     

    12. cikk

    2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

    16. cikk, (2) bekezdés

     

    2. cikk, (3) bekezdés

    16. cikk, (1) bekezdés, b) pont

     

    3. cikk, (1) bekezdés

    20. cikk

     

    3. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

     

    10. cikk

    3. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

    15. cikk, (1) bekezdés

     

    3. cikk, (3) bekezdés, a)–d) pont

    6. cikk, (2) bekezdés

     

    3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

     

    5. cikk, (1) bekezdés

    3. cikk, (4) bekezdés

    15. cikk, (3) bekezdés

     

    4. cikk, (1) bekezdés

     

    13. cikk, (1) bekezdés


    Top